Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#40935
Jah de nem a második világháború idején
Lásd
V1-V2=kudarc
Atombomba=nem döntött mivel már eldõlt a háború az amerikaik javára,max pár hónap rövidités

#40934
Az érdekes az benne, hogy a T-34/85 nem sokban maradt el az M26-hoz képest. Lövege hasonló volt (picit talán gyengébb), meg a páncélzata nem 114 hanem 90 mm. Viszont mozgékonyabb volt. Ráadásul Koreában is volt más típus is; bár elég kevés.
A legtöbbet akkoriban is a kiképzettség számított.
#40933
Sokat nem számíthatott ez. Mivel aszem a ISZ-ben is már volt rádió. Többet nyomott a latban a kiképzettség. Oroszéknál ebben nem jeleskedtek annyira. Anyag volt, ember volt - összerakták a kettõt, és ment a frontra. Ha meghalt, volt másik. Ha nem halt meg, akkkor megtanulta kezelni a cuccot. Egy átlag orosz tankos nemigen tudodd taktikai elvekrõl meg hasonlkókról. A tapasztaltabb (pk.) vezetett 3-4 másik gépet. Azok tudtak jármûvet vezetni, lõni, nézni ki a fejükbõl, és kész. A feladatuk az volt, hogy kövessék a vezért. Ha meg az azt mondja, hogy "Tûz!", akkor lõjenek. Ha túlélte, akor késõbb megtanult mást is.
Jó, kicsit leegyszerûsítettem a dolgot, de nagyjából így mûködött.
Amiknál kicsit másként ment ez.
[NST]Cifu
#40932
Koreában tudtommal nagyon szépen helyt állt az M26.

Az egy kategóriával kisebb T-34-85-el szemben. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#40931
A haditechnika is dönt és dönthet, lásd még tömegpusztító fegyverek, például.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#40930
Max. 100 %??? Hát az nagyon gyenge, már meg ne haragudj. Milyen katona az, aki egy lövésbõl nem tud legalább két ellenséges célt megsemmisíteni? LEGALÁBB!!! 😄

Egyébként köszi a táblázatot. Nagyjából világos volt, csak a zárójeles/nemzárójeles értékeket nem tudtam hova tenni.
Ezek szerint a harckocsik esetében kicsit más az érték, mint Flak esetében. Bár talán közrejátszik, hogy Flak-nál nem szerették annyira közel engedni az ellenséget. (Mégiscsak más az ember tûrõképessége, ha van körülötte pár ceni acél, mintha nem lenne. 😊) ) Így gondolom már 3-5 km-rõl szórták a gránátokat, mégha fele nem is talált. Hiszen 42-ig nemigen volt olyan harckocsi, ami komoly eredménnyel tudott volna ilyen távolságból visszalõni egy Flak-ra (kivéve a T-34-et és talán a Sherman-t.)
Molnibalage
#40929
Na ja, csak semmit nem ér a jobb löveg és homlokpáncél, ha a képzettebb jenki rádió miatt összehangiolás miatt körbevesz és agyonver. A T-34 is jó volt '41-ben, de 0 összhanggal támadtak a fenti esetek miatt. Tételesen számolva valóban 2:1, csak éppen a tételek súlyossága az nem így alakul szerintem. Koreában tudtommal nagyon szépen helyt állt az M26.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#40928
Igen, az. Kicsit melege lehetett volna annak, aki ben tül. De ez nem élesben történt úgy tudom. (Elég hülyén vette volna ki magát, ha valaki pont abbana pillanatban kapja le a járgányt, mikor robban aaltta az akna. 😊 )
#40927
A háborút a döntések döntötték el. 😊
Bármelyik fél gyõzhetett volna a haditechnika és a stratégia/taktika segítségével. Nem számított sem az orosz emberanyag, sem az amerikai ipar.
#40926
A táblázatról:

Az Entfernung alatt a távolság van (500 - 4000 méter). 😉

Kwk36 alatt a 3 lõszere (39, 40, HL), mindegyik alatt 2 oszlop balra a gyakorlaton elért találati valószínûség %-ban, mellette a zárójelben a harcban elért eredmény szintén %-ban. Pl.: 500 m-en belül 100%-ban talál a gyakorlaton vagy a harctéren az elsõ lövése.
A kwK43-nak ugyanígy, de ott csak 2 lõszertípus van.

