Haditechnikai Topic

ez a politika:
Nem baj, remélhetõleg a jövõ áprilisi választásokkal megy mind az utcára, ahová való!

csak azt nem értem miért nézik el neked ezt amikor másnak nem szokták, de hát mind....

Persze, az politikai kérdés hogy beszerzési ügyekben 10bõl 10 szer rosszul döntenek a HM döntéshozói. Még véletlenül se a HM illetékeseinek a szaktudásáról szól ez, ugye?

Tudod én most nem a kormányról beszéltem, hanem arról hogy ha megfelelõ vezetés kerül oda, talán ezeket a zseniális honvédelmi minisztériumi "szakembereket" is kipucolják onnan.

igen, a politika kellet bele nagyon megint...

Hát igen, akik a magyar honvédség beszerzéseiért felelnek azok bizony ritka inkompetens (és igen korrupt)lények, ezt mindenki tudja. Nem baj, remélhetõleg a jövõ áprilisi választásokkal megy mind az utcára, ahová való!

Kb. 1 éve írtam az Air Power blogon ezt.


A Honvédség beszerzései körül is erõsen sok a finoman szólva is gyanús ügy. A használhatatlan katonai rádióktól kezdve a régi T-72 beszerzésig. Persze ez nem a blog témájába esik, de rávilágít arra a szakértelemre, ahogy a dolgokat intézik. Akkor pár példa.

1. Az orosz államadósság fejében kapunk T-72-es harckocsikat. A kiválasztás úgy történt, hogy odamentek a gyár udvarára ahol fel volt sorakoztatva több száz jármû és a magyar küldöttség két (?) tagja (isten tudja már ki volt az a két szerencsétlen, meg aki õket küldte ki...) rámutatott egymás után sorba arra amire úgy gondolták õk, hogy kell. Lefotózták és az alapján hozták haza. Sikerült is hozatni vagy 5-6 féle különbzõ változatot a legócskább verzitól bezárólag olyanig ami még a Kontakt reaktív páncélzat horozására is képes legmodernebb típust (ezzel mondjuk amúgy sen tudtunk volna mit kezdeni..)..

2. Többször is ajánlottak fel "akciós áron" Leopard II harkocsikat, M-109 lövegeket, C-130 Herulest stb. Ezek beszerzését azon felkiáltással utsították vissza, hogy megvenni még csak-csak meg lehetne, de az üzemeltetés pénz. Röhejes hozzáállás. Talán le kéne szokni errõl a szemlélerõl. A C-130 volt a legarcpiróbb talán. Tárgyaltak X ideig, szinte meg is volt a megállapodás mikor benyögték, hogy igazából nincs rá keret. Enyén volt kínos, a herkik meg mentek asszem a románokhoz. Valamiért utána nehéz volt komolyan venni minket. A Leo II-nek és az M-109-es jármûveknek is lett gazdájuk (az M-109-et KOMPLETTEN, cakk-pakk mindennel adták volna, vezetési közponntal, radarral amennyire emlékszem stb.)

3. Volt önjáró lövegünk, de kivonták és helyette nevetséges D-20 (?) lövegek maradtak. Zseniális húzás. Ennyit a mozgékonyságról és légiszállíthatóságról.

4. Mistral. Hát igen, ez is egy külön fejezet. Alapvetõen annyira nem lenne rossz, csak kicsit drágán mérték. A mobilizált változata is egy rossz vicc. Az a platós vacak, kezelõ és rakéta is kitéve az idõjárás viszontagságának és a jármû úgy kiáll a terepen, mint a kutya töke, ideális célpont, a súlypontja magasan van. Az amerikai Avenger rendszer olcsóbb és jobb is lett volna. 4/8 rakéta van ZÁRT helyen az elemktõl védetten elhelyezve, van géppuska is a terepjárón, bentrõl üzemeltethetõ az egész rendszer (talán még mozgás közben is), az újabbakban asszem már IFF is van. Ehhez képest a mi platós valamink az egy nagy rakás... (és asszem kétféle jármûre van rakva a rendszer, de ebben nem vagyok biztos)

