Haditechnikai Topic

Az egyértelmû, hogy a vezetésben voltak gondok; nem is kevés.
A harckocsit abban az esetben a sérülésekkel szembeni ellenállósága (illetve annak hiánya) jellemezte.

a kérdésem az alap verzióra vonatkozott.

félreérthetõ vagyok, sajnálom. alapvetõen szerintem a vezetésben voltak a gondok. na most, ha alapvetõen hibás taktikára alapozva, felderítés nélkül beküldik a csapatokat egy csapdába, az a harckocsit minõsíti?

a csürhe pedig arra vonatkozik, hogy még a legjobban kiképzett amerikai katona is viselkedhet megriadt csürheként, ha arra kerül sor.

elismerésem az ott harcolóknak, de a vezetõikrõl had ne kelljen áradoznom.

Mint mondtam, fordítva kérdezném. Nem az a kérdés, hogy az M1 felveszi-e a harcot a T-72/80-al, hanem hogy a T-80 felveszi e a versenyt az M1-el.
A korai M1-ek még csak 105-ös löveggel voltak szerelve. Tehát ebbõl a szempontból lemaradtak a 72-estõl (és a késõbb megjelenõ 80-astól). Ezt ellensúlyozta az erõsebb páncélzat.
Miután az Abrams megkapta a 120-as löveget, azóta fölényben van. Pláne, mióta uránlõszert köpköd.

De természetesen ez soktényezõs dolog. Elõnye még az M1-nek a mozgékonysága, valamint a kiváló elektronikai felszereltsége (optikák, harcvezetõ rendszer, miegymás), na meg a 24 órás harctevékenységet lehetõvé tevõ belsõ. (A légkondi mondjuk a sivatag 45-55 fokos részén ritka sokat számíthat egy vasteknõben, különösen, ha az ember már 3 hete abban él. Meg az sem mindegy, hogy elfér-e az ember, vagy nem.)
Hátránya az óriási fogyasztás (ezt az amcsi logisztika bõven ellensúlyozza), illetve a nagyobb tömeg (ami megfelelõ tervezéssel szintén ellensúlyozható).
Ha össze kellene hasonlítanom egy M1A2-t egy T-80as széria valamely tagjával, azt mondanám, hogy 3:1 az Abrams részére.

Azért lehet, hogy ezért a "kalasos csürhe" kifejezésért más, szakmaibb fórumokon lekapnák a fejed.
Fórumokon találkozni néha ilyen helyet megjárt emberekkel. Õk azért arról a "csürhérõl" másképp vélekednek. A Spetznaztól kezdve az ejtõernyõs erõkig voltak ott csapatok bevetve; nem kis számban.

Valahol van benne valami. De az a harckocsik szempontjából voltaképpen semleges.

igaz, T-72 nem idevaló, mert az régebbi. a vele egykorban készült T-80okkal felveszi a harcot?

jó, én úgy gondoltam, hogy most már képesek használni a régi fegyverzetet is, és fegyelem van, nem csak egy kalasos csürhe.

Tajgetosz pozítívak...

Megtaláltam a videót amibõl a .gif készült.
2. rabló lelõtte 1. rablót így a rablás meghiúsult. Elhagyták a helyszínt de mindenkivel végeztek. A helyszín Mexikó, egy ékszerüzlet, 4 áldozat, 0 zsákmány.

össze se lehet hasonlítani a mostanival...

Hát pont az, hogy de. A morál lehet hogy jobb, de felszerelés nem. Az új cuccokból csak nyomokban van. Grúziában látoszott ez rendesen. Ha nem jó minõségû képek lettek volna, simán modhattad volna, hogy ezek 1988-as felvételek...

azt tegyük hozzá, hogy ebben az idõben szánalmas szinten volt egész oroszország, és vele együtt a haderõ. a szovjetunió felbomlása, gazdasági visszaesés..néha még az áramot is lekapcsolták a laktanyákban, mert nem tudtak fizetni. csodálkoztok hát, ha egy lezüllött sereggel kellett harcolniuk? össze se lehet hasonlítani a mostanival...

Ez így normális. ha jól mûködik a rendszer, akkor az egymás melletti téglatestek nem robbantják fel egymást. Legalábbis nagyon hülyén venné ki magát, ha egy találattól az összes rajta lévõ cucc eltünne.
És igen, szerintem a kezelõszemélyzet által is cserélhetõek az elemek.

