95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#48090
A különbség az, hogy a Vikhr nem 'fire & forget' rakéta. Az indító járműnek (adott esetben a Szu-25T-nek) végig a cél felé kell néznie, nem hajthat végre durva manővert, mivel akkor a rakéta irányító lézersugara ugye elvész. Tehát a JAGM vagy a Brimstone egy fejlettebb fegyver, továbbá nem befolyásolja az időjárás (a radarjelet nem szokta zavarni például a köd vagy a füst - a lézert igen). -
bgabor #48089 Mellesleg azt nem értem, hogy ideiglenes megoldásként miért nem alkalmazzák a Hellfiret az A-10esek, amíg megérkezik ez a JAGM.
Elvégre mi kell hozzá? Egy, a Vikhr-M tartójához hasonló pilon, amire fel lehet tenni egyszerre 6-8 hellfiret, meg kell egy külső lézeres célmegjelölő konténer a gép aljára, aztán kész. (elvégre a predator drónokra is felvarázsolták a hellfire-eket secc perc alatt, bár nem tudom a predatornak van e hozzá saját célmegjelölője)
Nekem nem tűnik egy bonyolult fejlesztésnek. Rögtön megsokszorozná az A-10 harcértékét tankokkal szemben. -
bgabor #48088 Kösz a gyors választ, nem hittem hogy valaki még ébren van rajtam kívül ilyenkor. :)
Ami az árat illeti, 160'000 dolláros rakéta árán elpusztítani egy 3-8 millió dolláros harckocsit? Ez miért is rossz üzlet?
Akkor lesz rossz üzlet, ha majd egy 30.000 dolláros rakétával is el lehet érni ugyanazt az eredményt. Amiből ráadásul majd rengeteget vihet magával a gép, mint a szu-25T a 16 Vikhr-t. -
#48087
Az igény régen megfogalmazódott, de egyfelől pénzügyi, másfelől fejlesztési problémák miatt nehezen halad. A terv az, hogy egyetlen rakétával váltják a Hellfire-t, a Mavericket és a TOW-ot. Ez a JCM (Joint Common Missile), legalábbis volt 2007-ig (2004-ben kihúzták a dugót az Iraki és Afganisztáni háború költésgei miatt), amikor újjáélesztették JAGM (Joint Air-to-Ground Missile) néven, jelenleg két cég, a Raytheon-Boeing és a Lockheed küzd a megrendelés elnyeréséért. Egy viszonylag könnyű, 50kg-os rakéta, három integrált rávezetési rendszerrel (infravörös képalkotó, milliméter hullámhosszon működő radar és félaktív lézeres rávezetés). A repülőgépekre egy pilonra három JAGM-et lehet elviekben függeszteni.
![]()
A Raytheon-Boeing JAGM tender rakétája tesztlövészeten
Az angoloknál hasonló (de egyszerűbb) eszköz a Brimstone, ez "csak" milliméter hullámhosszon működő radar rávezetéssel bír (plusz INS irányítással), de az EADS dolgozik a félaktív lézeres rávezetés integrálásán is a Brimstone 2 rakétához.
Ami az árat illeti, 160'000 dolláros rakéta árán elpusztítani egy 3-8 millió dolláros harckocsit? Ez miért is rossz üzlet? -
bgabor #48086 Felmerült bennem néhány kérdés az A-10 esek modernizálásával kapcsolatban, aminek hangot is adtam a DCS:A-10C topicban, de ide is beírom, mert érdekel mit gondoltok az ügyben.
Ugyebár azt az oroszok is belátták a Szu-25 esetében, hogy tank méretű célokat, amikből általában sok van egy anti-tank küldetés során, nem gazdaságos olyan féltonnás és drága rakétákkal támadni, mint mondjuk a Kh-29L vagy T, amikből amúgy is csak keveset, mondjuk négyet tud magával vinni a gép.
