95129
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#67597
Értem. Magyarán az F35B gyakorlatilag ezért kell japánnak? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67596
Lásd lent. Először is nem 28 repülőgépet hordozhat, a hangárjában 28 közepes helikopter fér el. Az F-35B tömege egy picit nagyobb, és a szereléséhez is több hely szükséges, így a fórumokon lévő becslések alapján valahogy úgy nézhet ki egy fullos Izumo-airwing, hogy 6x F-35B, 4-6x V-22, 7x ASW SH-70 és 2-4x SAR SH-70. Ha tisztán F-35B Airwinget akarnának, akkor talán 16 gépről lehetne szó, vagy reálisabban 12x F-35B, 2x ASW SH-70 és 2x SAR SH-70.
Egyébként más harci repülőgép nem is jöhet szóba, mert se katapult, se fékezőkötél. Szóval a Harrier és az F-35B a választék, márpedig a Harrier fejlesztése gyakorlatilag megállt, és kiöregszik, tehát egy vadonatúj, modern LHD-ra minek venne valaki egy 20 éve nem fejlesztett és nem gyártott típust. Nagyon elméletileg előfordulhat, hogy japán maga is nekiáll egy STOVL képes gép kifejlesztésének, de ennek a realitása nem valós, és ha mégis az lenne, alsó hangon is 10-15 év, amire sorozatkésszé érne.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.02. 09:07:54 -
#67595
A szakértőkhöz lenne egy kérdésem. A most újonnan átadott japán Izumo helikopter hordozóról olvastam, hogy elvileg képes 28 repülőgépet is magával vinni. Azt tudom, hogy a japán alkotmány tiltja a támadó fegyverek kifejlesztését. Azt is olvastam, hogy gyakorlatilag ezzel a megoldással - mármint, hogy hordozhat magával repülőgépet is a hajó - kerülték meg ezt az alkotmányos kitételt, de nem találok semmilyen utalást arra vonatkozólag, hogy ha úgy hozná a helyzet akkor milyen típusú harci gépeket lehetne felpakolni a hordozóra. Tudtommal jelenleg nincs olyan vasa japánnak ami alkalmas lenne arra, hogy hordozóról felszálljon. Vagy tévedek? -
#67594
Attól függ, mit nevezel háborúnak. Az Iraki megszállás idején az USA hadiipara iszonyatos szintű megrendeléseket kapott, és alapos kihívást jelentett például az, hogy a jelentős számban elpuffogtatott lőszermennyiséget pótolni tudják (a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb nem a harcterületen, hanem a kiképzések, gyakorlólövészetek folyamán fogyott el).
A másik "probléma", hogy általában vannak "támogatók" legalább az egyik, de gyakran mindkét oldalon. Így volt ez a Balkáni-háborúkban, így van ez most az IÁ (IS) vs. Kurd/Iraki/Iráni/Szír háborúban is, így van ez Ukrajna területén is. Szóval megoldást jelent általában a külső támogatás is. -
#67593
Mire vagy kiváncsi? Hivatalosan LHD-nak nem lehet(ne) hívni, így Helikopter-hordozó romboló / ASW romboló besorolású egység, önvédelemre van 2x Phalanx és 2x SeaRAM, és kész. A hivatalos állománya 7 ASW helikopterból (SH-70) és két SAR (kutató-mentő) helikopterből áll, de a hangárjában 28 'közepes' (H-70 méretű) helikopter fér el. A liftjei alkalmasak viszont a V-22 és az F-35B mozgatására is, a V-22-es beszerzése folyamatban van, az F-35B-kről nincs hír.
