Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#37122
Zastava M21, egy 5,56x45 NATO kaliberû AK variáns.
Szerk.: Még mielõtt felmerül a kérdés, a képen a középsõ és a jobb oldali fegyver M21, a középsõ fazon mögötti alaknál egy Zastava M92 látható.
Szerk.: Még mielõtt felmerül a kérdés, a képen a középsõ és a jobb oldali fegyver M21, a középsõ fazon mögötti alaknál egy Zastava M92 látható.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37121
nem túl hosszú az stanagnak?
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#37120
Komoly kis gépnek tûnik,tetszik,hogy rálehet aggatni mindenfélét.
#37119
Az utolsó elötti kápen milyen fegyver van? Valami Stanag táras AK a 100-as sorozatból?
#37118
A szerbek csináltak egy APC prototípust, "Lazar" néven. Alapvetõen BTR-80 szintû jármûvet kell elképzelni, de a jobb kilátás érdekében ballisztikai réteges üvegbõl készült ablakokat használnak periszkópok vagy kitekintõnyílások helyett (városi vagy nehezen átlátható terepen a kilátás fontossága megkérdõjelezhetetlen). A jármûvet a hátul lévõ két ajtón keresztül lehet elhagyni, de van két ajtó a tetõn is. A külsõ fegyvertoronyba egy 20mm-es gépágyú és egy 7,62-es géppuska került, illetve opció van 30mm-es gránátvetõre, a 20mm-es helyett 30mm-es gépágyúra, illetve pct. rakétaindítók felszerelésére. A páncélzatra utólag kiegészítõ elemeket lehet felszerelni, ami állhat passzív és reaktív páncélelemekbõl is. A páncélzata kiegészítõ panelek nélkül körkörösen a 7.62mm-es API géppuskalövedékektõl, szembõl a 100 méterrõl kilõtt 12,7x107mm-es API lövedékekig megfog mindent, a jármû alja pedig V alakúra készült, hogy az aknarobbanás erejét elvezessék a beltértõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37117
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37116
Azért nem olyan rossz az AK-74 az USA fegyverekkel ellentétben soha nem hagy cserben .
Az 5.45X39 mm-es löszer is elég hatékony :
http://www.youtube.com/watch?v=mqaeX2KigSc
Az 5.45X39 mm-es löszer is elég hatékony :
http://www.youtube.com/watch?v=mqaeX2KigSc
#37115
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37114
Cifu cikkét?😮
Hol lehet megnézni?Kíváncsi vagyok rá
Hol lehet megnézni?Kíváncsi vagyok rá
\"A békefenntartás nem a katonák dolga, de csak ők értenek hozzá\" \"De ki a fasznak kell ez?!Én inkább ezt választom!Imádom\" \"Brothers everywhere Raise your hands into the air we\'re WARRIORS\"
#37113
josicjulien.com-on van szó a mesterlövészkedésrõl.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#37112
Tudom sok bajom van, de okosabbtól tanulni nem szégyen.
Tud valaki linket mondani vagy elmagyarázni,hogymûködik egy sniper-spotter team? (Cifu cikkét olvastam) Konkrétam a MOA, távolságbecslés, távcsõbeállítás dolog érdekelne. Ilyet találtam, de nem boldogulok vele:
link
Tud valaki linket mondani vagy elmagyarázni,hogymûködik egy sniper-spotter team? (Cifu cikkét olvastam) Konkrétam a MOA, távolságbecslés, távcsõbeállítás dolog érdekelne. Ilyet találtam, de nem boldogulok vele:
link
#37111
nem kell ahhoz háború szép lassan betelepülnek békésen.....
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#37110
Één úgy tudtam, hogy azért piros a fék lámpa, meg a közlekedés ben a piros a tilos mert a legészrevehetõbb szín.
Biztos nem így van, ha ezt használják.
Más: egy esetleges orosz kínai háború most mennyire esélyes, konkrétan hogy Kína rátegye a tenyerét szibériára, mint élõ és nyersanyaglelõhelyre ha csak a két fél katonai erejét nézzük.
Biztos nem így van, ha ezt használják.
Más: egy esetleges orosz kínai háború most mennyire esélyes, konkrétan hogy Kína rátegye a tenyerét szibériára, mint élõ és nyersanyaglelõhelyre ha csak a két fél katonai erejét nézzük.
#37109
Plussz a szemed ha egyszer hozzá szokott a sötéthez hmm nem olyan kellemetlen a vörös fény mint mondjuk a sima fehér mármint a szemnek kényelmesebb az átállás a vörös fényrõl a sötétre mint a fehérrõl
Az élet gyenge kezdés után erős visszaesés.
#37108
éjjel a sötétben nem
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#37107
Lehet láma kérdés, de egy ak-ra miért akarunk M203-at?
Mert a lõszer úgy sem nato kompatibilis és szvsz az m203 sokkal szarabb mint orosz társa(i)
Mert a lõszer úgy sem nato kompatibilis és szvsz az m203 sokkal szarabb mint orosz társa(i)
#37106
Én errõl (az 5.54x39-rõl) azt olvastam több helyen, hogy az afgánok féltek az AK-74-tõl és elvarázsoltnak tartották a brutális õlõ htása miatt. Igaz Afganisztán ideális hely a lövöldözésre, mert nuku az ajnövényzet ami "elmûködtetné" a lõvedéket.
Amúgy többen is mondják a haditek iránt érdeklõdõ barátok közûl, hogy az ooroszok kezdenek visszatérni a 7,62-re, de ennek semmi írásos nyomát nem lelem a netem :-s
Amúgy többen is mondják a haditek iránt érdeklõdõ barátok közûl, hogy az ooroszok kezdenek visszatérni a 7,62-re, de ennek semmi írásos nyomát nem lelem a netem :-s
#37105
Az HBO-s Generation Killt-ben mindig piros fénnyel néztékeste a térképet. (Tudom nem egy Révai egy sorozat, de elég élethûnek tûnt). Miért? nem pont a piros a legfeltûnõbb szín?
#37104
köszi!
#37103
Na de annyira szélsõséges eseben is, mint 1991-1998 között? A légierõ egy századparancsnoka fegyverrel üzletelt, hogy az embereinek ételt tudjon venni. Ilyen viszonyok között milyen fejlesztési lehetõségekrõl beszélnük? És ez minimum cikra fél évtized volt mikor már elõtte is le voltak maradva e téren. 2000 óta sem kolbászból van a kerítés az oroszoknál és a túloldal még nagyon kényelmes fejlesztési tempóval nyeregben marad.
Az ipari kémkedés nem ér sokat (és elég valószínûtlen, az AMRAAM az egyik legtitkosabb õrzött dolog a NATO-ban, sok képességet csak felételeznek, de konkrét bizonyíték ott sincs, csak a harci eredményessérõl, ami brutáljó volt eddig), ha egyszerûen az ipar nem képes legyártani amit te megtervezel. Az orosz ipart nem két perc alatt lesz olyan szitû, mint ami kell és régen is voltak minõségbiztosítási problémáik. (Egyes szóbeszédek szerint a J-11-es gépek késõbb gyárott példányai precízebb kivitelben készült, mint az eredeti orosz.)
Nem véletlen volt külüföldi elektronika az orosz Szu-37-ben. Az indiai gépek sem teljesen orosz elektronikájúak. Kettõt találhatsz miért. Nekik nem felelt meg.
A Szu-30 családdal való 10 éves szenvedés is mutat valamit, pedig az a Szu-27 gépen alapuló cucc. Sokkal többet kértek érte, mint eredetileg, ez sem tetszett nagyon Indiának, de mit tehettek volna azon kívûl, hogy fizetnek? Akkor hogyan menne könnyen és mosolygva egy teljesen új dolog kifejlesztése és bevezetése?
Az ipari kémkedés nem ér sokat (és elég valószínûtlen, az AMRAAM az egyik legtitkosabb õrzött dolog a NATO-ban, sok képességet csak felételeznek, de konkrét bizonyíték ott sincs, csak a harci eredményessérõl, ami brutáljó volt eddig), ha egyszerûen az ipar nem képes legyártani amit te megtervezel. Az orosz ipart nem két perc alatt lesz olyan szitû, mint ami kell és régen is voltak minõségbiztosítási problémáik. (Egyes szóbeszédek szerint a J-11-es gépek késõbb gyárott példányai precízebb kivitelben készült, mint az eredeti orosz.)
Nem véletlen volt külüföldi elektronika az orosz Szu-37-ben. Az indiai gépek sem teljesen orosz elektronikájúak. Kettõt találhatsz miért. Nekik nem felelt meg.
