Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#58932
Ez biztos?
Odamanõverezni a célponthoz gondolom kb ugyanakkora költség a csatahajónak is meg a hordozónak is.
A konkrét csapásmérés terén pedig a csatahajó szerintem sokkal olcsóbban és nagyobb hatékonysággal pusztít, mint a hordozó gépei. Most konkrétan szárazföldi célokra gondolok.
A Missouri koreai teljesítményét látva ugye reaktiváltak még talán 3 (?) hajót az Iowa osztályból. Aztán ott a New Jersey, ami Vietnámban szintén bizonyított. Valahol olvastam, hogy teljes sortüzek esetén kb 10 perc alatt kilõttek 200 tonnányi lövedéket. Ugyanezt egy akkori hordozónak fél napjába telt volna abszolválni.
Odamanõverezni a célponthoz gondolom kb ugyanakkora költség a csatahajónak is meg a hordozónak is.
A konkrét csapásmérés terén pedig a csatahajó szerintem sokkal olcsóbban és nagyobb hatékonysággal pusztít, mint a hordozó gépei. Most konkrétan szárazföldi célokra gondolok.
A Missouri koreai teljesítményét látva ugye reaktiváltak még talán 3 (?) hajót az Iowa osztályból. Aztán ott a New Jersey, ami Vietnámban szintén bizonyított. Valahol olvastam, hogy teljes sortüzek esetén kb 10 perc alatt kilõttek 200 tonnányi lövedéket. Ugyanezt egy akkori hordozónak fél napjába telt volna abszolválni.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#58931
Én erre írtam azt,hogy talán nem kell drasztikusan növellni a nyomást,de így már rámcáfoltál.Mennyivel volt nagyobb a 140-es nyomása?
Rheinmetal 120mm L/44: 7100 bar
Rheinmetal 120mm L/55: 7600 bar (de mivel ugyanazokat a lõszereket lövi, így nincs jelentõsége)
Rheinmetal 140mm L/50: 9000 bar
Ebben az esetben nem lehetne akkora különbség a Mj-okban,nem?
A lõszertõl is függ. A német és svájci 140mm-es lövedékeknél 20-23Mj értek el. Ennek ára az volt, hogy kétszer olyan nehéz volt a lõszer (40kg), ami már kézzel nem tölthetõ, szóval automata töltõ kellett hozzájuk.
Ez akkor most nem a Stryker 105 milise ugye?
Nem, a Stryker MGS lövege az õsöreg brit L7-tõl eredeztethetõ, típusjelölése M68A1E4.
Rheinmetal 120mm L/44: 7100 bar
Rheinmetal 120mm L/55: 7600 bar (de mivel ugyanazokat a lõszereket lövi, így nincs jelentõsége)
Rheinmetal 140mm L/50: 9000 bar
Ebben az esetben nem lehetne akkora különbség a Mj-okban,nem?
A lõszertõl is függ. A német és svájci 140mm-es lövedékeknél 20-23Mj értek el. Ennek ára az volt, hogy kétszer olyan nehéz volt a lõszer (40kg), ami már kézzel nem tölthetõ, szóval automata töltõ kellett hozzájuk.
Ez akkor most nem a Stryker 105 milise ugye?
Nem, a Stryker MGS lövege az õsöreg brit L7-tõl eredeztethetõ, típusjelölése M68A1E4.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58930
Persze, hogy kivonta. Minek hadrendbe tartani õket, ha nincs célpont. Egyedül a szovjet haditengerészetnek volt említésre méltó ereje, de az annál se voltak nehéz egységek.
Az 58927 alapján akkor tulajdonképpen képlékeny anyagváltozás. Csak szebben megfogalmazva és körítéssel. :)
Az 58927 alapján akkor tulajdonképpen képlékeny anyagváltozás. Csak szebben megfogalmazva és körítéssel. :)
#58929
Azért ne feledd, hogy egy zuhanóbombázó sem garantáltan találta el a célt. A repülõgépek legnagyobb elõnye az volt, hogy akár több száz km-re lévõ célpontokat is támadhatnak. Teljesen mindegy, hogy akár 100 gépbõl 1-2 tudott-e találatot elérni, még így is 1-2-vel többet értek el, mínt a másik fél (ha nem volt repülõgépe).
A lövegek élettartamát nem érdemes idehozni, mert akkor belebonyolódunk az összehasonlításba (pl. melyik eszköznél volt gyakoribb a baleset...).
A lövegek élettartamát nem érdemes idehozni, mert akkor belebonyolódunk az összehasonlításba (pl. melyik eszköznél volt gyakoribb a baleset...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58928
Nem azt mondtam, hogy 1944-ben avult el, hanem azt, hogy azután már csak partmenti célok ellen használták õket. :)
Aztán ahogy az 1960-as években elõretört a rakéta (és robotrepülõgép) technológia, a maradék életképességét is elveszítette. Ám érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb haditengerészet már ez elõtt kivonta a csatahajóit a szolgálatból.
Aztán ahogy az 1960-as években elõretört a rakéta (és robotrepülõgép) technológia, a maradék életképességét is elveszítette. Ám érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb haditengerészet már ez elõtt kivonta a csatahajóit a szolgálatból.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58927
Na, elõször is tisztázzuk a becsapódás, illetve a két (fém)test ütközésekor fellépõ fizikai jellemzõket.
1000m/s becsapódási sebesség alatt általános szilárdtest fizika érvényes
1000 és 3000m/s között átmeneti tartományról beszélünk
3000m/s felett pedig a két test találkozása folyadékfizikai fizika lép érvénybe (hydrodinamika)
A margóra lehet írni, hogy a HEAT (kumulatív) hatás tisztán a hydrodinamikus tartományba esik a maga 8-10km/s sebességével (ezért van az, hogy a kumulatív sugár által vágott lyuk átmérõje jóval nagyobb, mint magáé a kumulatív sugáré).
Szóval a lényeg az, hogy ahogy a lövedék becsapódik, az orra környékén közel folyadékként kezd el viselkedni az anyag, mind a páncél, mind magának a lövedéknek az anyaga. Minél nagyobb a sebesség, annál inkább érvénybe lép a páncélzat tömege általi fölénye, vagyis más szóval a lövedék anyaga egyre inkább "elfogy" (folyékony lesz), ahogy a páncélzatban halad elõre. Szemben a kumulatív sugárnál, ahol nagyon vékony a sugár maga, és a nagy sebessége miatt tud utat törni, itt a "vastag" nyíllövedék rúdja miatt hátrányként lép fel.
