Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Punker
#44492
húzzál már a halálba, nem volt elég az indexes ámokfutásod?

A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"

#44491
A világ legnagyobb hatóerejû nem nukleáris fegyvere,egy vákumbomba. "Minden Bombák Apja " a neve,orosz fejlesztés. Amerikai társánál a "Minden Bombák Anyja" nevûnél 1100kg -al könnyebb, a hatóereje viszont a négyszerese mint az amerikaiak legnagyobb hatóerejû nem nukleáris fegyverének.
VIDEO1
VIDEO2

#44490
Jól hitted: aeroszol bombának, fuel-air bombának is hívják.(Pl. BLU-82 Ibolyakaszáló)

VIDEO

\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról

#44489
"Bár egy másik fórumon már gúnyolódtak velem azért, mert valóságosan létezõ fegyvernek hittem a vákumbombát"

Akkor kacarássz rajtuk nyugodtan, mert tényleg létezik, igaz van neki szebbik neve is, de ez lényegtelen. 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#44488
Valóban nem átlagos. (Ügyes észrevétel illetve szofisztika).

Azt viszont egy kissé kétlem, hogy mi innen Magyarországról valóban képben tudunk lenni arról, hogy hol tart ma a haditechnika a nálunk erõsebb országokban.
Molnibalage
#44487
És a lovaskocsi szerinted az áltagos?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44486
"egy ország átlagos technikai szintjétõl elütõ eredményt és üzemeltetési kultúrát nehéz femutatni."

Én még ma is szoktam néha lovaskocsit látni az utcán, miközben a fejünk felett állítólag MIG-29 (??) és Gripen (??) gépek röpködnek.

És lehet hogy pl Oroszországban együtt létezik a lovaskocsi a nukleáris és vákum bombákkal.
(Bár egy másik fórumon már gúnyolódtak velem azért, mert valóságosan létezõ fegyvernek hittem a vákumbombát)


Kisendre
#44485
Nyilvánvalóan csak addig van értelme titkolózni, amíg a konkurens nem rendelkezik azzal a technológiával amivel én.
Szerintem nem is a haditechnikai eszközök képességei azok amik annyira titkosak szoktak lenni, hanem a know-how, arról meg ugye nem sokszor olvasol errefele. <#vigyor3>

#44484
Olvasnivaló:

U.S. Army Weapons Systems 2010

U.S. Army Weapons Systems 2010 By Department of the Army
Publisher: Skyhorse Publishing 2010 | 370 Pages | ISBN: 1602397252 | PDF | 29 MB megaupload
Molnibalage
#44483
Egyes dolgok egyáltalán nem titkosak.

Pl. egyes gépek üzemeltetési kézikönyve elérhetõ. MiG-29, Szu-27, F-16C Block 32. Az abban leírtakból és az alkalmazott dolgokból elég jól látszik, hogy mit tudnak az adott rendszerek.

A háborúk eredményei ismertek.

Az index légvédelmis topikjában szép számmal vannak ex légvédelmisek.

Attól mert valami HT, nem jelenti azt, hogy szupertitkos. Nem a VSZ idõszakot éljkük, bár a mai Honvédség körül néha ezt érzem...

A HT területén is érévényes az, hogy egy ország átlagos technikai szintjétõl elütõ eredményt és üzemeltetési kultúrát nehéz femutatni.

Stb.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44482
Jó két hónappal ezelõtt már megkérdeztem egyszer , de senki sem válaszolt , így hát szeretném megkérdezni még egyszer:

Hogyan lehetséges az, hogy a haditechnikáról és a katonai kérdésekrõl ilyen sokan ilyen sok mindent tudnak, amikor az ember józan paraszti ésszel azt gondolná, hogy a haditechnikai és katonai információk elég keményen titkosak kellenének hogy legyenek ?!
Molnibalage
#44481
Igazad van. Pontatlan szóhasználat volt. Az "orosz" táblázat = oroszt favorizáló. Akkor az enyém meg "jenki". 😊

Jó pofa lenne megnézni, hogy milyen értékek jönnének ki egy Gripenre, egy Gripen NG-re, Rafale-ra vagy egy Tranche 3-as Tájfunra.

