95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#46930
Kemény forma az ezredes úr, megjelenésével-megszólalásával le is írta az MH-t. Az a red-dot (ha az egyáltalán) majdnem megközelíti egy nszp-3as méreteit :O Nem aplikálható rá egy MP-5re szerelt pár centis reddot, vagy esetleg egy reflex sight? Az elülső markolatot fölöslegesnek találom. Ami hasznos az a válltámasz lehet. A "D" AK támaszai kikopottak, rontanak a lőképen. "F" AK-t remekül lehet a vállgödörbe tartani. Összességében jókora súlygyarapodás lesz. -
JanáJ #46929 Annó a gubanc az volt vele, hogy nem túl vihar álló. Nem tudom működik-e ez a paplan hatás a szárazföld felett, de ha működik is akkor is max a sivatagban máshol mindenbe beleakad.
Szerintem max minimal terheléssel tudna szárazföldi bázisokra repkedni.
Az An-225 bárhonnan bármit visz. -
#46928
HA jól értem nem szárazföldi üzemre tervezettek. Csak vízre tud leszállni. A repterek többsége nem képes már az An-225-öt fogadni, de sok még C-5-öt sem. Akkor ezt a nagyon hogyan tudná? Az ára horribilis lenne, mert ebből jó, ha 10-12 db kell vagy annyi sem. Üresen nem érné meg reptetni, de 1200 tonnát a fegyveres erők ritkán tolnak egyszerre. Civil szállítást nem vállalhat a jenki fegyveres erő. Magántőkének túl kockázatos. -
bgabor #46927 Nem értem, miért nem lát a légierő/hadsereg fantáziát ebben a Boeing Pelicanban.
Ha jól számolom húsz darab Abramst tudna elszállítani egyetlen fuvarral(a C5 csak kettőt), pár ilyen gyakorlatilag néhány óra alatt a legtöbb ország számára legyőzhetetlen harcsoportot tudna bárhová a világon elszállítani. Ugyebár ez hajóval hetekbe, hónapokba telne.
Ráadásul logisztikailag is előnyös, mert szárazföldi kifutópályákról üzemel, így azzal se kell foglalkozni, hogy kikötőig és kikötőtől hogyan szállítjuk a tankokat.
Szóval szeintem forradalmasítaná a légi szállítást. És van egy olyan érzésem, hogy a civil szféra is élénken érdeklődne iránta. (Ugyebár a 250 tonna kapacitású An-225 egyetlen elkészült példánya is folyamatosan civil szállítási feladatokra van befogva.)
-
#46926
arrol nem is beszélve , hogy nem is horror összegekbe kerül a szereléksin.Az egyik webshopban 4000ft-ért láttam azt ami az 1es verzios fegyveren mutattak .
Amugy meg tényleg nem volt képben a csávó,mert aki hozzáértö az nem öö zik minden szó után és egy távcsöre nem mondja hogy pirospontos irányzék.Mert tudná hgy annak épp az a lényege hogy 2 szemmel lehet célozni vele és nagy a látoszöge. -
JanáJ #46925 Így már érthezőbb, selytettem hogy tudnak valamit amit én nem. :-D -
JanáJ #46924 Nem is tudtam hogy ezek nagyobb magasságban is tudnának repülni. Biztos van oka, hogy nem eröltetik, csak nem tudom mi. Milyen gyors lehetne egy ilyen kis magasságban? Pl egy C5-höz képest. -
JanáJ #46923 Kicsit airsoft filingem van, ott szoktak ilyen karácsonyfákat építeni (én is). A magnifier meg szerintem így levehetetlen. :-) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#46922
Az iraki erők nagy része eleve városokba húzódott vissza, de ott sem tudtak igazán komoly ellenállást kifejteni. -
#46921
Jesszus atya-mária...
Könyörgöm, legalább ha el akarják adni magukat, akkor egy olyan embert állítsanak oda, aki ért is a témához!
