Haditechnikai Topic

SR25-öt vagy SPR-t nézd......


és az egyszerûség kedvéért a hosszabb csõ+fix tus az M16 a rövid az meg M4, nem mindegy azért.....

Ahogy nézem a mostani M16 változatok, rövidebb csövûek:
ez

Az m24et tudtommal nem tudják mindenhol lecserélni, mert távolibb, pontosabb lövéseknél a sok tényezõ mellett az is számít, hogy az öntöltõknél a zár a töltés miatt már akkor elmozdul mikor a lövedék még a csõben van, és ez állítólag pontatlansághoz vezet. Más kérdés, hogy ez valószínûleg késleltetõvel megoldható, de akkor már mindjárt bonyolultabb a fegyver és nem biztos hogy annyival jobb lenne mint kézzel betolni.

Az a M110 SASS lesz, az M21, M24 és "sniperesitett" M16 változatokat akarják részben lecserélni vele. Volt már tehát eddig is hasonló fegyver az US ARMY arzenáljában.

Nem csak annyi, hogy egy kicsit jobban el vannak engedve az oroszok emberanyaggal mint az izraeliek?

Más: Tegnap volt a Discoveryn a "Jövõ Fegyvereiben" valami új mesterlövész puska. Látta valaki? Asszem M100-as, és az M24 helyett akarják. Gyak. egy m4 külsejû nagykaliberû öntöltõnek néz ki. Ha jól értettem az Amik feltalálták a Dragunovot, csak már csendes és pontosabb. :-)

van csak még nem raktam föl az oldalra, majd felrakom vhova!

Dátum nincs mellette de sokmindent írnak itt is:
http://www.defense-update.com/products/n/namer_aifv.htm

Biztos nincs már BMP-nk ? Mennyit kell ezzel a témával szenvedni...

Kerestem az oldalon MK108 és 13(?)mm-es gá. ill. gpu. lõtáblákat de nem találtam, nincs ilyen anyagod vagy csak nem voltam elég alapos?

Az elsõ prototípus épült csak Merkava Mk.1 alapokra, a második kettõ és a sorozatgyártott példányok már Mk.4 alapúak lesznek, és ezek kalkulált ára 750e $. Nem tervezik komolyabb torony beépítését. Az infók legfõbb alapja az Israeli-weapons.com, illetve MilitaryPhotos fóruma...

Helló!
Ha jók a sejtéseim ez a 750.000 USD-s ár a Merkava Mk.1-re épített Namer ára /900 LE/. A Merkava Mk.4-es Namer verziót úgy 1.5 millió környékén szeretnék kihozni. Egyébként mindenképpen lesz rajta vsz. 30 mm gépágyú és TOW.
A sivatagban biztos nem téma a 30-40 tonna összsúly lánctalpakon, mifelénk viszont harapnak erre a témára 😊 viszont olcsó és finom - mérlegre kell (kéne) tenni, milyen szempont a fontosabb.

???😊

Aki erre biztosat tud mondani az:
a, valóban nagy spiller a témában
b, kipróbálta és tudja
c, teljesen világtalan a témához
Az elsõ kettõbe biztosan nem tartozok, a harmadikba meg nem szeretnék, úgyhogy inkább azt mondom, ha fogadni kéne én a rakétákra tenném a pénzem... 😉

Ha azt nézem, hogy a tizenkiló környéki modern rakéták 1000+ környékén járnak, a legerõsebb homlokpáncélok meg 2000 környékén vannak CE-re, akkor - szerintem - az olyan 2-300 kg-os raketták aminek a robbanófeje is 50 kiló környéki (Maverick) csak átütik azt a fránya Namer homlokot is...
Persze mindez csak hasraütés, semmi komoly érvet nem tudnék felhozni mellette.