Tehát a nagy értékek a jobbak (max. 100% lehet). 😊
#40925
A második képen mi történik? A komulatív sugár figyel ki felül? Átüti az egész hk. teknõt?
#40924
Ööö, van német szótárad is hozzá? 12 éve nem használtam, meg akkkor sem voltam az a nagy spiller, hogy finoman fogalmazzak.
Gondolom a nagyobb érétk a jobb. Vagy nem. De olyan nagy eltéréseket nem látok.
Köszi, elmentettem. 😉
#40923
A háborút a haditechnika nem döntötte el.Emberanyag ipar ami számított.Tigris ide vagy oda.

#40922
A két 88mm ágyú pontossági adatai (%-ban) a különféle lõszertípusokkal. A gyakorlaton és a zárójelben a harci körülmények között.

#40921
Ja, igen. Az osztott lõszer valóban káros volt. De hát a 122 mm az 122 mm. 😊
Valahogy abban a kis térben is be kellett azt a malacot oda tuszkolni. 😊
#40920
"az L/71-es egyszerûen vetemedett a melegedéstõl, ha több lövést adtak le egyszerre"
Ez így van. Viszont ez általában azért volt jellemzõ, mert a háború vége felé korántsem az eredetileg elõírt nyersanyagokból gyártották a löveget. Hanem ami volt, abból- Pl. a Tigris II páncélzata is azért volt gyengébb minõségû, mert a szükséges anyagok helyett mással ötvözték. Így ugyan a páncél vastag lett, de minõségben nem volt már a korábban megszokott. Ugyanez volt igaz a lövegekre is.
[NST]Cifu
#40919
A Jetfly-t egyébként nem profik csinálják (az elsõ idõkben még írtak valóban profik is, de az utóbbi idõben (kb. 2 év) már nem jellemzõ), hanem lelkes amatõrök, akik kapcsolatban vannak a pilótákkal, földi személyzettel.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#40918
"ti mit gondoltok?"
Azt, hogy tegnapelõtt azért regeltél, hogy reklámozd az oldaladat. De mivel linkelni nem tudtál, így mással próbálkozol. 😊
Ami persze semmit nem von le az oldal értékébõl (egész színvonalas) - viszont pompásan le tudod járatni ezzel a módszerrel. 😉
#40917
Nem tudok pontos forrást mondani, de tudtommal is az L/56-ös löveg volt a pontosabb, az L/71-es egyszerûen vetemedett a melegedéstõl, ha több lövést adtak le egyszerre. Az elsõ lövés találati valószínûségét kellene megnézni, ha pontos képet akar kapni az ember.

A JSZ-2 legnagyobb hátránya az osztott lõszer volt, ami gyakorlatilag 2 lövés / perc -re korlátozta a tûzgyorsaságot. Ha az elsõ lövése nem talált, akkor a német ellenfele több lövéssel is tudta üdvözölni a JSZ-2 következõ lövéséig.
#40916
"Ugyebár ez a kialakítás még elment a hummel/wespe esetében, hiszen azok önjáró tüzérségi lövegként a frontvonaltól több tízkilóméternyi távolságra üzemeltek"


