94974
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #54619 Jó jó tudom én, de akkor is nagyon tetszik. -
clarck #54618 Hali!
Lehet hogy már túl vagy a dolgon de ITT van egy hajtómű metszete.A felső orgona síp szerű "henger" az égéstér .Oda fizikailag víz nem kerül.Az hogy magán a kompresszoron keresztül megy a víz magát a működést nem zavarja,kivéve ha már olyan sebességgel nyeli a vizet, hogy az mechanikailag tesz kárt a hajtómű szerkezetében -
#54617
Mátrix = Zsééééééééééééééééééékategória. :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#54616
Ez nem fantázia, ez racionalitás kérdése. :)
Nagyon szép és macsó ötlet például úgy harcba vonulni, mint ahogy a Mátrix-ból Neo "We need guns.." felkiáltással tette, nyolc pisztollyal, hat géppisztollyal. Ám ha a valóságban is így indulna valaki harcba, az sacc-per-kábé az első sarokig jutna el élve egy hadszíntéren... :)
Ez is ilyen dolog. Hiába pakolsz fel adott esetben öt gépágyú konténert, azok olyan légellenállást és plusz terhet jelentenek, hogy nem éri meg, és jobb, ha három plusz két ledobható póttartályt viszel inkább... :) -
JanáJ #54615 Nincs bennetek elég fantázia hozzá. :-) -
#54614
Azért volt ott a ":)". Az öt SUU-23 pont olyan értelmetlen, mint a tizenx ilyen. -
#54613
Repültek valaha harci bevetésen öt poddal? 
Nekem ez olyannak tűnik, mint a 15db SUU-11 pod, elméletlen, meg egy-két éleslövészet alkalmával kipróbálták, de aztán az éles hadszíntérre nem így mentek. -
#54612
Vagy akár ötöt? :) -
#54611
A fotó felirata szerint az elrendezés működött, de így (tudomásom szerint) sose repült harcba Phantom. A függesztmény-összeállítás teszt célból repült, amerikában, feltehetően ki akarták próbálni, egyáltalán működőképes lenne-e. Komoly hatása lehetett, de ilyen célra ugye ott voltak a Gunship repülőgépek, amelyek sokkal alkalmasabbak, hiszen folyamatosan tűz alatt tarthatják a területet, plusz alapból több értelme lenne akkor már a 20mm-es SUU-23/A pod-okból hármat felfüggeszteni. Legalábbis szerintem. :)
![]()
![]()
-
#54610
Az első képről mit lehet tudni? Ezt csak a kép kedvéért csinálták, vagy ezt a konfigurációt kipróbálták Vietnamban? Valamire emlékszem Hue-val kapcsolatban. Azt hiszem ott az amerikaiak nem használtak bombázást a kulturális értékek megóvása céljából. -
JanáJ #54609 Armában milyen jó lenne egy ilyen F-4-es. 
-
#54608
Az első kép erősen elméleti jellegű szerintem. Mondjuk elég szép kis tűzerő lehet, még ha a szórása nagy is.
Az UACV elég szép tűzerővel bír. -
#54607
[center] ![]()
Egy Phantom II. 15db (!) SUU-11 géppuska konténerrel
![]()
MQ-9 Reaper két LGB-vel és négy Hellfire II. rakétával -
#54606
Köszönöm, nagyon érdekes olvasmány! -
clarck #54605 Szia!
Kicsit OFF-nak tűnik de ha beleolvasol nem az,éItt találod a leírást.s még a kérdésedre is választ ad. -
#54604
Sorry az OFF TOPIC-ért, de sürgős!!!
Van valakinek kéznél egy ESS ICE 2.4 szemüveg? Esteleg Naro változat? Lemérné nekem, hogy mennyi a távolság a két szár között? Mert a gyári brossúra alapján több, mint 2 cm a különbség (6 inch vs. 5,5 inch).
Ez elég jelentős és szeretném ha nem állna el a fejemtől, viszont azt sem szeretném, ha csíkokat vágna a bőrömbe...
Köszi! -
#54603
Ha még jól emélkeszem akkor azért, mert a víz-levegő is jól komprimálható, viszont a komrimált levegőt hűti, ezzel a gázturbina hatásfoka javul. (Carton körfolyamat alapelve miatt.) -
#54602
Azt meg má' hogyan?