Ennyire biztos vagy benne, hogy a Maverick vagy a Hellfire képes lenne egy komolyabb réteges frontoldali páncélzatot átütni? Most hirtelen csak az Irakban lerobbant M1A1-esek vannak képben, de ott is feltûnõ módon mindig csak oldalról lõtték ki a harckocsikat az A-10A-k a Maverickekkel, ill. más M1A1-esek a 120mm-es pct. lövedékeikkel. Szembõl egyik sem próbálkozott (bár lehet, hogy M1A1HA változatok vagy késõbbiek voltak, U238 réteggel, és akkor a nehézfémmérgezést akarták megelõzni).

Az automata 82mm-es önjáró aknavetõ jól hangzik (legalább valami önjáró tûzérségi eszköz lenne, ha már a 2S1 és 2S3-akat kivontuk), kár, hogy nem lett belõle semmi... 😞

Volt egy változat amit a 82mm automata aknavetõvel szereltek fel, volt olyan amit felderírõ feladatokra alakítottak át (BMP-1F talán? minha két változat is készült volna belõle...), tehát kettõ biztosan volt, talán több is.

Ha nagyon erõsködne valaki még akár azt is elhiszem, hogy megfogja azt az orosz ürméret alattit, legyen. De az olyan nehéz IPTR-ek mint a Maverick vagy a Hellfire valószínûleg csak benéznének azon a páncélon. 😊
A tetõpácél meg egyszerûen nem lehet olyan védõképességû, hogy megfogjon egy Javelint - vagy hasonló eszközt - pusztán passzív védelemmel, legalábbis én reaktív elemeket nem látok rajta.
Már ha szigorúan vesszük a "szembõl" kitétellt ami a támadás irányát jelenti és nem csak a homlokpáncélt.

Hmm... Errõl nem is hallottam, milyen tervek voltak, lehet tudni?

A BMP-1 modernizálásának ill. az alváz más területen történõ felhasználásának gondolata nemcsak felmerült de kezdeményezések is történtek ebben az irányban. Természetesen az érdektelenség mocsarában el is süllyedt... 😞

Pontos megrendelési adatok nem kerültek ki eddig (legalábbis én nem találkoztam), de az Acharzitokat teljesen ki akarják váltani, ami cirka 300 jármûvet jelent. Egy nehéz gépesített gyalogos zászlóaljban 36db sima és egy parancsnoki Acharzit van, lehet számolgatni, hány ilyen zászlóaljat fegyvereznek át. ^^

A reklámszöveget idéztem, nyilván szép teljesítmény lenne, ha megfogna egy újabb fejlesztésû 125mm-es uránmagvas APFSDS lövedéket, de lássuk be, hogy ebbõl inkább kinézi az ember, mint egy Bradleyból vagy Warriorból.

Az tény, hogy a Namer és a Dingo két egymástól eltérõ jármû, ám mindkettõ fõleg LIC (Low Intensity Combat) feladatkörben szolgál (najó, a Namernek több esélye van valós harchelyzethez ^^), és a Namer 2x annyi embert cipel, mint a Dingo, vagyis árban hatékonyabb (még azt is meg merem kockáztatni, hogy fogyasztásban sem sokkal rosszabb).

A védelem... Nos nem vitathatjuk el, hogy ha valakinek, hát akkor az izraelieknek van tapasztalatuk ebben, és nem véletlenül csinálják azt, amit. Hogy homlokegyenest mást csinálnak, mint az oroszok, annak is meglehetnek az okai, hiszen a Namer alapvetõen nem fog messzi földön harcolni, az oroszoknál meg azért elõfordulhat, hogy az ország egyik végébõl a másikba kell cipelni, és azért ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy az a cucc 17 tonna, vagy 55 tonna. Ettõl függetlenül a Namer nagyon átgondolt jármûnek tûnik, komoly akna elleni védelem, komoly páncélzat, jól védett hátsó ajtó. Ha a védelembe a Thropy-t is belevesszük, akkor tényleg szép baleset lehet, ha ezt sikerül meghámoznia valakinek (és nem a levegõbõl ^^).

