Haditechnikai Topic

Találtam egy jó cikket a vietnámi légiharcokról,(az AA rakétája R-3Sz volt elõbb hülyeséget írtam,viszont volt Gsz23-as gépágyúkonténer már a PF-hez is,a törzse alá.Gondolom a 21-es gyõzelmeket inkább az ágyúval érték el mint a korai R-3Sz rakétákkal.)

Itt a cikk

Lehet rosszul tudom, de a "lógatja az orrát" azt jelenti, hogy a gép orr része nem egyenes, hanem a hossztengelyéhez képes egy kicsit "lefele" néz. Meg lehet nézni az F-4-rõl készült képeket, és úgy egyértelmûbb. 😊

Tessék már elfelejteni a végsebességet légi harcnál, normális helyzetben. Tévhit, hogy a vadászgépek miután felszállnak, folyamatosan hangsebesség felett repülnek, pláne harcolnak.

A nagy sebesség két helyen hasznos:

1.: Gyorsan el lehet menekülni, ha úgy akarod -> akkor szállsz szembe az ellenféllel, ha te akarod. Ez hatalmas elõny.
2.: Fordított helyzet, a nagyobb sebesség miatt elõnyösebb pozícióba kerülhetsz az ellenféllel szemben.

A legtöbb légi harcot (tehát maga a harci érintkezés) Vietnam felett sem hangsebesség felett vívták. A MiG-17 lõtt le F-105-öst is, hiába volt elméletileg az F-105 cirka kétszer olyan gyors, mint a szovjet gép...

A 21-es maga abból a szempontból volt sikeresebb, hogy a teljesítmény adatai jobbak voltak. Manõverezés szempontjából a legtöbb téren ugyanakkor a MiG-17 jobb volt. A MiG-21 rosszabbul manõverezett, mint a MiG-17, de még mindig jobban, mint a 'Century' vadászok (F-10x, vagyis a 'százasok', F-100, F-101, F-102, F-104, F-105, F-106) és az F-4. Egy gyakorlott, jó pilóta kezében a MiG-21 is veszedelmes volt - de egy átlagos képességû pilóta (márpedig a Vietnami pilóták többsége inkább ide tartozott), az egyszerûbb és könnyebben kezelhetõ 17-esben jobban érezte magát...

Hát ez fura a lentiek tükrében.

Azt jelenti, hogy a gépágyúval mindig oda kell célozni ahol a cél lesz majd mikor odaér a gép. Ez egyenesen repülõ gépeknél nem olyan nagy kunszt, de egy erõs fordulóban levõ gépnél az.

A II. Vh után és közben kezdtek megjelenni itt-ott a giroszkópos célzórendszerek amik adtak némi segítséget ebben, de az igazán hatékony eszközökre kb. a '70-es évekig kellett várni.

A kérdés nem az volt, hogy kell-e vagy nem. Hanem hogy mi az, hogy lógatja az orrát. 😉
Lassan 15 éve foglalkozom haditechnikával, és kezdetben a repülés volt a kedvenc témaköröm, de ezt a kifejezést gépágyús célzás esetén még nem hallottam.
Mit jelent?

Nghyien van Coc 9 gyõzelmet ért el vietnámban,õ lett a legeredményesebb északi ász.Úgy tudom Mig-21PF el érte ezt el de azon viszont még nem volt gépágyú csak 2 db K-13 AA rakáta.Kész csoda hogy ezzel a változattal el tudott érni ennyi gyõzelmet,akkor is ha 1 robotrepülõ volt.Egyébként a Mig-21 mennyire volt sikeres a 17-eshez képest?A 21-es 2 Machra is képes volt már tehát elfoghatta elvileg a Phantomot is de annál gyengébben emelkedett.Egyébként jól manõverezõ típus volt?

Ilyesmirõl nem tudok. Olyanról olvastam, hogy az US ARMY-nál sikoltoznak, mert pár amerikai katona panaszkodott arra, hogy az ACU nem nyújt tökéletes álcát bizonyos körülmények között. Erre nekiálltak megoldást találni arra, hogy az Afganisztánban szolgáló US ARMY bakák új göncöt kapjanak. Pénz elvileg nincs rá, de a politikusok persze rögtön közölték, hogy ha kell, segítenek az összeg elõkerítésében.

