95109
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#51788
Ne felejtsd el, hogy itt nem annyi egy rendszer lecserélése, hogy kicserélik a routereket egy újra. :)
A fő gond első sorban a kompatibilitás biztosítása. Nem lehet több ezer gépen egyszerre kicserélni a terminálokat, főleg, hogy minden egyes vadászgép, AE&C/AWACS, tengeri és szárazföldi terminálnál még az integrációt is el kell végezni. Az ilyesmi pedig drága és időigényes mulatság. Elég abba belegondolni, hogy az F-22A esetén ugyan rendelkezésre áll egy első osztályú adatkapcsolat - de ezt nem is szánták Link 16 kompatibilisnek. Feltehetően az elképzelés az volt, hogy az új adatkapcsolatra fog áttérni a légierő és az USN/USMC is. De a kaki belerepült a ventillátorba, az F-22A program sokkal kisebb lett, mint gondolták, és a vége az lett, hogy az új adatkapcsolat az F-22A és a B-2A "belső" rendszere lett.
Az UAV-khoz új rendszer kreáltak megint, mert a nagy felbontású képtovábbításhoz a korábbiak nem feleltek meg, ezért a Common Data Link (CDL) és a Tactical Common Data Link (TCDL) is életre lett hívva, amik akár 10,7 Mbit sávszélességet is tud 200km-es távolságon belül zavarvédetten, és 277Mbitet zavarvédettség nélkül. A gond az, hogy integrálják ezt a vadászgépekbe (arra már volt tesztszerű példa, hogy egy Predator élő képét egy F/A-18D hátsó ülésének kijelzőjére kültjék CDL segítségével).
Az átállás nagyobb sávszélességre és modernebb adatkapcsolatra szvsz nem technikai akadályok miatt nem történt meg, hanem egyfelől a költségek, másfelől az igények hiánya miatt. Jelenleg egyáltalán nem elvárás az, hogy két vadászgép között Mbit szintű adatkapcsolat legyen. Az F-35 esetén már az lesz, ott azt akarják, hogy kettő vagy több F-35A radarja kvázi "összedolgozzon", ehhez pedig már kelleni fog a sávszélesség. Az F-35 pedig elég komoly program, hogy megérje feláldozni érte azt, hogy régebbi gépek kimaradnak a "jóból". -
#51787
Az adatkapcsolat, IFF és MCG és egyéb témák a legszigorúbban őrzött katonai titkok. A hálózat alapú hadiselés korában ez nem csoda... -
fade2black #51786 Az egész link téma érdekes. Pogári (wlan, bt) életbe megszokott dolgokat nem tud egy link16. pl Nem ám csak úgy dinamikusan felcsatlakozol rá vmi könnyen menedzselhető autentikációs rendszerrel. Ráadásul UHF azaz jelismétlők kellenének a rendszerbe. Logikus lenne, ha minden új Fxx wlanosan kezelné a problémát. De nem. Még csak nem is dinamikusan van kiosztva a sávszélesség, ahnem mindenkinek van egy időszelete abba adhat oszt kész.
A fenti problémák mindegyikére van pogári életben megoldás, nem egy a katonaság felől jött.
Vmi oka tuti van. Itt derül ki, hogy mennyire nem értek hozzá, dunctom sincs mi... :) -
#51785
Egyáltalán nem. De az eddigi képek és videók szerint még csak a gurulási teszteknél járnak, de hamarosan várható a felszállás is. -
bgabor #51784 Az összes kép az új kínai gépről átverés? -
#51783
Na kb. ezért kell minden kínai hírt és képet alapból gyanakvással kezelni:
![]()
J-20 szűzfelszállás!
Azaz majdnem. Ez egy CGI kép, amit egy GaoShan nickű egyén csinált. De páran jól beugrottak neki. GaoShan amúgy akkor lett híres, amikor a nyugati média egyik, amúgy nem bulvár szinten mozgó képviselője, a Miltech megjelentetett cikket, az első "valódi" J-XX képre építve:
![]()
Mikor kiderült, hogy egy CGI fantáziakép, úgy égtek mint a Reichtag... :) -
Freeda Krueger #51782 sherman 1
Sherman 2
itt érdemes nézelődni Sherman ügyben,alapnak jó. -
#51781
Ha volt a körzetben 20 gép, akkor a 20 gép honnan tudtam, hogy melyik 4 géppel legyen egy hálózatban?
