95105
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#52345
Ismételten megkérdezem, hogy hol a link? Így nem értem.
Azt sem tudta nekem még soha senki értelmesen elmagyarázni, hogy a mittomén milyen szuperkísérleti autók tesztjein hogyan számolják ki a 1 l benya / x km-et. Ugyanis tesztpályán nem futják le a távot...
A másik az, hogy semmi komfort nincs ezekben és "háromszor belerúgsz" és széteseik az egész. A legtöbb kísérleti jármű egy techdemó, ettől vannak jó fogyasztási érékeik. Viszont ettől használhatatlanok a gyakorlatban.
Ismételten felhívom a figyelmedet az EGY darab és EGYMILLIÓ darab közötti eltérésekre. Régen egy országnak volt egy darab számítógépe. Ma sok lakásban több van...
Attól, mert az USA legyártott 5 db űrsiklót, attól még nem képes technikailag 5 milliót. Nem is kell, speciális feladatköre van.
Összefoglalva? Az ár, az igény, a törvényi szabályozás, komfort és n+1 követelmény nem találkozik az ideális körülmények között, műszakilag elérhető maximummal. Ennyi.
Az, hogy sok olyan autót gyártanak és sok maraha megveszi a 160 pacisat, azzal én nem tudok mit kezdeni.
Az autók minden fejlesztés ellenére nem igazán könnyebbek, mert a beépített extrák - pl. légkondi - fokozatosan felzabálták a könnyebb és erősebb szerkezeti anyagokból adódó súlyspórolást és a törésteszteken való teljesítéshez sem árt a tömeggel (anyaggal) is rendelkező gyűrődő zóna. Ez igényel némi lóeró tartalékot, mert az autónak akkor is fel kell mennie a x%-os emelkedőn, ha az havas, 60-as szembeszél van és 4-5 80 kilós fickó ül bele. Nem lehet arra méretezni, hogy "itt és itt nem mehetsz fel". -
kisemlős #52344 Nos, ha olyan ütemű a fejlődés, akkor ezeknek a 20-30-as évekbeli értékekenek akár kisérleti szinten nem kellene csökkeniük?!
A lenti fejlesztések a hadsereg támogatásával/számára készültek, ehhez képest a második világháborús szállítójárművek 30-40 liter üzemanyagot fogyasztottak.
A belsőégésű motoroknál én nem látom azt a fejlődési sebességet, mint anno a gőzgépeknél, csak azt veszem észre, hogy egy családi autó már 162 lóerős, amire semmi szükség...
Valószínűleg azért írok marhaságokat, mert nem vagyok olyan okos, mint Te! De hát istenem, ne mlehet olyan okos mindneki... valakinek ostobának is kell lennie, és kérdeznie.
-
#52343
Melyeik hsz?
De úgy érzem, folyamatosan fejlődünk vissza!
A kísérleti rövidtávon használt technológiát ne keverd azzal, amit milliós nagyságrendben használt nem szuperizolált körülmények között, ahol nincsenek egyéb követelmények.
Régen a tömegautó a Ford T modell volt. Ma mi a tömegek által elérhető színoval?
60 éve hányan utazhattak repülővel és hova? Most? 15 éve hol volt olyan inertenet penetráció, mint ma és hol volt a mai sebesség?
60 év hol volt nagy sebességú vasút hálózat?
Stb., napestig sorolhatnám.
Soha nem értettem azokat, akik - már elnézést - ilyen méretes marhaságokat írnak le, hogy fejlődünk vissza... -
kisemlős #52342 Egy valamit magyarázzon meg nekem valaki!
A Krüger által belinkelt motor a leírás alapján, 160 km/h sebességre képes, a fogyasztása elképesztő: 1 liter benzinnel 112 km-t tesz meg. 1933!!!!
A Szaharát 1921-ben!!! szelték át motorizált járművekkel. 2 tonna teherbírású féllánctalapas teherautók voltak ezek, maximum 30-40 km/h-ás sebességgel. Ezeket a teherautókat 10 lóerős motor hajtotta!!! Most a fűnyírómba van kb.: ekkora teljesítmény
Értem én, hogy új technika, szervó kormány, elektromosan állítható visszapillantó tükör, ablakfűtés, kevesebb karbantartás, üzembiztosabb rendszerek… De úgy érzem, folyamatosan fejlődünk vissza!
