95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
ambasa #50737 Balázs akkor még egyszer, a Bismarck tűzvezetését 20 percig nem érte találat,(15 percig a hajót sem) nem volt amortizálódva, nem eset ki mindjárt az összecsapás kezdetén, nem osztotta meg a tüzet, a Rodneyt lőtte sikertelenül. Igen meglepő azoknak akik azt gondolják, hogy a Bismarck korának 8.csodája volt, de a tengeri harcászat kicsit bonyolultabb dolog és függ a fényviszonyoktól (lásd Coronel)kezdve olyan dolgokig, mint amit Kurfürst is említett, pl a cél helyzete. Ajánlom figyelmedbe a HT-ban Ákos György cikksorozatát, a tengeri tűzvezető rendszerek fejlődéséről, hogy mi kell egy hadihajó eltalálásához 20 km-en.
TG -
#50736
Nem az idő számít. A kilőtt gránátmennyiség. A tűzgyorsaság vajon nominális volt? Valószínűleg nem.
Az Hood ellen összecsapás hosszabb volt és több gránátot lőttek ki több csőből. Szórás + nagyobb mennyiség = találat.
Te mondtad, matek. :) -
ambasa #50735 Természetesen igazad van, de ettől még működő tűzvezető rendszerrel sem tudtak 20 percig találatot elérni, persze ez nem különösebben csoda annak aki tudja, hogy ilyen távolságról a csatahajók fő tüzérségének találati aránya 2-5%. Ezért mondom, hogy a Hoodot ért végzetes találat a jó kiképzettséget nem lebecsülve a szerencsének is köszönhető, ami a Rodney ellen már nem volt meg.
Mellesleg a tüzér mesterség (na ezért majd kapok Kiskorútól) sok esetben matematika. Meg van határozva a szabályzatban, hogy bizonyos romboló hatás eléréséhez mennyi lövedéket kell kilőni, pl meg van határozva, hogy egy földel borított bunker megsemmisítéséhez mennyi repeszgránátot kell, kilőni a föld lebontásához, és mennyi betonrombolót a biztos átütéshez. Én hallottam apámtól olyan esetet, hogy amikor egy egyébként kiváló képességű tiszt kollégája aknavető lövészeten a szabályos három helyett elsőre szétlőtte a célmáglyát értékelhetetlen eredményt kapott, ugyan is valamit elsőre eltalálni szerencse és nem bizonyított tudás (ez nem vonatkozik a rövid közvetett irányzású tűzre).
Egyébként a britek abban a bizonyos összecsapásban nem mutattak valami kivételes teljesítményt, de a németek sem mutatták fel azt a kiváló célzóképességet, amivel elpusztították a Hoodot.
Nézd én a számokkal tudok csak mit kezdeni, 20 perc alatt nincs találat, ilyen alapon mondhatjuk, hogy a PoW kiváló hajó volt, csak hát összeomlott egy véletlen találat következtében a kárelhárítása, és erről nem a hajó tehet.
TG -
#50734
A találat következménye igen. A PoW-et a Hood elsüllyeszéte után hány találat érte? Jóval több, mint egy. A Hood-ot is eltrafálta a PE.
Kettőt lehet találni, hogy a B. tűzvezetése miért volt olyan amilyen. Egy egyre amortizálódó hajón központi vezetés nélkül megosztott tűzerővel? Milyen "meglepő", hogy nem talál. :) -
Kurfürst #50733 Találatot nem ért el ez igaz, de a Rodney-t asszem a 2. v 3.-ik félsortűzzel már bemérte. Az angol hajók szemből jöttek, ezért csak az első két toronyban lévő négy ágyú tüzelhetett. Gyakorlatilag ez azt jelentette hogy a célzás jó volt, a lövedékek a cél előtt és mögött csapódtak be, csak a tengerészeti ágyúk és lőtávolságoknál jelentkező igen jelentős szórás miatt nem volt találat.
Ekkor - a belövés - jött volna hogy a német tengerészeti taktika szerint hogy gyorstűzre váltanak, viszont erre már nem jutott lehetőség mert az első tűzvezető tornyot kilőtték, a hátsó meg nem látott rá. A tornyok egy darabig saját távmérőkkel próbáltak tűzelni, de ez mindig kevésbé pontos mint a központ. A hátsó tornyok ill. a tűzvezető kupolák meg közben nem tudtak mit csinálni, mert nem láttak rá, aztán gyakorlatilag lejátszódott ugyanez mégegyszer.
