95084
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Freeda Krueger
    #49232
    Svédország igen sokáig aktívan Európai nagyhatalom volt.Folytattak támadó hadműveleteket.
  • drevil666
    #49231
    Start 1-2 stb
  • Molnibalage
    #49230
    Nagyon fura egy Army zöld helit a kék tengeren és szürke hajón látni. :)
  • Molnibalage
    #49229
    Milyen korlátozás?
  • drevil666
    #49228
    na az egyiket töröld CIFU meg ezt is....
  • drevil666
    #49227
    Finnek és svédek igen agresszív nép amúgy.
    Nem is tudom a történelemben folytattak-e támadó hadviselést valaha?
    Bár a finnek, ha jól emlékszem itt azt tanítják, hogy ellenálltak a szovjet támadásnak.
    Általánosban ezt tanultuk kb., otthon: hogy agresszorok voltak, területeket szálltak meg és ezért volt a büntetés:) (akkor is kilógott a lóláb)
  • drevil666
    #49225
    Azért itt az oroszoknak elszállt egy kicsit az agyuk.
    Nem sokat hallani róla. Nekem tetszik. Menekítéshez egészen kiváló! Mármint földcsuszamláskor egy egész falu belefér....
  • JanáJ
    #49224
    Védekezésre ok, de ugye akik most hk. gyártanak, azoknak nem csak a védekezés a céljuk. De ha csak ez lenne akkor sem látnám kifizetődőnek új torony nélküli hk kifejlesztését, annyi "bevált" van a piacon, arról nem is beszélve, hogy mindenki szereli le őket, ezért használtan "olcsón" elérhetőek.

    Asszem a finneknek volt valami ilyesmiük, de ugye ők is csak védekezni akartak.
  • [NST]Cifu
    #49223
    Ez csak egy tesztjármű volt (VersuchsTräger = Kísérleti jármű, Tesztjármű), amelynek az volt a feladata, hogy az elképzelés életképességét bizonyítsa. Azért volt csak a jobb oldali ágyúnak automata töltőberendezése, mert a működés teszteléséhez egy is elég volt, felesleges költség mindkettőhöz beépíteni. A másik ágyú is éles volt, hogy a célzást, tüzelést lehessen tesztelni, csak ugye a töltést ott kézzel oldották meg.

    Azért írtam, hogy a sorozatgyártott változatnál két automata töltőberendezés lett volna, mindkét ágyúnak saját.
  • [NST]Cifu
    #49222
    Egyfelől én a hasamra csaptam, és mondtam egy árat, lehet, hogy fele ennyi, őszintén szólva fogalmam sincs. De azért az Iszkander egy igen fejlett rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, szóval azért nem mertem látványosan alacsony árat felhozni.

    Másfelől azért Tomahawk-ot és AGM-86-ot exportra nem adnak el, legalábbis ha jól tudom.
  • drevil666
    #49221
    Értelme lehet nincs csak ott asok nevetséges korlátozás....
  • [NST]Cifu
    #49220
    Ez az adott programtól függ, a Sea Apache program a McDonnel-Douglas saját gyermeke volt, de a Marines/Navy nem harapott rá. Hogy meddig jutottak a fejlesztésben az jó kérdés, a képeken látható változat sose repült, még csak protogép szinten sem. Viszont bizonyos munkálatokat lehet azért végrehajtottak, mert a britek WAH-64-eseinél elég gyorsan beintegrálták az olyan dolgokat, mint a behajtható rotorlapátok. Erről így hirtelen képet nem találtam (de amúgy a legtöbb WAH-64-es ismertetőben szerepel), de tessék, itt pár kép a HMS Ocean fedélzeti certifikációs tesztről, 2006-ból:








    Hogy egy program min bukhat el? Azt nem lehet általánosítani. Van, hogy a politika / lobby buktatja el, mint a hadsereg XM8 programját. Van, hogy a túl magas költségek, mint az US-101 helikopter programot. Van, hogy a túlságosan is képlékeny, állandóan változó, és túl ambiciózus igénylista, mint az US ARMY Future Combat System programja esetében. Máskor a megváltozott igények miatt, ilyen volt ugye a RAH-66 Commanche program, amely gyártásra készen volt, az előzetes igényeknek megfelelt, de aztán még a kötbér kifizetését is bevállalva lemondták.

