Sg.hu

Haditechnikai Topic

← ElőzőOldal 1040 / 1903Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Massari
#42942
Viválá Herrier 😛

Beütöttem sg-n hogy légpárnás, és cikkek között meg fórumon sem találtam semmmit.. Na jó annyit kb. hogy mégsem egy terepjáró. 😊 Cifunak véletlen... nem volna valami használható összefoglalója a fiók mélyén ?? (köszi) - még én is körülnézek azért bár asszem magyar wikin sincs semmi
fajlagosan olcsóbb technikának tûnik mint a vasút - ha nem High Speed Raillel számolok
Találtam katonai témában pld. ilyet is: légpárnás csapatszállító

Szent Haba-kukk

[NST]Cifu
#42941
Gépágyús harc esetén két fõ megoldás van, az egyik a fordulóharc, ahol a manõverezõképesség számít, itt egy könnyû, instabil gép az ideális. A Szu-25 viszont földi célok elleni csapásmérõ gép, ami miatt meglehetõsen stabil, hiszen nem fordulóharcolnia kell az Abrams-okkal, hanem csúnyán a fejükre koppintani. Ráadásul a masszív szerkezete miatt könnyûnek éppen nem lehet mondani. Tehát nem ideális ebben a feladatkörben. A másik lehetõség a csapj-rá-majd-húzd-fel, amikor magassági fölényt váltasz sebességi fölénnyé, majd a sebességfölénybõl magassági fölényt csinálsz. Itt nagyon jó lenne egy jó tolóerõ-tömeg arány, de...

A Szu-25 tolóerõ / tömeg aránya:

Tolóerõ = 2x 44,18 kN (8.836 kg) / Normál felszállótömeg (most egyszerûsítsünk) = 16.990 kg -> 0,52

Az AV-8B tolóerõ / tömeg aránya:

Tolóerõ = 105 kN (10.500 kg) / Normál felszállótömeg = 10.410 kg -> 1.01

Vagyis a Harrier majdnem kétszer akkora tölõerõ/tömeg aránnyal, és ennyivel jobb elvi gyorsulással bír (ugyebár ebbe bejátszik még pár dolog, mint az aerodinamika is).

A Sabre-s hasonlat meg mérvadó, ugyebár a Sabre-ra Molni 0,33-as tolóerõ/tömeg arányt mondott, nos, e téren egy mai csatarepülõgép (a Szu-25) ennyivel többet tud felmutatni...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#42940
Hajaj. Ha a gép felszáll azt csak azt jelenti, hogy a gép képes repülni azzal az aerodinamikai koncepcióval, amit megálmodtak.

Aztán nyúzni kell sok ezer órát mindenféle helyzetben, hogy a gép repülésirányító szoftverének gyermekbetegségei felszínre bukkanjanak.

A nagy munka onnan kezdõdik igazán, mert gyakorilatilag mindig karcsúsítani kell a gépet amiatt, hogy túl nehéz lett és a hajtómû nem tudja az elõre ígért teljesítmény biztosítani.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#42939
Nem értem, hogy mit nem értesz.

A Harrier erõs hajtómûve azért kellett, hogy ne 0 mennyiségû fegyverzettel tudjon ténylegesen helybõl felszállni. Láthatod, hogy még az angiol hordozókról sem úgy szállnak fel, mert akkor nagyon korlátozottan vihet fegyverzetet. Ebbõl bónuszként jön az a képesség, hogy baromi jó a gép gyorsulása, ha nincs rajta nagy tömgeû és légellenállású fegyverzet. Jól orsózik a kis mérete miatt, a szárnyterhelése is elég jó, alig magasabb az F-16 értékénel. A Szu-25 még ebben is alul marad.

A vadászgépek, mint a posztom alapján láthatod sokkal gyengébb hajtómûvel is elérik a 2 Machot, csak sokáig tartott a régebbieknen a maival összevetve.

Ahhoz, hogy sok fegyvert felvigyél, nem feltétlen kell erõs hajtómû. Az a gépet gyorsítja. A szárny adja a felhajtóerõt. Nagy szárnyfelület kellg, jól optmializálva. Mivel a Szu-25-nek nem kell képesnek lenni szuperszónikus repülésre, ezért könnyebb egy másik paraméterre optimalizálni.

