Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Lásd
V1-V2=kudarc
Atombomba=nem döntött mivel már eldõlt a háború az amerikaik javára,max pár hónap rövidités
A legtöbbet akkoriban is a kiképzettség számított.
Jó, kicsit leegyszerûsítettem a dolgot, de nagyjából így mûködött.
Amiknál kicsit másként ment ez.
Az egy kategóriával kisebb T-34-85-el szemben. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Egyébként köszi a táblázatot. Nagyjából világos volt, csak a zárójeles/nemzárójeles értékeket nem tudtam hova tenni.
Ezek szerint a harckocsik esetében kicsit más az érték, mint Flak esetében. Bár talán közrejátszik, hogy Flak-nál nem szerették annyira közel engedni az ellenséget. (Mégiscsak más az ember tûrõképessége, ha van körülötte pár ceni acél, mintha nem lenne. 😊) ) Így gondolom már 3-5 km-rõl szórták a gránátokat, mégha fele nem is talált. Hiszen 42-ig nemigen volt olyan harckocsi, ami komoly eredménnyel tudott volna ilyen távolságból visszalõni egy Flak-ra (kivéve a T-34-et és talán a Sherman-t.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Bármelyik fél gyõzhetett volna a haditechnika és a stratégia/taktika segítségével. Nem számított sem az orosz emberanyag, sem az amerikai ipar.
Az Entfernung alatt a távolság van (500 - 4000 méter). 😉
Kwk36 alatt a 3 lõszere (39, 40, HL), mindegyik alatt 2 oszlop balra a gyakorlaton elért találati valószínûség %-ban, mellette a zárójelben a harcban elért eredmény szintén %-ban. Pl.: 500 m-en belül 100%-ban talál a gyakorlaton vagy a harctéren az elsõ lövése.
A kwK43-nak ugyanígy, de ott csak 2 lõszertípus van.
Tehát a nagy értékek a jobbak (max. 100% lehet). 😊
Gondolom a nagyobb érétk a jobb. Vagy nem. De olyan nagy eltéréseket nem látok.
Köszi, elmentettem. 😉

Valahogy abban a kis térben is be kellett azt a malacot oda tuszkolni. 😊
Ez így van. Viszont ez általában azért volt jellemzõ, mert a háború vége felé korántsem az eredetileg elõírt nyersanyagokból gyártották a löveget. Hanem ami volt, abból- Pl. a Tigris II páncélzata is azért volt gyengébb minõségû, mert a szükséges anyagok helyett mással ötvözték. Így ugyan a páncél vastag lett, de minõségben nem volt már a korábban megszokott. Ugyanez volt igaz a lövegekre is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Azt, hogy tegnapelõtt azért regeltél, hogy reklámozd az oldaladat. De mivel linkelni nem tudtál, így mással próbálkozol. 😊
Ami persze semmit nem von le az oldal értékébõl (egész színvonalas) - viszont pompásan le tudod járatni ezzel a módszerrel. 😉
A JSZ-2 legnagyobb hátránya az osztott lõszer volt, ami gyakorlatilag 2 lövés / perc -re korlátozta a tûzgyorsaságot. Ha az elsõ lövése nem talált, akkor a német ellenfele több lövéssel is tudta üdvözölni a JSZ-2 következõ lövéséig.
Nem teljesen világos, hogy miért volt jó lövetni a németeknek a saját területüket, de te tudod (Wespe maximális lõtávolsága 10 km, a Hummelbe épített sHF-18 eredetije pedig kevesebb, mint 14km-re bírt)
Itt szerintem te az L/71-esre gondolsz. Az L/56-os szórása nem volt olyan hajde jó, mivel nem is arra tervezték. Persze nem volt rossz sem, de általában 2-3 gránát kellett egy találathoz. A Flak esetében is nagyon nagy hangsúlyt fektettek a minél gyorsabb töltésre, mivel az elsõ találat nem mindig járt sikerrel.
Az L/71 ebbõl a szempontból is megelõzte az L/56-ost, mivel azt eleve nem légvédelmi célra, hanem páncéltörõnek készítették.
Na, ahhoz képest szinte mindegyik más állam hasonló célú lövege elbújhatott.
A Pershing max. páncélzata 114 mm volt.
Az ISZ-2 max. páncélzata 132 mm volt.