Csúnya is lenne, ha egy olyat beindítana 20-30 milis páncél. Az olyanok 20-30 centis páncélon is ki-be járnak. 😉
De szerintem ott késleltetõvel oldják meg a dolgot. Tehát ha töltéskor úgy állítják a gyújtót, akkor repeszgránátként üzemel (tehát egybõl érintkezéskor robban, akármilyen vastag is a célpont bõre - ez pl. könnyû célpontok, tüzérségi tûztámogatás esetén lehet). Ha meg késleltetve robban, akkor gondolom ugyanúgy elindul az egész, csak pl. 0,0-akárhány másodperccel késõbb detonál. Így a belsõ terekben robban. (Másik hajó vagy bunker esetén.)
Legalábbis nekem így tûnik logikusnak. De megjegyzem, hogy a haditengerészeti lõszerek esetében nem vagyok egy nagy szakértõ. 😊

A tankok Csecsenföldön címü könyveben van fotó olyan T-72 esrõl amin 4 egymás melletti ERA ból csak a második van "elsülve".
Ezt mi okozhatta?
És van egy olyan kép amin a személyzet cseréli a "tölteléket" a torony elején.Ez elképzelhetõ?

Az, hogy a másik is fejleszti, és már neki is van. 😉
A Tigris és a Párduc megjelenését sem indokolta az égvilágon semmi. ... Kivéve természetesen a T-34-est meg a KV tankot. 😊

Szerintem a benne lévõ anyagtól függ, hogy hogyan reagál. Ha az anyag elég stabil, akkor nem robban a kis lõszerekre. Viszont akkor megvan az esélye, hogy bizonyos hk. gránátokra se reagáljon. Tehát érdekes probléma.

"Az elv valószínûleg mûködne, de ott vannak a tandem fejes HEAT lõszerek / rakéták direkt erre a célra."
Ez így van. Bár néha a szükség törvényt bont. 😉

"Az adott eset most hirtelen nem ugrik be, de érdekesen hangzik."
Az elõbb raktam be egy videót errõl az esetrõl. Ennél a dandár megerõsítésképpen kapott egy plusz hk. zászlóaljat. Így egy T-72 és egy T-80 zászlóalja volt. Nem mintha bármelyikbõl is maradt volna ép jármû, de a T-80-nál gondot okozott az említett eset.

"Azt nem tudom, hogy az orosz gázturbinás rendszer miért tûzveszélyesebb, mint a Diesel."
Na, látod azt én sem. Szerintem maga a mûködése lehet olyan, ami kevésbé tûri a találatot. Egy dízelmotor ha találatot kap, szépen elkezd füstölni, vagy égni. A gázturbina azért összetettebb. Meg talán a nyomás is nagyobb benne. Fene tudja.

Lehet, hogy a 72 tömegharckocsi, de újabban az oroszok is lecsökkentették a meniységet.

"szvsz felesleges a vita, mert csak elvi"
Végülist itt minden vita felesleges, mert a fegyvereket nem mi tervezzük. De azért jólesik megdumálni. 😊

"A T80-asok csecsenföldi haláláról én azt olvastam hogy gyalogok nélkûl vetették be õket"
Ez nem egészen így volt

Igen. Oroszéknál a B-32 azt jelenti általában, hogy páncéltörõ-gyújtó. A BZT pedig páncéltörõ-gyújtó-fényjelzõ. Ez 7,62-tõl felfelé érvényes, egészen a nehézgéppuskákig (NSZV/NSZVT, KPVT, stb.)

Ezek a 140mm-es fegyverek a hidegháború szülöttei még, nem volt pontos információjuk a modern szovjet ERA-król, ellenben már jöttek a hírek, hogy keleten 130, sõt, 140mm-es hk. lövegen dolgoznak egy új harckocsi számára. A 140mm-es nyugati löveg tehát igazából olyan ellenfél ellen készült, ami nem létezik, legalábbis sorozatgyártásban nem.

Van még egy dolog, a Kaktusz és egy még újabb orosz ERA megjelenése esetén azt állítják az oroszok, hogy ezt már felkészítették a tandem-fejes pct. rakéták ellen. Nem tudom, hogy ezt pontosan hogyan és miként érik el, de a lényeg, hogy a kard és a pajzs versenye folyamatosan zajlik továbbra is. 😊

Értem és tudom mindezt, úgy érttetem a kérdést, hogy jelenleg milyen cél indokolná ezt? A lent leírtak szerint a tandemtöltet elég jól letisztítja a reaktív páncélzatot.