Amúgy a videó első kommentje kb. mindent elmond. Semmi forradalmit nem láthatunk, gyakorlatilag kiskereskedelmi forgalomban megvásárolható kiegészítőkkel is felpimpelhették volna a fegyvereket (annyira gonosz nem vagyok, hogy azt feltételezzem, valóban csak egy webes katalógust csapot fel valamelyik pályázó). -
#46920
A többi kérdésre Harcu nagyszerű választ adott, de erre reagálnék:
Régen olvastam hogy amik akartak valami hk szállító "repülőt" a Kaszpi tengeri szörny mintájára. (REmélem érthető) De azóta semmi róla, pedig valami brutális kapacitással egész gyorsan repült (volna), igaz csak víz felett.
Két ilyenről voltak hírek, az egyik a Boeing Pelican, 1'273 tonnás hasznos terheléssel repülhet kis magasságban, de képes 6'300 méteres magasságba is felemelkedni, ám kisebb hasznos terhelés és hatótávolság mellett. A Pelicanról azonban az egykori bejelentése óta semmit sem hallani, valószínűleg a légierő nem szán rá pénzt, a Boeing pedig nem lát benne üzleti fantáziát.
A másik az orosz "válasz", a Berijev Be-2500, amely 2'500 tonnás felszállótömeggel és hozzávetőleg 900 tonnás hasznos terheléssel bír. Ennek már túlnyomásos törzse van, és akár 10'000 méteres magasságban is repülhet, de a ground effect (párna-hatás?) nélkül ő is csak korlátozottan terhelhető és kisebb a hatótávolsága. A Berijev azonban nem rendelkezik a fejlesztéshez szükséges pénzmennyiséggel, támogató, megrendelő pedig nincs a látóhatáron, tehát ez is valószínűleg terv marad csak.
![]()
Boeing Pelican
![]()
Berijev Be-2500 -
NorBear #46919 És ha inkább a városba húzodtak volna vissza az iraki erők?
Mennyivel jártak volna jobban ha a városokba behúzódva próbálták volna megvívni az öböl háborút?
Azért kérdezem mert sivatagos nyilt terpepen légifedezet nélkül egy elavultabb szárazföldi erő igen csak sebezhető. -
Gunslinger #46918 Asszem ez még nem volt itt: AK-63D modernizáció
-kevésbé szakmai a bácsi, gránátvető helyett aknavető, oldaladapter az infrabak helyett
-kicsit sok az öööö-zés
-de a vége a legnagyobb poén, hogy nincsenek már puha célok, Skynet már a spájzban van, a MH készül a T-800-asok elleni hadjáratra -
harcu #46917 Nem világrendőrködni akarnak, hanem a saját gazdasági és politikai súlyuknak megfelelően képviselni az érdekeiket. No. a legerősebb európai állam gazdaság súlyát tekintve, és a legerősebb hadsereget is tartja fent (Persze Oroszországot most kihagytam). Az USA nagyon jól megél belőle, hogy mindenhova odamegy hadsereggel, majd a már gyarmatosított országban megjelennek az amerikai cégek. A németek is ezt szeretnék, csak sokkal finomabban és kisebb mértékben. A hadsereg egyfelől garantálja, hogy komolyan veszik, másfelől az iparra is jótékony hatással van. A 30-as években No. úgy mászott ki a válságból, hogy mindenki hadianyagot termelt gyakorlatilag.
Egy légimozgékonyságú erő pontosan arra képes, hogy akár Afrikában, akár Ázsiában megfelelően gyorsan megjelenjen, a szövetséges államok esetében a helyi hatalom oldalán beavatkozzon. Nem hátrány, hogy ilyenkor értelemszerűen gyengül az amerikai befolyás, és erősödik a német, ami persze magával hozza a német vállalatok megjelenését.
