95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
millerius #92377 Ha "missile" akkor az a lényeg hogy hajtóműves irányított fegyverről van szó, ha irányítatlan de "önjáró", vagyis van saját rakétahajtóműve akkor "rocket" (pl. a BM-21 vagy a rep-fedélzeti UB-blokkok rakétái). Ha sima meghajtás és irányítás nélküli kilőtt lövedék/gránát, akkor "projectile" vagy "shell". -
kiskorúbézoltán #92376 Bááár… ha amerikai angol az eredeti cikk nyelve, akkor a "missile" nem feltétlenül rakétát jelent, hanem mindenféle kilőtt lövedéket. -
kiskorúbézoltán #92375 A német piroska kapcsán nem írták, hogy mi az elképzelés? Többé-kevésbé ballisztikus pályán megy vagy alacsonyan? Esetleg kombinálja a kettőt mint a tengerészeti cuccok (so-so tudom, de fogjuk rá)? Érdekes, hogy rakétahajtóművel képzelik el. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#92374
Gibka-Sz SHORAD, Igla-Sz vagy Verba rakéták 4 keréken...
A németek az MLRS indítóikhoz nagyobb hatótávolságú rakétát kértek, a javaslat egy 250-300km hatótávolságú "lopakodó" irányított rakéta, amelynek a hatótávolságát később 500km-re lehet növelni. A program mozgatórugója, hogy Európa nem maradhat le a rakétatüzérség terén az USA illetve Oroszország mögött:
![]()
![]()
Balra az M1A2 SEP tornya, jobbra az új M1A2C tornya, látható, hogy a frontpáncélzat új, és ez egyben azonosítási pont lehet a típusmeghatározáshoz:
![]()
Houti SHORAD - technikal R-60M(K)E (?) rakétával, az F-15 és F-16 el tud menekülni előle, de az Apache a hírek szerint nem igazán...
![]()
![]()
Feltehetően csak ajánlat, de annak is érdekes: a görög Ciprusz BMP-3-asaihoz felajánlott védelmi csomag az IBD Deisenroth-tól.
![]()
-
#92373
De akkor miért épült 3 hajóegység? Test bed-nek kicsit erős, nem? :)
Kronológiailag úgy néz ki, hogy 2006-ban és 2007-ben egy-egy egységet jóváhagytak, vagyis a költségvetésben elkülönítették rájuk a pénzt. Akkor éppen úgy volt, hogy 32 majd 24 egységet építenek belőle, ahogy a CG(X)-ből is. Mivel a hajókban kb. azonos rendszereket használtak volna (mínusz radar és AEGIS rendszer, illetve fegyverrendszerek egy része), ezért a fejlesztési költség eloszlott volna közöttük. Aztán jött a CG(X) körüli hajcihő, és a NAVY egyre szorultabb helyzetbe került. 2008-ban a harmadik egység építésére szánt összeg egy része is jóvá lett hagyva. 2010-ben a CG(X)-et lelövik, a DD(X) program éppen 7 egységre van tervezve, mivel egyre drágább és drágább az egy egységre levetített költség. A törvényhozás és a haditengerészet éppen azon töri a fejét, hogy így mi a franc legyen, mert ha a DD(X) és CG(X) programot is törlik, akkor a hajógyárak kénytelenek lesznek egy jókora leépítést végrehajtani, amíg eldöntik a törvényhozásban, hogy végül is akkor most mi legyen. A félmegoldás a Burke osztály Flight IIA gyártásának folytatása lett, illetve a Zumwalt-osztály már beindított 3 egységének megépítése, illetve a Burke Flight III kifejlesztése, ami a CG(X) helyett lett kvázi (noha sokszor a Zumwalt utódjának tekintik, zűrös az ügy, na...). BTW a Flight III-ból akár 42 darabot is gyárthatnak évi két darabos átadással, hogy a kiöregedő Tidconderoga és Burke egységeket el lehessen küldeni nyugdíjba. Mindez azért, mert a haditengerészet új hajóosztályt megterveztetni nem tud rövid idő alatt, tendereztetni kell, azt elbírálni, szóval hosszú idő. Jobb hijján jött a Flight IIA és Flight III....
Furcsa, mert a Zumwalt a promó vidiken úgy lett beharangozva, mint kb az F22/F35 szintű lépés a vadászgépeknél.