5. Mig-29. Egy mondattal lehet jól leírni mindent. A meg nem rendelt pótalkatrész ritkán érkezik meg. Igazából '93 óta csak annyit költöttek rájuk, hogy a minimális hadrafogahtóság meg legyen. Még hangárban sem voltak tárolva a gépek. Röhej. Hála istennek a Gripenkre vigyázi kell, különben a svédek azonnal seggberúgnának. A Gripen döntés is kicsit gyanús volt, gazdasági alapon zajlott a döntés inkább. Az amik kicsit elszámították magukat igazából, nem törték össze magukat, hogy jó ajánlatot tegynek. Az 2001-es döntés értelmében JAS-39A/B-ket kaptunk volna. Ezek azért nem érték el (szerintem) a Block 50/52-es F-16 színvonalat egyes tekintetben, de talán még az MLU-t sem. A késõbbi bõvítés során is történt enyén szólva pár orbitális baromság. A gépek hibridek lettek, igen modern új elektronikát kaptak (tényleg a világ élvonalába tartozót), de a szárnyak azok nem újak (nem mintha kierpülnénk a mai hozzáállással valaha õket..). A légiutántölhetõség igen hasznos dolog, de a vásárolt repóraszám szerint ELÕRE lehetett tudni, hogy egyetlen pilóta sem repülhet évi 120 óránál többet. Aha. NATO tanker közelébe nem mehetsz ilyen kevés repidõvel. Tehát vettünk egy olyan képességet amit elõre lehetett tudni, hogy nem tudunk kihasználni. Na itt kéne egy két döntéshozót belerúgni a Dunába...

És még lehetne folytatni.

az indexen írták, hogy mennyi mindent kaphattunk volna INGYEN, csak nekünk nem kellett.

rosszul vagyok, ezt ki kell hevernem...

"Soha nem volt az sem világos számomra, hogy a Gvozgyikákat miért vették el a dandároktól, miközben a BTR megmaradt. A Gvozgyika is csak 12 tonna."
nem a súly alapján ítéltek hanem a lánctalptól irtóztak 😊
S-6, és a kevés t72 kívül semmi lánctalpas dolgot nem tûr meg a honvédség.
És mivel az egyetlen kerekes dolog a btr az lett a best 😊)

meg ugye a csehek kaptak még mi-171 stb. Sutyiba azért jönnek az orosz cuccok is 😊

Meg vannak orosz eredetû légvédelmi rendszere, a Tor-t-bõl van nekik valamennyi.

mondjuk ezt már régóta tervezik a görögök

A katonák mit mondanak, mennyire használható az Osprey? Jó hogy gyors, de "éles" akcióban hogy szerepel? Mivel meglehetõsen bonyolult szerkezet, a sérülésállósága megfelelõ? Vagy olyan mint a Harrier, szép szép de ha egyszer meglövik esik?

Ok, kép az jöhet.

Viszont még most sem tiszta. Leírod kétszer tökéletesen ugyanazt, de a végeredmény mégis különbözõ. Mitõl?

Az, hogy hogyan robban az bomba és milyen kárt okoz az az idõzítésen is múlik. A GBU családnál ez talán már a levegõben is állítható. A földön biztosan. Magyarán a GBU pontosan ugyanazzal a hatásmechanizmussal tud pusztítani helyen beállítás esetén csak kétszer annyi robbanóanyaggal. Vagy valami nagyon speciális töltet van Durandalban amirõl nem tudok?

Hát nem találtam ilyen képet. De ha visszaszerzem azt a könyvemet, akkor beszkennelem majd.

hozzá kell még tenni, hogy ha az oldaladon lóg, és sûrûn nekiütõdik a testednek, a tár is kieshet.

"Komolyan mondon nem értem. Nem kötekedek, egyszerûen nem értem."
Mind a kettõ áttöri a betont. A GBU mélyebbre is tud annál fúródni, de jelen esetben arra nincs szükség, mivel a kifutópályák alatt azért nem 8 méteres betonréteg van.

"Ezt sem értem. A GBU találat nem töri szét szerintetek a betont?"
Áttöri, és csinál egy krátert. A kráter körül lesz törmelék. Pont.
A Durandal áttöri, csinál egy krátert, majd emellett elég széles felületen széttöredezik, hullámossá válik a beton. és erre jön a törmelék.
Az egyiknél kapsz egy (csak mondok egy számot, lehet, hogy több) 30 méter átmérõjû krátert.
A másiknál kapsz egy 15 átmérõjû krátert, meg köré még további 5 méter távolságig töredezett, felpúposodott betont.

A rombolt felület hozzávetõleg azonos. Csak az egyiket nehezebb javítnai.
megpróbálok képet mutatni spec betonromboló bombák hatásáról. Ott látszik, hogy miért hatékonyabb.

"Dehát a "könnyû lövész" koncepcióba nem illik bele!"
Ja, tényleg, el is feledtem! De jó, hogy mondod. 😄
Hisz a BMP 12 tonna, a BTR meg 14. 😊
Soha nem volt az sem világos számomra, hogy a Gvozgyikákat miért vették el a dandároktól, miközben a BTR megmaradt. A Gvozgyika is csak 12 tonna.