A kérdés, hogy mennyi F-35B lehet rátelepíteni, reálisan nézve 4-6 darabot, 10-14 helikopter és/vagy V-22 mellé. -
millerius #67592 Igen elvileg lehetne ez a szempont is a hazai gyártás elsődlegességének oka. Viszont talán a vietnami háború lehetett az utolsó olyan háború, ahol volt idő felfuttatni az USA-haditermelést, folyamatosan pótolni a felhsznált készleteket. Az azóta lezajlott háborúkban (vagy emlékeim szerint legalábbis nagy többségükben) a lezajló és gyorsan lezáruló harci események időben nem tették lehetővé a jelentős saját haditermelés-felfuttatást. Magyarán, a háborús felek lényegében azzal harcolták végig a háborúkat, amivel a kezdetekben rendelkeztek - kivétel olyan elhúzódó háború pl. mint az irak-iráni, ott viszont egyik oldalon sem volt nagyságrendileg számottevő saját hadiipar, csak külföldről tudtak jelentős utánpótlást beszerezni. -
fonak #67591 Ja, az FN is ott gyártja nekik a MAG-ot és a Minimit (azaz M240 és M249) bár az elsőket még asszem Belgiumból importálták anno.
De törvény is van erre náluk tudtommal. -
JanáJ #67590 Tudtommal mindent az USA területén gyártanak. -
fonak #67589 Sztem azért van más oka is annak, hogy hagyományosan az államok igyekeznek saját hadiipart fenntartani, ugyanis nemzetközi krízis, háború esetén nem garantált, hogy lesz a külföldi cucchoz pótalkatrész, cseredarab. Nem véletlen, hogy a környéken csak mi számoltuk fel teljesen még a kézifegyvergyártást is, a Báthori-Épszolg hadd ne számítson. :) -
fonak #67588 Hivatalosan nem, a japók ragaszkodnak hozzá, hogy helikopter-hordozó. :) -
JanáJ #67587 Mit lehet tudni az új japán ladikról (Izumo)? Lehetne róla 35-öst üzemelni? F-35A-at rendeltek nem? -
JanáJ #67586 Arról nem is beszélve, hogy nem kell felszedni az üres hevedert, nem lépsz rá. Meg emlékeim szerint azért a nem szétesőt is valami hevedertöltővel töltötték, nem kézzel, mert az nem buli. -
kamov #67585 A széteső hevederes lőszer gyárban gépileg behevederezve kerül kiszállításra, újabban sokszor már eldobható műanyag rakaszban.
Azonnal lehet lőni vele, nem kell a kilógó üres hevederrel foglalkozni. Egyszerűsíti a baka életét.
A lőszer legnagyobb részét a modern hadseregek meg lőtéren vagy gyakorlaton lövik el, ahol van lehetőség a széteső hevedertagok összegyűjtésére és újrafelhasználására.
Ha a géppuskás lő mint az állat és az utolsó heveder végén jár, akkor hiába jön meg az egybenmaradó hevederhez a dobozos lőszer;
baszhatja mert nincs idő behevederezni.
Cserébe a széteső heveder komolyabb ipari hátteret igényel.
Hasonló mint régen a beépített táras, kontra cserélhető táras fegyverek. -
#67584
Ezekről a széteső hevederes töltés üritésről lehet valami animációt találni, hogy hogyan müködik? ÉS miért jobb vagy miért igy használják , hogy nem lehet ujrahasznositani ujratárazni, mint a PKM-nél ?
"De azt hiszem ezek nüansznyi különbségek a repülőgépek között. "
Hát azért nem nevezném nüansnyinak azt az eltérést, hogy a orosz tipusú gépeknél a horizont a fix pont és a gép sziluetjét mozgatják a mühorizonton és a HUD-on, mig a nyugati gépeknél meg a gép a fix pont és a horizont mozog .
Tehát pont forditva csinálnád a bedöntést ha egy megszokott keletiből egy nyugati gépbe csak ugy átülnél.
-
JanáJ #67583 Ezt nem mertem leírni, mert az ilyenekből mindig "háború" lesz. -
#67582
Az eddigiek ellenére szerintem a 1911 egy jó fegvyer volt.