Azt se felejtsd el, hogy a Bismarck 8-10 csomós sebességgel ment, manőverezni az ellenséges tűz elől nem tudott (erre általában bőven volt idő, mert úgy fél percig eltartott mire a gránátok odaértek). Röviden nem teljesen kóser az összehasonlítás, a tűzvezetés továbbra is jó volt, csak épp a taktikai helyzet volt teljesen reménytelen.. a legénységről nem beszélve, hótt fáradtak voltak, este a rombolókat kellett visszaverniük, egyébként is mindenki tisztában volt vele hogy másnap meg fog halni..
-
ambasa #50732 Teljesen összezavarsz, most látom, hogy a cikk nem is a KGV-ről, hanem a PoW-ról szól.
TG -
ambasa #50731 A Bluff Cove-i támadásnál a Gárdisták indítottak valamelyik szállítóhajóról kézi légvédelmi rakétát (RFA Sir Tritram, vagy a RFA Sir Galahad) a támadó gépekre, sikertelenül.
TG -
ambasa #50730 "Piszok mázlijuk volt, hogy az elején kilőtték a B. központi tűzvezető állását, így nem kaptak be komoly (vagy egyetlenegyet sem?) találatot."
08.47 A HMS Rodney tüzet nyit 20.000m-ről
08.48 A HMS King George V tüzet nyit
08.49 A Bismarck tüzet nyit a Rodneyra
09.02 A Bismarck elszenvedi az első találatot
09.08 A Bismark mellső tűzvezető rendszere kiesik találat következtében
09.13 A Bismarc hátsó parancsnoki állásai s megsemmisül találat következtében.
09.31 Bismarck leadja utolsó sortüzét.
Vagyis 08.48 és 09.08 közötti közel 20 percben a Bismarck tűzvezetése teljesen működött (majd még 5 percig a korlátozottan), ennek ellenére nem ér el találatot. Sajnos tudom, hogy a Bismarck hívőknek ez nem illik bele a képébe,de a Hoodot elpusztító találat a nem lebecsülendő jó kiképzés mellett legalább annyira a szerencsének is betudható volt. És erre bizonyíték a második összecsapása, ahol már a szerencse elpártolt mellőle.
Nem tudok vitatkozni a KGV-és cikkről, mert még nem olvastam, nem állítom, hogy a KGV osztály jó, vagy rossz lett volna többek között a fenti okokból, mindössze azt vitatom, hogy az All or Nothing elgondolás annyira rossz elgondolás lett volna, mint amennyire gondolod (persze szerintem).
A kárelhárítás jelentőségére jó példa, hogy a Prince of Wales AoN csatahajó ugyan akkor pont ilyen okokból kifolyólag meglepően kevés találat következtében süllyed el.
Egyébként mondok egy meglepőt, a Bismarck orrán és tatján is meglepően gyenge a páncélzat. lásd itt
TG -
#50729
A Flaklandi háborúban nem merült fel Blowpipe rakéták alkalmazása a haditengerészet részéről afféle utolsó védelmi eszközként? Egyáltalán a mai hadjókon van rendszeresítva MANPAD, vagy minden a hajó integrált légvédelmére bíznak?
-
#50728
Ha megnézzük akkor a Bismarckot pont két AoN hadihajó találatai nyomán lett teljesen harcképtelen.
Ok, de semmi köze a páncélzatnak ahhoz, hogy találatot értek el. :)
Piszok mázlijuk volt, hogy az elején kilőtték a B. központi tűzvezető állását, így nem kaptak be komoly (vagy egyetlenegyet sem?) találatot.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni egy hajó pusztulásának okai között, hogy mennyire működik a kárelhárítása, vagy épen nem.
Itt a lényeg. Lásd jenki hordozók. A PoW cikkben emlékeim szerint viszont ezen a téren is komoly kifogások voltak.
A Bismarck - Hood összecsapást önmagában kiragadva, példaként felhozni, ráadásul úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a Bismarck is kapott találatot téves következtetések levonásához vezethet.
Pedig egy szempontból minimum érdkes. A B. orrában voltak üzemanyagtartályok. Fel nem robbant gránát miatt is akkora kár volt, hogy az ottani üzemanyag kiesett és végül ez a veszteség vezetett nagyon komoly következményekhez. A hajónak lassítani kellett. Beérték és végül elsüllyesztették.