Ahogy a grafikonból is lehet látni, a veszteség nem annyira veszélyes, de 1,5 és 3km/s között egy 120mm-es lövedéknél már 100mm felett van, ami számottevõvé kezd válni.
A lenti grafikon elméleti számításon alapul, de a modell nagyságrendileg megfelel a valóságos teszteknek.
1000m/s becsapódási sebesség alatt általános szilárdtest fizika érvényes
1000 és 3000m/s között átmeneti tartományról beszélünk
3000m/s felett pedig a két test találkozása folyadékfizikai fizika lép érvénybe (hydrodinamika)
A margóra lehet írni, hogy a HEAT (kumulatív) hatás tisztán a hydrodinamikus tartományba esik a maga 8-10km/s sebességével (ezért van az, hogy a kumulatív sugár által vágott lyuk átmérõje jóval nagyobb, mint magáé a kumulatív sugáré).
Szóval a lényeg az, hogy ahogy a lövedék becsapódik, az orra környékén közel folyadékként kezd el viselkedni az anyag, mind a páncél, mind magának a lövedéknek az anyaga. Minél nagyobb a sebesség, annál inkább érvénybe lép a páncélzat tömege általi fölénye, vagyis más szóval a lövedék anyaga egyre inkább "elfogy" (folyékony lesz), ahogy a páncélzatban halad elõre. Szemben a kumulatív sugárnál, ahol nagyon vékony a sugár maga, és a nagy sebessége miatt tud utat törni, itt a "vastag" nyíllövedék rúdja miatt hátrányként lép fel.
Ahogy a grafikonból is lehet látni, a veszteség nem annyira veszélyes, de 1,5 és 3km/s között egy 120mm-es lövedéknél már 100mm felett van, ami számottevõvé kezd válni.
A lenti grafikon elméleti számításon alapul, de a modell nagyságrendileg megfelel a valóságos teszteknek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58926
Kétlem, hogy van köze a forrósághoz. Nem attól folyik meg a lövedék anyaga. Véleményem szerint a nagyobb sebességnél a becsapódáskor nagyobb erõk hatnak a lövedékre, amit a lövedék szerkezete már kevésbé visel el. Nagyobb képlékeny anyagváltozás lép fel, ami jobban deformálja a lövedéket, ezáltal csökken az átütõ ereje. Szerintem ezt lehetne hidrodinamikai problémaként kezelni, amelynél a közeg a lövedék anyaga.
#58925
"Azt én nem látom át tökéletesen, hogy a 140mm-es löveg közel azonos falvastagság esetén miért tud nagyobb csõtorkolati energiát leadni, de a lényeg az, hogy így van."
Én erre írtam azt,hogy talán nem kell drasztikusan növellni a nyomást,de így már rámcáfoltál.Mennyivel volt nagyobb a 140-es nyomása?
"Elviekben olyan 140mm-es hk.ágyú tervek voltak, amelyek csereszabatosak a meglévõ 120mm-esekkel, ilyen készült a Leclerc-hez és a Leo2-höz is. Nyilván kompromisszumos, hiszen a löveg méreteit és a reakcióerõket úgy kell méretezni, hogy a 120mm-es lövegeknél ne legyenek nagyobbak."
Ebben az esetben nem lehetne akkora különbség a Mj-okban,nem?
Ezért gondoltam azt,hogy van még tartalék,de tévedtem.
"Az FCS számára készült XM360"
Ez akkor most nem a Stryker 105 milise ugye?
"Éles vagy gyakorlólövészetnél volt? :)
A gyakorló lõszereknél a csõnyomás csak kb. 70-80%-a a teljes töltetû harci gránátoknak. Kell ez a csõ élettartama miatt. A Leo2 L/44-es lövegének élettartama gyakorlólõszerrel ~1200 lövés, DM-53-al viszont csak ~250 lövés"
Azt hiszem céllövõ bajnokság volt Kanada és USA között,úgyhogy gondolom éles volt.Most csak ez jut az eszembe.Õszintén megmondom,dunsztom sem volt mi az a gyakorló lövedék.Azt hittem sima vaktöltény.Az a 250 lövés,karcsúbb mint egyes csatahajóké.
Én erre írtam azt,hogy talán nem kell drasztikusan növellni a nyomást,de így már rámcáfoltál.Mennyivel volt nagyobb a 140-es nyomása?
"Elviekben olyan 140mm-es hk.ágyú tervek voltak, amelyek csereszabatosak a meglévõ 120mm-esekkel, ilyen készült a Leclerc-hez és a Leo2-höz is. Nyilván kompromisszumos, hiszen a löveg méreteit és a reakcióerõket úgy kell méretezni, hogy a 120mm-es lövegeknél ne legyenek nagyobbak."
Ebben az esetben nem lehetne akkora különbség a Mj-okban,nem?
Ezért gondoltam azt,hogy van még tartalék,de tévedtem.
"Az FCS számára készült XM360"
Ez akkor most nem a Stryker 105 milise ugye?
"Éles vagy gyakorlólövészetnél volt? :)
A gyakorló lõszereknél a csõnyomás csak kb. 70-80%-a a teljes töltetû harci gránátoknak. Kell ez a csõ élettartama miatt. A Leo2 L/44-es lövegének élettartama gyakorlólõszerrel ~1200 lövés, DM-53-al viszont csak ~250 lövés"
Azt hiszem céllövõ bajnokság volt Kanada és USA között,úgyhogy gondolom éles volt.Most csak ez jut az eszembe.Õszintén megmondom,dunsztom sem volt mi az a gyakorló lövedék.Azt hittem sima vaktöltény.Az a 250 lövés,karcsúbb mint egyes csatahajóké.
#58924
A csatahajó 406 milis ûrméret táján 1,5 tonnás lövedékeket indítótt útra. A HE változatokban jó ha volt 150 kg robbanóanyag, vagy még annyi sem. A pct. lövedékben meg 15-30 kg. Röhej.