Szerintem itt két dolog állhat fent:

1.: Valaki túlbuzgó volt, és az elsõ ACU-val kapcsolatos panaszra az egész Afgánban lévõ Army egységet át akarják öltöztetni, ami persze hatalmas összeg, de "amerikai katona nem szenvedhet semmiben hiányt, és ezért azonnal cselekedni kell" hazafias felkiáltással minden akadályt eltipornak.

2.:Lásd fent, de az egész kipattintója valamelyik katonai álcaruhagyártó lesz. A Multicam cég régóta dugdossa a sereg orra alá a saját termékeit, de nem kértek belõle. Pletyka szinten szóba hozták a Tigerstripes céget, hogy az õ álcamintás ruháik mehetnek Afganisztánba.


Egy reálisabb megközelítésû seregnél feltehetõen azért nem valószínû, hogy ezért így és most ruhát váltanak. de especiel az US ARMY esetén nem lennék meglepve, ha ez tényleg megvalósulna.

Ismétlem viszont, ez csak az Afganisztáni misszióra vonatkozik, az ACU leváltásáról nincs szó.

Amire még nem érkezett válasz, az a Mig-17 'sikeresség' Vietnamban. A MiG-17 eredendõen fordulóharcra lett tervezve, gépágyúkkal. Az ellenfelei Vietnam egén jobbára már a rakétákra támaszkodtak, a gépágyú ha volt is, legtöbbször másodlagos fegyverként csak. Erre egy példa az F-8 Crusader, ami sok leírás és ismertetõ szerint azért volt hatékonyabb Vietnam egén, mert volt ugye 4db 20mm-es Colt gépágyúja. Ezzel csak az a gond, hogy a nagyságrendileg 100 F-8 légigyõzelembõl (pontos számot most nem tudok mondani, lustaság és fáradtság versus válaszolni akarás 😊) pontosan 4 légi gyõzelem írható gépágyúra. A többi Siderwinder általi légi gyõzelem.

A Mig-17 egy jól manõverezõ, erõs gépágyúkkal szerelt gép volt. Mivel ellenfeleik csak vizuális azonosítás után lõhettek rájuk, szépen bele is mehettek a fordulóharcba. Ha az amerikai gép pilótája leállt vele fordulózni, akkor kezdõdtek a bajok...

A gépágyús elõretartáshoz tényleg kell. Lehet, hogy a szuperszónikius repüléhez is elõnyös ez. A Szu-27, MiG-21 és számtalan más gép is lógatja az orrát.

"Mi az hogy lógatja az orrát a phantom?"
Hát az, hogy szomorú szegény... <#sir>
(Bocsi, ez kijött. 😊 )

Egyébként erre én is kíváncsi vagyok.

ez régi kép, és egy amd modernizáció. Ez a terv szerintem kukába van már

Nem semmi! <#hehe>

Aki mondta az biztos fogalomzavarban szenved. Ez van. Biztos lenne aki örülne ha lenne nekünk is SOFLAM, de azt nem lehet elvárni, hogy egy 5,5 kilogrammos cuccot tegyenek a fegyverre. <#hehe> + facepalm
Állítólag volt már nálunk olyan is, hogy a híradósoknál használt villás emelõt (kétágú villa hosszú boton) amivel a kábelt helyezik fel jó magasra pl. a fák ágaira valaki átkeresztelte villamos emelõvé. Ez okozott némi fennakadást a beszerzésükben. Olyan berendezést akartak a híradósoknak beszerezni amivel a villamosokat lehet felemelni. Ami utasokat szállít. Könyvben olvastam.

A korszerübb tipusok mint az F-4E Phantom II is azért "logatja" az orrát hogy akár 5-6 G tulterheléssel manöverezve is megfelelõ elõretartást lehessen végezni .

Én ezt a részét nem értem a cikknek. Mi az hogy lógatja az orrát a phantom? Ha a cikkíró arra gondol hogy a gép orra egy kicsit más szögben áll mint a gép törzse("lóg"), akkor már érdtem, de azzal meg az a baj, hogy kizárt hogy a gépágyú elõretartása miatt alakították így ki a gépet, hiszen az elsõ Phantom típusok nem rendelkeztek beépített gépágyúval. Ezekre a gépekre amint lehetett, külsõ felfüggesztésként fegyverkonténerben szereltek fel gépágyút, a phantom új verziójára pedig, ami már rendelkezett beépített gépágyúval, éveket kellett várni.