Azonban a németekben még mindig ott él 1945 emléke, és csak korlátozott mértékben vetik be külföldön az erőiket. Fog ez még változni szerintem, ha már úgyis rájuk számít mindenki, hogy megmentik az Euroövezetet. -
JanáJ #46915 Kicsit elbeszélünk egymás mellett, de legalább addig is tanulok új dolgokat. :-)
Maradhatunk abban, hogy német o. alapjáva véve még saját határait védendő jelentős nehéz technikát tart fent, de mivel politikusék szeretnének világ rendőrködni különféle két kibucos falvakban (mert másra ugye nincs lehetőség) ezért elkezdtek légi úton könnyebben szállítható egységekben is gondolkodni, de ezek nem az "otthoni" nehéz vasak létszámának a kárára mennének?
Régen olvastam hogy amik akartak valami hk szállító "repülőt" a Kaszpi tengeri szörny mintájára. (REmélem érthető) De azóta semmi róla, pedig valami brutális kapacitással egész gyorsan repült (volna), igaz csak víz felett. -
#46914
Csendőr szerepre ténylge jó, de pl. belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a Sivatagi Pajzs alatt Husszain úgy gonolja - még ha a gépei nagy része nyugati szemmel vacak volt - szépen elkezdi támadni az első érkező szállítógépeket a földön és levegőben.
A gond Husszein részéről annyi volt, hogy ehhez meg kellett volna támadnia Szaud-Arábiát és/vagy Törökországot. Egyik sem bölcs dolog abban a helyzetben, amiben ő volt. Bár persze utólag könnyű ítélkezni e felett. -
#46913
Hohó, akkor legalább most tanulhatok. ^^
Angolban "probable error" az alkalmazott kifejezés. Ez volt két számadattal megadva (in range és in line), én ezt fordítottam szórásnak.
Ha jól értem akkor azt mondod, hogy ez csak valószínű szórás (statisztikai alapon?), és a valódi szóráskép ennél jóval nagyobb?
A G6-nál volt még olyan adat, hogy a teljes lőtáv 75%-án a "probable error" a lőtáv 0.48% hosszában illetve oldalirányban 1 mil.
-
#46912
Minden a körülményektől függ. Az USA esetében a légierőnek nem feltétlenül kell felvonulnia, hiszen ott van hordozóflottájuk, amelyből egyetlen is pár országot leszámítva egymaga képes a teljes feladatkört biztosítani (AW&C (légi felderítés és irányítás), elektronikus hadviselés (rádiózavarás, radarzavarás), légi fölény biztosítása, csapásmérés biztosítása). Európa esetén ez kicsit macerásabb, de például ha az EU egészét vesszük, akkor Franciaországnak van egy és lesz még egy hordozója, Angliának pedig szintén lesz egy (a második ugye helikopter-hordozónak lett visszaminősítve), tehát szükség esetén ők is meg tudják oldani.
Ha a légtér szárazfölddel határos csak, akkor jön a baráti országok kérdése. Az USA se tudna a közel-keleten olyan nyugodtan működni, ha nem lennének a Török és a Kuvaiti légibázisok 2003 előtt illetve most már az Iraki légibázisok is. Afganisztán esetén pedig komoly problémát okoz, hogy a három északra lévő ország Oroszország hátországa többé-kevésbé...
Ha van a környéken baráti ország, akkor tudják biztosítani ELVBEN a légi fölényt akár az európai országok is. A GYAKORLAT kérdése más tészta, pont Németország egyelőre még nem jellemző, hogy határain túlra telepítené a gépeit, de a Franciáknak és az Angoloknak azért ebben már van tapasztalatuk. -
#46911
"Globális rendőrség" feladatkörben nem Oroszország vagy Kína hadseregét kell megállítani, tehát nem is egy teljes frontvonal szélességű nehéz haderőt kell prezentálni. Ám az ellenfél terveit minden valószínűség szerint már egy pár jól felszerelt légideszant zászlóalj is meg tudja zavarni annyira, hogy elgondolkodjon a jövőről...