Még mindig nem érted akkor? Nem kell erõs hajtómû ahhoz, hogy nehéz géppel felszállj, csak éppen akkor 3 km-es lenne a felszálló úthossz és nem 800-1500 méter. Ha gyenge a hajómûved az azzal jár, hogy fordulózás közben pillanatok alatt elkopik a sebességed.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

JanáJ
#42938
Most ezt nem értem, egy dogfightban pont a gyorsulás számítana, nem?
Az utolsó mondatot az Sabre-val meg végképp nem értem. :-)
JanáJ
#42937
Én meg pont fordítva gondoltam, hogy ha egyszer végre repül a gép akkor már csak bele kell pakolni a cuccokat...
[NST]Cifu
#42936
A hírben is írják, hogy várhatóan 2015-ben kezdõdhet a rendszerbe állítás. Optimista becslés persze, hiszen az összes modern típus, legyen nyugati (F-22A, Eurofighter, Rafale, Gripen), mind a keleti (LCA/Teja, J-10) gépek esetén ott volt a túlköltekezés és csúszás a fejlesztésben.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

SgtChris
#42935
Azt hiszem nem az a kunszt, hogy egy repülõgépes gépet összedobjanak... Repülni repülhet, de akkor még nem több, mint egy jó gyors, együléses utasszállító. :-) Az igazi gond, a rendszerek integrálása, a számítógépek, a radar, a tûzvezetõ rendszer, az ECM-rendszerek, a kommunikációs rendszerek összehangolása. Plussz a fegyverek alkalmazásának kidolgozása, azok tesztelése minden körülmények között. Ez nem kevés idõ...

ASUS ROG B350-F Gaming, Ryzen R5 1600, 8GB DDR4 3000Mhz, ASUS ROG Strix RX470 4GB, Adata 920SP 128GB SSD

Molnibalage
#42934
A gépek magas tolóerõ / tömeg aránya a jó gyorsulási tulajdonságokat biztosítja. Maximál tolóerõre ritkán van szükség (utánégetõ nélkül!), mert kétszer akkora plusz fogyasztás is lehet, hogy csak +10-20% sebességet jelent.

Már az F-86 is képes volt 1000 km/h sebességet elérni, pedig azoknál ez olyan érték volt kb. 0.33, ami ma szint utasszálító gépekre jellemzõ üresen, 50-70% üzemanyaggal.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#42933
Az F-22 elsõ protója 1990 szeptemberében repült. 2005 decemberében állt hadrendbe. Ott kicsit több zsé van / volt, mint az oroszoknál és nagyobb tapasztalat stealth gépek fejlesztése terén.

Még makettet sem láttunk. Erõsen kételkedek abban, hogy idén felszállna. Ezt modták a tavaly is.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

JanáJ
#42932
Ezt mennyire lehet komolyan venni? Ha tényleg idén "levegõbe emelkedik" akkor 1-2 éven belül késznek kellene lennie, nem?
JanáJ
#42931
Igen, ezt tudom, de így kerültünk szembe és én úgy gondolkodtam, hogy a Szu-nak is erõsnek kellene lennie, mert sok fegyvert vihet, a Harriernek meg hogy fel/le tudjon szálni. Gondoltam ha simán a tolóerõ/tömeg arányt nézem, az kevés, ezért kérdeztem rá. :-)
[NST]Cifu
#42930
A Szu-25 az A-10-es ellenpárja, nem az AV-8B-é. Az AV-8B-nek és az F-35B-nek nincs megfelelõ ellenpárja az ArmA2-ben, hozzá kell tenni, hogy az ArmA2 repülõgép-szimulációja elég szerénynek nevezhetõ...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

JanáJ
#42929
Esetemben ugye errõl az AV-8B-rõl van szó. :-)
JanáJ
#42928
OFF
A kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire reális az ARMA2-ben a Harrier brutális tolóereje és fordulékonysága a 25-öshöz képest. A 25-ös messze a leggyengébb hajtómûvû a többiekhez képest.
ON
[NST]Cifu
#42927
Az angolok nem nagyon akarnak már fejleszteni a Harrieren, emiatt már lassan 20 éve a legjobb Harrier változat az "amerikaizált" AV-8B. 😄