Link 4C esetén amint említettem, ezt indulás előtt, kézzel kellett beállítani. Link 16 esetén terminálfüggő. Az F-15 FDL terminálja például nem képes gép-gép adatkapcsolatra.
A navigációs pont update az még ok, de a fegyverzet, pozícó, irány, üzemanyag, stb. adatot hol láthatta mondjuk egy F-16C Block 25 pilóta vagy egy F-14 Tomcat operátor?
Felteszem a terminálba befutott az adott kijelzőtől (pl. fegyverfüggesztmény-kezelő pultról) pár drót (hogyan oldották meg nem tudom, legfeljebb megtippelni). Egy fegyverpilon-nál ha oldott, akkor azt rögzítette a terminál, és ha lekérdezték, akkor megadta az értékeket. Ugyanez a többi adatnál.
A pilótának ehhez nem kellett beavatkoznia. -
#51780
Azért halkan jegyzem meg, hogy nagybátyám 1992 magasságban volt katona, híradós. Nos, ő még morzézett. Ezzel összevetve a link 4, khöm, maga a Star Trek technika... -
#51779
Vágom én, hogy ehhez nem kell sok adat. Mai napig segrreülük azon, hogy az F-111 gép erőforrásaival milyen navigáció és fegyverballisztikai számítások voltak lehetségesk. 64k meg 128k memóira. Durván egy C-64 teljesítémnye volt a gépben... -
#51778
Ha volt a körzetben 20 gép, akkor a 20 gép honnan tudtam, hogy melyik 4 géppel legyen egy hálózatban? A hálózat felszállás után is módosítható volt?
A navigációs pont update az még ok, de a fegyverzet, pozícó, irány, üzemanyag, stb. adatot hol láthatta mondjuk egy F-16C Block 25 pilóta vagy egy F-14 Tomcat operátor? -
#51777
Nem, az UAV-k saját adatkapcsolattal bírnak, a nagyobbak már műholdas rendszerrel, az ilyen UAV-k jellegzetessége, hogy bálnapúpjuk van az orron általában, az alatt található a tányérantenna:
![]()
-
fade2black #51776 ami számomra nagyon durva, hogy "Link 4 / Link 4A: UHF (225-400Mhz) frekijű, nem-titkosított, nem-zavarásbiztos adatkapcsolat, amit az egész NATO-ban használtak."
És mindezt gyakorlatilag ~1994ig. bahh. -
fade2black #51775 Ha nincs multimédiás tartalom nagyon sok az a 28Kbps. Biztos lehetett volna sokkal több is, de a fő szempont a távolság/zavarvédettség lehetett, nézd meg csak a spirit/oportunityvel milyen sebességű volt az adatkapcsolat, pedig 2005be is siralmas egy 28/56K, koordináta, irányvektor, "mi hol" megadására pedig még sok is. Amúgy furcsa, mert pl ott az UAV. És UAVok tudtommal real time adják a multimédiás tartalmat ergo oda tuti nem felel meg a 28K, akkor az nem link16?
Gondolom sokpecsétes titok, de vmi sejtése van vkinek arról, hogy milyen kodolási/hitelesítési eljárásokat használnak Amik/Oroszok/Svédek...? Ha pl elindul egy amraam/S400 rakéta ott min esik át az MCG jel? -
#51774
Egyébként hol lehet ilyesmiket találni?
The Naval Institute guide to world naval weapon systems 31. oldaltól.
Hogyan konfigurálták ezeket a rendszereket?
Le is írják ott, Link 16-nál minden terminál kap egy azonosító számot (a vége a sornak 77777), a Link 4 esetén pedig indulás előtt kellett a frekit beállítani kézzel.
Hogyan találták meg egymást a gépek?
A kérdést nem értem teljesen. Az adás körkörös, nem irányított, tehát a hatósugáron belül lévő összes gép "fogja" az adatokat, csak a rendszer kiszűri, hogy mi szól neki.
Egyáltalán hol jelentek meg a továbbított adatok?
Integráció függő. A Link 4 esetén a navigációs rendszer és/vagy a HUD volt rákötve (pl. kapott egy új waypoint-ot). Link 16 esetén az MFD-n és/vagy a HUD-on jelentek meg az információk. -
#51773
Egyébként hol lehet ilyesmiket találni?
Mondjuk a számok megdöbbentőek. A Link 16 egy 56kbps moden felét tudta?