A helyzet pedig az, hogy sok szempontból olyan is. Csakhogy ez pont nem a látványosabb rész. A hajócsavarokat elektromos motorok hajtják meg, nem gázturbinák, mint a Burke vagy Ticonderoga-osztálynál, a hajó elektromos rendszere egy integrált komplex rendszer, ahova később az új elektromos berendezéseket könnyedén lehet beilleszteni. A Burke osztály egyik rákfenéje pont az, hogy az elektromost rendszer 3db 2.5, később 3MW-os diesel-generátor szolgálja ki. Ahhoz, hogy a hajó minden rendszere (radarjai, szonárok, kommunikációk, stb.) teljes teljesítményen dolgozhassanak, mindhárom generátornak működnie kell. Vagyis nincs tartalék, nincs biztonsági ráhagyás, ezt (is) meg kellett oldani a Flight III esetében, ahol turbogenerátorokat vetettek be e célra.
A probléma ezzel az, hogy közben a világ más részein már előre haladottak az ilyen háttér/kiszolgáló technikai téren, a brit Daring-osztályú légvédelmi rombolók például a Zumwalt-osztályhoz hasonló integrált elektromos rendszerrel bírnak. Vagyis bizonyos szinten a Burke Flight III egy elavult technikai megoldásokat megvalósító hajóegység.
Az is fura, hogy a fejlesztésekkel hogyan tudtak ennyire elcsúszni, azért a rail gun meg a lézerágyú elég messze van a rendszerbe lépéstől (függetlenül attól, hogy folynak már velük tesztek).
Amennyire össze lehet legózni a dolgot, valami olyan kép alakult ki bennem, hogy az EM ágyúk és lézerfegyverek fejlesztése terén a Haditengerészet irreális határidőket adott és/vagy kapott. Aztán egyre-másra derült ki, hogy ezeket nem lehet tartani, mert egy fejlesztésnél újabb és újabb technikai akadályok derülnek ki, amiket nem lehet egyszerűen megoldani. -
JYeti #92372 A probléma az volt, hogy a haditengerészetet valójában nem érdekelte a Zumwalt-osztály. Egy kísérleti osztály volt, ahol az új technológiákat kipróbálhatják, mint a permamens-mágnes elektromotoros meghajtás, integrált energiarendszer, új kialakítású hajótest és a többi. Ha ezek bevállnak, akkor ezen a hajótesten, némileg megváltoztatva azt, egy új légvédelmi cirkáló osztály fog megépülni, a CG(X) (ex-CG-21), hasonló módon, ahogy anno a Spruance-osztályú rombolók hajótestébe építették be az AEGIS légvédelmi rendszert a Ticonderoga-osztályú cirkálóknál.
De akkor miért épült 3 hajóegység? Test bed-nek kicsit erős, nem? :)
Ez a Zumwalt story kicsit olyan, mintha előrébb lenne a ló segge mint a feje, sehogy sem áll össze, de ahogy írtad, ez valószínűleg az, aminek látszik - a totális káosz és az eltérő lobbiérdekek miatt a két szék közé esés. Furcsa, mert a Zumwalt a promó vidiken úgy lett beharangozva, mint kb az F22/F35 szintű lépés a vadászgépeknél. Az is fura, hogy a fejlesztésekkel hogyan tudtak ennyire elcsúszni, azért a rail gun meg a lézerágyú elég messze van a rendszerbe lépéstől (függetlenül attól, hogy folynak már velük tesztek). Nem lett volna okosabb megvárni a működő prototípusokat, és csak utána köréjük tervezni a hajót?
Y -
#92371
Az osztály tökéletes példája a poszt hidegháborús amerikai toketlensegnek. -
kiskorúbézoltán #92370 Szépen összeszedted az osztály kálváriáját, köszönet érte!
Egy apróságot tennék hozzá, hogy a mikor melyik lobbi mit mond és ki az erősebb azt igazából nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy a nyilvánosságra kikerülő anyagok mikor merre és miért akarnak esetleg ferdíteni.
(Még itthon, tyúkszaros kis seregünkben is olyan ferdítések mentek anno - és talán ma is - hogy ha valaki ott volt valahol és csinált valamit, a sajtóban megjelent történetre az életben nem ismert volna rá, ha nem írnak konkrét helyet és időpontot…)
Amikor egy-egy dologról írnak - bárhol - valamit nehéz súlyozni annak az értékét szaktudás nélkül.
Hasraütött példa, xyz egy újságnak nyilatkozik egy adott fegyverről. Amúgy nem nagyon ért hozzá, de az újságírónak mindegy, ő meg szereti futtatni magát.