-
#54601
A vízbefecskendezés bizonyos mértékig még a teljesítményt is növeli. -
#54600
Mondjuk én azt nem vágom, hogy a febébe tud működni a motor akkor, ha annyi vizet kap mint a videóban.
-
#54599
Ok, köszi. -
#54598
na, köszi mindenkinek, így már sikerült felhomályosítani :D -
ambasa #54597 Mivel a hajtóművek nem csak a gép hajtására szolgálnak, hanem egyéb berendezések meghajtására, ezért a hajtómű tengelyéről valamilyen módon leveszik a forgást és kivezetik egy áttételházba, amire kapcsolódhatnak olyan dolgok, mint a generátor, hidraulika szivattyú, starter (indító légmotor) stb, ugyan az a tengely ami ezek hajtására szolgál fordítva is működik és ezen keresztül egy elektromos motor, vagy egy légmotor képes felpörgetni a hajtóművet.
A legegyszerűbb hajtóművek egy tengelyűek, de a több tengelyű hajtóműveken is a kompresszor közvetlen kapcsolatban van a turbinával, mivel a turbina hajtja a kompresszort.
Amikor megnyomod az indítógombot, akkor valamilyen módon megkezdődik a a hajtómű forgórészének felpörgetése, hogy levegő kerüljön bele amely a kompresszoron áthaladva sűrítődik, amikor már kellő mennyiségű levegő van a hajtóműben (vagyis már kellő sebességgel forog a forgórész) akkor az tüzelőtérben tüzelőanyagot fecskendezünk belé, ami a sűrített levegővel elkeveredve éghető elegyet alkot. Ha megvan az éghető elegyünk akkor gyertya(k) segítségével elektromos szikrával meggyújtjuk azt minek hatására hőenergia termelődik, ami a turbinán mozgási energiává alakul át, ami megforgatja kompresszort és így a kör bezárul. Innentől ha folyamatosan táplálunk be tüzelőanyagot akkor a folyamat gyakorlatilag önfenntartó. Ezt az egész indítási folyamatot egy program-mechanizmus végzi, amely miután érzékeli a folyamat beindulását és stabil működését leválassza azt a berendezést amely segítségével a hajtómű forgórészét felpörgették, hiszen egy idő után az már csak fékezné és nincs is rá szükség.
Igen, ahogy azt már írtam, a tüzelőanyag betáplálásának mennyiségével szabályzod a forgórész sebességét, vagyis magyarul a gázkarral gyakorlatilag a hajtőmű tüzelőanyag szivattyújának szállítási mennyiségét változtatod, ami által változni fog a hajtóműbe kerülő elégetendő tüzelőanyag mennyisége.
TG -
#54596
Köszönöm a kiigazítást. :) -
ambasa #54595 A könnyebb hajtóműveket, elektromos indítómotor-generátorral (ha betáplálsz áramot földi áramforrásról akkor motor, ha már működik a hajtómű akkor generátor, azok közül amelyeket én ismertem ilyen volt, a MiG-21, vagy a Mi-2, Mi-8. Míg másokat valóban egy könnyebb gázturbina, vagy földi levegőforrás segítségével pörgetnek fel az általad leírt módon érdekes módon ilyen volt pl a L-39, Mi-17/24.
Általában ahol van fedélzeti segédhajtómű ott azt használják de a többit elektromosan pörgetik fel.
TG -
Zézoli #54594 Üdvözlet!
Molni, kérdésedre tudok ajánlani egy jó könyvet: Háborúk, járványok, technikák, szerzője Jarred Diamond.
Annak alapján kérdésed egyik részére a rövid (és kissé sarkított) válasz: a tehén.
Amikor az emberiség kezdett eljutni oda, hogy állatokat szelídítsen és saját célra használjon, ott volt az előny, ahol volt nagyméretű erre alkalmas állat, és ez gyakorlatilag a mai szarvasmarha akkori elődje. Ezt az állatot etetni kellett, ez a növénytermesztés fejlődését is előmozdította, ha a környezeti körülmények is adottak voltak. Az állatról emberre terjedő kártevőkkel szembeni bizonyos fokú védelem is hamar kialakult, még azelőtt, hogy nagy térségre kiterjedő járványok kialakulhattak volna. Ez magával hozta a városiasodást, a javak nagy mennyisége miatti nyilvántartáshoz kellettek az írástudók, a védelemhez a teljes munkaidős jól felszerelt katonák stb, tehát beindult a fejlődés.