Amúgy tudtad, hogy már jóideje nincs könnyûlövész koncepció? Sikerült nagyjainknak is felfogni azt a tök egyértelmû tényt, hogy az a gyalogos, amit egy páncélozott, 14 tonnás, nyolckerekû jármû szállít, és az ad nekik tûztámogatást gépágyúval vagy nehézgéppuskával, az a legnagyobb jóindulattal sem tekinthetõ könnyûlövésznek. Nyugati terminológiával ezek gépesített lövészek. Azon belül kerekes harcjármûvel felszerelt gl.-ek. (Az APP-6A-ban is külön jelölése van a láncos ill. a kerekes jármûvekkel felszerelt egységeknek.)
De mivel igen nagy égés lett volna, ha a volt Gl.-bõl elõször könnyû lövésszé, majd újra gépesített lövésszé változik a magyar haderõ tetemes része, így kitalálták, hogy mi csak simán lövészekkel vagyunk ellátva.
Okos megoldás! 😊
Kár, hogy nyugaton mindenhol továbbra is a gépesített lövész jelzést használják ránk. Csak annyit kérdeznek: "Mi szállít benneteket?" - "Hát BTR." - "Akkor mechanized infantry". És már rajzolja is a jelet a térképre. 😉
És persze cseppet sem izgatja õket, hogy mi magunkat minek nevezzük.
Viszont roppant "hasznos volt", hogy így sikerült két állománytáblaváltást (átalakítást) beiktatni, és a sok sógor-koma-jóbarátnak beosztást találni. Na meg ugye minden egyes papíron, ami hivatalos, cserélni kellett a feliratot, fejlécet. Egészen a rajszintû részfoglalkozási-jegyekig bezárólag.
Namármost nekem anno volt egy szekrényem, tele papírral, meg egy másik, tele szabályzattal. A szü. tts.-nek hasonló mennyiség volt, csak neki szabályzat helyett is papír volt. A szd. pk. és helyettes együtt beszálltak még egy kisebb szekrénnyel.
Ez csak egy század papírmennyisége volt, amit le kellett cserélni, vagy átpecsételni, ne adja az ég (harckészültségi okmányok, miegymás) újragyártani. (Nem említem sokat azért ezt a harckészültségi okmányt, mert a végén még kiskorúbézoli virtuálisan feldug valamit a hátsómba. Ha papírmunkát végez manapság, gyanítom lehetett ilyesféle mókában része elég. 😊 )
Szegény T-irodásokat sajnáltam nagyon. Hogy azok mennyit sz*ptak emiatt az ökörködés miatt, az kimondhatatlan...!
Na meg ugye, ha névváltozás történik, akkor az alakulat megszûnik, és az új lesz helyette. Természetesen az addigi csapatzászló megy vitrinbe, és lesz helyette új. Mindenki át lesz helyezve az új alakulathoz. Ami voltaképpen ugyanaz, mint azelõtt, nem lesz új munkája, és ugyanoda jár ugyanazt csinálni, csak más a cégnév. És persze mindenkivel új elbeszélgetés, beosztásfelajánlás, stb. ("Elvállalja-e az új beosztást, ... ami a régi?" Elbeszélgetéskor még az ezredes is röhögött velünk együtt. 😊 ) A személyügyeseket sem sajnáltam. Egy ilyen új beóba helyezés valami 3-4 példányos jegyzõkönyv, meg még pár papír. 20ezer embernél... 😊
Ja, a csúcs az volt, hogy mikor könnyûlövészek lettünk, egy évre rá a zászlóaljunk kapott egy kopjafát. Fel is lett állítva az épület mellé, úgy, ahogy az kell. Ünnepség, felavatás, leleplezés, kutyafasza, miegymás. Ma is ott van még, bár már egy évre rá akkora repedés volt rajta hosszában, hogy öröm volt nézni. 😊
Na, a lényeg, hogy megünnepeltük a zászlóalj fennálllásának 1 éves (!!!) évfordulóját. 😄 (Tény, roppant hosszú év volt.)
Egy évre rá meg hivatalosan megszûnt a zászlóalj, és újjáalakult más néven. Könnyûlövészbõl lövészzászlóaljá vált. Szegény kopjafa, ha lett volna tudata, pillázott volna erõsen, hogy most mi a rákot keres õ ott. Röhely. 😄

Én igazából azt nézem, hogy milyen célpontok jöhetnek szóba egy hjmû. esetén:
- gyalogos katonák és páncélozatlan cuccok: PKT vagy más, párhuzamosított gpu.
Meg ugye a gépágyú repeszgránátokkal.
- Könnyen páncélozott eszközök: gépágyú a legjobb ellene.
- Harckocsik: ir. pct. rak.
- Bunkerek, épületek: Itt talán a löveg a legjobb, de nincs olyan bunker vagy épület, aminél ne lehetne megoldani a pusztítást gépágyú/pct. rakéta kombóval.
- Légi eszközök: gépágyú.
Tehát már a BMP-2 is bõségesen rendelekzett ezügyben azzal a képességgel, amivel kellett. Igaz, bizonyos helyzetekben hasznos lehet a löveg, de szerintem kissé túlzás. Én nem raktam volna bele, és így nagyobb hely lett volna másnak. Pl. katona bácsiknak. 😊
Mondjuk arra jó volt, hogy a nyugat kicsit összekakilja magát, mikor létrehozták. Sokan csak azt látták, hogy 100mm-es löveg. Ami ugyan az egyezmények szerint nem igazi hrckocsilöveg, viszont egykor a T-55-ösök is ilyen ûrmérettel flangáltak.

