Haditechnikai Topic

Kicsit elvesztettem a fonalat az íjjász/hagyományõrzõ témakörben. <#fejvakaras>

ez hogy érted?

Magyarországon az íjászat, és fõleg a tradícionális íjászat nem arról szól, amirõl kellene. Sokan beöltöznek "õsmagyarnak", kezükbe fogják a jó esetben 40-45 fontos mûgyanta íjakat, és igyekeznek eltalálni a 20 méterre levõ célt. Ez számomra nem sport, hanem kikapcsolódás. Nem hagyományõrzés, hanem jó esetben hagyományteremtés. Bár igaz, a hangulat kiváló, jó a társaság, jó idõtöltés, de ennyi. Aki tényleg sprtszerûen ûzi ezt, az régen olimpiai íjra váltott már. (Nekem kiválóan megfelel a Grózer TRH, Pras tudom, hogy ismeri 😊 )

Az meg, hogy mennyi talpas íjász volt... rengeteg. A magyar íjászat nem rekedt meg 896-nál, hanem az 1500-as évekig bõven eléllt. A várvédelemben ritkán küldtek lovasokat a falakra. Az íjászok szerepe nem az volt, hogy mesterlövészszerûen ritkították egyesével az ellenséget, hanem megfelelõ "tûzsûrûség" elérésével "területtüzet" lõttek. A nyugati harcmodor átvétele után a gyalogos hadseregekben fontos szerepet töltöttek be az íjászok, akik a rohamozó lovasságot is megritkították jó esetben.

Molnibalage, Horty, Gyuri: kéretik végigolvasni amit írtam, és értelmezni is. A hadi játék egy dolog, megõrizni egykori II.Vh-s jármûveket, felújítani õket, bemutatni õket.

"Hagyományõrzésként" hivatkozni rá, na az egy teljesen másik dolog...

a honvédségen belül milyen harcmûvészetet tanulnak a katonák? krav maga?

mea culpa, mea maxima culpa, de ezt akkor is be kell írnom, megkérek senkit, ne ragáljon rá. csupán a magyar hozzáállás megvilágítása miatt írom be:

pár éve egy fideszes képviselõ egy régi katonai ruhákat gyûjtõ barátjánál beöltözött SS-tisztnek, és lefényképeztette magát. aztán valamiért ez a "barát" késõbb elküldte a sajtónak a képeket, és jött a nagy felháborodás. a blikk címlapon a náci fideszes, az mszp követelte, hogy monnyonle, meg egyéb. a fickó megjegyezte, hogy orosz, és amerikai ruhában is le van fényképezve, de ez senkit nem érdekelt.

Én is imádom a 2. vh-s német haditechnikát,és emiatt naphosszat hallgatom a "hülye náci" és hasonló beszólásokat.

Szerintem nincs abba semmi különös hogy valaki Wermacht vagy Waffen SS egyenruhába vesz rész hadijátékokon , max a média kikezdi a holokauszt lobbi miatt de ahogy múlnak az évek ez is majd elcsendesedik egyszer ! Valahol olvastam de majd kikeresem hogy a német " rosszfiuk " a legnépszerübbek a II. vh szervereken COD sorozat , Red Orchestra stb . Ennek csak van valami oka lehet hogy nem mindenki gyülöli öket annak ellenére hogy a hivatalos média állandoan a csúnya náci bácsikról és rémtetteikrõl szól ??? Én például nem tagadom nagyon szeretem a II. vh-s német haditechnikát .

Talán nem azért, mert minden küzdõ felet be akarnak mutatni? Ki ellen harcoljanak a szövetségesek? Az oroszok ellen talán?