Hogyan konfigurálták ezeket a rendszereket? Hogyan találták meg egymást a gépek? Egyáltalán hol jelentek meg a továbbított adatok? -
#51772
Köszi.
Más. Olli oldalát olvasgatva megdöbbentett az, hogy a KGV. osztályon a pct. gránátban a 22kg robbanóanyag is az átlag sokszorosa.
Azt hiszem itt látszik az hogy mennyire drága és gazdaságtalan pusztító ezközök voltak ezek. Egy csatahajóhoz képest filléres zuhanóbombázó vagy torpedó bombázó még egy mísz 750 fontos bombával is messze több robbanóanyagot jutatot célba és a majdnem föggőlegesen érkezés miatt az alcsonyabb sebeesség is elég tisztességes pct. átütő képességet adott. -
#51771
Ezek szerint nagyon is hosszútávra számolnak velük. (Vajon más típusba is átrakhatóak, ha egy Sas valamért mégis kimúlik strukturálisan?)
Hosszú távon, mert az F-22A-nak kellett volna váltania őket. De az ugye nem gyütt. Szóval amíg az F-35A fel nem tölti a légierőt (úgy 2026 környékéig), addig valószínűleg a Sas is repülni fog.
Az AN/APG-63 szvsz nem nagyon fér bele az F-16 vagy az F/A-18 orrába, szóval aligha lehet átpakolni másba.
Cifu, a '80-as években elejétő 1991-ig az USAF és Navy gépein milyen adatátviteli rendszerek voltak?
Link 4 / Link 4A: UHF (225-400Mhz) frekijű, nem-titkosított, nem-zavarásbiztos adatkapcsolat, amit az egész NATO-ban használtak. Eredetileg csak hangátvitelre szolgált, de aztán a NATO-n belül adatkapcsolatra is elkezdték használni. A gépen lévő rendszertől függ, hogy egy- vagy kétirányú, az S-3, A-6 például egyirányú, az F-14 és az F/A-18A/B/C/D kétirányú. Minden gépnek külön Link 4 csatornája (frekije) van, kiindulva az irányító hajótól/géptől. A kétirányú rendszer esetén a gép főbb adatai (üzemanyagmennyiség, fegyverzet, haladási irány, sebesség és magasság) továbbítja a hordozó felé, de például lehetőség van a befogott célpontjának adatait is továbbítani. Mind az egy-, mind a kétirányú rendszernél gyakorlatilag utasításszerűen irányszögeket lehet vele megadni a gépnek, az irányszög pedig lehet bármi, ellenséges gép, földi célpont vagy a repülőgép-hordozó. Utóbbi esetén a mai napig használatos, ennek segítségével lehet a repülőgépet automatikusan a hordozó közelébe hozni, és az automata leszállítórendszer is ezen keresztül kommunikál. A Link 4A az Egyesült Államok esetében váltotta a Link 4-et, ez minden időjárási körülmények között használható. Érdekesség, hogy az USAF E-3 AWACS-csok csak egyirányú Link 4A-val (tehát nem képes fogadni a gépről jövő adatokat), míg az USN E-2 és a NATO E-3 AWACS-ok kétirányú adatkapcsolattal bírnak. A kétirányú rendszer esetén is azonban a vadászgép (vagy az "vevő") csak akkor küldi el a saját adatait (válaszol), ha arra utasítást ad a rendszer. Az adatsebesség 5000 bps, de effektíve ez "csak" 31,25 utasítás per másodpercet jelent. Egy "adó" legfeljebb nyolc "vevő"-t kezelhet.
Link 4C: Csak az F-14 esetében alkalmazott vadász-vadász kétirányú adatkapcsolat (a működési idő pontosan nem ismert, az 1980-as évek legvége, 1991-ben az ODS alatt már biztosan élt). Legfeljebb négy F-14-es hozhat létre egy közös Link 4C hálót, és egymásnak tudnak célpont irányszögeket megadni. Az F-14-es nem képes egyszerre a Link 4A és a Link 4C rendszerét üzemeltetni. A Link 4/4A-hoz hasonlóan ez sem titkosított és nem is zavarvédett.
