Haditechnikai Topic

<#nyes>

A 2 órás azért lenne meglepõ, mert intenzív légiharban 10-12 perc után tutira elfogyna az üzemanyag... Magyarán folyamatosan küldeni kellett volna a gépeket. Fura, hogy egy japán pilóta sem tûnt el és nem reklamált senki. A gépek is megvoltak, talán még most is repülnek az akkori gépek elég komoly számban. Roncsok sehol a tengeren.

Urban legend, biztos egy konteós nem bírt magával megint.

Szerintem valami ilyesféle alkalmazása.

1992. július 25-én, egy csöndes szombati hajnalon három katonai szállítógép landol a palermói Punta Raisi repülõtéren (amit nem mellesleg 1995 óta úgy hívnak, hogy Falcone e Borsellino…😉; a gépekbõl háromszáz vörös barettes, szép szál legény szállt ki, majd a kicsit régimódi, de jól bevált Beretta BM59 Parával olasz módra a karjukban siettek a rájuk váró terepjárókhoz, s két óra múlva Palermo valamennyi, jelentõsebb közintézménye és nagyobb közlekedési csomópontja az ellenõrzésük alatt állt. Elkezdõdött a szellemes (és egy kicsit vészjósló) módon „Szicíliai vecsernye” fedõnévre keresztelt komplex mûvelet, melynek célja a rend megteremtése, körözött bûnözõk elfogása, a közbiztonság helyreállítása volt a szigeten.

Még aznap délután további C-130-asok és G-222-esek érkeztek, fedélzetükön további 700 ejtõernyõssel, majd a következõ napokban 1800 hegyivadásszal, 800 bersaglierevel, 2200 gépesített lövésszel és 1500 tengerészgyalogossal. Szicíliában gyakorlatilag bevezették a katonai közigazgatást… Itt és most elégedjetek meg még annyival, hogy a mûvelet hat (!) éve alatt az olasz hadsereg mintegy 140 ezer katonája fordult meg Szicíliában rotációs alapon (egyidõben 7-8 ezer volt jelen); 14 különbözõ dandár küldte oda katonáit, akik több százezer igazoltatást, harmincezer házkutatást folytattak le, a 72 hónap alatt több, mint 800 kiemelt körözöttet fogtak el, pár tucat bûnözõt tûzharcban semlegesítettek, és jelenlétük okán a kriminálstatisztikák 30-40 százalékos csökkenést mutattak, szinte minden kategóriában…

lemil.blog.hu

A cikk szerint nem japók voltak akik harcoltak, hanem amcsik de mint mondtam ez is eléggé hihetelen számomra. Azért akartam Cifut megkérdezni õ biztos tud valamit errõl 😄

Valljuk be, meglepõ lenne, ha japán vadászok szovjet léptérben (tudtommal az egyik távolkeleti szovjet rakétabázis közelében) éppen légiharcot vívnának egy dél-koreai utasszállítóval. Azért ott már megjelennének nagy számban szovjet vadászok is, és az egész légibemutatót még feldobná pár tucat szovjet SA rakéta is.

Igen igaz ez is meglepõ. De számomra ez a 2 órás légiharc dolog eléggé hihetetlen. Azért egy ilyen intenzítású közvetlen légiharc a ruszkik és az amik között nagyobb viszhangot keltett volna. Vagy én tévedek?

Szerintem meg meglepõ lenne. Volt olyan év, mikor több, mint 400 szovjet légtérsértés történt Japán felé. Egyszer sem lõttek a japánok más európai országok sem. Õk nem tahó, paranoiás szovjetek voltak.

milyen belsõ alkalmazása..? <#idiota>

igen, meg a haderõ belsõ alkalmazása...

nem vmi airsoftos cucc ?

Cifu! Lenne hozzád egy kérdésem te annyi mindent tudsz biztos errõl is van infód 😊. Szóval a minap olvastam arról egy rövidke cikket, hogy az 1983-ban a Szahalin szigetek felett lelõtt dél-koreai boinget nem is a szovjet légvédelem lõtte le, hanem a japán. Ez még nem is lenne meglepõ de azt is olvastam, hogy állítólag egy több mint 2 órás légi harc is kibontakozott, amiben 30 amerikai pilóta vesztette életét. Errõl Te mit tudsz? Van valami bõvebb infód esetleg?😊

Valami játékfegyvernek tûnik, olyan mintha gagyi mûanyagból lennének fröccsöntve az alkatrészei, pl. az AR-15 szerû zárakasztó gomb.