Isten ments, azt egy teljesen fikcionális példának írtam a könnyebb "átélhetõség" kevéért, hogy náluk hogyan lenne látható a szóban forgó hozzáállás, HA olyan lenne, mint a lent említett.

honvédség 2009 ügyeskedése

ezt találtam (2009) ha még nem lett volna?
"c/2) A fejlesztési és egyéb programok a következõk:
Fsz. Program megnevezése Kiadás
MFt-ban
1. Híradó, informatikai és EHV fejlesztési program 4.941,9
2. Páncélos és gépjárm û program felhalmozási kiadásai 3.757,6
3. Mistral IFF beszerzés 926,6
4. AN-26 felújítás, üzemid õ hosszabbítás 824,0
5. Egyéb fegyverzeti programok 790,8
6. Vegyivédelmi felhalmozási kiadások 487,1
7. Üzemanyag szakági programok 310,0
8. Élelmezési szakági programok 298,2
9. Közlekedési szakági programok 284,4
10. M û szaki fejlesztési program 283,8
11. Kiképzés, fejlesztés 270,7
12. Ruházati program 266,8
13. Humán nyelvképzés 101,0
14. Egyéb gépjárm û programok 84,7
15. MANS program 15,0
Fejlesztési programok összesen: 13.642,6
A programok keretében beszerzésre kerülõ eszközök, elérendõ
képességek szakági feladatonként:
Fegyverzettechnikai szakági feladatok: GEPÁRD mesterlövész
puska, könnyû kézi pct. gránátvetõ , tábori tûzér eszközök és aknavetõk,
repeszálló védõ mellény, tûzvezetõ és tûztámogató rendszerek MISTRAL
rakéta, MISTRAL IFF, optikai és elektrooptikai eszközök beszerzése,
gépkarabély modernizáció, radar modernizáció, korszerûsítés és beszerzés.
Repülõ mûszaki szakági feladatok: MI-17, MI-24 helikopter és AN-26
repülõ gép korszerûsítés és modernizáció; földi kiszolgáló berendezések,
ejtõernyõk és vészrádiók beszerzése; TACMET meteorológiai rendszer
beszerzése.
Páncélos és gépjármû szakági feladatok: „A”, „B” és „C” kategóriás
gépjármû beszerzési program, BTR-80 harcjármûvek modernizálása,
aggregátorok, motorok, pótkocsik beszerzése, haditechnikai konténer
program.
Elektronikai szakági feladatok: GAG híradás; híradó, informatikai
komplexumok hazai rendszerintegráló és beépítõ program; URH és RH rádiók
beszerzése; tábori C2 vezetés irányítási, tábori informatikai képesség és tábori
információvédelem megteremtése; tábori területi híradó és informatikai
rendszer és vezetési pont híradó és informatikai központ elemek beszerzése;
távrobbantású aknák elleni védelem kialakítása; az MH-nál üzemelõ mikrohullámú hálózat további fejlesztése a haderõ struktúraváltozásának
függvényében; az MH egységes transzporthálózat kialakításának folytatása;
az MH objektumaiban helyi híradó és informatikai hálózat kialakítása, illetve
objektumok közötti távközlési optikai- és rézkábelek építése; az MH
objektumaiban kapcsolóeszközök telepítése, a meglévõk bõvítése; Egységes
Digitális Rádiótávközlõ (EDR) szolgáltatás igénybevétele; az MH országos IT
üzemeltetési rendszerének kialakítása; az MH vezetési rendszerének
kialakítása, célrendszerek kialakítása; az MH egységes elektronikus
adatkezelõ rendszer biztonságának korszerûsítése; az EKMS rendszer
továbbfejlesztése és IP alapú kiegészítõ adatrejtjelzõ berendezés beszerzése;
csoportos rejtjelzõ eszközök beszerzése; FAX rejtjelzõ eszközök beszerzése;
integrált geoinformációs adatbázis létrehozása és fenntartása.
Élelmezés szakági feladatok: a tervösszeg lehetõséget biztosít többek
között raktérhûtõ berendezés és nagykonyhai mosogató beszerzésére, tábori
élelmezési ellátás feltételeinek a kialakítására.
Ruházat szakági feladatok: a keretösszege biztosítja a bakancsváltási
program végrehajtását, a repülõ hajózó állomány új típusú (NOMEX) ruházattal
történõ ellátását, valamint a hivatásos állomány új köznapi ruházattal történõ
ellátását.
Üzemanyag szakági feladatok: a tervösszegbõl 10 és 18 m 3 -es
üzemanyag töltõ gépkocsi szakfelépítmény beszerzése, 25-50-100-300 m³-es
elasztikus tartály beszerzése, üzemanyag labor konténer beszerzése
valósítható meg.
Közlekedés szakági feladatok: anyagmozgató és szállító eszközök
beszerzése.
Kiképzéstechnika szakági feladatok: a MILES és MARCUS
kiképzéstechnikai rendszerek fejlesztésének végrehajtására nyújt lehetõséget.
Mûszaki szakági feladatok: általános mûszaki feladatokat támogató,
életképesség megóvását biztosító, mozgásakadályozó, mozgástámogató,
tûzszerész mûszaki technikai eszközök fejlesztése és beszerzése, nemzetközi
tûzszerész feladatok képességfejlesztése.
Vegyivédelmi szakági feladatok: egyéni ABV felszerelések, ABV szûrõ
szellõztetõ berendezések, mentesítõ eszközök, ABV RIÉR eszközök, tûzoltó
eszközök és felszerelések beszerzése.
Térképészeti szakági feladatok: új típusú térképészeti szakanyag
ellátó konténer kialakítása; mobil terepelemzõ munkahely kialakítása.
Egyéb feladatok: meteorológiai mérõ rendszerek egységesítése,
fejlesztése; Katonai Meteorológiai Információs Rendszer (KMIR) fejlesztése,Windprofiler beszerzése katonai repül õ terekre; MANS program; LIR fejlesztés;
nyelvképzés."