Nem teljesen világos, hogy miért volt jó lövetni a németeknek a saját területüket, de te tudod (Wespe maximális lõtávolsága 10 km, a Hummelbe épített sHF-18 eredetije pedig kevesebb, mint 14km-re bírt)
#40915
"a löveg nem megfelekõ pontossága a Tigris I harckocsi 88 mm-es L/56 lövegének jóval kissebb volt a szorása"
Itt szerintem te az L/71-esre gondolsz. Az L/56-os szórása nem volt olyan hajde jó, mivel nem is arra tervezték. Persze nem volt rossz sem, de általában 2-3 gránát kellett egy találathoz. A Flak esetében is nagyon nagy hangsúlyt fektettek a minél gyorsabb töltésre, mivel az elsõ találat nem mindig járt sikerrel.
Az L/71 ebbõl a szempontból is megelõzte az L/56-ost, mivel azt eleve nem légvédelmi célra, hanem páncéltörõnek készítették.
Na, ahhoz képest szinte mindegyik más állam hasonló célú lövege elbújhatott.
#40914
Hát, hogy taccsra tett ... ilyenrõl nem hallottam. Legalábbis szembõl egyetlen Tiger II-t nem lõttek ki soha.

A Pershing max. páncélzata 114 mm volt.
Az ISZ-2 max. páncélzata 132 mm volt.
1-0

A 90 mm-es löveg teljesítménye némileg elmaradt az ISZ-2 122 mm-esétõl, páncélátütési szempontból. (A német 88-as L/71-estõl meg még inkább.)
2-0

Mozgékonyság tekintetében nagyon halvány a különbség. Tehát fél pont az M26 javára. Talán még további fél pontot kaphat ilyenekre, mint kényelem, 24órás harctevékenység, optika, rádió, így összesen:
2-1 az ISZ javára. Szerintem.
Ha döntenem kellett volna, hogy melyikben csücsüljek, mikor a másik lõ rám, inkább az oroszt választom. Fõleg az erõsebb löveg és a kicsit vastagabb páncél miatt. 😉
#40913
Tekinthetnénk leszármazottnak, de azért ég és föld volt a kettõ. A Flak anno tényleg légvédelmi lövegként kezdte. 1939-40 táján jöttek rá, hogy biza ez roppant hasznos tankok ellen is. Egy ideig még pct. gránátja sem volt.
A Tigris I-be épített löveg az L/56-os volt. Ez valóban a Flak-on alapult. De az L/71-es már egy teljesen új konstrukció volt. Ráadásul az már eleve páncéltörõnek készült.
Fenrir
#40912
Hehe ez jó, mi nem mentünk ilyen kamrába, de VV felszerelésben akkor sem volt kényelmes mászkálni 😊 Nehéz volt az a dög szimatszatyor...

A halál csupán a kezdet...

Punker
#40911

A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"

#40910
Hali!

Nem tudom mennyire olvassátok a JetFly és a htka.hu haditechnikai weboldalakat, elõbbit állítólag hivatásosak, míg utóbbit "lelkes amatõrök" szerkesztik, mégis a htka.hu jóval a JetFly elõtt jár, legalábbis érzésem szerint.
Nem tudom mit élvez azon a JetFly h napokkal/hetekkel, sõt néha hónapokkal késõbb visszhangozza a htka.hu híreit... röhej 😄
ti mit gondoltok?
#40909
Volt azért sok hátránya is a JS-2-nek pl: 122-mm-es löveghez kevés volt a löszer és a löveg nem megfelekõ pontossága a Tigris I harckocsi 88 mm-es L/56 lövegének jóval kissebb volt a szorása . Az optikárol célzorendszeröl inkább ne is beszéljünk abban nagyon le voltak maradva a ruszkik a nyugatiakhoz és a tengelyhatalmakhoz képest. Jó azért emlitsük meg hogy a JS-2 terepjáróképessége , páncélzata azért elég jó volt a korabeli tipusok mellet . Összességében a harckocsi jó konstrukció volt hibái ellenére is .
#40908
A 40,6 cm-es hajóágyúkból 10 db készült el, Norvégiában, Lengyelországban és a francia partoknál lettek felhasználva mint partvédõ ütegek (a norvégok egészen a 1961-ig használták ezeket, négy ma is megvan), miután az elkezdett két H-osztályú csatahajó hajótestét, amire szánták, még a sóján szétbontották mert nem készültek el volna idejében.