Én is erre gondoltam, csak a lenti példák pont nem ilyenekre vonatkoztak. Továbbá azt is feltételezted volna, hogy az orosz gépek nem lőnek a szállítógépekra és kirakodás közben sem akarja fasírttá bombázni őket.
Csendőr szerepre ténylge jó, de pl. belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a Sivatagi Pajzs alatt Husszain úgy gonolja - még ha a gépei nagy része nyugati szemmel vacak volt - szépen elkezdi támadni az első érkező szállítógépeket a földön és levegőben. Mondjuk a RSAF képes lett volna megvédeni a légteret valamennyira, ha már legalább AWACS van a környéken. (Nem emlékszem, hogy volt nekik akkor vagy sem.) -
kiskorúbézoltán #46910 Cifu, amit a szórásoknál leírtál több hozzászólással ezelőtt, azok - egészen véletlenül - nem hosszúsági és szélességi közepesek voltak? Azokon a lőtávolságokon amikről írtál a melléjük tett szórásadatok valószínűtlenül kicsik.
(Ócska neten lógok, nem tudok utánanézni csak ezért kérdezem.) -
#46909
Közben mindenféle felmerülő kérdésre kielégítő választ adtál. :) -
JanáJ #46908 2-3 tisztasor.
1. Még mindig nem tudom elfogadni. Van "A" ország, aki otthon van, hazai pályán annak minden előnyével. Ha "B" ország el kezd felvonulni "C" ország területén, pontosabban csak oda akar csapatokat elfogni, akkor kb 3:1-hez kell lennie a támadó/áttelepülőknek. Mert míg A vadászai otthonról röpködnek, addig B-é a világ túlfeléről jönnek. Ez amerikának nem gond mert mindenhol van támaszpontja, meg hatalmas a technikai fölénye. De pl német o azért nézne, ha pl Dél Amerikában kellene valamit alkotni (tegyük fel a légi szállító kapacitásuk röhögve teljesíti a kihívásokat)
Vagy ez most baromság? -
#46907
1.: Nyilván megfelelő mértékben biztosítani kellett volna a légteret is. El kellett volna vonni pár tucat gépet, de mivel a Közel-keleten amúgy ott volt jó pár tucat gép, ez nem lett volna megoldhatatlan. Persze olyan problémákkal is szembesültek volna, hogy Törökország hozzájárult volna-e ahhoz, hogy a reptereit egy ilyen akcióhoz igénybe vegyék, stb., de hogy képesek lettek volna rá? Egy elemzés szerint (most hirtelen be akartam linkelni, de persze pont nem találom... :S) igen, ha feszített tempóban is, de képesek lettek volna rá, és persze kompromisszumokat követelt volna (a következő Iraki misszióra éppen felkészülő egységek álltak rendelkezésre - apró baki, hogy az ő járműveik és felszerelésük sivatagi álcával (sárga) rendelkezett, nem pedig a mérsékelt égövivel (zöld)).
2.: Természetesen kell a légtérhasználat, és vonaton illetve vasúton is megindulnának az erők, de az első oda érkező egységek a légideszantosok lennének.
3.: Alapvetően arra kell gondolni, hogy kell egy megfelelő méretű és kellően mozgékony erő, amelyet be lehet vetni a szükséges hadszíntéren, akár a világ másik oldalán. Példa a lenti Leo2A7. Ezek inkább a városi hadviselésre, missziós küldetésekre valóak, a meglévő Leo2A6-osok alkotják a "nehéz ütőerőt", míg a Leo2A7-eseket ki lehet küldeni Afganisztánba vagy oda, ahol kellenek...
Megint másik példa: a Pzh 2000-esek kivonását nem tervezik az AGM-ek tervezett harcrendbe állítása ellenére. Nem azok helyére érkeznek, hanem a missziós feladatokra szakosodott egységek fegyverzetébe kerülnek majd. -
JanáJ #46906 1, Nem értem ezt a légi szállítás dolgot. Ha pl Grúziába kellett volna átdobni nehéz cuccokat és lett volna szállító kapacitás, akkor sikerült volna? Mert azért pl az oroszok már löődözhettek volna a szállító gépekre, nem úgy mint pl Irak.