Dara nem azt írta, hogy jó, hanem azt, hogy elég. Taktikai szempontból egy elsüllyedt hajó és egy harcképtelen hajó között nincs sok különbség - egyik sem jelent veszélyt. Természetesen a tenger fenekére került hajó késõbb sem jelenthet problémát, míg a harcképtelen a kijavítása után ismét problémát okozhat.

Nem tudom pontosan melyikre gondolsz, de ha a II.Vh-s hadi játékoknál nem igazán a hagyományõrzés a cél általában. A kétfedelû repülõgép nem túl soknál volt, ott especiel Számvéber Norbiék szerveztek egy ilyen hadi játékot. Ott emlékeim szerint hagyományõrzésrõl nem igazán volt szó, de nem is igazán lehetett, hiszen milyen hagyományokat õriznének egyáltalán?

Az más kérdés, hogy egyesek "hagyományõrzésként" SS ruhában paroláznak...

Az csak arra vonatkozott, hogy a szükséges energia rendelkezésre áll a hajó oldalfalának átütésére még egy lassú robotrepülõgép esetén is. Még akkor is, ha az oldalfal mondjuk 200mm RHA egyenértékû. Ergo totál felesleges a hajókat vastag és nehéz páncélzattal ellátni.

(Elsõsorban az íjászatra, annak is csak egy szegmensére, és persze általánosítva. Rengeteg arany ember is van a "szakmában", de a köz sajnos nem õket látja, hanem a hangadókat. Úgy hat éve van szerencsém ebben a társadalomban mozogni, Ópusztaszeren az 1100 Íjász Ünnepen is tiszteletemet tettem; viszont elõtte hét évig a néptánc és népi mesterségekben mozogtam, ebbõl ered az a nem túl nagymértékû tapasztalat, aminek hátterében hozzászóltam a dologhoz.)

Igen, pont ezért volt furcsa az összehasonlítás a hk-k elleni pct.lövedékekkel.

a ahjóknál miért a harcképtenné tétel a jó? Ez olyan mint a katonáknál, hogy a sebesült ellen jobb mint a halott, mert azt ápoln, szállítani, ellátni kell?

Ez a véleményed magyar hagyományõrzésre vonatkozik általában? (tánc, ló, ijjász,stb)

Igen, tisztában vagyok vele. Számít még a keresztmetszeti terhelés, szilárdsági jellemzõk, alaktényezõ, becsapódási szög...