A linket nem véletlenül tette be, ott van feketén fehéren, hogy ki csinálta.

Alapvetõen az eredeti táblázat legnagyobb hiája az, hogy egy olyan géphez mér más gépeket, amik nincsenek rendszerben, vagy gyakorlatilag csak papíron léteznek. Szerinted nem kell ahhoz igen vastag arcbõr, hogy egy gyakorlatilag fantáziarajz alapján olyan értékekkel töltse fel, hogy ehaj? Mégis milyen alapon? Mert, hogy az elmúlt 20 év történelmét nem vette figyelembe a készítõ szerintem az nyilvánvaló. Reklás brosúrák értékeivel én is ki tudok tölteni bármit, de az eredmény olyan lesz, amilyen.

Esetleg egy olyan sor is lehetett volna, hogy "ez beza nincs rendszerben". Arra hány pontot adnál +, ha igen és mennyit mínuszba, ha nincs? 😊

Az SH miért nincs a táblázatban? Mert az Szu-35 értékelését figyelembe véve kivéve belõle a TVC és más dolgokat annál is az jönne ki, hogy lenyomja az F-35-öt. Magyrán akkkor kihozhatná azt is, hogy legyen még több SH és vége a történetnek. Csak éppen, ha több cikket is elolvasol az oldalon jóformán az egész oldal arról, hogy szól, hogy "F-22-õt vegyünk" vagy hogy "vegyünk orosz gépeket".

Van egy ausztrál ismerõsöm, az FF csapat volt vezetõje. Konkrétan õ mondta, hogy ezen az oldalon többnyire a kicsit is hozzáértõk csak mosolyognak. Õ fogalmazta meg a fenit gét idézõjelbe tett gondolatot. Apró gond az, hogy a jenkik soha nem akartak adni F-22-õt.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44480
Szerintem vagy nem tudtad,vagy az oroszfikázó vágyadat élted ki, azzal,hogy pár hozzászólással lejjebb orosznak nevezted a táblázatot,mert ezzel a felületesebb olvasókban szépen akik nem nézik,meg hogy kicsoda,micsoda szerkesztette,hanem csak magára a táblázatra kiváncsiak, el lehet ültetni azt a hitet,hogy mekkora nagy arcuk van a ruszkiknak a semmire,hogy csinálnak egy táblázatot amin a 4++-os gépüket jobbnak értékelik mint az amcsik szintén fejlesztés alatt álló 5. generációsát.

Molnibalage
#44479
A teljes fegyverterhelés nálam = csak belõs felföggesztés, mert ha ez nem teljeseül akkor -1 lenne a csökkentett észlelhetõség pontszáma. Az értékek összefüggenek.

Az F-35 esetén pont a te általad leírt dologok miatt írtam azt, hogy 0. Nem F-22, de nem is Szu-35. Belsõ fegyver terheléssel legalább képes rá valamilyen szinten. A Szu-35-en úgy látom, hogy a szárnyvégi EDM kialakítás fix. Csinos légellenállása lehet. Ha csak 2 x R-73 , 2 x R-77 és két precíziós fegyvert teszel rá tuti, hogy az neked nem fog szupercirkálni még 1.2 Machal sem.

A link 16 imkompatbilitás egy olyan légierõnél ahol csak 1 másik típus repült totál más feladatkörben nem komoly hátrány. De, ha igen akkor legyen +1 helyett 0. Nem ez veri a földhöt az értékelést. A Szu-35 az mégis hogyan mûködne együtt a többi auszi géppel? Az is link 16 kompatbilis? Az F-22 datalikjének adatávitali képességét asszem pont te írtad le itt. Mitha a Ford T modellt hasonlítanánk egy mai autóhoz.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#44478
Szerintem te is látod, hogy az összehasonlításokkal mi a probléma - mindenképpen támadhatóak, pár szemezett így elsõ olvasatra:

