Haditechnikai Topic

Hát Kontakt-5 vagy Kaktus ERA-val szerintem azért az esélyeik megvannak rá...

A natúrban? <#fejvakaras> Reaktív pácélzat nékül?

Egyfelõl nem feltétlen biztos, hogy aktiválni fogja a gpu. lövedék az ERA-t, másfelõl itt megint az a helyzet áll elõ, hogy nekiállsz géppuskázni egy veled egy kategóriába esõ célpontot, amely rád valószínûleg nem géppuskával fog lõni. 😊

M2 és Hummer hol van egy kategóriában egy T-80-nal vagy T-72-vel? Gyakorlatilag, ha csak slagolás módon tüzelnek a hk felé és pár lövedék koppan már az is elég lehet. Az ellen azért nem szed le simán száguldozó Hummereket vagy M2-õt...

Egy Hummer, M2 vagy bámi más lebontja amin van 12.7-es. Mozgásból is vígan tüzelhet.

Hát õszintén szólva sok mindent el tudok képzelni, de valahogy ezt a jelenetet nehezen. 😊

Szép az elv, hogy indítható a pct. rakéta. És ezt milyen gyakran is gyakorolták? Mekkora is volt a valós készlet? Mennyire realizálható képesség?

Elég gyakran. No persze nem a magyarok, bár mintha anno Tatán azt hallottam volna, hogy a T-55AM-ek esetén is volt ilyen képesség, csak lõszer nem volt hozzá, a T-72M1-esek közül is jópár képes rá elvileg. Az oroszoknál az ilyenre képes T-72-esekbe álltalában 6 ilyen rakéta volt a lõszertárolóban, a frontvonali egységeknél az összesben.

Ez a másik. Végighúzol egy sorozatot egy nehézgéppuskával (nem kell spórolni a lõszerrel) az ellenen és gyakorlatilag a védettség volt nincs egy reaktív páncélzat esetén. Ez olyan szintû sebezhetõség ami azért elég durva szerintem.

Egyfelõl nem feltétlen biztos, hogy aktiválni fogja a gpu. lövedék az ERA-t, másfelõl itt megint az a helyzet áll elõ, hogy nekiállsz géppuskázni egy veled egy kategóriába esõ célpontot, amely rád valószínûleg nem géppuskával fog lõni. 😊

Az iraki hadmûvelet idején el kellett hagyni egy mozgásképtelen példányt. Asszem egy AGM-114 és egy AGM-65 is kevés volt a teljes megsemmisítéshez. Akkor még semmiféle képességnövelõ csomag nem volt rajtuk tudtommal.

Ha szembõl kapja, akkor egy AGM-114 és az AGM-65 sem biztos, hogy át tudja ütni a torony front páncélzatát.

Melyik szovjet / orosz hk. élne túl ilyet natúrban?

Hát Kontakt-5 vagy Kaktus ERA-val szerintem azért az esélyeik megvannak rá...

Egy AGM-65 után kellemes ócskavashalom lett belõlük az ODS alatt és röpppentek le a toronyok egymás után...

Az ERA nélküli, export T-72-esekrõl és T-62-esekrõl...

Elég hidegvérû lehet az a harckocsizó, aki elõször egy HEAT-MP lövedékkel küldi meg a célpontját ezen célból, és csak utána nyúl APFSDS lõszerhez.

Lásd, hk. nem jár egyedül. Egy Hummer, M2 vagy bámi más lebontja amin van 12.7-es. Mozgásból is vígan tüzelhet. Csak pár találat kell és bomlik a védelem. Magyarán száguldozó dervisekként egy ilyen csak lebontja. Aztán már meg lehet kínálni bármivel, kézi cuccal is... Nyílt terepen persze más a helyzet. Ott ez nem járható út. Erre viszont jöhet a jenki fikázók felé az érv, hogy az ODS óta nem volt nyílt páncélos ütközet...

Mert az. Még talán eg 7.62-es sortûz is belobbantja. Városi harban meg egy kézigránát simán. 12.7-es géppuska meg jóformán minden szakaszban van egy tisztességes hadseregben.

Erre a 120 mm-es is képes. De ha jól rémlik, talán a 105-ösöket is anno átalakították ilyenre. Bár valahogy nyugaton ez az irányzat soha nem dívott. Más a koncepció.

Az izraeli LAHAT lesz, amire gondolsz, de amennyire én tudom, ezt szinte sehol sem rendszeresítették. A "nagy" nyugati hk.-k terén (Challenger2, Leo2, M1A1/A2, Leclerc, Ariete) egyik sem kapta meg ezt a képességet.

Az Amerikaiaknak volt a 152mm-es rövid csövû ágyúval szerelt M60A2 és M551 jármûvük, de az az 1960-as évek terméke, és iszonyú megbízhatatlan volt.

Egy sima repeszgránát-találat lebontaná az egészet róla. Ez a veszély viszont a nyugatiakat nem fenyegeti.