Viszont hajókra nem jellemzõ az olyan összetett és vastag páncélzat, mint a hk-kra, ergo azonos kinetikus energia mellett szinte biztosra vehetõ a hajótest átütése, akár több rekeszfalon keresztül. A Kormoran sem éppen egy gyors és erõs építésû rakéta, mégis könnyedén áttöri egy romboló testét.

Kassai egy kiváló sportember, aki rengeteget tet az íjászat hazai elterjedéséért. Ettõl függetlenül, nem hagyományõrzõ. Kezdve a lóval, folytatva a páncéllal, a lövés módjával, az alkalmazott eszközökkel, és végezve a szellemiséggel. Emberileg is akad benne pár érdekes vonás, de ezekrõl nem írnék, tisztelem annyira, hogy "kívülálló" számára nehezen alátámasztható és magyarázható dolgokkal ne vádoljam. Inkább a szakmai oldalról, de innen is csak egy, vagy két példa, hogy mégse a levegõbe beszéljek: csatacsillagot dobnak. Ha elvonatkoztatok Kassaitól: kanásznadrágban lõnek. Hármashalmos zászlókkal rohangálnak. Fogalmuk sincs, hogy hívják a jurtának a felsõ nyílásának elzárására szolgáló nemez-lemezét. Sámándobolnak, miközben kígyót-békát kiabálnak a finnugor nyelv(hangsúlyozom: nyelv!)rokonságra. Abszolút megalapozatlan szabású kaftánokban osztják az igét. És legvégül: Hagyományõrzõnek nevezik magukat. Magyarországon hagyományõrzõ lehet pl. a néptáncos. Õ õriz hagyományt. A lovasíjász NEM õriz, mert nem maradt fent õrzendõ hagyomány. Õ újrateremt, és nagyon sokszor a "maga képére" teremti újra, ívben sz*rva a realitásra.

"Igaz nem 100m-re csak 5-re, de lóról, úgy hogy egy társa tartja ki a célt."
Így van, lõtte is már meg tanítványát. A tanítványai meg, akik néha azt hiszik, hogy tudnak lovasíjászni, lõttek is már le(!) várandós anyát... errõl ennyit.

Hogy kicsit témába vágjak: Ez felelõsség. Másfelõl, alázat. Ami nincs meg. Ez olyan, mintha igen sok magyarországi katonai hagyományõrzõ egyesületünk lenne, mondjuk a világháborút bemutatandó. És a falvak lakóinak, akik tátják a szájukat a pirotechnikára, nagy hévvel azt magyarázná a (magas lóról beszélõ, elvégre õ "hagyományõrzõ") parancsnok, hogy "Most éppen tankok nyomulnak elõre" (miközben teszem azt, Sd.Kfz 251/1-esek viszik a bokougrókat), meg "Támad egy Rata!", miközben egy szerencsétlen kétfedelû felderítõ körözget odafent.

Hosszú évek után aztán már nem fogják érteni, ha valaki vonogatja a vállát, hogy "Nana, az nem tank, ez baromság." 😉

Én egy adott bemutatóra gondoltam, ahol 30cm átmérõjû köröket lõdözött, ennél egy ember ugye nagyobb célpont...

Biztosan tisztában vagy vele, hogy önmagában a becsapódó tömegbõl és sebességbõl páncélátütésre következtetni megtévesztõ lehet bizonyos esetekben. Tehát a leírtak nem biztos, ebben a formában teljesen helytállóak lehetnek.

Ha zárt térben felrobbantasz egy töltetet, akkor a kitáguló gázok olyan mértékû túlnyomást hozhatnak létre bent, hogy akár a hajó gerince is eltörhet. Emellett ha a tüzelõanyag- vagy lõszerraktárat éri találat...


Igen, nagyobb hajóhoz nagyobb töltet kell, ami nagyobb rakétát igényel. Az elektronika tömege állandónak tekinthetõ.