Ezért fejlesztették ugyebár ki a Szu-25T-t, melynek elsődleges fegyvere
a Vikhr rakéta lett, ami egy kis méretű, lézervezérlésű rakéta, ami olcsó, és amit a Szu-25T nagy mennyiségben képes hordozni, egyszerre 16 darabot, amivel ideális esetben egyetlen gép akár 16 tank kategóriájú célt is le tud küzdeni.
Azon gondolkodtam, hogyhogy az amerikaiak nem látták be ugyanezt, hiszen az A-10A ugyanezzel a problémával küzd. Ugyebár az belátható, hogy a Maverick nem éppen hatékony fegyver tankok leküzdésére, mert nagy és drága, és jó ha hat-nyolc darabot hordozhat belőle egy gép egyszerre. Egy ilyen 300 kilós és 160.000 dolláros rakéta bevetése nem éppen a leghatékonyabb módja a tankok leküzdésének.
Hogy lehet az, hogy az A-10C program keretén belül nem próbáltak megoldást találni erre a problémára? Hasonlóan a Szu-25T-hez, meg lehetett volna oldani a helyzetet egy már meglévő helikopter-rakétának a fegyverzetbe történő integrálásával, az AGM-114 Hellfire alkalmazása szerintem adja magát. Persze, értem én, hogy a Szu-25T-nek is problémái vannak belőle, hogy egy viszonylag kis hatótávolságú, eredetileg helikopterekhez tervezett rakétát vet be, amelynek a célbjutása közben folyamatosan meg kell világítania a célt a lézeres célmegjelölővel, egyfolytában a cél irányába repülve emiatt, bele a veszélyzóna kellős közepébe. Na de ezt meg lehetne rendesen is csinálni, egy nagy szögben forgatható lézeres célmegjelölővel, nem feltétlenül kellene megismételni az oroszok ostoba és kapitális tervezési hibáját, hogy egy gyenge minőségű, oldalra max 10 fokban kitéríthető, minden lövés után hűlés céljából magától kikapcsolódó lézeres célmegjelölőt tesznek a gépre, ami miatt a gép nem fordulhat ki a rakéta indítása után. (és amely gépnek mellesleg a lézervezérlésű tankelhárító rakéták alkalmazása a fő profilja)
Főleg a mai helyzetben érdekes ez, ahol a légierőknél ugyebár elsődleges a költségcsökkentés és a hatékonyág növelése. Szóval az amcsiknál ez hogyhogy nem merült még eddig fel? -
#48085
Erről jut eszembe hogy van-e jövöje a MIG tervezőirodának a vadászrepülőgéppiacon ?
Ha gonosz akarnék lenni, akkor ezzel az erővel kinek van jövője a vadászrepülőgép piacon? A Lockheed gyárt 5. generációs gépet (F-35), majd a Szuhoj fog (PAK-FA), és talán a kínaiak (J-XX), meg vannak ugye az Indiai (FGFA), Dél-Koreai (KF-X) és Japán (ATD-X) kezdeményezések.
Mig-29-es nem nagyon kell senkinek se , India is a Eurofighter felé kacsingat gondolom van köze hozzá az ex Kijev osztályu INS Vikramaditya átépitési huzavonája árak stb miatti konfliktus Oroszországgal .
Először is, India már megrendelte a maga MiG-29K mennyiségét (szám szerint 45 darabot). A várakozások szerint a Kuznyecov is majd MiG-29K-kat kap a Szu-33-asok helyett (az orosz Szu-33-asok 2015-re kiöregednek, felújításuk drága lenne, egyes vélemények szerint a sárkányszerkezetük állapota miatt nem is érné meg), eddig 24 gépes rendelésről tudni. Tehát ez a MiG-29K, amivel még legalább 5-7 évig ellesz.
A MiG-35 más kérdés. Van egy Indiai MRCA tender, ahol még mindig nincs bejelentés. Tény, hogy a MiG-35-nek van némi handycapje, lévén Új-Delhi nem szeretne csak Oroszországtól függeni (Szu-30MKI és FGFA program).
Vagy a Pak-Fa miatt nem kell nemtudom ??