Majd jó nagy kört megtéve visszajut a dolog és qwe hiába is magyarázná, hogy ez faszság és a nevezett dolognak igenis komoly hiányosságai vannak, mert ott a cikk, ahol xyz szakértő nyilatkozott.
Félreértések elkerülése végett, amikor nekem kellett valamiről véleményt mondani, nekem is megmondták, hogy mi a véleményem vagy eleve tudtam, hogy minek kell lennie a véleményemnek és ha valaki hülyébb volt mint én a témában annak pro és kontra is meg lehetett magyarázni valamit úgy, hogy igazából nem hazudtam és bizonyos szempontból a szakmai rész is helytálló volt.
Félreértés ne essék, nem ismerem a forrásaidat, tehát akár az is lehet, hogy pontosan úgy van minden ahogy írtad. Egyszerűen csak az a tapasztalatom, hogy ezen a területen (HT és tsai) a médiában megjelenő hírek és cikkek ritkán vannak köszönőviszonyban a valósággal. Néha jobban kilóg a lóláb, néha kevésbé, néha meg nem lóg ki, de az meg azé' gyanús. :D
Az ami haditengerészettel nagyjából semennyit sem találkoztam, de úgy vélem, hogy kell, hogy olyan jók legyenek a saját területükön mint a másik három haderőnem. És azok a legjobbak ma és valószínűleg azok is lesznek a belátható jövőben.
Innentől az elméletem szimplán sztereotípia, vagy vakhit vagy bármi, de én azt gondolom hogy az ami haditengerészet tudja mit csinál. Ha valami baromságnak tűnik nekem akkor az valószínűleg azért van mert nem értem a dolgot. ;) -
#92369
Estetleg az a pár tengerésznagykutya az iskoláival meg 30+ év tapasztalatával meg a hasonló kvalitású mérnökök akik a'szonták, hogy ez így is kell, tudnak valamit amit mi itt nem.
A margóra: a Zumwalt osztály (ex-DD(X), ex-DD-21) eredetileg egy tűztámogató egység lett volna, EM ágyúval, amiből aztán az AGS lett. Az elsődleges feladata az, hogy tűztámogatást nyújtson a partraszálló bőrnyakúaknak. Ezt a képességet a haditengerészet "nagykutyái" régóta a Csatahajók utolsó valódi területének tartottak. Amíg az utolsót, a USS Missouri-t ki nem vonták az aktív szolgálatból. A négy Iowa-osztályú hadihajót azonban ekkor sem írták le végleg, hanem az un. tartalék flottába sorolták át, ami azt jelentette, hogy a hajókat folyamatosan állagmegóvás szintjén tartották (festés, elektromos rendszer üzemeltetése, stb.), hogy adott esetben rövid idő alatt újra hadrendbe lehessen állítani, ha úgy kívánja a helyzet.
A haditengerészet fejeseinek egy része meg akart már szabadulni tőle, egy másik része viszont azért lobbyzott, hogy szükség van csatahajókra, lásd milyen jó szolgálatot tettek Irakban is. Mert ugye nincs értelmes módja a szárazföld bombázásánál mint 406mm-es hajóágyúkból puffogtatni, amelyekhez 1200 fős személyzet dukál. A csatahajó-fétist nehezen engedték el, óriási viták árán végül az 1990-es évek végén két egységet múzeumhajónak adtak át. De megszabták, hogy a hajókon nem hajthatnak végre olyan átalakítást, amely miatt később ne lehetne őket hadrafogható szintre hozni ismét. A vita még évekig tartott, és a törvényhozásban újra és újra belekerült, hogy az utolsó két Iowa-osztályú egységet (USS Iowa és USS Wisconsin) márpedig tartalékban kell tartani, mert egyszer még szükség lehet rájuk. A haditengerészet újra és újra kivette a két hajót a tartalék státuszból, a politikusok pedig újra és újra törvénybe iktatták, hogy márpedig a US NAVY-nek legalább két csatahajót hadrendben kell tartania. Ezt végül 2006-ban elégelték meg, és itt kanyarodunk vissza a USS Zumwalt-hoz és az általa képviselt hajóosztályhoz. Ugyanis a haditengerészet a DDG(X) programot azért támogatta, hogy majd ők fogják a partraszálló tengerészgyalogosokat támogatni ágyúikkal. Csakhogy eredetileg 32 egységet kért a NAVY, de nem nagyon akartak a törvényhozásban a méregdrága hajókra pénzt adni. Még 2006-ban az első egységre (DDG-1000 USS Zumwalt) is csak kínkeservesen kaparták össze a szavazatokat, és ezt a lehetőséget használta fel a haditengerészet "nem-csatahajó" párti lobbyja, hogy rámutasson, hogy ha a Zumwalt-osztályra nem adnak pénzt, akkor mi a francért fizetnek dollár(tíz)milliókat két elaggot csatahajó állagmegóvására. Ezzel kifogták a szelet a vitorlából, mert a Zumwalt-osztályra a törvényhozás nem akart pénzt adni. De így végül elérhették, hogy az Iowa-osztály végleg nyugalomba vonulhasson.