Elég hidegvérû lehet az a harckocsizó, aki elõször egy HEAT-MP lövedékkel küldi meg a célpontját ezen célból, és csak utána nyúl APFSDS lõszerhez. 😊

(Bár én többet tudok blokktömegnek a kontakt esetén; bár az lehet, hogy nem az 5-ös.)

Elképzelhetõ, a Kontakt-5 különbözõ méretû téglákkal bír, én hirtelen egy 9,4kg-os adatot találtam róla, de lehet, hogy van nehezebb modulja is.

Az oroszról ez nem mindig mondható el. Az éles helyzet és a gyakorlótér nem ugyanaz.

Én úgy tudom, hogy a Kontakt-5 elsõ éles bevetése Csecsenföld / Grúzia volt. Az Irak elleni hadmûveletekben még Kontakt-1-rõl sem tudok.

Erre jó példa a korábban sokat harangozott T-80, amely a gázturbinás megoldásával és a védelmi képességével csúfos kudarcot vallott Csecsenföldön.

Ezzel kapcsolatban sok történet kering, nem tudom mennyi belõle az városi legenda, de én úgy tudom, hogy az ominózus T-80B lerobbanás-sorozat esetén több tényezõ esküdött össze (ha egyre gondolunk, akkor ott egy ezredre való T-80B jelentett csütörtököt alig pár órával az elõrenyomulási parancs után). Grúziában úgy tudom Kontakt-5-ös hk. nem veszett el ellenséges közvetlen találattól. Egy T-72B(?) volt, amirõl lehetett képeket látni, de ezt a saját személyzete robbantotta fel, miután elfogyott a lõszerük. A legtöbb Csecsenföldön és Grúziában kilõtt harckocsin csak Kontakt-1 volt.

Erre rácáfolnék. A T-72 esetében 8 másodperc. Tény, mértük.

Passz, amikor én láttam közelrõl, nem mértem, a 6.5s megadott adat.

Azért szerintem azt ne keverjük ide. Az eleve nem nehézharckocsinak készül, és nem is biztos, hogy lesz belõle valami. De ha lesz is, csak köztes megoldásként a Bradley és az Abrams között. A nehéztankot nem fogja pótolni, lecserélni.

Az US ARMY pedig eredetileg az MCS-t erre a feladatra szánta. Tehát az Abrams helyére. A védelmi képességeit új kompozit páncél és az FCLAS nevû aktív védelmi rendszer látta volna el. Korábban írtam róla, hogy az FCLAS jelenleg csúnyán el van csúszva, és esélyesen szintén kaszát kap.

Hozzá teszem ott van a másik nagy kedvencem, a CV-90-120... 😊

a harckocsik nem járnak egyedül. és ahogy látom, nagyon egyszerû dolognak tartod a gép kihámozását a reaktív téglák alól.

Az is fura, hogy az M1 passzív páncélját is sokan leszólják. Bár érteném miért. Az iraki hadmûvelet idején el kellett hagyni egy mozgásképtelen példányt. Asszem egy AGM-114 és egy AGM-65 is kevés volt a teljes megsemmisítéshez. Akkor még semmiféle képességnövelõ csomag nem volt rajtuk tudtommal.

Melyik szovjet / orosz hk. élne túl ilyet natúrban? Egy AGM-65 után kellemes ócskavashalom lett belõlük az ODS alatt és röpppentek le a toronyok egymás után...

Ez a másik. Végighúzol egy sorozatot egy nehézgéppuskával (nem kell spórolni a lõszerrel) az ellenen és gyakorlatilag a védettség volt nincs egy reaktív páncélzat esetén. Ez olyan szintû sebezhetõség ami azért elég durva szerintem. A Leo2 meg röhög egy jót egy ilyenen és szétcincálja az ellent. Persze azért kicsit unfair 45 tonnás lepkesúlyú harcosokat egy 70 tonnással összemérni, de ha valaki õket akarja összemérni akkor ám legyen.

Szép az elv, hogy indítható a pct. rakéta. És ezt milyen gyakran is gyakorolták? Mekkora is volt a valós készlet? Mennyire realizálható képesség? A Kontakt 5 is ragyogó és mennyire lett volna elég a legyárott kit egy masszív háborúban többezer hk-nek? Valahogy errõl soha nem szól a fáma. A MiG-29 és Szu-27 is a '80-as évek közepén jött papíron. A valós hadrafogatóságot, mert a túloldal 4. gen gépeihez képest alsó hangon 12-15 évvel késõbb érték el...

A kérdés jó, választ nem tudok.

"Ha már õ az aki "helyzetbe hozza" a csörömpöket akkor amúgy is régen rossz... 😊"
Márpedig igencsak közrejátszik benne. Nem a terepen lévõ felderítõre gondolok, aki sasol ki a fejébõl, és nyomja az infót. Hanem a zászlóalj/dd./ho. törzsekben lévõ felderítõ részlegre, amelyik olyan dolgokat ad bele a törzsmunkába, mint pl. terepértékelés, járhatósági vázlat, stb. stb.
Tehát ha elb@sz egy ilyen alap dolgot, és nem számol a hk.-k tömegével, az régen rossz.