Az ERA passzív ebbõl a szempontból, vagyis a reaktív töltetet a HEAT lövedék esetén a kumulatív sugár, KE lövedék esetén az elsõ fémlemezt átütve felforrósodó lövedéktest robbantja be. Legalábbis amennyire én ismerem az ERA-k mûködését. 😊

A különféle NERA, xNERA, stb. robbanóanyag nélküli reaktív páncélzatoknál van aktiválás, ott a beérkezõ lövedéket (általában) egy radar rendszer követi, és akkor aktivizálja a reaktív panelt, amikor a lövedék ideális távolságra van (ie.: közvetlen a becsapódáskor).

Nem egészen tudom hogy az ERA-nál pontosan hogyan is mûködik az aktivizáció, gondolom valami gyújtóval, de pl. nagyméretû páncéltörõ lõszereknél igen szépen be lehet állítani hogy milyen páncélvastagság kell hozzá minimálisan hogy beinduljon a gyújtó... az ilyen monstre méretû haditengerészeti lövegeknél simán átfigyel a cucc 20-30 milis páncéllemezen anélkül hogy észrevenné vagy beindítaná a gyújtót.

Nagyobb löveg -> nagyobb lövedékek, nagyobb torkolati energia -> nagyobb páncélátütõ képesség.

A nagyobb átmérõ a HEAT (kumulatív) lövedékek esetén nagyobb átütõerõt jelent(het) a mûködési elvükbõl fakadóan. A kinetikai lövedékek esetén ugyanúgy levállóköppenyes, ûrméret alatti lövedékekrõl beszélünk, de a nagyobb torkolati energia miatt a nyíllövedék mozgási energiája is nagyobb lesz.

Vannak alternatív lehetõségek, például a hosszabb lövegcsõ, mint az L/55-ös 120mm-es löveg a Leo2A6 esetén, de ez bizonyos hátrányokkal is jár, például a súlypont terén, továbbá a méretébõl fakadóan a torony elforgathatóságát akadályozhatja átszedett terepen vagy városban (az L/55-ös lövegcsõ 1,3 méterrel hosszabb, mint az L/44-es), illetve a hosszabb csõ problémákat jelenthet alkalmazás terén (hõtágulás miatti deformáció, káros vibrációk, stb.), bár ez gyártástechnológiai probléma (de például a Pzh2000 német 155mm-es önjáró ágyútaracknál lehetett olyanról olvasni, hogy a lövegcsõ nem volt éppen kellõen merev (?)).

A másik alternatíva a nagyobb töltényûri nyomás, vagyis hogy nagyobb a hajtótöltet mennyiség. Ez erõsebb (vastagabb) csövet igényel, erõsebb zárszerkezetet, és nõ ugyebár az egybeszerelt lõszer vagy osztott lõszernél a hajtótöltet mérete.

De majd Kiskorú kijavít, ha zöldséget írtam. 😊

Mi indokolja a 140 milis löveg szükségességét?

Elvileg a legtöbb modern harckocsin van bentrõl távirányítható géppuskaállás, a T-80U/90S esetén is. Mondjuk az tény, hogy egy picit rosszabb a szituáció a harckocsizó számára, de a tüzet elvileg kellene tudnia viszonoznia.

Arra mondjuk én is kiváncsi lennék, hogy egy Kontakt-5 vagy Kaktusz mit bír ki. Elvileg azt írják róla, hogy a kézifegyverek tüze és a nagyobb gránátok repeszei nem aktiválják õket. Egy 12.7mm-es géppuska viszont már nem éppen kézifegyver. 😊

A kiképzésre azért érdekes a megjegyzés, mert akkor érdekes módon õk képesek voltak rugalmasan gondolkodni. A csecsenek tudták, hogy mit nem kéne tenni. Az túloldal akkor miért nem jött rá? Vagy akkor még a vakon teljesítsük a parancsot elv uralkodott?

Ez egy .gif animáció, az elején lejátszotta, most már nekem sem. Próbáld meg új ablakban megnyitni külön a képfile-t.