Nem hiszem, hogy az embereket hidegen hagyná mikor a válságok közepette szoktak háborúk lenni..
A nem nemtörõdömség szemlélet pár éve a "liberális rózsaszínködbe" még lehetséges volt, de manapság nincs olyan, hogy a honvédséget ne fikáznák és olyan dumák is állandóak, hogy nem ártana legalább a szomszédoktól megvédeni magunkat stb.
A gripen miatt többségben nem azért sírtak mert drága volt, hanem elterjedt, hogy ebbõl az árból lehetett volna jobbat is venni. Az embereknek pedig ez kell a lehetõ legjobb.
Például a gepárd puskáról is elterjedt, hogy jó és magyar. Többségben nem azt mondják, hogy drága hanem mikor rendszeresítik az új verziót? stb stb.
Az pedig, hogy minimálisan sem költenek a honvédségre az igaz, de akkor minek van fix költségvetés? A jelenlegi össz költségvetésbõl többre futná. És ha valóban lesz elszámoltatás ( amit kétlek... maximum akkor ha a kis radikális párt lesz kormányon)
Akkor valakinek ezért biztosan felelnie kell egyszer. Nem kell szakértõnek lenni ahhoz, hogy belássa az ember nem normális dolog ami most megy. A mostani helyzetnél már csak jobb lehet, de igazi változás Honvédség terén szerintem a Jobbik hozná.
Ugyanis a radikális pártok egyik fõ eleme szokott lenni a haderõ.

De egyébként az már bõven az elég lenne ha a jelenlegi költségvetést kihasználnák teljesen.

Hali!

Egy kicsit visszakanyarodnék a haditechnikához.

Errõl tud valaki valamit? Miezkiez?

Az hogy a Magyar Nemzet ír róla az egy dolog, én inkább az átlag emberek hozzáállásából következtetek, és nem abból, hogy milyen hírt közöl le a Magyar Nemzet, ugyanis neki ez a feladata. Gondoljunk csak az indexen született értelmes hozzászólásokra a Gripen áthúzások idején, és egyébként érthetõ is valamilyen szinteten, hogy az emberek nagy többségét hidegen hagyja a honvédség egy ilyen gazdasági helyzetben, (meg talán egyébként is).
Mikor szoktak panaszkodni az emberek a honvédség miatt?
Kicsit képletesebben, volt-e már érdemleges civil tüntetés a honvédségért?😊

ettõl függetlenül azért lehetek optimista? amúgy a jelenlegi keretbõl is nagy dolgokat lehetne csinálni.

íme egy hozzáértõ véleménye

nem is lehet mondani, hogy egy elfogult jobbikos lenne, nézd, hova publikál.

és íme, egy civil jelentkezés, gyertek ti is. bár alig van már hely.

Üres a kassza és a jobbik szavazótábor jó részét is csak a parádék szintjéig érdekli a hadsereg.

a magyar nemzet minden nap ír róla valamit szinte, és a jobbik szavazótáborát is eléggé érdekli a dolog, pedig nem kevesen vannak.

változnak az idõk, el lehet felejteni szerintem, hogy a honvédelem senkit nem érdekel.

ugyanolyan schallang, mint a maunika só

optimista inkább.

Dunaszerdahelyen 100 emberbõl 85 magyar... Slota lassan kaphatna egy stroke-ot.

Mindenki szar volt eddig, csak az kell eldönteni, hogy melyik volt a legbénább...

OFF
Nagyon naív vagy. 😊
ON

Nem vagyok én ebben olyan biztos, egyébként a honvédség a közvéleményt sajnos egyáltalán nem érdekli, úgyhogy az valszeg az utolsók között lesz a "bizonyítási listán", ha egyáltalán lesz ilyen.

még 8 hónap, és eltûnik a mostani rezsim, utána beindulnak a fejlesztések.

a következõknek bizonyítani kell, hogy jobbak, mint az elõzõk voltak. minden téren.