-
kisemlős #52341 Ha figyelmesebben elolvasod, amit írtam, akkor nem azt írtam, hogy a lőszert, hanem a puskát szóltad le!
Ezért olvastam utánna, hogy mit írnak róla. Nem vitázom, nem értek hozzá, biztosan vannak már jobb fegyverek, Te jobban otthon vagy a témában.
Kettő dolog fogott meg:
Mozambik felvette a címerébe. (barátságos népek lehetnek)
Valamint, hogy speciális lőszerrel (a wiki szerint) átviszi a beton falat.
Gondolom, a modernebb fegyverek is ki tudják lőni az ilyen lőszereket, már, ha valós lőszerekről van szó -
bgabor #52340 "bár nem tudom, bgabor, hogy a múltkor leszólta az AK-t utánna olvastam. Azt írták speciális lőszerrel akár a 10 cm-es betont is átüti"
Ha figyelmesebben elolvasod, megfigyelheted, hogy nem a lőszert szóltam le, hanem a fegyvert ami tüzeli. Röviden: A körítéssel van a probléma. Az AK nem azért rossz mert 7.62x39mm-es lőszert tüzel, hanem mert a modern fegyvertervezés semmilyen követelményének nem felel meg, évtizedek óta elavult fegyver. Pontosan ezért van az, hogy sok cég fejleszt ma is 7.62x39mm-es kaliberre gépkarabélyt,(az #52262-ben belikelt is ilyen) amelyek ezt a jól eltalált és nagyon elterjedt lőszert tüzelik, viszont könnyűek, ergonomikusabbak, és megfelelnek annak a sok feltételnek, amelynek 2010-ben meg kell felelnie egy gépkarabélynak. -
kisemlős #52339 Akkor szerkesztd át a szócikket:
Ak 47 -
Gunslinger #52338 bár nem tudom, bgabor, hogy a múltkor leszólta az AK-t utánna olvastam. Azt írták speciális lőszerrel akár a 10 cm-es betont is átüti
A Terminátor plazmapuskája meg speciális lőszer nélkül tudja ugyanezt. Ugyanmár, hagyjuk az urban legendeket és a hasonló baromságokat.
egy modern páncélzatnak milyen vastagnak kell lennie, hogy egy gépkarabély ellen oltalmat nyújtson?
A piros vagy a zöld autók a gyorsabbak?
Milyen anyagú a páncél, milyen az elrendezése, emberen vagy járművön van-e, stb. Meg ugye az sem mindegy, hogy AP lőszerrel lőnek-e rá vagy sem. Sok tényezős a dolog szerintem.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#52337
egy modern páncélzatnak milyen vastagnak kell lennie, hogy egy gépkarabély ellen oltalmat nyújtson?
Itt az USMC által használt moduláris ballisztikai védőmellény és tartozékai:
![]()
A lényeg bal oldalt alul látható, azok a kerámia panelek, ezek tudnak megfogni egy gépkarabély lövedéket, a két nagyobb panel elöl (mellkas) és hátul elhelyezett zsebekbe, a két kissebb az oldalzsebekbe kerül.
Ezek olyan 18mm vastagok, kerámiából készülnek, a mellkast és a hátat védő a mérettől (testalkat/magasság) függően 2,4-3,6kg tömegűek egyenként.
Fura, hogy a képeken a katonák össze-vissza lézengenek, a harcjárművek buvónyílásai szabadon vannak, ergo a tömegtől nem félnek...
Mert nem harcolnak igazán komolyan. Általában legfeljebb a fontosabb részeket őrzik. BTW van közel-keleti topic... :)
Cifu majd biztos tesz fel jó képeket!
Én legfeljebb linket teszek ki. :)
Al-Jazeera -
kisemlős #52336 Köszönöm, én nem találtam meg az eredetijét! Ennek a modern megfelelője azért tudna meglepetést okozni... bár nem tudom, bgabor, hogy a múltkor leszólta az AK-t utánna olvastam. Azt írták speciális lőszerrel akár a 10 cm-es betont is átüti, egy modern páncélzatnak milyen vastagnak kell lennie, hogy egy gépkarabély ellen oltalmat nyújtson?