Jó kis cucc lehet az Apache. Gonolom az minden gond nélkül úgy igazítja a cél megközelítési profilját, hogy végighúzzon a kifutó felett. Az ára sem semmi...


Az érdekes, hogy egy európai fegyver egy amerikai indián törzsrõl van elneveze. 😊

Szerintem itt egy kicsit elbeszélés megy egymás mellett.

Molni azon kérdõzött, hogy egy Durandal hatékonyabb lehet-e, mint egy BLU-109 alapú GBU-24. Szerintem a két fegyver hatékonysága között akkora hatalmas különbség e téren nem lehet. A Durandal egy rakétahajtómû segedelmével mászik be jó mélyre, a BLU-109 meg a tömege/tehetetlensége folyamán. A Durandal 150kg, a BLU-109 240kg robbanóanyaggal van megtöltve. Emiatt robbanóerõ terén talán a BLU-109 elõnyben van, ennyi tény.

A Durandal mellett szól, hogy kisebb tömeg mellett képes elérni a célt, ellene, hogy át kell repülni a cél felett. A GBU-24 mellett szól, hogy messzebbrõl ledobható, nem kell a célhoz közel menni, viszont egyetlen 1 tonnás bombával tudja azt megvalósítani, amit a Durandal 204kg-al.

A Durandal már a Francia légierõben sincs rendszeresítve, helyette az MBDA Apache robotrepülõgépet használják, amelyik 10, a Durandal-on alapuló résztöltettel rongálja meg a kifutót.

ment priv., mert OFF.

Ezek után végképp nem értelek titeket.

1. Leírod, hogy a Durandal is átüt komoly vastagságot. A GBU is. Akár az egészet.

2. A Durandal kisebb, a GBU nagyobb.

1. + 2. = A Durandal jobb? Miért?

Komolyan mondon nem értem. Nem kötekedek, egyszerûen nem értem.


Egy töredezett betonfelület viszont jóval több munkát igényel, nem mellékesen 100%-ban blokkol mindenféle légi tevékenységet róla.

Ezt sem értem. A GBU találat nem töri szét szerintetek a betont? Keressetek bunkerekrõl képeket. Ragyogóran megtörte azok feületét azon kívûl, hogy belül totál kipucolta õket.

Dehát a "könnyû lövész" koncepcióba nem illik bele! 😊

A löveg szerintem nem túlzás, alapvetõen kis csõnyomású darab, hasonló, mint a BMP-1 lövege. Épületek, nem komolyan megerõsített épületek ellen hatásosabb, mint egy gépágyú. Mondjuk mióta láttam élõben a CV9040 lövegét, és videókat mire képes, kezdem én is úgy gondolni, hogy gépágyúban is a méret a lényeg. 😊

Asszem volt nekik (vagy van is még) BMP-1-esük. És gondolom elégedettek voltak vele, így esett a választás a 3-asra. Ami valóban jó választás.
(Bár én személy szerint túlzónak tartom a löveget, de azért nem rossz.)
Sajnálom is, hogy nálunk nem a BMP maradt, és nem a BTR-t vonták ki. A BMP nem kicsit jobb volt szinte minden téren.

"A Durandal amennyire látom, csak a felsõ réteget tudja áttörni és azt kapja szét."
Rosszul látod. A Durandal is átüt egész komoly vastagságot. és az is tönkreteszi az alapot. Igaz, nem üt át 4 méteres betonréteget, de igazából nem is kell.
Azt arra alkották, hogy a beton kifutópályát tegye tönkre. A GBU-t nem.
Harcu meg úgy látom, leírta a többit, így a javítási dolgot nem ragozom.

Nem ezt írtam én is, csak más szavakkal? :S

"Magyarán nem "ülepítenek egy kicsit 'oszt jóvan" helyzet van."

Dehogynem. Kicsit ledöngölik a földet, azon a 10 méteres körben csak sima föld lesz, max ráhúznak egy mûanyag hálót. A felület sima, a gépek tudnak rajta mûködni, port nem szívnak be a hajtómûvek, a teljes hossz máris használható. Egy töredezett betonfelület viszont jóval több munkát igényel, nem mellékesen 100%-ban blokkol mindenféle légi tevékenységet róla.