A Link 4 üzenetek:
Uplink ("adó") Üzenetek:
V.1 (célpont adatok egyeztetése)
V.2 (irányvektor)
V.3 (irányvektor és közel-irányítás)
V.6 (automatikus leszállás-irányítás)
V.9 (célpont információ) - nem tudom, hogy pontosan miben tér el a V.1-től
V.18 (precíz irányszög vége)
V.19 (precíz irányszög kezdete)
V.31 (a hordozó saját pozíciója)
V.3131 (csapásmérési irányvektor)
A vadászgép ("vevő") válaszai:
R.0 és R.1 (vadászgép válasz) - felteszem ezek a "standard" adatok
R.3A (taktikai adatok továbbítása)
R.3B (a vadászgép poziciójának jelentése)
R.3C (a befogott célpont sebességének jelentése)
Link 11: Tengerészeti rendszer, kifejezetten a NATO-n belüli használatra, de az 1990-es évek után nem-NATO országok is megkapták (ám a titkosítási kulcs nélkül, természetesen). Ez egy titkosított (naponta változó kulccsal dolgozó), viszonylag jól zavarvédet rendszer. Noha ma már elavult, viszonylag lassú (1200 bps / max. 4800 bps sebesség) rendszer, amely komplex és nem automatizált, még a mai napig használják, mert a hatótávolsága nagyobb, mint a Link 16-é. Nem tudom van-e ASW vagy ASuW repülőgép a játékban, de például az SH-2, SH-60 ASW/ASuW helikoptereken vagy a P-3C Orion repülőgépeken rendszerben volt akkoriban.
Link 16: A Link 16 a Link 4 továbbfejlesztett, titkosított, kétirányú adat- és hangtovábbításra képes, zavarvédett rendszer. Sebessége a Class 1 (eredeti) rendszernél 26'888 bps, de a zavarvédettség kárára akár négyszer ennyire is növelhető, a Class 2 (ez 1994 után, pl. az F-15C/D MSIP II. esetén) pedig zavarvédetten is tudta már a 115,2 kbps-t. A megfelelően felkészített gépek (pl. az F-14D nem, de az F-15C igen) akár gép-gép adathálót is felépíthetnek legfeljebb 8 géppel. Rövidre vágom: 1991-ben még éppen megkezdődött a Link 16 telepítése, egy pár E-2C-n és pár F-14D-n jelent csak meg a rendszer, az ODS alatt nem élt. Csak 1994-ben lett bevethetőnek nyilvánítva az első teljes rendszer az USN-nél.
Az F-15 JTIDS rendszere mit tudott? Minden gépen volt? (A,C?)
Link 16 adatkapcsolat = TADIL-J adatkapcsolat -> vagy JTIDS (Joint Tactical Data Link System ) vagy MIDS (Multifunctional Information Distribution System) terminállal használják.
Csak az F-15C/D MSIP II esetén került bele a gépekbe a JTIDS Class 2 terminál. -
#51770
Cifu, a '80-as években elejétő 1991-ig az USAF és Navy gépein milyen adatátviteli rendszerek voltak? A Link 16 milyen szinten volt, ha volt?
Az F-15 JTIDS rendszere mit tudott? Minden gépen volt? (A,C?) -
#51769
Az USAF F-15A/C gépei mindegyike AESA radart kap.
Na ez az, ami igazán ütős rész szerintem. Ezek szerint nagyon is hosszútávra számolnak velük. (Vajon más típusba is átrakhatóak, ha egy Sas valamért mégis kimúlik strukturálisan?) -
#51768
Elkezdődött a 2012-es DoD költségvetés faragása:
-Az F-35B takaréklángra kerül, két év "próbaidőt" kap, az USMC F/A-18C/D gépeit felújítják, és E/F-eket is kapnak, hogy további csúszást, esetleg kaszát túlélje a légierejük. Arról nem szól a fáma, hogy az AV-8B gépekkel így mi lesz.
-Az EFV (az USMC szupergyors partraszálló kétélű harcjárműve) végleg kaszát kapott, az AAV-ket felújítják helyette.
-Az US ARMY SLAMRAAM programja is kukába került.
-Az FCS Non-Line of Sight Launch System (egy kis méretű preciziós rakéta-rendszer) is mellé került.
-Az US ARMY 27'000, az USMC 20'000 katonával lesz karcsúbb 2015-re. Ez azért nagy hír, mert eddig az Iraki jelenlét miatt éppenséggel létszámgondokkal küzdöttek, és agresszíven toboroztak.
Mit kapnak viszont:
-Az USAF F-15A/C gépei mindegyike AESA radart kap.