-Az F-35 SuperCruise képessége nagy kérdõjeles, ugyanis az SC azt jelentette az USAF eredeti meghatározása szerint, hogy utánégetõ nélkül képes >1,5 Machra a vadászgép (illetve manõverezni is a nélkül, hogy elvesztené drasztikusan a sebességét). Az F-22A ezt tudja teljes belsõ fegyverterheléssel. Teljes fegyverterheléssel, vagyis külsõ függesztménnyel már õ sem. Furcsa módon az F-35-el kapcsolatban elõkerült ismét az SC, de immár "csak" azt jelenti, hogy a hangsebességnél gyorsabban képes repülni (és nem manõverezni). Egyébként ha jól rémlik korábban a JSF weboldalán és a Lockheed Martin oldalán is úgy volt, hogy az F-35 nem képes SC-re.
-Miért is -1 a Szu-35Sz esetén az ESA radar? Az F-35 az ausztrál szemszögbõl ugyebár leghamarabb 2015 körül lesz elérhetõ, vagyis az akkori állapotokat kell nézni, és azért az Irbisz E addigra készen lehet (jövõre kezdik meg a repülési laborban való tesztelését), hátrányként persze le lehet írni, hogy hibrid radar. Továbbá a Szu-35Sz esetén az orr jóval nagyobb ármérõjû, tehát nagyobb lehet a radarantenna, az F-35 esetén az egyik probléma a kis átmérõjû orr, emiatt (noha fejlettebb technika áll mögötte) az F-22A AN/APG-77(v)1-ese még mindig jobb légi célpontok ellen, mint az AN/APG-81. A Zsuk-AE és az Irbisz E átmérõre akkora nagyjából, mint az AN/APG-77, igaz az AN/APG-77 nem tökéletesen kör alakú, hanem oldalra elnyújtott elipszis.
-Az F-22A esetén a plusz egy pont azért érdekes, mert pont a Link16 kompatibilitás hiánya miatt ugyebár az F-22A nem tud más gépekkel együttmûködni jelenleg (ha jól hallottam, a datalink fejlesztést elcsúsztatták megint egy évvel, 2012 elõtt nem lesz belõle semmi). Az egyéb szenzorok terén éppenséggel az F-22A áll rosszul, hiszen az F-35 és a Szu-35 is rendelkezik elektronoptikai felderítõ berendezéssel (IRST), míg az F-22A semmi ilyesmivel nem bír.
-Miért nézed a szuperszonikus fegyverindításnál az Szu-35-öt teljes fegyverterheléssel? Akkor az F-22 és az F-35 esetén is hasonlóan kell(ene) nézni! Márpedig az F-35 teljes külsõ függesztménnyel már szintén csak utánégetõvel képes a szuperszonikus sebességre.

Ebbõl kiindulva a te elemzésed sem kevésbé részlehajló, mint az Ausztráloké. 😄

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#44477
76x900mm: 6-6.5kg (120 löv./perc)
100mm PFHE: 13.5kg (80 löv./perc)
127mm HE-CVT: 31.1kg (60 löv./perc)

Ugyanakkor szerintem kb. 8-10km-en belül a csöves légvédelemnek nagyon is van létjogosultsága. Az, hogy ha manõverezik a repülõgép nem könnyû eltalálni egy dolog, de ehhez folyamatosan manõvereznie kell. Itt több oldalról is meg lehet közelíteni a dolgot. Elõször is a támadó gépet egyértelmûen zavarja a támadás, tehát ha az alkalmazott fegyverek hatótávolsága miatt közelrõl kellene támadnia, az felejtõs (hagyományos légibombák, irányítattlan rakéták, pct. rakéták, gépágyú Szu-25 és A-10 esetén). Vagyis a támadónak nagy távolságból indítható fegyverek alkalmazására kényszeríti. Ha a rendszer képes a kilõtt rakétákat/bombákat követni, akkor azok ellen teljesen hatékony, hiszen ezek nem szoktak kitérõ manõvereket végrehajtani. Ezen kívûl ismét rámutatnék az UAV-kre, mint "ideális célpontokra".