A fegyverzet... Az izraeli doktrína szerint ez csak a gyalogosok elleni harcra készül, hogy a saját gyalogságot támogassa. Ha komolyabb tûzerõ kell, akkor ott vannak a Merkavák, amelyekkel együtt mozog. Az Acharzit-nál teszteltek komolyabb tornyot, 1db 30mm-es gépágyúval, 1db 7.62mm-es géppuskával és 2db Spike pct. rakétával, de abból nem lett semmi. Lehet, hogy egyszerûen nem adódott még soha olyan helyzet, amikor a gyalogság igényelte volna a tûzerõt úgy, hogy nem volt erre más megoldás.

Szerintem annak is nagy része volt a Namer létrejöttében, hogy nagyon beváltak az Acharzitok (egy másik dolog, amit mi is megtehettünk volna a nagyszámú T-55-össel), ~300db-juk van, és szinte mindig a frontvonalban dolgoztak, és a gyenge motorizáción (650 lóerõ a 44 tonnára) túl más bajuk nem nagyon volt vele...

""Egészen egyszerûen nem lehet levonni következtetéseket a Vörös Hadseregre az iraki csatlóshadsereg alapján."

De. Nagyjából ugyanaz a kiképzési rendszer és rugalmasság jellemezte mindkettõt."

Csak érdeklõdésképpen, semmi kötekedés vagy flémszándék, érzed magad annyira tájékozottnak és hozzáértõnek, hogy mindkettõt, vagy akár csak az egyiket, megítéld? Szimpla igen/nem elég.

""A Vörös Hadsereg ... Persze hogy az irakiak megadták magukat amint lehetett, nem vot esélyük és ezt tudták.."

1. Honnan tudták volna? Hasonló helyzetben meg szerinted Iván nem adná meg magát?"

Mindenki megadná magát, mint ahogy meg is történt minden esetben.
A maci most girhes, és az is marad még egy jó darbig, de ilyen fokú fölényt ellene sokkal nehezebb lenne összeszedni. Szerintem. 😉

Vigyázz ezzel a T-72 dologgal, olyan mint a Messzer, ahogy ott sem mindegy E vagy K, itt is komoly eltérések vannak a kezdeti és késõi sorozatok közt. 😉

Amúgy nagy sorozatú jármû?
Megengedhetik maguknak hogy erre cseréljék a meglevõket?

"szembõl képes ellenállni bármilyen pct. lövedéknek"

Értem én, hogy hogy érted, de amúgy vitatható a dolog. 😉

A Namer és a Dingo nem igazán ugyanarra a feladatra készült, kár összehasonlítani az árakat szerintem. A 750.000$-os ár teljesen normálisnak tûnik egy torony nélküli hk-ért.

Amúgy érdekes, hogy a hasonló orosz fejlesztésekkel szemben mennyire rágyúrtak a védettségre - és feltételezem a túlélõképességre - és mennyire minimál fegyverzettel látták el.

Ha ilyen ûber a védettsége akkor jobbnak kell lennie még néhány hk. fejlesztésben kitûzött védettségnél is. Oka biztosan van, tapasztalatokkal rendelkeznek bõven. Homlokegyenest más út mint az orosz BMP-3.
Kíváncsi vagyok az elsõ eredményeire a pct. motyók ellen, hátha mégis lesz meglepetés.

Izraeli nehéz APC, Merkava Mk4. alapon: Namer. Alapvetõen arra készült, hogy a harckocsikkal együtt tudjon haladni, azokkal azonos védelmet nyújtson a bent ülõknek (szembõl képes ellenállni bármilyen pct. lövedéknek, és a körkörösen a legtöbb pct. rakétának, mindezt az aktív védelem (Thropy) nélkül. 2+8 fõs személyzet, egy távirányított torony 12,7mm-es géppuskával, egy 7.62mm-es géppuska a vezetõ búvónyílásánál, egy 60mm-es aknavetõ és nyolc ködgránátvetõ. A becsült ára 750.000 dollár, ami elsõre sok, de ha figyelembe vesszük, hogy egy Dingo II. is fél millió dollár, akkor rögtön nem olyan eszméletlen.