Az angol hajónak az orrában volt üzamanyag? Mert egy találat a páncélozatlan részen - főleg a PoW gyászos hatótávja miatt - ahhoz is vezethetett volna, hogy egyből irány haza. Vagy mi lett volna, ha a KG V is üzemanyagot veszít. Vontatni kellett volna hazáig! -
ambasa #50727 Úgy látom egy kicsit sok a "harchelyzet" a második mondatban, bocs! 
TG -
ambasa #50726 Molni!
Az All or Nothing egy útkeresés volt, amellyel a műszaki és ésszerűségi korlátok közötti lehető legoptimálisabb eredményt keresték, hogy ez jó, vagy rossz út volt mellette és ellene is számos példát lehet felhozni, attól függ, hogy honnan nézzük. Az AoN hadihajók is egy egy számára optimalizált harchelyzetre készültek, csak sokszor megváltozott a harcászati helyzet, amelynek következtében arra harcászati helyzetre amire tervezték ritkán került sor, de ennek lehet, hogy az is oka volt, hogy egy az ilyen típusú hadihajóra kedvező harcászati helyzetbe az ellenfelek pont nem mentek bele.
Ha megnézzük akkor a Bismarckot pont két AoN hadihajó találatai nyomán lett teljesen harcképtelen. A Musashi ami szerintem tekinthető AoN hadihajónak az elsüllyedéséhez kellett 20 torpedó és 17 bombatalálat (ebből egy ütött csak át kritikus területet a parancsnoki hidat, a lövegtornyokat egynek sem sikerült) illetve még 18 közeli bombatalálat, ugyan ezen a napon a Yamato kapot egy torpedót a "védtelen" orrába és 3000 tonna vízzel az orrában vidáman részt vett egy tengeri csatában. De nézzünk néhány régebbi nem AoN hadihajót a Romanak elég volt egy légibomba, a Fuso pusztulását 2 torpedó okozta, a Yamasiro 3-6 torpedó és számos gránáttalálat után süllyedt el, a HMS Barham 3 torpedó találat után, A Bretagne egyetlen sortűz találatai hatására robbant fel. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni egy hajó pusztulásának okai között, hogy mennyire működik a kárelhárítása, vagy épen nem.
Egy személyes megjegyzés, úgy hogy nem olvastam még az új cikket, nagyon nagyra becsülöm Oli munkáját de amikor személyes véleményt közöl hajlamos nagyon elfogult lenni és ez vonatkozik az AoN hajókra, ismerek olyan embereket, akik nagyon sok angol szakirodalmat olvasnak és legalább annyira, ha nem jobban felkészültek a témában, mint Oli, (az egyikük pl írt oda cikket, a másik meg a HT-be), akik viszont eléggé AoN pártiak, és számomra az Ő véleményük (persze lehet, hogy a személyes ismeretség miatt) meggyőzőbb.
A Bismarck - Hood összecsapást önmagában kiragadva, példaként felhozni, ráadásul úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a Bismarck is kapott találatot téves következtetések levonásához vezethet.
TG -
BEARCAT #50725 Az amerikai haditengerészet december 10-én Norfolkban nyugállományba helyezi a USS Hawes (FFG-53) Oliver Hazard Perry-osztályú fregattját. A hajó 1985-óta állt szolgálatban.
A Tejas LSP-4-es példánya sikeres indított egy R-73-as rakétát kedden.
A tengerészgyalogságtól eddig öt M1A1 Abrams érkezett meg Afganisztánba.
Az izraeli légierő elkészült az első „Barak 2020" konfigurációjú F-16-osával. A saját ipari bázisra támaszkodó korszerűsítésen a C / D változatú Falconok esnek majd át. Azt hogy egészen pontosan mit is foglal magában a korszerűsítés még nem tudni, mindenesetre a „Barak 2020"-as Falconok pilótafülkéjét az új HUD-ról lehet felismerni. A korszerűsítés érinti az F-16C / D szimulátorokat is. A régebbi F-16A/B gépeket nem tervezik modernizálni, mivel ezek váltótípusa az F-35-ös lenne. Ezek kivonását a JSF hadrendbe állásához igazítják.