Ahol nem volt "tehén" megmaradt a vadászat, gyűjtögetés, kóborlás, nem alakult ki rezisztencia az állati kártevőkkel szemben. Pl: indiánok és a himlő. Vélhetően ez kevésbé hatékony életforma, emiatt évezredek során visszaszorult, még ha időnként jelentős sikereket is érhetett el.
Egyszer az ebola vírusról olvastam, hogy olyan gyorsan öl, hogy végül nem tud tovább terjedni, mert már nincs a környéken akit megfertőzzön. (Ez persze csak pl. Afrika elmaradott részeire igaz, ahol jóformán nincs közlekedés.) Tkp. elhatalmasodik és összeomlik. Talán kicsit hasonló a sáskajárás is. Mindent felzabálnak és összeomlanak. Lehet, hogy így jártak a rabló/fosztogató hordák is.
Zzoli -
#54593
Márminthogy, alacsony-, közép- és magas nyomású részek vannak és 3 tengely. Azért írom, mert aki kérdezte lehet, hogy félreérti. Tehát egy adott nyomás osztályba tartozó forgórésznél több kompresszor vagy turbinalapát fokozat tartozik és azok vannak közös tengelyen.
(Nagyon hülye szó az osztály, de a nyomásfokazat és a kompresszor fokozat szó használata keveredés okozhat.) -
Rue East #54592 a RR RB211 és a Trent három fokozatú, illetve a D-18T (An-124/-225) is -
#54591
-Inkább sűrített levegőt szoktak használni a hajtómű felpörgetéséhez.
-A forgó részt felpörgetik olyan sebességre, hogy a kompresszor által létrehozott levegőmennyiségbe befecskendezett üzemanyag már meg tud gyulladni. Ha ez megtörtént, akkor a működése már önfenntartó, tehát a kompresszor beszívja és összesűríti a levegőt, az üzemanyagot ebbe befecskendezik, majd meggyuladd, és a kiterjedő égéstermék meghajtja a turbna fokozatot, ahol forgó mozgás jön létre, ami a kompresszor fokozatot forgatja.
-A befecskendezett üzemanyagmennyiségtől függ, hogy mennyi égéstermék keletkezik (mekkora a hőmérséklete). Nagyobb mennyiségű égéstermék -> nagyobb fordulat -> nagyobb légtömeg a kompresszor fokozatban. Aztán ha elérte az adott üzemanyagmennyiségnél az ideális állapotott, akkor azon a fordulatszámon beáll. -
#54590
Allesmor barátunk járhatna erre, ő a nagy hajtóműguru. -
#54589
A gázturbinák stabil munkapontja általában 50%-os fordulatszám környékén van. Azalatt nem stabil a munkapont. Ezért a turbinákat fel kell pörgetni valamiféle indítómotorral. Ez lehet egy kisebb gázturbina vagy elektromtotor is. Asszem az F-16 úgy indul, hogy sűrített levegővel egy kis gázturbinát indítanak, amivel meg indul a nagyobb.
A turbina és kompresszor közös tengelyen vannak, de minimum két csőtengely (?) van. (Most nem jut eszebe, mi a neve ennek, a lényege, hogy egyik tengelyen belül van a másk.) A magas nyomású komresszor a magas nyomású turbinafokozot hajtja meg, a kisnyomású turbina fokozatok a kisnyományú kompresszor. A Tornado csapmámérő gépeken volt először (?) olyan, hogy alacsony, közép és magas nyomásfokozatú részek is voltak. Elég bonyásra sikeredett és kezdteben nagyon sok gond volt a hajtóművekkel. Nem tudom, hogy a legújabb hajtóműveken használnak e három nyomásfokozatú osztást.
A hajtómű fordulatszáma a tűzelőanyag betáplálástól függ, de van egy kis késés, nem azonnal reagál a hajtómű. Az új digitális vezérlésű hajtóművek alapjáratról akér 6-8 másodperc alatt is felmennek max. utánégetérse, de az F-15A és F-16A hajtóművenek asszem még 16 másodperc (!) kellett ehhez. A benzinmotor az meg gyakorlatilag olyan, hogy ahogy tolod a gázkart, úgy reagál a motor.