![]()
A USS Wisconsin 2000-ben
Ezzel együtt viszont a haditengerészetnek sokkal nagyobb fejfájása is volt. A DD(X) alias Zumwalt-osztály ugyanis valójában egy placeholder volt, egy mondvacsinált egység. A tengerészgyalogság folyamatosan felemlegette, hogy a haditengerészet nem törődik a partraszálló egységek tűztámogatásával, hiszen a csatahajókat is kivonták. Ők határozott igényt formáltak a csöves tüzérségi támogatótűzre. Amit a Zumwalt-osztálynak kellett volna nyújtania. A probléma az volt, hogy a haditengerészetet valójában nem érdekelte a Zumwalt-osztály. Egy kísérleti osztály volt, ahol az új technológiákat kipróbálhatják, mint a permamens-mágnes elektromotoros meghajtás, integrált energiarendszer, új kialakítású hajótest és a többi. Ha ezek bevállnak, akkor ezen a hajótesten, némileg megváltoztatva azt, egy új légvédelmi cirkáló osztály fog megépülni, a CG(X) (ex-CG-21), hasonló módon, ahogy anno a Spruance-osztályú rombolók hajótestébe építették be az AEGIS légvédelmi rendszert a Ticonderoga-osztályú cirkálóknál.
A CG(X) volt fontos a haditengerészetnek, mert a Tico-osztály egyértelmű problémáktól szenvedett - a hajótest túl lett terhelve, az aluötvözet felépítmény nem volt elég strapabíró és általánosságban is egy kompromisszum volt. Egy zseniális, hipermodern légvédelmi és integrált komplex csatatéri (battlespace) vezérlőrendszer egy kicsi és nem erre a célra szánt hajótestben. A CG(X) csaknem kétszer nagyobb vízkiszorítású egységei uralták volna a tengereket, alatte és felette egyaránt, míg a DD(X) egyfelől a partraszálló erőket kísérhette, másfelől pedig konvojokat kísérhetne a veszélyzónákban. Függően az évtől a romboló egység (DD-21 / DD(X)) egységszáma 18-24 volt, és vele nagyjából azonos számú cirkálóegységgel (CG-21 / CG(X)).
![]()
SC-21, vagyis a US NAVY álma az 1990-es években, fent az FFG-21 két változata, amelyek az Oliver Hazar Perry-osztályt váltanák, alattuk a CG-21 légvédelmi cirkáló, alul pedig a DD-21 tűztámogató romboló
Ez szép és jó, csak volt egy kis bibi. A Zumwalt-osztály. A hajótest azonos, a fő különbség az, hogy a Zumwalt kap két 155mm-es ágyút, viszont csak 80db VLS indítót. A CG(X) az ágyúk helyére is VLS indítókat kapott volna, és egy komplett új AEGIS rendszert új AESA radarokkal. Ha a Zumwalt megkapja az új radarokat és az AEGIS rendszert, akkor felmerül a kérdés, hogy mi szükség a CG(X)-re? Oké, mondjuk nem 80, hanem 160 vagy 200 VLS indítója lesz, nagy ügy, de ezt leszámítva ugyanarra képes. Hogy ez a kannibalizáció ne történhessen meg, a Zumwalt nem kapott volna soha AEGIS rendszert. A VLS indítóiba csak ESSM Mk.2 aktív radaros légvédelmi rakétákat lehetett volna rakni, egy VLS indítóba négyet, szóval mondjuk 10 VLS indítót beáldoznak 40db ESSM Mk.2-re, a többi 70 indítóba meg mehet Tomahawk robotrepülőgép. Mikor a törvényhozásban ezzel szembesültek, nem igazán értették a dolgot, hogy egy (akkor) több, mint 3 milliárd dollárba kerülő hajó miért ilyen korlátozott légvédelmi képességekkel bír csak? Az ESSM Mk.2 elvben 80km-es hatótávval is bírhat, de a reális hatótávolsága inkább 30-40km körül van. Vagyis nem éri el az Tartar/SM-1 rakétákkal felszerelt Oliver Hazard Perry-osztályú fregattokét sem. Az US NAVY legújabb és legnagyobb felszíni hadihajója egy féllábú óriás...