Japán amerikai kormányzati jóváhagyásra vár, hogy megkezdhesse mind a négy Boeing E-767-os légtérellenőrzőjének modernizálást. A már beszerzett összetevők alkalmazásával az AWACS radarja érzékenyebbé válik, így a kisméretű légi célok felderítése és nyomon követése megbízhatóbb lesz.
Washingtonban jóváhagyásra került 12 MH-60R Seahawk helikopter, 27 T-700 GE 401C hatómű valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló eszközök, tartalék berendezések, dokumentumok eladása 2 milliárd dollár értékben Dánia részére. A Dán Királyi Haditengerészet az 1980-as években szolgálatba állított nyolc Westland Lynx Mk90B helikopterek leváltására választotta az amerikai típust.
A Mexikói Szövetségi Rendőrség három Sikorsky UH-60M Black Hawk helikoptert vehetett át a napokban. A helikopterek a nemzetközi kábítószer-kereskedelem elleni műveletekben lesznek bevetve.
A szingapúri és az indonéz légierő egy tíz napos közös hadgyakorlatba kezdett. A hadgyakorlaton többek között egy az egy és egy a kettő elleni gyakorló légi harcokra is sor fog kerülni.
Egyes hírek szerint Iránnak sikerül megszereznie 19 darab Észak-Koreában gyártott ballisztikus rakétát. A rakéta a szovjet R-27-es tengeralattjárókról indítható fegyver lemásolásával jött létre.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#50724
Ismét felemlegetném, hogy az all-or-nothing egy páncélelrendezési elv. Ettől még kismillió részletben eltérhetnek az adott páncélmegoldások, páncéltípusok és azok minősége. A Bismarck is ugyan "klasszikus" elrendezésű volt, de a páncélzatának felépítése eltért az I.Vh-s német hajóéktól.
A Bismarck ütközetnél a Hood egy klasszikus elvet követő páncélzattal bírt, mégis elsüllyedt majdnem az első találattól. A PoW viszont több találatot is túlélt, igazán súlyos károkat nem szenvedett, a harcképességével kapcsolatos problémák leginkább a műszaki hibákból fakadtak. -
#50723
Mit jelent amit írsz? Nem értem.
A két csatahajó ár kb. ugyanaz volt nem? -
Freeda Krueger #50722 A szerinteden van a hangsúly,és ez jó.
Képzeld el a helyzetet hogy ajánlanak egy hajót ami ha nem találkozik ellenféllel talán úszkál pár évet,és csak 86-122 millió dollár.
Megvennéd?
Mások megrendeltek belőle 2+4+6 darabot.Nem hiszem hogy tudatlanok lettek volna. -
#50721
Építés terén igen. Gyakorlati tapasztalata senkinek nem volt sok, mert összesen két komoly ütközet volt csatahajók és hasolnó kategóriájú egységek között. Csuzima és Jütland.
Volt pár más ütközet is, de ezekhez képest méretben - és nem egyéb következményeiben - jelentéktelenek voltak. Kilóra alig volt tapasztalat páncélos hajókkal. Mindig túlságosan féltették őket, hogy megkockáztasság bevetésüket.
Elég vicces helyzet. Szinte visszacsatolás nélkül álltak neki tervezni vagy hibás következetésekkel az I. VH után. A németek jól reagáltak, a többiek szerintem nem. -
Freeda Krueger #50720 Hát elég fölényesen hangzott,de akkor bocs.
És igen szinte biztos kibírta volna,szerintem nem építenek nagy tapasztalatú haditengerész államok a véletlen túlélésre bízva ekkora értékű hajókat.
Pedig bőven volt tapasztalat,ami miatt megálljt mondhattak volna.Én inkább nekik hiszek,neked modern szárnyasok terén inkább. -
#50719
Nem fölényeskedésnek szátam. Szerited egy all or nothing hajó tényleg egybenmaradna annyi találat után, mint a B? Szerinten elég merész feltételezés. A B-nél kilőtték a tüzérséget, lebontották a felépítményt, de egyébként a hajótest meglepően egyben van.
Azt láttuk, hogy egyetlen találat mit hozott össze az all or nothingon. Akkor több mit hozna össze...?
És továbbra is fenntartom véleményemet, hogy az all or nothing hajók túlélese pusztán véletlenre van bízva. Ha az első találatok a védtelen részen találják el, akkor game over. -
Freeda Krueger #50718 Szimpla feltételezés,mint másik is rámutattak.
A visszavonás a túlélő hajókra vonatkozott.