Olyan ez, mint a 140-es löveg esete. A Leohoz már pár éve készen lehetne a 140-es löveg. Sõt, végülis kész is van. Ezt az orosz ellenpélda miatt készítették. De valahogy nem akaródznak használni sehogy.

Én három komolyabb nyugati 140mm-es lövegrõl tudok, az XM291-es amerikairól, amely egy 120/140mm-es program, eredetileg az Abrams felfejlesztéséhez vagy annak utódjához szánták, XM91-es automata töltõberendezéssel. A németek a KWS III. program keretében csináltak egy Leo2-õt 140mm-es löveggel, a KWS III. esetén még kézzel töltöttek, de a végsõ változat automata töltõberendezést igényelt volna. A harmadik a svájciak 140mm-es lövegje, szintén egy Leo2-be beépítve (Pz.87WE), ennél kézzel töltöttek, de osztott lõszer volt (egy ~10kg-os hajtótöltet és két féle lövedék, az APFSDS lövedéknél további 5kg hajtótöltet volt az lövedékkel egybeszerelve.


A Pz.87WE

Mindhárom sikeresnek tekinthetõ volt, bizonyította, hogy a 140mm-es löveg életképes és a jelenlegi hk.-ba beszerelhetõ. A gond a lõszer mérete. A német és az amerikai tapasztalat azt mutatta, hogy itt már csak automata töltõvel lehet boldogulni (a német verzió esetén feltehetõen új toronyra is lenne szükség a 140mm-es löveghez). A svájciak kézi töltést alkalmaztak, de utána a programot dobták, és helyette a KWS II.-be (Leo 2A5) társultak be.

Emiatt mindenki inkább maradt a 120mm-es lövegnél. A németek kijöttek az L/55-ös löveggel, az amerikaiak az XM291 120mm-es változatával akarták felszerelni az FCS MCS-t (az elsõ tervek még az elektro-magnetikus ágyúval számoltak, de az igencsak a jövõ zenéjének tûnik még).

Úgy tudom, hogy az angolok és a franciák is dolgoztak/dolgoznak 140mm-es lövegen, de arról sehol sem találni korrekt információt, hogy ezek hol tartanak...

Emellett - bár érdemes lenne élesben kiprószálni - 12,7 mm-es pct. gy. lõszerrel is szerintem lehetne benne komoly károkat okozni. Képzelj el egy helységharcos szitut, ahol egy sima NSZV-vel lebontják az egyik ablakból a reaktív páncélt, utána meg a másikból RPG-vel kilövik a gépet.

Az elv valószínûleg mûködne, de ott vannak a tandem fejes HEAT lõszerek / rakéták direkt erre a célra.

Nem a lerobbanásra gondoltam. Hanem mondjuk az 1994 dec. 31. és 1995. jan. 2. közötti grozniji harcokra, ahol egy komplett orosz gépesített dandár teljes páncélos technikája hagyta ott a fogát a zászlóaljnyi T-80-asával egyetemben.
A T-80-asok rendkívûl gyúlékonyak voltak valamiért. Amit a 72-es anno végülis kibírt (legalábbis túl lehetett élni, ha találatot kapott), az a 80-asnál már reménytelen volt, mert villámgyorsan tüzet kapott és kiégett. Valahogy a gázturbina nem bírt azzal a sérülésállósággal, mint a dízelmotor.

Az adott eset most hirtelen nem ugrik be, de érdekesen hangzik. Azt nem tudom, hogy az orosz gázturbinás rendszer miért tûzveszélyesebb, mint a Diesel. Az üzemanyag nem veszélyesebb elvileg, bár igaz, hogy nagyobb mennyiség van a hk.-ban... :S

Ahogy elnézem egyébként az amcsi jármûfejlesztéseket, szerintem valahogy tanácstalannak tûnnek. Próbálnak mindent, de valahogy egyik sem jön be. Ahogy írtad is, ha az egyik ujjamat harapom... 😊

Amennyire én követem, nekem inkább az jön le, hogy mindig kergetik a technológiai fölény mítoszát, és sokszor elfelejtik a saját korábbi tapasztalataikat. Erre ékes példa a Vietnami háborúban bevezetett pajzs a géppuskákhoz az M113-nál, majd utána a mindenféle védelem nélkül hagyott géppuskások esete a HMMWV-ken.