A Szu-30 családdal való 10 éves szenvedés is mutat valamit, pedig az a Szu-27 gépen alapuló cucc. Sokkal többet kértek érte, mint eredetileg, ez sem tetszett nagyon Indiának, de mit tehettek volna azon kívûl, hogy fizetnek? Akkor hogyan menne könnyen és mosolygva egy teljesen új dolog kifejlesztése és bevezetése?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37102
két dolgot tennék hozzá:
1. a kutatások nem lineárisan mûködnek, hogy x eredményhez y pénz, és z idõ kell. ugyanazt ki lehet hozni néha drágábban, rövidebb idõ alatt. vagy variálhatod az összetevõket.
2. ipari kémkedés.
1. a kutatások nem lineárisan mûködnek, hogy x eredményhez y pénz, és z idõ kell. ugyanazt ki lehet hozni néha drágábban, rövidebb idõ alatt. vagy variálhatod az összetevõket.
2. ipari kémkedés.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#37101
Jó kis cikk!<#eljen>
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#37100
Ez elõbbi kettõ 23 illetve a C mindössze 18 kilós robbanófejével szemben az R-77-nek egy 30 kilós malac van a hóna alatt.
Magyarán az általad említett plusz tömeg cirka 50%-át kapásból elviszi a robbanóanyag.
Igen, pl. hogy az R-77 képes egy másodperc alatt sarkon fordulni, ha kell, 150 fok/mp sebességgel... ezt valóban nem fejtettem ki ilyen részletesen.
Nos ez így max. az indítás után igaz. Ha már felgyorsult akkor tutira nem. Miért is? Számold ki, hogy ez hány G-s terhelést jelentene. Mellesleg láttál már Python-4/5 vagy AIM-9X indítást? Azok kisebbek, mint az R-77, de azok is csak addig tudják ezt amíg a rakétahajtómû mûköik.
Értsd: Molnibalage eredetileg azt állítja hogy a minimum az égbõl aláhullott Amraam, és egy ukrán krumpimezõrõl összeguberált de a nyugati szlengben furamód mégis "Amraamszkij"-nak becézett R-77 között olyan ég és föld, nincs összevetés, az egyik a "szokásos" ruszkia szar, a másik az égbõl hullott amarikai mana. Ahhoz képest hogy ilyen drasztikus különbségeknek kéne lenniük, most félrebeszél, és totál általánosságokat hint szét...
1. Soha nem állítotam olyat amit az elején írsz. Csak pusztán vesd már össze, hogy mibõl, mikor, mennyi idõ alatt és milyen technikai háttérrel alkották meg két fegyvert. Az AMRAAM evolúciója cirka 20 éves lesz lassan és élesben is bizonyított. Az orosz fegyverek papíron nagyon jók, de élesben nagyon kevésszer hozták ez elvártat. Ez van... A kínaiak soha nem fejleszettek ARH rakétát, és a 300 db megvétele után mégis úgy döntöttek, nem kell nekik R-77. Inkább csinálnak sajátot.
2. Az Aramszkij egy szép becenév, mert annak az ellenpárja. Attól a képességei nem lesznek azonosok. Elég vicces, hogy egy becenév alapján vonlsz lesz messzemenõ következtetéseket.
Azért vicces hogy amiben úgy állítod be magad mint "szagértõ", meg Falcon pápa ugyebár, valójában egy kiadós elfogultságon kívül mást nem tudsz hozzárakni...
1. Nem szakrétõ, de nálad úgy látszik azért jobban képben vagyok. Totálisan figyelmen kívûl hagyod a szovjet / orosz technikatörténetet.
2. A Falcon pápa becenevet más adta (hihetelne, hogy ilyen dolgokon csámcsogsz te is...).
Az R-77 a 90 évek elsõ felétõl(!!) áll rendszerben, Kína is vett belõle vagy 200-at 2000 körül, hordozhatja a MiG 29, MiG 31, Szu 27, Sz 30 MKK - kifejezetten "ritka" gépek ugyebár...
1. Hol? A '90-es évek elején max. a MiG-29 széria utolsó gépei tudták cipleni. Asszem készült belõle egy ezred. A rendszerben levõ MiG-29 gépek 90%-a a '80-as éveket képviseli az orosz légierõben. A Su-27 gépek közül csak a felúított gépek képesek. A tucatnyi Szuhoj 27 család gépei közül egyet sem rendszeresített az orosz légierõ. A Szu-30 csak kint repked. A külföldi országok a Su-34-et leszámítva ütõsebb Szhuoj gépekkel bír, mint az orosz légierõ. Ja, hogy nekik telik rá... A Su-33 sem képes használni.
2. Aszem 300 db-ot vettek és nagy részét ellövöldzöték teszter. Még, ha egyet sem lõttek volna el, egy akkor légierõben, mint a kíani ez vicc mennyiség. Hány gépet tudnának felfegyverezni és hányszor?
A szakirodalom, a technikai adatok és úgy általában a világ szerint igen, kelet-nyugati ellentétpárok, van amiben az R-77 a jobb, van amiben az AMRAAM.
Ahogy én is leírtam. Szenzorban tuti, hogy nem, met ahogy írtam
A mérleg másik serpenyõjében pedig, mikroszkóppal kimutathatóan, ott vannak Molnibalage véleménye.
Te biztosan nem hiszed, de ez egy kicsit kevés, mert a te világodban a ruszkik primitív barmok, akik egyszerûen nem versenyezhetnek a jól fésült, szebb, okosabb és fogszabályozottabb amerikai hõsökkel és hiper-szuper roswelli UFOtechnológiájukkal, sõt, még csak nem is összemérhetõ. Érvanyag viszont nulla, a tényeket pedig nem tiszteled.
1. Nem primtív barmok. Csodálom, hogy egyáltalán a körülményeik között ennyire képesek voltak. A mérnökeik elzártan dolgoztak, semmit nem tanulhattak igazán mástól. A COCOM lista és egyéb dolgok elég nagy szívást jelentettek nekik. A lista léte önmagában is mutatja, hogy azért rá lettek volna szorulva erre-arra...2
2. Tények? Mikor az R-27R rakétát kezték nagy számban rendszeresíteni (1984-1985)akkor már kint az AMRAAM élelövszetek mentek nagyban. Az R-27R képességeit a németek megvizsgálták, mikor a Mig-29 rendszerítése volt terítéken. Az R-73-et jónak ítélték összevetve az AIM-9L széirával szemben, de az R-27R képességit még az AIM-7F-fel sem említették egy lapon ami a '70-es évek közepének gyermeke.. Ahhoz képest az AIM-7M is jobb, hát még az mostani AMRAAM*-ok.
Akkor szerinted - ahogy te írtad - hogy az égbõl aláhullotak az angyalok és megsúgtál az orosz mérnököknek, hogy hogyan lehet olyan rakéta alkotni 10-15 éves lemaradásból és a jenkikhez képes 1/10-1/20 forrásból ami egybõl összemérhetõ lesz vele? Ez elég vicces lenne. A '90-es évek elején az egész exszovjet haderõ szó szerint rohadt szét. A K&F bázissal és a meglevõ dolgok is amortizálódtak rendesen. Ilyen háttérel árul már el, hogy hogyan alkothatnál bármit ami csúcskategóriás?
Magyarán az általad említett plusz tömeg cirka 50%-át kapásból elviszi a robbanóanyag.
Igen, pl. hogy az R-77 képes egy másodperc alatt sarkon fordulni, ha kell, 150 fok/mp sebességgel... ezt valóban nem fejtettem ki ilyen részletesen.
Nos ez így max. az indítás után igaz. Ha már felgyorsult akkor tutira nem. Miért is? Számold ki, hogy ez hány G-s terhelést jelentene. Mellesleg láttál már Python-4/5 vagy AIM-9X indítást? Azok kisebbek, mint az R-77, de azok is csak addig tudják ezt amíg a rakétahajtómû mûköik.
Értsd: Molnibalage eredetileg azt állítja hogy a minimum az égbõl aláhullott Amraam, és egy ukrán krumpimezõrõl összeguberált de a nyugati szlengben furamód mégis "Amraamszkij"-nak becézett R-77 között olyan ég és föld, nincs összevetés, az egyik a "szokásos" ruszkia szar, a másik az égbõl hullott amarikai mana. Ahhoz képest hogy ilyen drasztikus különbségeknek kéne lenniük, most félrebeszél, és totál általánosságokat hint szét...
1. Soha nem állítotam olyat amit az elején írsz. Csak pusztán vesd már össze, hogy mibõl, mikor, mennyi idõ alatt és milyen technikai háttérrel alkották meg két fegyvert. Az AMRAAM evolúciója cirka 20 éves lesz lassan és élesben is bizonyított. Az orosz fegyverek papíron nagyon jók, de élesben nagyon kevésszer hozták ez elvártat. Ez van... A kínaiak soha nem fejleszettek ARH rakétát, és a 300 db megvétele után mégis úgy döntöttek, nem kell nekik R-77. Inkább csinálnak sajátot.
2. Az Aramszkij egy szép becenév, mert annak az ellenpárja. Attól a képességei nem lesznek azonosok. Elég vicces, hogy egy becenév alapján vonlsz lesz messzemenõ következtetéseket.