(Eszem nincs, hogy hol, de tudom, hogy már találkoztunk valahol. ... Index? ... Mindegy is. Üdv! 😉 )

"Mellesleg ugyanez megvan a T-72/T-90 esetén is, ott is ugyanaz a lánctalp maradt, de nõtt a tömeg"
Akkor ebben megegyeztünk. 😉

"Viszont az orosz T-80U(M)/T-90S hasonló szinten mozog, csak kisebb tömeg mellett"
Én viszont ebben nem értek egyet. Tény, hogy mozgékonyság terén nem rossz az orosz. De harckocsizó kollégák (ex kollégák) beszéltek igen elismerõen és némileg féltékenykedve a Leoról és a mozgékonyságáról. Az azért elárul valamit.

"Viszont az orosz hk.-kon az 1970-es évek óta van lövegcsõbõl indítható pct. rakéta. Tehát ezt a vonulatot se feledjük el"
Erre a 120 mm-es is képes. De ha jól rémlik, talán a 105-ösöket is anno átalakították ilyenre. Bár valahogy nyugaton ez az irányzat soha nem dívott. Más a koncepció.

"A harckocsizók (hasonlóan a pilótákhoz) nem a hórihorgas testalkatukról híresek. 😊"
Ez így igaz. Viszont az iskolán anno volt 190 cm feleti hk-s oktatótiszt. És befért könnyen! (Eszem nincs, hogy csinálta. 😄 )
De tény, hogy kényelmi szempontból a Leo veri az orosz gépeket.

"Ami a páncélzatot illeti, az oroszok a reaktív páncélzat mellett tették le a voksukat. Ez nem egy rossz választás, ha a tömeg / védelem mértékét nézi az ember. A Kontakt-5 sikeresen megállított egy M256 (M1A1 Abrams) lövegbõl kilõtt M829 APFSDS-DU lövedéket, amit az alap M1A1 toronypáncélzata nem tudna. A DU réteggel "nehezített" M1A1-HA változat képes erre még, de amíg egy Kontakt-5 blokk tömege 10kg alatt van, egy azonos védelmi képességû, azonos területet védõ passzív páncélzat tömege 50-70kg között mozog."
Tény, hogy a Kontakt-5 egész jól muzsikál. Ez a korábbi reaktív páncélokról nem volt elmondható. De ne felejtsük el, hogy az csak egy kívülrõl rárakott cucc (mint ahogy írod is). Egy sima repeszgránát-találat lebontaná az egészet róla. Ez a veszély viszont a nyugatiakat nem fenyegeti.
(Bár én többet tudok blokktömegnek a kontakt esetén; bár az lehet, hogy nem az 5-ös.)
Emellett egy komolyabb fenyegetés esetén a nyugati gépekre is fel lehet rakni egy hasonló rendszert. Igaz, akor már valóban nagyon nehéz lenne, de hogy kilõni csak a jóisten tudná, az is biztos. 😊
És azt sem szabad elfeledni, hogy a nyugati hk.-k már bizonyították védelmi képességüket élesben. Az oroszról ez nem mindig mondható el. Az éles helyzet és a gyakorlótér nem ugyanaz. Erre jó példa a korábban sokat harangozott T-80, amely a gázturbinás megoldásával és a védelmi képességével csúfos kudarcot vallott Csecsenföldön.

"A T-72/T-90 automata töltõje 6,5 másodperc alatt tölt, a T-64/T-80-asé 6 másodperc alatt."
Erre rácáfolnék. A T-72 esetében 8 másodperc. Tény, mértük.

"Jelenleg az összes új (tehát mostanság tervezett/épített) harckocsi (XK2 (Korea), Type-10 (Japán)) és harckocsitorony (Falcon 2 Jordánia)) automata töltõberendezéssel szerelt."
Ez valóban így van. Én azért még mindig az embert tartom többre. 😉
A harcászati szempontot pedig szerintem kiveséztük.

"Mikor az FCS (Future Combat System) program keretét felállították"
Azért szerintem azt ne keverjük ide. Az eleve nem nehézharckocsinak készül, és nem is biztos, hogy lesz belõle valami. De ha lesz is, csak köztes megoldásként a Bradley és az Abrams között. A nehéztankot nem fogja pótolni, lecserélni.
Mellesleg a C-17 prímán képes az M1-est szállítgatni; ami ráadásul nehezebb, mint a Leo.
Valóban nem elõny a nagy tömeg, de kiküszöbölhetõ a hátrány.

De mi ég vagy milyen kémiai reakció zajlik abban a gránátban?