Ami itthon (sajnos) nem merült fel: BMP-1 felújítás, Ukrajnából, BMP-1U, a tornyott lecserélték, egy 30mm-es gépágyú, egy párhuzamosított 30mm-es gránátvetõ és egy 7.62mm-es géppuska, 2db rakétaindító (9P135M indító és 9M113M Konkursz rakéta papíron), plusz 5 v. 6 db ködgránátvetõ:





Egyébként úgy találtam rájuk, hogy a Grúzoknak volt pár tucat ilyenjük, amelyekbõl legalább fél tucatot az oroszok zsákmányoltak:

[center]

Nem akarjátok idõtöket, energiátokat és tudásotokat Cifu szintû cikkekben felemészteni? Mert az legalább érdekes lenne.

Nem kívánok minden egyes sorra külön-külön reagálni, annál is inkább mert szerintem a topic látogatói számára mostanra már elég nyilvánvaló, hogy ad1, Teljesen elvakultan elfogult vagy ad2, Egyszerûen nem érdekelnek a tények és nem vagy meggyõzhetõ.

Inkább csak a lényegi mondanivalót próbálom veled megértetni, az alábbiakra reagálni:

"Honnan tudták volna? Hasonló helyzetben meg szerinted Iván nem adná meg magát?"

Iván nincs hasonló helyzetben. A SZU/Oroszország nem ugyanaz mint Irak. Pont.

Próbáld ezt felfogni. Kb. olyan az összehasonlítási alap mintha abból vonnánk le messzemenõ következtetéseket hogyan is jártak a NATO által tápolt Örmények nemrégiben, kedélyesen elfeledkezve arról hogy egy kis ország harcolt egy sokkalta nagyobb ellen.

a tanácsadók csak tanácsokat adtak. de nem mindig fogadták meg az ötleteket. tipikus példa rá egyiptom.

"ha jól emlékszem akkor volt 10-15 millió lakosa"

Kb. 1 percbe tellet volna megnézni, hogy az 25 milla inkább..
-----
"A SZU harckocsihadisztályai nem rendszeresítették, oda a fejlettebb T-64 és T-80-asok mentek. Na ezt kapta az "elit" Köztársasági Gárda, el lehet képzelni a többit."

Téves. Az utóbbi kettõbõl mennyi volt a '80-as években? Röhejesen kevés mással összevetve.
-----

"Egészen egyszerûen nem lehet levonni következtetéseket a Vörös Hadseregre az iraki csatlóshadsereg alapján."

De. Nagyjából ugyanaz a kiképzési rendszer és rugalmasság jellemezte mindkettõt.
-----

"A Vörös Hadsereg nem 2-3ad generációval ezelõtti harckocsival rendelkezett csak, és nem mindössze párszázzal, hanem több (tíz)ezerrel, kiskatonából sem csak párszázezer volt, hanem több millió, a légierõ sem éppen apró, legfõképpen pedig iraki kollégájával ellentétben nem volt számára teljesen egyértelmû hogy egy 15 milliós ország sorozott katonájaként nem teljesen esélytelen az USA, UK és a koalíció többi tagjával szembeni harc. Persze hogy az irakiak megadták magukat amint lehetett, nem vot esélyük és ezt tudták.."

1. Honnan tudták volna? Hasonló helyzetben meg szerinted Iván nem adná meg magát?

2. A tízezer feletti hk. nagy része T-72-es volt vagy régebben T-54/55....
-----

Nincs összevetés egyszerûen. Nem ugyanaz a mennyiség, minõség és doktrína.

1. No offense, de a '80-as éveket szovjeteknél is a MiG-23ML és MLD, MiG-21bisz és más régebbi típusok jellemezték. MiG-29, Szu-27 és MiG-31 szinte csak mutatóban volt. Az Szu-27-nek nem volt R-73 fegyverzete csak '87-tõl a MiG-29-nek '86-tól volt csak R-23R. Az R-23R képességei amúgy is haloványak. Üzemeltetési probéláma is volt rendesen, teljes harcérétkûnek egyik gépet sem lehetett mondani.

