95094
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • SZU
    #48243
    Erre mondtam azt, hogy ha lőttél már dióverővel (én pl.: Mosin Nagant és Kar98K-val is lőttem), akkor pár tucat lőszer ellövése után érzed az alkarod eddig általad nem ismert izmait is.

    Erre most tedd hozzá, hogy felcsapod az elejére a szuronyt, ami tesók között is másfél kiló minimum. Aztán célozz úgy.

    Illetve azt is írtam, hogy a célt tévesztett lövedékek java része nem jobbra-balra tévesztett, hanem alá, fölé.

    A 10-12 éves gyakszi meg ügye érzed, hogy egy háború esetnén nem a hadsereg derekát képezi, hanem esetlegesen "öreg gárda", Honvédek és egyéb reguláris, vagy hivatásos alakulatoknál.

    A seregek számbeli zöme frissen sorozott, pár hónapos kiképzésű ujjoncokból állt!

    Azért írtam, hogy a Kossuth féle népfelkelő hadsereg igen kártékony volt. Mert hiába edzett és rutinos valaki 10-12 évig, de az első komoly csatájánál a képébe rohannak a bajtársai százával és kiabálják hogy fussatok az életetekért, lehet hogy nem pozitívan hat a kitartásra...

    Egyébként 100m-ről tudod mekkora egy közeledő sor?

    a jobb vállam felett a lőlapok mellalakok és 100m-re vannak...

    Szerintem ez az állítás : "100 méteren nem is kellett nagyon célozni, jó eséllyel belelőttek a közeledő sorba, és az elég volt" eléggé meseszerű.

    Azt mondanám egy masszív sortűz közelebbről volt pusztító, illetve inkább a több század egyszerre indított sortüzének a hangja már demoralizáló volt.

    A te állításod a könnyű gyalogosok közül kiválasztott "mesterlövész" egységekre lenne igaz, és ott is ügye célzott lövéseket adtak le pontosabb puskákkal, egyedi lőszerekkel (vagy lövedék és tölténnyel =)).
  • harcu
    #48242
    Az átlag katona 10-12 évig volt szolgálatban, abból az első évben csak menetgyakorlat és lövészet. Úgy beléjük verték a fegyelmet, hogy nem bomlott fel az alakzat azért, mert valaki ordítva közeledett. Amúgy az a 120 lépés / perc az már futás. 80 lépés / perc az már igen ütemes gyaloglásnak felel meg.
    100 méteren nem is kellett nagyon célozni, jó eséllyel belelőttek a közeledő sorba, és az elég volt. Nem célpontot lőttek, csak úgy nagyjából előre. Nem is kellett más. Erre tökéletesen elegendő volt a fegyverzet.
  • harcu
    #48241
    Az 1600-as évek legvégén volt a váltás a csőbe tűzött szuronyról a puskacsőre rögzített szuronyra. Tehát a 19 század közepére már mindenki tudott lőni feltűzött szuronnyal.
  • Molnibalage
    #48240
    Amen.
  • Gunslinger
    #48239
    Ahogy nézem ez a Topolo gyerek francia, úgy hogy sztem tudjuk a megoldást :-) Jó fej hogy megmagyarázza, hogy titkos, de egyébként közismert tény, muhaha. :-)
  • Molnibalage
    #48238
    TOPLO és a Mirage komment érdekes.

    Erről hallott már valaki? Miért van olyan érzésem, hogy már megint csak a nemzeti büszkeségnek lehetünk tanúi? Mi a pékért lenne az, hogy szemből a M2k hőképe annyira kicsi, mikor egy tök azonos generációa tartozó másik gépé jobb. Szinét érdekes az szerintem, hogy a Magic II akéta érzékenyéségt az 'M' Sidwewinderhez méri...
  • SZU
    #48237
    A szovjet díszmenet 120 lépés/perc? Azaz 2 lépés/mp? Ez nem túl sok?

    Amúgy meg, szerintem az átlag század nem volt olyan képzett, hogy 100m-re pontosan tüzeljen akár vállhoz emelve, akár emberre célozzon. Se nem volt olyan rutinos, hogy percenként 3-4x töltsön újra harchelyzetben.

    Amúgy ezt a vállhoz emel dolgot biztosan mondjátok? Milyen pszichológia áll e mellett? Mennyivel humánusabb a közeltusa puskatussal, szuronnyal, bajonettel, ököllel és fokossal?