A korábbi Bismarck osztályon ezeket egyrészt az idõszûke, másrészt azért nem használták még, hajók a vízkiszorítása így is a maximálisat verdeste, nagyobb ágyúk beépítése egyszerûen szóba sem jöhetett (eredetileg 33cm-es ágyúkat kapott volna az osztály).

http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB

#40907
Tiger II-est bizonyítottan nem lõtt ki, pláne nem 2-õt (tudtommal). "Sima" Tigert igen. A háború végén már a német tapasztalt harckocsizók sem voltak voltak sokan, elég fejetlenség volt. 😞
#40906
Tudom csak azt akartam érzékeltetni, hogy a 88mm L/71 -es löveg "mindenevõ" volt. 😄


Molnibalage
#40905
Egy harcérinkezés során két Tiger II-õt taccsra tett. Sajnos a forrás ennél jobban nem részletezte. Miért maradt el az M26 az IS-2 mögött?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#40904
Az M26 Pershing mind páncélzatát, mind lövegét tekintve jócskán elmaradt az IS-2 mögött. Amúgy se osztott-szorzott, hiszen 1945 februárjának utolsó napjaiban kerültek a harctérre az elsõ példányok belõle. Nem igazán tudta megmutatni, mire lenne képes egyenlõ feltételek esetén.

#40903
Az hát, de mi most csak a löveg teljesítményét vizsgáltuk. És mellesleg gondolhatod, hogy a nashorn nem nyíltan állt ki az ellenséges tsnkok ellen, mint egy Tiger vagy más német tank. A nashorn páncélvadász volt, és ennek megfelelõen is használták, nyilván álcázásból lõtték ki a gyanútlan orosz tankokat vele, mint a marderral korábban.
Gondolhatod mennyi ideig bírta volna ki az IS-2essel szemben a harcot ha az ismerte volna a helyzetét.

Mellesleg a nashorn kialakítása jól példázza, mekkora szükséghelyzet volt akkoriban, és milyen akut probléma volt a páncélelhárítás.
Nem hiszem hogy normális szituban ilyen kialakítással a harcvonal közelébe engedték volna. Ugyebár ez a kialakítás még elment a hummel/wespe esetében, hiszen azok önjáró tüzérségi lövegként a frontvonaltól több tízkilóméternyi távolságra üzemeltek, hiszen a tüzérségi fedezet biztosításához nem kell a frontvonalban lenni. De egy Nashorn esetében... gondolom a harc minig kábé addig tartott amíg az ellenség fel nem fedezte a pozícióját.

#40902
Az lesz az, csak rosszul emlékeztem a távolságra.
4600 méterrõl egy IS2-est nem piskóta kilyukasztani.

Nem hiába rettegtek a szövetségesek a 88-as lövegtõl.

Molnibalage
#40901
Csakhát a Nashorn pánzélzata papírvékony volt...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#40900
A Nashorn az M26 Pershinget is kicsinálta, bár közelebbrõl. 😊
#40899
Volt egy Nashorn vs. Js2 4600m -rõl. Az elõbbi gyõzött... 😊

1945. Márciusa Marzdorf környékén.



#40898
Témához illõ, bár csak a PzGr39 (KwK36-hoz).

#40897
Én is hallottam az esetrõl, valami nem stimmelt azzal a lövedékkel, azért nem robbant fel, egy Sherman tornyát vitte át keresztbe, egyik oldalon be, a másikon ki. A kezelõk meg halálra rémültek. 😄

#40896
Úgy tudom egy Nashorn 1944-ben több mint két kilóméterrõl lõtt ki egy IS-2es szovjet nehézharckocsit. Ugyebár a Nashorn egy 88 mm-es PaK 43 löveggel volt felszerelve, amit nyugodtan tekinthetünk a híres Flak 18/36/37/41 leszármazottjának.