Ne fölényeskedj ha nincs mire,légyszíves. -
#50717
Ütik az F-22A-t és az egész F-35 programot keményen a konkurensek.
Leginkább amiatt, mert a költségek és szállítási határidő csúszik. Meg ezer másik dolog miatt. A Boeing a két fős személyzet előnyeit ecseteli, a többiek az F-22 és F-35 fix AESA radarját kritizálják, vagy a hiányzó képességeit, mint az egyszerre több célpont támadását egy rárepüléssel. -
#50716
Egy RQ-4 Blosc 20-as Global Hawk 32 órát töltött a levegőben november 22-23-án 50%-ban szintetikus üzemanyagot felhasználva. Az UAV az Edwards AFB-ről felszállva hajtotta végre a pilóta nélküli gépek történelmének első repülését a fele-fele arányban JP-8-ból illetve földgázból előállított üzemanyaggal.
Van valakinek információja arról, hogy ezek a szintetikus kerozin-pótlékok milyen beszerzési áron mozognak? -
#50715
SA-N-1 Volna-P / Volna-N, SA-N-3 Goblet, meg persze a Sztrela. Az S-300F / SA-N-6 meg a Kirov-okon, ha az érint.
Eltérés leginkább a radarok terén volt, meg az indítóállás megoldása persze.
Egy kis link. -
tomcat1 #50714 Ágyúcső szerintem hőálló acélból lehet. Kilója 8 ajró körüli.
http://www.boehler.hu/hungarian/1149.php
-
#50713
A szovjet haditengerészet egységein milyen légvédelmi rendszerk voltak az elsődeleges rendszerek a '80-as években? A hajóra került verziók mennyiben tértek el a szárazföldi alaprendszerektől? -
#50712
Elmorzsolok egy könyeccsepet. Egy ikon távozik. :( -
#50711
Az Alfa esetében volt csak túlzás a merülési mélység becslése, a Sierra tud 850 métert, a Mike tudott 1000 métert is. -
#50710
A több kicsinek szerintem előnye az hogy nem egy van belőlük hanem több. Egy időben több helyen lehet csatahajója a nemzetnek. Mondjuk ez nagy előny lehet.
Illetve két célpont támad, tehát amíg az egyikre lősz, addig a másik békésen lövöldözhet téged.
A szupercsatahajóknak a tengeri hadviselés megváltozás tett be. De ez a kicsiknek is betett. Ebből még nem következik hogy a szupercsatahajók nem feltétlen érték volna meg a pénzüket. Nyilván nem csak ekkora nagy csatahajókat kell építeni egy haditengerészet számára, de jó ha van pár darab.
Ha megnézed minden haditengerészet csak felfele lépett gyakorlatilag. Nem volt párhuzamosan "nagy" és "közepes" vagy "kicsi" csatahajó gyártása egyszerre. Legalábbis nekem nem rémlik, hogy bármely ország is csinált volna olyat az I.Vh után (de akkor sem volt igazán jellemző), hogy az előzőnél kisebb csatahajót tervezett / gyártott. -
#50709
De az, de a kazánok feladata a reaktorok meghibásodása esetén való gőztermelés, illetve a maximális teljesítmény biztosítása (csak reaktorral ~20-21 csomóra képes, kombináltan ~30-32 csomóra). Végül is igen, ez is lehet egy válasz (de miért a kikötőben fűtik fel? amíg a nyílt tengerre nem ér, addig a teljes teljsítménnyel semmire se megy). -
davidbog #50708 Szerintem is nagy volt minőségi különbség a Yamato és a SoDak közt. Valamit félre értettél. -
BEARCAT #50707 -
BEARCAT #50706 Egy RQ-4 Blosc 20-as Global Hawk 32 órát töltött a levegőben november 22-23-án 50%-ban szintetikus üzemanyagot felhasználva. Az UAV az Edwards AFB-ről felszállva hajtotta végre a pilóta nélküli gépek történelmének első repülését a fele-fele arányban JP-8-ból illetve földgázból előállított üzemanyaggal.
Kanada tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal helikopter alkatrészek beszerzésében. Meglepő módon a megvásárolni kívánt alkatrészek az Európában tervezett EH-101-esek kanadai változatához kellenek a CH-149-es Cormoranokhoz. A kanadaiak a tengerészgyalogság kötelékébe szánt, és a VIP feladatokra eddig nem alkalmazott VH-71-esek (amelyek szintén EH-101-es leszármazottak lennének) már meglévő alkatrészbázisához szeretnének hozzájutni, ezzel is elősegítve az elsősorban tengeri mentésre használt CH-149-es alacsony nagyjából 50%-os bevethetőségi arányát.