Egy Dounglass bombázó egy 1000 fontos bombája nagyobbat koppantott szerintem. Nézd meg, hogy a csatahajó 9x406 lövege köré mit kellett építeni és milyen röhejesen alacsony volt a lövegek élettartama...
Egy Dounglass bombázó egy 1000 fontos bombája nagyobbat koppantott szerintem. Nézd meg, hogy a csatahajó 9x406 lövege köré mit kellett építeni és milyen röhejesen alacsony volt a lövegek élettartama...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58923
Akkor jól van...
#58922
A repülõgépek filléresen szolgáltattak sokkal nagyobb tûzerõt sokkal nagyobb távolságra...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58921
Kösz, jobbat én se tudok.
Azért ha valakinek van valami hozzáfûzni valója, az ne tartsa vissza.
A csatahajó fõtüzérsége szerintem nem 1944-ben avult el. Akkor egyszerûen csak kevés célpontjuk volt. Amik vagy beszorultak saját kikötõkbe, vagy az elsöprõ légi fölény miatt repülõkkel semmisítették meg. A háború után pedig semmilyen célpontjuk nem volt. Szerintem a rakéták megjelenéséig maga a koncepció nem avult el, utána viszont teljesen.
Azért ha valakinek van valami hozzáfûzni valója, az ne tartsa vissza.
A csatahajó fõtüzérsége szerintem nem 1944-ben avult el. Akkor egyszerûen csak kevés célpontjuk volt. Amik vagy beszorultak saját kikötõkbe, vagy az elsöprõ légi fölény miatt repülõkkel semmisítették meg. A háború után pedig semmilyen célpontjuk nem volt. Szerintem a rakéták megjelenéséig maga a koncepció nem avult el, utána viszont teljesen.
#58920
Errõl a hidrodinamikai okról tudsz infót hol lehet utána olvasni?
Így elsõre azt gondolnám,hogy minnél nagyobb a sebbesség annál forróbb
lesz a lövedék,és így esetleg folyékony (ne agy isten gáz) halmaz állapotban elveszti az állékonyságát.A grafikon szerint 3km/s-al is lõttek.Ez igaz? Vagy csak számításon alapul?
Így elsõre azt gondolnám,hogy minnél nagyobb a sebbesség annál forróbb
lesz a lövedék,és így esetleg folyékony (ne agy isten gáz) halmaz állapotban elveszti az állékonyságát.A grafikon szerint 3km/s-al is lõttek.Ez igaz? Vagy csak számításon alapul?
#58919
Nem lehet esetleg,hogy nem kell nagyobb csõnyomás,mivel a nagyobb ûrméretben több anyag tud elégni azonos nyomáson?
Csakhogy a Rheinmetall 140mm-es lövegénél nagyobb volt a csõnyomás...
Abban szerintem igaza van Molninak,hogy nagyobb tork.energia=nagyobb visszarúgás.
Alapvetõ fizika, szóval ezzel nem is vitatkozik senki. :)
Viszont talán még van a hk.ban még annyi tömeg többlet ami bírja.
Az FCS számára készült XM360 torkolati energiája nagyobb volt, mint az Abreams M256-osának, pedig fele akkora tömegû jármûre szerelték volna. Kellett egy jó csõszájfék hozzá, illetve egy trükkös kis visszarúgás-csillapító, de megoldották.
A hk. lövéseknél-már amit én láttam videón-nem volt veszélyes a bólintás.
Éles vagy gyakorlólövészetnél volt? :)
A gyakorló lõszereknél a csõnyomás csak kb. 70-80%-a a teljes töltetû harci gránátoknak. Kell ez a csõ élettartama miatt. A Leo2 L/44-es lövegének élettartama gyakorlólõszerrel ~1200 lövés, DM-53-al viszont csak ~250 lövés!
Csakhogy a Rheinmetall 140mm-es lövegénél nagyobb volt a csõnyomás...
Abban szerintem igaza van Molninak,hogy nagyobb tork.energia=nagyobb visszarúgás.
Alapvetõ fizika, szóval ezzel nem is vitatkozik senki. :)
Viszont talán még van a hk.ban még annyi tömeg többlet ami bírja.
Az FCS számára készült XM360 torkolati energiája nagyobb volt, mint az Abreams M256-osának, pedig fele akkora tömegû jármûre szerelték volna. Kellett egy jó csõszájfék hozzá, illetve egy trükkös kis visszarúgás-csillapító, de megoldották.
A hk. lövéseknél-már amit én láttam videón-nem volt veszélyes a bólintás.
Éles vagy gyakorlólövészetnél volt? :)
A gyakorló lõszereknél a csõnyomás csak kb. 70-80%-a a teljes töltetû harci gránátoknak. Kell ez a csõ élettartama miatt. A Leo2 L/44-es lövegének élettartama gyakorlólõszerrel ~1200 lövés, DM-53-al viszont csak ~250 lövés!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58918
Nem lehet esetleg,hogy nem kell nagyobb csõnyomás,mivel a nagyobb ûrméretben több anyag tud elégni azonos nyomáson?Nem tudom értitek-e?
Azonos nyomás pedig,nagyobb gyorsításra képes a nagyobb felületen.Abban szerintem igaza van Molninak,hogy nagyobb tork.energia=nagyobb visszarúgás.Viszont talán még van a hk.ban még annyi tömeg többlet ami bírja.A Stryker majdnem orsózik oldal lövésnél a 105mm-essel a tetején,mégsem esik szét.Bár tenné.A hk. lövéseknél-már amit én láttam videón-nem volt veszélyes a bólintás.Végsõ esetben meg van még csõszájfék is.
Azonos nyomás pedig,nagyobb gyorsításra képes a nagyobb felületen.Abban szerintem igaza van Molninak,hogy nagyobb tork.energia=nagyobb visszarúgás.Viszont talán még van a hk.ban még annyi tömeg többlet ami bírja.A Stryker majdnem orsózik oldal lövésnél a 105mm-essel a tetején,mégsem esik szét.Bár tenné.A hk. lövéseknél-már amit én láttam videón-nem volt veszélyes a bólintás.Végsõ esetben meg van még csõszájfék is.
#58917
Attól, hogy a két anyag - lövedék és péncél - képlékenységi mutatói nem azonosak. Legalábbis szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58916
Hihi, ez egy mókás kis dolog. A helyzet az, hogy bizonyos becsapódási sebesség felett konkrétan a lövedék versus páncél összecsapásból hidrodinamikai okokból az utóbbi kezd el felülkerekedni, Az ideális becsapódási sebességet ráadásul nehéz meghatározni, függ a páncél keménységétõl és a nyíllövedék L/D (hossz/átmérõ) arányától. ~40:1-nél nagyobb arányú lövedék aránynál a várható nyereség már nincs arányban a káros hatásokkal, ezért is álltak meg az APFSDS lövedékek úgy 36:1 környékén a nyújtózkodásban.
Ennek köszönhetõ, hogy a torkolati sebesség terén megálltak úgy 1900-2000m/s környékén, mert ahogy a lenti táblázatból is látható, úgy 1,5km/s becsapódási sebesség körül ideális a dolog.
Ha tetszett az, akkor itt egy másik. Itt két változó van, DU vs. Wolframkarbid nyíllövedék, illetve három különbözõ páncélkeménység. A 30:1 L/D arány, és a 10Mj-os becsapódási energia azonos mindegyik esetben (ie.: ha gyorsabb a lövedék, akkor kisebb a tömege).
Ennek köszönhetõ, hogy a torkolati sebesség terén megálltak úgy 1900-2000m/s környékén, mert ahogy a lenti táblázatból is látható, úgy 1,5km/s becsapódási sebesség körül ideális a dolog.
Ha tetszett az, akkor itt egy másik. Itt két változó van, DU vs. Wolframkarbid nyíllövedék, illetve három különbözõ páncélkeménység. A 30:1 L/D arány, és a 10Mj-os becsapódási energia azonos mindegyik esetben (ie.: ha gyorsabb a lövedék, akkor kisebb a tömege).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58915
Cifu: Érdekes ez az ábra, eszerint egy adott torkolati sebesség fölött _csökken_ a páncélátütés? Ez mitõl lehet?
#58914
A Battlefield.ru szvsz elég korrekt és megbízható forrás, és arra hagyatkoznék.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58913
Szerintem a tank, mint fegyver ugyanúgy elavulttá vált, mint a II. vh-ban a csatahajó. 1991 óta nem volt olyan háború, ahol hk-k harcoltak egymás ellen.
A Csatahajó azért vált elavulttá, mert a fõ fegyverzete (nagy keliberû hajóágyúk) megszüntek fõ csapásmérõ eszköznek lenni a tengeri harcokban. 1944 után már csak a partmenti célpontokra lõttek velük.
A harckocsi esetében hasonlóról szó sincs...
A Csatahajó azért vált elavulttá, mert a fõ fegyverzete (nagy keliberû hajóágyúk) megszüntek fõ csapásmérõ eszköznek lenni a tengeri harcokban. 1944 után már csak a partmenti célpontokra lõttek velük.
A harckocsi esetében hasonlóról szó sincs...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58912
A 2. vh-ban és a hidegháború elején használt átütési kritériumokhoz kéne egy kis segítség.
Az amerikai és angol majdnem ugyanaz:
Egy adott távolságon lõnek egy adott vastagságú lemezt. 50-50%-os arányban kell szerepelnie PP-nek (partial penetration) és a CP-nek (compleet penetration). A PP és a CP más-más sebesságet jelent, ezeknek sebességeknek az átlagát veszik ha 100 f/s-on belül vannak. Ennél a kritériumnál a lövedék tömeg 100%-a átjut.
A német:
A legjobb minõségû lövedékbõl (külön tesztlõszert alkalmaztak a németek amely 3-5%-al jobb teljesítményt nyújtott mint a széria lõszer) 5 egymás után átüti a tesztpáncélt adott távolságról.
A német lövegek angol/amerikai tesztek alatt (ahol valószínûleg német széria lõszert használtak) 3-5%-al nagyobb átütést értek a német adathoz képest.
Az amerikai/angol és német kritériumokat szerintem jól tudom.
A probléma az orosszal van. Ezt a verziót tartom a legvalószínûbbnek, de nem vagyok benne biztos.
A lövedék tömeg minimum 75%-a átjut teljes penetrációval. Az IP (Initial Penetration) esetén a kilõtt lövedékek 20%-a jut át. A CP (Certified Penetration) esetén a kilõtt lövedékek 80%-a jut át. Nagyobb kalibereknél a CP-t használták, az átütési táblázatokban is a CP értékek szoktak szerepelni.
Ez elvileg a battlefield.ru-ról szármatik.
De olvastam ilyet is:
A lövedék mindig (100%) átüti a páncélt, az IP esetén a lövedék tömeg 25%-a a CP esetén a 75%-a jut át.
Ez nekem nagyon gyanús.
Az amerikai és angol majdnem ugyanaz:
Egy adott távolságon lõnek egy adott vastagságú lemezt. 50-50%-os arányban kell szerepelnie PP-nek (partial penetration) és a CP-nek (compleet penetration). A PP és a CP más-más sebesságet jelent, ezeknek sebességeknek az átlagát veszik ha 100 f/s-on belül vannak. Ennél a kritériumnál a lövedék tömeg 100%-a átjut.
A német:
A legjobb minõségû lövedékbõl (külön tesztlõszert alkalmaztak a németek amely 3-5%-al jobb teljesítményt nyújtott mint a széria lõszer) 5 egymás után átüti a tesztpáncélt adott távolságról.
A német lövegek angol/amerikai tesztek alatt (ahol valószínûleg német széria lõszert használtak) 3-5%-al nagyobb átütést értek a német adathoz képest.
Az amerikai/angol és német kritériumokat szerintem jól tudom.
A probléma az orosszal van. Ezt a verziót tartom a legvalószínûbbnek, de nem vagyok benne biztos.
A lövedék tömeg minimum 75%-a átjut teljes penetrációval. Az IP (Initial Penetration) esetén a kilõtt lövedékek 20%-a jut át. A CP (Certified Penetration) esetén a kilõtt lövedékek 80%-a jut át. Nagyobb kalibereknél a CP-t használták, az átütési táblázatokban is a CP értékek szoktak szerepelni.
Ez elvileg a battlefield.ru-ról szármatik.
De olvastam ilyet is:
A lövedék mindig (100%) átüti a páncélt, az IP esetén a lövedék tömeg 25%-a a CP esetén a 75%-a jut át.
Ez nekem nagyon gyanús.
#58911
Nincs igazad. Részletekbe menõen keres vissza. :-)
#58910
Az nem jelenti, hogy nem is lesz...
Ennyi erõvel a vadászgép is elavult, 1999 óta nem volt éles légiharc résztvevõje NATO gép... Sõt, talán semmilyen. Az utolsó háború, ahol komolynak vehetõ gépek harcoltak egymással az Etiópia é Eritrea között volt...
Egyébként meg kérdezz meg egy bakát, hogy micsoda jó support városban egy hk. Épülethac helyet odafüttyentesz egy M1-et, közlöd, hogy "Jimmy, oda lõj". Beereszt két gránátot, probléma letudva...
A hk lényege az, hogy készülni kell ellene. Önmagában egy fenyegetés, olyan a gyalogságra és minden földi egyésgre nézve, mint repülõre a SAM. Ha nem készülsz fel ellene, akkor szétrúgja a segged. De nagyon...
Ennyi erõvel a vadászgép is elavult, 1999 óta nem volt éles légiharc résztvevõje NATO gép... Sõt, talán semmilyen. Az utolsó háború, ahol komolynak vehetõ gépek harcoltak egymással az Etiópia é Eritrea között volt...
Egyébként meg kérdezz meg egy bakát, hogy micsoda jó support városban egy hk. Épülethac helyet odafüttyentesz egy M1-et, közlöd, hogy "Jimmy, oda lõj". Beereszt két gránátot, probléma letudva...
A hk lényege az, hogy készülni kell ellene. Önmagában egy fenyegetés, olyan a gyalogságra és minden földi egyésgre nézve, mint repülõre a SAM. Ha nem készülsz fel ellene, akkor szétrúgja a segged. De nagyon...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58909
Szerintem a tank, mint fegyver ugyanúgy elavulttá vált, mint a II. vh-ban a csatahajó. 1991 óta nem volt olyan háború, ahol hk-k harcoltak egymás ellen. Ott pedig látványos volt ugyan, ahogy az Abramsek messze felülmúlták a T-72-eseket minden szempontból, de az az igazság, hogy lehettek volna Iraknak is Abrams szintû tankjai, akkor sem lett volna esélyük, max. a levegõbõl végeznek velük.
Szóval ez már csak ilyen vetélkedõ, hogy "kinek mekkora van".
Szóval ez már csak ilyen vetélkedõ, hogy "kinek mekkora van".
#58908
"Bizonyos szempontból így is ugyanott tarthatnak, ha a kevésbé védett jármû annyival nagyobb tûzerõvel rendelkezik, hogy mindkét tank kb azonos távolságból képes a másik megsemmisítésére."
Ez szerintem ott hibádzik, hogy ha a 155-ös annyival tud többet, hogy 2 helyett 3 km-rõl is átlövi a másikat, de EU-ban átlag 1km az átlag lõtáv...
Ez szerintem ott hibádzik, hogy ha a 155-ös annyival tud többet, hogy 2 helyett 3 km-rõl is átlövi a másikat, de EU-ban átlag 1km az átlag lõtáv...
#58907
Én is azt hittem. Aztán a csatahajóknál volt olyan, hogy 406 mm-es ágyú helyett az eggyel kisebb több ezer tonna spórolás volt. Tehát hk. estén nem csak a löveg tömege van. A tornyot kaphatod szét, a nagyobb reakcióerõnek mi tart ellen? Stb. Ráadásul mivel mikor õket tervezék még 105-120 átállás volt ez féli meddig 140-es ágyú berakása egy 105-re tervezett "kaszniba". Na, ez már durva. Legalábbis szeritnem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58906
"Összeségében, zavaros. Egyébként ha mindenki nagyobb löveget tesz fel, akkor miért nagyobb löveg rá a válasz? Nem erõsebb páncél lenne? Mit ér egy 155-ös löveg egy 40 tonnás pehelysúlyú harcoson...? Mármint egy majd 70 tonnás Leohoz képest..."
Szerintem azért, mert könyebb egy 1,5 tonnával nehezebb ágyút felrakni egy létezõ platformra, mint 15 tonna páncélt plusszba. Bizonyos szempontból így is ugyanott tarthatnak, ha a kevésbé védett jármû annyival nagyobb tûzerõvel rendelkezik, hogy mindkét tank kb azonos távolságból képes a másik megsemmisítésére.
Szerintem azért, mert könyebb egy 1,5 tonnával nehezebb ágyút felrakni egy létezõ platformra, mint 15 tonna páncélt plusszba. Bizonyos szempontból így is ugyanott tarthatnak, ha a kevésbé védett jármû annyival nagyobb tûzerõvel rendelkezik, hogy mindkét tank kb azonos távolságból képes a másik megsemmisítésére.
#58905
Hmm nagyon csinos darab<#eljen>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#58904
Az 1980-as évek óta legalább négy program indult az Abrams-utódlással kapcsolatosan, legutóbb az FCS. Jelenleg nincs futó program az Abrams leváltására, csak a fejlesztésére, és az is takaréklángon ég.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58903
Kívülrõl jónak tûnik az ötlet mint harkocsi, kérdés hogy mennyire fog beválni.
Az amcsik nem terveznek az Abrams helyére új tankot?
Az amcsik nem terveznek az Abrams helyére új tankot?
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#58902
Az Armata egy alvázat takar, a "nehéz" komponense az új orosz szárazföldi harcjármûparknak. Az amúgy így fog kinézni a jelenlegi tervek szerint:
A legkönnyebb jármûveket (BRDM-2, BTR-80) a "Bumeráng" gumikerekes jármûcsalád váltja, amibõl lesz 10 tonnás (4x4 v. 6x6) ill. 25 tonnás (8x8 v. 10x10) változat.
Lesz egy 25 tonnás lánctalpas alváz "Kurganesz" néven, könnyû harckocsi és lövészpáncélos feladatra, továbbá önjáró aknavetõhöz és hasonló célokra.
A nehéz jármûalváz az "Armata" lesz, ebbõl érkezik harckocsi változat (60-65 tonnás), önjáró tarack, lövészpáncélos és nehéz APC.
Az Armata prototípus 2013-ra várható, hivatalos kép vagy ábra nem nagyon való róla, csak 2012-ben bemutatott makettek:
Elõl Bumerángok, mögöttük Kurganesz
Az Armata makettje
A legkönnyebb jármûveket (BRDM-2, BTR-80) a "Bumeráng" gumikerekes jármûcsalád váltja, amibõl lesz 10 tonnás (4x4 v. 6x6) ill. 25 tonnás (8x8 v. 10x10) változat.
Lesz egy 25 tonnás lánctalpas alváz "Kurganesz" néven, könnyû harckocsi és lövészpáncélos feladatra, továbbá önjáró aknavetõhöz és hasonló célokra.
A nehéz jármûalváz az "Armata" lesz, ebbõl érkezik harckocsi változat (60-65 tonnás), önjáró tarack, lövészpáncélos és nehéz APC.
Az Armata prototípus 2013-ra várható, hivatalos kép vagy ábra nem nagyon való róla, csak 2012-ben bemutatott makettek:
Elõl Bumerángok, mögöttük Kurganesz
Az Armata makettje
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58901
Egyáltalán ûrméret alatti lövedékeknél hova kell nagyobb csõ, ha így sincs kihasználva?
Mint említettem, felteszem a csõnyomással áll kapcsolatban. Ne feledd, hogy egy lépés már volt a 90-105mm-es ûrméretrõl a 120-125mm-re.
A hasznos tömeg igen nagy része az lövedék körüli leváló burkolat.
Valójában igen könnyû a levállóköppeny, ne feledd, hogy maga a nyíllövedék iszonyú sûrû anyagból van hozzá képest.
A csõhosszal játszanak, lásd a Rheinmetal L/55-öse, viszont a maximális csõnyomás nem változott, hiszen ugyanazokat a lõszereket tüzeli mindkettõ.
10%-kal való torkolati sebesség növelés 20%-kal több mozgási energia. Azonos csõtorkolati sebességnél nagyobb lövegnél 20%-kal nehezebb lövedéket kell gyorsítani azonos hatáshoz. Mi a difi? A lövedék lassulása!
Ime, egy elemzésbõl származó ábra, a cél 3000 méterre, az L/D (vagyis a lövedék hosszának és átmérõjének aránya) pedig 32-36 (az alsó érték a 32, a felsõ a 36). Érdemes ránézni:
Lehet látni, hogy a 140mm-es hagyományos löveg mennyivel a 120mm-es felett áll.
Egyébként ha mindenki nagyobb löveget tesz fel, akkor miért nagyobb löveg rá a válasz?
Lehetne rá válasz az ETC, sõt a Railgun is. Csak az a gond, hogy az ETC lövegek megjelenése 2017-2020 elõtt nem várható, a railgunok megjelenése meg inkább 2030, a mostani elõrejelzések alapján...
Nem erõsebb páncél lenne?
Emlékezz vissza a személyzet nélküli torony, meg a kisebb célfelületrõl korábban hozott elmélkedésre. Az erõsebb páncélzat nagyobb tömeget jelent, ami ront a mozgékonyságon, és nagyobb célfelületet is. Nem véletlenül akart az US ARMY az FCS esetén a minél kisebb és könnyebb felé elindulni...
Mit ér egy 155-ös löveg egy 40 tonnás pehelysúlyú harcoson...? Mármint egy majd 70 tonnás Leohoz képest...
Nagyságrenddel jobb mozgékonyságot és kisebb célfelületet?
Mint említettem, felteszem a csõnyomással áll kapcsolatban. Ne feledd, hogy egy lépés már volt a 90-105mm-es ûrméretrõl a 120-125mm-re.
A hasznos tömeg igen nagy része az lövedék körüli leváló burkolat.
Valójában igen könnyû a levállóköppeny, ne feledd, hogy maga a nyíllövedék iszonyú sûrû anyagból van hozzá képest.
A csõhosszal játszanak, lásd a Rheinmetal L/55-öse, viszont a maximális csõnyomás nem változott, hiszen ugyanazokat a lõszereket tüzeli mindkettõ.
10%-kal való torkolati sebesség növelés 20%-kal több mozgási energia. Azonos csõtorkolati sebességnél nagyobb lövegnél 20%-kal nehezebb lövedéket kell gyorsítani azonos hatáshoz. Mi a difi? A lövedék lassulása!
Ime, egy elemzésbõl származó ábra, a cél 3000 méterre, az L/D (vagyis a lövedék hosszának és átmérõjének aránya) pedig 32-36 (az alsó érték a 32, a felsõ a 36). Érdemes ránézni:
Lehet látni, hogy a 140mm-es hagyományos löveg mennyivel a 120mm-es felett áll.
Egyébként ha mindenki nagyobb löveget tesz fel, akkor miért nagyobb löveg rá a válasz?
Lehetne rá válasz az ETC, sõt a Railgun is. Csak az a gond, hogy az ETC lövegek megjelenése 2017-2020 elõtt nem várható, a railgunok megjelenése meg inkább 2030, a mostani elõrejelzések alapján...
Nem erõsebb páncél lenne?
Emlékezz vissza a személyzet nélküli torony, meg a kisebb célfelületrõl korábban hozott elmélkedésre. Az erõsebb páncélzat nagyobb tömeget jelent, ami ront a mozgékonyságon, és nagyobb célfelületet is. Nem véletlenül akart az US ARMY az FCS esetén a minél kisebb és könnyebb felé elindulni...
Mit ér egy 155-ös löveg egy 40 tonnás pehelysúlyú harcoson...? Mármint egy majd 70 tonnás Leohoz képest...
Nagyságrenddel jobb mozgékonyságot és kisebb célfelületet?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58900
Armata? Ez a gyártó cég neve vagy a típus jelenlegi megnevezése (bocsi ha láma a kérdés). Van valami netten keringõ skicc vagy "fantáziarajz" ami alapján lehetne látni, hogy kb hogy is fog kinézni?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#58899
Pont errõl beszélek. Miért úgy növelik a torkolati energiát, hogy nagyobb lövedéket lõnek ki? Egyáltalán ûrméret alatti lövedékeknél hova kell nagyobb csõ, ha így sincs kihasználva? Hogyan lesz ebbõl nagyobb "torkolati energia"? A hasznos tömeg igen nagy része az lövedék körüli leváló burkolat. Ha nagyobb sebessége sem lesz a nyílnak és a tömege sem változik...? <#fejvakaras>
Azonos ûrméret esetén növelni a gáznyomást és a csõhosszal való játszadozás nem eredményez nagyobb torkolati sebességet? 10%-kal való torkolati sebesség növelés 20%-kal több mozgási energia. Azonos csõtorkolati sebességnél nagyobb lövegnél 20%-kal nehezebb lövedéket kell gyorsítani azonos hatáshoz. Mi a difi? A lövedék lassulása!