    Máskor a túlköltekezés és az eredeti igénylistának a folyamatos kurtítása sem tudja lelőni egy programot, lásd Zumwalt-osztályú romboló...
  • drevil666
    #49219
    Azon, hogy nem olyan mentalitású emberek vezették a projektet, mint szerény személyem:)
  • Molnibalage
    #49218
    A külső töltést azt komolyan gondolták? Ember nem élte túl volna azt a repeszfelhő repkedést, ami ott lett volna. És, ha mozognia kell a harckocsinak, akkor szerencsétlen csóka vagy vissza tud szállni vagy nem? :)
  • Molnibalage
    #49217
    Drága és nagyon specializált. Vadászgépek ellen esélytelen lenne kisebb repmagassága és sebessége miatt azonos rakéta kinematikia hatótávolsága is messze kisebb, mint egy vadászról indított. A hatótáv és őrjáratozási idő meg aztán végépp dettó. Ma, amikor lassan hideg vízre sem adnak pénz a fegyveres erőknek, nincs erre kapacitás. A Hidegháború legfelpörgetetett idejében esetleg lett volna rá szándék.
  • Molnibalage
    #49216
    Tűzmadár Akció volt a magyar film címe. Gőzöm sincs, hogy mennyire volt reális a Stinger indító összerakása, de nagyon erős kétségeim vannak a valósághűséget illetően.
  • Molnibalage
    #49215
    Lehet, hogyha a vadászgépet leszedik akkor somilliós mínusz, de ha megvan a légifölény, akkor egyetlen bevetésen 4-szer annyi célt kap szét, mint egy Iszkander. Én maradai vagyok. Pár igen speciális célt leszámítva nincs értelme a hagyományos robbanófejes ballszitikus rakétának. Továbbra is probléma, hogy a bejövő célról senki nem mondja meg, hogy nuki fejes vagy sem...

    Akkor inkább AGM-86 vagy BGM-109. Még azok is olcsóbbak ennél.
  • [NST]Cifu
    #49214
    Az AMX-13 egy könnyű harckocsi / páncélvadász. Mindössze 14,5 tonnás volt az egész (könnyebb, mint egy Centurion tornya). Nyilvánvaló, hogy egy komolyabb harckocsihoz nem mérhető a páncélzata.

    Azt még mindig nem értem, hogy mit értesz az alatt, hogy könnyen sebezhető. Az ágyú az Strv.103 esetében ráadásul mereven volt beépítve, a környező páncélzat pedig egyfelől erősen döntött, másfelől elég vastag volt...
  • Freeda Krueger
    #49213
    Min buknak el az ilyesmik általában?
    Hosszú fejlesztés?Vagy nem, kielégítő eredmények?
  • drevil666
    #49212
    fotón Stingerre emlékszem, meg egy filmben le is kapták a lezuhant Apache végéről és Saab Drakent lőttek le vele. (ne kérdezd az IFF meg a többit honnan szedték elő hozzá, arra már nem emlékszem)
  • drevil666
    #49211
    [qoute]-A löveg környezete sebezhetővé válik? Ez mit akar jelenteni?[/qoute]
    ilyesmire gondolta:
    Az AMX 13-nál a löveg környezte sebezhető sztem.
  • [NST]Cifu
    #49210
    ~800kg-os harci fej, 5-10m-es CEP, ~400km-es hatótávolság, és védekezni ellene sokkal nehezebb, mint egy repülőgép ellen. Szóval azért ez az ár nem olyan rossz...
  • [NST]Cifu
    #49209
    Jupp, vagy 4 ATAM (Stinger) vagy 2 Sidewinder lehet a szárnya végén. A legdurvább persze az lett volna, ha megvalósul a Sea Apache program, ez az AH-1W leváltására célzottan indult program volt a McDonnel-Douglas részéről. Az elvárás az lett volna, hogy kisebb hajók fedélzetéről is felszállhasson (fregattok) és mind ASuW (Penguin vagy Harpoon hajó elleni rakétákkal), mind közvetlen támogató (Hellfire/FFAR/Zuni) feladatkörben teljesítsen. Később elvárásként a légiharc képesség is befigyelt, úgyhogy ráaplikáltak volna az orrára egy APG-65-ös radart, és akár 4x AMRAAM légiharc rakétával vadászhatott volna. A terv elbukott, a tengerészgyalogság és a haditengerészet inkább az AH-1 alapú fejlesztést favorizálta, aminek a vége ugye az AH-1Z lett. Pedig milyen szépen nézett volna ki, amikor egy mérges Apacs elől farkukat behúzva menekülnének a vadászgépek. :D

    [center]



  • Molnibalage
    #49208
    Magyarán semmit sem ér. Egy bomábnyi pusztítóeszköz célbajuttatására "picit" drága.
  • [NST]Cifu
    #49207
    Az SS-26 Iszkander exporttilalom alatt van???