1-0
A 90 mm-es löveg teljesítménye némileg elmaradt az ISZ-2 122 mm-esétõl, páncélátütési szempontból. (A német 88-as L/71-estõl meg még inkább.)
2-0
Mozgékonyság tekintetében nagyon halvány a különbség. Tehát fél pont az M26 javára. Talán még további fél pontot kaphat ilyenekre, mint kényelem, 24órás harctevékenység, optika, rádió, így összesen:
2-1 az ISZ javára. Szerintem.
Ha döntenem kellett volna, hogy melyikben csücsüljek, mikor a másik lõ rám, inkább az oroszt választom. Fõleg az erõsebb löveg és a kicsit vastagabb páncél miatt. 😉
A Tigris I-be épített löveg az L/56-os volt. Ez valóban a Flak-on alapult. De az L/71-es már egy teljesen új konstrukció volt. Ráadásul az már eleve páncéltörõnek készült.
A halál csupán a kezdet...
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
Nem tudom mennyire olvassátok a JetFly és a htka.hu haditechnikai weboldalakat, elõbbit állítólag hivatásosak, míg utóbbit "lelkes amatõrök" szerkesztik, mégis a htka.hu jóval a JetFly elõtt jár, legalábbis érzésem szerint.
Nem tudom mit élvez azon a JetFly h napokkal/hetekkel, sõt néha hónapokkal késõbb visszhangozza a htka.hu híreit... röhej 😄
ti mit gondoltok?
A korábbi Bismarck osztályon ezeket egyrészt az idõszûke, másrészt azért nem használták még, hajók a vízkiszorítása így is a maximálisat verdeste, nagyobb ágyúk beépítése egyszerûen szóba sem jöhetett (eredetileg 33cm-es ágyúkat kapott volna az osztály).
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Gondolhatod mennyi ideig bírta volna ki az IS-2essel szemben a harcot ha az ismerte volna a helyzetét.
Mellesleg a nashorn kialakítása jól példázza, mekkora szükséghelyzet volt akkoriban, és milyen akut probléma volt a páncélelhárítás.
Nem hiszem hogy normális szituban ilyen kialakítással a harcvonal közelébe engedték volna. Ugyebár ez a kialakítás még elment a hummel/wespe esetében, hiszen azok önjáró tüzérségi lövegként a frontvonaltól több tízkilóméternyi távolságra üzemeltek, hiszen a tüzérségi fedezet biztosításához nem kell a frontvonalban lenni. De egy Nashorn esetében... gondolom a harc minig kábé addig tartott amíg az ellenség fel nem fedezte a pozícióját.
4600 méterrõl egy IS2-est nem piskóta kilyukasztani.
Nem hiába rettegtek a szövetségesek a 88-as lövegtõl.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
1945. Márciusa Marzdorf környékén.

Azért nem semmi egy ágyú volt, végigszolgálta a világháborút (sõt, tekintve hogy az elsõ darabok 1928-ban készültek majd húsz évet) úgy, hogy nem akadt egyetlen ellenséges harckocsi sem, amit ne tudott volna hazavágni egyetlen lövésbõl.
A PzGR39 robbanóanyaggal töltött páncéltörõ gránát volt. Míg a PzGr40 már nem volt töltve. Sima keményfémmagvas gránát volt. Tehát a PzGr40-el elképzelhetõ, hogy elõl bement, és hátul kijött.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
\"A békefenntartás nem a katonák dolga, de csak ők értenek hozzá\" \"De ki a fasznak kell ez?!Én inkább ezt választom!Imádom\" \"Brothers everywhere Raise your hands into the air we\'re WARRIORS\"
Persze elképzelhetõ, hogy volt sima tömör nehézlövedékük is, de ebben nem vagyok biztos - utána kellene néznem.
De tény: a Sherman nem volt az a hûdepáncélozott egy gépezet. 1942 volt az õ szereplésének a nagy ideje, Afrikában. Akkor felülmúlta a német tankokat; pláne, hogy El-Alameinnél a németeknek összesen 4 db Pz-IV F2 (hosszú csövû) volt jelen azon a fronton. Ez volt az egyetlen, ami hasonló képességgel bírt, mint a Sherman.
43-ban már megjelent nagyobb számban is a Pz-IV F2 és késõbbi típusok; így már nem volt olyan veszélyes. A Tigrisek meg a Párducok ellen meg csak tömegekben volt hatásos. ... De hát tömegekben is ment ellenük. 😊
szünet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!