Tudni kell, hogy az összes orosz repülőgépgyártó egy konzorciumba tartozik, az OAK (Объединённая Авиастроительная Корпорация) alá. Tehát nem lehetetlen, hogy az OAK egyszerűen úgy dönt, hogy mondjuk a jövőben a MiG fogja mondjuk a hajófedélzeti gépeket gyártani, a Szuhoj meg a szárazföldieket. De persze az is lehet, hogy hosszú távon a MiG kihal esetleg...
Egy másik kérdésem is volna a kinai J-11B sorozat gépei elektronikája különbözik-e az orosz gyártmányu szuhoj ( szu-27, 30 stb ) gépekétől , modernebb-e ?
A J-11B kínai hajtóművel és radarral rendelkezik (a korábbi J-11-eseknek ez a két eleme volt még orosz gyártmány). A radarról keveset tudni, de a sima J-11A változathoz képest feltehetően előrelépés. TOvábbá látrni rajta MAWS érzékelőket (rakéta-közeledésre figyelmeztető rendszer).
A kinai repüléselektronikát ( radar , tüzvezetés stb ) komolyan lehet-e egyáltalán venni vagy nagyon gyerekcipőben van még ?
Röviden a válasz igen.
Bővebben: saját légvédelmi radarok (tengeri és szárazföldi telepítésűek), saját AESA radar, saját AW&C gép AESA radarral és így tovább.
Vagy egyszerüen csak azért nem hallani róla mert nem vettek még részt háboruban a fegyverrendszereik ( mint a japán A6M2 Zero meglepetés effektus a nyugat számára a II. világháboruban ) ?
Inkább úgy kellene fogalmazni, hogy a kínai fejlesztések eléggé elzártak a külvilágtól, és a külvilág felé közvetítetteket sokszor eltorzítja a kínai önérzettől kissé elvakult emberek túlzásai... -
horthy #48084 Légi háború Magyarország felett I-II. kötet nagyon jól beszámol az amcsi vadászrepülögépek elleni harcról . ( fegyverek , motorteljesitmény stb )
De tudom ajánlani még a Jg-26 repölöezred történetéröl a két kötetet .
-
#48083
Csak vadászgépet az ember nem úgy szerez, hogy "de jó lesz elmenekülni a szövik elől az ODS alatt" és nem a pilóta szemszögéből. A pilóta azért van, hogy lehetőleg harcoljon és ne elfusson.
Láthatod, hogy egyelen zavarosban halászó MiG-25 is ért el sikert. Képzeld mi lett volna, ha mondjuk 4-szer több MiG-21 jön, ami kisebb mértű és az RCS-e is kisebb. Darabra meg arra is lehet rakétát tenni ám. 4 db R-60 eléggé képes elrontani ez ember napját.
Egyébként az iraki légier passzivitása az ODS egyik legnagyobb relytéje. Az erőinek töredékét vettetet csak be. -
JanáJ #48082 Ez szvsz nem a gép hibája, hanem aki megvette. -
JanáJ #48081 A menekülést ne az állam (Irak) szemszögéből, hanem a pilóta szemszögéből nézd. Azt kb egy óvodás is tudta, hogy nincs esélye az Iraki légierőnek. De ennek ellenére fel kellett vennie a harcot a szövetséges erőkkel. Erre írtam hogy inkább a Mig-25.
Nem tartom magam gyávának, de inkább relytettem volna a pilótákat, mint hogy levadásztassam a koalicióval.
Azt, hogy Irak/Irán jobban járt volna 4 21-el, mint 1 db 25-el, azt nem vonom kétségbe, mert nem tudom igazad van-e. Tegyük hozzá, hogy sanszos, hogy igen. -
#48080
Ahogy írtam, arra a feldadatra - magasan repülő nehézbombázók elfogására - megfelelt a '70-es évek végéig '80-as évek elejéig.
Nekem a problémám a vadászgépek ellenei bevetésével van. Semmi értelme nem volt az exportnak ilyen célokra. Legalábbis szerintem. -
JanáJ #48079 Ezt most nem értem. Azért kellett a 25-ös, mert a nagy büdös tajga közepén nem volt reptér, ellenben hatalmas távolságok igen. Ezért kellettek a 25-ös "rakéták".