Már nem azért, de a lézeres célmegjelölõ nem az amit a fegyverekre szerelnek, azt ugyanis lézeres célzóberendezésnek/lézercélzónak hívják. A lézeres célmegjelölõ az a kézikütyü, amivel a gyalogos katonák megjelölik a célt a vadászbombázók lézervezérlésû bombái számára, akár több kilóméterrõl is, és amirõl el is hiszem hogy 1.000.000Ft-ba kerül.
Viszont egy sima lézercélzó nem kerül egy millába, amúgy is taktikai lámpával egybeépítve szokták árulni, szóval nagyon megéri.

Úgy, hogy a jenki F-4 gépek nagy részében nem volt beépített gépágyú, az izraeli gépek meg gépágyús F-4E gépek voltak. Mivel nekik már volt két elég kemény háborújúuk tudták, hogy a gépágyú nélküli gép elég nagy ostobaság.

Cifu tudsz valamit a US Army ACU-t kukázó döntésrõl? még be se fejezõdött az átszerelés, és törölték? Megint kapkodnak.....

A kiegészítõkrõl. Itt a koronások cikkében azt írják: Például egy lézeres célmegjelölõ csaknem egymillió forint, így a speciális eszközöket nem is veszik meg minden fegyverhez,. Ha ez komoly, akkor ilyen árakkal számolva hamar kimerítik a keretet. Csak például egy ilyen markolat-lámpa-lézer kombináció $479.00 vagy legyen 100 000 Forint. Szerintem ha csak NV-vel látható lézer is van benne akkor se lesz 1 000 000 Forint.

ahogy a kéken olvasom, maga a fegyver modernizációja lesz 300ezer, a többi a külföldrõl importált kiegészítõk.

hoppá.

Mennyivel voltak jobbak 1960-1973-ig a digitális korszak F-15A megjelenése elõtt a nyugati vadászrepülögépek tüzvezetõ rendszere gondolok itt a Mirage III , F4 Phantom II , F8 Cruisader , F-104 Starfighter stb családra a szovjet Mig-17 , Mig-19 , Mig-21 stb sorozat gépeivel szemben ? Miben voltak jobbak , automatikusabbak , kevesebb pilotabeavatkozást ( légiharcreflexidõt ) igénylõek a nyugati rendszerek mint a szovjet tüzvezetõ-cézó müszerek ? Csak azért kérdezem mert elég nagyok voltak a lelövési eredmény különbségek a nyugati tipusok javára .

Mig-21 gépágyú célzó Top Gun folyoirat 1992/7 47.old :

A Mig-21 orrészében lévõ lokátor folyamatosan méri a cél távolságát , számit a repülési magasság , tulterhelés . A legmodernebb gépekkel ellentétbe a Mig-21-es pilotájának sok dolga van a célzás elött . Tüzelési helyzetbe kell hozni a kiválasztott fegyvert , az ehhez tartozó üzemmodba kell kapcsolni a célzóberendezést be kell állitani az ellenséges gép fesztávját ,stb . Ha ezek után sikerül ügyes manöverezéssel az ellenséges repülögép mögé kerülnie és a marketjelet a gép finom kormányzásával rávinnie a célra még mindig kb 3 másodpercet várnia kell , mig a rendszer a pillanatnyi paraméterek alapján kidolgozza az elöretartási szögeket , és a célzokészülék giroszkopja stabilan beáll , és csak ezekután lehet pontosan löni az ellenséges célgépre fedélzeti gépágyuval . Mondanunk se kell hogy éles légiharcokban erre nemigen van idõ éslehetõség . Ez is az egyik oka volt az 1973-as Yom Kippur-i Arab-Izraeli háború hatalmas arab légiharcveszteségeinek . Hiába készitettek az arab piloták rentgeteg célfotot , amelyen a marketjel pontosan az ellenséges izraeli célgépen volt és ennek ellenére az esetek töbségében azonban nem értek el találatot . Ja és még egy hátrány van a Mig-21-nek gépágyúcélzás szempontjából . A gép orrészének kialakitása és a célzógiroszkop nem teszi lehetõvé 3 G-nél nagyobb túlterhelés esetén a célzást . A korszerübb tipusok mint az F-4E Phantom II is azért " logatja " az orrát hogy akár 5-6 G tulterheléssel manöverezve is megfelelõ elõretartást lehessen végezni .