Összeségében, zavaros. Egyébként ha mindenki nagyobb löveget tesz fel, akkor miért nagyobb löveg rá a válasz? Nem erõsebb páncél lenne? Mit ér egy 155-ös löveg egy 40 tonnás pehelysúlyú harcoson...? Mármint egy majd 70 tonnás Leohoz képest...
Azonos ûrméret esetén növelni a gáznyomást és a csõhosszal való játszadozás nem eredményez nagyobb torkolati sebességet? 10%-kal való torkolati sebesség növelés 20%-kal több mozgási energia. Azonos csõtorkolati sebességnél nagyobb lövegnél 20%-kal nehezebb lövedéket kell gyorsítani azonos hatáshoz. Mi a difi? A lövedék lassulása!
Összeségében, zavaros. Egyébként ha mindenki nagyobb löveget tesz fel, akkor miért nagyobb löveg rá a válasz? Nem erõsebb páncél lenne? Mit ér egy 155-ös löveg egy 40 tonnás pehelysúlyú harcoson...? Mármint egy majd 70 tonnás Leohoz képest...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58898
Rossz oldalról közelíted meg. Nem a sebesség a lényeg, hanem a torkolati energia, ami ugye a lövedék tömege szorozva a torkolati sebesség négyzetével.
Ugyebár akár a sebességet akarjuk emelni azonos lövedéktömeg esetén, akár a lövedéktömeget akarjuk emelni azonos sebesség mellett, a hagyományos ágyúnál növelni kell a csõnyomást.
A gond pedig a maximális csõnyomás. Lehetne a végtelenségig emelni azt, így növelve a torkolati energiát, csakhogy egyre nagyobb falvastagságra lenne szükség, ami jelentõsen növelné a csõ tömegét. Szóval egy ideális szint környékén megálltak.
Azt én nem látom át tökéletesen, hogy a 140mm-es löveg közel azonos falvastagság esetén miért tud nagyobb csõtorkolati energiát leadni, de a lényeg az, hogy így van. Felteszem a gáznyomás felépülése kellemesebb a csõ ûrméretének növelésével. Akárhogy is, a 140mm-es löveg még így is jó másfélszer nehezebb, mint a 120mm-es társa. Viszont nagyobb a torkolati energiája, mégpedig jóval nagyobb. A 140mm-es Rheinmetall lövegé állítólag 23Mjoule. Vagyis jó kétszer annyi, mint a 120mm-es L/44-es lövegé (~11,5Mj), ehhez képest az L/55-ös tud cirka 13,5Mj-t.
Ami miatt a 140mm az utóbbi idõben kikerült a pixisbõl, az az ETC-ben való bizodalom. Az Elektro-kémiai ágyú esetében a gáznyomás egyenletesebb, miközben a maximális gáznyomás nem nagyobb, mint a hagyományos megoldás esetén, tehát a torkolati energia nagyobb lehet.
Ugyebár akár a sebességet akarjuk emelni azonos lövedéktömeg esetén, akár a lövedéktömeget akarjuk emelni azonos sebesség mellett, a hagyományos ágyúnál növelni kell a csõnyomást.
A gond pedig a maximális csõnyomás. Lehetne a végtelenségig emelni azt, így növelve a torkolati energiát, csakhogy egyre nagyobb falvastagságra lenne szükség, ami jelentõsen növelné a csõ tömegét. Szóval egy ideális szint környékén megálltak.
Azt én nem látom át tökéletesen, hogy a 140mm-es löveg közel azonos falvastagság esetén miért tud nagyobb csõtorkolati energiát leadni, de a lényeg az, hogy így van. Felteszem a gáznyomás felépülése kellemesebb a csõ ûrméretének növelésével. Akárhogy is, a 140mm-es löveg még így is jó másfélszer nehezebb, mint a 120mm-es társa. Viszont nagyobb a torkolati energiája, mégpedig jóval nagyobb. A 140mm-es Rheinmetall lövegé állítólag 23Mjoule. Vagyis jó kétszer annyi, mint a 120mm-es L/44-es lövegé (~11,5Mj), ehhez képest az L/55-ös tud cirka 13,5Mj-t.
Ami miatt a 140mm az utóbbi idõben kikerült a pixisbõl, az az ETC-ben való bizodalom. Az Elektro-kémiai ágyú esetében a gáznyomás egyenletesebb, miközben a maximális gáznyomás nem nagyobb, mint a hagyományos megoldás esetén, tehát a torkolati energia nagyobb lehet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58897
Nyilván kompromisszumos, hiszen a löveg méreteit és a reakcióerõket úgy kell méretezni, hogy a 120mm-es lövegeknél ne legyenek nagyobbak.
Akkor a szarnak adnak egy pofont, mert az ûrméret alatti lövedék akkor még lassabb is lesz nem? Hiszen nagyobb ûrméret = nagyobb csõkeresztmetszet = nagyobb felület. Ha azonos a reakcióerõ, akkor kisebb nyomást lehet csak a csõben csinálni. Nagyobb ûméret, nagyobb lövedék = nagyobb tömeg + kisebb gáznyomás = lassabb lövedék, ha jól értem. Nyíllövedék gyengébb lesz...?
A kumulatív lövedék pct. képessége tény, hogy sebességfüggetlen és inkább gránátfüggõ, de már a 105 mm-es kumulatív gránátra valami 1300 mm-es (!) átütést olvastam a '80-as évek végén. Ezen felül ma boldog boldogtalan ERA-zik meg baziangy légréssel dolgozik. Ha a reakcióerõ nem növelhetõ, akkor én nem vágom, hogy mi értelme az ûrméret növelésnek. Ha a reakcióerõ állandó, az borít mindent...