Azért vicces hogy amiben úgy állítod be magad mint "szagértõ", meg Falcon pápa ugyebár, valójában egy kiadós elfogultságon kívül mást nem tudsz hozzárakni...
1. Nem szakrétõ, de nálad úgy látszik azért jobban képben vagyok. Totálisan figyelmen kívûl hagyod a szovjet / orosz technikatörténetet.
2. A Falcon pápa becenevet más adta (hihetelne, hogy ilyen dolgokon csámcsogsz te is...).
Az R-77 a 90 évek elsõ felétõl(!!) áll rendszerben, Kína is vett belõle vagy 200-at 2000 körül, hordozhatja a MiG 29, MiG 31, Szu 27, Sz 30 MKK - kifejezetten "ritka" gépek ugyebár...
1. Hol? A '90-es évek elején max. a MiG-29 széria utolsó gépei tudták cipleni. Asszem készült belõle egy ezred. A rendszerben levõ MiG-29 gépek 90%-a a '80-as éveket képviseli az orosz légierõben. A Su-27 gépek közül csak a felúított gépek képesek. A tucatnyi Szuhoj 27 család gépei közül egyet sem rendszeresített az orosz légierõ. A Szu-30 csak kint repked. A külföldi országok a Su-34-et leszámítva ütõsebb Szhuoj gépekkel bír, mint az orosz légierõ. Ja, hogy nekik telik rá... A Su-33 sem képes használni.
2. Aszem 300 db-ot vettek és nagy részét ellövöldzöték teszter. Még, ha egyet sem lõttek volna el, egy akkor légierõben, mint a kíani ez vicc mennyiség. Hány gépet tudnának felfegyverezni és hányszor?
A szakirodalom, a technikai adatok és úgy általában a világ szerint igen, kelet-nyugati ellentétpárok, van amiben az R-77 a jobb, van amiben az AMRAAM.
Ahogy én is leírtam. Szenzorban tuti, hogy nem, met ahogy írtam
A mérleg másik serpenyõjében pedig, mikroszkóppal kimutathatóan, ott vannak Molnibalage véleménye.
Te biztosan nem hiszed, de ez egy kicsit kevés, mert a te világodban a ruszkik primitív barmok, akik egyszerûen nem versenyezhetnek a jól fésült, szebb, okosabb és fogszabályozottabb amerikai hõsökkel és hiper-szuper roswelli UFOtechnológiájukkal, sõt, még csak nem is összemérhetõ. Érvanyag viszont nulla, a tényeket pedig nem tiszteled.
1. Nem primtív barmok. Csodálom, hogy egyáltalán a körülményeik között ennyire képesek voltak. A mérnökeik elzártan dolgoztak, semmit nem tanulhattak igazán mástól. A COCOM lista és egyéb dolgok elég nagy szívást jelentettek nekik. A lista léte önmagában is mutatja, hogy azért rá lettek volna szorulva erre-arra...2
2. Tények? Mikor az R-27R rakétát kezték nagy számban rendszeresíteni (1984-1985)akkor már kint az AMRAAM élelövszetek mentek nagyban. Az R-27R képességeit a németek megvizsgálták, mikor a Mig-29 rendszerítése volt terítéken. Az R-73-et jónak ítélték összevetve az AIM-9L széirával szemben, de az R-27R képességit még az AIM-7F-fel sem említették egy lapon ami a '70-es évek közepének gyermeke.. Ahhoz képest az AIM-7M is jobb, hát még az mostani AMRAAM*-ok.
Akkor szerinted - ahogy te írtad - hogy az égbõl aláhullotak az angyalok és megsúgtál az orosz mérnököknek, hogy hogyan lehet olyan rakéta alkotni 10-15 éves lemaradásból és a jenkikhez képes 1/10-1/20 forrásból ami egybõl összemérhetõ lesz vele? Ez elég vicces lenne. A '90-es évek elején az egész exszovjet haderõ szó szerint rohadt szét. A K&F bázissal és a meglevõ dolgok is amortizálódtak rendesen. Ilyen háttérel árul már el, hogy hogyan alkothatnál bármit ami csúcskategóriás?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37099
Azért tegyük hozzá, hogy ott vagy TVC irányítás van (AIM-9X, Mica EM) vagy régi desingt követnek (a Derby és a PL-12 ilyen).
Itt van amúgy egy elég korrekt kis cikk a rácsos vezérsíkról.
Itt van amúgy egy elég korrekt kis cikk a rácsos vezérsíkról.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37098
Na ja, de az egy bomba. Azért egy bomba mûködési tartománya "picit" más, mint egy légiharc rakétáé. Vannak más nagyon durva manõverezõ képességû rakéták és õk más utat választottak.
A francia MICA asszem végfázisos tolóerõvektorálással bír, és egyetelen izraeli vagy más ország által kifejlesztett légiharc rakéta sem ilyen kormányszervekkel bír. AIM-9X, Derby, Pl-12, Mica EM, stb. Õk úgy találták eszerint, hogy az elõnyök túl sokba kerülnek.
A francia MICA asszem végfázisos tolóerõvektorálással bír, és egyetelen izraeli vagy más ország által kifejlesztett légiharc rakéta sem ilyen kormányszervekkel bír. AIM-9X, Derby, Pl-12, Mica EM, stb. Õk úgy találták eszerint, hogy az elõnyök túl sokba kerülnek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37097
A MOAB is ilyen rácsos vezérsíkokkal rendelkezik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37096
Az oroszok iszonyú rég óta használják, már az N1 hordozórakéta stabilizátorai is ilyen rácsos megoldást használtak az 1960-as évek végén, de használták több szovjet/orosz ballisztikus rakétánál, mint az RSD-10/SS-20 vagy az R-400/SS-23 esetén.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37095
Érdekes, hogy rajtuk kíül senki nem választotta ezt a megoldást. A franicák sem és a kínai PL-12 sem ezt az utat választotta. Gondolod, hogy nem vizsgálták meg a kérdést?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37094
A www.sinodefence.com-on azt írják hogy szuperszonikus sebességnél kisebb a légellenállása, és nagyobb a manõverezõképessége. Esetleg abból lehet félreértés, hogy a jobban manõverezõ, nagyobb g-t "húzó" rakétának a légellenállása is nagyobb lesz, még ha két egyébként tökugyanolyan rakétáról is beszélünk.
Kérdés hogy akkor az R-77 rácsos vezérsíkja a sima megközelítésnél (is?), vagy csak manõverezés közben különbözik? De gondolom a ruszkik nem véletlenül tértek át rá, az AMRAAM-on alkalmazott típus gyakorlatilag a 40-es évek óta nem sokat változott..
Kérdés hogy akkor az R-77 rácsos vezérsíkja a sima megközelítésnél (is?), vagy csak manõverezés közben különbözik? De gondolom a ruszkik nem véletlenül tértek át rá, az AMRAAM-on alkalmazott típus gyakorlatilag a 40-es évek óta nem sokat változott..
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#37093
Én eddig úgy tudtam, hogy a légellenállás terén nagyobb az R-77 rácsos vezérsíkja, mint az AIM-120-on alkalmazott verézsíkoké. Az elõnye a jóval nagyobb kitérített felület. Ha "sima" vezérsíkkal akarsz elérni azonos kitérített felületet, akkor igaz a kisebb légellenállás.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37092
Na fordítok Molnibalage nyelvrõl:
"Jaj... Honnan veszed ezeket a zöldségeket. Még maguk az oroszok is elismerik, hogy kisebb a hatótávolsága. Mitõl lenne már magasbb, mikor a két rakéta szinte teljesen egyforma méretû, csak az R-77 aerodinamikai kormányfelületei sokkal nagyobb légellenállásúak?"
Értsd: Molnibalage világban minden fordítva mûködik - a szakirodalom teljesen egyetért abban hogy a R-77 kormányfelületei épp azért lettek kialakítva úgy, ahogy, mert szuperszónikus sebességeknél sokkal kisebb a légellenállásuk...
Az R-77 átmérõje 200 mm az AMRAAM 178 mm szemben és nehezebb is, 175 kg az AMRAAM 150 kg-val szemben. Ennek köszönhetõ hogy az alap változat is 50-100 km-rõl indítható, míg az AMRAAM A és B változat csak 50-80, az agyonhypeolt C változat pedig max 105 km-rõl.
Ez elõbbi kettõ 23 illetve a C mindössze 18 kilós robbanófejével szemben az R-77-nek egy 30 kilós malac van a hóna alatt.
"Mindkét rakétának kiváló a manõverezõ képessége csak pár apróságot elfelejtesz."
Igen, pl. hogy az R-77 képes egy másodperc alatt sarkon fordulni, ha kell, 150 fok/mp sebességgel... ezt valóban nem fejtettem ki ilyen részletesen.