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#44476
Én magam linkeltem, hogy hol van.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#44475
Szerited én nem tudom? Az egész oldal finoman szólva "érdekes".

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44474
Az a táblázat nem orosz hanem ausztál.

Pluskast
#44473
Thx!!

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

#44472
Bakker, megelõztél... most akartam válaszolni...

\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról

#44471
Sud Aviation SO-4050 Vautour IIN

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

#44470
Kedves Mindenki!

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Délutánok címû sorozata 2009. november 21-én szombaton 13.00 órától folytatódik. A rendezvény keretében elõször hármas könyvbemutatóra kerül sor. A bemutatandó kötetek a következõk:

1. Varga Ferenc: Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban (bemutatja Illésfalvi Péter);

2. Szabó Péter - Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország, 1943-1945. Második, bõvített kiadás (bemutatja Számvéber Norbert);

3. Számvéber Norbert: SS-páncélosok Normandiában (bemutatja a szerzõ).


Ezután 14.00 órától Schmidt Antal tart elõadást "A tengeralattjárók története I. A kezdetektõl 1918-ig" címmel.

Az elõadást a szokott módon fórum követi.

Mindenkit nagyon sok szeretettel várunk!

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

Dulce bellum inexpertis. Erasmus

Pluskast
#44469
Engem fentrõl számítva a 17. kép érdekelne. Az vajon miféle harci madár lehet??

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

#44468
Az biztos.Ebben igazad van.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

Molnibalage
#44467
Azért annyit alapvetõen mutat, hogy az F-22-õt még a saját legkonzervatívabb megközelítésem szerint is nevetségesen alulértékelte a fickó.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44466
Érdekes,bár igazán akkor lenne korrekt ha mindhárom gép szolgálatban álló lenne...
Így kicsit találgatás szerû
Ez nem kritika.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

Molnibalage
#44465
Axalp. Kicsit máskép, kicsit durván.

Mai napig nem értem, hogy hogyan fotóznak így. Miért nincsenek egyidejûségi problémák a képen? Miért nincsenek félbevágott emberek? Nem egy idõpillanatban készülnek a fotók.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

PrasCo
#44464
Ez jogos.
A világháborúval kapcsolatban, a magyar kézigránátokra általában 5-10 métert írnak, ahogy a német EiHgr.39-re is - bár hatásnövelõ burok nélkül. A StHgr. 24-re ugyanakkor már 15 métert.
A repeszfelhõt alábecsülni azért nem érdemes, a háború legtöbb halottját és sebesültjét aknagránátok szedték. Ebben persze izomból benne van az a történet is, amikor felszín felett, például lombkoronában robban az akna...

(adatok forr.: Regia Militia Hungarorum)
#44463

\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-

Molnibalage
#44462
Egy mezei kézigránát is több tíz méteres sugarú körben szór repeszt, pedig nem tartalmaz sok sobbanóanyagot.

Emlékeim szerint ezt egyszer már lezongoráztuk. Emberre halálosat estleg, dea több tíz méteres kör is túlzás, mert akkor nem lenne túlélõje a II.Vh-nak...

Egy repcsi ellen kicsit durvább repesz kell, mint ember ellen.

10 mp alatt a repülõ pedig komplett manõvert tud végrehajtani, tehát a cél már nem ott lesz, ahol a lõelemképzõ szerint lennie kellene. Ezért a 10 km magasságba kilõtt légvédelmi gránát hatékonysága valahol az albán légvédelem hatékonyságával érhet fel (ökölbe szorított kéz rázása az ég felé "a jó k....a anyád" szöveg kíséretében).

Pont errõl beszélek. A nem megjósolható kiérõ manõverek miatt iraglamtlan térrészt kellene telepakolni egyidejûleg. Jó dolog a csöves légvédelem, de ismerni kell korlátait. Azt sem szabad elfelejteni, hogy szárazföldi célok ellen is használható egy csöves jármû!

