95127
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
F1End #70638 Szerintem az oroszoknak nagyon korlatozott celjaik lehetnek, nevezetesen a biztosan Assad kezeben levo teruletek - es persze sajat erdekeltsegeik - integritasainak a vedelme. Ketlem, hogy rovidtavon egy tamado haborut logisztikailag le tudnanak vezenyelni.
Igen, pontosan ezt mondom én is.
Ehhez pedig igenis hasznos a légi támogatás, a kurdoknak is sokat segített. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#70637
Talan a Mistralok fejlett C2 kepessegei hianyozhatnak nekik...
Még az sem, hiszen kiépített, évek óta működő bázisuk van, valószínűleg megfelelő kommunikációs felszereléssel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.21. 13:10:03 -
Papichulo #70636 közvetlen légi támogatás nyújtása és kiemelt célpontok levegőből történő megsemmisítése.
Mondjuk ezekkel a koalicios erok sem mentek sokra Iraqban vagy Afghanistanban, pedig joval fejlettebb kepessegekkel rendelkeztek. Szerintem az oroszoknak nagyon korlatozott celjaik lehetnek, nevezetesen a biztosan Assad kezeben levo teruletek - es persze sajat erdekeltsegeik - integritasainak a vedelme. Ketlem, hogy rovidtavon egy tamado haborut logisztikailag le tudnanak vezenyelni.
ha lenne 4 Mistraluk megtömve tengerészgyalogosokkal meg harci helikopterekkel.
Azokkal inkabb az opposed landing szerepkorben lennenek elorebb, de tekintve, hogy Syrianak minimalis a partvideke es az is a szovetseges erok kezen van, ugyanannyira jol tudjak hasznalni a regebbi LSD/LST-ket is, szarazfoldi (legi)tamogatassal. Talan a Mistralok fejlett C2 kepessegei hianyozhatnak nekik... -
F1End #70634 Mondjuk itt látszik, hogy mennyivel eltérőbb lenne a helyzet, ha lenne 4 Mistraluk megtömve tengerészgyalogosokkal meg harci helikopterekkel. -
F1End #70633 Szerintem nem Szíria visszafoglalása a céljuk, kétlem, hogy az oroszoknak van olyan szintű expedíciós képessége, hogy elég harceszközt és katonát tudjanak kihelyezni egy ilyen távoli területere egy komoly offenzívához, különösen úgy, hogy máshol is le vannak terhelve.
Amihez viszont elég erőt tudnak biztosítani, az az Asszad elleni támadások visszaverése. Egyrészt, már amennyire én látom, egyik hadviselő fél sem képes nagyobb léptékű offenzívát indítani, városokba bevéve magukat azonban elég jól tudnak védekezni.
Ha mégis megindulna egy-egy támadás valahol, akkor azt egy kisebb létszámú, de jól felkészített gépesített egység gyors ellenlökésével vissza lehet szorítani. Ehhez még hozzájárul az a tényező is, hogy az oroszok valószínűleg olyan képességeket is tudnak biztosítani, amiből a szírek már kezdenek kifogyni: közvetlen légi támogatás nyújtása és kiemelt célpontok levegőből történő megsemmisítése. -
#70632
Ne bukjon el Asszad. Oroszországnak nem célja Szíria "visszaszerzése", nem akarnak ők leszámolni az IÁ-val. Az ő céljuk, hogy biztosítva legyenek a Szíriában lévő orosz katonai bázisok. Persze politikailag nyilván nem erről szól az akció, de a végén ez az, ami reális cél. Eközben persze elengedhetnek némi politikai revansot és mutogathatják, hogy Oroszország a határaitól messze is képes az erőfitogtatásra. -
Papichulo #70631 Az oroszok reszerol biztos... -
wednes #70630 Lehet cél Aszad pozíciójának a tartása. -
#70629
Homályos? A Közel-keletet sajnos a józan ész jó ideje elkerüli... Ennek eredményét láthatod ma... -
#70628
Akkor mégis mi az orosz vezetés célja? Ki adja majd a paraparancsokat, kivel müködnek együtt hadmüveleti szinten? Mi a cél egyáltalán. Kicsit kezd homályos lenni számomra ez a konfliktus és nem látom, hogy hamar befejeződne. -
#70627
A "jobb technika" viszonylagos, eleddig nem láttunk élvonalbeli technikát náluk, a BTR-80A nem modern, és akkor finoman fogalmaztam. -
#70626
A terep nem túl kemény és továbbra is tartom magam azon véleményemhez, hogy egy jól szervezett modern reguláris hadsereg átmegy a helyieken mint kés a vajon.
Melyik helyieken? Óriási problémák vannak ott a küzdő felek azonosítása és hovatartozása, összefogásuk között. Nagyon fognak örülni az oroszok, ha hirtelen mondjuk a Török légierő "véletlenül" a nyakukba dob pár bombát. Ha úgy hozza az élet, "nagyon" nyugodtak lehetnek, hogy a Hezbollah lesz a hátuk mögött.
Nem fognak ők sem megoldást nyújtani ott, ahogy az USA vezette koalíció sem tudott Irakban. Sőt. Lehet visszakapják a kölcsönt, a nyugat-barát országok nekiállnak a kormányellenes erőket támogatni katonailag (pl. a Kurdok is kaptak már német fegyvereket, márpedig a Kurdok nem Szíria jelenlegi kormányzatáért harcolnak...). -
#70625
Van néhány érdekes pont:
-például Patria AMV XP lövészpáncélos esetén ott a videóban a 32 tonnás tömeg - a honlapon meg a max. 30 tonnás harci tömeg. Aham. Nincs már túlterhelve, ugye? Továbbá a "holnap" harci rendszere aligha a személyzettel rendelkező, a küzdőtérben helyet foglaló torony.