"Pl., hogy a max. túlterhelését a rakétának csak adott sebesség feleltt lehet kihúzni. Ha már nagyon elkopott a rakéta sebessége, akkor nem tud ennyit. Ez minden rakétára igaz. Arról nem is beszélve, hogy az R-77 annyira füstöl, hogy tiszta idõben 15-20 km-rõl is látni..."
Értsd: Molnibalage eredetileg azt állítja hogy a minimum az égbõl aláhullott Amraam, és egy ukrán krumpimezõrõl összeguberált de a nyugati szlengben furamód mégis "Amraamszkij"-nak becézett R-77 között olyan ég és föld, nincs összevetés, az egyik a "szokásos" ruszkia szar, a másik az égbõl hullott amarikai mana. Ahhoz képest hogy ilyen drasztikus különbségeknek kéne lenniük, most félrebeszél, és totál általánosságokat hint szét...
Azért vicces hogy amiben úgy állítod be magad mint "szagértõ", meg Falcon pápa ugyebár, valójában egy kiadós elfogultságon kívül mást nem tudsz hozzárakni...
"Tessék? Na ne vicceljünk már kérem Az R-77 szinte még nem is áll rendszerben sehol olyan röhejesen kis mennyiség van belõle és gép ami képes vinni. Aki látott már olyat az mesélhet róla..."
Értsd, Molnibalage az önhülyítést olyan régóta, és olyan szenvedéllyel ûzi, hogy már nincs is szüksége semmilyen tényre, hiszen õ maga írja a tényeket. Az R-77 a 90 évek elsõ felétõl(!!) áll rendszerben, Kína is vett belõle vagy 200-at 2000 körül, hordozhatja a MiG 29, MiG 31, Szu 27, Sz 30 MKK - kifejezetten "ritka" gépek ugyebár... <#wow3>
"Az AMRAAM minden "szutyok" NATO vadászgépen (kivétel mi...) ott van."
Na és - most megint vagy félrebeszélsz, vagy nem érted hogy mi volt az alapkérdés (összevethetõ-e az AMRAAM az R-77-el vagy sem?
A szakirodalom, a technikai adatok és úgy általában a világ szerint igen, kelet-nyugati ellentétpárok, van amiben az R-77 a jobb, van amiben az AMRAAM.
A mérleg másik serpenyõjében pedig, mikroszkóppal kimutathatóan, ott vannak Molnibalage véleménye.
[b]"Nehogy azt hidd már, hogy az R-77 szezonra az AMRAAM C-7-hez mérhetõ."[b]
Te biztosan nem hiszed, de ez egy kicsit kevés, mert a te világodban a ruszkik primitív barmok, akik egyszerûen nem versenyezhetnek a jól fésült, szebb, okosabb és fogszabályozottabb amerikai hõsökkel és hiper-szuper roswelli UFOtechnológiájukkal, sõt, még csak nem is összemérhetõ. Érvanyag viszont nulla, a tényeket pedig nem tiszteled.
"Jaj... Honnan veszed ezeket a zöldségeket. Még maguk az oroszok is elismerik, hogy kisebb a hatótávolsága. Mitõl lenne már magasbb, mikor a két rakéta szinte teljesen egyforma méretû, csak az R-77 aerodinamikai kormányfelületei sokkal nagyobb légellenállásúak?"
Értsd: Molnibalage világban minden fordítva mûködik - a szakirodalom teljesen egyetért abban hogy a R-77 kormányfelületei épp azért lettek kialakítva úgy, ahogy, mert szuperszónikus sebességeknél sokkal kisebb a légellenállásuk...
Az R-77 átmérõje 200 mm az AMRAAM 178 mm szemben és nehezebb is, 175 kg az AMRAAM 150 kg-val szemben. Ennek köszönhetõ hogy az alap változat is 50-100 km-rõl indítható, míg az AMRAAM A és B változat csak 50-80, az agyonhypeolt C változat pedig max 105 km-rõl.
Ez elõbbi kettõ 23 illetve a C mindössze 18 kilós robbanófejével szemben az R-77-nek egy 30 kilós malac van a hóna alatt.
"Mindkét rakétának kiváló a manõverezõ képessége csak pár apróságot elfelejtesz."
Igen, pl. hogy az R-77 képes egy másodperc alatt sarkon fordulni, ha kell, 150 fok/mp sebességgel... ezt valóban nem fejtettem ki ilyen részletesen.
"Pl., hogy a max. túlterhelését a rakétának csak adott sebesség feleltt lehet kihúzni. Ha már nagyon elkopott a rakéta sebessége, akkor nem tud ennyit. Ez minden rakétára igaz. Arról nem is beszélve, hogy az R-77 annyira füstöl, hogy tiszta idõben 15-20 km-rõl is látni..."
Értsd: Molnibalage eredetileg azt állítja hogy a minimum az égbõl aláhullott Amraam, és egy ukrán krumpimezõrõl összeguberált de a nyugati szlengben furamód mégis "Amraamszkij"-nak becézett R-77 között olyan ég és föld, nincs összevetés, az egyik a "szokásos" ruszkia szar, a másik az égbõl hullott amarikai mana. Ahhoz képest hogy ilyen drasztikus különbségeknek kéne lenniük, most félrebeszél, és totál általánosságokat hint szét...
Azért vicces hogy amiben úgy állítod be magad mint "szagértõ", meg Falcon pápa ugyebár, valójában egy kiadós elfogultságon kívül mást nem tudsz hozzárakni...
"Tessék? Na ne vicceljünk már kérem Az R-77 szinte még nem is áll rendszerben sehol olyan röhejesen kis mennyiség van belõle és gép ami képes vinni. Aki látott már olyat az mesélhet róla..."
Értsd, Molnibalage az önhülyítést olyan régóta, és olyan szenvedéllyel ûzi, hogy már nincs is szüksége semmilyen tényre, hiszen õ maga írja a tényeket. Az R-77 a 90 évek elsõ felétõl(!!) áll rendszerben, Kína is vett belõle vagy 200-at 2000 körül, hordozhatja a MiG 29, MiG 31, Szu 27, Sz 30 MKK - kifejezetten "ritka" gépek ugyebár... <#wow3>
"Az AMRAAM minden "szutyok" NATO vadászgépen (kivétel mi...) ott van."
Na és - most megint vagy félrebeszélsz, vagy nem érted hogy mi volt az alapkérdés (összevethetõ-e az AMRAAM az R-77-el vagy sem?
A szakirodalom, a technikai adatok és úgy általában a világ szerint igen, kelet-nyugati ellentétpárok, van amiben az R-77 a jobb, van amiben az AMRAAM.
A mérleg másik serpenyõjében pedig, mikroszkóppal kimutathatóan, ott vannak Molnibalage véleménye.
[b]"Nehogy azt hidd már, hogy az R-77 szezonra az AMRAAM C-7-hez mérhetõ."[b]
Te biztosan nem hiszed, de ez egy kicsit kevés, mert a te világodban a ruszkik primitív barmok, akik egyszerûen nem versenyezhetnek a jól fésült, szebb, okosabb és fogszabályozottabb amerikai hõsökkel és hiper-szuper roswelli UFOtechnológiájukkal, sõt, még csak nem is összemérhetõ. Érvanyag viszont nulla, a tényeket pedig nem tiszteled.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#37091
Szerintem azért ne keverjük a páncélzat fizikai vastagságát és az RHA értékeket. A T-54/55 páncélzatát már a 90mm-es lövegek sem igazán vitték át nagyobb távolságból, ezért volt égetõ átfegyverezni az M48-asokat is.
Az AMX-30 páncélzata szembõl olyan gyenge volt, hogy igazából semmilyen ágyú ellen nem védett, még a T-34-85-ösökkel szemben se igazán lehetett volna kiállítani, pedig az 1970-es években még mindig elõfordultak a harctereken.
Az, hogy a "nagy" sebességgel próbálják a védelmet biztosítani, még valahol érthetõ lenne, ha mozgás közben is tudna tüzelni. Ez viszont úgy tudom csak az AMX-30B2 esetén kapta meg. Így viszont mikor megáll, hogy tüzeljen, egyben a saját védelme is teljesen megszûnik...
Az AMX-30 páncélzata szembõl olyan gyenge volt, hogy igazából semmilyen ágyú ellen nem védett, még a T-34-85-ösökkel szemben se igazán lehetett volna kiállítani, pedig az 1970-es években még mindig elõfordultak a harctereken.