2. A doktrína ugyanaz, már írtam. Több ezer szovjet tanácsadó volt a kiképzõ. A kiképzett emberanyag minõsége sem tért el nagyon...
----

"Van egy régi NATO vicc arról, hogy mi lenne ha összecsapnának a VSZ és NATO harckocsik. Valahogy úgy szól hogy a T-80-asokkal megbírkóznának, mert jobbak a NATO nehézharckocsik, megritkítanák õket rendesen. A T-64esekkel is elbánnának. Amikor a T-54-esek jönnének, már kicsit gáz lenne a helyzet. A T-34-esek viszont meg sem állnának az Atlanti óceánig, mert addigra egész egyszerûen nem maradna NATO páncélos.."

Viccnek jó, csak ez nem igaz. Mire a T-55-ig eljutnának már olyan embert nem találnál aki tudná eredményesen használni és nem gyakorló célpontot nyújtana az ellennek. És akkor a légierõ még nem is jött képbe..

Akkor passz. Nekem mozgott amúgy egy hatalmas IED robbanás.

megvolt mielõtt beírtam volna... FF , IE-ben is csak sima állókép.

Jobb egérgomb. Tulajdonságok. Címet kijelölöd bemásolod a böngészõdbe nyomsz egy entert és már nézheted is.

A Cv90/40-120 akkor volna még tutibb vétel ha applikálnának õk is hasonló 155 mm tüzérséget az alvázra, mint az ASCOD2-nél - bár biztos õk is rágyúrnak majd (nem tudok még linkelni):
Link

UAV UCAR: szerintem ez durva lesz + böngészõbe másolható 😊 link =
Link

ezen mit kéne látni ? ( sima állókép )

Ez a két leírás nagyon tutira sikerült, gratulálok! <#eljen>

Érdemes lenne egy weboldalra összegyûjteni az ilyeneket, mert jó sok született már az utóbbi években.

Köszi

Ha 1%-ára csökken a terjedési sebessége, akkor is 3000km/s. 100km esetén ez mennyire zavar?

Noha az alapvetõ mondanivalóval egyetértek, pár apróságban tévedsz.

A "legmodernebb" T-72-eseket pl. csak a Köztársasági Gárda hadosztályai kapták meg, a 72-esrõl a kicsit is értesült pedig tudja hogy a VSZ olcsó, "light" harckocsija volt kifejezetten a VSZ tagálommoknak, jelentõs megszorításokkal pl. tûzvezetõ rendszer terén, pl. lézeres távolságmérõ híján stb.

Pardon, de optikai távolságmérõje az elsõ, alap T-72-es változatnak volt, a T-72A és utáni változatokon már lézeres távolságmérõvel rendelkezett. Az iraki T-72-esek egy kisebb hányada (cirka 300db) volt csak az alap T-72 export változata, a nagyobb része fejlettebb T-72M és Asad Babil (irakban licencben gyártott/épített T-72M).

SZU harckocsihadisztályai nem rendszeresítették, oda a fejlettebb T-64 és T-80-asok mentek.

Tévedés, ugyan igaz, hogy a T-64 és a T-80 volt a jobb képességû harcjármû, ezek kapták meg elõször a technikai újításokat (lövegbõl indítható pct. rakéta, reaktív páncélzat, SHTORA-1 védelmi rendszer, stb.), de a legnépesebb típus ettõl még a T-72-es volt, és marad is Oroszországban (a korábbi Csecsenföldi és a mostani Dél-Oszétiai képeken is rengeteg orosz T-72-est látni).