A csónak meg azért veszélyes, mert a vízvonalnál robban. Persze cellás hajótest esetén ez nem sokat ér.

Egyébként nem feltétlenül az elsüllyesztés a cél, hanem a harcképtelenné tétel.

ott voltunk, és mind láttuk.

én inkább azt tartom elképzelhetõnek, hogy nagy csoportban haladtak lóval, és nyílzáport zúdítottak az ellenségre, nem pedig egyes nyilakat kilõve rájuk, pontosan célozva. (legalábbis a mongolok így csinálták.)

Teljesen más tészta az, hogy víz alatt, vagy a víz felett történik robbanás. A hajó elleni torpedók esetén nem cél az, hogy a hajótestben robbanjanak. Ott a cél az, hogy a hajógerinc alatt robbanjanak fel, és a kialakuló felfele (robbanás ereje) majd lefele (a robbanás helyén kialakult "lyuk") ható erõk megroppantsák a hajót. Ez persze ideális eset. A tengeralattjárók elleni torpedók más kérdés.

A hajók elleni robotrepülõgépek / rakéták esetén a cél az, hogy a hajó belsejében minél nagyobb kárt okozzanak, tehát a robbanás lehetõleg a hajó belsejében történjen. Pont ezért roppant veszélyesek a szovjet/orosz szuperszonikus robotrepülõgépek. Amerikában is tervezgetik jó ideje, hogy nagyobb sebességbe kapcsoljanak a hajó elleni rakéták / robotrepülõgépek. Az ezzel kapcsolatos HyFly program célja egy Mach 6-ra képes hiperszonikus teszt, ami mondjuk a célját nem érte még el, de a technológia (kettõs mûködésû Scramjet) mûködik.

A Harpoon igazából egy elavult hajó-hajó elleni eszköz már, az Exocet-el és hasonló, szubszonikus konkurenseihez hasonlatosan. Ilyen téren mondjuk érdekes, hogy a norvégok az NSM programjukban mégis a szubszonikus sebesség mellett döntöttek, és inkább az alacsony észlelhetõség, illetve a megtévesztõ manõverek mellett tették le a voksukat. No persze az is igaz, hogy az NSM nem annyira a nyílt tengerekre, mint inkább a part menti vizekre van inkább szánva, a norvég igényeknek megfelelõen.

amúgy kicsit sok volt az amúgy és a lovas/gyalog íjjász dolog amúgy csak a kis személyes véleményem, amúgy

Mikor lõttek õseink 5 méterrõl lóról?? soha...akkoriban is legalább 25-50 méterrõl lõdöztek mozgócélokra...

Mond te láttad már Kassait lõni? Igaz nem 100m-re csak 5-re, de lóról, úgy hogy egy társa tartja ki a célt.

Amúgy a kettõ ég és föld (lovas/gyalog íjjász)

amúgy errõl is van egy õrbenledzsend, hogy a japó ijjászok eljöttek megmutatni mit tudnak lovon, Kassai meg felugrott a lóra és tartott egy rögtönzött bemutatót, majd a japók meghajoltak és hazamentek... (lehet nem igaz, de tetszik :-))))

Kíváncsivá tettél, hogy szerinted mik azok amik baromságok a mai magyar hagyományõrzésben.
Egyébként a magyar tradicionális íjászat ott kezdõdik, hogy azt lovon illik mûvelni, mivel magyar gyalogos íjászok soha sem voltak(tudomásom szerint).

Jepp, a yumi íjak, az íjászatukat úgy hívják, hogy kyudo. Viszont náluk inkább spirituálisan közelítik meg a lövést, nem annyira találatorientáltak.

@dege: Nem is hasonlítottam. Az íjászatot hasonlítottam. Amit viszont bizony lehet. Ha már a krachnál tartunk, akkor egyébként sem a társadalmat tenném "felelõssé" azért a hatalmas kupac baromságért, ami ma Magyarországon "hagyományõrzés" címén megy, hanem inkább a történelmünket.