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44461
Egy mezei kézigránát is több tíz méteres sugarú körben szór repeszt, pedig nem tartalmaz sok sobbanóanyagot. Ellenben kifejezetten úgy képezték ki, hogy megfelelõ repeszhatása legyen.
Ha meg belegondolsz, akkor több kisebb repeszgránát jobban le tud fedni egy térrészt, mint kevés nagy, hiszen a robbanás ereje a távolság négyzetével csökken, lesz tehát valahol egy olyan méret, ahol a legoptimálisabb lesz a repeszhatás / darabszám.
Más, a 10 km-es lõmagassághoz vajon milyen lõtávolság tartozik? Mert akkor ezt a 10 km-et kvázi tudja a parabolapályán is, az pedig eléggé szép lõtávolságot jelent, mikor a mai tüzérség csak rakétapóthajtás után tud 30 km fölé keveredni.
10 mp alatt a repülõ pedig komplett manõvert tud végrehajtani, tehát a cél már nem ott lesz, ahol a lõelemképzõ szerint lennie kellene. Ezért a 10 km magasságba kilõtt légvédelmi gránát hatékonysága valahol az albán légvédelem hatékonyságával érhet fel (ökölbe szorított kéz rázása az ég felé "a jó k....a anyád" szöveg kíséretében).
Molnibalage
#44460
Na, és is csinálam egy pontozást. Gyorsan megcsináltam. Mivel gyorsan készült lehet, hogy picit pontatlan, de azért nem olyan elborult, mint az orosz...

A sorok ugyanazok, csak éppen a sorok számával van a gond. Mert F-22 estén az üzemeltetési költségnél pl. -2-õt adnék, ha lehetne...

A kék sorokat nem vettem figyelembe, mert nem igazán volt értelmezhetõ számomra vagy releváns adat arról. A sorok kihagyásával készült pontszám is ott a végén.



Megvan szerleszthetõ formában is, ha kell valakinek.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#44459
Hány kilós egy ilyen lövedék? A Volhov rendszer rakétáján van 160 kilós robbanófej asszem. Még az is "csak" 120-140 m-es átmérõjû (sugarú?) körben halálos.

Nagyon sûrûn kellene beteríteni az eget kisebb skulókkal.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44458
Hát igen a (kezdõ) sebesség nagyon nem mindegy. Mondjuk viszont ha ez az iráni rendszer esetében 1400m/s , akkor felteszem ha sikerülne 1800-2000ig feltornászni, az már relative decens képességnövekedés lenne (ha lenne). Bár önmagában az 1400-as érték sem túl rossz.

" Az ágyú meg hiába lõ ki kilóra sok lövedéket, ha a sûrûsége alacsony..."

Ellenben ha feltételezzük hogy minél nagyobb a lövedék, a repeszhatásának sugara is annál nagyobb területen érvényesülhet, feltételezem ugyanúgy mûködik mint "egyszerû" aknalöszerek esetében.

Szent Haba-kukk

#44457
Nincs kedved tordelni a szoveget? Igy nem olvasom el, mert osszefolyik es meg 6 oran keresztul dolgoznom kell 😛

Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer

Molnibalage
#44456
Az egy dolog, hogy fellõ, de a mai gépsebességek mellett gondolod az effektív lõtáv? A II.Vh alatt is 300-zal nyílegyenesen repülõ batárnagy gépekre is területtüzet adtak több száz ágyúval pedig akkor is volt radar, még ha mai szemmel primitív is.

Akkor képzleld el, hogy 1000 körüli tempóval repeszt a gép odafent. Radarral kell célozni. Az RWR bizony jelez a gépnek. A legenyhébb nem elõre megósolható forduló is baromi messze viszi a gépet a számított találkozási ponttól, ha kellõ idõ áll rendelkezésre.

Ha 1 k/m sec kezdõsebessége van a lövedéknek akkor is kb. 10-12 másodper, míg felér. Ezalatt csak 5-6 fokos irányváltozás hány méter elétérést is jelent? Az ágyú meg hiába lõ ki kilóra sok lövedéket, ha a sûrûsége alacsony...