Volt egy idő, amikor nem volt nála jobb. Csak ennyi. -
Papichulo #67581 A Heckler & Koch P9-esnek meg a markolat alján volt a tárkioldó. A '60-a évek végén tervezték és talán még ma is valahol szolgálati fegyver.
"An elegant weapon, for a more civilized age" :) -
JanáJ #67580 A kétoldalas tárkioldó zavaró lehet az esetek többségében, mikor az erősebb kézzel használod. Ha a gyengébb kézzel kell használnod, akkor jó eséllyel úgyis le kell tenned a fegyvert a tárcseréhez, mert nincs mivel elő venni a teli tárat.
Amerikában lehet többet puffogtak, nagyobb tűzharcok voltak. Európában meg kb tiszti önvédelmi fegyver volt, de a rendőrök sem hiszem hogy sokszor cseréltek tárat tűzharc közben.
(Az eddigiek ellenére szerintem a 1911 egy jó fegvyer volt.) -
JanáJ #67579 A Glockot vagy egy Siget meg kibiztosítani sem kell. :-) -
#67578
Minden gép más MFD és HUD szimbolikával bír, az orosz gépeknél a műhorizont alapvetően más felfogás szerint ad infót. A HOTAS teljesen egyedi minden gépen, stb.
Ezt a témát nem ismerem. De azt hiszem ezek nüansznyi különbségek a repülőgépek között. Fegyvereknél is pl. a tűzváltó állását máshogy jelölik. Délkelet ázsiában mondjuk kanjit használnak. Európai vagy volt európai gyarmatokon esetleg latin betűt. A HK lövedékek sziluettjeit, CZ pöttyöket (ez a két megoldás legalább univerzális és magától érthető). De gondolom pl. egy '50-es évekbeli vadászgépen se csináltak olyat, hogy a pedálok közül az egyik mondjuk középre esik, hogy a függőleges vezérsík kormánylapját az egyik irányba kényelmetlen legyen kitéríteni. Vagy a gépágyút a kisujjal kelljen elsütni. Ma még teljesen megszokott, hogy egy új Glock, Steyr pisztoly-nak csak az egyik oldalon van tárkioldója. Mi van, ha megsérül az ember keze és a másikat használva nem tudja kioldani a tárkioldót? Hogy cserél tárat? Az életben nincs respawn. Meg az is érdekes volt, hogy európában bő fél évszázad kellet, mire kikopott a markolat aljára szerelt tárkioldó és hogy a tárat két kézzel lehet csak kivenni. Az M1911-en már 1911-ben normális tárkioldó volt. Most nem vagyok biztos, de szerintem a tár is magától kiesett, ha megnyomták a tárkioldót. A Heckler & Koch P9-esnek meg a markolat alján volt a tárkioldó. A '60-a évek végén tervezték és talán még ma is valahol szolgálati fegyver.
Szerintem pisztolynál már rég teljesen normálisnak kellene lennie, hogy ugyanúgy lehet használni mindkét kézzel. -
#67577
ezért gondolom, hogy csőre töltve, felhúzva hordták, akkor "csak" kibiztosítani kell. -
JanáJ #67576 Az aktív biztosítással az a gond, hogy nem mindenki Wyatt Earp, nem biztos, hogy ki fogja biztosítani mielőtt lőne, de ha kibiztosítja, akkor is plusz idő. Az ujad meg akkor legyen az elsütőn, ha lőni akarsz. A lábonlövösdi viszont létezik, ahogy hallom, mikor elteszed a fegyvert és valamibe beleakad az elsütő. De ha katonai felhasználásról beszélünk akkor ez ne legyen már gond. A biztosítás nem csak ez ellen véd, hanem mondjuk ne süljön már el, ha leejted.