Az, hogy a "nagy" sebességgel próbálják a védelmet biztosítani, még valahol érthetõ lenne, ha mozgás közben is tudna tüzelni. Ez viszont úgy tudom csak az AMX-30B2 esetén kapta meg. Így viszont mikor megáll, hogy tüzeljen, egyben a saját védelme is teljesen megszûnik...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37090
A probléma ott van, hogy amikor ezeket a harcjármûveket megalkották nem csak 100-105 mm harckocsiágyúkkal volt tele a harcmezõ (60-as évek). Mindkét oldalon voltak még tömegével 76-90mm-es ágyúkkal felszerelt harckocsik (M41/47/48 illetve T-34/85, azért ezek ellen illene egy kicsit nagyobb védelem). Illetve egy harckocsinak nem csak más harckocsikkal kell megküzdenie, azért az sem elhanyagolható szempont, hogy pl gépágyúval se lehessen kilõni (Pl. HS-30, vagy a különbözõ légvédelmi tûzeszközök, de még a hetvenes években is nagy számban volt rendszeresítve pl az 57mm ZiSz-2 pct.á. a VSz országok hadrendjében amely azért 1000 m-rõl átvitte volna az AMX homlokpáncélját)
A kumulatív gránátokkal az a probléma, hogy igaz hogy nagy az átütési képességük, de csak közelrõl pontosak, az akkori kézi páncéltörõ eszközök nagy része pedig csak igen kis távolságból volt eredményesen használható, a gyalogság hatásos tûztávolságán belül. A Panzerschreck is éjszaka illetve beépített területen alkalmazták közvetlen közelrõl hatásosan.
Amúgy egyre nagyobb a gyanúm, hogy a nyugatiak valami olyan rendszer félét alkalmaztak, ahol inkább az irányzékot stabilizálták, ami független volt a lövegtõl és az irányzék és a löveg együttállása esetén lõttek.
A Leopard 1/AMX30 megalkotását inkább úgy látom, hogy mindkét állam mi elõbb meg akarta alkotni a saját harckocsiját (és vele együtt a gyártókapacitását) ami független az amerikaiaktól (M47/48) bármi áron, de néhány év múlva rájöttek a hiányosságokra, és azonnal amint tehették megkezdték ennek orvoslását.
TG
A kumulatív gránátokkal az a probléma, hogy igaz hogy nagy az átütési képességük, de csak közelrõl pontosak, az akkori kézi páncéltörõ eszközök nagy része pedig csak igen kis távolságból volt eredményesen használható, a gyalogság hatásos tûztávolságán belül. A Panzerschreck is éjszaka illetve beépített területen alkalmazták közvetlen közelrõl hatásosan.
Amúgy egyre nagyobb a gyanúm, hogy a nyugatiak valami olyan rendszer félét alkalmaztak, ahol inkább az irányzékot stabilizálták, ami független volt a lövegtõl és az irányzék és a löveg együttállása esetén lõttek.
A Leopard 1/AMX30 megalkotását inkább úgy látom, hogy mindkét állam mi elõbb meg akarta alkotni a saját harckocsiját (és vele együtt a gyártókapacitását) ami független az amerikaiaktól (M47/48) bármi áron, de néhány év múlva rájöttek a hiányosságokra, és azonnal amint tehették megkezdték ennek orvoslását.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#37089
Az R-77 rendszerben van Kínában, Malajziában és Indiában, a Szu-30MKI, MKK, MK2 és MKM gépeken. A mennyiség tényleg kicsi, pár száz rakéta (Malajzia 150db, Kína 200db, India ~250db). Venezuela, Peru jó kérdés, így hirtelen nem találtam adatokat.
Az R-77-es esetén a manõverezõképesség terén a 'rácsos' hátsó vezérsík sokkal hatékonyabb (igaz, a légellenállás is nagyobb), tehát tényleg lehet jobb.
Az N001VE / VEP (Szu-30MKK / MK2) már képes földháttérben lévõ célpontokat is észrevenni, és ~40km-rõl képes egy F-16-os méretû célt befogni hátulról. Legalábbis én eddig így tudtam.
A Szu-30MKM már az N011 Barsz radarral került rendszerbe.
Az R-77-es esetén a manõverezõképesség terén a 'rácsos' hátsó vezérsík sokkal hatékonyabb (igaz, a légellenállás is nagyobb), tehát tényleg lehet jobb.
Az N001VE / VEP (Szu-30MKK / MK2) már képes földháttérben lévõ célpontokat is észrevenni, és ~40km-rõl képes egy F-16-os méretû célt befogni hátulról. Legalábbis én eddig így tudtam.
A Szu-30MKM már az N011 Barsz radarral került rendszerbe.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37088
"Mondjuk az AMX30 páncélzata nem csak rakéták ellen volt hatástalan (80 mm, szemben a M60A3 254mm, T-55 203mm-ével szemben)."
A 200-250 milis páncél szép és jó, de erõsen gyanítom hogy semmilyen védelmet nem tudott nyújtani az akkori 100-105milis harckocsiágyuk ellen. Ûrméret alatti lövedékkel már a világháborús német hosszú 7,5 és 8,8cm-es ágyúk is átvitték volna.. és a kumulatív gránátok is rengeteget fejlõdtek közben, ugye ez tette nagyon hatékonnyá a rakétákat is - de megintcsak az van hogy a 200 milis páncélt még a világháborús Panzerscreck is képest lett volna átvinni, szal vagy a Tiger B 70 tonnájánál is nagyobb harcjármûveket építenek, esetleg radikálisan csökkentik a méreteket, vagy tudomásul veszik hogy úgysem lehet megfelelõ páncélvédelmet biztosítani... legalábbis amíg a Chobham, üreges és ERA páncélok fel nem tûntek.
Én ahogy elnézem a AMX 30-at és a Leopard I.-et, a cél inkább valami olyasmi lehetett hogy lesállásból kilõ néhány ruszki tankot (az elsõ találat nagy valószínûségével mint írod, a Leo-ra pl. asszem optikai távolságmérõt is terveztek), majd tüzelõállást vált, esetleg mozgóharcot vív. A páncél meg arra elég hogy a repeszektõl, gépágyúktól megvédje, és reménykedni h a tábori tüzérség nem tud hatékonyan tüzelni ilyen gyorsan mozgó célpontra..
A 200-250 milis páncél szép és jó, de erõsen gyanítom hogy semmilyen védelmet nem tudott nyújtani az akkori 100-105milis harckocsiágyuk ellen. Ûrméret alatti lövedékkel már a világháborús német hosszú 7,5 és 8,8cm-es ágyúk is átvitték volna.. és a kumulatív gránátok is rengeteget fejlõdtek közben, ugye ez tette nagyon hatékonnyá a rakétákat is - de megintcsak az van hogy a 200 milis páncélt még a világháborús Panzerscreck is képest lett volna átvinni, szal vagy a Tiger B 70 tonnájánál is nagyobb harcjármûveket építenek, esetleg radikálisan csökkentik a méreteket, vagy tudomásul veszik hogy úgysem lehet megfelelõ páncélvédelmet biztosítani... legalábbis amíg a Chobham, üreges és ERA páncélok fel nem tûntek.
Én ahogy elnézem a AMX 30-at és a Leopard I.-et, a cél inkább valami olyasmi lehetett hogy lesállásból kilõ néhány ruszki tankot (az elsõ találat nagy valószínûségével mint írod, a Leo-ra pl. asszem optikai távolságmérõt is terveztek), majd tüzelõállást vált, esetleg mozgóharcot vív. A páncél meg arra elég hogy a repeszektõl, gépágyúktól megvédje, és reménykedni h a tábori tüzérség nem tud hatékonyan tüzelni ilyen gyorsan mozgó célpontra..
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#37087
Teljesen összevethetõek. Az R-77 hatótávja, sebessége magasabb, 50%-al nagyobb robbanófeje, és jobb a manõverõképessége (12G-s manõvereket is tud követni..). A 120C-re ez annyiban nem igaz, hogy kb. 20km nagyobb a indítási távolsága, viszont a robbanófeje még kisebb.
Jaj... Honnan veszed ezeket a zöldségeket. Még maguk az oroszok is elismerik, hogy kisebb a hatótávolsága. Mitõl lenne már magasbb, mikor a két rakéta szinte teljesen egyforma méretû, csak az R-77 aerodinamikai kormányfelületei sokkal nagyobb légellenállásúak? Mindkét rakétának kiváló a manõverezõ képessége csak pár apróságot elfelejtesz. Pl., hogy a max. túlterhelését a rakétának csak adott sebesség feleltt lehet kihúzni. Ha már nagyon elkopott a rakéta sebessége, akkor nem tud ennyit. Ez minden rakétára igaz. Arról nem is beszélve, hogy az R-77 annyira füstöl, hogy tiszta idõben 15-20 km-rõl is látni...
Lassan elterjedõ" AIM-120D (Molnibalagenyelven ez azt jelenti, hogy nyáron még kísérleti stádiumban volt, épphogy elkezdték gyártani...) - ott van neki az R-77M1 ellenpárnak, kicsit nagyobb hatótávval.