Kiváncsi leszek, Egyiptomban hogyan alakulnak majd az utcai harcok. Tegnap, hogy a pénzverdét ostromló csőcselék közé lőtt a katonaság már véres polgárháborúról fröcsögött a média, bezzeg, amikor az amcsi zsaruk/nemzeti gárdisták lőtték halomra New Orleans-i fosztogatókat, akkor az csak egy helyi probléma megfelelő kezelése volt... Fura, hogy a képeken a katonák össze-vissza lézengenek, a harcjárművek buvónyílásai szabadon vannak, ergo a tömegtől nem félnek...
Cifu majd biztos tesz fel jó képeket!
Azt hiszem a második világháborúban robbantották le az egyik piramis tetejét, hogy rádiós támaszontot létesítsenek rajta, kiváncsi lennék, megint fent ücsörögnek-e... -
Gunslinger #52335 Így van. Az .50 BMG az csak egy elnevezés, mint pl. a .357 Magnum és a .38 Special, két külön szám, mégis azonos lövedék méret! A 9mm Makarov is 9.2mm-es a valóságban, de lényegtelen. Továbbá idiótaság átszámolni az angolszász mértékegységben megadott adatokat metrikusra, semmilyen plusz információval nem szolgál.
Minden fegyverbe csakis olyan lőszert szabad betölteni, amilyen belevaló, ha ez .50 BMG egy puska esetében, akkor nem állunk le rajta agyalni, hogy akár egy másik .510-es kaliberű lőszer is beleférhet, mert a wikipedian azt olvasta az illető, hogy amúgy .510 az .50 BMG és ugyanígy más .50-es kaliberű lőszert sem próbálunk beleerőszakolni. A 7.62x39mm-es lőszert sem keverjük össze a .308 Win-el. Hovatovább, a 7.62x51mm NATO és a .308 Winchester is két külön lőszer! Van több fajta puska, ami nem tolerálja, ha összekeverik a kettőt! -
#52334
Nem foglaltam állást (nem is akarok, mert nem tudok), hogy ez a helyes, vagy az a helyes, csak megjegyeztem. -
Freeda Krueger #52333 nagyobban
itt nagyobban,1933 ból.
Nem olyan vad mint látszik. -
kisemlős #52332 Ez valami nagyon perverz fantázia rajz... a motor és a tank házasítása, mint a német kugelpanzer, de a fegyverzetéből ítélve, ez korábbi. (igaz a rajz készülhetett fél éve is)
![]()
-
#52331
A.E Hartink Pisztolyok és revolverek nagyenciklopédiája c. könyvében azt írja, a kaliber a huzagolt fegyvercső belső átmérője, rendszerint az egymással szemben lévő barázdáknál mérendő.
Jelenleg általánosan a ormózatnál mért űrméretet adják meg. Egyes esetekben valóban a barázdákat adják meg, mint a brit .303 esetében. De ez a ritkább esett. Legalábbis én így tudom. :) -
#52330
A lőszer megnevezése csak megnevezés, semmi több, nem is való másra. Arra van, hogy ha egy fegyveren rajta van, hogy X lőszer való bele, akkor X lőszert tegyél bele és ne Y-t.
#52329
A.E Hartink Pisztolyok és revolverek nagyenciklopédiája c. könyvében azt írja, a kaliber a huzagolt fegyvercső belső átmérője, rendszerint az egymással szemben lévő barázdáknál mérendő.
-
#52329
A huzagolt csövű lőfegyvereknél ugye a csőben két átmérő van, az órmózat és a barázda. Az ormózat a szűkebb, a barázda a nagyobb átmérő.
![]()
X = Ormózat, Y = Barázda
Így már gondolom érthető, a 7,62mm az ormózatnál mért átmérő a csőben. -
#52328
A Pave Tack az honnan maradt vissza? :)
1987-es beszerzés.
Ezeket az infókat egyébként hol találod meg?
Ezt especiel az AirVectors oldaláról, linkeltem már párszor szerintem. :)
mikor és mennyi AGM-65-öt szerzett be a RokAF, de erről sincs infóm. Pl. az F-5E/F és F-4ESK és DSK gépeik kaptak -e AGM-65D-t.