-Még több MQ-9 Reaper UCAV-ot.
-Egy új nagy hatótávú nukleáris bombázó gépet, amely "opcionálisan személyzettel ellátható" lesz. Ez feltehetően a B-1B-ket válthatja (a B-52-esek még sokáig húzzák, de a Bone-ok legfeljebb 2020-2025-ig).
-Felújítják az Abramsokat, Bradleykat és a Strykereket.
-Gyorsítanak az US ARMY UAV programján, mint a Grey Eagle-n.
-Kapnak további MC-12 felderítő gépeket.
-Több pénzt kap az öngyilkosság-megelőző program (az elmúlt pár év egyre rosszabb statisztikái miatt)
-Az USMC Irakban és Afganisztánban elhasználódott eszközeit lecserélik.
-Pénz az LCS beszerzésre, egy új romboló-osztály (? talán az Aerligh Burke Flight III.-ról beszélnek?) illetve új ellátó és óceongráfiai hajó-osztály.
-150 F/A-18C/D-t felújítanak.
-Felgyorsítják az UCAV programrot (feltehetően az X-47-ről van szó).
A terv 553 milliárd dolláros DoD költségvetés 2012-re, ami jelentős visszavágást jelent. Úgy tűnik az USA védelmi minisztériuma is elkezdte meghúzni a nadrágszíjat. -
EnxTheOne #51767 Szép hajó
![]()
kevés info Jó lenne egy ilyen a balatonba
-
#51766
ez egy jó kép:
![]()
http://www.army.mil/yearinphotos/2010/index.html -
BEARCAT #51765 Nagyon szívesen máskor is. -
Gunslinger #51764 Igen, a visierben volt a hír:
Die Gerüchte brodelten schon auf der IWA. Nun ist es amtlich, und Oliver Schmider, Leiter Vertrieb/Marketing der HK Jagd- und Sportwaffen GmbH, ließ
auf Nachfrage von VISIER die Katze aus dem Sack:
Die in Abu Dhabi ansässige Caracal International LLC (siehe Titelstory in VISIER 5/07) ist seit Ende Juni/Anfang Juli neuer Eigentümer der Merkel sowie der Heckler & Koch Jagd- und Sportwaffen GmbH in Suhl plus ihrer Vertriebstöchter in den USA. Die beiden amtierenden Geschäftsführer Olaf Sauer und Adrian Ayad werden die Unternehmen auf der Grundlage des Erfolges der letzen drei Jahre weiterführen. Insbesondere Merkel konnte den Umsatz um mehr als 70 Prozent steigern (im Vergleich zu 2003) und dabei auch noch die Arbeitsplätze um 25 Prozent steigern. Der Erfolgsschlüssel hierfür hieß Investitionen in neue Anlagen und Produkte sowie eine optimale Marketingstrategie. Die Unternehmenszentrale bleibt auch nach dem Eigentümerwechsel in Suhl. Olaf Sauer: "Der Standort Suhl bietet mit seinem weit über die Region hinaus bekannten Qualitäts-Image die richtigen Voraussetzungen und Bedingungen für unsere Wachstumsziele im deutschen und internationalen Markt für Jagd- und Sportwaffen." SN
Az arabok nem gyártanak semmilyen HK fegyvert, csak a céget vették meg, a gyártás természetesen továbbra is Németországban és az USA-ban van. A katonai fegyver részleggel nem tudom mi a helyzet, tényleg csak a vadász és sport fegyvert említik, 3 és fél éve olvastam a hírt, ennyire részleteire nem emlékeztem.
De ettől függetlenül sztem mondhatjuk, hogy a HK nem egészen van német tulajdonban :-) -
JYeti #51763 Ez hol jelent meg ?
Én egy komment bejegyzést találtam, ami szerint az Abu Dhabi székhelyű Caracal International LLC. megvette 2007ben a Merkelt és a Heckler & Koch Jagdwaffen und Sportwaffen GmbH-t, vagyis csak a HK vadász és sportfegyver gyártó részlegét.
A katonai fegyókat a HK különálló részlege, a Heckler & Koch GmbH gyártja, amiről a hír nem szól, tehát ha minden igaz, az még német kézben van.
Y -
Gunslinger #51762 2007 óta az araboké a HK. Egy azon UAE székhelyű cégé a HK, a Caracal és a Merkel is. Több, mint 3 és fél éve nincs német tulajdonban én úgy tudom. De igazából semmi lényeges változás ezzel nem történt, gyakorlatilag az irányítás az maradt német. -
#51761
Mostanában vannak ilyen előremutató dolgok? Úgy vettem észre arra verik a fegyvergyártók a nyálukat, hogy egy rahedli műanyag kiegészítővel látják el a fegyvert. (első markolat, mindenféle irányzék, kis tükör fedezék mögötti tüzeléshez)
Igen, vannak, az LSAT programnál például teleszkópos ill. hüvely nélküli (egy-az-egyben megvették a Dynamite Nobel-től a G11 hüvely nélküli lőszerének licencét) lőszerrel dolgoznak.
Egy kicsit bővebben a témáról a 6mm-re kikerült cikkem foglalkozik:
Gépkarabély jövője I. rész
Gépkarabély jövője II. rész
OICW-t fogják valaha rendszeresíteni akár csak valami kisebb egységnél?
Az XM29 OICW (gondolom erre gondolsz) még valamikor 2003 körül ketté lett bontva, az egyik fele az XM8 gépkarabély lett, a másik pedig az XM25 gránátvető (de már 25mm-es űrmérettel 20mm helyett). Az előbbi behalt a konkurencia és a lobby miatt, az utóbbi rendszeresítés alatt van.
A Dél-Koreaiaknak van egy hasonló fegyverük, a K11. A fő különbség az XM29-hez képest az, hogy a gránátvető nem öntöltő, hanem hagyományos forgó-tolózáras, tehát minden lövés után kézzel kell tölteni.
-
drevil666 #51760 Az nagy előrelépés volt. Mármint a G11 projekt.
Mostanában vannak ilyen előremutató dolgok? Úgy vettem észre arra verik a fegyvergyártók a nyálukat, hogy egy rahedli műanyag kiegészítővel látják el a fegyvert. (első markolat, mindenféle irányzék, kis tükör fedezék mögötti tüzeléshez)
OICW-t fogják valaha rendszeresíteni akár csak valami kisebb egységnél?
7,62x51 NATO kaliberből készült bullpup elrendezésű gépkarabély (automata tüzelést is tudó)? -
JYeti #51759 A Heckler und Koch német cég német tulajdonban.
1990ben majdnem tönkrementek a G11es projekttel, és megvásárolta őket egy brit cég, azonban 2002ben újonnan német kézbe kerültek.
Y -
Wampa #51758 Multkor volt szó behajtható kontra teleszkópos vagy minek hivják tusról.
Ezeknem a sigeknek ugy látom mindkettő,ebben ki lehet egyezni nem?Cifu ugyis mintha
kedvelné ezeket:)
![]()
-
Wampa #51757 Láttam például a franciáknál, na azok német fegyvert CSAK akkor vennének a kezükbe, ha az eszeveszett jó lenne.
A HK nem angol?
De pld a francia commandos marine nél rendszeresitve van:
-sig sauer p226
-hk mp5 több változata
-hk g3 változatok
Nem tenném rá a családi ékszereket hogy a sig helyett a pamassal lövöldöznek inkább:)
GIGN ugyanezek
+
-SIG Pro 2022
-hk p7
sig p 228
-hk gránátvetőt stb
Arra viszont nem tudok rájönni,miért van SW meg Manurhin 357 esük is -
kisemlős #51756 Köszönöm szépen, erre voltam kiváncsi!
És neked is köszönöm Cifu! -
#51755
Csak tippelni tudok, ezzel kapcsolatban konkrét információt nem olvastam.
Én arra gondolok, hogy valamiért nem bíznak annyira a Kashtan-ban. Az AK-630 esetében a rendszerhez való Bass Tilt radarok, illetve a Tin Man / Kolonka optikai célzórendszer is beépítésre kerültek, szóval két teljesen különálló rendszerről beszélünk. -
fade2black #51754 Igazából Szovjeteknek és ennek sok oka van. Geostratégiailag a Szovjetuni(Oroszo) elsősorban szárazföldi hatalom kell legyen. Erős szomszédok veszik körül, rengeteg oldalról támadhatnak...
US geostratégilag viszont nem támadható meg szárazföld felöl. Két szomszédja Kanada és Mexikó. Tengeri hatalom. És ha bárkit meg is akar támadni/védeni ahoz oda kell mennie: támaszpontok és flotta kell.