Tessék? Na ne vicceljünk már kérem Az R-77 szinte még nem is áll rendszerben sehol olyan röhejesen kis mennyiség van belõle és gép ami képes vinni. Aki látott már olyat az mesélhet róla... Az AMRAAM minden "szutyok" NATO vadászgépen (kivétel mi...) ott van.
A felúított Szu-27 gépek és még mindig az õsrégi NIIP radarral, tehát nem képesek kihasználni a rakétát, mert a kis vadászgépeket földháttrében nem is látja a radar elég messzirõl. Azonos irányban repülõ F-16 vadász méretû cél földáhttérben 10-20km-rõl lát a radar, az orosz (!) üzemeltetési kézikönyv szerint. Eh...
Mellesleg amit írsz nem igaz. A "kísérleti stádium" (itt majdnem lefordultam a székrõl) az az volt, hogy sikeres éleslövészet volt vele. Egyes gépek már viszik õrjáraton barátom, csak te azt nem látod. Nem kell kapkodni az elterjesztésével, mert a C-7-tel is agyonvernek mindenkit...
Nehogy azt hidd már, hogy az R-77 szezonra az AMRAAM C-7-hez mérhetõ. Az oroszok hiretelen behoznek 20 év elektrotechinai lemeradást 1/20 annyi forrásból, mint ami a jenkiknek van? Aha... Meg álmodik a nyomor... Az kiszivárgott orosz hírek szerint az AIM-7M-hez mérethõ (ami orosz szinten nagy elõrelépés!), de azért ne hasolítgassuk már egy legfrissebb fejlsztésû jenki cucchoz egy olyan orosz fegyvert amin 20 éve alig dolgoztak és rendszere állítani is alig tudták.
Honnan szedsz ilyen blõdségeket?
Jaj... Honnan veszed ezeket a zöldségeket. Még maguk az oroszok is elismerik, hogy kisebb a hatótávolsága. Mitõl lenne már magasbb, mikor a két rakéta szinte teljesen egyforma méretû, csak az R-77 aerodinamikai kormányfelületei sokkal nagyobb légellenállásúak? Mindkét rakétának kiváló a manõverezõ képessége csak pár apróságot elfelejtesz. Pl., hogy a max. túlterhelését a rakétának csak adott sebesség feleltt lehet kihúzni. Ha már nagyon elkopott a rakéta sebessége, akkor nem tud ennyit. Ez minden rakétára igaz. Arról nem is beszélve, hogy az R-77 annyira füstöl, hogy tiszta idõben 15-20 km-rõl is látni...
Lassan elterjedõ" AIM-120D (Molnibalagenyelven ez azt jelenti, hogy nyáron még kísérleti stádiumban volt, épphogy elkezdték gyártani...) - ott van neki az R-77M1 ellenpárnak, kicsit nagyobb hatótávval.
Tessék? Na ne vicceljünk már kérem Az R-77 szinte még nem is áll rendszerben sehol olyan röhejesen kis mennyiség van belõle és gép ami képes vinni. Aki látott már olyat az mesélhet róla... Az AMRAAM minden "szutyok" NATO vadászgépen (kivétel mi...) ott van.
A felúított Szu-27 gépek és még mindig az õsrégi NIIP radarral, tehát nem képesek kihasználni a rakétát, mert a kis vadászgépeket földháttrében nem is látja a radar elég messzirõl. Azonos irányban repülõ F-16 vadász méretû cél földáhttérben 10-20km-rõl lát a radar, az orosz (!) üzemeltetési kézikönyv szerint. Eh...
Mellesleg amit írsz nem igaz. A "kísérleti stádium" (itt majdnem lefordultam a székrõl) az az volt, hogy sikeres éleslövészet volt vele. Egyes gépek már viszik õrjáraton barátom, csak te azt nem látod. Nem kell kapkodni az elterjesztésével, mert a C-7-tel is agyonvernek mindenkit...
Nehogy azt hidd már, hogy az R-77 szezonra az AMRAAM C-7-hez mérhetõ. Az oroszok hiretelen behoznek 20 év elektrotechinai lemeradást 1/20 annyi forrásból, mint ami a jenkiknek van? Aha... Meg álmodik a nyomor... Az kiszivárgott orosz hírek szerint az AIM-7M-hez mérethõ (ami orosz szinten nagy elõrelépés!), de azért ne hasolítgassuk már egy legfrissebb fejlsztésû jenki cucchoz egy olyan orosz fegyvert amin 20 éve alig dolgoztak és rendszere állítani is alig tudták.
Honnan szedsz ilyen blõdségeket?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37086
Az AMX30 nál 1971-72 táján olvasok valamiféle stabilizátor beépítésérõl (azt nem taglalják, hogy milyen) de a B2 standartot 1979-ben érte csak el.
Mondjuk az AMX30 páncélzata nem csak rakéták ellen volt hatástalan (80 mm, szemben a M60A3 254mm, T-55 203mm-ével szemben).
Továbbra is úgy gondolom, hogy a stabilizátor hiánya nem feltétlenül jelent fejletlenebb kialakítást, ha az jobb tûzvezetõ rendszerrel párosul. Ahogy nézem a nyugatiak államok nagy része inkább az elsõ lövés találatának nagyobb valószínûségére helyezte a hangsúlyt, és ezt inkább álló helyzetbõl tartotta hatásosabban megvalósíthatónak.
Azért érdekes módon az izraeli páncéloserõk fõ csamásmérõ erejét az erõsebb páncélzatú M48/60 és Centurion (késõbb Merkava)harckocsik adták, a gyengébb AMX13 és Sherman módosítások inkább a mellékesebb irányokban kerültek bevetésre.
TG
Mondjuk az AMX30 páncélzata nem csak rakéták ellen volt hatástalan (80 mm, szemben a M60A3 254mm, T-55 203mm-ével szemben).
Továbbra is úgy gondolom, hogy a stabilizátor hiánya nem feltétlenül jelent fejletlenebb kialakítást, ha az jobb tûzvezetõ rendszerrel párosul. Ahogy nézem a nyugatiak államok nagy része inkább az elsõ lövés találatának nagyobb valószínûségére helyezte a hangsúlyt, és ezt inkább álló helyzetbõl tartotta hatásosabban megvalósíthatónak.
Azért érdekes módon az izraeli páncéloserõk fõ csamásmérõ erejét az erõsebb páncélzatú M48/60 és Centurion (késõbb Merkava)harckocsik adták, a gyengébb AMX13 és Sherman módosítások inkább a mellékesebb irányokban kerültek bevetésre.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#37085
"Mondjuk ott azt nem fogom sose megérteni, hogy képzelték, hogy a mozgékonysággal pótolják a páncélzat hiányosságait - úgy, hogy menet közben nem tudott eredetileg tüzelni."
Az AMX 30-at a hatvanas években állt rendszerbe (pár év múlva kapott stabilizátort egyébként), akkoriban pedig egyszerûen nem létezett olyan páncélzat, ami a hk.-t az akkori pct. rakétától megvédte volna. Egyszerûen nem volt. Az akkori arab-izraeli háborúkban ez elég durván megmutatkozott, amikor feltüntek a színen az akkor modernek számító, könnyen hordozható szovjet irányított pct. rakéták.
Mivel ezek vezérlése még gyerekcipõben járt, az egyetlen logikus lépés a mozgékonyság növelése volt. A németek ugyanezt az utat járták a LEOPARD-dal, a nehézharkocsik pedig egyszerûen kihaltak, nem volt értelmük, ha az acél alapú páncélzatot egyszerûen nem lehetett ésszerû mértékben növelni, hogy valamilyen szinten hatásos védelmet biztosítson.
Az AMX 30-at a hatvanas években állt rendszerbe (pár év múlva kapott stabilizátort egyébként), akkoriban pedig egyszerûen nem létezett olyan páncélzat, ami a hk.-t az akkori pct. rakétától megvédte volna. Egyszerûen nem volt. Az akkori arab-izraeli háborúkban ez elég durván megmutatkozott, amikor feltüntek a színen az akkor modernek számító, könnyen hordozható szovjet irányított pct. rakéták.
Mivel ezek vezérlése még gyerekcipõben járt, az egyetlen logikus lépés a mozgékonyság növelése volt. A németek ugyanezt az utat járták a LEOPARD-dal, a nehézharkocsik pedig egyszerûen kihaltak, nem volt értelmük, ha az acél alapú páncélzatot egyszerûen nem lehetett ésszerû mértékben növelni, hogy valamilyen szinten hatásos védelmet biztosítson.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#37084
"Az R-77 képességeit meg had ne mérjük össze az AIM-120C-7-tel és legfõképp a szépen lassan elterjedõ AIM-120D-vel."
Teljesen összevethetõek. Az R-77 hatótávja, sebessége magasabb, 50%-al nagyobb robbanófeje, és jobb a manõverõképessége (12G-s manõvereket is tud követni..). A 120C-re ez annyiban nem igaz, hogy kb. 20km nagyobb a indítási távolsága, viszont a robbanófeje még kisebb.