    Egyébként meg akkoriban még javában a "morálharc dúlt"! Amint az egyik sereg leggyengébb idegzetű százada megingott, a menekülő bajtársak magukkal ránthatták a veteránnak mondható egységeket is.
    Gyakorlatilag a csaták nem utolsó lőszerig/emberig tartottak, hanem az egyik sereg elfutott (a mai szemmel arányaiban kicsinek mondható veszteségekkel) a másik sereg elől. Majd újrafejlődtek egy másik mezőn és újra csata.

    Úgy olvastam, hogy a magyarok népfelkelő századai ezért voltak károsak, mert 1-2 komolyabb sortűz, esetleg roham után elkezdtek hátrafutni és az edzettebb honvédeket is megingatták.
  • horthy
    #48236
    Mondjuk szerintem a 12.7 mm-es nehézgéppuska nem volna valami ideális fegyver vadászrepülőgépek ellen akármilyen potos is . A koreai háboruban a Mig-15-ösök is jol álták a 12.7 mm-es lövedékek kalapácsütéseit . Volt olyan Mig-15-ös amelyik 150 találatot is tulélt belőle és visszatért a bázisra ! Az M61 Vulcan gépágyu esetében meg valoszinüleg bekalkulálhatták ezt a kis szorásképet hiszen galambot is a legjobb söréttel lelöni . Légiharcban is valoszinüleg jó ha " tűzkörbe " fogják az ellenséges repülőgépet !
  • ambasa
    #48235
    Taky!

    ezt nem nekem kellene címezned, nem én agyaltam 300 lépéses lőtávolságról, 40 lépés/perc rohamsebességről (miközben ha jól emlékszem az idegenlégió díszmenete 88 a szovjet pedig 120) és a támadó 50%-os veszteségéről, miközben 4-7 sortűz éri (még jó, hogy Napoleon nem ismerte ezeket a számokat, mert akkor biztos nem jutott volna el Moszkvába).
    Ha jól emlékszem Keegan a könyve Waterlooról szóló fejezetében 60 métert említ és még ezen a távolságon is katasztrófális találati valószínűséget pont azért amit mondasz, hogy mert volt nem szabad célozni (persze ez alól kivétel a 60-asok és a 95-ösök).
    Mondjuk ezt az elkoszolódást egy 32-es hagyományőrzőtől hallottam, aki szintén tapasztalta ezt a jelenséget.

    TG
  • [NST]Cifu
    #48234
    Nem feltétlen egyes lövéssel, rövid sorozatokkal. A képek tanulsága szerint megerősített állásokból lőtt vele inkább. A VC úgy gondolta elég messze van a bázistól ahhoz, hogy biztonságba érezze magát, erre Bumm... a fejbe. :D

    [center]

  • [NST]Cifu
    #48233
    Hmm... ez mondjuk érdekesen hangzik.
  • Gunslinger
    #48232
    Nem hinném, hogy lopakodott az M2-vel, azt kisebb puskával tette.
  • kiskorúbézoltán #48231
    A MI-24-es géppuskája is ilyen ha jól értettem a dolgot, mondjuk úgy "mesterségesen növelt szórású", lövéskor egy automatika egy bizonyos minta szerint mozgatja a csövet, hogy nagyobb találati valószínűséget érjen el. Tehát a dolog létezik, bár, hogy az M61 esetében ez jó vagy nem, nehéz megtippelni - vagy legalábbis erősen vitatható.
  • Molnibalage
    #48230
    És hogyan lopakodott és volt észrevétlen? Hogyan cipelte ezt a nagy tömeget tartósan? Vagy afféle támogató mesterlövész volt a fronton?
  • TakyL
    #48229
    A muskétáknál eleve erősen allulméretes lövedéket használtak a koszolódás miatt. Ez eleve meghatározta a lövés pontosságát (illetve inkább pontatlanságát)
    A normál gyalogsági fegyver a XIX. sz. közepéig a huzagolatlan elöltöltő puska volt. Ennél kb 80-100 m-en túl felesleges volt találati esélyről beszélni, ezért a szuronyrohamok is jóval közelebbről lettek indítva...