"igazából mi számít komoly háborúnak? vietnam az volt? afganisztán az volt? "

Ezek közül egyik sem volt "komoly", szimmetrikus háború. Asszimetrikus háborúk voltak, egyik oldalon (USA ill. SZU) lehengerlõ anyagi fölénnyel, amelyek kis intenzitással, de hosszú hosszú évekig zajlottak. Tipikusan nem csaptak össze reguláris hadseregek, nagy csapattestek, nem volt igazán frontvonal, helyette volt elhúzódó gerillaháború, amit a korlátolt erõbevetés okán a reguláris hadseregek nem tudtak megnyerni, bár a képesség ott volt - csak épp nem érte volna meg.

"90-ben az Iraki volt az egyik legnagyobb hadsereg a világon azóta is tele van a sivatag harckocsi roncsokkal, és a 2. VH óta nem adta meg magát annyi ember, na most kétlem hogy a ruszki kiskatonák morálja jobb lenne....."

Ez nagyon nem igaz. Az iraki hadsereg 1991-ben is teljesen elmaradott volt, jórészt elavult T-5x szériával ami egyszerûen esélytelen volt. Irak egy kis ország, ha jól emlékszem akkor volt 10-15 millió lakosa, egy aránytalanul nagy "tömeghadsereggel", de hogy a számok mögött mennyi volt a tényleges haderõ az irreguláris, felvonuláson mindenféle szent muszlim feliratokba burkolt "hitharcosokat", belügyiseket leszámítva az más kérdés.

A "legmodernebb" T-72-eseket pl. csak a Köztársasági Gárda hadosztályai kapták meg, a 72-esrõl a kicsit is értesült pedig tudja hogy a VSZ olcsó, "light" harckocsija volt kifejezetten a VSZ tagálommoknak, jelentõs megszorításokkal pl. tûzvezetõ rendszer terén, pl. lézeres távolságmérõ híján stb. Nem ez volt a VSZ legtutibb típusa, bár a köztudatban valahogy így ragadt meg. A SZU harckocsihadisztályai nem rendszeresítették, oda a fejlettebb T-64 és T-80-asok mentek. Na ezt kapta az "elit" Köztársasági Gárda, el lehet képzelni a többit.

Egészen egyszerûen nem lehet levonni következtetéseket a Vörös Hadseregre az iraki csatlóshadsereg alapján. Nem vagyok ruszkifanatik, nem érdekelnek különösebben a ruszki cuccok sem, de a tényeket tisztelni kéne. A Vörös Hadsereg nem 2-3ad generációval ezelõtti harckocsival rendelkezett csak, és nem mindössze párszázzal, hanem több (tíz)ezerrel, kiskatonából sem csak párszázezer volt, hanem több millió, a légierõ sem éppen apró, legfõképpen pedig iraki kollégájával ellentétben nem volt számára teljesen egyértelmû hogy egy 15 milliós ország sorozott katonájaként nem teljesen esélytelen az USA, UK és a koalíció többi tagjával szembeni harc. Persze hogy az irakiak megadták magukat amint lehetett, nem vot esélyük és ezt tudták..

Nincs összevetés egyszerûen. Nem ugyanaz a mennyiség, minõség és doktrína.

Nem ugyanaz a technika - irakban pl. milyen harckocsilõszerekket tüzeltek a hk-k? Legjobb esetben a 80-as évek óta tárolt, az akkori színvonalat képviseltek - az akkor szovjet APFSDS lövedékek pl. sima acélból készültek a várható nagy lõszerfelhasználásra tekintettel, ezt ne hasonlítsuk a két, három generációval késõbbi NATO vagy orosz lõszerekhez. 80-as évek elején németeknél is csak a DM 33 volt, azóta volt DM43, DM 53 APFSD, azóta gondolom van újabb is, és még a DB 53-as is bõ 20%-ot javított a páncélátütõ képességen a korábbihoz képest. A 70-es, 80-as évek beli orosz lõszerek sem ugyanazt tudták irakban mint amit a legújabb fejlesztések az orosz lõtereken. Gondolom néhány évtized raktározás sem tett nekik túl jót. A lõszernek ugyanúgy lejár a szavatossága mint bármi másnak, veszít a teljesítményébõl.

