95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
bgabor #53142 A sörétesekkel kapcsolatban fel is merült egy kérdés bennem:
Cifu, akkor aki magyarországon vadászengedélyhez jut, az bármilyen sörétes fegyverhez hozzájuthat és tarthatja otthon? Akár egy SPAS-12/15-öt is? Akár automata shotgunokat is?
-
bgabor #53141 Az autókat szerintem ne keverjük bele. A franciáknál csak az olaszok csinálnak rosszabb minőségű autókat a bolygón, épeszű ember egyik náció autóiból se vásárol.
A ferrari meg luxuskategória, nagyon nem az olasz átlag termékszínvonalat képviseli, így a lehető legrosszabb példát választottad, amit lehetett. :D
Mellesleg sok autós portálon(pl:totalcaron) is sokszor lehet olvasni, hogy az olaszoknál sokszor még a luxusautók is tele vannak igénytelen megoldásokkal, gyatra kivitelezéssel. (Pl:Maseratinak levették az ajtajáról a belső borítást, és ócska minőségű, gagyin felhordott ragasztót találtak alatta, amivel a dolgokat egymáshoz rögzítették stb.)
Úgyhogy igen, az olasz származás a legtöbb esetben inkább hátrány. De ahogy cifu is rávilágított, ez nem minden esetben van így, például gondolom a szintén olasz SPAS-12es sörétespuskát senkinek se kell bemutatni. Ahogy a híres Oto Melara cég termékeit sem.
![]()
Franchi SPAS-12 -
Wampa #53140 Arról nem is beszélve,hogy az a szar autó....na....az a Ferrari....az is olasz -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#53139
Azért ez az indok nem indok sok esetben. Lásd még Benelli sörétes puskák, amelyek meglehetősen népszerűek a rendfenntartó erőknél és hadseregeknél, vagy nagyobb űrméretnél abba belegondolni, hogy a nyugati hadihajókon évtizedek óta szinte egyenuralkodó 76mm-es hajóágyúk is olasz gyártmányok. :) -
#53138
Roppant erős a verseny, az ARX-160 pedig új jövevény, a HK416-nak 3 év előnye van például vele szemben. Amiben pedig igazűból újat tud nyújtani, az ergonómia. Nem minden esetben (sőt, sokszor egyáltalán nem) ez a fő döntési szempont egy spec. egységnél.
Olykor egy kiemelkedően innovatív fegyver sem tud érvényesülni, lásd HK G11... -
#53137
mert olasz? :D -
JYeti #53136 Mi a véleményetek ? Ha tényleg ennyire pöpec ez a fegyó, miért nem ilyeneket rendszeresítenek a különleges egységek G36/HK416/SCAR helyett?
Beretta ARX-160
![]()
Y -
#53135
A V1 és a V2 kétségkívül komoly technikai előrelépések voltak, de especiel nem a V1 tekinthető az igazi ős-robotrepülőgépnek (a cruise missile tükörfordítását én nem kedvelem annyira), mivel az inkább a Sperry és Kettering Aerial Torpedo szerintem.
Lawrence Sperry már 1914-ben bemutatott egy működőképes automata pilótát. Giroszkópokkal és magasságmérővel a repülőgép képes volt az irányt és a magasságot tartani. Innen fejlődött ki az ötlet, hogy nem is kellene igazából pilóta. 1916-ra dolgozta ki a "légi torpedó" ötletét, ami egy olyan teljes méretű repülőgépet takart, amely a beindítása után magától felemelkedik a megadott repülési magasságba, tartja az irányt, és a motor fordulatát számolva leállítja a célterület felett, majd becsapódik, a törzsében elhelyezett bombával. A haditengerészet finanszírozta a dolgot, de nagyon sok probléma merült fel.
A hadsereg persze nem akart lemaradni, ezért Charles Kettering-et kérték fel, hogy csináljon egy légi torpedót. Kettering túl bonyolultnak vélte Sperry megoldását, ezért ahol csak lehetett, egyszerűbb, olcsóbb megoldásokat alkalmazott, például a motort eleve úgy alkották meg, hogy tisztába voltak vele, egy utat kell csak kibírnia, ezért mindössze 40 US$-ba került, ami töredéke volt egy akkori rendes repülőgép-motornak. Viszont működőképes autopilotát nem sikerült alkotnia, így egyszerűen megkérte Sperry-t, hogy ossza meg a saját autopilótáját, Sperry pedig (noha nyilván üzleti érdektől vezérelve, hiszen az ő cége készítette azt) megtette ezt. Végül az első világháború végével mindkét programot leállították. A két világháború között azonban a légi torpedó elképzelése még többször előkerült, protogépek is készültek, de igazi bevethető robotrepülőgép csak a V1 lett.
Ez tehát hasonló kérdés, mint az, hogy a Me-262 volt a világ első sugárhajtású vadászgépe, vagy az első bevetett sugárhajtású vadászgépe. A második ott is igaz. Az első viszont nem...