    A másik ok ami ilyenkor számításba jön az inkább pszichológiai ami az emberre célzást illeti. Emiatt a brit szabályzatban nem is volt olyan parancs, hogy célozz. egyszerűen egy válhoz jellegű parancsot adtak ki (present) majd a tűzparancs.
  • Gunslinger
    #48228
    Jaja, tripodról tolta.
  • Molnibalage
    #48227
    Hinnye! Az alap géppuska tud egyes lövést is? Állványórl mesterlövészkedett? Nagyon furán nézhet ki egy géppuska távcsővel. :)
  • Gunslinger
    #48226
    Elírtam a nevét, Hathcock. Egyébként 2002-ig ős is tartotta a távolsági mesterlövész világrekordot 2250 méterrel, amit egy M2-essel állított be.
  • Gunslinger
    #48225
    Carlos Hatchcock, amcsi mesterlövész a vietnami háborúban egy Unertl távcsővel felszerelt M2-essel lőtte ki a rossz fiúkat 2500 yardról és asszem más mesterlövész is használt M2-eseket rajta kívül.
  • Molnibalage
    #48224
    Pont ezt írtam bele a cikkbe is. Bizonyos mértékű szórás egyenesen kívánatos lehet. Az, hogy hol a határámenet a túl nagy és túl kis szórás közt, arrö lövésem sincs...
  • Molnibalage
    #48223
    Mi is ez a mesterlövész fegyver?
  • Molnibalage
    #48222
    A képen ami a kék szín az marad a hüvely leválásáa után? Ez esetben nem igazán értam, hogy az M2 lőszer mitől jobb, mint a 20-as.
  • Molnibalage
    #48221
    Az összehasonlító elemzés konkrétan úgy hasonlította össze, hogy azt hagnsúlyozta ki, hogy a Browning az első másodpercben a P-47-en 120 lövedéket küld el, míg az M61 csak 75-öt és hogy akkor mekkrora szar. Na ezért írtam az, hogy 8 db cső. Mert csak úgy jön ki a 120 vs 75 az első másodpercben.
  • Gunslinger
    #48220
    Ez azért nagyon gáz, mert ezzel a balesettel a légierejük 25%-a semmisült meg. (nem számítva a szállító és helikopi kapacitást)
  • JanáJ
    #48219
    Nemtom, de ha igen, az sok mindent megmagyarázna. :-)
  • kiskorúbézoltán #48218
    ... kimaradt, a 12-es érték a teljes szórás, tehát 100%, nem 80%. De lényeg a lényeg, hogy így is kicsivel az M61 jobb szórást produkál, mint 6 - szárnyba épített - M2.
  • kiskorúbézoltán #48217
    M2-re 1,75-től 8-ig mindent találtam, de semmi leírást, hogy milyen körülmények közt. Kivéve egy helyen ahol 12 mil-t írtak 6 - szárnyba épített - M2 összesített szórására.
    Ha ez igaz, akkor Molnibalage jól tippelt és ez esetben az M61 kisebb szórást produkálhat.
  • kiskorúbézoltán #48216
    Nem is volt olyan rossz a forrás, a GD is ezt adja a 61A1/A2-re:

    Dispersion 8 Milliradians Diameter, 80 Percent Circle
  • kiskorúbézoltán #48215
    No, teljesen megbízhatatlan helyen 8 mil-t találtam az M61-nek, ez tényleg nem túl jó szórás, bár gondolom a nagy tűzgyorsaság messze nagyobb prioritást kapott mint a pontosság.
    Sőtt, ha repcsiről beszélünk talán még növelheti a találati valószínűséget is ha gyorsan egy bizonyos területet be tud szórni lövedékekkel. Ez persze megint csak hasraütés.
  • kiskorúbézoltán #48214
    Minden 5. robbanó-gyujtó, nem?
  • JanáJ
    #48213
    Ha már gpk/gépágyúztok. Ha egy vadászgép vagy pl A-10-es élőerőt támad, akkor azt milyen hatékonysággal teheti? Gondolok itt arra, hogy - vadásznál nem biztos - de, egy A-10-nél nincs "robbanó" lövedék. A pctörőnek meg gondolom nincs repeszhatása. Nem értem, hogy tud szétszedni egy vályogházat az afgánoknál. A nagy szórással? Vagy hogy?
  • kiskorúbézoltán #48212
    Mindig tanul az ember valami újat, erről most hallok először.
  • ambasa
    #48211
    Üdv!