Maga a hadjárat pedig emlékeim szerint állt vagy 3 hónapnyi bombázásból - az iraki légierõ sehol nem volt, IIRC nagyon bölcsen vagy elásták a sivatagban, vagy internálta magát Iránban - és néhány nap szárazföldi "harcból", ahol az amerikai/brit erõk, majd félmillió emberrel és nagy mennyiségû harckocsival felszámolták amit a légierõ meghagyott.

Nehogy már ebbõl olyan mély következtetéseket vonjunk le...

Van egy régi NATO vicc arról, hogy mi lenne ha összecsapnának a VSZ és NATO harckocsik. Valahogy úgy szól hogy a T-80-asokkal megbírkóznának, mert jobbak a NATO nehézharckocsik, megritkítanák õket rendesen. A T-64esekkel is elbánnának. Amikor a T-54-esek jönnének, már kicsit gáz lenne a helyzet. A T-34-esek viszont meg sem állnának az Atlanti óceánig, mert addigra egész egyszerûen nem maradna NATO páncélos..

Elég jól visszadja szerintem hogy a ruszkik milyen háborúra is készültek fel. 😉 Õk mindíg bespájzolnak mindenbõl, van annyi mint a szemét régi cuccból raktáron, ha valami rosszra fordulna a fronton, mert ember mindig lesz bele..

Rosszul emlékszel. A tétel eleve csak vákuumban igaz, és csak ideális esetben.

Emlékeim szerint (RTV mûszerész szakma) a rádióhullámok fénysebességgel terjednek. A probléma a hatótávolsággal, illetve a jelszint csökkenésével van.

Cifu: Áruld el léci mitõl marad egyenesben ez a helikopter? Nem értem mi pótolja a farok rotort.

"Nagy hatotav, iszonyat programozhatosag, es korlatlan eszkozt lehetne egyszerre vezerelni."
Az irodai Wi-finek kb pont ez a 3 a gyengéje. A sivatagban a Bluetooth is 1.5km-t visz el, de a házban már a közfal megfogja. Mint már írta valaki elöttem a wifi szûk keresztmetszete, hogy szoftveresen gyenge (volt) és a sok eszköz rontja a sebsséget és megbízhatóságot. És az se jó, hogy az antennák kioltják egymást. Meg gondolom az seha olyan hullámhosszon használsz egy katonai kütyüt amin a fél világ netezik. :-)

Persze, hogy nem adakoznak, lévén magukat is alig bírják ellátni ilyesmivel.

Mert a WLAN hatótávolsága meglehetõsen hurka ehhez. (A Wi-Fi pedig csak egy tanúsítvány, nem egy szabvány.) A programozhatóság meg nem szükséges, lévén egy adott gép képességei adottak, csak azt kell tudnia a távirányításnak. Gyakorlatilag csak kormányozni kell, plusz az az egy kamera amit még ki-be kapcsolgatni.

Nagyon sokat segít, ha például egy útvonalat akarnak elõre megnézni. Lehet látni a mozgást elõre stb. Nem véletlen, hogy manapság az US ARMY-nál is szinte minden századnak van ilyesmije...

"leendõ sógorom" elektromérnökként pont ezen témában írja a PHD-ját, hpgy hogyan lehetne esetlegesen kiküszöbölni az ultrarövidhullámú sugarak terjedési sebességkorlátját. Ugyanis az a probléma, hogy nagyon nagy a késés a terjedési sebesség miatt.

egy 2-3 méteres térben még tök mindegy hiszen kis távról van szó, de képzeld el ugyanazt a mértékú késést egy kicsit nagyobb területen és távon (pl 100 km).

Az ultrarövidhullám az átvihetõ adatmennyiség miatt kell míg magas "ping" re az adatátvitel hatékonnyá tételéhez.

Lehet rosszul értettem ugyanis németül mondta el és neki az megy jobban nekem meg az angol😊

1. ez politikai kérdés ( saját vélemény nem)

2. Úgy látszik ilyenbe nem adakoznak amcsiék. Ezért sajátott vesznek, és használnak.