"Lassan elterjedõ" AIM-120D (Molnibalagenyelven ez azt jelenti, hogy nyáron még kísérleti stádiumban volt, épphogy elkezdték gyártani...) - ott van neki az R-77M1 ellenpárnak, kicsit nagyobb hatótávval.
Teljesen összevethetõek. Az R-77 hatótávja, sebessége magasabb, 50%-al nagyobb robbanófeje, és jobb a manõverõképessége (12G-s manõvereket is tud követni..). A 120C-re ez annyiban nem igaz, hogy kb. 20km nagyobb a indítási távolsága, viszont a robbanófeje még kisebb.
"Lassan elterjedõ" AIM-120D (Molnibalagenyelven ez azt jelenti, hogy nyáron még kísérleti stádiumban volt, épphogy elkezdték gyártani...) - ott van neki az R-77M1 ellenpárnak, kicsit nagyobb hatótávval.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#37083
Hohó, ez szép tisztázása a kérdésnek, megtartunk. ^^
De neked 1976-os HT-id is megvannak még? O.o
Az AMX-30B2 azért már inkább az M1 Abrams-al van együtt idõsíkban. Mondjuk ott azt nem fogom sose megérteni, hogy képzelték, hogy a mozgékonysággal pótolják a páncélzat hiányosságait - úgy, hogy menet közben nem tudott eredetileg tüzelni.
De neked 1976-os HT-id is megvannak még? O.o
Az AMX-30B2 azért már inkább az M1 Abrams-al van együtt idõsíkban. Mondjuk ott azt nem fogom sose megérteni, hogy képzelték, hogy a mozgékonysággal pótolják a páncélzat hiányosságait - úgy, hogy menet közben nem tudott eredetileg tüzelni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37082
Ezzel azért vitatkoznék, mert mit is nevezel rendesnek?
Amennyire szerény angol tudásom szerin értelmezem ugyan az M48A5-nek két síkú a stabilizátora, de egyidõben csak az egyik síkban tudja használni ("the main gun lacks stabilization in either elevation or azimut" Chant Compedium of Armamnts and Military Hardware 19.old). Mivel az M48A5 1975-ben jelent meg és az M60A1 1962-ben nem gondolom, hogy az M60-é fejlettebb lett volna. Ezt csak az M60A3-nál orvosolták (1978) ahol az említett könyv egyértelmûen kétsíkú stabilizátorról beszél.
Ugyan tudom, hogy nem a legjobb forrás a wiki, de itt is utalnak arra, hogy ugyan az M60A1 rendelkezik stabilizátorral, de még nem nem alkalmas menet közbeni tüzelésre.
Amúgy a források valóban megoszlanak és valószínûleg keverik ezt az 50%-os képességû kétsíkú stabilizátor meglétét a teljes képességû stabilizátorral.
Egy a Haditechnika 1976/4 számában megjelent cikk szerint a nyugati harckocsik közül csak a Centurion Mk10 és Mk13, Chieftain Mk2 és Mk3, és a Vickers Mk1-es rendelkezett ekkor kétsíkú stabilizátorral.
Kétsíkút kapott késõbb a Leopard 1A2 és A3, az A4 pedig az integrált tûzvezetõ rendszert is. A svájciaknál a Pz68 (1968), a franciáknál az AMX-30B2 (1979) Az amerikaiak közül az M60A2 kapott kétsíkút, és ezt integrálták az M60A1-be, de ezt már M60A3-nak hívták.
Mondjuk ebbõl nekem az jön le, hogy a britek kivételével nem igazán részesítették fontos kérdésnek a menet közbeni tüzelés fontosságát, és nem az hogy fejletlenebbek lettek volna.
A belga SABCA a hatvanas évek végén elkezdte fejleszteni az integrált tûzvezetõ rendszerét, ami 1971-re elkészült és beépítésre került a Leopard 1-be (optikai és lézertávmérõ ballisztikai számítógéppel kombinálva). Ez független irányzóvonallal rendelkezett, és így biztosította a menetbõl való tüzelés lehetõségét. Egy másik könyv, pont a 73-as háború tapasztalataira hivatkozva említi az M60A1 M60A3-ra való korszerûsítését.
TG
Amennyire szerény angol tudásom szerin értelmezem ugyan az M48A5-nek két síkú a stabilizátora, de egyidõben csak az egyik síkban tudja használni ("the main gun lacks stabilization in either elevation or azimut" Chant Compedium of Armamnts and Military Hardware 19.old). Mivel az M48A5 1975-ben jelent meg és az M60A1 1962-ben nem gondolom, hogy az M60-é fejlettebb lett volna. Ezt csak az M60A3-nál orvosolták (1978) ahol az említett könyv egyértelmûen kétsíkú stabilizátorról beszél.
Ugyan tudom, hogy nem a legjobb forrás a wiki, de itt is utalnak arra, hogy ugyan az M60A1 rendelkezik stabilizátorral, de még nem nem alkalmas menet közbeni tüzelésre.
Amúgy a források valóban megoszlanak és valószínûleg keverik ezt az 50%-os képességû kétsíkú stabilizátor meglétét a teljes képességû stabilizátorral.
Egy a Haditechnika 1976/4 számában megjelent cikk szerint a nyugati harckocsik közül csak a Centurion Mk10 és Mk13, Chieftain Mk2 és Mk3, és a Vickers Mk1-es rendelkezett ekkor kétsíkú stabilizátorral.
Kétsíkút kapott késõbb a Leopard 1A2 és A3, az A4 pedig az integrált tûzvezetõ rendszert is. A svájciaknál a Pz68 (1968), a franciáknál az AMX-30B2 (1979) Az amerikaiak közül az M60A2 kapott kétsíkút, és ezt integrálták az M60A1-be, de ezt már M60A3-nak hívták.
Mondjuk ebbõl nekem az jön le, hogy a britek kivételével nem igazán részesítették fontos kérdésnek a menet közbeni tüzelés fontosságát, és nem az hogy fejletlenebbek lettek volna.
A belga SABCA a hatvanas évek végén elkezdte fejleszteni az integrált tûzvezetõ rendszerét, ami 1971-re elkészült és beépítésre került a Leopard 1-be (optikai és lézertávmérõ ballisztikai számítógéppel kombinálva). Ez független irányzóvonallal rendelkezett, és így biztosította a menetbõl való tüzelés lehetõségét. Egy másik könyv, pont a 73-as háború tapasztalataira hivatkozva említi az M60A1 M60A3-ra való korszerûsítését.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#37081
A PAK-FA 6 éve állandó téma. Eredetileg az orosz légierõ kikiáltott két tendert, amely az ATF (F-22) és a JAST/JSF (F-35) program ellenpárja lett volna. Az elöbbi az MFI, az utóbbi az LFI project nevet kapta. A probléma az volt, hogy a Szovjetunió széthullása után pénz, na az nem volt. Az MFI program az 1990-es években a két "nagy" megmaradt iroda, a Szuhoj és a MiG versenye lett volna, készült is két tesztgép, a Szuhoj S-37 (ez az az elõre nyilazott szárnyú kísérleti gép, amit sokszor lehetett látni aztán a MAKS repnapokon), illetve a MiG 1.42/1.44 (õt nem nagyon lehetett látni, egy tesztrepülése volt, amirõl bélyeg nagyságú képek kerültek ki). Az MFI tendert a MiG és a Szuhoj is jobbára saját pénzbõl finanszírozta, a MiG csaknem belerokkant, a Szu-27SzK és Szu-30 családdal még üzletileg valamennyire sikeres Szuhoj sem vette könnyen az akadályokat. A lényeg a lényeg, hogy aztán jött a nagy bejelentés, hogy az MFI tendert megnyerte a Szuhoj, az S-37-bõl Szu-47 lesz, és ihaj-csuhaj, most aztán feltámad a Orosz légierõ.
De nem támadt. A Szuhoj reménykedett, hogy csak kap valami megrendelést, de csak nem kapott, szóval az MFI-be fektetett pénze elúszott. Az LFI-hez éppen ezen tapasztalatok miatt már egyik iroda sem készített valós prototípust, megelégedtek a modellek és koncepciók bemutatásával. Aztán 2002-ben jött a nagy hír, hogy majd a Szuhoj megmutatja a PAK-FA nevû programmmal, hogy hol lakik a vadászgépek istene. Odáig ment a dolog, hogy még azt is rebesgették, hogy a racionalizálás miatt a MiG és a Jak iroda is beolvad a Szuhojba, és egyetlen nagy cég fogja a katonai repülõgépgyártást felügyelni. Ebbõl azóta sem lett semmi, de a PAK-FA (a Szuhoj belsõ jelölésével T-50, a T a deltaszárnyra utal, a szám a terv sorszámára - viszonyításképpen a Szu-27-es belsõ jelölése T-10).