Mert a 72-es tornya olyan kicsi és szûk, hogy a töltõnek nem maradt volna mozgástér. Már az 55-ös tonya sem volt egy táncterem és a páncélvédettség növelése az orosz vasúti ûrszelvények méreteinek a megtartásával még szûkebb tonyot eredményezett. Nagyobb tornyot nem is bírt volna el az akkor rendelkezésre álló alváz és a hajtáslánc.

Van benne valami. És a töltõ helyére lehet vodkát tenni :-)

az automata nem kér vodkát 😄

Azt tudjuk hogy az oroszok miért választották a gépi töltést?
Ember van náluk mint a fene. Gondolom nem a veszteségeket akarták csökkenteni.

"De megb***hatja magát az a felderítõ részlegben dolgozó törzstiszt, aki képes olyan helyzetbe hozni a hk.-it, ahol nem képesek azok elmenni."

Ha már õ az aki "helyzetbe hozza" a csörömpöket akkor amúgy is régen rossz... 😊

Hát kizárásos alapon olyan éjjelátoknál használható, ahol infravörös tartományban is lát az eszköz. Korábban már írtam itt az AN/PSQ-20 (ENVG - Enhanced Night Vision Goggles) esetét, az például fényerõsítéses és infravörös tartományban is mûködik.

Ha láttál már élõben Leo2-est gangolni, akkor már nem is annyira viszonylagos.

Volt szerencsém látni. Viszont a mozgékonyság nem csak a LE/t adatot jelenti, az egyre nagyobb tömegû új változatok talajnyomása is egyre nõ. Az A6-osnál valójában 1kg/cm2 felett van már, köszönhetõen hogy ugyanaz a lánctalpa, mint az A4-nek, de a tömege 7 tonnával nõt. Mellesleg ugyanez megvan a T-72/T-90 esetén is, ott is ugyanaz a lánctalp maradt, de nõtt a tömeg.

Egyébként szerintem nála sikerült megtalálni az optimumot a 3 tulajdonság között.

Ebben egyetértek is, meg nem is. A nyugati hk.-k terén igen. Viszont az orosz T-80U(M)/T-90S hasonló szinten mozog, csak kisebb tömeg mellett.

Ugyanezt a 120 mm-es löveget használja szinte minden más nyugati hk. is (kivéve az angol Challanger 2-t, ami huzagolt lövegû). Tûzerõben ez manapság a rendszerben álló legerõsebb. (A 140-es lövegek még nem csapatérettek, úgy tudom.) Ráadásul asszem az A6-os (vagy 7-es?) verziónál hosszabbítottak is rajta. Így kb. ugyanazon átütési teljesítménye van, mint az M1Abrams lövegének uránlõszerrel.

Az A6-os kapott L/55-ös csõhosszúságú löveget. Viszont az orosz hk.-kon az 1970-es évek óta van lövegcsõbõl indítható pct. rakéta. Tehát ezt a vonulatot se feledjük el.

Oroszoknál igaz, hogy kisebb a méret, de ez a páncél vastagságának (illetve vékonyságának) köszönhetõ, na meg a 24 órás harctevékenységet erõsen megnehezítõ belsõ kialakításnak. (Ha valaki ült már orosz hk.-ban, az tudja, mirõl beszélek. ... Én 190 cm vagyok. 😄 )

Én 198cm, és nem is sikerült bepréselnem magam a T-72M1 vezetõ búvónyílásán, a parancsnokin is alig. A harckocsizók (hasonlóan a pilótákhoz) nem a hórihorgas testalkatukról híresek. 😊

Ami a páncélzatot illeti, az oroszok a reaktív páncélzat mellett tették le a voksukat. Ez nem egy rossz választás, ha a tömeg / védelem mértékét nézi az ember. A Kontakt-5 sikeresen megállított egy M256 (M1A1 Abrams) lövegbõl kilõtt M829 APFSDS-DU lövedéket, amit az alap M1A1 toronypáncélzata nem tudna. A DU réteggel "nehezített" M1A1-HA változat képes erre még, de amíg egy Kontakt-5 blokk tömege 10kg alatt van, egy azonos védelmi képességû, azonos területet védõ passzív páncélzat tömege 50-70kg között mozog.

Az ERA-nak is megvannak persze a saját problémái, például ha kisül, szinte semmi védelmet nem nyújt, éppen ezért alkalmazható igazán a hagyományos páncélzat mellett, és nem helyette.

A Kontakt-okról egy kimerítõ oldal.

3 ill. 4 fõs kialakítás. Ugyan a 3 fõ esetén nem kell töltõkezelõ (mivel azt gép végzi), de a gép nem olyan gyors, mint az ember, és nagyobb a hibalehetõsége is. Az elsõ 3 gránátot az ember gyorsabban tölti, mint a gép. Utána már belassul ugyan a kétkezi jómunkásember, és a gépé lesz az elõny (az nem fárad), de hk.-nál inkább az elsõ lövés(ek) számít(anak).