Az 1990-es években az US ARMY egy modern villámháborúra készült, ezért kergették a kis méretû, könnyû harcjármû-család elképzelést, amire az egész FCS is épül. Gyorsan lehet a harctérre eljuttatni, gyorsan tud a harctéren mozogni vele és alapvetõen figyelmen kívül hagyták a városi harc harckocsikkal kapcsolatos tapasztalatait. A városi harc a gyalogság dolga lett volna, ahol a tûztámogatást pct. rakéták és indirekt célzású fegyverek (aknavetõk és más tüzérségi eszközök) adták volna. Az egész FCS esetén a védelem legfontosabb eleme az információ áramlása, tehát mindig tudd, hogy hol az ellenség, és ez által kerüld el, hogy õ lõhessen rád elõször. Ez az elképzelés szerintem alapjaiban nem rossz, sõt, villámháborús taktikához egyenesen ideális. A baj csak az, hogy az US ARMY jelenleg nem igazán találkozik olyan kihívással, ami errõl szólna. Hogy az FCS-bõl mi marad meg, azt majd meglátjuk, jelenleg két késsel kaszabolják szegényt, viszont a hadseregnek nincs alternatív elképzelése jelenleg...

Nem értem a vitát. Nem egy Leo fog egy T72/80/90-el harcolni. Nem is csak vasak. A T72 tömegharckocsi, hiába jön a leo, ha 4db T72 megy rá. Gondolom a ruszki tank kicsit olcsóbb.
Elnézést hogy beleböfögök, csak szvsz felesleges a vita, mert csak elvi.

A T80-asok csecsenföldi haláláról én azt olvastam hogy gyalogok nélkûl vetették be õket, a csecsenek meg addig lõtték az utcákba szorult hk.-at rpg-vel, míg szét nem ment/mozgásképtelen nem lett, aztán jól lepuffogták a szerencsétlen személyzetet. És azt se felejtsük el, hogy pontosan tudták mit fognak tenni az oroszok, mert õk is ugyan azt a kiképzést kapták.

A hosszú táras fegyver Kalasnyikovnak tûnik, szerintem egy 40-es RPK74 tárat tett bele egy 74-esbe a manus. szerintem.

Létezik gyújtó hatású géppuska lõszer a gyalogságnál rendszeresítve?

Ez eredetileg honnan van? PV-ben jöhet.

Ez így van. 😉
De lásd a korábbi hsz-emet. Helységharcban tökéletes lehet egy ilyen 12,7-es. Felfelé a legtöbb tank nehézkesen lövöldözik.
De tényleg érdemes lenne kipróbálni, hogy 12,7-esre hogyan reagál a kontakt-5. Érdekelne engem.

Sok legenda van a GAU-8 ról, de azért csodákra nem képes. Általában csak felülrõl vagy hátulról (gyengébb páncél esetén oldalról) üti át a páncélt. ... Mondjuk igaz, õ felülrõl tüzel. 😉

Ja, értem. (Nekem pont így volt félrevezetõ. 😉 )

Fura. Én csak egy képet látok. Miért?

Ezt én fordítva kérdezném. 😉

Az M2 szerintem akkor már a TOW-ot alkalmazza, mintsem kopogtasson a 25-össel. A TOW a tandem töltetével áttöri a Kontakt legtöbb változatát. (Szerintem az 5-öst is.)
Az elég komoly hátránya egyébként a reaktív páncélnak, hogy dupla töltet ellen (ha az jól van megszerkesztve) esélytelen. Az elsõ, kisebb töltet robbantja a Kontakt-ot, a második átüti a páncélt. A nyugatiak azért is nem használnak reaktív páncélt (általában), mert pont emiatt nincs értelme. Az õ páncéljukban a tandem töltetek sem tesznek nagyobb kárt, mint a sima. A kis elõtöltet nem képes ártani a páncélnak, a fõ töltetet pedig a légrés lecsökkenti annyira, hogy utána az iszony vastag páncél megfogja. Akár 6X-os töltet is lehet egy rakétában; a nyugati páncél ellen olyan, mintha egy lenne, csak elaprózva.

A natúrban? Reaktív pácélzat nékül?