A történelem során sok baleset volt abból, hogy a pilóták nem vették figyelembe kellőképpen, hogy a hajtómű felpörgetéséhez idő kell, hiába adtak gázt vészhelyzetben, a toloerő nem épült fel elég gyorsan. -
Wampa #54588 Pld,a google első blikkre
Barátunk google
klikk
-
#54587
okés, kösz mindenkinek
de a működést még mindig nem érteM: ha megnyomom az indítógombot akkor mi történik? itt is egy elektromos motor megforgatja a tengelyt, amin a kompresszor van? vagy a kompresszor és a turbina két független tengelyen van? és ha elég gyorsan forog a beindítás után, akkor a gázkarral a tüzelőanyag mennyiségével szabályozom a forgást?
a pdf-et még nem olvastam el, de el fogom :)
köszi -
#54586
A végéröl lemaradt, hogy csináljak róla videot :P -
#54585
Majd folytatom, de nem ma. -
#54584
Megpróbálom, kis felvezetéssel. Itt-ott pontatlan lehet, hogy érthetőbb legyen.
A repüléshez vagy arra van szükség, hogy valami módon toló- vagy vonóerőt állíts elő a gépen található hajtóművekkel, hogy a szárnyakon legyen felhajtóerő.
Az tolóerő előállításának egyik módszere már a XIX. század eleje óta ismert, de csak hajóknál alkalmazták előrehaladásra, ez a hajócsavar.
Még régebben ismert a szélmalom, ami levegő munkaközeget használ. A módszer lényege az, hogy ha megfelelő módon elterelsz egy légáramot, akkor forgómozgást állítasz elő, aminek a segítségével tengelyt forgatsz, amiről teljesítményt lehet levenni.
A folyamat megfordítható, tehát álló levegőt megforgatva (nagy sebességű) levegősugarat lehet előállítani. Ezt mondjuk, hogy legprimitívebben a légcsavar sugárelmélete magyarázza a szélkerék eset is ebből vezethető le. A ventilátor is termel tolóerőt, csak rendkívül csekélyet.
Asszem ebben olvashatsz erről.
Ahogy ambasa posztájban látod egy dolog minden gázturbinában közös, van forgó tengely, kopresszor és turbinafokozat. A kérdés az, hogy valójában mire használod a légáramot - gázáramot, azért gázturbina a gázturbina, mert gáz a munkaközege - és a tengelyteljesítményt.
A kompresszorok feladata az égéshez szükséges levegő komprimálása, hogy magas hőmérséklet, tehát magas fajlagos teljesítmény - teljesítménysűrűgés - legyen elérhető. Ettől függetlenül maga a levegő komprimálása is termel tolerőt, de vadászgépeknél a fő tolóerőt a turbinafokozatok utáni forró levegő kiáramlása idézi elő főleg, ha utánégető is működik. Ilyenkor az kompresszor és az azt forgató turbinafokozatok úgy vannak optimalizála, hogy lehetőleg csak annyi energiát vegyenek ki a forró gázból, ami az égés körülményeinek fenntartásához kell.
Viszont lehet az elv fordított is, minél több energiát kinyerni a forró gáz munkaközegből úgy, hogy minél nagyobb tengelyteljesítmény legyen. A tengelyen keresztül meg légcsavart hajtasz, ahogy azt tették évtizedeken át hagyományos belső égésű motorral. Jelenleg ez az ismert leggazdaságosabb hajtómű, de alacsonyabb sebességet lehet csak vele elérni.
A kereskedelmi gépeknél az ambasa által is bemutatott "kövér" hajótmű dominál. Attól kövér, hogy az első fokozat az úgynevezet ventilátor, elősűrítő fokozot. Erősen légcsavar jellegűen termel tolerőt, de sűríti is a levegőt. A kétáramú hajtóművek esetén a külső, hidegebb levegőáram lényeben úgy hajt előre, hogy a komprimált levegő tágul és gyorsul, ezáltal lesz tolóerő.
Mind a komprensszorlapátok, mint és az első nagy ventilátor fokozatoknál, nagyon pontosan tervezett profilozott lapátokat használnak, aminek minden egyes metszete úgy néz ki, mint egy szárnyprofil, csak a sugár mentén folyamatosan változó belépési szöge van a levegőnek. Minden egyes fokozat egy álló és egy forgó lapátsort jelent. A kompresszoroknál az álló lapátok beállítási szöge változtatható egyes gépeken, hogy a hatásfok maximumon legyen vagy extrém állásszögeken se álljon le a hajtómű. (A megfúvás szögére régen nagyon érzékenyek voltak a hajtóművek.)