Ez igaz. Az M1A1 Abrams esetén a szintidõ 5 másodperc (olyan 4 körül van a maximum, a biztonsági elõírások betartásával), ez 12 lövés / perc. Ez megegyezik a Leclerc vagy a Type-90 értékével (ott is 5 másodperc). A T-72/T-90 automata töltõje 6,5 másodperc alatt tölt, a T-64/T-80-asé 6 másodperc alatt. A megbízhatóság terén az egyik oldalon a gépi hiba áll, a másik oldalon az emberi hiba. Szerintem tehát az automata töltõberendezés inkább elõnyökkel bír, mint hátrányokkal. Jelenleg az összes új (tehát mostanság tervezett/épített) harckocsi (XK2 (Korea), Type-10 (Japán)) és harckocsitorony (Falcon 2 Jordánia)) automata töltõberendezéssel szerelt.

Anno már a svédek tapasztalták az Strv.103 esetén a kisebb személyzet problémáját karbantartásnál, de itt pro és kontra érvek vannak.

Hogy nem bírja el egy híd a nehezebb Leot? Ez elõfordulhat. De megb***hatja magát az a felderítõ részlegben dolgozó törzstiszt, aki képes olyan helyzetbe hozni a hk.-it, ahol nem képesek azok elmenni.

Mikor az FCS (Future Combat System) program keretét felállították, az egyik elsõ dolog volt, hogy a jármûcsalád összes tagjának be kell férnie a C-130J-be és nem lehet nehezebb 30 tonnánál, hogy bármelyik átlagos híd elbírja. 😊
Az iraki tapasztalatok után ezt a tételt felülvizsgálják, és máig nincs eldöntve, hogy melyik kezüket harapják meg. Vagy maradnak a nehéz harckocsik, amelyek légi úton nem nagyon szállíthatóak, és gondos tervezés kell felvonuláskor, merre és hogyan lehet õket szállítani. Vagy lesz könnyû és könnyen szállítható, de cserébe a tûzerõ és a védelem nem üti meg azt a mércét, amire szükség lenne. A legutóbbi hangok alapján az FCS harckocsi változata (MCS - Manned Combat System) lesz az egyik, ami alól kihúzzák a széket...

Az a világító gránát ami az éjjellátóknak világítja meg a terepet hogyan mûködik? Ilyen 40mm-es amit fellõnek aztán ejtõernyõvel lassan ereszkedik és jól bevilágítja a terepet de csak azoknak akik éjjellátóval sasolnak. Mint a M992. De ahhoz azt írják Infra-red. A mikrócsatornás éjjellátók meg nem IR tartományban érzékelnek.

"de attól eltérõen még viszonylag mozgékony is"
Ez a "viszonylag" kicsit érdekes. Ha láttál már élõben Leo2-est gangolni, akkor már nem is annyira viszonylagos. A 41t-s T-72 kismiska a Leo2 menetteljesítményéhez képest. Lehet, hogy a Leo 1,5X olyan nehéz, de 2X olyan erõs a motorja, és az áttétele is hatékonyabb.
Egyébként szerintem nála sikerült megtalálni az optimumot a 3 tulajdonság között.
Ugyanezt a 120 mm-es löveget használja szinte minden más nyugati hk. is (kivéve az angol Challanger 2-t, ami huzagolt lövegû). Tûzerõben ez manapság a rendszerben álló legerõsebb. (A 140-es lövegek még nem csapatérettek, úgy tudom.) Ráadásul asszem az A6-os (vagy 7-es?) verziónál hosszabbítottak is rajta. Így kb. ugyanazon átütési teljesítménye van, mint az M1Abrams lövegének uránlõszerrel.
Nehéz a Leo, de azért még nem a legnehezebb. Az M1 és a Merkava túltesz rajta. Viszont a világ egyik legmozgékonyabb alapharckocsija, a legnagyobb tûzerõvel, és közel a legerõsebb páncélvédettséggel. Erre jön a könnyû karbantarthatóság, és a modern elektronika.

Oroszoknál igaz, hogy kisebb a méret, de ez a páncél vastagságának (illetve vékonyságának) köszönhetõ, na meg a 24 órás harctevékenységet erõsen megnehezítõ belsõ kialakításnak. (Ha valaki ült már orosz hk.-ban, az tudja, mirõl beszélek. ... Én 190 cm vagyok. 😄 )

3 ill. 4 fõs kialakítás. Ugyan a 3 fõ esetén nem kell töltõkezelõ (mivel azt gép végzi), de a gép nem olyan gyors, mint az ember, és nagyobb a hibalehetõsége is. Az elsõ 3 gránátot az ember gyorsabban tölti, mint a gép. Utána már belassul ugyan a kétkezi jómunkásember, és a gépé lesz az elõny (az nem fárad), de hk.-nál inkább az elsõ lövés(ek) számít(anak).
Emellett a +1 fõ nagyon hasznos tud lenni mind harcászatilag, mind kezelhetõség szempontjából. Amit írtál is, hogy elkél a +2 kéz. Ezen kívül harckocsiknál is elõferdülhet, hogy a kez. szemnek ki kel másznia körülnézni. Gyakorlatilag kiküldenek 1-2 fõt terepkutatónak (általában 2-t lenne szokás, mert egy katona nem katona). Ha 4 ember van bent, akkor van kibõl; akár egy párost is ki lehet. 3 fõnél már neccesebb. Sebesülés, harcképtelenné válás esetén szintén hasznos még egy ember.
Hogy nem bírja el egy híd a nehezebb Leot? Ez elõfordulhat. De megb***hatja magát az a felderítõ részlegben dolgozó törzstiszt, aki képes olyan helyzetbe hozni a hk.-it, ahol nem képesek azok elmenni.