Ennyit arról, hogy egy NATO, sõt, EU tagország nem vesz orosz fegyvert: Görögország és Oroszország várhatóan hamarosan aláírja az 1,000 darab BMP-3M-et tartalmazó vásárlási csomagot.

Nem, mintha IFV-t nem lehetne az EU-ból venni, CV90 (Svédország), Pizaro/Ulan (Osztrák/Spanyol), Dardo (Olasz), Warrior (Anglia), és készül a német Puma is. Görögország amúgy régebben is vásárolt orosz fegyvereket, például a Zubr légpárnásokat.

Az általános elv az, hogy egy azonos teljesítményû, de kisebb turbós motor valamivel kevesebbet eszik, mint az azonos teljesítményû szívómotor. A másik dolog, hogy egy bizonyos határ alatt egyszerûen annyira alulmotorizált a jármû, hogy a kis motor éppen azért eszik többet, mert egyfolytában teljes fordulaton jár, a nagyobb meg pont nyomatékcsúcs közelében. Pl. a 60 lovas 1.4-es Opel motorok többet ettek, mint a 75 lovas 1.6-osok, mindig megvolt a fél liter az utóbbiak javára (F Astrák).
A turbó persze okoz fogyasztásnövekedést, hiszen rontja az áramlási viszonyokat, de az általa nyújtott teljesítménynövekedést figyelembe véve gazdaságosabban üzemeltethetõ.
Nem tudom, hogy a te Saabod milyen, de az általam ismertek mind bekapták a 10 liter országúton is (turbos), míg a mostani 93-nak megfelelõ benzines 2 literes Vectra nagyon nem eszik annyit. A turbós Saabok nem tudtak kevesebbet enni városban 12-nél. Persze minden erõsen cipõtalpfüggõ.

Nem értelek most sem. A Durandal amennyire látom, csak a felsõ réteget tudja áttörni és azt kapja szét. A 2000 fontos pct. bomba az erõlködés nélkül átviszi az egészet. Nem csak a felsõ réteget teszi tönkre, az egészet. 0-ról újra kell alapozni szinte az egészet szerintem, mert semmiféle teherhordó és teherelosztó réteg nem marad a kérdéses szakasz alatt. Magyarán nem "ülepítenek egy kicsit 'oszt jóvan" helyzet van.

Szerinted ami egy ilyen dolgot így hazavág annak egy betoncsík az akadály?

Ez is igaz, de Cifu is leírta, 1 darab nagy lyuk csak két kisebb részre vágja szét a kifutót, amire még vészleszállás, felszállás csökkentett terheléssel lehetséges marad. Nem mellékesen tényleg csak pár teherautó föld meg egy dózer, és a kifutó újra alkalmas lesz fogadni a gépeket. A sorozatban oldott bombák meg gyakorlatilag szétszaggatják a betont, ott nem lehet mást tenni, mint új réteget kell ráhúzni szinte végig.

Nekem valahogy kialakításban nem tetszik az AUG. Olyan esetlenül éreztem vele magam, mikor a kezembe került. De ez csak személyes dolog. Mindettõl függetlenül amit leírtál róla, szerintem helytálló. Jó kis fegyver az. 😉

1. Igen

2. Nem képezi vita tárgyát, hogy a benzines többet fogyaszt.
De azt is hozzáteszem, hogy egy komolyan feltöltött (1bar túlnyomás feletti) Otto motor nem nagy eltéréssel a szívó társához képest azonos teljesítmény leadásakor. (Az egyik (ex) Saab-klubtársam 400Le feletti, alapvetõen az enyémmel azonos motorral felszerelt kocsija kb. ugyanannyit / valamivel többet fogyaszt, mint az én széria 185 lovasom. De az enyém kevesebbet, mint a normál, turbó nélküli 2000-es)

Krisztusom. Ez egy F-16C repóra cirka 3-szorosa.

Tehát csak lehetett 4-et vinni. Vagy akár hatot. (Amúgy a 4-et a tömegre értettem.) Tehát?

"Ha a beton alól kirobbantod azt ami tartja a pályát az vajon mennyire tördeli szét a betont? Még az alapja is hiányozni fog a pályának szerintem."
Eltáncolom.
A GBU-t nem erre tervezték. A Durandalt erre tervezték.
Nem robbantasz alóla semmit GBU-val, mivel az sima krátert csinál. A Durandal meg nem csak krátert csinál.
Kiskorúbézoli is leírta, hogy nem az a cél, hogy mekkora kárt okozol, hanem hogy milyen sokáig tart helyrerakni.
Én meg írtam, hogy ha csinálsz egy krátert, akkor a helyreállítás annyi, hogy jön egy buldózer, a törmeléket beletolja a kráterbe, hoznak mellé még pár teherautó sódert meg hasonlót, majd ülepítenek egy kicsit, és jöhet rá a beton.
Durandal esetén meg elõbb a jópár négyzetméteresre töredezett betonlapokat kell felszedni, és csak utána jöhet a többi. Ha meg többet szórt le, akkor sokkal nagyobb a meló, mintha ugyanaz a robbanóanyag-tömeg egy helyre összpontosulna.