Lehet, hogy 21-esekből többet venni, repteret építeni, piótát képezni hatékonyabb és/vagy olcsóbb lenne, bár kétlem. -
#48078
Az Mk-108 az nem gondola? Mert akkor az sem számít, mert nem standard felszerelés és a gépet enyén szólva béna kacsává tette. A gépben levő bepített fegyverzet számít.
Az összes szárny alatti fegyver opcionális, cucc volt, ha a pilóta akart, felszereltette, ha nem akarta, nem. Ahogy Her Laca is írja, az Mk-108-as Motorkannone is opcionális volt a G-6-nál már az MG-151/20 helyett. Ezek az "Assemlby kit"-ek kifejezetten arra szolgáltak, hogy egy adott változatot bizonyos alváltozattá, feladatúvá tegyenek, közéjük tartozott a GM-1 teljesítménynövelő beépítése, vagy a fegyverzet bővítésének opciója.
A "béna kacsa" dologhoz annyit, hogy én még mindig ott tartok, hogy Földi célpontokat támadunk, a kiindulási pont ugyanis az Il-2 vs. P-47 vita volt. Földközelben pedig a P-47 is béna kacsa volt, csak nagy magasságban vált veszélyes vadászgéppé. A gondolák pedig földi támadásnál nem rontottak annyit, hiszen nagyobb légellenállás és a plusz súly inkább a nagy magasságú bombázókötelékek elleni akciónál volt hátrányos (ha bele akarsz kötni, akkor itt a lehetőség: a "gunboat" messzerek első sorban bombázók ellen repültek, a Jabo messzerek inkább a bombahordozás képességét preferálták). -
horthy #48077 Hamár annyíi szó van a Mig-25-ről a mig iroda termékéről .
Erről jut eszembe hogy van-e jövöje a MIG tervezőirodának a vadászrepülőgéppiacon ?
Mig-29-es nem nagyon kell senkinek se , India is a Eurofighter felé kacsingat gondolom van köze hozzá az ex Kijev osztályu INS Vikramaditya átépitési huzavonája árak stb miatti konfliktus Oroszországgal . Vagy a Pak-Fa miatt nem kell nemtudom ??
Egy másik kérdésem is volna a kinai J-11B sorozat gépei elektronikája különbözik-e az orosz gyártmányu szuhoj ( szu-27, 30 stb ) gépekétől , modernebb-e ? Vagy a kinai gépek harcértékben bovlik az oroszokhoz képest a tudásukban anyit érnek mintha a jozsefvárosi piacon vették volna ? A kinai repüléselektronikát ( radar , tüzvezetés stb ) komolyan lehet-e egyáltalán venni vagy nagyon gyerekcipőben van még ? Vagy egyszerüen csak azért nem hallani róla mert nem vettek még részt háboruban a fegyverrendszereik ( mint a japán A6M2 Zero meglepetés effektus a nyugat számára a II. világháboruban ) ?
-
#48076
XD
MK108 az eléggé be volt építve . Már a G6 ba is rendszeresítve volt ,de a G10 és fölfelé már csak avval jött ki. Persze fel lehetett rakni még a szárnyak alá is , bomberek ellen használták.
De jó hogy én is tudok okosat mondani:) -
#48075
Az Mk-108 az nem gondola? Mert akkor az sem számít, mert nem standard felszerelés és a gépet enyén szólva béna kacsává tette. A gépben levő bepített fegyverzet számít.
Tudom, a rakéta sem az. :) -
#48074
Ha mindenáron így akarod. :)
Bf-109G-6/R4: 1x MG-151/20 Motorkannone, 2x MG-131, 2x Mk-108 a szárnyak alatt (2x 30mm, 1x 20mm, 2x 13mm)
Bf-109G-6/R6: 1x MG-151/20 Motorkannone, 2x MG-131, 2x MG-150/20 a szárnyak alatt (3x 20mm, 2x 13mm) -
#48073
A MiG-25 jóformán egyetlen előnyt tudott felmutatani a MiG-21bisz-szel szemben. Hatótáv. Ennyi. Ha vadászok ellen repült a menekülésen kívül semmiféle előnyös harcértékkel nem bír a 21-eshez képest. Pl. még gépágyú sem volt benne.