ERA = Explosive Reactive Armour, tehát a Kontakt-5 és Kaktusz reaktív páncélzattal felszerelt harckocsikról beszéltem. 😉


M2 és Hummer hol van egy kategóriában egy T-80-nal vagy T-72-vel? Gyakorlatilag, ha csak slagolás módon tüzelnek a hk felé és pár lövedék koppan már az is elég lehet. Az ellen azért nem szed le simán száguldozó Hummereket vagy M2-õt...

Én ezt a jelenetet azért tartom kicsit furának, mert elõször is épelméjû ember nem fog egy terepjáróval egy harckocsi közelében sasszézni. Másodszor egy HMMWV-nek nincs stabilizált tornya, menet közben pedig eltalálni valamit ilyen feltételek mellett... hát nem egyszerû. Harmadszor pedig akkor már ott vannak a TOW-al felszerelt HMMWV-k... 😊

"Ha szembõl kapja, akkor egy AGM-114 és az AGM-65 sem biztos, hogy át tudja ütni a torony front páncélzatát."
Azért arra vegyél mérget. 😉
Az RPG-7 a kis tökömfütty fél kilónyi robbanóanyagával (kb. majd egy kilós harci résszel) átüt 250 mm homogén páncélt. A kb. 2-2,5X akkora harci résszel megáldott RPG-29 ha szembõl nem is, de oldalról kibont egy orosz tankot. De még egy nyugatit is szerintem. (Vagy legalábbis érdemes utána elgondolkodni a bent ülõknek a világ nagy dolgain. 😊 )
A Hellfire (típustól függõen) 8-9 kg harci résszel bír (Ennek kb. kicsit több, mint fele a robbanóanyag). A Maverick 54-el. Az ellen bármit odarakhatsz, (akár az akciófilmekben már jól bevált golyóálló fa asztallapot és üres fémhordót is 😊 ) nem ér semmit.
Egyszerûen a mérete akkora, hogy az ellen nincs védelem. A Hellfire ellen szembõl még csak-csak. Történt irakban, hogy Hellfire-el véletlenül saját angol Challanger-2-est kaptak el szembõl. Ki is bontotta, pedig az sem gyenge példány. Holott az "csak" Hellfire volt.
Egy Maverick az nem egy súlycsoport velük.

Tankcsata mar ugyse lesz. ha meglatnak egy tankot ugyis a legierot hivjak. 😊 Szoval mindegy milyen reaktiv kocka van rajta, a GAU-8-as atviszi 😊

"Az izraeli LAHAT lesz, amire gondolsz, de amennyire én tudom, ezt szinte sehol sem rendszeresítették. A "nagy" nyugati hk.-k terén (Challenger2, Leo2, M1A1/A2, Leclerc, Ariete) egyik sem kapta meg ezt a képességet."
A képesség adott, hiszen ugyanaz a löveg. Más kérdés, hogy alkalmazzák-e. Mint írtam is, náluk ez valamiért nem dívik. Én sem értem, miért, de õk tudják.
Olyan ez, mint a 140-es löveg esete. A Leohoz már pár éve készen lehetne a 140-es löveg. Sõt, végülis kész is van. Ezt az orosz ellenpélda miatt készítették. De valahogy nem akaródznak használni sehogy. Nyilvánvaló, hogy az orosz gépek többsége jó ideig még nem fog rendelkezni olyan löveggel, ami veszélyt jelenthet rájuk, így nem kapkodnak. A jelenlegi löveg/páncél kombó bõségesen elég.

"Elég hidegvérû lehet az a harckocsizó, aki elõször egy HEAT-MP lövedékkel küldi meg a célpontját ezen célból, és csak utána nyúl APFSDS lõszerhez."
Nem feltétlen harckocsira gondoltam. Ha sikerül egy hk. oszlopot megszórni az ütközet elõtt repeszgránáttal, máris búcsút lehet mondani a reaktív páncélnak.
Emellett - bár érdemes lenne élesben kiprószálni - 12,7 mm-es pct. gy. lõszerrel is szerintem lehetne benne komoly károkat okozni. Képzelj el egy helységharcos szitut, ahol egy sima NSZV-vel lebontják az egyik ablakból a reaktív páncélt, utána meg a másikból RPG-vel kilövik a gépet. Azért ezt egy Leo ellen elég körülményes lenne megjátszani. Ott pöcögtethetik egy darabig 12,7-essel a páncélt, mire leromlik annyira, hogy az RPG is átvigye.