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#42926
Ez az 1960-as évekbeli VTOL (Függõlegesen fel- és leszálló) mánia szülötte, de a MiG iroda rövid úton kiszámolta, hogy négy, egyenként 23kN tolóerejû emelõ hajtómûvet kellene a MiG-21-esbe építeni, hogy VTOL gép legyen. Ezzel csak az a baj, hogy ez esetben nem marad semmi hely az üzemanyagnak (ez volt a Dassault VTOL gépeinek is a baja, igaz ott még az is probléma volt, hogy nem kevesebb, mint 8 darab emelõhajtómû volt!). A MiG inkább egy STOL (rövide fel- és leszállópálya igényû) gépet csinál, amelybe két ilyen 23kN tolóerõt produkálni képes hajtómû kerül beépítésre. A hajtómûvek a pilótafülke mögé kerültek, a törzs megngyújtásába, egy darabból álló hidraulikusan mozgatható ajtót kapott a beömlõnyílásuk, a kiömlõnyílás pedig hét hõálló acélból készült áramlásterelõvel bírt, amit 50°-ban lehetett mozgatni. A kísérleti gép merev futómûvet kapott, mivel amúgy sem a nagy sebességû repülésre voltak kíváncsiak, hanem a fel- és leszálláskori tapasztalatokra. A gép azonban annyira szörnyen viselkedett kis sebességnél, hogy a tesztpilótája csak mûködõ utánégetõvel mert leszállni. A teszteknek egy év után véget vetettek, részben hálát adva az égnek, hogy ez a szörnyszülött nem ölt meg senkit. A MiG-23-asnál rögtön a MiG-21PD után az elvett még egyszer megvizsgálták, a MiG-23PD-vel, de a MiG-23-11 protogépnél alkalmazott változtatható szárnyállás minden szempontból jobb megoldásnak tünt a STOL képesség eléréséhez, így az emelõhajtómûves PD-k gyorsan a szemétdombra kerültek. Érdekesség, hogy terv és makett szintjén elkészült a MiG-25PD is, ám valódi prototípust már nem építettek belõle.


MiG-21PD


MiG-21PD


MiG-23PD


MiG-23PD

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#42925
Az R-27 éd R-77 dogfightban nem játszik. Az alap Szu-25-nél is gyengébb manõverezõ képessége van tudotmmal a Szu-25T és TM-nek. A gép aerodinamikája nem éppen acélos eredetileg sem és akkor alá megy még egy bezi nagy pod is...

Megkülönböztettem õket, ha visszaolvasol, mert megjegyeztem, hogy van neki R-73.

Ha jól emlékszem a Harriernél akartam leírni, hogy a '80-as évek beli, az nem a mai. Viszont fejbõl nem tudom, ha van -e HMS és AIM-9X vagy IRIS-T hozzá. Úgy emlékszem, hogy nincs, AIM-9M van még mindig.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#42924
Én azért visszakérdeztem volna, hogy melyik Harrier vs. melyik Szu-25. 😉

A Szu-25-nek van olyan változata, amely ugye akár R-27-est és R-77-est is képes indítani Kopjo-25 radarkonténerrel. A Harriernél se mindegy, hogy a brit Gr.3-ast hasonlítjuk össze vagy az amerikai AV-8B-t.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Zenty
#42923
Gepard M6-ról új videó:
Gepard M6

JanáJ
#42922
Én nem becsülök le senkit, de eddig csak rosszat olvastam róla.
Freeda Krueger
#42921
Még kiderülhet miért nem katapultáltak.Tán azt hitték van még idõ.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

Molnibalage
#42920
Szinte kopírozták a 2002-es ukrajnai esetet. Itt legalább nem zuhantak rá senkire. Egyszerûen nem értem, hogy hogyan hozhatták össze ezt. Ketten sem látják a magasságmérõt? Ugyanúgy fordulóban próbálták kis sebességen a gépet kihozni egy leborításból. Naná, hogy túlhúzták.

Az meg végképp fura, hogy kb. 4-5 másodpercük lett volna katapulátlni, de a jelek szerint meg sem próbálták.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Freeda Krueger
#42919
Véget is ért a repnap azonnal.Szomorú hogy lassan rendszeres az ilyesmi.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

Freeda Krueger
#42918
Erre gondoltam én is.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

Molnibalage
#42917
A MiG-23 esetében kísérleteztek egy ilyen verzióval, de törölték a programot, mert nagyon rossz tulajdonságokkal rendelkezett a típus lessú repülésnél és a gép terherbírása és hatótávolsága sem lett volna túl acélos.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

bgabor
#42916
Áruld már el, hogy "az oriási elektronikai zavarás" mégis miben befolyásolta az R-60as teljesítményét?

Nem mondod hogy úgy írsz ide be rendszeresen hogy nem tudod mi a különbség egy infravörös és egy félaktív lokátoros önirányítású rakéta között.

Az R-60,Sidewinder és a többi infravörös önirányítású légiharc rakétára(és a bennük lévõ infravörös keresõfejre) az elektronikai zavarás semmilyen hatással nincs.

robgros
#42915
Olvastam valahol, hogy a MiG-21 családban volt egy emelõhajtómûves változat is, ha nem csal az emlékezetem, a PD típusjelet viselte és a szemétdombon kötött ki a végén. Kissé bõvebb infót tud valaki?
Molnibalage
#42914
Minek ülnek benne ketten?