Ja, öö, remélem ez itt nem off?

a tradícionális japán íjászat is hasonló, nekik vannak azok a rohadt nagy 2 méteres íjaik, ugyanolyan harcmûvészetnek tartják mint az aikido-t, vagy kendo-t.

össze nem lehet hasonlítani a két társadalmat.

Nem akarok hülyeséget mondani, de erõs a gyanúm, hogy nem japánok. Koreaiak. A koreaiak pedig TÉNYLEG lõnek így; elég megnézni a világversenyeket. Náluk az íjászat tradíciója fennmaradt, tehát ténylegesen "hagyományõriznek" (a dolog pl. ott kezdõdik, hogy száztíz méterekre kihelyezett célokra lõnek nem BB, hanem tradicionális íjakkal. Nézz meg egy magyar hagyományõrzõ egyesületet... jó, ha húszon kint van a tábla.), ezen kívül az utánpótlásnevelésük ott áll, ahol nálunk sohasem fog.

Aham, én azt hittem a Harpon és társai is úgy mûködnek mint a torpedók, hogy a hajó közelében robbannak, nem pedig bennük. Feltételeztem hogy a hajó elsüllyesztése a cél, nem pedig a belsõ részek kipucolása. Ezért gondoltam, hogy egy motorcsónak többet árt.
A kinetikus energia jelentõségét nem értem, azt hittem azért kell ekora rakéta, mert a célpont nagysága, nagyobb robbanó töltetett igényel, ez több üzemanyagot, jobb elektronikát, ami nehezebb, stb,stb. Ha ezeket le tudnák csökkenteni és pl egy légi harc rakéta méretére, akkor max tennének a fejére valami kemény hegyet, hogy kisebb energiával is behatoljon. Vagy ez most tök hülyeség? (sosem izgatott a fizika :-S)

Nagyrészt szerencse.

Privátban jöhet a másik változata, de sejtem mirõl szólhat. 😊

Kisebb robbanótöltet, de messze nagyobb sebesség. Szóval egy rakétának/robotrepülõgépnek van egy nem kicsi kinetikus energiája.

AGM-84 Harpoon
indulótömeg: 519kg
utazósebessége: 240m/s
harcirész tömege: 221kg
ebbõl a kinetikus energia maximuma: 14,9472MJ
Ha csak a harci rész tömegével számolunk, akkor is 6,3648MJ kinetikus energia áll rendelkezésére a becsapódáskor. A hajtómû további 103lb (46,762kg), elektronika és egyéb "kisegítõ rendszerek" ~ további 150kg. Az pontos mennyiségét nem találom, de az eddigi saccolás alapján 100kg körül lehet. Azaz az üzemanyag teljes kifogyasztása után ~12MJ-nyi kinetikus energiával rendelkezik a robotrepülõgép. Ezzel szép vastag páncéllemezt át lehet ütni. És utána bent robban a töltet, ami megint okos dolgokra képes. A kumulatív töltet hajók rombolására csak vízvonal alatt alkalmas igazán.

Csak összehasonlítás képpen:
M829A3 APFSDS-T
m0 = (jó kérdés, a teljes lõszer 56lb, a lövedék ~35lb (15,89kg) lehet)
v0 = 1780m/s
Ek0 = 25,172938MJ, ez viszont folyamatosan csökken, 2000m távolságban kb a fele lehet, max a 2/3-a, de még ott is elég 790mm-nyi RHA átütésére.

A páncélozásnak azért nincs túl sok értelme, mert hogy hatásos védelmet nyújtson, ahhoz sok ezer tonnányi páncélzatra lenne szükség, ez pedig nem rentábilis. Csak gondolj bele, hogy megfelelõ védelmet nyújtson, egy rombolónak 20.000-30.000 tonnásnak kellene lennie, de fegyverzet terén ugyanott lenne, mint 7.000-10.000 tonnás testvérei, csak másfélszer-kétszer erõsebb gépekre lenne szüksége, hogy hasonló sebességre legyen képes, és a költségek is exponenciálisan nagyobbak lennének, mind az építés, mind az üzemeltetés terén.