Akkor a szarnak adnak egy pofont, mert az ûrméret alatti lövedék akkor még lassabb is lesz nem? Hiszen nagyobb ûrméret = nagyobb csõkeresztmetszet = nagyobb felület. Ha azonos a reakcióerõ, akkor kisebb nyomást lehet csak a csõben csinálni. Nagyobb ûméret, nagyobb lövedék = nagyobb tömeg + kisebb gáznyomás = lassabb lövedék, ha jól értem. Nyíllövedék gyengébb lesz...?
A kumulatív lövedék pct. képessége tény, hogy sebességfüggetlen és inkább gránátfüggõ, de már a 105 mm-es kumulatív gránátra valami 1300 mm-es (!) átütést olvastam a '80-as évek végén. Ezen felül ma boldog boldogtalan ERA-zik meg baziangy légréssel dolgozik. Ha a reakcióerõ nem növelhetõ, akkor én nem vágom, hogy mi értelme az ûrméret növelésnek. Ha a reakcióerõ állandó, az borít mindent...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58896
MÉg egy 2010-es PPT prezentációban úgy szerepelt, hogy a 120mm-es XM360E1 (az FCS-nek szánt XM360 csõszájfék nélküli mutációja) kerülhet a meglévõ Abrams toronyba. A gond az, hogy bár nagyobb nyomást visel el, mint az M256, annyival nagyobb elõrelépést nem jelentene, mint amennyivel többe kerülne. Szóval akkor úgy tûnt, hogy ebbõl nem lesz semmi.
Elviekben olyan 140mm-es hk.ágyú tervek voltak, amelyek csereszabatosak a meglévõ 120mm-esekkel, ilyen készült a Leclerc-hez és a Leo2-höz is. Nyilván kompromisszumos, hiszen a löveg méreteit és a reakcióerõket úgy kell méretezni, hogy a 120mm-es lövegeknél ne legyenek nagyobbak.
A baj csak annyi, hogy ha az oroszok megcsinálják az Armata-t, akkor generációs elõnybe kerülnek, mert az Armata nem csak a lövege miatt jelent elõrelépést, de személyzet nélküli toronnyal lesz ellátva. Itt pedig az M1 Abrams, Leo2, stb. hátrányban van, mert a teknõ tervezésekor nem volt opció a személyzet nélküli torony. A Leo2-höz készült alacsony profilú torony, ám az attól még mindig nagyobb, mint egy személyzet nélküli. Ha pedig le is cserélik a tornyot és a fegyverzetet, gyakorlatilag már egy új harckocsit is tervezhetnének...
Elviekben olyan 140mm-es hk.ágyú tervek voltak, amelyek csereszabatosak a meglévõ 120mm-esekkel, ilyen készült a Leclerc-hez és a Leo2-höz is. Nyilván kompromisszumos, hiszen a löveg méreteit és a reakcióerõket úgy kell méretezni, hogy a 120mm-es lövegeknél ne legyenek nagyobbak.
A baj csak annyi, hogy ha az oroszok megcsinálják az Armata-t, akkor generációs elõnybe kerülnek, mert az Armata nem csak a lövege miatt jelent elõrelépést, de személyzet nélküli toronnyal lesz ellátva. Itt pedig az M1 Abrams, Leo2, stb. hátrányban van, mert a teknõ tervezésekor nem volt opció a személyzet nélküli torony. A Leo2-höz készült alacsony profilú torony, ám az attól még mindig nagyobb, mint egy személyzet nélküli. Ha pedig le is cserélik a tornyot és a fegyverzetet, gyakorlatilag már egy új harckocsit is tervezhetnének...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58895
A torony és teknõ simán elviseli az ekkora kaliber növekedést...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58894
Szinte minden komolyabb államnak volt 140 vagy a környéki hk. ágyú projektje, ám a hidegháború után ezek laposkúszásba mentek át, mert túl drága lett volna a meglévõ hk.-k átépítése, plusz egy új kaliber rendszeresítése. Ezért inkább a meglévõ lövegekhez készítettek új lövedékeket (mint az M829A3 vagy a DM-53/-63).
Amíg nem lépi valaki át a misztikus 120/125mm-es határt, addig szerintem a többi ország sem fog lépni. Kérdés, hogy az Orosz Armata bevállalja-e a 152mm-es löveget, de ha a válasz igen is lenne, akkor sem várható elõbb, mint 2015 (a prototípus 2013-ban várható). Szóval lesz 2-3 éve a nyugati hadseregeknek, hogy válaszoljanak rá, valószínûleg fogják, és jobb hijján átfegyverzik az Abramsokat, Challenger-eket, Leclerceket és Leokat. Ugyan emlegették, hogy már tervezõasztalon van a Leo2 utódja, de az édeskevés, mert a fejlesztés alsó hangon 4-6 év, de inkább 6-10...
Amíg nem lépi valaki át a misztikus 120/125mm-es határt, addig szerintem a többi ország sem fog lépni. Kérdés, hogy az Orosz Armata bevállalja-e a 152mm-es löveget, de ha a válasz igen is lenne, akkor sem várható elõbb, mint 2015 (a prototípus 2013-ban várható). Szóval lesz 2-3 éve a nyugati hadseregeknek, hogy válaszoljanak rá, valószínûleg fogják, és jobb hijján átfegyverzik az Abramsokat, Challenger-eket, Leclerceket és Leokat. Ugyan emlegették, hogy már tervezõasztalon van a Leo2 utódja, de az édeskevés, mert a fejlesztés alsó hangon 4-6 év, de inkább 6-10...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58893
Hmm lehet, hogy ezek után mégis csak aktuálissá válik a Leo2-ek 140 mm-es lövegekkel történõ felszerelése?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#58891
Ukrán 140mm L/50 harckocsiágyú, T-64B, T-80U, T-72M(P) felújításhoz.
A Niznyi Tagil által tesztelt 152mm-es simacsövû 2A83 harckocsiágyú prototípusa, ez került (volna) az Obj.195-be.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58890
Jó anyag!
HARCRA! HARCRA! Reszket a gyáva! HARCRA! HARCRA! Folyjon a vére! Hulljon a rómaiak feje, Villogtasd kardod Keve!
#58889
Asszem még nem volt. MAKS 2012 képekben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58888
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58887
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58886
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58884
köszi, akkor holnap lehet korán kelni :))))
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#58883
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.