Ha a cikk igaz akkor érdekesek lehettek ezek a légiharcok . Eltudom képzelni miközben az arab Mig-21MF pilta a célzokészülékjét tekergeti addig az izraeli Mirage IIICJ pilota háromszor kimanõverezi és fenéken lövi az arab Mig-et . Bár ennek ellenére egy kicsit homály nekem hogy a Vietnámi Mig-17 piloták akkor hogy birtak légigyözelmeket aratni " tekergetõs " gépágyu tüzvezetõ rendszerükkel ? Õk gyorsabban " tekerték " a beállitási célmarketjelet ? Vagy a Mig-17-en elevultabb volt és azt nem kellet " tekergetni " mert csak egy primitiv fix célkereszt volt és ha pont szerencsélye volt az északvietnámi pilotának belerepûlt az F4 Phantom és mindenféle beállitgatás nélkül rálõhetett ?
Miben voltak modernebbek a Mirage III és az F4E Phantom II egyszoval a nyugati gépek tüzvezetõ rendszerei ? Miben voltak automatizáltabbak amik csökkentették a pilota " szöszmötölését " kézi beavatkozását és segitve a pilotát csak a célra való koncentrálásra és ezáltal megkönnyitve az ellenséges gép lelövését ? Mik voltak a nyugati harci gépek sikereinek titka ?
Csak azért akarok kimondottan a fedélzeti elektronikára és a tüzvezetõ rendszerekre kitérni mert a Mig-21MF számos repülési tulajdonságában felülmulta a Mirage III-at és F4 Phantomot és mégis sokszor a K-13A ( AA-2 Atoll ) légiharcrakéta pontatlansága és a tüzvezetõ rendszerének hiányosságai miatt légiharcban legtöbször alulmaradt nyugati kortársaival szemben .

Mig-21MF ( Mig-21 elektronika ) :

http://www.youtube.com/watch?v=kU0v5apBFFk

Kacorbicska... Ilyet még nem is hallottam. 😄
Ha idõd engedi, megköszönném. 😉
Szegény Mevla Cselebi sem részletezi a különbséget ezügyben. Legalábbis abban az egy könyvben, ami az õ írása alapján íródott egyáltalán nem.

Hjaa, értelek. Igen, ez már jó kérdés, de meglehet, hogy az alak a meghatározó; noha valóban én is azt tartanám logikusnak, hogy más rendeltetéshez alaktól függetlenül más név tartozzon. Esetleg a SZIP-en rákérdezek a dologra, ott akad, aki a törökkel is jóban van, és a kacorbicskáikkal is. 😊

Nem tudom, számomra elég szembeötlõ különbség, hogy a handzsár egyszeresen ívelt, és a külsõ íven fut az élszalag, a jatagán pedig sarlószerûen "belül vág" (Egyébként nem olyan kicsi, hozzávetõleg szablyaméretû, legutóbb a kalocsai múzeumban is láttam pár szép darabot.) Én ez utóbbit nem nevezném handzsárnak. 😊

Kicsit továb pontosítok. Amit linkeltél handzsárként, az a kicsi. Szemmel láthatóan egykezes, tõrjellegû fegyver.
De ugyanilyen pengekialakítással van kétkezes böszme nagy vágófegyver is. És azt is handzsárnak hívják. Ez az, ami fura nekem, mivel az egyik kicsi, a másik nagy. Erõs a gyanúm, hogy a kicsinek más neve lesz török nyelvterületen.
De sajna törökül még nem beszélek túl jól. 😊

Igen, a handzsár és a jatagán közti különbség világos nekem. A problémám az volt, hogy handzsárnak nevezik a kicsi és a nagyméretû, hajlított, szélesedõ végû fegyvert is. Tehát amit linkeltél, az valóban handzsár alakú. De a méret az, ami gondot okoz nekem.