A NAVY természetesen nem mondhatta azt, hogy hát az a CG(X) lesz, amit önök kérnek tőlünk, mert akkor az a kérdés, hogy mi a fenének kell akkor a DD(X) / Zumwalt-osztály? A haditengerészet a nagy lobby-harcokban zátonyra kormányozta magát...
![]()
![]()
A CG(X) fantáziarajzai 2008-ból, a Zumwalt-osztályra épülve
Ebből a lehetettlen helyzetből a Navy azt találta ki 2007-ben, hogy a CG(X) elsődleges feladata a ballisztikus rakéták elleni védelem (Ballistic Missile Defense, BMD), hatalmas radarral felszerelve, amely akár több ezer km-ről is képes a különböző hatótávolságú ballisztikus rakétákat észlelni. A probléma az, hogy ez után mit is csinál. Az SM-3 rakéták ugyebár dedikált ballisztikus rakéta-elhárító rakéták, de csak az indító hajó felett átrepülő rakéták ellen elégséges. Ahhoz, hogy akár több száz, esetleg ezer km-el ezt kitolják, ahhoz egy jóval nagyobb elhárító rakéta szükséges, a KEI (Kinetic Energy Interceptor). A KEI egy méter átmérőjű, 11,8 méter hosszú lett volna, vagyis minden irányban nagyjából kétszer akkora, mint az SM-3 Block I. Ha ez még nem lett volna elég, a nukleáris lobby az olajárak és a "nemzeti érdekek" miatt elért egy olyan nyilatkozatot az FY2008-as katonai költségvetésben, hogy minden nagy felszíni hadihajónak nukleáris meghajtásúnak kell lennie. Ezt a NAVY nehezen tudta beilleszteni a terveibe, mert alsó hangon is fél milliárd, de akár egy milliárd dollárral növelte volna a CG(X) árát. A program 2007-ben úgy indult, hogy 2011-ben át kell adni az első CG(X)-et, holott még a pontos specifikációkat sem tudták megadni, a vízkiszorítás 20 és 23 ezer tonna között ingadozott, a radarjának elektromos energiaigénye pedig akár a 31MW-ot (!) is elérheti. Plusz problémát jelentett, hogy a KEI-ből megfelelő mennyiségűt nem tudtak volna elhelyezni a hajón, nagyjából 8-12 darab férhetett volna el a hajó gerince felett. Vagy "púposra" kellett volna építeni a fedélzetet a VLS indítók számára. A NAVY 2008-ban szépen csendben kivette a KEI-t a CG(X) projektből és az SM-3 Block II. felé terelte inkább a fejlesztéseket.
Csakhogy a jött Barack Obama és a 2010-es költségvetés. A DD(X) és a CG(X) folyamatos tűz alatt állt a törvényhozásban, a DD(X) azért, mert ugye gyengének minősítették a légvédelmét, és a 155mm-es lövege is elmaradt az eredetileg meghatározott képességektől. A CG(X) legfőbb problémája az volt, hogy nem tudták alátámasztani az egész koncepciót, a hatalmas radarokra a légi- és űrbéli radarok és inravörös érzékelők miatt nem volt indok, a KEI nélkül pedig a hatalmas hajótestre végképpen nem tudtak indokot adni. 192-256 VLS, de mire? Úgy, hogy a DDG-1000 árából kiindulva háromszor-négyszer annyiba kerülne, mint egy Burke-osztályú AEGIS romboló.
A NAVY veszélyes vizekre kormányozta magát, és nem tudta sehogy sem alátámasztani a DDG-1000 és a CG(X) programokat. A DDG-1000 osztályt 2006-ban egy, 2007-ben két, majd 2008-ban nagy nehezen 12 egységre tornázták fel, de az eredetileg elképzelt 32-24 egységtől nagyon messze voltak. Ha nem lesz CG(X), akkor viszont a DDG-1000-re a NAVY-nek sincs szüksége - anno azért indult az egész program, hogy a CG(X)-ben is használni szándékozott új technológiák kifejlesztésének terepe legyen, és a fejlesztési költségeket el tudják osztani a DD(X) és CG(X) programok között, hogy jobban mutassanak a számok. Ha nincs CG(X), akkor a DD(X) egy haszontalan osztály lett.