A menekülés szép dolog, de Churchill is megmondta 1940-ben a menekülés után, hogy nem evakuációkkal szokás háborút nyerni... -
#48072
Egyetlen MiG-25 árából igen sok MiG-21bisz vehető és reptethető. 1:1 arányban a MiG-25 nem igazán ellenfél egy ellenséges vadászerőnek. 4:1 arányban MiG-21bisz a 15-20 éves gépek is kellő létszámfölényben lettek volna bármilyen szövetséges géppel szemben az AMRAAM elterjedéséig az akkori nyugatiu csúcsvadászokkal szemben. Persze hullottak volna ők is, de mikor 5-6 km távolságba kerültek volna és kezdődött volna a dogfight nos, azt inkább nem próbálta ki volna az USAF...
A MiG-23 volt asszem olyan drága, hogy abból kijött volna 4-szer annyi 21-es. Akkor képzeld el, hogy a 25-ös milyen drága lehetett! Nem véletlen volt olyan kevés 23-as itthon... -
JanáJ #48071 A Mig-25 70-ben állt hadrendbe, te 80-ban nyugdíjjaztad volna. Az azért csak 10 év. Lehet, hogy a 70-es években már nem pörögtek annyira az új típusok, mint anno az 50-es 60-as években, de ettől még 10 év.
A másik, hogy ha bombázó fenyegetés van, akkor kell ellene valami. Akkor is ha csak erre jó és csak többé kevésbé. Az hogy a bombázó fenyegetés kikopott az ICBM-ekkel, az nem a gép hibája.
Szerintem zseniállis hogy össze tudtak toldozni foldozni egy ilyet minden hi-tech anyag nélkül.
Amennyire én értelmezem, itt nem csak arról van szó hogy a csapatostúl támadó gépeket kellet levadászni, hanem az egy-egy kobór gépet is ők fogták el Szibéria felett, ahol nem volt közeli légtér.
Az hogy a Szu mire adta el az megint más kérdés, ez nem az ő hibája. Az a hülye aki csavarhúzot vesz, mikor kalapácsolni akar. Minek vettek ilyet, ha nem tudták kihasználni.
Én így laikusként, ha mennem kellene iraki pilótaként az amik ellen harcolni, akkor inkább egys olyan gépet vinnék amivel nem tudok lelőni semmit, de engem sem lőnek le, mint egy olyat amivel szintén nem lövök le semmit, de engem leszednek pl: 29-ek. -
#48070
Nem abszolút számokban. A P-47-tel és Il-2-vel összevetve. A legelterjedtebb verziókat szoktam összevetni. -
#48069
A K nem releváns, mert marginális számban gyártották.
Megbocsáss, de ez egy picit furcsa érv. Mégis mi akkor a reveláns szám? Vannak sarokszámok, hogy mi a "marginális"? 499 gép még marginális, de 500 már nem?
A "K" szériából összesen mintegy 900 darab készült. Ez akkor még "marginális" kategória?
A Bf-109K-6-ból valóban kis mennyiséget (pár tucat) gyártottak, de akkor ott a Bf-109K-4/R4, 1x Mk108 Motorkannone, 2x MG-131, 2x MG-151/20 a szárnyakban. Az R4 ugye fegyverszett, a K-4-ből meg 856 darabot gyártottak.
Forrás
A Bf-109F esetén lehet rossz összeállítást írtam, az Airvectors oldalán írták azt.
Bf-109F-4/R1: 1x MG-151/20 Motorkannone, 2x MG-17, 2x MG-151/20 a szárnyak alatt.
Forrás -
#48068
Szerinte azért "páncélozott" jobban **összességében** a P-47 mert az irányítófelületek jobban voltak "védelmezve" (meg megemlíti az önzáró üzemanyagtankot).