November 6-án a haditengerészet Patuxent River-i bázisára megérkezett az első F-35C változat. A haditengerészet alaposan megnézi a gép minden képességét, és a logisztikával foglalkozók már gondolkodnak is. Ha ugyanis egy repülőgép-hordozón szolgáló Lightning II-es hajtóműve beszív egy idegen tárgyat és a meghibásodás miatt cserére szorul… bizony a hurok is elkezd szorulni a logisztikások nyakán, ha nincs a fedélzetek egy cserére kész Pratt & Whitney F135-ös. Az eddig alkalmazott repülőgépeknél a cserehajtóművek szállítását a C-2 COD végezte abban az esetben a fedélzeti készlet nem lett volna elegendő (manapság általában egy hordozó fedélzetén mintegy 35 tartalék, teljesen összeszerelt F404 és F414 van a Hornetek és a Super Hornetek számára). Azonban az F135-ös mérete túl nagy ahhoz, hogy a rámpán keresztül a szállítógép gyomrába kerüljön. Persze lehetőség nyílik külső függesztményként is eljuttatni a 9400 kilogrammos hajtóművet MV-22 Osprey, vagy MH-53E alkalmazásával, azonban ehhez a művelethez megfelelő időjárási körülmények és a parttól legfeljebb 460 kilométerre lévő hordozó szükségeltetik. Az Osprey hajtóművéből lebegés közben kiáramló gázsugár képes lehet a hevederzet, vagy rosszabb esetben a F135-ös rongálására. A repülőgép-hordozók időnként készleteik feltöltése céljából randevúznak ellátóhajókkal, azonban az erőforrás nagy tömege itt sem teszi lehetővé a kábelsodronyokon való átjuttatást. Jelen pillanatban a modulonként történő szállítás megvalósíthatóságán gondolkodnak.
A brit védelmi minisztérium 180 millió fontért rendelt 200 Ocelot könnyű páncélozott járművet a Force Protection-tól. A most megrendelt tétel első járműve már jövőre a csapatokhoz kerül, míg az utolsó darab 2012-ben kerül átadásra.
Malajzia valószínűleg vásárol további 12 Pilatus PC-7 Mk II oktatógépet és a régebbi PC-7-eket eladja a Fülöp-szigeteknek. A Királyi Maláj Légierő 17 PC-7 Mk II-est üzemeltet a 2005-ben vásárolt 19 gépes flottából, eddig két gépet vesztettek el balesetben. A mostani terv 2011 áprilisában realizálódhat. Az 1980-as években 31 PC-7-est szereztek be.
El Salvador miniszterelnöke Mauricio Funes hétfőn bejelentette, hogy országa 8-10 Embraer Super Tucano repülőgépet vásárol.
December 2-án a Brazil Légierő 39 évnyi szolgálat után kivonja állományából az AT-26 Xavante repülőgépeket. A típus az Aermacchi MB326GC licenc alapján az Embraer által gyártott változata. Brazília első sugárhajtó repülőgépét 1974 és 2004 között gyártották 166 példányban. A kivonás dátumát 30 AT-26 Xavante élte meg. Tíz brazil gyártású repülőgépet vásárolt Paraguay, hatot Togo.
Immáron egy éve hogy az angol Merlinek Afganisztánba érkeztek. Ez idő alatt 1419 alkalommal szálltak fel, 40000 katonát és több mint 750 tonna árut szállítottak a három géppuskával ellátott helikopterek. A Merlinek jól teljesítettek az afganisztáni nyár szélsőséges klímájában is.
A Herald Tribune jelentése szerint Venezuela 10- 12 Shaanxi Y-8 Kínában gyártott szállító repülőgép beszerzését tervezi a meglévő és 1971 márciusa és 1988 júliusa között beszerzett C-130H flotta kiegészítésére. Az ország jelenleg hat Herculessel rendelkezik, kettőt balesetben vesztettek el.