2, ok, kell nekik. Ha Ukrajnába átt kellene repülni, ahhoz kell a köztes államoktól légtérhasználat? Mert ha igen, akkor kb vasúton is jöhetnek, neadj isten aszfalton. Az egy nap szerintem semmit nem számít. Max Mo.-on vonulnak fel, nem Ukrajna területén.
3, Úgy értettem, hogy nem fogják az Armyt teljesen városi harcra átalakítani. Amit tudnak megtesznek hogy minél nagyobb előnyük legyen, de pl nem vonják ki az önjáró lövegeket, csak mert Irakban nem kellenek.
Német o sem fogja kidobni a hk.-at, csak mert nem kell tömegesen bevetnie Afganisztánban.
-
Freeda Krueger #46905 Így már értem -
#46904
Freeda Krueger
Csak nekem furcsa hogy pont a motorteret nem védik?
Itt a cél a személyzet túlélésének a biztosítása. Aláhúzva, kiemelve, vastaggal szedve, színezve, stb...
Nyilván nem tesz jót nekik, ha a motort kilövik, de az további ~400-500kg tömeget jelent, és a német mérnökök úgy vélték, ennyit nem ér. Biztos van valami alapjuk, hogy így döntöttek. Például az, hogy a motorteret ritkán lövik RPG-vel. Most belegondolva nem is láttam olyan Abrams-t, amelynek a motorterét lőtték meg RPG-vel, ahol találat volt az pont az, a rész, amit a kiegészítő páncélzat most már véd.
Zenty:
lassan olyan nehéz lesz, hogy a sima föld sem birja majd el :D
A kulcs a fajlagos talajnyomás és nem a tömeg. :)
Több ezer tonnás külszíni bányagépek elmennek simán a talajon.
A nagy tömeg inkább a hidaknál jelenthet problémát... -
Zenty #46903 "A fejlesztésekkel a jármű tömege közel 70 tonna lett."
lassan olyan nehéz lesz, hogy a sima föld sem birja majd el :D -
Freeda Krueger #46902 Csak nekem furcsa hogy pont a motorteret nem védik?
Bár már láttunk ilyet. -
#46901
Gyakorlatilag a LEOPARD 2 PSO legtöbb újítását átrakták, így született a Leo2A7.
-Reaktív páncélzat a szoknyánál (csak a küzdőtér vonalában, a motorteret nem védi!) és a torony oldalán.
-Távirányított külső géppuska
-Plusz külső kamerák (érdekesség: a PSO-n vannak a torony oldalán is kamerák, az Eurosatory-n kiállított Leo2A7-nek ott nem voltak ilyenjei)
-Fejlesztett adatkapcsolat és tűzvezető rendszer
-APU (segéd-generátor, hogy a motor beindítása nélkül is működhessenek a fedélzeti elektronikai rendszerek) és klíma-berendezés
[center]![]()
Leo2 PSO
![]()
Leo 2A7 az Eurosatory 2010-en -
#46900
Soha nem értettem ez a légiszállítás mizériát nehézfegyverzet terén. Még az ereje teljében levő USAF sem tudna légihídon rövid időn beül annyi nehézfegyverzetet átvinni, aminek realitása lenne egy komoly haderő ellen.
"Globális rendőrség" feladatkörben nem Oroszország vagy Kína hadseregét kell megállítani, tehát nem is egy teljes frontvonal szélességű nehéz haderőt kell prezentálni. Ám az ellenfél terveit minden valószínűség szerint már egy pár jól felszerelt légideszant zászlóalj is meg tudja zavarni annyira, hogy elgondolkodjon a jövőről...