Emlékezz, hogy a harckocsiknál milyen átütõ erõvel rendelkeznek az apró pct. rakéták, és hogy ezek ellen milyen vastag réteges páncélzatra van szükség. Elég sokat beszéltünk már errõl. A hajók elleni rakéták robbanófeje általában formázott töltet, még egy gyengébb, kisebb rakétának sem okoz gondot 50-100mm-nyi acélpáncélzat átütése. Az egész hajót ilyen vastag páncélzattal ellátni pedig iszonyatos plusz sújt jelentene. A hajó elleni rakéták pedig vannak mindenféle méretben. A korábban említett P-700 Granit / NATO: Shipwreck rakétáknak még hagyományos töltet esetén is cirka 700kg-os robbanófejük van - vagy termonukleáris töltet. Utóbbi ellen jóóóó vastag páncélzatra lenne szükség. Kb. mint az Atlanti-fal erõdjei. 😊

A védelem terén inkább a csalik, aktív zavarás és az aktív védelem az alkalmazott eljárás. Könnyebb, biztosabb, hatékonyabb.


A HMS Sheffield-et 1982-ben, a Falklandi-háborúban az Argentinok támadták meg Super Etandard géprõl, a USS Stark-ot 1987-ben egy Iraki Mirage F-1-es tévedésbõl, az Iraki-Iráni háború idején.

A Stark-ot Iraki Mirage,a Sheffield-et Argentin Etandard.

és miért nem éri meg páncélozni õket? Már nem lenne kihívás a mai rakétáknak az sem? A USS Cole-ról olvastam, de az hittem, hogy egy robbanóanyagal telepakolt motorcsónak nagyobb pusztító erõvel rendelkezik mint egy rakéta, mert annak sok tíz/száz km-t kell repûlnie a célig, ezért korlátozott súllyú töltetett vihet.

A másik két hajót az irakiak lõtték Exocettel?

"Páncélról" nem igazán beszélhetünk. A hajók szerkezete általában acélötvözet, egyes esetekben aluminiumötvözet, kisebb hajóknál kompozit is elõfordul (pl. a Svédek Visby-osztályú korvettjeinél). Elég ha megnézed a HMS Sheffield, az USS Stark vagy az USS Cole sérüléseit.


A HMS Sheffield sérülései, megjegyzés: az Exocet robbanótöltete nem robbant fel! A károkat a becsapódás és a becsapódás után is mûködõ hajtómû végezte el...


USS Stark, szintén Exocet, de itt már felrobbant az egyik Exocet robbanótöltete


USS Cole, a sérülést egy motorcsónakban elhelyezett robbanótöltet okozta, érdemes megfigyelni a hajó oldalfal vastagságát...


A torpedók esetén a szekcionális felosztás továbbra is él, de nagy falvastagságról itt sem beszélhetük.

Ez a disztingvált változata a viccnek én nem így ismertem. <#nevetes1>

Amúgy lenne megint egy láma kérdésem: a modern hadihajók milyen anyagú páncélt kapnak? Még mindig az acál hódít? Mitõl kell védeniük? Értsd milyen módon pusztitják a rakéták a hajókat? Repesszel, légnyomással?
Mert gondolom a dupla hajófenék még mindig megvan, mert torpedók még vannak.

A Panzerkeil oldalon az MG-34 leirásánál leirják hogy müködött.
Ott van róla kép is.

joy már volt akkor is lásd pl a góliát távirányításos lánctalpas bomba, kamera helyett lehet sima optika

Ez engem is érdekelne. Ugyebár távvezérelt géppuska elõször a második világháborús német hetzeren volt. De azt hogyan mûködtették? 1944-ben nem valószínû hogy kamerával meg joystickal. Ezt sose értettem. <#confused>

Próbáltam irónikus lenni (lásd smile a végén)...nem jött le..de sebaj. A vicc amúgy nagyon szuper, még nem hallottam. :-D