Ilyenkor gondolom az pardé többi része nem megy le. Milyen jó, hogy nem mentem ki, hogy Szuhojt lássak. Nyugodjanak békében.

Azért ezek a balesetek valamit viszont elárulnak. Mitha ennyi év után is a posztszovjet légierõkban egyszerûen nem lenne annyi repóra, még kiemelt pilóták esetén sem, ami garantálná azt, hogy egy 4. generációs, nagy tolóerejû gépet biztonságosan vezessenek. (A gyári berepülõpilóták azok más kategóriát képzenek!) A technika megvan, de még ennyi év után sincs meg mögöttük a tartalom.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#42913
A guachók nagyon jól képzettek voltak és bátran is repültek. Ha az Mk-84 bombák pontosabban lettek volna beállítva akkor a fél angol flotta ottmarad. Ott nagyjából ki is derült, hogy akkora az RN a jenki hordozók védõernyõje nélkül egy rossz vicc. A szovjet haditengerészeti légierõ két perc alatt darabokra tépte volna õket. 1982-re a NATO Atlanti-óceáni flottákának tengóelhárítói lettek. Semmi több. Konvojkísérõk.

Csak az mentette meg még a flottát, hogy az argentín gépek a hatósugaruk legeslegesleges, de tényleg a legszélén operáltak.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#42912
Gépágyús dogfightban végképp esélytelen, mert a gép egy lomha busz a Harrierhez képest. Minden légiharc rakéta radikálisan kitolja egy gyengépp gép képességeit. Olyan, mint egy megnyújtott, hosszú kar ami még pontos is lehet. Minden téren gyengébb a Szu-25 egy kivétel van, a sérülésállóság.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Freeda Krueger
#42911
Valóban sok függhet attól hogy ki ül a technikában.
Erre a falkalndi háború volt a legjobb példa,de az arab pilótákat sem kell lebecsülni.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

JanáJ
#42910
Én mondjuk csak gépágyúról beszéltem, bár ettõl el lehet tekinteni. DE attól szerintem nem hogy az ami/izraelli fegyvereket a világ élvonalába tartozó emberkék használták, az oroszokat meg vagy zsoldosok afrikai országokban vagy arab pilóták, akiket eddig mindenki csak szapulta. De ez csak "szerintem".
Molnibalage
#42909
Az egy eset volt. Másol nem sikerült vele semmit elérni gyakorlatilag és olyan gépek ellen, amiken még flare sem volt...

A falklandi pocsék idõben még az sima AIM-9L szépen muzsikált.

Az ECM az hogyan jön az R-60-hoz? Az R-60 infravörös, nem hatja meg az ECM. A híres F-15 eltrafálása is R-3Sz-szel történt, ha jól emlékszem.

Az R-73-at csak a Szu-25T és TM gépek vihetik, de HMS nincs a gépeken. A modernizált Szu-24 és a MiG-31 gép is viheti õket, de szintén HMS nélkül.

Az R-73 rakéta papíron szép, csak zavarvédelme és megbízhatósága szintén nem hozza azt, amit kellene. Az ODS alatt is indítottak többet, de egy sem talált.

Afrikában 3 db kellett egy fegyvertelen MiG-29 UB ellen. Kis minta van, de egyáltalán nem azt mutatja, hogy olyan hû de simán ledurranta vele bármi egy Harriert. Elég rendesen el van látva ir töltetekkel. Az R-73 alapjai a '70-es évek végiek. A továbbfejlesztett mostani R-73 az már mondjuk valami, de a régiek nem nagyon. És akkor az élettartam gondról még szó sem volt...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

horthy
#42908
Az R-60 ( AA-8 Aphid ) 1975-ben lett rendszeresitve a Szovjet Légierõnél , a AIM-9L " Sidewinder " 1976-ban lett redszeresitve az USA légerõnél ! Evidens hogy jobb az AIM-9L mint a R-60 tekintve az akkori ipar elektronikai fejletség különbségét az USA javára , de attol függetlenül Kubai Mig-23-as lött már vele pofán ( szembõl inditott ) dél afrikai Mirage F1-et ami kényszerleszált hasra utána irány a kuka ha jól emlékszem kiselejtezték . Egyszoval annyira azért nem használhatatlan az R-60-as a 70-es évek közepén jó kis rakéta volt . Ha nem lett volna az 1982-es Libanoni háboruban az IAF részérõl az oriási elektronikai zavarás biztos elvérzett volna egy pár F-15 és F-16 R-60 rakéták által . Az AA-11 Archer nemtudom hordozhatja-e a Szu-25 verzioi de ennek a rakétának még a 1980-as években gyártott verzióival is simán le lehet durrantani egy Harriert ha egyszer célkeresztben van .
Molnibalage
#42907
Ja, és kifelejtettem még egy dolgot. Az R-60 képességei még az AIM-9L képességeit sem érik el. A fegyverzet terén is hátrányban van a Szu-25.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

