93939
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #93579
    Nem sikerült még értelmeznem ezt a gépet. Olyan mint egy tini Raptor, de nincs belső fegyver tere
  • [NST]Cifu
    #93578
    Dél-Koreai KF-X prototípus építés alatt:

  • gyalogstuka
    #93577
    Az ukrán konfliktus,elsö heteiben,hónapjában,többnyire orosz területröl,támadták az ukrán belügyi,és gépesitett csapatokat.
    Úgy könnyü tüzérségi párbajt nyerni,hogy az ukránok nem löhettek vissza az orosz határ túloldalára.
  • savaz
    #93576
    Nemcsak a radarok, de a teljes felderítési arzenál. Bemértek minden mobiltelefont, minden taktikai rádiót. Megfigyeltek drónról, repülőről, műholdról. Az ukránok vérrel fizettek meg a leckéért, hogy minimalizálják a rádióforgalmat, ne vigyék magukkal a mobilt, minden mozgásukat álcázzák etc.. Az működött nagyon jól az oroszoknál, hogy minden komolyabb célpontra perceken belül tüzet nyitottak, valamilyen nagy hatótávolságú eszközzel.
  • fade2black
    #93575
    KUkrajnában Orosz oldalon kezdetektől ott voltak az Orosz tüzérségi radarok. Ezek brutál gondot okozott Ukránoknak. Késöbb pedig Ukrán oldalon is megejelntek az US tüzérségi radarok. 2020ban elvileg Ukránoknál rendszerbe állt 1L220UK. (Az US radarok bár nagyon precizek de nagyon keveset kaptak.)

    A vontatott tüzérséget lényegében elavultá, problémássá teszi.
  • ximix #93574
    The Future of FiresMaximising the UK’s Tactical and Operational Firepower
    Jack Watling 2019 pdf

    Counter Battery Radar Description - Hensoldt
    pdf
  • [NST]Cifu
    #93573
    Görög F-16C/D Block 50 / 52 kézikönyv.
  • [NST]Cifu
    #93572
    Irakban és Afganisztánban volt rá példa, de ott nem klasszikus nehéztüzérségek között, hanem inkább rakétacsapásra vagy aknavető-csapásra érkezett ellencsapás az indítási pontra a tüzérségi radar adatai alapján. Ukrajna területén volt ilyesmire példa, AkSurv2 által írt példa nem egészen ez a kategória, mert ott nem radarral mérték be a másik felet, hanem az adott applikáció árulta el a tüzérség helyzetét.

    Csak pletyka szinten, de a Szíriai és Jemeni konfliktusban is számoltak be ilyen tüzérségi párbajról, illetve az Indiai-Pakisztáni határkonfliktusoknál.
  • ximix #93571
  • aksurv2
    #93570
    Tüzérségi app.
  • aksurv2
    #93569
    Tüzérségi app.
  • Gunslinger
    #93568
    Ilyen említett tüzérségi párbaj, hogy radarral bemérik egymást 20+ km-ről és próbálja kiiktatni egymást a két tüzérség előfordult már valaha éles konfliktus során? Nekem hirtelen India vs. Pakisztán jut eszembe, ahol mindkét fél néha lövi egymást tüzérséggel, de ott is általában lakóházakat, meg civileket lőnek szét az adott ország tüzérségei és az ütegek kevésbé egymást célozzák.
  • F1End
    #93567
    Igen, az M109 felett valóban el járt az idő, ezt nem vitatom. Ami nekem kérdéses az a 70km+ lőtáv erőltetése.

    Erre a távolságra
    - irányított lövedékre lesz szükség, tehát igazán olcsó nem lehet
    - a jelek szerint rakéta póthajtáson túlmenően extra nagy hajtótöltettel, ergó a korábbiaknál jelentősen nagyobb nyomás elviselő csőből indítás is szükséges lesz, ami nemcsak még drágább platformot, de technológia kockázatot is jelent, hiszen ilyen teljesítményű rendszert még nem fejlesztettek ki.


    Egy MLRS esetén viszont már most van egy csomó kulcsra kész rendszer, 70+ km-re ellőni már több évtizede megoldott dolog.
    Tehát ha ilyen mélységben kívánnak csapást mérni, szerintem sokkal ésszerűbb lenne ezt az utat választani.

    Szóval az a benyomásom, hogy gombhoz várják a kabátot.
  • [NST]Cifu
    #93566
    Először is alapvetően az M109 egy elavult, L/39-es csőhosszú löveget használ jó ideje. Manapság nagyságrendileg 30km-es lőtáv az elvárt a csöves tüzérségtől hagyományos lőszerrel, az M109 ezzel szemben tudott nagyjából 21km-et. Rakétapóthajtásos lőszernél ugyanez 30km vs. 50-60km.
    Egy tüzérségi párbajban (Anti-Artillery) reménytelenül elvesztek, mert másfél-kétszer messzebbről tud az ellenség lőni rájuk, és ha még van is tüzérségi radar és lehetőség a válaszcsapásra, a "rövid kard" miatt nem tudnak reagálni rá. A probléma régóta égető, az M777 vontatott ágyútarack is messze lelépte már (az olyan 28km-re tudja ellőni ugyan azt az M795-ös gránátot, amit az M109A6 21km-re).