![]()
Kettering Bug, 1918 -
bgabor #53134 Azt azért tegyük hozzá, hogy szerintem az ilyen fegyvereknek elsősorban nem a rombolás a céljuk, sokkal inkább pszihológiai fegyverek, az ellenség lakosságát igyekeztek megtörni vele, azáltal hogy állandó rettegésben tartották őket. Szerintem a Párizs ágyú is erre lett kitalálva, ahogy néhány évtizeddel később a V1-V2 is. Elvégre egy városban nem túl sok katonai célpont van, és ami van is(pl:gyár), azt se lehet eltalálni ilyen "pontosságú" fegyverekkel.
Szóval esetükben a pontatlanság és az alacsony hatékonyság nem akkora hátrány.
És azért a V1,V2-őt el kell ismerni, hiszen a ez a két fegyver a mai cirkálórakéták és ballisztikus rakéták őse. Persze, mint minden új technológia, az elején ezek is inkább voltak érdekesek mint halálosak, de azért én állatságnak nem nevezném őket, inkább hipermodern, de nagyon kiforratlan technikának. -
Freeda Krueger #53133 Az egy amerikai 305mm es löveg az első Világháborúból. -
Freeda Krueger #53132 Csak tipp hogy pont emiatt a felső fele nem annyira masszív,inkább "rugalmas" valamennyire. -
gyalogstuka #53131 Halli
Szerintem a vitatott kép az Anzio-i partraszállásnál alkalmazott,német nehézágyú lehet (Anzio Anni),amivel egy vasúti alagútból folyamatosan támadták a szövetséges csapatokat.
Szerintem a kép elég rosszul lett megfestve. -
#53130
A doboz szerkezetnél még az lep meg, hogy a csővég ennyire közel lehet. Azért a csővégen frankó nyomáshullám jelenik meg. -
Freeda Krueger #53129 Semmi gond nem veszem annak,mindig tanulhatzs valamit,akárcsak én.
A cucc kb ugyanakkora (400mm),a másik sem teljesen zárt,belülről ez is doboz szerűen hatna.
a csővég álcázása itt azért nem látványos mert pihenőidőben készült 1918 ban,talán már vége is a háborúnak.
A festménnyel az a gond hogy meglehetősen kis részt mutat,de egy fotósorozaton jobban látszik a dolog. -
#53128
Nem kötekedésként, de nem.
1. Nem teljesen zárt. Ez nem doboz. Ez nagyban csökkenti az erőket, ha adott irányból fúj a szé.
2. A cső vége pont ugyanúgy álcázatlan lövés közben, a te esetedbe nem.
3. A cucc mintha kisebb is lenne. -
Freeda Krueger #53127 A te állításod sem volt köszönőviszonyban sem a valósággal.
![]()
Ez jobb?
-
#53126
Kerdes mennyi ideig tartott, amig a napi penzumot letudtak vele (mondjuk 20 loves). Ezalatt az ido alatt ahogy a Cifu altal mutatott kepet nezem nem fedte semmi. Bar lehet, hogy ez nem volt akkora ido, hogy rizikot jelentsen. Bombaztak ezeket az oriasagyukat akar az elso, akar a masodik vh-ban? Vagy volt barmi kiserlet a kiiktatasukra? -
#53125
Nem, nem én döntöttem el. Az általd linkelt kép köszönyőviszonyban sincs a festménnyel. A legfeltűnőbb elem a cső gyakorlatilag álcázatlan. -
Freeda Krueger #53124 Minden festmény a képzelet műve?
Inkább te eldöntötted hogy nem lehet és ezt el kell fogadni?
![]()
-
#53123
Especiel a Párizs ágyú esetében amúgy tényleg nem látni komolyabb álcázást. A legtöbb képen viszonylag nyílt terepen volt felállítva:
![]()
Viszont legalább egy képen egy erdős rész közepén helyezték el az ágyút. Ez álcázás szempontjából nem rossz, hiszen egy nap legfeljebb 20x tüzeltek vele, de inkább kevesebbszer, a löveg és a kiszolgáló eszközök pedig viszonylag jól beleolvadtak a fák közé.
![]()
[/center]
Hozzá kell tenni, hogy több forrásnál is azt olvasom, hogy egy 6 tarackból álló "kísérő" egység is volt, amelyek feladata az volt, hogy "előrébb tolva" a Párizs ágyúval együtt tüzelve megtévesszék a franciákat, és elfedjék a Párizs ágyú helyzetét. -
Freeda Krueger #53122 Akkoriban?Véletlenül maximum.
Az álcázáshoz nyilván nem a nagy semmi közepén állt egy kocka.
Minden esetre az az állítás hogy vasúti löveget nem lehetett álcázni az marhaság,általánosítás.
a nagyobbakat talán nem,de a standard méreteket gond nélkül. -
#53121
A másik gond az, hogy ez nem fénykép. Tehát a képzelet műve. Valóságtól picit távol áll... -
#53120
Ez egy doboz szerű valami. Egy ilyet is elvisz az első 60 km/h-s szellő. Ez nem túl gyakori, de ha jön, akkor helló.