Gurulási próba már ért véget balul nem egyszer, ez ugyanakkor egy extrém szerencsétlen helyzet lehetett.

A 904-es kódú gépbe állítólag új hajtómû került, amely majd a PAK-FA-ba is beépítésre kerül. Az ECM pod talán az új "Omul" lehet, elvileg ez azonban már mûködõképes, a Szu-30MKK-k esetén is ezek kerültek fel ha jól rémlik.

Egyszerûen gyönyörû! 😊

Puff neki... Milyen gyakran fordul elõ, hogy gurulási próbáknál pusztul el gép? Én eddig még nem is halottam ilyesmirõl.

Mit ad majd ez az új gép? Mert a legfontosabb dolog terén nem látok semmit. Az RCS csökkentése semmilyen szinten nem valósul meg kinézet alapján. A szárnyvégen meg valami új ECM konténer makett van?

A Szu-35BM 3. prototípusa elpusztult, miután egy gurulási tesztnél a fékhiba miatt lefutott a felszálló pályáról, és kigyulladt, a pilóta sikeresen katapultált, de a gép teljesen elpusztult. A 3. protogép nemrég készült el, elvileg egy nappal az elsõ felszállása elõtt érte a katasztrófa.


Szu-35BM (nem az elpusztult példány)

Köszi, de az asszony jobb csaj...

Amúgy meg keress egy erre a célra jobban megfelelõ fórumot (pornbb, phun, planetsuzy, vagy amit akarsz)!

Nem olyan, AZ! <#vigyor2>

Olyan mint az illeszkedõ póttartály.

CFT = Conformal Fuel Tank. Felszerelhetõ plusz kompozit üzemanyagtartályok. Nagyon keményen megnövelik a gép üzemanyag készletét, de a légellenállás sokkal kisebb, mint egy ledobható tank estén. A gép orsozó képességét 5-6%-ban rontja és alig van állásszög és túlterhelés korlátozás is ez esetben. F-16Block 52 (görög), Block 60 (UAE), és izraeli gépeken láthatsz ilyet gyakran. Van Rafale és F-15C/E gépekhez is.

üdv!
Ismét kérdéssel fordulok hozzátok. Az elsõ képen látható "izék" a pilóta fülke mellett azaz a második képen a gerincmentén végigfutó "izék" na azok micsodák és miben módosítják a gépet az aerodinamikán kívûl.

az megmarad a hebroniaknak😊

Na akkor a megkövezés is újra divat lesz:-(

A tálib lázadók bevezetik az iszlám ítélkezést.

ahá, akkor megvan a hiba😄

Bocs hogy beleszólok, nem a közepét kell nézni, hanem az ún. "alsószéle-közepét" tehát ahol a fekete és a fehér rész találkozik. De egyébként természetes hogy nem élesen látod, elvileg a nézõke-célgömbtüske-cél háromságból nyílt irányzéknál nem a célra kell fókuszálni a lövés leadásakor.

cifu, olvastam, hogy sportlövõ vagy. (legalábbis azt hiszem)

az 50 méteres cél közepét te élesen látod? nekem tökéletes a szemem, de valahogy nem vehetõ ki élesen számomra.

Kvázi minden országnak megvan a saját kialakított, bevett harckocsi-elképzelése. A németek a Leopard-1 és a Leopard-2 esetén is a páncél vastagságát, védelmi képességeit tekintették fontosnak, továbbá azt, hogy effektív lövegje legyen. A Leopard-2 ennek megfelelõen egy modern Tigris, ami brutális páncélzattal, brutális fegyverzettel rendelkezik, de attól eltérõen még viszonylag mozgékony is. Ugyanakkor roppant nehéz is, egy Leo-2A6 feltöltve, személyzettel bizony alulról karistolja a 70 tonnát. A tûzerõ, páncélzat,mozgékonyság hármasból náluk a páncélzat>tûzerõ>mozgékonyság körül van a sorrend.

Az oroszoknál alapvetõen a kisebb méret és tömeg a meghatározó, viszont fontos a jó mozgékonyság, az, hogy könnyû legyen szállítani, továbbá nagyon fontos a tûzerõ. Tehát náluk a tûzerõ>mozgékonyság>páncélzat sacc per kábé a sorrend. Ez nem jelenti azt, hogy védtelen lenne a T-90-es, de ott a védelmet reaktív páncélzattal oldották meg, míg mondjuk egy M1 Abrams vagy egy Leo-2 a páncélzat passzív védelmi képességében bízik. A kisebb méret persze elõnyöket is rejt, hiszen nehezebb felderíteni és kisebb célpontot jelent.