Nagyon sok ilyen cucc kell, hogy körbelõdd a gép körüli légteret, de ehhez egy agynak kellene vezérleni az összeset, hogy folyamatosan mozgó 'dobozt' lõjenek be.

Szerintem 4-5 ezer méter felett a csöves tüzérség felejtõs.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44455
Szerintem még igazábol nemigegen lehet eldönteni hogy végleg leirjuk-e a csapatlégvédelembõl a nagykaliberû lövegeket . 28 éve nem volt komolyabb öszfegyvernemi összecsapás az 1982-es libanoni háboru ota ( 1991-es öbölháborut nem sorolnám oda az nagyon egyoldalu volt szövetséges részrõl az irakiak szinte teljesen passzivak voltak ). Azota rentgeteget fejlödött a haditechnikában az elektronika . Sõt inkább ugy fogalmaznák ez fejlödött a legjobban . Ha belenéz az ember egy 1978-as gyátású F-16A-ba vagy mondjuk egy 2008-as gyártásu F-16E Block 60-asbba ég és föld a különbség a tudásukba . Szerintem a nagykaliberû légvédelmi lövegek is megfelelõ érzékelõ elektronikával és tüzvezetõ rendszerrel ellátva ma is ugyanugy halálos fegyverek . Ahogy olvastam a Cifu által irt 76 mm-es légvédelmi automata ágyúról ahogy elnéztem lazán fellõ vagy 10 km magasra az iráni 100 mm-es légvédelmi ágyuval eggyüt 45 fokos szögben a lötávolság meg a duplája . Hát igy laikus szemmel nézve azért ezzel az ürmérettel azért le lehet apritani egy AH-64 Apache-t de még egy F-16-ost is megfelelõ érzékelõ és tüzvezetõ rendszerrel pláne ha rejtve tud maradni a lévédelmi tüzérség . Mert hisz minden adok kapok játszmában sokat számit ki veszi észre hamarabb a másikat mert akkor fel tud készülni ellene . Lehet hogy a hagyományos légvédelem alaposan modernizáva még egyszer a reneszánszát fogja élni vagy vegyes felvágott lesz a jövö háboruiban mindkét rendszert a rakétákat is meg a nagykaliberû lövegeket is fogják használni egyszerre ez még a jövõ joslata . Hisz ne feledjük volt már olyan hogy a repülögép fedélzeti gépágyut is leirták az 1960-as évekbem MIG-21PF , F-4C Phantom II stb mert azt mondták a légiharc rakéta mindent megold utána villámgyorsan elövették mert szükség volt rá . Vagy erre jo példa milyen jó lett volna ha az angol rombolokon és fregattokon lett volna megfelelõ csöves lévédelem 1982-ben mondjuk Phalanx 20 mm-es forgocsövesek a 20 mm-es II. világháborus Oerlikon helyett abbol is csak kettõ volt a fregattokon mert az angolok is mindent a légvédelmi rakétákra biztak . Ha a 114 mm-es hajoágyuik univerzálisak ( eredetileg légvédelmi lövegbõl lett kifejlesztve ) lettek volna légi és földi céra is használhatok megfelelõ tüzvezetõ rendszerrel akkor biztos nehezebb dolga lett volna az argentin pilotáknak .
#44454
Én kifejezetten Irán viszonylatban gondolkodtam...
Már pedig nyers érintetlen erõsen védett célpont ellen nem igen küldenek uavot.
Ezeknek fegyvereknek az elõnye inkább egy Irán által erõsen preferált megszállás elleni gerilla háborúban lenne.
Már megszállás esetén pl. Irak mondjuk 2-3 évvel ezelõtti állapotában sok gondot okoznának illetve okoztak is...
A radar vezérléses 100 mm ágyú pl. simán leszedne egy ac 130-t v. csapatszállítót esetleg egy ah-64 az égrõl..
#44453
Valamit nagyon benéztél, a Beryl CSAK 5.56x45mm-es kaliberben létezik, nincs másik kalbierû változata és már több, mint egy évtizede rendszeresítették. Sztem a Beryl modernizációval kevered, most modernizálnak pár ezer darabot asszem.