Igen, ez a revolverezés és az az egy szánhúzás nagyon sok idő. Egy 1911 egy Glockhoz mértem pilóta vizsgás. Egy katona számára szerintem max önvédelemre jó egy maroklőfegyver, ott meg nem butaság, ha csövön lehet. Nem utolsó sorban az sem, ha elég egy kéz a használatához. -
millerius #67575 Ennek szerintem elsősorban gazdasági okai vannak. A nemzeti megrendelő/pénzügyminisztérium (és a fegyveres erők beszerzési szempontból mindig nemzeti felügyelet alatt állnak) jobban szereti, ha az általa kifizetett fegyver/technika gyártója cége a nyereségből otthon adózik és nem külföldön (ugyanúgy a gyártó cégnél dolgozó melósok is otthon költsék el a fizut, míg ha külföldi cuccot rendelnek, akkor ezek a pénzek az ország számára elvesztek). Tehát amit képesek otthon is gazdaságosan kifejleszteni és legyártani, azt külföldről megrendelni (még talán ha 20%-al olcsóbb akkor is), az az országos költségvetést nézve kifejezetten rossz üzlet is lehet. -
Papichulo #67574 milyen szignifikáns eltérés van ma létező több száz féle pisztoly között...?
Az a legnagyobb kulonbseg, hogy mindegyik mas cegnek termel hasznot... :) -
#67573
Mondom, ezek mind fals példák. De magyarázd már meg, hogy milyen szignifikáns eltérés van ma létező több száz féle pisztoly között...? Én ezt ép ésszel képtelen vagyok felfogni. Nekem úgy tűnik, hogy hatalmas redundancia van csak azért, hogy nüansznyi különbségek legyenek... -
JanáJ #67572 Akkor úgy mondom, hogy egy pilóta is érzi a B-52, meg az F-22 között a különbséget. Bár az autóknál inkább a komfort javul.
A T-55 arra példa, miért nem olyan jó egy felturbózott 1911, mint egy új fejlesztésű maroklőfegyver. Amit te írsz, az is jogos. -
#67571
mert a nemzetek nem akarják feladni a szuverenitásukat? mert ha felbomlana a szövetség harckocsi utánpótlás nélkül maradnának? aztán több lépés lemaradásba lenne amit sajátkezűleg tudnának gyártani? -
#67570
Hamarosan vizsgázok.
A T-55 példát nem értem. Inkább az lenne a jó példa, hogy minek van n+1 nyugati nehéz harkocsi, mikor mind azonos méretre és tűzerőre hajaz? Leo 2, Leclerc, M1A2, Ariete, stb. -
#67569
mi ez a revolverezés? hogy az elsütőbillentyű húzza fel a kakast? most tényleg akkor probléma az az 1 szánhúzás? főleg hogy harci helyzetben biztos nem cső alá töltve viselik -
#67568
én nem értem ezt a glock megoldást, sztem nem biztosít az semmit véletlen elsütőbillentyű húzásoktól, pl ha beakad valami, kihúzza az minkét billentyűt. az 1911 nél meg még a markolaton is van biztosító nem csak a kar. a glock viszont nagyon jó, hogy nincs kint kakas, sokkal kevésbé koszolódhat -
JanáJ #67567 Feltételezem nem vezetsz. :-) De pl a Golf, Octávia, A4, Jetta gyakorlatilag tesók, mégis máshova lőnek velük. Szerintem ugyan ez van a fegyvereknél is. Mindenki próbálja a maga portékáját eladni.
Ok, akkor minek gyárt a Fila, a Puma, meg Józsi is fekete polót?
Lásd előbb. Hülye példa, de hiába újjítod fel a T-55-öd elektronikával, a "vas" ma már kevés. Szerintem. -
JanáJ #67566 Most nem értelek. Szerintem ma már alap kellene legyen az hogy passzív biztosítás van egy fegyveren és tudjon revolverezni. Ez messze nem zárja ki a nagyobb kalibert. Abban egyetértek, hogy a 9 mm kevés lehet egy hadseregnél, de szerintem az itt élesben ellőtt lövedékek 90%-a nem háborús helyzetben hagyták el a csövet. -
#67565
ja problémás, mert nem értem a szán hátrahúzása miért nem húzza fel a kakast -
#67564
Nevetni fogsz, az autókat sem értem. Számomra semmi különbség nincs az azonos korszakba tartozó autók között azonos felszereltség esetén. A barátom mittomén milyen kocsija pontosan ugynazt adja, mint a főnököm Skoda Octaviája...