Medöbbentően hatalmas erők ébrednek az ilyen ponyvás szerkezeteken főleg, ha még ennyire nem áramvonalasak... -
#53119
Egy 20-30 meter magas kockat aztan befesthetsz terepszinure, de szerintem kiszurjak a levegobol. :) -
Freeda Krueger #53118 ![]()
hasonlót képzelj el,nem olyan nehéz mint gondolnád,ha gondolnád. -
#53117
Remek. Ezek pár méter magas csövek. Az említett szuperágyúé mekkora? Alig várom annak felvázolásást, hogy egy cirka 20-30 méter magas cucciot hogyan dugsz polyva alá, amit nem visz el az első fuvallat... -
Freeda Krueger #53116 Nagyágyúk
itt lehet jó képeket látni -
#53115
Hát azért az, hogy "nem lehet álcázni" erős túlzás szerintem. Erősen álcázni szokták őket, legfeljebb a tüzeléskor fellépő füsttel nem lehet mit kezdeni.
[center]![]()
Korabeli, I.Vh-s álcázás
![]()
II. Vh-s álcázás
![]()
Modern, gyors telepítésű álcaháló alatti német 155mm-es
-
Freeda Krueger #53114 Dehogynem ,nézz csak utána. -
#53113
Erős túlzással pár mérési adatból középiskolás fizikával visszaszámolható - némi becsléssel - egy középpont és egy ellipszis alakú zóna 8-10 km-es kis /nagytengely értékkel. Az ágyúkat kb. semennyire nem lehetett álcázni. -
#53112
A ballisztikai ismeretek azért elég fejlettek voltak már az első világháborúban is. A lövedék becsapódási irányából vissza lehetett számolni. Pláne ha a lövedék nem robbant fel, és nem pattant el, hanem befúródott valahova - tehát megmaradt a pályájának vége, abból pedig vissza lehet számolni.
De még ennyire se mélyre menni, a lövedék beérkezési irányát könnyű meghatározni (ismét becsapódásból), azért a Párizs-ágyú elég közel volt a fronthoz, tehát adott egy viszonylag szűk sáv, ahol keresni kellett. Innen már csak a felderítő ballonok és repülőgépek (esetleg kémek) kérdése lehetett az egész. -
JYeti #53111 Szerintem az lett volna az igazán hatékony, ha repülőgépekről teleszórják Párizst ennek a monstrumnak a fényképeivel, hogy figyuzzatok ilyennel lőjjük ki a széket alólatok ha nem kapituláltok :P
Y -
SZU #53110 Gondolom nem volt túl gyors a lövedék sebessége a célponthoz közeledve. És láthatták, ahogy "húzza a csíkot".
Illetve elég komoly lehet a dörej amit a kilövés okozhat. -
#53109
A "Kard lelke" cimu konyvben olvastam, hogy a Parizs agyu eseteben a franciak viszonylag gyorsan bemertek, hogy kb honnan lottek vele a nemetek. Ezt megis hogy csinaltak? Talan csak a sivitast hallod, aztan becsapodik, hogy lehet ebbol bemerni, hogy honnan lottek vele? -
drevil666 #53108 Ha neki csak pl.: a Bill Gunston-féle könyv van, akkor könnyen egymáshoz mérheti őket. A Su-25T-nek és A-4-nek a Közvetlen légi támogatás, harcászati csapásmérés, harcászati felderítés erőssége "piros". Az A-4 még kapott egy "sárgát" a vadászrepülőgépre és a felszíni hajók támadására a Szuhoj pedig a kiképzésre (T).
Jól megmondtad neki magadét? -
#53107
Technikailag kőkemény feladat volt akkoriban. Értelme semmi. Az okozott kár akkor sem állt volna arányban a ráfordított erőforrással, ha lett volna előre kijelölt cél, és mindent telibe talál. Jóval kisebb létpékben, de pont akkora állatság volt, mint a V-2 a II.Vh idején.
99%, hogy még az is olcsóbb lett volna, ha az akkori kis gépekkel 50 kg-os bombákat dobálnak random Párizsra... -
bgabor #53106 A Párizs ágyú nem Berlinből lőtte Párizst, hanem a frontról, de mondjuk szerintem a 130 km-es hatótávolságával így is elég impresszív darab, főleg hogy az első világháború idején készült. -
#53105
párizs ágyú -
davidbog #53104 Ez igaz, sokmindentől függ.
Amúgy az IS-2 toronypáncéljának a homlok részére vonatkozik ez a 0,95 és az amerikai tesztpáncélokhoz képest 0,95.
Abban 0,5-ben nagyon kevésnek tűnik, az nagyon rossz még öntvényhez képest is. Ha tele van zárvánnyal akkor lehetséges. Illetve akkor lehet annyi, ha valami ötvözetlen öntvény. Azért olyat csak nem alkalmaznak harckocsi páncélzatként.
Az IS-2-eseknek más gond volt a páncélzatával. Olvastam, hogy előfordult a test homlokpáncéljának a pattogzódása. Gondolom a nem megfelelő hőkezeléstől. Mondjuk sokat nem hiszem, hogy számított. Még így se valószínű hogy bármi is át tudta volna ütni. -
Gunslinger #53103 Berlinből Párizst, 870km-es lőtáv. Aha, találj még ki ilyeneket légyszi...