Na igen, ez lehetséges valóban. Mármint hogy megváltozott kicsit. Elképzelhetõ, hogy a kisméretû is ugyanúgy handzsár, mint a nagyméretû?
Mert kialakításukat tekintve azonos, de méretben azért van egy "hangyányi" különbség. Az egyik (kisebb) egy tõrszerûség, a nagyobb meg egy kisebbfajta pallos.

Hali!

Legjobb tudomásom szerint a jatagán EZ (egyúttal ajánlom a fegyverkovács weboldalát, igen alapos =) ) A handzsár pedig ilyesmi.

Sajnos a középkori fegyverekkel nem nagyon foglalkoztam, de itt egy rövid cikk a Handzsárról és a Jatagánról.

BTW nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Handzsár is változott az idõk alatt, mint tette azt pár más kézifegyver is az évszázadok alatt.

Igen, szokás volt. Általában az uccsó 3 volt ilyen. A probléma csak az volt vele, hogy ez csak a tárcserére figyelmeztetett. Azt nem tudta a jóember, hogy most 10 vagy 25 van-e még benne. Csak mikor már ürült, akkor látta meg.
Géppuskánál szintén alkalmaztuk. Általában az utolsó 8-10 csak fényjelzõs volt, de már az utolsó 25-ös hevedertagnál is minden második (vagy legalább 3.) az volt.

Felmerült bennem egy okos kis kérdés régebben, és most újra elõjött.
Foglalkoztam a középkori török hadsereggel egy idõben, és persze a fegyvereikkel is.
Volt ugyebár náluk a jatagán, ami egy kétszeresen hajlított kardszerûség. Ez világos.
Használtak szablyát is, az is világos.

Viszont volt nekik handzsár is a kezeikben. Namármost egyes források a handzsárt egy erõsen hajlított, KISMÉRETÛ szúró-vágóeszköznek írják le, amelynek a vége kiszélesedik. Valami övbe tûzhetõ dolognak. És látni is ilyet még ma is, a hagyományos hajlított tõr mellett.

Más források viszont a jatagánnál nagyobb, hajlított, de ugyanúgy kiszélesedõ végû fegyvert ír, amelyet néha használtak páncélozottabb ellenfelek ellen, meg még inkább lefejezésekre. (Tehát valami olyan, amivel a Robin Hod-ban a mór faszi kaszabolta a jónépet.)

Most akor melyik a handzsár? A nagy, vagy a kicsi? Mert kötve hiszem, hogy mindkettõnek ugyanazt a nevet adták volna, csak mert kialakításban hasonlóak. Hiszen bizonyára más a feladatkörük.
Tudja valaki a megoldást rá? Valami hiteles forrás jól jönne.

Azt olvastam már pár helyen, hogy AK-nál szokás az utolsó két lõszert (vagyis tárazáskor a két elsõt 😊) nyomjelzõsre tárazni, ezáltal jelezve, hogy ideje tárat cserélni. Ilyesmi itthon is szokás volt?

Csak azért kérdem, mert én csak sima, nyomjelzõ nélküli lõszert láttam/kaptam, amikor AMD-vel vagy AK-63-al lõttem.

Tetszik ez a mûanyag tár. Ugyan nem tûnik valami strapabírónak, de jó, ha tudja az ember, hogy mennyi van még hátra a puffogtatásból.
Egy kolléga megcsinálta, hogy a saját AK tárjának a hátsó részén fúrt még pár likat. Egész okos megoldás volt. 😊

Indonéz speciális erõk HK G36/AG36 és HK416 fegyverekkel


A csak az FBI által használt 0-1-2 tûzváltós MP5/10, áttetszõ mûanyag tárral

SG-re ez tökéletes. Egyes külföldieknek nagyon lassan tölt be. A külföldi oldalakra meglepõen jó a képfeltolto.hu

Zajlik a párizsi air show, és jönnek a bejelentések is. Az EADS egy moduláris UAV-t épít 2014-re, a fejlesztés költségei a másfél milliárd eurót is elérhetik, és legalább 15 teljes rendszer eladása kell, hogy gazdaságilag megérje nekik. Egy rendszer 80-100 millió euró, és 3 UAV-t, egy földi irányítóegységet és pótalkatrészeket tartalmaz. Két fõ változata lesz, az egyik a taktikai (Predator-szintû) és egy
nagyobb, amely inkább a Global Hawk babérjaira tör (ebben az az érdekes, hogy a Global Hawknak lesz egy direkt Németországnak szánt változata).