Azért nem semmi egy ágyú volt, végigszolgálta a világháborút (sõt, tekintve hogy az elsõ darabok 1928-ban készültek majd húsz évet) úgy, hogy nem akadt egyetlen ellenséges harckocsi sem, amit ne tudott volna hazavágni egyetlen lövésbõl.

#40895
Maximum csak keményfémmagvas. Legalábbis a PzGr40 az volt. Viszont most utánanéztem, és kiderült, tévedtem.
A PzGR39 robbanóanyaggal töltött páncéltörõ gránát volt. Míg a PzGr40 már nem volt töltve. Sima keményfémmagvas gránát volt. Tehát a PzGr40-el elképzelhetõ, hogy elõl bement, és hátul kijött.
Punker
#40894
az ilyen könnyebb amcsi dobozokhoz elég volt a repesz e is 😄

A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"

Scottt
#40893
Mintha nagyon korlátozott mennyiségben lett volna volfrám magos lövedék hozzá(A 75-ös tuti, hogy volt a Párducnak 1-2 db)

\"A békefenntartás nem a katonák dolga, de csak ők értenek hozzá\" \"De ki a fasznak kell ez?!Én inkább ezt választom!Imádom\" \"Brothers everywhere Raise your hands into the air we\'re WARRIORS\"

TG Gida
#40892
Tudtommal a 88-ashoz is volt ûrméret alatti pct. lövedék.

Isten áldja a pogányokat!

#40891
Elõfordulhatna, de szerintem nem valószínû. A korabeli lõszerek általában töltve voltak robbanóanyaggal. A 88-asé szinte biztos. Így nem sokkal becsapódás után robbant. Tehát nem volt ideje ki is jönni.
Persze elképzelhetõ, hogy volt sima tömör nehézlövedékük is, de ebben nem vagyok biztos - utána kellene néznem.
De tény: a Sherman nem volt az a hûdepáncélozott egy gépezet. 1942 volt az õ szereplésének a nagy ideje, Afrikában. Akkor felülmúlta a német tankokat; pláne, hogy El-Alameinnél a németeknek összesen 4 db Pz-IV F2 (hosszú csövû) volt jelen azon a fronton. Ez volt az egyetlen, ami hasonló képességgel bírt, mint a Sherman.
43-ban már megjelent nagyobb számban is a Pz-IV F2 és késõbbi típusok; így már nem volt olyan veszélyes. A Tigrisek meg a Párducok ellen meg csak tömegekben volt hatásos. ... De hát tömegekben is ment ellenük. 😊
#40890
Érdekesen jelent meg ez a második kép. Lekicsinyítettem az eredeti méretét a 400 kB-ról 19-re, de még így is mintha kilógna pöttyet. 😊
#40889
A következõ két képbõl az elsõ egy M1 hk. homlokpáncélja a tornyon. Találat miatt látszik a réteges kialakítás. A második pedig egy kumulatív harckocsi elleni akna hatása. (Boszniában az ottani EOD team tartott nekünk elõadást a boszniai aknákról, annak az anyagából van a kép.)



szünet...

[NST]Cifu
#40888
He-177, jogos. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#40887
Azért tegyük hozzá, hogy a német 406-os egy kicsit göröngyös pályán mozgott. Csak a 'H' osztályú csatahajókra szánták, és Hitler eredetileg 508mm-es hajóágyúkat akart, alig tudták meggyõzni, hogy elég lesz a 406-os is. A háború elõre haladtával a H osztály építése folyamatosan át lett tervezve, 1941-ben a 406-osokat "felfúrva" 420mm-es ágyúkat terveztek már rá, majd 1944-ben visszatért a Hitler-mánia tárgya, az 508mm-es ágyú. Az elsõ hajóegység gerince is alig épült meg, tovább sose jutottak vele. Így aztán nem csoda, hogy 406mm-es hajóágyújuk nem nagyon volt a németeknek...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#40886
Volt valami sztori arról, hogy a Shermanon elõl be, hátul meg ki is jött a 88-as találat után.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM