Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#44292
Ööö... Lemaradtam valamirõl?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#44291
nem kívánok ebbe belefolyni, de olvasmányaim szerint a berlint védõ csapatoknak már csak acélhüvelyes lõszer jutott, és ez gyakran okozott elakadást.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#44290
Csak onnan gondoltam, hogy a sivatagban elég kevés éghetõ anyag van, ami meg nem a harckocsira hullik, azt meg a homok gyorsan beissza, esetleg a szél ráhordja a homokot - elfojtja vele az oxigént. Más részrõl ott igen tágas a tér, egységnyi területre valszeg kevesebb célpont jut mint zártabb területen.
A városi napalmozás meg sztem azért nem nyerõ, mert egy városrészen belül nem sok tank szokott összegyûlni falkába, inkább csak 1 utcán 1-2 harckocsi tanyázik, így maguk a házak fogják fel a hõ nagy részét fedezéket adva a célpontoknak. Így nem igazán éri meg napalmozni, arra vannak ár/pusztítóerõ tekintetébõl sokkal hatékonyabb bombázási módszerek is. Más részrõl egy városrész napalmbombázása után az ott lévõ épületeket mind egy szálig lehet ledózerolni (már ami egyáltalán állva marad).
A városi napalmozás meg sztem azért nem nyerõ, mert egy városrészen belül nem sok tank szokott összegyûlni falkába, inkább csak 1 utcán 1-2 harckocsi tanyázik, így maguk a házak fogják fel a hõ nagy részét fedezéket adva a célpontoknak. Így nem igazán éri meg napalmozni, arra vannak ár/pusztítóerõ tekintetébõl sokkal hatékonyabb bombázási módszerek is. Más részrõl egy városrész napalmbombázása után az ott lévõ épületeket mind egy szálig lehet ledózerolni (már ami egyáltalán állva marad).
#44289
A II.Vh altt hk-nál is a motortér volt a célpont tudtommal. Mellesleg mikor azt használták még nem olyan hk-k voltak, amiket atomtámadás elviselsésére terveztek. Nagy difi.
A bombázás kivitelezését nem értem, hogy miért nehezebb sivatagban vagy városban kivitelezni. A sivatag egy nyílt térség, minden elég jól kiáll belõle.
A vársban a célzás valóban nehezebb, de az utcák szerintem meg koncenrálják a napalm hatását, mert nem folyik szét teljesen oldalirányban.
A bombázás kivitelezését nem értem, hogy miért nehezebb sivatagban vagy városban kivitelezni. A sivatag egy nyílt térség, minden elég jól kiáll belõle.
A vársban a célzás valóban nehezebb, de az utcák szerintem meg koncenrálják a napalm hatását, mert nem folyik szét teljesen oldalirányban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44288
Ezt a napalmos dolgot én sem tartottam valószínûnek, de inkább abból a szemszögbõl, hogy a napalmmal terület, szõnyegbombázást végeztek a vietnami háborúban, amit egy városban vagy sivatagban nehezebb hatékonyan kivitelezni. Persze, lehet belõle "kiskaliberû" fajta is, nem tudom. Viszont ez esetben nem értem, hogy miért annyira hatékony a harckocsik ellen a molotov-koktél? Vagy nem is annyira hatékony?
#44287
Kumulatív eszköznél a hõhatásnak nincs döntö jelentõsége, hiába nagyon magas a sugár hõfoka, kevés ideig hat. A lényeg a nagy nyomás.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#44286
Bgabor alapvetõen értelmes, de fogalman nincs, hogy hogyan képzelhette ezt a tökéletes zárást. Olyan, hogy tökéletes nincs és nem is lesz soha, a véletlenszerû jelenségek miatt. Ha lenne tökéletes valami, akkor a fegyvereknek szinte nem is lenne szórásképe vagy nem ekkora. Azért marad még eléd nem állandó dolog így is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44285
Nem égeti át. Aki ezt modta téved és kicsit laza is, mert nem számolja ki még nagyon durván sem a hõmennyiségeket...
Adott felületû és vastagságû acélnak x tömege van. Hány fokig kellene kitenni X foknak, hogy átolvadjon? A kumulatív sugár több ezer fokos és nagyon nagy erõvel csapódik rá a feüleltre és még annak is keményen kell dolgoznia. A napalm ahhoz képest egy vicc. A motort hazavághatja, bent picit meleg lesz, de a személyzet szerintem túléli. A jobb hk-nak közeli atomcsapást ki kell bírnia.
A gond az, hogy egyes illesztéseken befolyhat és ami a kinti célzórendszert és stb. tönkrevág. Sokszor temették már a páncélos fegyvernemet. Él és virul.
A jenki erõk ellen meg Korea óta nem hajtottak végre légitámadást egyetlen kivétellel, mikor vietnámi gépek bombáztak meg egy hajót.
Adott felületû és vastagságû acélnak x tömege van. Hány fokig kellene kitenni X foknak, hogy átolvadjon? A kumulatív sugár több ezer fokos és nagyon nagy erõvel csapódik rá a feüleltre és még annak is keményen kell dolgoznia. A napalm ahhoz képest egy vicc. A motort hazavághatja, bent picit meleg lesz, de a személyzet szerintem túléli. A jobb hk-nak közeli atomcsapást ki kell bírnia.
A gond az, hogy egyes illesztéseken befolyhat és ami a kinti célzórendszert és stb. tönkrevág. Sokszor temették már a páncélos fegyvernemet. Él és virul.
A jenki erõk ellen meg Korea óta nem hajtottak végre légitámadást egyetlen kivétellel, mikor vietnámi gépek bombáztak meg egy hajót.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44284
Természetesen a rézhüvely mellett gondoltam, de ahogy olvasgatok, valóban a lövedékre írják a tombak bevonatot.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#44283
Mert ez nem hk., ez a repcsire vonatkozik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44282
39M és 43M lõszerbõl van mindkettõ, acél és rézhüvellyel szerelt is, hogy tombak bevonat van-e azt nem tudom.
Szerintem a lövedéknek van tombak bevonata, vagy részegysége, nem a hüvelynek, de erre 2 forintot nem mernék tenni...
Szerintem a lövedéknek van tombak bevonata, vagy részegysége, nem a hüvelynek, de erre 2 forintot nem mernék tenni...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#44281
Akkor ezek szerint nagyobb méretben is.
Ha jól tudom kézifegyver lõszernél is acél a hüvely, csak tombak bevonata van (vagy az is lehet, hogy csak megszokásból hívják annak, és valóságban semmi köze sincs hozzá?). Na ezt a tombak témát abba hagyom, mert már egyre bizonytalanabb vagyok benne.
TG
Ha jól tudom kézifegyver lõszernél is acél a hüvely, csak tombak bevonata van (vagy az is lehet, hogy csak megszokásból hívják annak, és valóságban semmi köze sincs hozzá?). Na ezt a tombak témát abba hagyom, mert már egyre bizonytalanabb vagyok benne.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#44280
Az MT-12 lõszerei amúgy acélhüvelyesek voltak, állítólag háromszor lehetett újratölteni azokat, a rézhüvelyesek ennél - rendszerint - tartósabbak voltak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#44279
Hmm, a linkrõl le is maradtam, de most már tudom, hogy az autofrettálás 2t ill., hogy honnan származik a név.
A 76-ost illetõleg meg tévedtem ezek szerint mert nem pct..
Az átmeneti kúp elõrevándorlása egyébiránt töltõûr meghosszaboddásként is fut, kultúráltabb tüzérek a kezdõelemek megállapításánál figyelembe is veszik.
Az egykor Mo-on is rendszerben állt 2S1 önjárók - amúgy D-30 õssel rendelkezõ - lövegcsövének egyik érdekessége volt, hogy gyárilag a szabványnál rövidebb töltõûrrel készült és bizonyos lövésszám után "kopott fel" a szabvány méretre.
A 76-ost illetõleg meg tévedtem ezek szerint mert nem pct..
Az átmeneti kúp elõrevándorlása egyébiránt töltõûr meghosszaboddásként is fut, kultúráltabb tüzérek a kezdõelemek megállapításánál figyelembe is veszik.
Az egykor Mo-on is rendszerben állt 2S1 önjárók - amúgy D-30 õssel rendelkezõ - lövegcsövének egyik érdekessége volt, hogy gyárilag a szabványnál rövidebb töltõûrrel készült és bizonyos lövésszám után "kopott fel" a szabvány méretre.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#44278
Üdv!
na ez az a téma, amiben nem fogok veled vitatkozni. Természetesen igazad van és köszönöm a helyesbítést/kiegészítést. A gond, hogy az egyesített lõszert ugyan úgy írtam le, mint az osztott, pedig teljesen máshogy mûködik, úgy ahogy leírtad. Az egyesített lõszernél valóban a hüvely tömít, többek között ezért készül rézbõl, mivel ez a fém tudja az általad leírt tágulást, összehúzódást legjobban végrehajtani (kisebb méreteben a tombak is). Amúgy a belinkelt Haditechnikai Szemle cikkben is errõl írnak és a kopásból eredõ átmeneti kúp elõre vándorlásából.
Külön köszönöm a hibaleírást!
Annyira nem vagyok igényes, hogy ne legyen jó nekem a 76mm ZISz-3, de ha nagyon akarod akkor ez a teljes neve: 76-мм дивизионная пушка обр. 1942 г. (ЗиС-3), nálunk 1942 mintájú 76mm-es könnyû ágyú néven rendszeresítették (ha jól emlékszem).
TG
na ez az a téma, amiben nem fogok veled vitatkozni. Természetesen igazad van és köszönöm a helyesbítést/kiegészítést. A gond, hogy az egyesített lõszert ugyan úgy írtam le, mint az osztott, pedig teljesen máshogy mûködik, úgy ahogy leírtad. Az egyesített lõszernél valóban a hüvely tömít, többek között ezért készül rézbõl, mivel ez a fém tudja az általad leírt tágulást, összehúzódást legjobban végrehajtani (kisebb méreteben a tombak is). Amúgy a belinkelt Haditechnikai Szemle cikkben is errõl írnak és a kopásból eredõ átmeneti kúp elõre vándorlásából.
Külön köszönöm a hibaleírást!
Annyira nem vagyok igényes, hogy ne legyen jó nekem a 76mm ZISz-3, de ha nagyon akarod akkor ez a teljes neve: 76-мм дивизионная пушка обр. 1942 г. (ЗиС-3), nálunk 1942 mintájú 76mm-es könnyû ágyú néven rendszeresítették (ha jól emlékszem).
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#44277
Mindenesetre a topik színvonalát nem emeli különösebben ez a vita, úgyhogy részemrõl a kérdést lezártnak tekintem. A továbbiakban gagyizzál a közértelmezéseddel egyedül.
#44276
Ahhoz nekem semmi közöm hogy tahófalván baranyamegyében mit minek szokott venni a közértelemzés. Vagy világosan fogalmazol vagy durván leégsz mint az elõbbi esetben is.
#44275
Szia, intézzétek el egymás között mindenestre:
pillanat vagyis. pillantás, pislantás
amúgy ha az a repcsi odébbmászik lövések után (ami elég valószinü) akkor is biztos hogy ki van dolgozva egy mechanizmus, ami eloszlatja, lassíthatja a fellépõ erõhatásokat. de mindenképp bizonyos %-ú többletterhelést jelent. Ha belegondolok hogy tuningolt verdáknál is mennyit rá lehet költeni extrákra, akkor vsz. egy szállítórepülõnél is minimum hasonló lehet a nagyságrend - persze megoldás igényességétõl függõen.
pillanat vagyis. pillantás, pislantás
amúgy ha az a repcsi odébbmászik lövések után (ami elég valószinü) akkor is biztos hogy ki van dolgozva egy mechanizmus, ami eloszlatja, lassíthatja a fellépõ erõhatásokat. de mindenképp bizonyos %-ú többletterhelést jelent. Ha belegondolok hogy tuningolt verdáknál is mennyit rá lehet költeni extrákra, akkor vsz. egy szállítórepülõnél is minimum hasonló lehet a nagyságrend - persze megoldás igényességétõl függõen.
Szent Haba-kukk
#44274
Ki mondta, hogy tökéletetesen elzárja? Nem egy dugóról beszélünk!
"Teljesen elzárja annyira, hogy a táguló gázok ne szökhessenek el a gránát mellett, hanem a gránátot tolják ki a csõbõl."
Ez a lényeg, a mikronos pontosságos zagyvaságod lényegtelen.
"Teljesen elzárja annyira, hogy a táguló gázok ne szökhessenek el a gránát mellett, hanem a gránátot tolják ki a csõbõl."
Ez a lényeg, a mikronos pontosságos zagyvaságod lényegtelen.
#44273
Ha sörétes puskát akart volna írni, azt írt volna, nem puskát. A laikusok is tudják hogy a sörétespuska sörétrajt lõ, nem egy golyót mint a puska. Szóval a kötekedésed áll gyenge lábakon már megint, ami nem meglepõ.
#44272
Ha már ennyire hülye vagy, akkor segítek, egy pillanatot egy másodpercnek szoktak venni a közértelmezés szerint, tehát a töredék pillanat az lefordítva törtmásodpercet jelent.
#44271
Te valami egészen más bolygón élsz. A lövedék nem zárhat tökéletesen, ennek egyszerû fizikai oka van, másképp szorulna, és az egy edzett, keménykrómozott csövet azonnal taccsra vágna, másfelõl meg gyártástechnikailag is nehéz mikron pontossággal gyártani csövet és lövedéket egyaránt, ráadásul az a hülye csõ még hõtágul is, ami meg teljesen kizárja a tökéletes illeszkedés amúgy is hiábavaló elméletét.
#44270
Igazad van. De tudod mit, legyen mesterlövész-puska helyett sörétes puska. A mondatod ezzel együtt vagy ettõl függetlenül is marha gyenge lábakon állt.
#44269
Egy egy részlettel vitatkoznék az egyesített lõszereket tüzelõ lövegak esetén. Ahogy én tudom, vagy tuni vélem.
Az átmeneti kúpban a hüvelyváll nem szorul meg, a hüvely minden eleme - a hüvelytalp és perem kivételével természetesen - tized, század miliméterekkel kisebb mint a töltõûr megfelelõ része. Ez teszi lehetõvé a könnyû töltést. Lövéskor a gáznyomás nekifeszíti a hüvelyt a töltõûrnek ez akadályozza meg, hogy hátrafelé, a záron keresztül lõporgázok távozzanak. Lövés után amikor a nyomás a csõben ismét lecsökken a hüvely - rugalmas - ismét felveszi az eredeti méretét, ez teszi lehetõvé a könnyû hüvelykivetést. A hüvely eredeti méretének természetesen annyival kell kisebbnek lennie, hogy a lövés utáni maradó alakváltozással is kisebb legyen a kilõtt hüvely mint a töltõûr.
Egyesített lõszert tüzelõ, ékzáras lövegnél nem csak a kis erõvel történõ töltés lehet problémás (ez esetben a kivetõ karokat nincs elég lendülete elõre tolni a lõszernek, vagy egyszerûne a surlódási erõ állítja meg idõ elõtt) hanem a túlzott erõ is. Mivel a hüvely - pontosabban a lõszer - nem szorul meg a töltõûrben a lõszer visszapattan a töltõûrtõl de a kivetõ karokat már elõre tolta így a zár megindul felfelé de az ékzár nem tud zárni a mert a hüvely megakasztja, így újra nyitni a zárat, hogy a kivetõ karok ismét megakasszák az ékzárat nyitott helyzetben. Az ékzárak zártükrének felsõ része - rendszerint úgy van kimunkálva, hogy egy kisebb kényszerpálya szerûen segítsék a töltést, de ez nem mindig elegendõ.
Természetesen mindez vitatható, de a 76mm-es ZIS-3 (sry, nem jut eszembe a becsületes neve) és MT-12 pct.á-kra illetve a D-44 hadosztályágyúra - ha nem felejtettem ki valamit, ami ellen nem vagyok beoltva - legjobb tudásom szerint helytállóak. Ha ezek kivételek és a jellemõ inkább az amit írtál akkor nem szóltam ofkorsz... 😊
Az átmeneti kúpban a hüvelyváll nem szorul meg, a hüvely minden eleme - a hüvelytalp és perem kivételével természetesen - tized, század miliméterekkel kisebb mint a töltõûr megfelelõ része. Ez teszi lehetõvé a könnyû töltést. Lövéskor a gáznyomás nekifeszíti a hüvelyt a töltõûrnek ez akadályozza meg, hogy hátrafelé, a záron keresztül lõporgázok távozzanak. Lövés után amikor a nyomás a csõben ismét lecsökken a hüvely - rugalmas - ismét felveszi az eredeti méretét, ez teszi lehetõvé a könnyû hüvelykivetést. A hüvely eredeti méretének természetesen annyival kell kisebbnek lennie, hogy a lövés utáni maradó alakváltozással is kisebb legyen a kilõtt hüvely mint a töltõûr.
Egyesített lõszert tüzelõ, ékzáras lövegnél nem csak a kis erõvel történõ töltés lehet problémás (ez esetben a kivetõ karokat nincs elég lendülete elõre tolni a lõszernek, vagy egyszerûne a surlódási erõ állítja meg idõ elõtt) hanem a túlzott erõ is. Mivel a hüvely - pontosabban a lõszer - nem szorul meg a töltõûrben a lõszer visszapattan a töltõûrtõl de a kivetõ karokat már elõre tolta így a zár megindul felfelé de az ékzár nem tud zárni a mert a hüvely megakasztja, így újra nyitni a zárat, hogy a kivetõ karok ismét megakasszák az ékzárat nyitott helyzetben. Az ékzárak zártükrének felsõ része - rendszerint úgy van kimunkálva, hogy egy kisebb kényszerpálya szerûen segítsék a töltést, de ez nem mindig elegendõ.
Természetesen mindez vitatható, de a 76mm-es ZIS-3 (sry, nem jut eszembe a becsületes neve) és MT-12 pct.á-kra illetve a D-44 hadosztályágyúra - ha nem felejtettem ki valamit, ami ellen nem vagyok beoltva - legjobb tudásom szerint helytállóak. Ha ezek kivételek és a jellemõ inkább az amit írtál akkor nem szóltam ofkorsz... 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#44268
Egy ismerõs aki még az átkosban volt katona múltkor azt bizonygatta nekem hogy a modern napalmfegyverekkel elavult lett az egész páncélos fegyvernem.Merthogy a napalm minden páncélt átéget vagy odabenn elviselhetetlen hõt okoz.Gondolom ez ma már mégsincs így mert a réteges páncélzat kerámiás,cellás részei biztos elvezetik a hõenergiát is,jól sejtem?
#44267
Nem harckocsiról beszéltünk, hanem AC-130-as repülõgépról. Mivel ez a levegõbõl durrogtat, a tapadás nem játszik. <#smile>
#44266
Igazából itt most több focimeccs megy párhuzamosan...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#44265
Lehet hogy volt kint figyelmeztetés,de az is lehet hogy nem foglalkoztak vele.Mindenesetre azért egy fölé eresztett sorozattal is kezdhették volna szerintem,nem mingyárt a seggébe lõni.
#44264
Ok, akkor nem szóltam 😊
#44263
"Lehet hogy nem értelmezem jól a dolgot"
Eltaláltad 😊, nagyon nem jól értelmezed.
Eltaláltad 😊, nagyon nem jól értelmezed.
#44262
Lehet hogy nem értelmezem jól a dolgot, de ebben a képletben (a megállapított, földi szabadesés értékbõl kiindulva) úgy hiszem, nem szerepel a harckocsi tapadása a talajhoz, ami igencsak jelentõs tényezõvel bír. Igencsak csökkenti az elmozdulás mértékét (vagy növeli az ugyanakkora elmozduláshoz szükséges erõhatás mértékét, esetleg csökkenti az idõtartam mértékét).
#44261
"Az ugrálós rész csak reklámnak jó..."
Nem az ugratásokra gondolok, hanem hogy milyen akadályokat tud lekûzdeni és adott esetekben ezt milyen sebességgel teszi.
Nem az ugratásokra gondolok, hanem hogy milyen akadályokat tud lekûzdeni és adott esetekben ezt milyen sebességgel teszi.
#44260
Csináltam egy excel táblát, amivel játszadozhatsz legalább a lassulás kiszámítására. Ha hazaérek felrakhatom, ha érdekel.
Adott gyorsulás esetén a megtett utat ábrázolja, de természetesen csak addig értelmezd, amíg vissza nem kanyarodik a megtett út görbe.
9,8 m/s2-ra (ez 1G) az jön ki, hogy kb. 3,5 méter alatt áll meg a gép kb. 0,8 sec alatt. Az tehát már tudjuk, hogy mi a kimenet. A 4 méteres odébbcsúszás stimmelni látszik. A kiementi oldal stimmel, tehát a bemenet is stimmelni látszik. A 0,8 sec meg baromi hosszú idõ ahhoz képest, ami alatt a lövegék elhagyja a löveget. Magyarán akkor mi is a problémád? De tényleg?
A gerjesztési oldal számításához sokkal komolyabb erõfeszítés kell, mert nagyon gyors tranzies folyamatok vannak.
A gépet meg meg kell erõsíteni, mert a normál gépek oldalirányban nem kapnak 1G-t szerintem soha.
Nem csak neked lehet igazad és továbbra is mondom, hogy az elmozduláson van a lényeg. A kulcs a csillapítás kérédése. Csak 5 percet kellett volna rászánni életedbõl, hogy valami bizonyítékfélét nyerj.
Adott gyorsulás esetén a megtett utat ábrázolja, de természetesen csak addig értelmezd, amíg vissza nem kanyarodik a megtett út görbe.
9,8 m/s2-ra (ez 1G) az jön ki, hogy kb. 3,5 méter alatt áll meg a gép kb. 0,8 sec alatt. Az tehát már tudjuk, hogy mi a kimenet. A 4 méteres odébbcsúszás stimmelni látszik. A kiementi oldal stimmel, tehát a bemenet is stimmelni látszik. A 0,8 sec meg baromi hosszú idõ ahhoz képest, ami alatt a lövegék elhagyja a löveget. Magyarán akkor mi is a problémád? De tényleg?
A gerjesztési oldal számításához sokkal komolyabb erõfeszítés kell, mert nagyon gyors tranzies folyamatok vannak.
A gépet meg meg kell erõsíteni, mert a normál gépek oldalirányban nem kapnak 1G-t szerintem soha.
Nem csak neked lehet igazad és továbbra is mondom, hogy az elmozduláson van a lényeg. A kulcs a csillapítás kérédése. Csak 5 percet kellett volna rászánni életedbõl, hogy valami bizonyítékfélét nyerj.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44259
Itthon ettõl függetlenül hosszú ideig géppisztolynak nevezték az AK-47/AKM-et. A fegyverek besorolása tipikusan problémás dolog, ha régóta figyeled a topicot, akkor például felsejlhet a könnyû- és közepes géppuskák vs. golyószórók elnevezés hovatartozásának vitája.
Éppen erre utaltam, amikor azt mondtam hogy a terminológiarendszer se egységes. Ugyanazt a fegyvert más kategóriába sorolja be az amerikai, másba az orosz és másba a magyar rendszer. A kategóriák is teljesen eltérõek lehetnek. Sose értettem például, milyen logika alapján sikerült kiválló néphadseregünknek anno 'géppisztolynak' besorolni az AKM leszármazottakat? Mi köze a pisztolyokhoz? <#confused>
Dehát ez már csak így van. Emlékszünk a második világháborúban mind a Panthert, mind az olasz Fiat M11/39-et közepes harckocsiként sorolta be a gyártó ország hadserege. Pedig micsoda különbség volt köztük.
Éppen erre utaltam, amikor azt mondtam hogy a terminológiarendszer se egységes. Ugyanazt a fegyvert más kategóriába sorolja be az amerikai, másba az orosz és másba a magyar rendszer. A kategóriák is teljesen eltérõek lehetnek. Sose értettem például, milyen logika alapján sikerült kiválló néphadseregünknek anno 'géppisztolynak' besorolni az AKM leszármazottakat? Mi köze a pisztolyokhoz? <#confused>
Dehát ez már csak így van. Emlékszünk a második világháborúban mind a Panthert, mind az olasz Fiat M11/39-et közepes harckocsiként sorolta be a gyártó ország hadserege. Pedig micsoda különbség volt köztük.
#44258
Nem a töredék pillanaton van a hangsúly, de te ezen csámcsogsz. A 4 méter a lényeg. Ami 60 tonnát odébb rak 4 métert az erõ. Pont. Ha 0.5 sec vagy 1 sec, az is nagy. Tényleg nehéz ezt belátni.
A számoláshoz még mindig nem vetted a fáradságot.
A számoláshoz még mindig nem vetted a fáradságot.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44257
Lényeg a lényeg, az AC-130-as nyilvánvalóan nem libben arrébb egy pillanat alatt négy métert minden egyes taracklövés után, mert ez mind a személyzetet, mint az elektronikát kinyírná. Szóval marhaságokat beszélt, megint.
#44256
A hozzászlóás azért tényleg pontatlan, mert nem definálta az idõt. Mert mihez képest töredék? A lövedék röppályájához képest az.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#44255
Hát tekintve hogy a géppisztolyt és a géppuskát is az általuk tüzelt lõszer miatt nevezzük így, eléggé logikus a köztes lõszert tüzelõ fegyvereket gépkarabélynak nevezni, nem?
Itthon ettõl függetlenül hosszú ideig géppisztolynak nevezték az AK-47/AKM-et. A fegyverek besorolása tipikusan problémás dolog, ha régóta figyeled a topicot, akkor például felsejlhet a könnyû- és közepes géppuskák vs. golyószórók elnevezés hovatartozásának vitája.
A géppuska elnevezésnél pedig vigyázz, mert ott nehéz a lõszer alapján osztályozni. Az M249 például 5.56x45mm-es lõszer tüzel (mint az M4/M16), ahogy az M60 meg 7.62x51mm-est. Az 5.56 egyértelmûen karabélylõszer kategória, a 7.62x51 meg vagy gépkarabély, vagy puskalõszer...
Függetlenül attól hogy van e rajtuk sorozatlövés üzemmód, vagy csak félautomata módban lehet lõni velük.
Pardon, de ez marhaság. Akkor egy Browning Automatic Rifle, vagyis BAR (.30-06 kaliber, sorozatlövés), és a Garand (.30-06 kaliber, egyes lövés) is ugyanaz a kategória lenne.
Az automata puska meg amolyan tök rendszeridegen elnevezés mint az amcsik "assault rifle"-je.
Az elsõ idézetre utalnék vissza, ugyanis öntöltõ pisztoly meg létezik - akkor öntöltõ puska miért lenne rendszeridegen. Ami e téren persze probléma, hogy országról országra változik a fegyverek csoportosítása, Amerikában a hossz alapján is osztályoznak (így létezik Carabine fogalom is).
Elvileg akkor az angol L1A1-et félautomata karabélynak kellene neveznünk?
Öntöltõ puskának, pontosabban.
Az a baj hogy maga a terminológiarendszer se egységes.
Én pont erre utaltam lent, hogy attól függ, minek is nevezzük a 7.62x51mm NATO lõszert. A cirka 3.350J torkolati energiájával inkább puskalõszernek kellene nevezni, mint karabélynak. Viszonyításképpen az 5.56x45mm-es torkolati energiája 1700-1800J körül, a 7.62x39mm-es torkolati energiája meg 2000-2050J körül van. A .30-06-os ehhez képest 3800J, a .303-as 3500J, a 7.62x54R cirka 3600J, míg a Mauser 7.92x57mm meg 4000J körül mozog...
Itthon ettõl függetlenül hosszú ideig géppisztolynak nevezték az AK-47/AKM-et. A fegyverek besorolása tipikusan problémás dolog, ha régóta figyeled a topicot, akkor például felsejlhet a könnyû- és közepes géppuskák vs. golyószórók elnevezés hovatartozásának vitája.
A géppuska elnevezésnél pedig vigyázz, mert ott nehéz a lõszer alapján osztályozni. Az M249 például 5.56x45mm-es lõszer tüzel (mint az M4/M16), ahogy az M60 meg 7.62x51mm-est. Az 5.56 egyértelmûen karabélylõszer kategória, a 7.62x51 meg vagy gépkarabély, vagy puskalõszer...
Függetlenül attól hogy van e rajtuk sorozatlövés üzemmód, vagy csak félautomata módban lehet lõni velük.
Pardon, de ez marhaság. Akkor egy Browning Automatic Rifle, vagyis BAR (.30-06 kaliber, sorozatlövés), és a Garand (.30-06 kaliber, egyes lövés) is ugyanaz a kategória lenne.
Az automata puska meg amolyan tök rendszeridegen elnevezés mint az amcsik "assault rifle"-je.
Az elsõ idézetre utalnék vissza, ugyanis öntöltõ pisztoly meg létezik - akkor öntöltõ puska miért lenne rendszeridegen. Ami e téren persze probléma, hogy országról országra változik a fegyverek csoportosítása, Amerikában a hossz alapján is osztályoznak (így létezik Carabine fogalom is).
Elvileg akkor az angol L1A1-et félautomata karabélynak kellene neveznünk?
Öntöltõ puskának, pontosabban.
Az a baj hogy maga a terminológiarendszer se egységes.
Én pont erre utaltam lent, hogy attól függ, minek is nevezzük a 7.62x51mm NATO lõszert. A cirka 3.350J torkolati energiájával inkább puskalõszernek kellene nevezni, mint karabélynak. Viszonyításképpen az 5.56x45mm-es torkolati energiája 1700-1800J körül, a 7.62x39mm-es torkolati energiája meg 2000-2050J körül van. A .30-06-os ehhez képest 3800J, a .303-as 3500J, a 7.62x54R cirka 3600J, míg a Mauser 7.92x57mm meg 4000J körül mozog...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#44254
Egészen pontosan így szólt a hozzászólása:
"Na igen, tudtommal a 105 mm-es tarack a C-130-ast oldalirányban jó 4 méterrel teszi arrébb egy elsütéskor. Azt pedig nem kell hangsúlyozni, hogy mit is mérnek olyankor a fedélzeti rendszerek, amikor egy töredék pillanat alatt nem ott van a gép, amit a számítógépek számoltak az addigi adatokból."
A 'töredék pillanat alatt' kifejezés elég gyors mozgást sejtet, nem? Olyankor mozgáskor G erõk is fel szoktak lépni, nem?
"Na igen, tudtommal a 105 mm-es tarack a C-130-ast oldalirányban jó 4 méterrel teszi arrébb egy elsütéskor. Azt pedig nem kell hangsúlyozni, hogy mit is mérnek olyankor a fedélzeti rendszerek, amikor egy töredék pillanat alatt nem ott van a gép, amit a számítógépek számoltak az addigi adatokból."
A 'töredék pillanat alatt' kifejezés elég gyors mozgást sejtet, nem? Olyankor mozgáskor G erõk is fel szoktak lépni, nem?
#44253
Erõsebb gép? Nagyon egyszerû megoldás. Ne feledd, hogy a repcsi nem a földön áll. Ez benne a jó részben. A földön álló tarack talpazata felfogja az egészet. Viszont a repcsit csak az oldalirányú légellenállás és a repcsi tehetetlensége fékezi. Az önmagában egy jó csillapítást adhat, csak az ára az elmozdulás? Érthetõ? A földön a talapzat meg sem moccat, iszonyatos gradiens, gyorsulás van. Mondjak erre analóg modellt, hogy megértsed?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44252
Az idõ legyen paraméter és így a gyorsulás lesz a végeremény.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44251
Emellett keresgéltem a neten, van e valamiféle hátrasiklás-csökkentõ mechanizmus beépítve az M102 tarackhoz(kell hogy legyen), de csak magáról az alap M102 tarackról talátam adatokat, a beépített verzióról nem. Nyilvánvaló, hogy a tervezõk nem mertek volna beépíteni egy 105mm-es tarackot, ha nem találtak volna ki valami megoldást a fellépõ erõhatások(hátrasiklás-recoil) kezelésére.
#44250
Nem, nem teleportálódik. Hol írta ezt õ? Javasolm ilyen esetekben legalább gimis fiziával kezdj el valamit számlni, mielõtt kötekedsz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44249
494 m/s sebességet találtam, mint infót, tömegre 14,9 kg-ot. A herki tömege legyen modjuk 60 tonna.
E1 = 1/2 * (494^2) * 14,9
E2 = E1 = 1/2 (v^2) * 60'000
v = 7,78 m/s.
Akkor házi feladat, hogy számold ki, hogy v kezdõ = 7,78 m/s esetén mekkora egyenletesen lassító erõ kell, hogy 4 méter után megálljon a csúszás.
E1 = 1/2 * (494^2) * 14,9
E2 = E1 = 1/2 (v^2) * 60'000
v = 7,78 m/s.
Akkor házi feladat, hogy számold ki, hogy v kezdõ = 7,78 m/s esetén mekkora egyenletesen lassító erõ kell, hogy 4 méter után megálljon a csúszás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44248
Nyilvánvalóan hatnak oldalirányban erõhatások, ez nem kétséges, hiszen oldalirányba, egyfelé lõ az összes fegyver. Nyilván a 20mm-es gépágyúk is(és a régebbi változatok 40mm-es boforsai is) komoly erõhatásokat gyakorolnak a gépre. De ezt úgy beállítani, hogy a gép minden egyes lövéskor négy métert teleportálódik oldalírányban, erõs túlzás.