A politikába nem szeretnék belemenni, de egy Magyarország-Szlovákia háborúnak kb. akkora esélyét látom most, mint annak, hogy én lottó 5-öst nyerjek... utóbbit némileg nehezíti, hogy nem lottózom... <#idiota>

Nekem nem úgy tûnik hogy bárkit is érdekelne , hogy mit mond Slota (szerencsére). - amúgyis sok közünk nincs hozzá, õk csinálják a feszkót EU-s ajánlások,jogszabályok ellenében stb

Én még le vok ragadva logisztikánál :
léghajó wiki cím is avittasnak látszik

😄

Slotát "igazolják" az MH óriási fejlesztései, beszerzései és az állomány drasztikus növelése. <#idiota>

Slota: Akár háborúhoz is vezethet a feszültségkeltés..

Komolyan ez a hülye, mér nem valami kellemes, orvosokkal és morfiummal jól ellátott zárt osztályon fekszik?

Igen, egy GP-30-as gránátvetõ lehet az.

a 3. képen, az álló sorban, balról az ötödik katonánál, a csõ alatti elsütõbillentyû mi? takarja a kezével a gránátvetõt?

Õszinte leszek, nem tudom, miért akarták a spanyolok tovább erõsíteni a Leo2A6 páncélzatát. De tény, hogy az övék a legerõsebben páncélozott verzió (a PSO-ig).

"... - a fajlagos üzemeltetési költségek elég magasak ugyanis. Jelenleg a katonai partraszálló jármûveken túl csak kisebb, fõleg sport és szórakozás célú légpárnásokat gyártanak."

- én is mikor megtérülésrõl írtam elõrebocsátanám akkorgyorsvasutak meg autópályaépítés költségeihez képest gondoltam hogy talán mégiscsak elõnyös dolog Kelet-EUs visonyok között. Egyéb elõny h irányhorányt is nyugodtan lehet vele játszani, "nincs útvonalhoz sínhez, betonhoz, vízhez kötve" .Észak-Déli Autópályáról pár éve lemaradtunk, gyorsvasútra sem igen hinném hogy tellne az elkövekezõ idõkben. Repülõnél csaknem drágább - menetrendszerinti járat pedig volt Debrecen és Budapest között is. És a TGV sem olcsó, beruházással együtt fõleg nem. Szóval átmeneti megoldásként szimpatizálnék velük Közép-Európában. Semminél csak jobb (volna) <#felkialtas>

"A mûködési elvvel kezdtem az egész írást. 😊 " - én arra értettem , hogy köszi - közvetlen amit írtam azután kezdõdik a leírás. Lehet félreérthetõen fogalmaztam nem gondoltam hogy magadraveszed, miután tényleg ott van minden .

Tök vicces ez, mikor õk szálltak partra...

A görög Cipriótáknak saját hadseregük van, részben orosz fegyverekkel (AK-74, RPG-7, BMP-3, T-80U, Mi-35). A törökök nyílt agresszíónak tekintenék, ha a görögök katonai erõt állomásoztatnának Cipruson.

Kösz, azt esetleg tudod, hogy a spanyoloknak miért volt szükségük a sima Leo2A6-nál erõsebb páncélzatra? Én egyedül a jármûtest kumulatív lövedékek elleni védelmét tartom viszonylag alacsonynak, egyébként minden másban eléri, vagy meghaladja egy M1A2 SEP szintjét.

No erre nem gondoltam hogy oda is kellett jutniuk, csak hogy már ott vannak. :-)

Leo2A6 = L/55 120mm-es löveg. Ezen kívûl az A5 dolgai (kiegészítõ páncélzat)

Leo2A6M (Kanada, Németország) = Megerõsített haspáncélzat az aknák elleni védelem miatt, továbbá a személyzet túlélését növelõ egyéb módosítások (nincsenek részletezve sajnos az általam ismert forrásokban, de feltehetõen pl. rádiózavarókra kell gondolni). Továbbá a segéd-generátort is beépítették egyes jármûvekbe.

Leo2E: A Spanyol Leo2A6 változat, erõsebb páncélzattal, légkondicionálóval és segéd-generátor (hogy a motor beindítása nélkül is legyen áram a harckocsi rendszereinek).

Leo2A6HEL (Görögország) = Nincs megerõsített aknavédelem, de viszont van beépített légkondicionáló és segéd-generátor. Az elsõ leszállított HEL proto-példányok esetén a KMW nem tudta az igért páncélvédelmet nyújtani a torony bizonyos részein, ezért a HEL-ek tornyát megerõsítették utólag. Az eddig cirka 100-120 leszállított HEL egy része viszont nincs kifizetve, ami miatt egy éve viaskodik a KMW és a görög kormány (a görögök szerint a páncélzat nem felel meg a szerzõdésben vállaltaknak, a németek állítják, hogy most már megfelel).