Innen erednek a fő difik. Más célok, más feladatok, más eszközök. -
JYeti #51753 Huj,
lenne egy kérdésem. Még korábban felvetődött egy hír, miszerint a HK 417 elvérzett a Bundeswehr pontossági tesztjén. A hír egy MP.netes kommentelőtől eredt, és onnan járta be a fél HT netet (Sg.hu, thefirearmblog.com, többi MP.netes cikk).
Azóta rendszeresítette az ausztrál hadsereg kis számban.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek mennyire igaz/nem igaz a dolog, avagy tényleg pontatlan a HK417 ?
A kérdés azóta urban legend szinten mozog. Én például már a forrás hitelességét vitattam:
1. egy fórumozó mondott valamit, de amikor forrás után kérdezték, annyi volt a válasz, hogy "mert én mondom".
2. Sehol máshol nem láttam alátámasztva a hírt.
Azóta is, akárhol megjelenik egy HK417es cikk (pl. az ausztrál hadsereg kapcsán), biztosravehető, hogy valaki feldobja a dolgot, hogy "de a HK417 nem felelt meg a Bundeswehr tesztjén". Volt már olyan is, aki hallotta az ismerősének az ismerősétől, akinek az ismerőse régebben a HKnál dolgozott, hogy alapvetően a platform pontos, csak a széria lett ilyen racsni (pontosság v. megbízhatóság). Szóval itt már mindenki hallott mindenről, de a rendszeresítések mellett egy csomó MP.netes képen látni a puskát frontkörülmények között. Láttam például a franciáknál, na azok német fegyvert CSAK akkor vennének a kezükbe, ha az eszeveszett jó lenne.
Tud erről valaki bővebbet?
Y -
JanáJ #51752 Tudom nem nekem, de valahol most olvastam - talán HTKA-n - hogy más volt az elképzelésük a hordozókról az oroszoknak. Míg az amik szerint a hordozó reptesse a vasakat, a kötelék meg védje meg őt, addig keleten a hordozó is benne volt a flottavédelemben. Asszem még valami támadó fegyverzete is volt, valamilyen rakétákkal a hajó orrban. -
Wampa #51751 Hali
Most olvastam nemrég megint a két McNab könyvet,mindkettőben kiemeli,hogy az SAS belső szabályzata,vagy filozofiája,nem engedi a hordszijakat fegyveren ,terepen.
Azon gondolkodtam ,hogy a p...izé manóba,oldják meg kint,a szép afgán turistaösvényeken a dolgot,mikor mászni kell?Vagy változtattak?Tud erről valaki valamit?
Másik....ezt a kis csinosat rendszeresitette valaki?
Nekem tetszik az ötlet,ugy látom a lőporgázok se pofán reccsentik a palit,de mennyire akaszthatja ez meg az ujratöltést,ha esetleg feltorlódnak a hüvelyek?
http://www.youtube.com/watch?v=t9Xqa2vwq60 -
BEARCAT #51750 A radarvezérlésű légvédelmi gépágyúkat (pl. a Phalanx-ot) a katyusáknál nagyobb méretű robotrepülőgépek és rakéták elleni védelemre tervezték. Egy-egy katyusa-rakétát képes megsemmisíteni, de az általad vázolt esetben amikor több rakétát kb. egyidejűleg indítasz nagy valószínűséggel nem mindegyik kerül megsemmisítésre a rövid reakcióidő miatt. Ugyanis a Phalanx esetében két radar és újabban egy infrakamera kerül alkalmazásra (ez utóbbi esetünkben felejtős). Az egyik radar a célpontokat deríti fel míg a másik a kilőtt lövedékeket követi nyomon és helyesbít amíg a találat be nem következik. Tehát a magsemmisítés után új cél kell felderíteni és befogni, bár ez az automatizálásnak köszönhetően nem tart sokáig de nagy célmennyiség esetén akkor sem jelent teljes védelmet.
Az izraeli Iron Dome esetében bizonyos helyzetekben szintén gondot jelenthet a reakcióidő. -
kiskorúbézoltán #51749 Van valami ötleted, hogy a Kastanok mellett miért vannak 630-asok is? A Kastanok nem megbízhatóak eléggé vagy mi lehet az oka? Nem tudnak mellé olyan kíséretet adni ami megfelelően tudná biztosítani? Valahogy egyik ötletem sem áll meg...