Na de 3 nap alatt mennyit tudsz áthozni? Mondjuk számolj a C-5 és C-17 flotta felével. 3 nap alatt mi jön ki ebből? És mi még baráti és ismertebb "haveri" terület vagyunk. Ha holnap szólna az elnök, hogy mondjuk Tádzsikisztánba vagy Burmába települjön XY kontingens csak légi úton, akkor mi lenne a plafon? Lenne -e értelme? Mekkora erőnek lenne képes ellenállni és meddig?
Adott esetben Grúzia területére az USA tudott volna 24 órán belül olyan erőt szállítani (~1 dandárt), amely a felvonult orosz erőket (első körben két Csecsenföldről és Abháziából odavezényelt dandár, majd később egy harmadik) meg tudta volna állítani. De ez gyakorlatilag egy háború Oroszországgal - olyasmi, amit akkor az Amerikaiak nem vállaltak be (pedig az Oroszokkal nem túl jó viszonyban lévő Bush ült a Fehér Házban...). -
#46899
Majd visszatérek rá, hosszabb téma... -
#46898
Leopard 2A7 link
video -
Freeda Krueger #46897 Elég erős haderőt dobhatsz át ezzel a kapacitással 3 nap alatt,ami kitarthat a főerő beérkezésig.
-
#46896
Na de 3 nap alatt mennyit tudsz áthozni? Mondjuk számolj a C-5 és C-17 flotta felével. 3 nap alatt mi jön ki ebből? És mi még baráti és ismertebb "haveri" terület vagyunk. Ha holnap szólna az elnök, hogy mondjuk Tádzsikisztánba vagy Burmába települjön XY kontingens csak légi úton, akkor mi lenne a plafon? Lenne -e értelme? Mekkora erőnek lenne képes ellenállni és meddig? -
#46895
3 Nap vs 3 hét. nem mindegy. -
#46894
Soha nem értettem ez a légiszállítás mizériát nehézfegyverzet terén. Még az ereje teljében levő USAF sem tudna légihídon rövid időn beül annyi nehézfegyverzetet átvinni, aminek realitása lenne egy komoly haderő ellen.
Olyan léptékban vam értelme, hogy pl. egy 1993-as szomáliai helyzetben ottani viszonyok szerint tényleg komoly mennyiségű nehézfegyverzetet kirakhatsz. Egy Oroszországgal, de még középhatlamakkal szemben is nincsa az a kapacitás ami elég lenne, csak eszméletlenül erős CAS mellett, de annak is van legalább 3 napos átdobási ideje. A Sivatagi Pajzs első lépéseihez is ennyi kellett. -
Freeda Krueger #46893 És jelenleg merre tartanak a harckocsi fejlesztések?
milyennek képzelik a jövő harckocsiját reálisan?Az "új" tapasztalatok fényében,ha vannak ilyenek.
Tudom visszatérő kérdés ez is,de több szem... -
#46892
1.: Gyors reakcióidő. Elég arra gondolni, hogy például a Német hadseregeket mondjuk a Balkánra mennyi idő alatt lehet mozgósítani. Közúton, vasúton mondjuk legyen 2 nap a szállítási idő. Légi szállítással legfeljebb egy nap.
2.: Európa és ezen belül a németek is szeretnének nagyobb globális politikai erőt. Ez egyben azt jelenti, hogy a haderőnek is képesnek kell lennie akár a világ másik felén is megfelelő erőt felvonultatni. Ezt 65 tonnás harckocsikkal és 55 tonnás önjáró lövegekkel nagyon nehéz megoldani, gyakorlatilag reálisan a tengeri szállítás az egyetlen lehetőség (elvi lehetőség van a C-17A és An-124/An-225 repülőgépek által, ám például Németország ezek egyikével sem rendelkezik - Franciaország sem, csak Anglia, de ő is csak pár darabbal (talán négy? fejből mondom). Gyakorlatilag az európai vezetők (és itt főleg a mostani német-francia tengelyből kialakuló német-francia-angol tengelyre kell gondolni, ugyanis a jelenlegi brit miniszterelnök, David Cameron sokkal inkább EU párti, mint két elődje, Blair és Gordon volt) szeretnék, ha az EU többé-kevésbé képes lenne az USA nélkül is (nagyon-nagyon szélsőséges esetben akár az USA érdekeivel szemben is) katonai erőt felvonultatni és bevetni. Vagyis a "világ rendőre" szerepkört, ami többé-kevésbé jelenleg kizárólagos USA privilégium, előbb-utóbb az EU is be tudja tölteni.