Cifu, a Leo2Hel miben kölünbözik a többi változattól? Nem nagyon találok róla infot.

Cipruson a törökök partraszálltak, nemdebár? Egy török-görög konfliktus esetén hatásos megoldást nyújtanak a Zubr-ok, amelyek egyenként két Leo2HEL-t vihetnek...

Görögöknek minek? Õk nem a belsõ renddel meg Ciprussal vannak elfoglalva?

No ezt már végképp fel tudtam dolgozni. Akkor legalább ezt sikerûlt szimulálni a játékban, csak ez nekem túlzásnak tünt.

Ezt nem értettem, de most már leírtad konyhanyelven és értem. :-)
"Már az F-86 is képes volt 1000 km/h sebességet elérni, pedig azoknál ez olyan érték volt kb. 0.33, ami ma szint utasszálító gépekre jellemzõ üresen, 50-70% üzemanyaggal."

Az "LCAC (ukrán-orosz)" a Zubr. Mellesleg 'poén', hogy az ukránoknak és az oroszoknak 2-2 van rendszerben, a görögönek meg négy. 😊

A mandal-oldalon lévõ Skjöld a Bora-hoz hasonlóan merev oldalfalas katamarán kialakítású, ahol a menetszél emeli ki a hajótestet a vízbõl.

Az SR.N4 osztályt kivonták a forgalomból 2000-ben. Ahol még használják õket, ott általában régebbi SN.R5 vagy R6-osok mûködnek, ám új egységeket nem nagyon használnak - a fajlagos üzemeltetési költségek elég magasak ugyanis. Jelenleg a katonai partraszálló jármûveken túl csak kisebb, fõleg sport és szórakozás célú légpárnásokat gyártanak.

A mûködési elvvel kezdtem az egész írást. 😊

Annyi segítség, hogy itt egy ábra.



1.: A haladáshoz szükséges tolóerõt nyújtó légcsavarok.
2.: A kompresszorok által beszívott levegõ.
3.: A kompresszor, amely a jármû alá fújja a levegõt.
4.: Az (itt) rugalmas szoknya, amely segítségével a légpárna kialakul.

A légpárna maga egy összesûrített levegõtömeg, amelynek ha túl kicsi a nyomása, akkor nem képes a jármûvet elemelni a talajtól, így a szoknyák leérnek, és lezárják a levegõ útját -> a kompresszor dolgozik közben folyamatosan, növelve a levegõ nyomását a szoknyán belül. Ha a nyomás elegendõ, a jármûvet elemeli a talajtól, ha pedig a szoknya is elemelkedik, akkor a plusz levegõ eltávozik -> ha elegendõ távozik el, a nyomás csökken, és a szoknya ismét lezárja a levegõ útját. Vagyis a jármû egy nagy nyomású légpárnán lebeg.

Huh ez komoly - van itt irodalom😊 - , én közbe ezeket szedtem össze - nem tudom valamelyikben olvastam hogy tkp. az a lényeg hogy füves terepen a "normál" szoknya még nem károsodik, sivatagos-köves viszonyok között vmi vastagabb kell(ene)
A legértelmesebb linkek amiket találtam
bentley marine, LCAC (ukrán-orosz), régi haditechnika, legújabb fejlesztésnek tûnõ , amúgy úgy tûnik személy/teher szállításban Alaszkában, a "tundrán" és hasonló helyeken népszerû a mai napig a nagyobbak azok többszáz embert visznek , plusz 40-60 gépjármû pld.BHC SR-N4

de amúgy pont a mûködési elve érdekelt , errõl nem találtam semmit - eddig <#buck>