No az ilyesmikről viszont marha nehéz infót szerezni így utólag. Az internetre hacsak valaki külön nem tölti fel, nem rakják fel, hogy XY ország 20-30 éve milyen és mennyi fegyvert vásárolt.
Az AGM-65A/B gyártását 1978-ban beszüntették. Ehhez képest mégis az AGM-65A szerepel például a Globalsecurity.org oldalán. Sajnos megbízhatóbb info nincs. Szvsz az 1980-as évek végén, 90-es évek elején jelenhetett meg a D verzió, talán egyből a D2 a koreaiaknál. A Deagle szerint 2002 óta csak 3db AGM-65K-t rendelt és kapott Dél-Korea. -
Rommel28 #52327 Egy kis segítségre lenne szükségem mert teljesen belezavarodtam a lőszerkaliberekbe...
Van ugye az .50 BMG lőszer, amit 12,7X99mm-nek is jelölnek. De a lövedék átmérője meg 12,92 mm, ezért .510-nek kéne elölni, de mégse így csinálják.
Aztán ott az orosz 12,7 X 108mm lőszer, ami meg igazából 12, 98 mm(az orosz használati utasításban is mindig 12, 7-ként hivatkoznak rá), de angolszász mértékegységben ezt is .510-nek jelölhető, pedig 6 század mmel szélesebb az amerikai lövedéknél. Most hogy van ez?
Meg ott vannak a .3XX kaliberek. Pl egy orosz gyártmányú AK-ba általában nem jó az USA gyártmányú 7,62 lőszer, mert az ott.308-t jelent, de az orosz lőszer .311/312 átmérőjű. De pl a 7,62X51 mm NATo lőszer meg igazából 7,82 mm átmérőjű, és ezt is .308-cal jelölik...
Még kismillió ilyen eltérés létezik, pedig sokszor azonos(ekvivalens) lőszerként hivatkoznak rájuk. És ez nem csak a két mértékrendszer miatti átváltások okozhatják, ezt mutatja az orosz példa.
Teljes tanácstalanság... Van vmi magyar nyelvű írás ezekről? -
#52326
Tehát lényegében semmi a teljes flotta mennyiségére vetítve. A Pave Tack az honnan maradt vissza? :)
Ezeket az infókat egyébként hol találod meg? Szénné googlizok oldalakat olyan infókért, hogy pl. mikor és mennyi AGM-65-öt szerzett be a RokAF, de erről sincs infóm. Pl. az F-5E/F és F-4ESK és DSK gépeik kaptak -e AGM-65D-t. Azért érdekel ez, mert ugyabár azt is tőled halottam, hogy a D mittomén melyik szériájáig mozgó célok ellen nem igazán volt hatásos. -
#52325
Van hat darab AN/AVQ-26 Pave Tack pod a Phantomokhoz, tehát legalább ennyi gép rendelkezik célmegjelölési képességgel. Ezen kívül integrálták hozzájuk az AGM-142/Popeye rakétákat. Ennyi preciziós képességről tudok én legalábbis. -
#52324
Igen, balfasz politkusok. Ez elég? Mondjuk ez nem indok, csak okozot. Mindenbe belepofáznak, amiről fingjuk sincs...
Polkorrektek akartak háborút vívni, mert féltek, hogy szovjet tanácsadók meghalhatnak. Erre én azt mondom, hogy idegen ország állampolgára sajár felelősségére van ott. Magyarán rohadtul leszarom. -
#52323
Tehát mai napig AIM-9P ezek fegyverzete? Az igen... Mondjuk Észak-Korea ellen megfelel, de azért erre nem számítottam.
Az F-4ESK gépek képesek ma már egyébként precíziós csapásmérésre? -
#52322
A szovjetektől és a kínaiaktól. Attól, hogy a Koreai háborúhoz hasonlóan aktívan belépnek a konfliktusba. Hogy milyen logikátlanok voltak ezek a döntések, azzal mindenki tisztában volt már anno (lásd Westmoreland bejegyzése), de tenni ellene nem sokat tudtak. A civil vezetés úgy tekintet a tábornokokra, mint akik csak "bombázni és költeni tudnak", ezért aztán az elhíresült keddi elnöki munkareggelik alkalmával döntöttek a jóváhagyott célpontokról.