De tegyük fel tényleg az oroszoktól tartanak. Ott van Grúzia példája, az USA nem akart, más nem tudott beavatkozni. Ha tegyük fel Ukrajna és Oroszország hajba kap, és a németek (vagy az EU) meg akarják védeni az Ukránokat, akkor a légi szállíthatóság nagyon is fontos kérdés lehet.
3.: Hogy a fenébe ne igazítanák a hadseregeket az Iraki/Afganisztáni misszióhoz. Elég ha megnézed a Kanadaiakat példának, akik miután tapasztalták, hogy szükségük van modern nehéz járművekre Afganisztánban, egyszerűen kibérelték (és megvásárolták) a németektől azokat.
Az USA hadserege és a tengerészgyalogság is folyamatosan változik, a HMMWV-k helyett nem véletlenül jelentek meg a nehéz páncélozott, aknarobbanások ellen jobban ellenálló Cougar és társai. Az Iraki és Afganisztáni tapasztalatok miatt változnak az igények, és változik az igényekre adott válasz is. -
JanáJ #46891 Biztos analfabéta kérdés, de a németeknek miért fontos a légi szállíthatóság. Ők hosszú távon oroszoktól tarthatnak. A lengyelek is max tőlük, nem fordítva.
Tudom Irak, Afganisztán... de én ehhez nem igazítanák hadsereget. (Tény nem is kértek rá. :-)) -
#46890
A Pzh 2000 története eredetileg még 1986-ban kezdődött, vagyis hidegháborús múltra tekint vissza. A német hadsereg az 1990-es években még mindig megfelelőnek tartotta, mert az alap doktrínának megfelelt (nehéz hadsereg, ez egyébként még most is él -> Leopard 2A6 harckocsi, korábban Marder, hamarosan Puma lövészpáncélos, PzH 2000 önjáró löveg, Gepard 2 önjáró légvédelmi löveg - hozzá kell tenni, hogy a németeknek van direkt könnyű, légideszant harcjárműve is, a már korábban sokszor említett Wiesel család, amik kb. akkorák, mint egy kispolski, és helikopter rakterében szállítható).
A németeknél egyébként a légi szállítás fontossága miatt van egy "közepes súlyú" önjáró lövegre szóló igény, ezt a KMW úgy oldotta meg, hogy a Pzh 2000 tarackját és közvetlen komponenseit egy új toronyba építették be egy teljesen automatikus töltőberendezéssel, ez az AGM (Artillery Gun Module) rendszer, ami 12,5 tonnát nyom az alváz nélkül. A tornyot aztán különféle alvázakra lehet ráépíteni igény szerint. A német hadsereg elvárja a jó terepjáró képességeit, így az amúgy németeknél is rendszerben lévő amerikai MLRS rakétatüzérségi jármű alvázára (ami amúgy meg a Bradley-től származik) építették rá. A tömege így "csak" 27 tonna (a Pzh 2000 tömege 55 tonna), és így szállítható az Airbus A400M rakterében. A KMW és a General Dynamics készített egy export verziót is az AGM-ből, aminek a neve Donar, ez az Osztrák-Spanyol Ascod harcjármű család alvázára épül, a tömege 31,5 tonna, ez még elvileg szintén befér az A400M-be.
![]()
Az AGM önjáró löveg MLRS alváron, könnyebb, olcsóbb és kisebb személyzetet igényel (csak két fős a kezelőszemélyzete)
![]()
A Donar