Most akkor "jobban páncélozott" a P-47, vagy csak az az előnye, hogy teljesen fémépítésű gép? :)
A kettő nem ugyanaz...
de szerinte a gép többi részének védelme nulla volt..
Nyilván élből sorolni lehet azokat a gépeket, amelyeknél páncélozott kormányfelületek voltak. :D
Ja és megvan teljesen illetődve hogy "egyszerinek/ritkának(one-off)" írtam azt a géppuskás esetet.
Ha gyakran esett volna meg, akkor nyilván sok példa is van rá, hogy emiatt zuhant le Il-2-es, nemdebár? :) -
#48067
A K nem releváns, mert marginális számban gyártották.
Az F verziót nem vágom. Én ezidáig abban a szent meggyőződésben éltem, hogy légcsavarkörön keresztüli gépágyú volt és két géppuska. Galland pont ez ítélte visszalépésnak az E verzióhoz képest. -
#48066
Na írt választ az emberem.
Szerinte azért "páncélozott" jobban **összességében** a P-47 mert az irányítófelületek jobban voltak "védelmezve" (meg megemlíti az önzáró üzemanyagtankot).
Szerinte az IL-2 kádja kiváló védelmet nyújtott a személyzetnek meg a motornak (érdekes eddig le volt írva a motor mivel vízhűtéses amíg le nem írtam hogy az is tisztességesen páncélozott ...), de szerinte a gép többi részének védelme nulla volt..
Ja és megvan teljesen illetődve hogy "egyszerinek/ritkának(one-off)" írtam azt a géppuskás esetet. Látszólag szentírásnak gondolja azt a könyvet amit olvasott. "
Szószerint:
"Miért ritka az az eset amikor az irányfelületet szitává lövik mert teljesen védtelen?""
Lassan lehet, hogy tervrajzokat kell keresni... :D -
#48065
Bocs!Il-2i-nek olvastam. -
#48064
A K... -
#48063
Én a Messzer P-47 összehasonlítást nem tartom fairnak. Ez nem csatarepülő. Valamit félreértettél. :)
Onnan indult, hogy a P-47-est hasonlították az Il-2-höz. Én erre írtam, hogy ezzel az erővel a Bf-109-essel is össze lehetne vetni az Il-2-őt. :)
melyik Messzer variáns bírt 3x30 mm-es beépített fegyverzettel vagy a 3x20m + 2. 7.92-vel?
Bf-109F széria: MG/FF/M Motorkannone (20mm), 2x 7,92mm MG-17 a motor felett, 2x MG/FF/S (20mm) a szárny alatt
Bf-109K-6: 1x Mk-108 Motorkannone (30mm), 2x 13mm MG-131 a motor felett és 2x Mk-108 a szárnyban -
#48062
Én a Messzer P-47 összehasonlítást nem tartom fairnak. Ez nem csatarepülő. Valamit félreértettél. :)
A Bf-109 pehelysúlyú a Jughoz képest. Hiába van gépágyúja a Messzernek alacsony tűzgyorsaságú és igen kevés lőszer volt hozzá. Melyik Messzer variáns bírt 3x30 mm-es beépített fegyverzettel vagy a 3x20m + 2. 7.92-vel? Milyen földi cél igényelt 30 milis gépágyút? Akkor már inkább rakéta legyen. :) -
#48061
Egen, kb erről van szó. :) -
Freeda Krueger #48060 Attól még össze lehetne vetni,legfeljebb...
ez csak szőrszálhasogatás :) -
#48059
Fairnek azt sem nevezném, hogy egy csatarepülőgépet hasonlítunk egy vadászrepülőgéphez, amit földi célpontok ellen is használtak. A Bf-109-es példa erre vonatkozott.