Itt tartunk most. A DD(X) alias Zumwalt-osztály megkezdett 3 egységét befejezték, de valódi feladatkört a mai napig nem kaptak. A 155mm-es ágyúkhoz alig vásároltak a precíziós nagy hatótávolságú gránátokból, mert darabjuk háromnegyed millió dollár. Igazából a NAVY sem tudja, mihez kezdjen vele, ezért ötletelések vannak csak, például a személyzet nélküli tengeralattjáró-elhárító korvettek "parancsnoki hajója" lehetne a három egység. De ezek a korvettek még csak papíron léteznek, és alapvetően műholdas kommunikációval irányítanák őket, tehát mi szükség lenne "parancsnoki hajóra"? Az ilyen dolgok megint csak arra mutatnak rá, hogy a Zumwalt-osztály légüres térben keresi a helyét...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.12.26. 16:53:48 -
kiskorúbézoltán #92368 Lenne egy sokadik kompakt géppisztoly. Nagyjából annyira telített piac lehet mint a pisztolyoké. :) -
kiskorúbézoltán #92367 Estetleg az a pár tengerésznagykutya az iskoláival meg 30+ év tapasztalatával meg a hasonló kvalitású mérnökök akik a'szonták, hogy ez így is kell, tudnak valamit amit mi itt nem. Szóval, ha a júesznévi "nem tudja, hogy mihez kezdjen vele", az valószínűleg azért van mert több tervük is van. ;)
Nagyonhasraütve azt tippelném, hogy azért nem erőltetik az ágyút mert az a hajó másban lehet jó. Akár még olyat is el tudok képzelni, hogy egy olyan C3I - vagy annak tengerészeti megfelelője - tesztjét végzi a hajó amit minden más flotta maaaajd a közeli vagy távoli jövőben kezd majd el fejleszteni anyagi lehetőségeiktől függően. A navy-nek n+1 hajója van amúgy is ami kb bármit szét tud lűni a szárazföld sok kilométeres mélységéig. Akár az is lehet, hogy az egész ágyús dolgot már jegelték.
-
JanáJ #92366 Amirol te beszelsz az kb egy könnyű geppuska, azokat meg nem glockbol szoktak epiteni. -
#92365
Mondjuk ha kapna egy válltámaszt, meg azzal valami brutális nagy tárat is nem is lenne akkora hülyeség :D -
#92364
Igazából mint robotrepülőgép-hordozó és kísérleti egység, van némi ráció egy ilyen hajóban. De nem 3-ban.
A Navy sem tudja mihez kezdjen velük, találgatnak mire lehet majd jó. Pl. drónhajó vezérlő hajónak, de kb. 6-10 év, amíg a jelen tempóban lehet ebből valami. Az EM ágyút sem engedték el, ahogy a lézerfegyvereket sem. De az is 5-10 év. Igazából persze 30 éve 5-10 év, de mi másra építhetnének?
Kb. a legértelmesebb az lenne, ha két 155mm-es löveget kiszerelnék, és kapna még 64-128 VLS indítót, meg egy teljes AEGIS rendszert. De ezt nem fogják erőltetni.... -
JanáJ #92363 Szerintem ez csak egy rajzolo firkalmanya, nem valos fegyver. -
SZUsszan #92362 Superkompakt, ergonómiai rémálom. =) -
kiskorúbézoltán #92361 Így tudták a marketingesek elsütni a nagyondizájnos, görbe, átlátszó, piros tárat… :D -
#92360
Bullpop pisztoly, de még AR-nél értem, itt mi az előnye? -
#92359
Értem én hogy szar lehet lekésni a repülőgépet az Athéni reptéren, de attól még ekkora marhaságot kár rajzolni...
... ha bele gondolsz, szinte a cső elejénél tartja a fegyvert, így lövéskor amikor az egész szán amikor hátracsap, jóócskán felfelé rántja a csövet.
![]()
Nem beszélve arról, hogy a szánakasztó a hüvelykujj mögött leledzik, azt csak másik kézzel lehet működtetni.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.12.24. 08:39:15 -
SZUsszan #92358 ![]()
-
#92357
Ha engem kérdezel, akkor sem lenne valós funkciója, ha lenne 150 km-es lövege... -
JYeti #92356 Gyorsjelentés a Zumwaltról - a fedélzeti lövegek "belátható időn belül" továbbra sem lesznek használhatóak, mivel nem nagyon találnak bele megfelelő, vagy árban elfogadható lőszert.