Légpárnás jármûvek és harcjármûvek

A légpárna elve relatíve egyszerû: a test egy légpárnán siklik a felszín felett, a légpárnát egy nagy légsûrítõ (más esetben a hajtó légcsavartól elvezetett levegõáram) hozza létre, és hogy csak 'lefele' tudjon eltávozni egy szoknyának nevezett fal keríti körbe (persze ha a kompresszor elég erõs, akkor önmagában is képes lehet megemelni a légpárnást). Itt rögtön két fõ megoldást kell megkülönböztetni, a merev szoknyás (oldalfalas) és a rugalmas szoknyás megoldást. Az elõbbi elõnye, hogy nagyobb végsebességet lehet elérni sík felületen, hátránya, hogy érzékenyebb a talaj egyenletlenségeire, éppen ezért fõleg hajók esetén használják, ott is csak ritkán. A szovjet/orosz Bora-osztályú rakétás korvett kettõs hajóteste gyakorlatilag egy merev oldalfalú légpárnás, ahol a haladási sebesség által beáramló levegõ kiemeli a hajót a vízbõl, így a kettõs hajótest kvázi merev szoknyaként funkcionál, a kiemelkedõ hajótest közegellenállása pedig értelemszerûen jóval kisebb, így a Bora képes ~55 csomós (~105km/h) sebességet elérni.


Egy Bora-osztályú rakétás gyorsnaszád

A legtöbb légpárnás viszont a jól ismert rugalmas szoknyás megoldást alkalmazza, ez képes követni bizonyos szintig a talaj egyenetlenségeit, így képes például a partra kifutni. A szoknya értelemszerûen leenged ha a kompresszorok leállnak, tehát a hajó kiképzésénél erre is megoldást kell találni, illetve ügyelni kell mindig a szoknya állapotára.

Noha már a második világháború elõtt voltak légpárnás elvet használó kísérletek, az elsõ gyakorlati eredmény a Sander-Roe brit repülõgép-építõ gyár SN.R1-ese.


SN.R1, lehet látni, hogy a jármû és a talaj között méretes (~30-40cm-es) távolság van

A légpárnások fejlesztése az 1960-as években nagy lelkesedéssel debütált, ekkor építették a britek az SN.R szériát egészen a 6-osig, amely végül a legnépszerûbb lett. A Sander-Roe féle légpárnások elég népszerûek voltak, és úgy tûnt, hogy eljön a légpárnások nagy áttörése. Vietnamban az SN.R5-ösök és 6-osok intenzíven használva voltak a mocsaras deltákban ahol hol partraszálló hajóként (max. 55 gyalogost szállítva), hol géppuskákkal és gránátvetõkkel felszerelve ágyúnaszádként funkcionáltak. Noha számtalan terv született a technológia katonai alkalmazására (aknatelepítõ és mentesítõ jármûvek, 1000 tonnás sekélyvizi rakétás korvettek, sõt, 4000 tonnás helikopter-hordozó hajók), a hordszárnyas technológiához hasonlóan bebizonyosodott, hogy bár képesek igen nagy sebességet elérni nyugodt vízen (kísérleti jármûvek akár 75-80 csomót is), de túl bonyolult, nehéz és drága volt az effektív használathoz. A szárazföldön a sík partoknál tovább nem tudtak menni, ráadásul iszonyatosan hangosak voltak, a sebezhetõségük pedig igen nagy. Emiatt effektív katonai alkalmazásuk kimerült a partraszálló feladatkörben.


PCAV, vagyis 'Pak-Vee', ami egy SN.R5 licenc, Vietnamban

Az egyetlen megmaradt terület, ahol van létjogosultsága, a partraszállás, mind az amerikaiak (LCAC), mind a szovjet/orosz (Murena, Kalmar, Zubr, stb.), aztán majd kínai (Type-724, 'Jingsah II'). A fõ elõnyük a hagyományos partraszállító hajókkal szemben, hogy képesek közvetlenül a partra kifutni, így nincs gond a nem úszó jármûvek partraszállításával. Jelenleg is csak ilyen feladatkörben vannak alkalmazva mindenhol.


Type-724, kína "kicsi", 7 tonnás légpárnása


A kínai 'LCAC', sajnos csak ilyen fotók vannak róla

Az ilyen partra szálló légpárnásokat általában nem fegyverzik túl, géppuskák, esetleg automata gránátvetõk - tûzerõnek ott a légierõ és a hátuk mögött a flotta. Kivétel persze a szovjet/orosz Zubr, amit sikeresen egy kisebb korvettel egyenértékûvé tettek. Van két AK630 gépágyúja önvédelemre, van két Sztrela vagy Igla indítóállása légvédelem céljára, és két 122mm-es rakéta-sorozatvetõje, hogy saját magának is meg tudja tisztítani a partot az esetleges ellenséges géppuskafészkektõl. Mellesleg pedig képes aknatelepítésre is...