Ami a fegyverzetet illeti, azért a 8x12,7mm ellen a jóval kisebb messzerek is fel tudtak mutatni pár csúnya összeállítást (3x 30mm és 2x 13mm, vagy korábban 3x 20mm és 2x 7,92mm), amely erősebb, mint az átlag Il-2 2x 23mm + 2x 7,62mm-es tűzereje. -
#48058
Akkor vegyük hozzá azt is, hogy mennyivel, gyorsabb, és hatékonyabb légiharcban... Ha már az a gond, hogy nagy volt a frontális felülete:)
Az IL-2 csatarepülőgép a Thunderbolt meg tökéletesen bevált vadászbombázónak. Ahogy a NAVY-nak a Corsair. -
#48057
Csak a Bf-109 tudtommal nem cipelt 8 db rakétát és nem volt 8 db nehézgéppuskája. A P-47 földi célpontok ellen szerintem nagy átlagban jóval komlyabb tűzerőt képviselt, mint a Messzer. Sérülésállóságban meg felesleges összeveti őket. Kb. mintha az F-16-ot mérnéd az F-15-höz. Nem fair. -
#48056
Azért a képhez hozzátartozik az is,hogy az Il–2 volt a Szovjet Légierő legnagyobb veszteségeket szenvedett repülőgéptípusa a második világháborúban.
Páncél ide vagy oda. Persze van rá magyarázat ,hogy miért hullottak .
Nem is volt más típusa, amelyből ennyit gyártottak volna. Az összes Jak vadászgépből (Jak-1, Jak-3, Jak-7 és Jak-9) épült hasonló mennyiség, a veszteségek ha így nézzük, annyira nem voltak kiemelkedőek.
Láttál már P47 et élőben? Tudod mekkora egy dög az:) Fért bele golyó az tuti:))
Max kicsit nehezebb lett.
Ezzel az erővel páncélzat helyett csak nagyobb gépeket kellene építeni. ;)
A túlélőképesség azonos viszonyok között azonban aligha a P-47-esnek kedvezett volna, legalábbis szerintem... -
#48055
Amúgy valamilyen szinten jogos a téma, mivel tudomásom szerint az amcsik használták a P-47-est gyakorlatilag csatarepülőként is sokszor. (nyilván nem olyan tömegesen és sokkal jobban ellenőrzött légtérben)
A különbség azért elég nyilvánvaló. Az Il-2 csatarepülőgépnek lett tervezve eredendően. A P-47 meg vadászgépnek. Eltérőek a feladatkörök. Ezzel az erővel akkor a Bf-109-el is össze lehet vetni, azt is használták néha földi célpontok ellen.
Mennyivel volt szívósabb a P-47 motorja az IL-2-ével szemben? Utóbbinál elegendő volt a páncélzat ahhoz hogy kiköszörülje a motor esetleges sebezhetőségét, szerkezeti gyengeségeit?
A kérdés jó, de a lényeg azt hiszem mégis az, hogy az Il-2 motorja páncélozva volt. A P-47-é meg nem... Ha valaki azzal jön, hogy dehát a léghűtésessnél nem kell a hűtővel foglalkozni, míg a vízhűtésesnél a hűtőkör megsérülve túlhevül a motor, akkor vessük össze azt is, hogy mekkora frontális felülete a két gépnek... A P-47 vagy háromszor-négyszer akkora célpontot nyújtott... -
#48054
Akkor az Il-2bis nehéz vadász verzió lenne? Jó tudni. :D
A belinkelt fotókat nézve az az érzésem, hogy a balatonból kihorgászott Il-2-es utólagosan lett átalakítva hátsó lövészesre, legalábbis a legtöbb forrás külön kitér arra, hogy a "kád" a hátsó lövészt is védte az alulról/oldalról érkező találatoktól. A korai példányok ugye a harctéren lettek átalakítva, és ott a "kád" nem lett meghosszabbítva hátrafelé.
-
#48053
Én amikor élőben közelről láttam egy F4U-t nem hittem a szememnek.
Ezt hívták vadászgépnek az amik. A motorja asszem ugyan az mint a P47 nek.
-
#48052
Láttál már P47 et élőben? Tudod mekkora egy dög az:) Fért bele golyó az tuti:))
Max kicsit nehezebb lett. -
#48051
Ennek a videónak az első 3 percére is hivatkoztak, hogy mennyire szívós a P-47...