Én az SG saját képfeltöltését használom, bár az a VIP jog miatt ugye jóval bõvebb határokat enged. A saját galériádba is feltölthetsz képet, ez a VIP nélkül is ad lehetõséget erre, ott a kép tulajdonságainál kinézett URL-t bemásolva is tudsz képet belinkelni.

Õszintén szólva nem tudom, hogy milyen képfeltöltõ szolgáltatások vannak szûrve, a képfeltöltés, imageshack, tinypic biztos. A Militaryphotos.net-nek van saját képfeltöltési szolgáltatása, az biztos nincs blokkolva.

Ti milyen képfeltöltõ szolgáltatást szoktatok használni, amit itt az sgn is be lehet linkelni?

Igaz, azok. Bár tényleg ritka érdekes a rögtönzött póz.

Franciák 😊

😄DDDD Ez haláli! Köszi! 😉
Szerintem igen. Bár ezt a pozitúrát így nem ismertem még. 😊

a kép lemaradt

http://i13.photobucket.com/albums/a300/tescosuicide/ALa2/ALa3/frenchsnipers.jpg

Kicsit off de ezek igazi katonák? <#fejvakaras>

"egy MH-60L olyan 14-16 millió dollár"
huh, az nem két fillér... én meg azt hittem még olcsóbb is lenne.
Meg hogy nem lehet butaság mert az Amik is csináltak Chinokokból ilyesmi légi támogató "COIN" elõdöket.

Hmm ez eszembe se jutott de egész jó gondolat <#ravasz1>

Így már érthetõ, kössz a választ.

A két progamot összehasonlítva a fõ különbség az, hogy a Land Warrior az FCS része lett, és így beleütközött a tipikus "mindent akarunk" problémába. Fegyverre szerelt optika, szem elõtti kijelzõ, integrált rendszer, kétirányú titkosított adatkapcsolat, 24 órás mûködési idõ, stb. Ehhez pedig hol hozzáadtak valamit, hol elvettek belõle valamit, vagyis állandóan változtak az igények. Nem volt egy konkrét, szilárd igénylista, hogy ennek és ennek kell megfelelnie. A specializált igények miatt magas költségekkel kell számolni, hiszen kevés a Land Warrior programban a "polcról leemelhetõ" részegység.

A FELIN esetén a franciák más megközelítést akartak. Kifejezetten úgy kezdtek neki, hogy a lehetõ legtöbb részelem már civil piacon elérhetõ, illetve civil szabvány által már kipróbált technológia. A franciák nem álltak neki olyan elvárásokat támasztani, mint tette azt az US ARMY az FCS rádiói kapcsán, ahol egy kis szerkezettõl elvárták azt, hogy egyetlen antennával legyen képes széles spektrumban adni és venni.

Az is a franciák elõnyére vált, hogy náluk nem volt belsõ konkurencia, a vezetés és a fejlesztõ cég többé-kevésbé komoly súrlódások nélkül végezte a fejlesztést, és a politikai szárny is inkább támogatta a programot (már csak nemzeti büszkeségbõl is), mint akadályozta.

Hogy jobb lesz-e a FELIN a hadszíntéren, mint a Land Warrior? Ezt nem lehet egyértelmûen kijelenteni. Ne feledjük, hogy a Land Warrior azért már egy éve aktív harctéri tesztelés alatt áll, tehát az elsõség kétségkívûl az övé. A FELIN viszont nagyobb léptékben halad, és a teljes hadsereget felöleli.

Nemhogy turnézik, de az elsõ verziót már sorozatban gyártja (5045 rendszer van leszállítás alatt), azt tervezik, hogy 2010-ben már az összes Francia katona FELIN-el fel lesz szerelve.

Az hogy lehet, hogy a Land warrior programot ennyire beelõzték? Ennyire pénzszûkében lennének?

Abban a hsz.-ben, amire reagáltál, Molnibalage éppen kiemelte, hogy mozgó helit. Lebegõ helit el lehet találni, persze az sem olyan egyszerû, de esély már reálisan akad rá...