![]()
DDG-1000
Tölt be a Zumwalt egyébként bármilyen valós funkciót most? Vagy még csak reszelgetik, hogy mire lesz majd jó?
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2019.12.23. 15:47:28 -
SZUsszan #92355 Németek és a kisérleti fegyvereik. =D -
#92354
Azt hiszem kimaxolta a dolgot a srác
-
Ninju #92353 Remélem még nem vót. Hangulatos.
-
SZUsszan #92352 Új orosz vas -
#92351
HPASP-nek (ha még nem találkozott vele)
Nuclear Weapons Storage Base “Gomel-30” in Belarus
link
Van több találat is, csak épp a lényeg, a képek lettek oda :(
link
A wayback machine-al esetleg lehet próbálkozni, ha érdekel :)
link -
aksurv2 #92350 A mai napig van ilyen rendszerben.
A mossberg 590A1. -
aksurv2 #92349 Mennyi az annyi? -
#92348
-
F1End #92347 Az "áttörő" a magyar megfelelője az angol "shock" jelzővel ellátott egységeknek?
Pl: Shock Army -
kiskorúbézoltán #92346 Persze, hogy sok. :D Én a legtöbb amit életemben láttam az rajtámpont 3 perces lefogása volt, 82-es vetőszakasszal. 300db 3 kilós gránát. És bár az is elég impozáns volt, azé' nem 720db és nem 122mm-es raketta… Kisebb, savanyúbb, de a miénk volt és 3 percig tartott, ami azé' több mint a fél perc. ;) -
ambasa #92345 Én is így értettem. csak gondoltam esetleg a lőtér mérete miatt összébbhúzhatták. Nem tudom mekkora a lőtér, egyszerűen magyarázom a mondatomat 
. De kár erre több szót fecsérelni, azért 720 rakéta félperc alatt, az mégiscsak 720 raketta.
Egyébként jó ötletet adtál és elkezdetem végignézni a marcali FB csoport kéoeit, ott iis megvan a lőtér kép.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2019.12.17. 21:07:37 -
kiskorúbézoltán #92344 Nem úgy értem, hogy lőtér miatt volt az 1km(?), kényszerből, hanem lőszabályzat szerint így kellett csinálni. -
ambasa #92343 Azért azt vedd figyelembe, hogy a lőtér kiterjedése nem biztos, hogy lehetővé tette, hogy a szabályzat szerint osszák el a tüzet. Igazából ez egy demonstratív tüzelés volt, hogy megmutassuk a szovjet ets-k, hogy mi is tudunk ilyet. Persze az s lehet, hogy neked van igazad, nem voltam ott.
A marcali képet mentem.
TG -
kiskorúbézoltán #92342 Ezek elég egykaptafa dolgok voltak, szerintem egy terv készült épülettípusonként, annyira egyformák. Aztán mindenütt épült annyi amennyi kellett vagy amennyire lehetőség volt. Ha egyet láttál, mindet láttad.
"Csak hogy értsük miről van szó 18 BM-21-es 20-30 másodperc alatt 720 rakétát lőtt ki, amely szintén ugyanennyi időn belül egy igen szűk célterületen csapódott be."
Azé' nem volt az annyira szűk. Sv üteg 1km széles célra még zárt tűzlegyezővel (mintha pontcélra lőne) lőtt, ha jól emlékszem... :)
Marcali attrap:![]()
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2019.12.17. 19:14:01 -
ambasa #92341 Biztos volt ilyen Marcaliban is de sajnos már nincs kit megkérdeznem róla...
TG -
ambasa #92340 Van itt egy kis keveredés, úgy látom. 1950. és 1957. között létezett az MN szervezetében a 30. áttörő tüzér ho. kezdetben Ercsi parancsnoksággal alárendeltségében három tüzérezreddel: 1. tüzér mérőosztály (Polgárdi), 44, tarackos tüzérezred (Balatonfüred), 45. tarackos tüzérezred (Pápa), 56. aknavető ezred (Komárom). Ezt később Cegléd parancsnoksággal, alárendeltségében az 1. tüzér műszaki felderítő osztály (Cegléd), 19. tarackos tüzérezred (Nagykőrős), 44. tarackos tüzérezred (Szabadszállás), 45. tarackos tüzérezred (Cegléd), 103. tarackos tüzérezred (Cegléd), 56. aknavető ezred (Szolnok). Érdemes megfigyelni, hogy milyen messzire diszlokáltak át az alárendelt alakulatok.