A repülőgépeknél a vizuális azonosítás első sorban a baráti tűz megakadályozását szolgálta, noha ekkoriban kezdték el az AWACS rendszereket is használni (EC-121). Ez viszont behatárolta a harcba bocsátkozás lehetőségeit (éjszaka hogy fogod megállapítani, hogy az ott egy MiG-21, vagy egy F-105?). -
#52321
Nagyon hülye kérdést teszek fel: van neked képes / infód olyanról, hogy AIM-9L/M van ROKAF F-4E / F-5E/F gépen? Kiváncsiságból elkezdtem keresni, de még 2010-es képen is látható F-5E AIM-9P-vel (itt látható), L/M-el nem. F-4E-vel detto ugyan ez a helyzet (kép). -
horthy #52320 Csak volt valami politikai vagy stratégiai oka hogy ilyen utasitásokat adtak gondolom nem szorakozásbol adták ki a harcászati szabályzatot , valamitől csak tartottak ? -
#52319
ez az amerikai utasítás a vizuális célazonosításról a háború végéig érvényben maradt?
Igen.
Sőt, még csúnyább a dolog. 1967-ig a repterek elleni támadásokra sem adtak engedélyt. Sőt, nem adtak tűzparancsot a vadászrepülőgépeknek, amíg tüzet nem nyitottak rájuk, és a Föld-Levegő rakétákra is vonatkozott ez az utasítás (tehát a vadászbombázók nem támadhaták az SA-2 indítóállásokat, amíg azok rakétát nem indítottak rá!).
Westmoreland (az amerikai főparancsnok a Vietnami háborúban) le is jegyezte a naplójába, hogy gúzsbakötött kézzel harcolnak. Megvolt a légifelvétel arról, hogy SA-2-es (Sz-75-ös) föld-levegő állásokat építenek ki, és kérték, hogy lebombázhassák még mielőtt elkészül. A válaszüzenetben az szerepelt, hogy megtagadják a támadás engedélyezését, és ne higyjék már, hogy ezeket használni mernék az amerikai gépek ellen.
Egészen a háború végéig a következő fontosabb ROE (Rules of Engagement - Harcbalépési Szabályzat) élt még mindig a légierő számára (sok más mellett, pl. a Kínai határ mintegy 30 mérföldes körzete tiltott övezett volt):
-Nem támadhatóak védettnek nyilvánított repterek.
-Nem támadható ellenséges MiG vadászgép kiengedett futóművel.
-Nem támadható olyan MiG, amely nem mutat ellenséges szándékot (ennek értelmezése komoly fejtörést okozott amúgy a pilótáknak)
-Nem támadható olyan Föld-Levegő állás, ami még nem üzemképes.
A fentiek közül az utolsót megszegte 1971-72-ben a 7. Légierő parancsnoka, John 'Jack' Lavelle, mikor arra utasította a pilótáit, hogy az építés alatt álló SAM állások környékén mozgó teherautókat, munkagépeket, telefonoszlopokat támadják. Emiatt Lavelle-t felelősségre vonták (még olyannal is megvádolták, hogy a bizonyítékokkat megpróbálta eltüntetni), és a légierőtől leszerelték. Tavaly Augusztusban posztomusz elnöki igazságot szolgáltattak, visszakapta a rendfokozatát, és tisztázták a nevét. -
#52318
mit kell alátámasztani és bizonyítani a saját egyéni véleményem és ízlésem. Ti is mikor mentek fagyi kérni az eladóhoz megmagyarázzátok, hogy miért épp citromosat kértek.
Fordított dolog. Ez esetben te nem citromos fagyit kértél, hanem elkezdted a pisztáciát "leszarozni", a nélkül, hogy kifejtenéd mi bajod vele, és valószínűleg még meg se kostóltad soha. :)
2. Én eléggé nagy Orosz haditechnika ínyenc vagyok, voltam mindig is, de amit ők csinálnak az már nem tudom lenyelni
Miért is? Mi az, ami a Fekete Sas esetén olyan eszméletlenül kivetendő dolog szerinted, hogy "leszaroztad"?