A PAK-FA azóta folyamatosan fel-felmerül, mert a Szuhoj nem nagyon kap rá pénzt, õk meg azóta úgy vannak vele, hogy amíg nem csengetnek a kasszába, addig õk ugyan nem törik magukat. Az oroszok nemzeti büszkeségét sértené egy másik országgal való közös együttmûködés, igaz ez olykor-olykor felreppent, hol Kínával, hol Indiával kapcsolatosan. A jelek szerint a Kínai kapcsolat annyira nem mûködik, ezért inkább India maradt.
A kérdés persze az, hogy mikor lesz ebbõl valami. A Szuhojnak csaknem 10 évébe telt, amíg az Indiaiaknak összerakták a Szu-30MKI-t úgy, ahogy eredetileg szánták. Az Eurofighter (EU), Gripen (Svédország), F-22 (USA) és F-35 (USA) (de én idesorolnám a J-10 (Kína) és LCA/Tejas (India) és MCA (India) gépeket is) programok mutatják, hogy a modern gépeknél a fejlesztés igen göröngyös és lassú. Márpedig ezeknél a programoknál többé-kevésbé azért a pénz ott volt. A PAK-FA-nál meg annyira nem volt.
Szóval most India és Oroszország összefogott, hogy egy közös bázisú (sárkányszerkezet és hajtómû), de eltérõ elektronikával felszerelt vadászgépet építenek. Az oroszoknál Szuhoj PAK-FA, az Indiaknál HAL FGFA a program neve, és azt tervezik, hogy 2015-re rendszerbe állhat. Annyi derült ki, hogy az oroszoknál egy fõs személyzettel, az indiaiknál két fõs személyzettel számolnak, az elsõ protogépek is ilyen elosztásban készülnek, és elvileg jövõre kellene felszállniuk. Itt tartunk most.
Szuhoj S-37 / Szu-47
MiG 1.42
De nem támadt. A Szuhoj reménykedett, hogy csak kap valami megrendelést, de csak nem kapott, szóval az MFI-be fektetett pénze elúszott. Az LFI-hez éppen ezen tapasztalatok miatt már egyik iroda sem készített valós prototípust, megelégedtek a modellek és koncepciók bemutatásával. Aztán 2002-ben jött a nagy hír, hogy majd a Szuhoj megmutatja a PAK-FA nevû programmmal, hogy hol lakik a vadászgépek istene. Odáig ment a dolog, hogy még azt is rebesgették, hogy a racionalizálás miatt a MiG és a Jak iroda is beolvad a Szuhojba, és egyetlen nagy cég fogja a katonai repülõgépgyártást felügyelni. Ebbõl azóta sem lett semmi, de a PAK-FA (a Szuhoj belsõ jelölésével T-50, a T a deltaszárnyra utal, a szám a terv sorszámára - viszonyításképpen a Szu-27-es belsõ jelölése T-10).
A PAK-FA azóta folyamatosan fel-felmerül, mert a Szuhoj nem nagyon kap rá pénzt, õk meg azóta úgy vannak vele, hogy amíg nem csengetnek a kasszába, addig õk ugyan nem törik magukat. Az oroszok nemzeti büszkeségét sértené egy másik országgal való közös együttmûködés, igaz ez olykor-olykor felreppent, hol Kínával, hol Indiával kapcsolatosan. A jelek szerint a Kínai kapcsolat annyira nem mûködik, ezért inkább India maradt.
A kérdés persze az, hogy mikor lesz ebbõl valami. A Szuhojnak csaknem 10 évébe telt, amíg az Indiaiaknak összerakták a Szu-30MKI-t úgy, ahogy eredetileg szánták. Az Eurofighter (EU), Gripen (Svédország), F-22 (USA) és F-35 (USA) (de én idesorolnám a J-10 (Kína) és LCA/Tejas (India) és MCA (India) gépeket is) programok mutatják, hogy a modern gépeknél a fejlesztés igen göröngyös és lassú. Márpedig ezeknél a programoknál többé-kevésbé azért a pénz ott volt. A PAK-FA-nál meg annyira nem volt.
Szóval most India és Oroszország összefogott, hogy egy közös bázisú (sárkányszerkezet és hajtómû), de eltérõ elektronikával felszerelt vadászgépet építenek. Az oroszoknál Szuhoj PAK-FA, az Indiaknál HAL FGFA a program neve, és azt tervezik, hogy 2015-re rendszerbe állhat. Annyi derült ki, hogy az oroszoknál egy fõs személyzettel, az indiaiknál két fõs személyzettel számolnak, az elsõ protogépek is ilyen elosztásban készülnek, és elvileg jövõre kellene felszállniuk. Itt tartunk most.
Szuhoj S-37 / Szu-47
MiG 1.42
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37080
Tolóerõ tömeg arányban pl. amennyire látom nem éri el az F-15 szintjét. Az aerodinamikai kialakítása sem tûnik olyan tutinak, mint a Szu-27 családé. Fel kellett valamennyit áldozni belõle bizonyos célokért. Persze egy Tornadot azért lenyom az tuti.
Viszont az F-15E CFT nélkül vadászként is használható és iszonyatosan tápos. Akkor olyan teljesítménye lesz, hogy ahhoz max. az F-22 fogható mivel nagyobb tolóerejû hajómûve van, mint az F-15C-nek és AESA radarokat is mostanában kapnak majd asszem.
Viszont az F-15E CFT nélkül vadászként is használható és iszonyatosan tápos. Akkor olyan teljesítménye lesz, hogy ahhoz max. az F-22 fogható mivel nagyobb tolóerejû hajómûve van, mint az F-15C-nek és AESA radarokat is mostanában kapnak majd asszem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37079
Hát azért óvatosan tennék egyenlõségjelet a Szu-34 és az F-15E közé... Nem mondom papíron impozánsak a lehetõségek, de... mint tudjuk az igazság odaát van.
ASUS ROG B350-F Gaming, Ryzen R5 1600, 8GB DDR4 3000Mhz, ASUS ROG Strix RX470 4GB, Adata 920SP 128GB SSD
#37078
Ez kész, közben utánanézve kiderült, hogy az M60A1-esekben is volt már rendes lövegstabilizátor. 😊
A linkeket viszont köszönöm szépen, jók! 😉
A linkeket viszont köszönöm szépen, jók! 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37077
Ezt nem lehet biztosra venni, mivel semmit sem tudni róla jóformán. Még teljes kabinfotó sincs nagyon róla.Valóban nagy elõrelépés a gép orosz szinten.
Az R-77 képességeit meg had ne mérjük össze az AIM-120C-7-tel és legfõképp a szépen lassan elterjedõ AIM-120D-vel. A mennyisége meg amúgy is vicckategória. Összesen lesz belõle 130-140 2020-ra, már ha gazdaságilag bírják. A válság nekik is betett azért egy kicsit.
Az R-77 képességeit meg had ne mérjük össze az AIM-120C-7-tel és legfõképp a szépen lassan elterjedõ AIM-120D-vel. A mennyisége meg amúgy is vicckategória. Összesen lesz belõle 130-140 2020-ra, már ha gazdaságilag bírják. A válság nekik is betett azért egy kicsit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37076
Azért a Szu-34 ~ F-15E szintet hozza,márpedig egy század F-15E tudjuk mire képes(OSD,OIF,ONW,OSW).
\"A békefenntartás nem a katonák dolga, de csak ők értenek hozzá\" \"De ki a fasznak kell ez?!Én inkább ezt választom!Imádom\" \"Brothers everywhere Raise your hands into the air we\'re WARRIORS\"
#37075
Csak a sajtó. Jelenleg egy papítigris ez. Keverik a szezont a fazonnal. A protót szerelgetik, itt arról van szó. Csekkold le, hogy az F-35 program milyen sebességgel halad. Aztán nézd meg a Szu-34 gépeket. Évente max. 8-10 gép. Ebbõl a gépbõl rendszeresítve egy század cirka leghamarabb 6-8 év múlva lehet valami és semmit nem befolyásol az erõviszonyokon...
Kellett egy ütõs hír ennyi. Nem kell túlértékelni.
Kellett egy ütõs hír ennyi. Nem kell túlértékelni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37074
Ez meg milyen uj orosz szupergép ? Hogy a sajtó ekkora hûhoval harangozza be ??
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/pak-fa_news/
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/pak-fa_news/
#37073
Sõt ahogy nézem már a T-54B is megkapta 1957-ben
http://www.absoluteastronomy.com/topics/T-55
http://www.tanknutdave.com/t55.html
http://www.kotsch88.de/stabi-stp-2.htm
TG
Ui. nyugi, azért még mindig én tanulok tõled...
http://www.absoluteastronomy.com/topics/T-55
http://www.tanknutdave.com/t55.html
http://www.kotsch88.de/stabi-stp-2.htm
TG
Ui. nyugi, azért még mindig én tanulok tõled...
karosszéktábornok.blog.hu