Hogy melyik a jobb? Ezt egyértelmûen eldönteni nem lehet. Az tény, hogy a Leo-2 elõbb fog olyan problémákba ütközni, hogy nem bírja el egy híd, vagy hasonló. Az orosz harckocsi személyzete csak 3 fõ, ez megint elõnyös, hiszen kisebb lehet a jármû, viszont karbantartásnál, javításnál lehet, hogy elkélne még két kéz.

A Leo-2 egy tipikusan német harckocsi, már ránézésre is. A T-90 meg egy tipikusan orosz harckocsi. 😊

Az ilyen magas felépítés és nagy felületek nem elõnyösek a harc szempontjából nem?A Tiger I-nek is ilyesmi jellemzõi voltak-persze az még egész más volt.Miért nem tervezték a Leopárdot is laposabbra,törtebb felületûre?A torony oldalfalán még függõleges lemez is van-nem elõnytelen ez a kialakítás?

Leopard-2:


Szögletes és magas kinézet, nagy, sima felületek, az irányzó távcsöve egy téglalap alapú doboz a lövegtõl jobbra, és a torony páncélzata elõtte ki van vágva, mint egy árok.

T-90:
[center]

Lapos kialakítás, a reaktív páncélzat miatt ferde, kisebb "téglákkal" fedett a torony külseje, az irányzó és a parancsnok periszkópjai is a torony tetején foglalnak helyet. A képen látható T-90S-nek nincs Shtora-1 optikai egysége (a "szemek"), azok helyén is reaktív páncélzat téglái láthatóak.

Ja a harckocsikhoz nem nagyon értek,Leopardra hasonlított,majd mingyárt elolvasom a cikket.

Ez nem Leopard, hanem T-90.

Rájöttem mire hasonlít,valami makifélére!

Tök jó olyan mintha szeme lenne a Leopárdnak,nagyon jó kép.<#eljen>

Hát akkor a választ valószínûleg csakis valós harci körülmények közt kapnánk mint sok esetben. Köszönöm az infokat <#idiota>
(a sötét képen úgy néz ki mint egy gonosz szúnyog <#taps>)

Maga az elképzelés igen ügyes és a megvalósítással sem valószínû, hogy gondok lennének. Ha jól tudom az, hogy eltalálja-e a rakéta a harckocsit, vagy sem, ez esetben sokváltozós tétel. Függ a rakéta indítási távolságától (ha túl közelrõl lõtték ki, akkor valószínûleg a Shtora-1-nek már nincs elég ideje a röppályát befolyásoló dolgokra). Függ attól, hogy mozog-e a harckocsi, stb.

Az elektron-optikai rész az újabb szériás T-90-eseken minden estre már nem található meg, mégpedig azért, mert manapság már elég elavult és kikopóban lévõ technológiáról beszélünk. A TOW, HOT és hasonló rakétákat lézeres célrávezetésû rakéták váltják le, mint a Kornet, a Trigrat vagy a Hellfire. Ezek ellen pedig a ködfelhõre van szükség, és így teljes értékû reaktív páncélzat lehet a tornyon (az elektron-optikai modul egy-egy "téglányi" Kontakt-5 reaktív páncélzatot elfoglal, vagyis ott a harckocsi gyengébb védelemmel rendelkezik).

A lézeres rendszerrõl tudok konkrét adatokat, 1999-ben robbanófej nélküli Kornet rakétákkal próbálták ki a rendszert, 10 tesztindításból 4 találta el a harckocsit, 6 pedig elkerülte azt (azt írták, hogy balra ment el mind, hogy mi miatt ballra ment mind, nem említik, talán a harckocsi a rakétaindítási helyhez képest balról-jobbra mozgott?). Sajnos a teszt körülményeirõl semmit sem tudni, tehát hogy mozgó vagy álló harckocsira adták-e le õket, milyen távolságból, stb.

Hozzá kell tenni, hogy a Kornet nem a célról visszaverõdõ lézert követi, hanem az indítóállásról a célra mutató lézersugarat "követi", tehát azt érzékeli, hogy ettõl merre tér el. Ez a fajta irányítási módszer egy fokkal kevésbé érzékeny az eféle védekezési módszer ellen, mint a "hagyományos", a célról visszaverõdõ lézert követõ rendszerek, hiszen "csak" akkor veszti el az irányítást, ha belép a ködfelhõbe. A célról visszaverõdõ fényt követõ rendszerek, mint a Hellfire valószínûleg egy fokkal rosszabb eredményt ért volna el egy ilyen teszten...