#44247
A 4m méter értéket nem tudom megcáfolni sem megerõsíteni, de ki mondta, hogy egy pillanat alatt történik ez? A tüzérségi lövegnél is figyelted már a csõ hátrasiklását? Van egy kezdõ lendület, ami egy idõ után elhal. Esetleg rajzoljak egy becsült elmozdulás vagy gyorsulát görbét errem, pusztán jellegre helyesen, ami jó lehet? A tarackhülyek amellyi emlékszem meg adagolóban vannak, nem véletlenül.
Egyébként nagyon egyszerû. Mekkora is a torkolati sebessége a cuccnak? Mekkora a lövedék tömege? Ebbõl számolsz egy impulzust ami a gépre hat. Ebbõl tudsz egy oldalirányú kezdõsebességet számolni a géptömegre. Legalább a nagyságrendi becslést kapsz.
Egyébként nagyon egyszerû. Mekkora is a torkolati sebessége a cuccnak? Mekkora a lövedék tömege? Ebbõl számolsz egy impulzust ami a gépre hat. Ebbõl tudsz egy oldalirányú kezdõsebességet számolni a géptömegre. Legalább a nagyságrendi becslést kapsz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44246
Mellesleg ha már így felhoztad, baromságok írásában igazán te vagy a király.
A legutóbbiak közül ez a kedvencem:
"tudtommal a 105 mm-es tarack a C-130-ast oldalirányban jó 4 méterrel teszi arrébb egy elsütéskor"
Persze, és a pilóták minden egyes bevetés után egy hónapig vannak betegszabin a keletkezett súlyos agyrázkódás miatt. Ja, és a tönkrement elektronikát is minden leszállás után cserélik. Elvégre ha négy méterrel löki arrébb a gépet minden egyes taracklövés, akkor az jó sok G-t jelenthet, nemde? Különösen hogy egy bevetés alkalmával jó sok lövést le szoktak adni. Gondolom a rendszeres oldalirányú durva G erõ behatás miatt a tarackhüvelyek meg minden lerögzítetlen tárgy is faszán röpköd ide oda a gép belsejében. <#hehe><#levele>
A legutóbbiak közül ez a kedvencem:
"tudtommal a 105 mm-es tarack a C-130-ast oldalirányban jó 4 méterrel teszi arrébb egy elsütéskor"
Persze, és a pilóták minden egyes bevetés után egy hónapig vannak betegszabin a keletkezett súlyos agyrázkódás miatt. Ja, és a tönkrement elektronikát is minden leszállás után cserélik. Elvégre ha négy méterrel löki arrébb a gépet minden egyes taracklövés, akkor az jó sok G-t jelenthet, nemde? Különösen hogy egy bevetés alkalmával jó sok lövést le szoktak adni. Gondolom a rendszeres oldalirányú durva G erõ behatás miatt a tarackhüvelyek meg minden lerögzítetlen tárgy is faszán röpköd ide oda a gép belsejében. <#hehe><#levele>
#44245
Hát tekintve hogy a géppisztolyt és a géppuskát is az általuk tüzelt lõszer miatt nevezzük így, eléggé logikus a köztes lõszert tüzelõ fegyvereket gépkarabélynak nevezni, nem? Függetlenül attól hogy van e rajtuk sorozatlövés üzemmód, vagy csak félautomata módban lehet lõni velük.
Az automata puska meg amolyan tök rendszeridegen elnevezés mint az amcsik "assault rifle"-je. Elvileg akkor az angol L1A1-et félautomata karabélynak kellene neveznünk? Viszont akkor meg a régi karabélyokkal kevernénk, nem? Az a baj hogy maga a terminológiarendszer se egységes.
Az automata puska meg amolyan tök rendszeridegen elnevezés mint az amcsik "assault rifle"-je. Elvileg akkor az angol L1A1-et félautomata karabélynak kellene neveznünk? Viszont akkor meg a régi karabélyokkal kevernénk, nem? Az a baj hogy maga a terminológiarendszer se egységes.
#44244
Teljesen elzárja annyira, hogy a táguló gázok ne szökhessenek el a gránát mellett, hanem a gránátot tolják ki a csõbõl. Titeket szöveget értelmezni se tanítanak meg ott pécsen, nemcsak az olvasás nem megy? (mint az elõbb amikor kötekedni kezdtél mert nem tûnt fel neked a mondat végén a mesterlövészpuska kifejezés. Lehet hogy talán vastag betûvel kellett volna írnom hogy észrevedd?)
#44243
Az eredményét tekintve semmi. Már ha van olyan hülye aki tankok csövébe lövöldöz bele. Csak éppen puskát nem fog tudni szerezni ehhez, esetleg a múzeumból. Már ha nem mesterlövészpuskával, sörétespuskával vagy géppuskával szeretne a csõbe lövöldözni. De "sima" puskával nem fog tudni, max ha a múzeumból lop egyet.