Megint kongatják a harangot a V-22 Osprey felett.

Engem mondjuk egy adat vágott hátba keményem: egy repült óra 11.000$.... <#guluszem1>

Mert francia srácc ezt állítja. Szerinte egy Darab Durandal nagyobbat szól. Ezen akadt fent a szemem.

Az más.

Természetesen a BLU-109 alapúról beszéltem. Az Mk-84-nek is van ilyen verziója?

Ennek az oldalnak a közepén van egy összesítés, hogy milyen komponensekbõl is áll az adott GBU-24 változat.

"atmoszferikus benzines motorok"
Ez feltöltés nélkülit jelent?

"Megjegyzem, az ugyanakkora töltõnyomással üzemelõ O. és D. motor között az O. motor javára jelentõs teljesítményelõny van."
Ezen én is gondolkodtam, de milyen fogyasztás mellett?

Tudom, de én tökéletesen elfogult vagyok. :-)

Ha jobban megnézed, a ruszki V2-es csak a közepes T34-ben teljesített megfelelõen.
Amint átkerült a nagyobb ISz2/3-ba, már közel sem volt olyan jó.
Elég az orosz nehézhk-k és a velük megegyezõ harci tömegû Panther harcászati mozgékonyságát összehasonlítani. (Tkp. az ISz2/3 nem sokkal volt mozgékonyabb a 70tonnás Tiger II-nél...)
A hadmûveleti mozgékonyságban egyértelmû a Diesel-fölény a kisebb fogyasztás miatt.
Persze felmerül a kérdés, hogy egy 20%-os teljesítmény növelés egy nagy Diesel motor esetében (500-ról 600Le-re) mennyit ront az élettartamán?
A háború utáni (elsõsorban amerikai) Otto-motorokat ne vegyük ide, a befecskendezés miatt sokkal hatékonyabb volt a német porlasztós motoroknál.

A jelenlegi, szgk-ban alkalmazott Diesel és Otto motorok összevetése szintén nem szerencsés, mert a nagynyomású feltöltéssel rendelkezõ D. motorok mellet többnyire még mindig atmoszferikus benzines motorok állnak szemben.
(Megjegyzem, az ugyanakkora töltõnyomással üzemelõ O. és D. motor között az O. motor javára jelentõs teljesítményelõny van.)

Ha komolyabban érdekelnek a nehéz hk-k, ajánlom EZT [a könyvet, ha esetleg nem ismerted.

Mk.82 HD High Drag. Egy szerencsés állat. <#smile>

A Durandal esetén miért akarod akkor egy-az-egyben összevetni a két fegyvert, ha gyakorlatilag a Dirandalt sose dobják le magában? 😊

Mert francia srácc ezt állítja. Szerinte egy Darab Durandal nagyobbat szól. Ezen akadt fent a szemem.


A GBU-24 tömege egy tonna felett van, egy Durandal 204kg-am, tehát egy GBU-24 helyett 5 Durandallal lehet számolni.

Akkor már inkább 6-tal, mert akkor az F-111F annyit vitt volna. 😊
A légellenállást viszont már említettem. 6 Durandalé iszonyatos egy LGB-vel összevetve.


Továbbá az sem mindegy, melyik GBU-24-rõl beszélünk, hiszen én a "normál", Mk.84 alapú általános repesz-romboló bombát vettem alapul, te viszont ha jól nézem, a BLU-109 bunker-buster alapút.

Természetesen a BLU-109 alapúról beszéltem. Az Mk-84-nek is van ilyen verziója?

Biztos? Nem konkrétan azzal a céllal hozták létre, hogy alacsonyan repülve hatolhasson be a szovjet légtérbe? A terepkövetõ radar akkor miért van benne?

Behatoljon alacsonyan a légtérbe, de ott ne a cél felett átrepülve mérjen csapást, hanem attól távolabb, robotrepülõgépekkel, vagy felette magasabban átrepülve nukleáris bombákkal. Én még olyan B-1B bevetésrõl nem tudok, amikor a Bone alacsony magasságban elhúzva a cél felett hajtott végre csapásmérést...

Az egy dolog, hogy így demóztak. Azért háborús helyzetben éjszaka nem tudom, hogy ténylegesen végig tudtak -e volna rongyolni pontosan a kifutó felett. (A Tornadóknak ez sikerült 1991-ben?)