Köszönöm a részletes leírást Ez az eszköz mennyire kipróbált dolog illetve valóban azt is teszi vajon ami le van írva, mert ez mind szép és jó csak hát hogy mennyire hatásos a mûködése...

Shtora-1, egy irányított páncéltörõ rakéták ellen szolgáló elhárító rendszer elektron-optikai részegysége, gyakorlatilag két hatalmas hõforrás.

A Shtora-1 áll egy speciális digitális számítógépbõl és irányítópanelbõl, két elektron-optikai egységbõl (a két doboz a löveg két oldalán), négy lézerbesugárzás-jelzõbõl a torony tetején és egy 12db, kifejezetten az infravörös lézerek számára átlátszatlan ködgránátbl, ami a torony hátsó-oldalsó részén található vetõcsövekbõl lehet kilõni. Az elektron-optikai egységeket és a lézerbesugárzás-jelzõket acéllemezbõl készült ajtók védik a külsõ behatásoktól, ha a rendszer nincs aktiválva, ezek csukva vannak.

A Shtora-1-nek két mûködési metódusa van, az egyik a drótvezérlésû rakéták ellen, ez a következõképpen mûködik:

A drótvezérlésû rakéták, mint pl. a TOW esetén a rakéta végén egy izzó nyomjelzõ van, amely az indítóállványon lévõ infravörös érzékelõ számára "világit", ez a referenciapont, és azirányítórendszer úgy vezeti rá a rakétát, hogy ezt a referenciapontot igyekszik minél közelebb tartani a(z elvileg a) szálkereszt közepén lévõ a célponthoz. Ha valamerre eltérõ tõle, akkor parancsot ad a kormányfelületeknek vagy a kormányrakétáknak, hogy helyesbítse a röppályát. A Shtora-1 a rakéta kilövése után az indító jármû felé fordítja a harckocsi tornyát, és a torony elején lévõ két elektron-optikai egység egy nagy "hõfoltot" hoz létre (ez látható mûködés közben a lenti képen). A rakéta irányítórendszere a nagyobb hõforrást veszi alapul, ezért a harckocsit fogja referenciapontnak tekinteni, az pedig ugye ugyanaz, mint amin a szálkereszt van, tehát nem fog korrekciós parancsot adni a rakétának. A végén a rakéta vagy a cél elõtt a földbe csapódik, vagy túlrepül azon (függõen attól, hogy a tankhoz képest milyen irányban volt) - és persze azért van esély arra is, hogy így is pont eltalálja (bár ez elég valószínûtlen, hacsak nem áll a harckocsi).

A másik metódos a lézer-rávezetésû rakéták elleni, mint a Hellfire vagy a Kornet. Amennyiben a torony tetején lévõ lézer-besugárzásjelzõk egy rávezetõ sugarat észlelnek, automatikusan ködgránátokat lõ ki az adott irányba, így a rávezetés (elvileg) nem lehetséges, hisz a lézersugár nem a tankon, hanem a ködfelhõn fog megtörni. A ködfelhõ mintegy 3 másodperc alatt terül szét eléggé, és az idõjárási körülményektõl függõen 20-30 másodpercig marad összefüggõ. Eközben a parancsnok elõtti kijelzõn egy led mutatja, hogy melyik irányból várható a támadás, így arra felé fordíthatja a tornyot (vagy akár az egész harckocsit), hogy a támadás felé nézzen a legerõsebb páncélzat, illetve merre kell keresnie a célpontot. A modernizált változat már valószínûleg képes arra, hogy a beérkezõ adatok alapján durva lõelemeket is kiszámoljon, így az irányzónak már csak finomítania kell a célon.

A T-90A-k és egyes export T-90S-eken nincs felszerelve a drótirányítású rakéták félrevezetéséhez szükséges hõcsapda a torony elejére, így csak a lézerirányítású rakéták elleni része mûködik. Ezek azok a T-90-esek, amelyeknél a tornyot körbe teljes befedik a Kontakt-5 (vagy Relikt) ERA blokkok.

Adatok:
Tömege: 350 kg

Lézer besugárzásjelzõk:
2x TShU-1-11
2x TShU-1
Látószög (egyenként): vertikálisan -5° és +25° között
horizontálisan 90°
Teljes látószöng: 360°

EO rendszer: 2x OTShU-1-7
Mûködési tartomány: 700 .. 2700 nm
Védett tartományr: vertikálisan 4°-ig
horizontálisan 20°
Energiafelhasználás: 1 kW
Fényerõsség: 20 Mcad

Infrazavaró ködgránátvetõk: 12x 81mm 3D17
Fedett hullámhossz: 400 .. 14000 nm
Szétterülési idõ: 3 másodperc
A felhõ egyben maradási ideje: ~20 másodperc


TShU-1-11 infravörös érzékelõ


A jobb oldali 3D17 ködgránátvetõ 6 csöve


Az OTShU-1-7 elektronoptikai egység és két lézerbesugárzás jelzõ


Egy másik kép mûködõ Shtora-1 elektron-optikai modulokról