"Elképzelhetõ, a Kontakt-5 különbözõ méretû téglákkal bír, én hirtelen egy 9,4kg-os adatot találtam róla, de lehet, hogy van nehezebb modulja is"
Nekem már a méretébõl is több ugrik be. Egy akkora téglatest - megtöltve - nem lehet könnyû. Már üresen is van vagy 3-5 kiló. Ebbe jön az anyag.
Ha azt nézem, hogy a MH T-72-eseinek (már amelyiknek van) reaktív téglái magukban 3-4 kiló felettiek (üresen), pedig azok igencsak aprócska kockácskák... Ebbe jön kb. 2-3 kiló anyag. És a Kontakt elemei vannak vagy 5-6X akkorák. :S

"Én úgy tudom, hogy a Kontakt-5 elsõ éles bevetése Csecsenföld / Grúzia volt. Az Irak elleni hadmûveletekben még Kontakt-1-rõl sem tudok."
Hát ha Csecsenföldön bevetették, akkor túl nagy sikere nem lehetett. De én sem tudok iraki Kontaktról. Bár sokat nem ért volna. Taln csak annyit, hogy kicsit kevesebb ember halt volna meg. (Tehát a tank harcképtelenné lenne téve, de az embernek talán lett volna esélye kimászni.)
Bár egy Maverick ellen az sem sokat jelent. Hellfire esetében még csak-csak.

"Ezzel kapcsolatban sok történet kering, nem tudom mennyi belõle az városi legenda, de én úgy tudom, hogy az ominózus T-80B lerobbanás-sorozat esetén több tényezõ esküdött össze (ha egyre gondolunk, akkor ott egy ezredre való T-80B jelentett csütörtököt alig pár órával az elõrenyomulási parancs után)."
Nem a lerobbanásra gondoltam. Hanem mondjuk az 1994 dec. 31. és 1995. jan. 2. közötti grozniji harcokra, ahol egy komplett orosz gépesített dandár teljes páncélos technikája hagyta ott a fogát a zászlóaljnyi T-80-asával egyetemben.
A T-80-asok rendkívûl gyúlékonyak voltak valamiért. Amit a 72-es anno végülis kibírt (legalábbis túl lehetett élni, ha találatot kapott), az a 80-asnál már reménytelen volt, mert villámgyorsan tüzet kapott és kiégett. Valahogy a gázturbina nem bírt azzal a sérülésállósággal, mint a dízelmotor.

"Grúziában úgy tudom Kontakt-5-ös hk. nem veszett el ellenséges közvetlen találattól."
Grúziában szinte egy orosz hk. sem veszett oda. De az szinte csak egy sima bevonulás volt. Harcok alig zajlottak; pláne nem olyan hevességgel, mint Csecsenföldön.

Ahogy elnézem egyébként az amcsi jármûfejlesztéseket, szerintem valahogy tanácstalannak tûnnek. Próbálnak mindent, de valahogy egyik sem jön be. Ahogy írtad is, ha az egyik ujjamat harapom... 😊
Ilyen ez. Kellemetlen dolog a háború néha. 😉

Azért nyomtam, hogy visszakövethetõ legyen a párbeszéd.

És ezt miért nekem címzed? Megnézhetnéd elõtte, hogy mely részek idézetek másoktól, és melyek nem. Amire te válaszolsz nekem ,azt nem én írtam. Én is csak arra válaszoltam.

Csodálkoznék, ha a harckocsi célzórendszere képtelen lenne bekalkulálni a célpont sebességvektorát, és aszerinti elõretartással lõni. Ha az a Bradley nem tekereg folyamatosan jobbra és balra úgy, hogy az egyenest még hírbõl sem ismeri, akkor másodperceken belül a harckocsi befogta, és amint a lõszer betöltésre került, kb. 1 mp-e marad még hátra. Persze az ilyen mozgás meg épp a saját pontos célzását akadályozza ezerrel.

Szerintem össze van szigszalagozva kettõ.
Milyen felvétel ez,miért lövi le ez az amatõr .........om?
Megijedt tõle,vagy mi?

egy alap m1nek van esélye egy T-72vel, vagy 80al szemben?😊

mi az az extrém hosszú tár a 2. akban?

M2 25 milis ágyúja elég pontos szerintem és mozgékony is. Egy reaktív páncélzatos T-XX tényleg potens addig amíg a rektív páncélzat sértetlen. Aztán mér kevésbé.