-
#50705
Oli szerint meg igenis van. Attól, hogy a Yamato nagy volt, attól nem votl minőségi. Kicsit olyan KGV szintnek tűnik, csak a hatótáv és tűzerő volt nagyobb. -
davidbog #50704 Szerintem meg a Yamato vs SoDak nem jó példa, nagy volt köztük a technikai különbség. Abból indultunk ki hogy melyik lehetett volna jobb lehetőség: egy nagy vagy annyi kicsi amennyi kijönne a nagy árából. Tehát technikai színvonal különbség nincs köztük, mert nem lenne köztük idő különbség, csak annyi amennyivel tovább tart a nagy építése. Csak egy ennek megfelelő összahasonlítás jut eszembe: egy Project 24 vs kettő Stalingrad. Tömegben és árban is jó az arány (ha jók oli adatai).
A több kicsinek szerintem előnye az hogy nem egy van belőlük hanem több. Egy időben több helyen lehet csatahajója a nemzetnek. Mondjuk ez nagy előny lehet.
A szupercsatahajóknak a tengeri hadviselés megváltozás tett be. De ez a kicsiknek is betett. Ebből még nem következik hogy a szupercsatahajók nem feltétlen érték volna meg a pénzüket. Nyilván nem csak ekkora nagy csatahajókat kell építeni egy haditengerészet számára, de jó ha van pár darab. -
#50703
Falkland egy guacho pilóta szemszögéből nézve. -
#50702
Nemrégiben lett ismert, hogy a 800-900 méteres merülés csak UL. -
#50701
A Kirov nem vegyesüzemű...? -
#50700
Minél nagyobb a hajó a fajlagosság miatt egyre több páncél kell %-ban, a hajó egyre nehezebb lesz, stb.
Pl. soha nem értetem, hogy miért kellett 8-nál több nehézlöveg. Ettől lesz nagy a hajó. A kisebb hajó kisebb célpont is, könnyebb páncélozni. 3x2-es toronyban 280-305 pc. cirkálónak és 3x2 "15 vagy "16 estén simán tarhatónak tűnik a kisebb és jóval olcsóbb hajó. Túl sok tojást egy kosárba tenni nem túl szerencsés szerintem főleg, ha az első pár találattól már törik pár... :) -
#50699
Pár pontosítás:
-Az Alfa osztály (Project 705(K)) teszt merülési mélysége a valóságban 700 illetve 750 (Project 705K) méter volt (igen, jópár éve én is 900 métert írtam...).
-A Sierra osztály (Project 945) teszt merülési mélysége 850 méter, ez a jelenleg legmélyebbre merülő hadi-tengeralattjáró osztály.
-A Mike osztály (Project 685) teszt merülési mélysége 1020 méter, ez volt a legmélyebbre merülő hadi-tengeralattjáró, amíg az osztály egyetlen egysége, a Komszomoletsz 1989-ben el nem süllyedt.
Függetlenül ettől a titániumtestű hajóknak az orosz haditengerészetben nincs jövőjük, a jelenleg építés alatt levő, vagy terveken bemutatott hajók mind acéltestűek, és "hagyományos", 400-450 méteres merülési mélységet képviselnek... -
#50698
Manapság a rejtőzködő képesség újra fontosabb a teljesítménynél a tengeralattjáróknál.A szovjetek egy időben képtelenek voltak olyan csendes SSN-eket építeni mint a nyugatiak és a brutális teljesítményt és újfajta torpedókat kezdték használni ennek ellensúlyozására.Az Alfa osztályú SSN olyan mélyre merülhetett hogy a huzalvezérelt és egyéb ami torpedók már nem érhették el.(8-900m)Aztán kikísérletezték a rakétatorpedót (Shkval) ami egyfajta gázernyőt tolt maga előtt és a buborékban haladva sokkal gyorsabb volt a hagyományos típusoknál-így ha a cél manőverezett ez így is találhatott mert annyira gyors volt hogy alig elkerülhető-a primitívebb fegyverirányító elektronikát egy újfajta megoldással ellensúlyozták ezzel.Emellett az Alfa kb. 40 csmóval száguldhatott ami a meneküléshez nyilván nagyon hasznos volt.El tudom képzelni a nyugati tengerészek arcát mikor először sikerült bemérniük egy Alfát egy hadgyakorlaton amint az 40 csomó felett hasított :)Az egyetlen nagy probléma a titánium-test gyors anyagfáradása és nehéz hegeszthetősége volt.Úgy látszik a különösen nagy teljesítmény ellensúlyozjatja a rosszabb rejtőzködő képességet.