    Nem, létezik export verzió hagyományos robbanófejjel, Iszkander-E néven.
    Az áráról nem tudni semmit, mivel eddig egyetlen ország sem vásárolt belőle. Hozzávetőlegesen hasracsapás szinten olyan 4-6 millió dollár lehet egy indítójármű és egy rakéta ára.
  • Molnibalage
    #49206
    Miért lenne más? A Stinger kisebb, de ugyanazt a cél szolgálná, mint az R-73. Egyébként nem Sidewindert láttál az AH-64 szárnyvégén?
  • [NST]Cifu
    #49205
    Ahogy lent is írtam, a védekező harcnál tökmindegy, hogy van-e tornyod, vagy nincs. Egy jól álcázott helyről várod az ellenséges támadást, ekkor a toronnyal rendelkező harckocsi is az ellenfél várható felbukkanásának irányába néz. Egyszóval én mondjuk városi harcban, vagy átszedett terepen látom hátrányban a torony nélküli konstrukciót. Cserébe ott vannak az vitathatatlanan előnyei - kisebb célpont, könnyebb tömeg, olcsóbb gyártás...
  • [NST]Cifu
    #49204
    A torony nélküli tankokkal az a baj, hogy bezsúfolódik a legénység és a löveg környezete sebezhetővé válik+ kevés lőszer fér bele.
    Ez nem jó:


    -Belezsúfolódik a személyzet? Elnézést, ez marhaság, egy T-72-est (T-80/T-90) is fel lehet hozni, az még kevésbé tágas, mint egy rohamlöveg vagy az Strv.103.
    -A löveg környezete sebezhetővé válik? Ez mit akar jelenteni?

    A torony nélküli koncepció számtalan előnnyel rendelkezik, kompaktabb kialakítás, könnyebb tömeg (a modern harckocsiknál a torony az összetömeg 30-50%-a), egyszerűbb kialakítás, amiből következik hogy olcsóbb és könnyebb üzemben tartani. Védekező hadviselésben iszonyatos előnyben vannak, amikor az Strv.103-asok kiváltására a svédek Leo2-őket vásároltak (Strv.121 néven Leo2A4-eseket, Strv.122 pedig egy saját feljavító csomag, kb. Leo2A5 szinten, a francia Galix védelmi rendszerrel, stb.), akkor csináltak teszteket. Ha az Strv.103-asok védekeztek, akkor mindig ők nyertek. Támadáskor persze hátrányban voltak, de a svédek amúgy sem készültek senkit megtámadni...

    A németek is tesztelték a VT1-1 és VT1-2 programban, végül elvetették, pedig nagyon előremutató és komoly előnyökkel kecsegtetőek voltak. A VT1-2 2db 120mm-es Rheinmetal löveget bírt, a sorozatgyártásnál már mindkettőnél automata töltővel (a VT kísérleti jármű volt, csak a jobb oldali lövegnek volt automata töltőberendezése, a bal oldalit kiszállva, kézzel lehetett tölteni), mintegy 45 tonnás tömeg mellett, mindezt erősebb frontpáncéllal, mint a Leo2A1 toronypáncélzata... Brutálisan arathatott volna egy valódi háborúban...


    VT1-2 kiállítva
  • drevil666
    #49203
    Jól látom azokat a légiharc rakétákat?.
    Most ez hogy van????
    Az AH-64-en láttam 2 db Stinger-t, de az teljesen más történet.

  • drevil666
    #49202
    Én azt hittem inkább makett-tank volt.
  • Punker
    #49201
    itt a városi környezet miatt volt előny hogy a töltet fentről csapódik be.
  • Molnibalage
    #49200
    Asszem ez az a teszt, ahol telepakolták robbanóanyaggal a tornyot. Naná, hogy ilyen látványos...

    A géppuskások kiütése ptc. eszközökkel nem új dolog. 1982-ben Falklandon is volt pct. eszközük a briteknek, csak célpont nem volt. A guachók géppuskaállásait azzokkal kapták szét. Tény, hogy Effektív, de igen drága mulatság.
  • drevil666
    #49199
    nagyon jó ez a rakéta, nagyon tetszik.......
  • Punker
    #49198
    falludzsa (asszem 2004) egyszerűbb volt kiütni így a 3. 4. emeleten beásott figurákat akik belőtték az utcát mint elfoglalni az épületet, pénz meg ugye nem számít.....
  • drevil666
    #49197
    Igen??? OMG
    Mikor? hol? Irak?
  • Punker
    #49196
    gondold el mikor ezt elkezdték városi harcban orvlövészek ellen használni.
  • drevil666
    #49195
    Iszonyatosan széttépte azt a kurva eget:
  • drevil666
    #49194
    Az SS-26 Iszkander exporttilalom alatt van???
    Mennyi fáj egy kilövő+2 rakéta?
  • drevil666
    #49193
    Ez csak ilyen eszmefuttatás volt a részemről....
    Nem kell mindenre rámozdulni...
  • JanáJ
    #49192
    Butaságnak tűnik a torony nélküli konstrukció. Szvsz a torony kell, de a legénység ne abban legyen. Azzal, hogy most már a tornyot a lövedék irányába tudják fordítani, azzal szerintem hatalmas az előnyük egy torony nélkülivel szemben. Ugyanakkor ha nem így lenne akkor sem látom létjogosultságát egy új hk-nak. Nem véletlenül csak foltozgatják a mostaniakat. Hú de nagy hk csaták már nem várhatóak felénk.