[NST]Cifu
#44452
Cirka 500 méteren túl használható effektíven, annál közelebb ne jöjjön semmi, ha lehetséges. 😊

Miután nagy repeszhatású ("flak") lõszert tüzel, ezért itt alapvetõen nem a tûzgyorsaság számít, hanem a percenként kilõtt lövedék tömege.

76x900mm esetén ez cirka 6kg körül van lövedékenként, egy 35mm-es gépágyú esetén ez 0,55kg körüli.

Hasonlítsuk össze a kettõt tehát:

120 löv/perc x 6kg = 720 kg/perc
2x 550 löv/perc x 0,55kg = 605 kg/perc

Vagyis egy SuperRapid 76mm-es több vasat köpköd ki, mint két 35mm-es Oeriklon gépágyú azonos idõ alatt.

Ha most a Tunguzkával és annak két 30mm-es gépágyújának elméleti 4000 körüli tûzgyorsaságát hozod fel, akkor alattomosan rámutatnék a szintén orosz 130mm-es ikercsövû hajóágyúra. Azt nem igazán képes senki megszorongatni percenként kilõtt lövedéktömeg terén. 😊

Egyébként az OtoBreda a Dardo tûzvezetõ rendszerrel együtt hajó elleni robotrepülõgépek/rakéták elleni fegyverként is ajánlja a SuperRapidet, a brossurák szerint 6km-tõl 1km-ig terjedõ távolságon belül négy, egyszerre egy irányból érkezõ szubszonikus hajó elleni robotrepülõgépet tudnak leküzdeni. Az USN-nek fel is lett ajánlva, de õk inkább az 57mm-es Mk110-et választották azonos feladatkörben...

Ajánlott olvasnivaló: 76mm-es OtoBreda lövegek @ Navweapons

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#44451
Naháát, hát persze - épp tegnap nézegettem azt hittem van több ilyen is (amúgy vmi aknavetõst is légvédelmisnek néztem)
De ez így stimmel. Igen ilyesmi <#ravasz1>

Szent Haba-kukk

Molnibalage
#44450
Minden téren? Nagyon közeli cél ellen szerintem a sok kiskaliberes csõ jobb, mint egy nagy. 2-3 km-en belül sem ilyennel védekezik egy hajó, hanem Phalanxszal vagy RAM-mal. A RAM viszont nem csöves légvédelem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#44449
Otomatic / AMRAD. Olasz elképzelés a DP hajólövegként már jól bevált 76mm-es L/62-es löveg önjáró légvédelmi gépágyúként való alkalmazásában. Az 1970-es években nem volt rá vevõ, az 1990-es években felmelegítették AMRAD néven, de úgy se volt vásárlója, pedig minden szempontból felülmúlja a Gepard és hasonló alternatívákat...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Buren
#44448
Otobreda 76mm? <#wink>

A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.

#44447
áhh, hagyjuk - nem szóltam <#wilting>

Szent Haba-kukk

Molnibalage
#44446
ZSU-57-2?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#44445
Pont most volt egy rövid hír a Kaliberben, hogy az ángliusok rendszeresítenek újra sörétes puskát, asszem Benelli M4-eseket + red dot irányzék. Valami 170 körüli darabszámról van szó, az összköltség az alkalmassági és egyéb próbák költségeivel együtt kicsivel több, mint 500,000 font, ami forintáron olyan 900,000 Ft / darab. Tessék ezt összevetni a helyi AK modernizációval. Ugyanott egy másik hír, a lengyelek a Beryleknek rendszeresítik az 5.56-os verzióját.
#44444
Jah egyébként Nora löveggel tudok hasonlóról, de valami komolyabb kivitelezésre asszociáltam vóna

Szent Haba-kukk

#44443
Légvédelmi ágyúk jöttek szóba , nem gépágyúra gondoltam ebben az esetben, hanem 40-esnél nagyobb kaliberrel. így mostmár gondolom érthetõbb...

Szent Haba-kukk