A ruhánál a szín nem jó hasonlat. Én azt kérdezem, hogy két azonos kaliberű, azonos lőszert használó és azonos csőhosszall bíró pisztoly, karabély, stb. esetén mi olyan egetrengető különbség van egy mai új és egy 20-30 évvel vagy akár 60-80 éves fegyver között...?
Azért tudommal annak ellenére, hogy az M1911 ősrégi, azétr az sem azonos agyagból és technológiával gyártották, azért reszeltek rajtuk, és ez igaz minden nagyobb számban használt alapfegyverre.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.01. 14:48:01 -
#67563
Mindenek előtt az ergonómia fejlődött, biztosítási megoldások (pl. a Glock-féle elsütőbillentyű-biztosító), kétkezes használatra való felkészítés (ahol van ilyen, pl. kétoldali tárkioldó, feszetelenítő, biztosítókar ahol van). Fejlődtek az irányzékok (tríciumos irányzékok). Megjelentek a fegyversínek, lézerpont illetve fegyverlámpa rögzítésére.
Pontosság terén is fejlődött, ahogy tartósság terén is, ám ezek a gyártástechnológiai fejlesztések az M1911 klónok esetében is megjelentek.
Szintén fejlődtek a lőszerek, megjelentek az olyan kis kaliberű "páncéltörő" lőszerek, mint az FN Five-Seven-hez is való 5,7x28mm vagy a HK UCP-hez való 4,6x30mm-es.
Voltak elképzelések, ötletek drasztikusabb váltásokra, ilyen volt a Gyrojet, amely "mini" rakétákat lőtt ki, vagy a Metalstorm-féle O'Dwyer VLe. Ezek azonban különféle technológiai hátrányok miatt és persze főleg az ára miatt nem tudott elterjedni... -
JanáJ #67562 Kicsit necces? :-) -
JanáJ #67561 qtab leírta miért egy halom szemét a 1911 ma.
@Molni: Ez olyan mintha azt mondanád minek ennyi autó, vagy miért nem csak fekete polót gyártanak, minek ing, meg mit flancolunk hogy van női meg férfi. A nép nem szeret egy fajtát hordani. -
#67560
a kakasos rész tényleg kicsit necces, de a többinél, hogy oldják meg a biztosítást?
Molni én sem értem, bár alapvetően a variációk miatt lesz sok fajta -
#67559
A pilótafülkés rész csak felszínes szemlélődés eredménye. Minden gép más MFD és HUD szimbolikával bír, az orosz gépeknél a műhorizont alapvetően más felfogás szerint ad infót. A HOTAS teljesen egyedi minden gépen, stb.
A kézifegyvernél azt nem értem, hogy mitől tud többet egy mai pisztoly, mint egy 30-40 évvel vagy a híres M1911? Mennyivel pontosabb? Mennyivel magasabb az élettartam? Stb. -
#67558
Ezzel én is pontosan így vagyok. A user, a Homo Sapiens Sapiens adott. Ehhez képest a lőfegyverek iszonyat lassan fejlődnek. Például az ergonómiájuk. Érthetetlen. Egy pilótafülke minden gépen szinte ugyanolyan. Pedig a pilóták 4 végtagjukat használják. Az sokkal több, mint ami egy pisztolyhoz vagy vállfegyverhez kell. De a lőfegyvereknél elképesztő variációk vannak. Teljesen értelmetlen megoldásokat erőltettek fél évszázadokon át.