Egyébként elég ha kinézetre összehasonlítjuk bármelyik nyugati vagy keleti harckocsival.
Hasonlítsuk össze tehát a legfrissebben szolgálatba állított modern harckocsival:
![]()
Fekete Sas prototípus, Oroszország, 1997
![]()
XK-2 prototípus, Dél-Korea, 2007
Nem tudom, kínézetre én nem látok olyan dolgot, amin úgy meg kellene ütköznöm a kinézetén, pedig hát 10 év van közöttük.
meg egy átszabott T72/80/90.
A teknő egy átszabott T-80U, plusz egy futógörgővel, ez igaz. A torony viszont teljesen új, nem is hasonlít egyetlen korábbi orosz harckocsiéra sem.
Vagy csak mert automata a töltő, nem hinném.
Automata töltő van a T-64A óta (1967) minden szovjet harckocsin volt, tehát ez nem újdonság. Az, hogy a torony végébe lett áthelyezve a lőszertároló, a szovjet/orosz viszonylatban új. "Valódi" automata töltőt (tehát nem revolvertár, mint az AMX-13 esetében) ilyen módon a Franciák állítottak először rendszerbe a Leclerc-el, kísérletezni kísérleteztek vele nyugaton az 1950-es évek óta, de olyat, ami már megbízhatóan is működött, csak az 1970-es években sikerült gyártaniuk (MBT-70/KpfPz.-70). -
Rue East #52317 biztos ez?
a 21-esek nagy hányada nem a front légierőnél volt?
arra nem a Tu-128(28), Szu-15 és társai voltak?
csak mert bennem az él, hogy a 21-es, az a fronton tömegesen bevetendő vadászrepülőgép
vagy csak én értelmezek félre? :) -
#52316
A RokAF a '80-as években kapott AIM-9L-t vagy S-t? Mivel repültek az F-5E/F és F-4ESK és DSK gépek? AIM-9P-vel? -
kisemlős #52315 Köszönöm szépen a választ! -
kisemlős #52314 Off:
Azért egy harckocsi alakja, olykor lehet árulkodó a harcértékére nézve:
Lebegyenko -
katz #52313 Volt Lehel dolgozóként megerősítem, hogy a hűtőgépgyár valóban fel volt készülve lőszergyártásra. A hűtőkör elemeiben sok rézalkatrész van/volt és pl a szűrőháza (7,62mm átmérőjű) nem sokban tér el a hüvelytől. Mellesleg ezredmm pontosságban készült, miközben tizedmm pontosság elég lett volna neki. A cég rendelkezett a szükséges mélyhúzó szerszámokkal, illetve a bevizsgáló eszközökkel. Az új tulaj (Electrolux) a nem profilba illő dolgokat leépítette (az említett szűrőt már beszállító készíti), de pl a bevizsgáló eszközök még mindig az egyik legkomolyabbak az országban.
Az irodánkba amikor szerelték fel a légkondit 2 óra volt a munkásoknak árfúrni 1 (azaz egy!) vasbeton falat a sokból. A félnapos melót 4 napon keresztül csinálták és nem lazsáltak.
A hk sztori az valóban hoax. -
#52312
Azért én belátom, hogy haditeknikában nem külsőre kell alapozni, de sokat elárulhatnak bizonyos dolgok. Példának okáért ott a PAK-FA kilátszódó kompresszorlapátjai, hogy csak ezt említsem. -
#52311
Ha jól tudom ebben a hadműveletben az amcsik egy tankot vesztettek az se abrams volt hanem Bradley. (azt hiszem).
Irakiak meg...
És ha jól tudom volt pár fogoly, és ki volt téve egy amcsi tank belsejébe Rommel arc képe, és mondta az Iraki hogy mit keres az ő tankjuk belsejébe Rommel, azok meg lebaszták. :). (mert hogy az ő taktikáját alkalmazták ellenük). Valamelyik dok filmbe volt amit ide linkeltek még régen. -
bgabor #52310 Vegyük például a '91-es sivatagi vihar hadműveletet. (Többek között) az amerikaiak M1A1 Abramsei álltak szemben az irakiak T-72eseivel, és bizony az amcsi tankosok tartottak a szovjet harkocsitól. Fenyegető külseje volt, lapos kialkítása, hosszú lövege, és sok volt belőle. Az amcsi tankosok komoly veszteségekre is fel voltak készülve.