Röviden, icsit póriasan mondva kétfajta módon lehet tolóerőt előállítani, hőböl és levegőből. Minél nagyobb a kétáramúság, annál jobban igaz az, hogy levegőből állítasz elő tolóerőt. Ezért van a kereskedelmi gépeken igen magas kétáramúsági fok, a külső csatorna levegőáramat asszem 5-10 (?)-szerese is lehet a belsőnek. A vadászgépeknél ez max 1:1 arány, de inkább még annyi sem.
Most ennyi telt, mert kis híján összeesek az álmosságtól... :( -
ambasa #54583 A gázturbinás sugárhajtómű lényegében négy (öt) fő szerkezeti elemből áll.
Az első (ez nem feltétlenül a hajtómű része de fontos a stabil működés szempontjából) a szívócsatorna amely stabilizálja a beáramló levegő áramlását és ha kell hangsebesség alá lassítja azt.
A második a kompresszor, aminek a feladata a levegő beszívása a hajtóműbe és annak összesűrítése.
A harmadik a tüzelőtér, ahol az összesűrített levegő segítségével tüzelőanyagot égetnek el, amivel megnövelik a nyomását.
A negyedik rész a turbina ahol a levegő energiáját forgó mozgássá alakítják át aminek egyrészt feladata a turbinával egy tengelyen lévő kompresszor forgatása (a folyamat fenntartása) és a gáz nyomásának csökkentése ugyan akkor a sebességének növelése.
Az ötödik rész a fúvócső amely stabilizálja és tovább növeli a kiáramló gáz sebességét.
Na most, hogy ez miért jó így, a tolóerő = kiáramló és a bemenő levegő sebesség különbségének négyzete szorozva az átáramló levegő tömegével.
(már ha az emlékeim még jók)
Minden gázturbinát lényegében a betáplált tüzelőanyag mennyiségének változtatásával szabályoznak, ettől fog függeni, hogy milyen sebességgel fog forogni a gázturbina és mekkora lesz a tolóerő, bizonyos korlátokon belül. Nagyon lényeges korlát a turbina előtti hőmérséklet, mert ha ez túl nagy akkor elég a turbina, de legalább is nagymértékben csökken a hajtómű élettartama.
Miért is terjednek manapság a kétáramú sugárhajtóművek? Egyszerűen a fenti képlet alapján a tolóerőt az átáramlott levegő tömegének növelésével lehet a leggazdaságosabban növelni, ahol ma a korszerű utasszállítók hajtóművénél a külső (hideg) áram a levegő 3/4-ét míg a belső (meleg)áram csak a levegő 1/4-ét mozgatja (ez megy át a turbinán).
Akkor miért nem tesznek ilyen hajtóműveket minden gépre, pl a vadászgépekre? De ilyet tesznek csak ott a két áram aránya nem ilyen nagy, mivel akkor hasonlóan nagy átmérőjű hatóműveket kellene készíteni ami nagyon megnövelné a vadászgépek légellenállását.
Mi a probléma még a kétárámú gázturbinákkal? A forgórész kerületi sebessége nem jó ha átlépi a hangsebességet (azért van olyan ami át tudja lépni) viszont a két áram közötti átmérő különbség miatt egyik forgórész sem dolgozik a számára ideális sebességgel.
Mi a megoldás? Amit mostanában pedzegetnek, hogy egy áttételház segítségével a külső áram forgórészének (ventilátor fokozat) és a belső áram forgórészét más-más sebességgel forgatnák. (Ez sem teljesen új, hiszen idáig is létezett az, hogy a a kompresszor és a turbina fokozatot is ketté osztották és egy csőtengely segítségével a turbina első része a kompresszor hátsó fokozatait forgatta, míg a turbina későbbi fokozatai a kompresszor mellső fokozatait forgatták.
TG -
Freeda Krueger #54582 Minnél egyszerübben hogy könnyen megértsék az egyszerü emberek is.(Szőke lányok mint Fredda 
)
-
#54581
Mennyire tudományosan szeretnéd? -
#54580
no, akkor vki végre elmagyarázhatná nekem hogyan is működik egy modern gázturbina
arra gondolok, hogy pl egy négyütemü benzinmotor működését jól értem, melyik ütemben mi történik, hogyan indítom, mi történik ha leállítom, de a turbinánál ezeket hogyan kell elképzelni? ott pl az indításkor milyen folyamat játszódik le, mi váltja ki a forgást, hogyan adok gázt, stb
el tudná vki érthetően magyarázni?