Viválá Herrier 😛

Beütöttem sg-n hogy légpárnás, és cikkek között meg fórumon sem találtam semmmit.. Na jó annyit kb. hogy mégsem egy terepjáró. 😊 Cifunak véletlen... nem volna valami használható összefoglalója a fiók mélyén ?? (köszi) - még én is körülnézek azért bár asszem magyar wikin sincs semmi
fajlagosan olcsóbb technikának tûnik mint a vasút - ha nem High Speed Raillel számolok
Találtam katonai témában pld. ilyet is: légpárnás csapatszállító

Gépágyús harc esetén két fõ megoldás van, az egyik a fordulóharc, ahol a manõverezõképesség számít, itt egy könnyû, instabil gép az ideális. A Szu-25 viszont földi célok elleni csapásmérõ gép, ami miatt meglehetõsen stabil, hiszen nem fordulóharcolnia kell az Abrams-okkal, hanem csúnyán a fejükre koppintani. Ráadásul a masszív szerkezete miatt könnyûnek éppen nem lehet mondani. Tehát nem ideális ebben a feladatkörben. A másik lehetõség a csapj-rá-majd-húzd-fel, amikor magassági fölényt váltasz sebességi fölénnyé, majd a sebességfölénybõl magassági fölényt csinálsz. Itt nagyon jó lenne egy jó tolóerõ-tömeg arány, de...

A Szu-25 tolóerõ / tömeg aránya:

Tolóerõ = 2x 44,18 kN (8.836 kg) / Normál felszállótömeg (most egyszerûsítsünk) = 16.990 kg -> 0,52

Az AV-8B tolóerõ / tömeg aránya:

Tolóerõ = 105 kN (10.500 kg) / Normál felszállótömeg = 10.410 kg -> 1.01

Vagyis a Harrier majdnem kétszer akkora tölõerõ/tömeg aránnyal, és ennyivel jobb elvi gyorsulással bír (ugyebár ebbe bejátszik még pár dolog, mint az aerodinamika is).

A Sabre-s hasonlat meg mérvadó, ugyebár a Sabre-ra Molni 0,33-as tolóerõ/tömeg arányt mondott, nos, e téren egy mai csatarepülõgép (a Szu-25) ennyivel többet tud felmutatni...

Hajaj. Ha a gép felszáll azt csak azt jelenti, hogy a gép képes repülni azzal az aerodinamikai koncepcióval, amit megálmodtak.

Aztán nyúzni kell sok ezer órát mindenféle helyzetben, hogy a gép repülésirányító szoftverének gyermekbetegségei felszínre bukkanjanak.

A nagy munka onnan kezdõdik igazán, mert gyakorilatilag mindig karcsúsítani kell a gépet amiatt, hogy túl nehéz lett és a hajtómû nem tudja az elõre ígért teljesítmény biztosítani.

Nem értem, hogy mit nem értesz.

A Harrier erõs hajtómûve azért kellett, hogy ne 0 mennyiségû fegyverzettel tudjon ténylegesen helybõl felszállni. Láthatod, hogy még az angiol hordozókról sem úgy szállnak fel, mert akkor nagyon korlátozottan vihet fegyverzetet. Ebbõl bónuszként jön az a képesség, hogy baromi jó a gép gyorsulása, ha nincs rajta nagy tömgeû és légellenállású fegyverzet. Jól orsózik a kis mérete miatt, a szárnyterhelése is elég jó, alig magasabb az F-16 értékénel. A Szu-25 még ebben is alul marad.

A vadászgépek, mint a posztom alapján láthatod sokkal gyengébb hajtómûvel is elérik a 2 Machot, csak sokáig tartott a régebbieknen a maival összevetve.

Ahhoz, hogy sok fegyvert felvigyél, nem feltétlen kell erõs hajtómû. Az a gépet gyorsítja. A szárny adja a felhajtóerõt. Nagy szárnyfelület kellg, jól optmializálva. Mivel a Szu-25-nek nem kell képesnek lenni szuperszónikus repülésre, ezért könnyebb egy másik paraméterre optimalizálni.

Még mindig nem érted akkor? Nem kell erõs hajtómû ahhoz, hogy nehéz géppel felszállj, csak éppen akkor 3 km-es lenne a felszálló úthossz és nem 800-1500 méter. Ha gyenge a hajómûved az azzal jár, hogy fordulózás közben pillanatok alatt elkopik a sebességed.