    és volt még egy lényegesebb ok, a muskétáknál (és 1820-ig vastagon ez az elterjedt gyalogsági fegyver) kovás puskák voltak ahol a kova 6-10 lövés után a annyira bekormozódott, hogy már inkább az volt biztos, hogy a puska csütörtököt mond, mint az, hogy nem. Ugyanakkor az akkori kiképzettségi szint mellett, az nem volt elvárható az egyszerű katonától, hogy a harc hevében ennek tisztításába fogjon.

    TG
  • kiskorúbézoltán #48210
    Igen, fejlesztenek, de az adott kalibernek adott méretei vannak, tehát a hüvely méretét nem a mai szükség határozza meg hanem a 100 évvel ezelőtti lőpor térfogat igénye. Kicsit kusza de remélem érted mire gondolok.
    A 20-as meg kétség kívül elég "laposfenekű", de azért annyival nem rosszabb, hogy önmagában ettől látványosan rosszabb szórást produkáljon. Legalábbis így ránézésre.
    Nincs elfekvőben lőtáblád az M2-höz meg a M61-hez? Abból kiderülne minden egyértelműen.
  • [NST]Cifu
    #48209
    Lehet, hogy a 12,7x99mm 100 éves lőszer, de a mai napig fejlesztenek hozzá új lőszereket, a géppuskákhoz is használnak például újabb fejlesztésű lőszert, pl. Mk 211.

    A 20x102mm-es gránátalakjához ilyen képet találtam:

  • kiskorúbézoltán #48208
    Vigyázz ezzel a hüvelyhosszos dologgal. Az .50-es lőszer majd 100 éves, korszerű lőpor esetén fele annyi térfogatban is el lehet helyezni ugyanazt a hajtóerőt biztosító mennyiséget.
    A lövedék alakja meg... hát erről a képről tudja a nyavaja, jó lenne látni a 20-as végét is. Ha simán lapos akkor tényleg jobb már szemre is az .50-es, de ha egy kicsit megkúpolták...
  • [NST]Cifu
    #48207
    Abból a szempontból Kiskorúval egyetértek, hogy fegyverről beszélünk, nem az összeépített rendszerről. Az is tény, hogy az M2 pontossága eléggé közismert (Vietnam -> távcsővel "mesterlövész" fegyver 1500m-2000m-es távig).

    Ne ragadj le a torkolati sebességnél Molni, direkt említettem, hogy a bel és külballisztikát is nézni kell, és lehet, hogy itt felhívnám a figyelmedet a tényre, hogy a 20x102mm-est hasonlítod a 12,7x99mm-eshez. Látható tehát már ebből, hogy amíg az űrméret jelentősen megnőtt (~33%-al), addig a hüvely hossza nem változott lényegesen. Ez már alapból árulkodik arról, hogy itt csodák nem lesznek. Itt a wikis összevető fotó, lehet látni, hogy a 20mm-es gránát alakja messze van az ideális lövedék alaktól, amelyhez a .50 BMG közelebb van, tehát feltehetően jobb a külballisztikája is.
  • kiskorúbézoltán #48206
    Miféle szárny meg 6-8 M2???
  • Molnibalage
    #48205
    Én pont fordítva látom.

    Az M2 esetén 6-8 cső van, mert máskülönben a hasonlítás már elvebe élből elhasal a tűzgyorsaságon... Szerinted 6-8 függetlenül állított cső a pontosabb, vagy 6 darab kötegelt cső? És az utóbbira zavazok. A szárnyba épített fegyver remeg jobban, vagy az összefogott merev szekezet?

    Az M61 torkolati sebessége és lövedék tömege is nagobb...
  • kiskorúbézoltán #48204
    Talán lehet valóságalapja.
    Az M2 amúgy is pontos fegyvernek számít kategóriáján belül is.
    Az M2 egy csőből tüzel, az M61 hat csőből.
    Az M2 csöve hossztengelyben mozog, az M61-nél meg ugye egy tengely körül nagy sebességgel forgó csőkötegből.
    Az M61 egyetlen előnye a nagyobb űrméret lehet.

    Mindez persze csak elméleti találgatás.


    Szuronyroham vs. lövészet gyakorlása:

    Szerintem lehetett még egy oka a szuronyroham gyakorlás előtérbe helyezésének a lövészettel szemben, olcsóbb...