JanáJ
#42906
köszönöm
Molnibalage
#42905
Simán a Harrierre. A Harrerõl kevesen tudják, hogy egy nagyon rutinos és merész pilótával a tényleg közeli dogfightban igen erõs. A gép tolóerõ * tömeg aránya iszonyatosan jó, ahhoz képest, hogy mennyi idõs a gép (ne feledjük, képes a a részben megpakolt gépet is lebegtetni!).

Ehhez add hozzá, hogy lehet tolóerõvektoránli repülés közben is, csak igen képzett pilóta kell hozzá, mert nem manõverezõ légiharchoz lett tervezve a rendszer.

Egyébként ha az argentín Mirage és Skyhawk gépek ellen jó volt, akkor egy Szu-25 az ujjgyakorlat neki.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

JanáJ
#42904
Egy Szu-25 vs. Harrier gépágyús dogfightban kire fogadnátok?
Kisendre
#42903
Az Aranysas mostani számában azt írják, hogy az 1988-tól megkezdett OCU program keretében képessé tették a Block 15-ös gépeket - többek között - az AIM-120-as rakéták bevetésére.

[HUN]Crassus
#42902
Menjen már a picsbe!😄

\"Ab sagittae Hungarorum libera nos domine!\"

Molnibalage
#42901
Így fejbõl azt mondom, hogy a Block 25 gépek alatt soha nem kapott AMRAAM-ot jenki gép. Az európai gépek az MLU program során kapták õket.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

59th LeFty
#42900
Balázs! kérdés: ADF F-16-okon amraam integrálva/rendszeresítve lett valamikor? (nem csak USAF, de fõleg az érdekelne) Meg hogy a többin (block15+) mikor vált elterjedtté. Köszi
Molnibalage
#42899
Igen. A szovjeteknél is indult egy program amit kétfele bonottak egy idõ után. Ezekbõl lett a Szu-27 és MiG-29. Kb. 1 évtizedddel késõbb, mint a nyugati gépek. Azok általános színovonalát ennek ellenére nem érték el.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

robgros
#42898
Jól tudom, a MiG-29 az F-16 válaszaként jött létre?
robgros
#42897
Magyarán ezeket nem érdemes összehasonlítani.Kösz,legalább korrekt válaszokat kaptam.
Molnibalage
#42896
Ez a másik.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#42895
Papíron a Ho-229 is repülhetett akár 16.000 méteres magasságban (ez több, mint a B-2A hivatalos 50.000 lábja), a sebessége egy kicsivel alulmaradt volna viszont (M0.92 vs. M0.95).

Az más kérdés, hogy valóban hogy viselkedett volna 16km-es repülési magasságon...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#42894
Kissé értelmetlen a kérdés. Amit leírtál az alapján a Ho-229 lopakodóképességére utalsz (anyagok). Ha a Ho-229 lopakodóképessége jó, az miben segíti, hogy egy másik lopakodót, egy B-2A-t leszedjen, jobban, mint mondjuk egy Me-262 vagy mondjuk egy Gloster Meteor?

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#42893
Este 0 tekintve, hogy a gépnek nem volt radarja...

Nem tudom, hogy mennyi a B-2 csúcsmagassága és csúcssebessége, de gyanítom ebben sem verne oda egy kísérleti gép ami 60 éves, a B-2 minden csapnivalósága ellenére. A tolóerõ / tömeg aránya még a civil gépekét sem éri el elvileg. Viszont kb. 8-9 éve érdekes találgatások zajlottak a géppel kapcsolatban, hogy esetleg alternatív úton is hat a gépre felhajtóerõ. (Valami elektromágneses bûvészkedésrõl volt szó.)

Értem én, hogy csupaszárny gépeket akarsz összehasonlítani, de ennek semmi értelme, mert nem a gép külsõ formája az ami a meghatározó. A kérdésnek igazából nincs értelme.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

← ElőzőOldal 1040 / 1903Következő →