Aztán amikor az Abramsek összecsaptak az iraki köztársasági gárda T-72-eseivel, kiderült, hogy az iraki T-72esekben nincs hőképalkotó berendezés, elektromos toronyforgató mechanizmus, lézeres távolságmérő, modern gránátok, és sok más, a modern tankcsatákban nélkülözhetetlen eszköz. Mindezt egy olyan országban ahol a látási viszonyok a homokviharok és a páncélosok által felvert por miatt sokszor lehetetlenné teszik a vizuális célkeresést, egy olyan nyugati típus ellen(Abrams), aminek a lövegét a számítógép és az automata toronymozgató mechanizmusok másodpercek alatt a célra irányítják, méghozzá stabilizálva.
Eredmény: Az amerikai Abramsek gyakorlatilag veszteség nélkül semmisítettek meg többszáz iraki T-72est, úgy, hogy azok sokszor még csak nem is észlelték az Abramseket. Esélyük se volt.
Tehát a "ránézésre véleményt mondok" módszer harcjárművek esetében(is) erősen félrevezetheti az embert. -
bgabor #52309 Azért azt lásd be hogy itt nem egy kocsiról vagy egy nőről van szó, aminek a külsejéből már sok következtetést levonhatsz. Ezek haditechnikai berendezések, esetünkben egy harckocsi, amit más harckocsik leküzdésére és úgy általában gyilkolásra terveztek. Hogy ezt a feladatát mennyire hatékonyan látja el, arra nem fogsz tudni a külsejéből következtetni. Néhány berendezés külső alkatrészeit, érzékelőket, ERA blokkokat megfigyelhetsz ránézés alapján, de a lényeg belül van.
Ez tehát nagyon nem olyan dolog, amiről ránézésre megalapozott véleményt lehetne mondani. (Tulajdonképpen a fényképeken, festményeken és hasonlókon kívül nincs is olyan dolog a világon amit ránézésre meg lehetne ítélni)
Ennek ellenére persze mondhatsz felületes és teljességgel megalapozatlan véleményt valamiről, csak akkor ne várd el hogy komolyan vegyük. -
#52308
Fogalamam sincs, hogy meddig élt ez a korlátozás. A célazonosítás megbízhatatlansága kényszerítette rá őket. -
bgabor #52307 Én a mai napig nem értem, hogyan tilthatták meg az amerikai gépeknek a vizuális azonosítás nélküli rakétaindítást, amikor ezzel az amcsi gépek legnagyobb előnye, a kezdetleges BVR képesség veszett oda, amit ugye az első generációs félaktív radaros önirányítású légiharc rakétákkal láttak el. Ezzel kvázi rákényszerítették az amerikai gépeket az infravörös önirányítású rakétákkal és gépágyúval történő közelharcra, amiben azok finoman szólva nem jeleskedtek(főleg az első generációs Phantomok, amiknek még nem volt gépágyúja és rossz volt a manőverezési képessége). Ha egy Phantom összeakadt egy két infrás rakétával felszerelt MiG-17essel, ami egy kivállóan manőverezhető gép volt, erős beépített gépágyúfegyverzettel, akkor nagyon könnyen ott hagyhatta a fogát. Talán ebből a szempontból a MiG-17 még veszélyesebb ellenfél is volt mint a MiG-21.
Te sokat foglalkoztál a vietnámi légiharcokkal, ez az amerikai utasítás a vizuális célazonosításról a háború végéig érvényben maradt? Lehetett volna annyi eszük hogy hatályon kívül helyezik, amikor kiderült hogy nem csak hogy lerontja a saját gépeik esélyeit a harcban, de szembemegy mindennel amire az F-4 Phantomot (és a többi elsősorban BVR rakétafegyverzetre tervezett típust) tervezték. -
#52306
Mégis arra kellett használni, ahogy az F-4 gépeket is manőverező légiharcban használták, mikor nem arra tervezték.