Ha jól tudom, az angol Tornadoknak sikerült JP233-al, de õk nappal repültek. Voltak is veszteségeik. De a rárepülésnél eleve úgy voltak a navigációs fordulópontok megadva. Egy kifutó nem fog sehova elmenni, nem olyan nehéz azért hosszában végigrepülni felette...

A Durandal és a JP233 esetén is tiltva volt ha jól tudom, hogy kötelékben repülve vessék be õket, mivel a felrepülõ törmelék és repeszek túl veszélyesek.

Csak te nem 1db Drandalt vetsz össze 1 db GBU-val! 1 db Durandal kisebb kárt okoz, mint 1 db GBU-24, ez tuti. Naná, hogy hatásosabb a Durandal, ha leoldasz vagy egy tucatot. 😊

Egyetlen Durandalt sose vetnek be, mindig "csomagban" viszik és dobják le.

Amikor szóba kerül mondjuk a MiG-29 vs. F-16 vita, akkor mindig azt hangoztatod, hogy egy ilyen párharc esélytelen, mert az F-16 mögött mindig ott az AWACS, tehát bevetési szinten nincs sima párharc.

A Durandal esetén miért akarod akkor egy-az-egyben összevetni a két fegyvert, ha gyakorlatilag a Dirandalt sose dobják le magában? 😊
A GBU-24 tömege egy tonna felett van, egy Durandal 204kg-am, tehát egy GBU-24 helyett 5 Durandallal lehet számolni.

Továbbá az sem mindegy, melyik GBU-24-rõl beszélünk, hiszen én a "normál", Mk.84 alapú általános repesz-romboló bombát vettem alapul, te viszont ha jól nézem, a BLU-109 bunker-buster alapút.

Az ak közel sem tökéletes 😊

Az Mk.82 nem Durandal, a B-1B meg nem éppen alacsonyan támadó repülõgép.

Biztos? Nem konkrétan azzal a céllal hozták létre, hogy alacsonyan repülve hatolhasson be a szovjet légtérbe? A terepkövetõ radar akkor miért van benne? Az, hogy atomfegyver helyett mással teszi, az nekem nem számít. A képessége megvan rá. Az más kérdés, hogy rikán használta ki ez, de errõl csak az adott konfliktusok tehetnek.

A B-52-õt sem arra találták ki, hogy õrjáratozzon és JDAM és LGB fegyvereket használjon. Az USAF volt (?) startégiai bombázója mégis kõkeményen taktikai feladatot lát el Afganisztán fellett. Kemény...


A Durandal, JP233 és társai esetén a kifutó felett hosszában repülnek végig a gépek, nézd meg az ezeket bemutató videókat.

Az egy dolog, hogy így demóztak. Azért háborús helyzetben éjszaka nem tudom, hogy ténylegesen végig tudtak -e volna rongyolni pontosan a kifutó felett. (A Tornadóknak ez sikerült 1991-ben?) Nappal okés, de akkor végképp az öngyilkossággal felérõ próbálkozás ez egy komolyabb légvédelem estén. Szélsõséges esetben a merõleges rárepülés is szóba jöhet szerintem. Egy klasszikus 4 gépés kötelé minden tagja máshol húz át a reptér felett és nagyon kis idõeltérésekkel oldja a bombákat. Egy csak talál a 6-12 bombából, így is gépenként és elég rendesen felszeletelik a kifutót.

Eltértél már régen az eredeti tárgytól. A téma onnan indult, hogy a Durandal hatásosabb egy kifutó tönkretételére, mint a GBU-24. Hatásosabb? Igen.

Csak te nem 1db Drandalt vetsz össze 1 db GBU-val! 1 db Durandal kisebb kárt okoz, mint 1 db GBU-24, ez tuti. Naná, hogy hatásosabb a Durandal, ha leoldasz vagy egy tucatot. 😊

Itt te szépen azt feltételezed, hogy az összes Durandal talált és végigszórta a kifutót. Ez elég meredek szerintem. Ezt azt feltételezi, hogy a gép nyílegyenes végigrepült a pálya felett. 1999-ben a B-1 bombázók Mk-82-vel nem ezt csinálták. 15-30 fokos szögben repültek rá a kifuóra és úgy oldottak. Durandallal is belefér ez a támadási pfrofil. Ezen módszerek is "csak" kettévágják a betont.

Az Mk.82 nem Durandal, a B-1B meg nem éppen alacsonyan támadó repülõgép.
A Durandal, JP233 és társai esetén a kifutó felett hosszában repülnek végig a gépek, nézd meg az ezeket bemutató videókat.