    A rakétatüzérség pedig rossz példa - a két eszköz különböző célokra szolgál és mások az árak is, az HIMARS olcsóbb, mint az M109A6, cserébe viszont drágább a lőszer hozzá, egy GLMRS nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy Excalibur gránát.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.31. 13:56:51
  • kiskorúbézoltán #93565
    Érdekes, hogy a megbízhatóságot említi a löveg és a zár kapcsán. Kicsit utánanézve problémák merültek fel a 109 Paladionok-kal kapcsolatban is ahol sokat emlegetik a zárszerkezetet. Pl itt egy hivatalosnak tűnő tesztjelentés: M109 Family of Vehicles, Paladin
    Integrated Management (PIM)


    Szerk.: A probléma nem újkeletű, 1992-ben egy GAO jelentés ugyanezt a problémát említi: ARMY’S M109 HOWITZER Required Testing Should Be Completed Before full-Rate Production
    Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2020.10.30. 19:39:26
  • F1End
    #93564
    Tiszta Zumwalt.
    Megint szuperágyút fejkesztenek egy olyan problémára, amit a rakéta tüzérség már megoldott.
  • [NST]Cifu
    #93563
    Egy korábbi dia szerint ékzár (slide block breech):


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.30. 10:40:55
  • kiskorúbézoltán #93562
    Ha má' új cső és félig elégő hüvely(nek kinéző dolog) , kíváncsi vagyok átállnak-e végre az ékzárra vagy kitartanak a csavarzár mellett.
  • [NST]Cifu
    #93561
    Azért nem olyan egyszerű 70km-es lőtáv felett megoldani a meglévő alapokon: XM654 SuperCharge hajítótöltet...

  • [NST]Cifu
    #93560
    És az F-117A még mindig repül, San Diego, 2020 október:

  • [NST]Cifu
    #93559
    Megbocsáss, de nálad sose vagyok biztos, hogy mire célzol. :D
    Igen, abban teljesen igazad van, hogy Hellfire hordozó drón ellen nem célszerű...
  • kiskorúbézoltán #93558
    Nem mondod? :D
    Amúgy nekem ez a nemzeti/politikai része eszembe se jutott, csak azon vakartam a fejem, hogy ugyan minek is menne egy ekkora drón, ilyen cuccal a hóna alatt, ilyen közel.
  • [NST]Cifu
    #93557
    A CIWS feladata pont a Hellfire-hez hasonló célpontok lelövése (is).
    Igen, Hellfire-s drónt csak akkor fog leszedni, ha a CGI videóban látott módon béna drónirányítót fogtak ki. :)
  • kiskorúbézoltán #93556
    A 8km(Hellfire kategória kb) arab számokkal is több mint a 4km (40-es lőtáv kb)... :D
  • [NST]Cifu
    #93555
    Az arab országokban hátránynak se mondanám. :)
  • z0ty4
    #93554

    Utoljára szerkesztette: z0ty4, 2020.10.28. 20:07:36
  • kiskorúbézoltán #93553
    Nekem nem tűnik szerencsésnek egy Hellfire jellegű rakettával megrajzolt drónnal promózni egy 4km lőtávolságú(?) légvédelmi rendszert.
    Nagy jelentősége nincs, a célközönséget a legkevésbé sem fogják érdekelni az ilyen videnyók, csak furcsa.
  • [NST]Cifu
    #93552
    Thales-Nexter RAPIDfire 40mm-es közellégvédelmi rendszer promó:

  • savaz
    #93551
    Az már csak a söréteseknél játtszik.
    Igazából mindkét kaliber 0,3 hüvelyk akart lenni, csak kicsit más hüvelykkel számoltak.

    Utánanéztem közben, az amcsik számolják az oromzatok között, a .308 NATO (7,62x51) lövedéke 7,82 mm.
    Az oroszok a bemélyedések között számolják, az ő lövedékük valójában 7,91 mm (7,62x54R),
    de ugyanennyi a britt .303 British és a japán 7,7x58 Arisaka is,

    7,86 mm a 7,62x25 Mausernek (pisztolytöltény),
    7,62 mm a 7.62×25mm Tokarev,
    7,9 mm a 0.32 Long Coltnak, és
    7,8 mm a .30 Carbine lőszernek, amit egy .32-es Winchester autoloader töltényből fejlesztettek ki.
    Szóval a hüvelykes megjelölések is igazából már csak márkanevek, hagyomány diktálta elnevezések.