Egyébkén az 1956-os dunai jegesárvíz idejn az aknavető ezredet bevetették a jégtorlaszok szétlövésére. A helyzet annyira komoly volt, hogy a készültségi lőszerüket is ellőtték. (Ugyanekkor került bevetésre ugyanilyen célla a csatarepülő hadosztály Il-10-esei)
1957-ben a 30. ho-t dandárrá szervezték át az alárendeltségben lévő alakulatok pedig osztály szervezetre csökkentek. 1961-ben megalakult az 5. hadsereg és a 30. (ekkor már) ezred Szolnokról Marcaliba öltözött. A 30. ezred 1966-től vegyes tüzérdandárrá fejlesztették fel, majd 1967-től felvette a Somogyra jellemző 44-es hadrendi számot. Ez az ezred, majd később dandár volt az 5. hds. legnagyobb közvetlen tüzér magasabbegysége.
Marcaliban (és Várpalotán) a fénykorban a dd a következő alakulatokból állt:
A parancsnokság, törzs, a 27. és a 43. tarackos tüzérosztály Marcaliban, a 32. és a 89. osztályok Várpalota helyőrségben települtek.
27. Tarackos Tüzérosztály (Pf. 6043)
A tüzérdandár alárendeltségében, de önálló osztályként itt alakult meg 1966. szeptember 15.-én. 1987. márciusában önállósága megszűnt, de továbbra is a tüzérdandár kötelékében maradt, mint 1. ágyútarackos tüzérosztály.
43. Tarackos Tüzérosztály (Pf. 7025)
1966. szeptember 15.-én a tüzérdandár önálló osztályaként alakult meg. Átfegyverzése után a hadsereg egyetlen 2Sz3 önjáró ágyútarackos tüzérosztályává változott. Az önjáró tüzérosztály 1987 márciusában a hadseregközvetlen 10. tüzérdandár kötelékébe Várpalotára lett áthelyezve.
90. Sorozatvető Osztály (Pf. 1971)
1971. október 01-én Marcaliban alakult meg a tüzérdandár önálló osztályaként. Az osztály önállósága 1987. márciusában megszűnt, de továbbra is a tüzérdandár kötelékében maradt. 1992. márciusában kivonták a dandár alárendeltségéből és áthelyezték Tapolcára.
Ezen felül nem a dd alárendeltségében itt volt:
93. Páncéltörő Tüzérosztály (Pf. 2131)
1963. tavaszán Abasárról fedőszám váltással (5630) diszlokál az alakulat Marcaliba, eközben teljes létszámra feltöltik. Az alakulat 1973.02.28-1973.06.26 között Szombathelyre költözik.
20. Tüzérezred (Pf. 8284; 1966-ig Pf. 5947)
Az ezredet 1957. április 01-én Zalaegerszegről helyezték Marcaliba, mint 9. gépkocsizó lövészhadosztály közvetlen alakulatot. Az ezredet 1987-ben számolták fel.
Ezért volt az hogy a külső, azaz Petőfi laktanyában egyszerre volt dd és ezred.
A Marcali dd történetéhez tartozik egy érdekes epizód. valamikor a 70-80-as években egy bakonyi hadgyakorlaton a szovjetek leadtak egy osztály össztüzet sorozatvetőkkel. Ekkor a magyar vezetés is meg akarta mutatni, hogy ilyet mi is tudunk, és elrendelték, hogy a 90-esek hajtsanak végre egy ugyan ilyen tűzcsapást. Csak hogy értsük miről van szó 18 BM-21-es 20-30 másodperc alatt 720 rakétát lőtt ki, amely szintén ugyanennyi időn belül egy igen szűk célterületen csapódott be. A többit mindenkinek a képzeletére bízom.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2019.12.17. 18:54:18 -
robgros #92339 Ez a nem túl informatív jelleg más államok/hatalmak (pl. USA) haderejére is jellemző? -
Azért megnéztem volna egy össztüzet 144 db-al valami gyakorlat keretében, mielőtt elpasszolták ö-ket .
A katonaságnak ez az egyik rákfenéje, hogy nem lehet túl informatív bizonyos okokból és így a laikus, egyszerű emberek nem is tudnak róla, hogy miből mekkora állományunk volt és hova lett.