Ez igaz, darabra. 1990-1995 körül 40-50k $ volt egy LGB asszem. Viszont egy találat ugyanazt eléri, mintha 12 oldott Durandalból csak 1-2 talál és nem kell alacsonyan repkedni. Egy lelõtt gép ára 30 milla. Így nem tûnik olcsóbbnak. 😊

Durandal esetén szinte biztos, hogy az összes talál, mivel igen kis magasságból oldod. Azt meg már tisztáztuk, hogy ennek mi a veszélye. 😊


Nem vagyok építõmérnök, de az ami átvisz egy megerõsített betonbunkert gyanítom átvisz vékonyabb betont is.

Enerigaelnyelés szempontjából jobb egy vastag réteg zúzott kõ, mint egy tömöre beton, legalábbis ha jól tanultam...


Ezt szintén meg lehet tenni LGB-vel, 2-3 db elég. A kifutó eleje és vége meg középen. Vagy más elosztásban is fel lehet "szeletelni" a kifutót.

Eltértél már régen az eredeti tárgytól. A téma onnan indult, hogy a Durandal hatásosabb egy kifutó tönkretételére, mint a GBU-24. Hatásosabb? Igen. Hogy veszélyesebb, az egy másik kérdés. Hogy meg lehet oldani GBU-val, az is.

Én úgy tudom, hogy egy ideig papíron még hordozhatta, mikor az F-111 kivonása megkezdõdött, de sose repült már vele, és az 1990-es évek második felére a teljes készletet eladták / selejtezték. Bevetni csak F-111-esrõl vetette be az USAF.

Azért kérdezem ezt, mert ismerek olyan csókát aki az USAF-ban szolgált Vietnámtól nem tudom meddig, de õ eddig nem kifogásolta azt egy szimben, hogy az F-16A Block 15 - F-16C Block 32 szériák tudják cipelni. Fotót viszont én sem láttam még errõl.


Kifutónál nem az a lényeg, hogy egy nagy lyukat csinálja, hanem hogy minél több kisebbet. Még ha a kifutó közepébe is robbantasz egy lyukat, akkor is lesz 2x X méter hosszú kisebb kifutó, ahova vészhelyzetben leszállhatnak a gépek. Egy Durandal futás után viszont jó eséllyel teljesen használhatatlan lesz a kifutó.

Itt te szépen azt feltételezed, hogy az összes Durandal talált és végigszórta a kifutót. Ez elég meredek szerintem. Ezt azt feltételezi, hogy a gép nyílegyenes végigrepült a pálya felett. 1999-ben a B-1 bombázók Mk-82-vel nem ezt csinálták. 15-30 fokos szögben repültek rá a kifuóra és úgy oldottak. Durandallal is belefér ez a támadási pfrofil. Ezen módszerek is "csak" kettévágják a betont.

Azt se felejtsd el, hogy egy csomag Durandal olcsóbb, mint egy GBU-24...

Ez igaz, darabra. 1990-1995 körül 40-50k $ volt egy LGB asszem. Viszont egy találat ugyanazt eléri, mintha 12 oldott Durandalból csak 1-2 talál és nem kell alacsonyan repkedni. Egy lelõtt gép ára 30 milla. Így nem tûnik olcsóbbnak. 😊

Ez az adott reptér kifutójától függ, de maradjunk annyiban, hogy egy normálisan megépített kifutó esetén nem csak egy 10-20 centi vastag betoncsík van, de alatt legalább 1 méter vastag alapozás. Nem hiszem, hogy egy GBU-24 több méter mélyre lemegy ebben.

Nem vagyok építõmérnök, de az ami átvisz egy megerõsített betonbunkert gyanítom átvisz vékonyabb betont is.

Itt nem azért kell többet oldani, mert nem preciziós fegyver, hanem azért, hanem mert a kifutó minél nagyobb részét akarják tönkre tenni.

Ezt szintén meg lehet tenni LGB-vel, 2-3 db elég. A kifutó eleje és vége meg középen. Vagy más elosztásban is fel lehet "szeletelni" a kifutót.

A könnyebb kezelhetõségért ezzel kell fizetni.
Úgy érted, hogy ez a keresztben benyomandó csap könnyebb kezelhetõséget jelent? Vagy a sátorvas elhagyására?
A könyv azt írja a Steyr kínálja hagyományos 3-4 állású tûznemváltóval de olyat nem láttam.

Én úgy tudod ezt már kicserélték/megfordították és azóta nem Ausztria az elsõ a véletlen lövések leadásában. :-)

Szerintem az ötvenest nem pont muszályból használják.

Nem mondtam, hogy nem jó az Aug, csak nem tartom akkora elõnynek a csõcsere játékot.
Nekem pl. nem szimpatikus.
Jobban járnánk ha AUG-unk lenne, de nem mondom, hogy megérné átfegyverezni pl. a HM-et rá.

a behajtható váltámasz szállítási céllal van.
Amúgy meg ha megteremted a tökéletest, akkor nehéz javítani rajta <#vigyor>