    Az 5,56 NATO-t eredetileg egy .222 Remington (5.7 mm lövedékátmérő) vadásztöltényből fejleztették ki és a lövedékátmérőt is megtartották, de hogy megkülönböztessék attól .223-nak nevezték el.

  • gafzhu
    #93550
    Azt hiszem nem átmérőben kerek a a szám, hanem súlyban, ott is x súlyú egységből y db golyót lehetett önteni amolyan méretben.
    Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.10.26. 18:31:58
  • Palinko
    #93549
    Azt én sem tudom, mert sokszor az a megfejtés hogy amcsi mércében kerek a dolog, de a 7.62 pl .308 az 5.56 meg .223 vagy valami ilyesmi de itt azt hiszem hogy a csőben pl a spirál kerek szám már az lehet hogy 7.6-os ahhoz meg 7.62-es lőszer kell.
  • JanáJ
    #93548
    A II. VH-ban ez biztos számított, a III.ban már kétlem. Érdekes lehet a 81 és 82 a 80 mm helyett. Mondjuk én már a 7.62 meg 5.56-ot sem értem. Gondolom a 7.6 vagy az 5.6 is elrontaná az ember napját.
  • savaz
    #93547
    Az aknavetőket először a németek és az osztrákok vetették be nagyobb számban, és azok 8 cm-esek voltak Bár volt 9 cm és nagyobb is, de a 8 cm maradt meg a könnyű aknavetőknél a ii. VH-ra). KB ekkor/válaszul megjelentek a francia és angol aknavetők 81-mm-el még az I. VH végén, erről másolták az amerikaiak a saját 81 mm-es aknavetőjüket.

    Az oroszok is a franciákról másoltak 1936-ban. A németek ténylegesen használtak zsákmányolt orosz 82mm-es aknavetőket a saját 80 mm-es lőszerükkel.

  • JanáJ
    #93546
    Aknavetőnél van egy mili eltérés, ezért állítólag az orosz a zsákmányolt lőszert is tudta volna küldeni. Nuki VH-nál ez mondjuk sokat nem számított volna, de tábortűz mellé jó történet.
  • savaz
    #93545
    Helyesbítek, talán ki lehet lőni a 7,62x51-et a 7,62x54R fegyferből (talán egy Mosin-Ngant ismétlőből), de az se lesz automata az tuti. De akkor is, ezt komolyan gondolták?
  • savaz
    #93544
    Ránézésre egyértelmű, hogy a hüvely szűkítésénél fekszik fel a töltényűrbe, és az 5.56-osnak hosszabb a teljes átmérőjű része mint a 7,62-nek alap esetben nem fog reteszelni a fegyver, mert kilóg a hüvely vége.

    Utolsó esetben valahogy sikerült beleerőltetni teljes hosszában, mert valszeg összenyomódott a hüvely, ami szerintem a lövéssel együtt károsíthatta a töltényűr-cső átmenetet. Illetve nem lennék biztos benne, hogy a csőben bólogató lövedék nemcsinált kárt a huzagolásban, de sok próbálkozásnál akár meg is akadhat a csőben.


    Kérdés: Sok katona ismerősömtől hallottam, hogy kiképzésen azt mondták nekik, hogy az oroszok olyan fifikásan választottak űrméretet, hogy az övék egy kicsit nagyobb, ezért az orosz fegyverekből kilőhető az amaerikai, de az amarikai fegyverek nem lövik ki az orosz lőszert.

    Itt mégis milyen fegyverre gondolhattak?
    Azt tudom, hogy az egyik fél a huzagolás barázdái között méri az űrméretet, a másik az oromzatok között (de nem tudom, melyik-melyik). Éppen ezért azt sok helyen láttam már, hogy a 9 mm Parabellumot és a 9 mm Makarovot tilos felcserélni.
    De a 7,62*54R meg a 7,62x51 is annyira más formájú, hogy tuti nem illenek egymás töltényűrébe. A fenti példa sem tűnik nagyon használhatónak.
    Mindenesetbe a valós életben, ha kéznél van az ellenség lőszere, akkor valszeg van hozzá fegyver is.
  • SZUsszan
    #93543
    Mondjuk úgy, hogy nekem is megfordult már a fejemben ehhez hasonló kérdés, de nem pólóban és lövész szemüvegben álltam volna neki kísérletezni.
  • [NST]Cifu
    #93542
    Ez nagyon pihent...
  • SZUsszan
    #93541
  • [NST]Cifu
    #93540
    Az osztrák Rotax anyavállalata, a kanadai Bombardier bejelentette, hogy leállítja a Törökországnak való szállítást, mivel az Azeri-Örmény konfliktus rávilágított, hogy a Bayraktar TB2 drón Rotax motorral készül. Az amúgy civil Rotax motorok nem szerepelnek a kettős-célú felhasználású (ilyen formán Törökországnak tiltott) eszközök listáján.