-Type 26 bemutató videó, ahol egy Szu-27 valamiért R-27-est indít a hajó ellen?!
-
fade2black #70624 "egy jól szervezett modern reguláris hadsereg átmegy a helyieken mint kés a vajon"
Groznij mellett érdemes még előhozni Falujjahkat is. Egy szupermodern UAVok levegőben, A10/AH64/GBU-29 bármikor rendelhető, relative jól szervezett és képzett, váltásban jön friss/pihent utánpótlás/váltás... haderő mellett 45nap!!! alatt sikerült elfoglalniuk, 2.ostromnál 100+főnyi KIA!!! mellett.
Eféle gerilla hadviselés esetén és arrafele ez van, imo nincs kés a vajon, elhúzódás, vér, veríték és könnyek annál több. De szivesen hallanák példákat ahol ez ment mint kés a vajon... -
#70623
Szerintem arra céloz, hogy a PA-63 és az RPG-7V még mindig általánosan használt és rendszerben lévő fegyverek. -
#70622
Ez annak az esete, amikor egy "trendi" döntés született. "Divat" a külső, távirányítású géppuskatorony, hát felszerelik rá. Hogy ettől 4 méter magas lesz a jármű, az mellékel... -
#70621
Miért értünk "jó" alatt? A számuk miatt szerintem súlytalanok lesznek. Tehát harcászati szinten érhetnek el jó eredményeket, de a helyzetet megváltoztatni nem fogják... -
#70620
Ha gerillaharc lesz, akkor nem túl fényesen. Ha normál összecsapás, akkor a jobb technika, jobb képzettség miatt simán átmennek, mint kés a vajon. Kérdés, hogy az orosz vezetés, hogyan akarja őket bevetni.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.09.21. 09:46:10 -
JanáJ #70619 Fél OFF, de szerintetek hogy fognak muzsikálni az orosz egységek Szíriában? Máshova nem merem írni, mert nincs átmenet a medve nem játék és a lásd Afganisztán/Csecsen föld szintű kommentek között.
Szerintem jól fognak szerepelni oroszos véráldozatok árán. Elit egységeket küldtek, saját tengerészeti bázisuk és repterük van, megoldott az utánpótlás, kevésbé érzékenyek - politikailag - az emberveszteségekre (mind a saját, mind az ellen oldalán). A terep nem túl kemény és továbbra is tartom magam azon véleményemhez, hogy egy jól szervezett modern reguláris hadsereg átmegy a helyieken mint kés a vajon.
Ami gond lehet, hogy egy dandárral csodát nem lehet tenni.
-
#70618
DSEI 2015
Ylink -
#70617
? -
fade2black #70616 "egy elektromosan töltött légtéren átrepülve a piezó kristálytól függetlenül lehetne adni a gyújtáshoz elegendő feszültséget, nem?"
Egy sima occo/eccerű fémhálós Faraday kalicka ettől megvéd, márha maga az orrkup önmagában nem Faraday kalicka.... szóval baromi olcsó lenne védekezni.
Ha RPG akkor az akár több rétegű tyukketrec hatékony védelmet kínál. Nem mellesleg olcsó, nem magas a karbantartás igénye... és ritkán romlik el. :) -
#70615
ezekkel a videokban az a szomoru ,hogy még mindig aktuálisak, mind az eszközök ,mind a folyamatok amit bemutat.Pedig azóta rengeteget változott a világ harceljárásban és egyéb technikában,csak mi valahogy azt a vonatot mindig lekéssük. -
Az orosz bemutató videóknál néha előkerülnek ilyen alkalmazások, hogy ez pontosan mi akar lenni nem tudom.
link, és van még egy ilyen próbálkozás is Richag AV . -
SZUsszan #70613 Nem a piezó kristályra értettem a hatást, azt tudom, hogy térfogat változásra "süt ki" elektromosságot.
Hanem maga a robbanóanyag gyújtása elektromos szikrával történik. Most az elektromosságot a piezo kristály szolgáltatja a becsapódáskor.
Én erre gondoltam, hogy egy elektromosan töltött légtéren átrepülve a piezó kristálytól függetlenül lehetne adni a gyújtáshoz elegendő feszültséget, nem?
Ha egy rakétára célra tudunk tartani lézerrel, akkor ez sem lehet leküzdhetetlen feladat, nem olvastam utána a vezeték nélküli elektromosság határainak, körülményeinek, csak felmerült bennem, mint egy jövőbeni lehetőség. -
gyalogstuka #70612 Szia,az RPG elháritás igy nem tud müködni,mivel a piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik.
Az RPG gyújtószerkezete csapódó gyújtó amiben a piezokristály biztositja,hogy a detonáció,a páncéltól optimális távolságban következzen be.
A kristály mechanikai behatásra reagál,elektromos eröterekre nem.
Marad a jó öreg,matracrugó,és tyúkketrec,amivel körbeveszed a jármüvedet. -
SZUsszan #70611 9:40-től érdekes dolgot hallottam.
A robbanást kiváltó szikra a becsapódáskor egy piezo kristállyal kiváltott feszültség okozza?
Nem lehet valami olyan aktív rendszert fejleszteni, ami elektromos részecskékkel töltött mezőt hoz létre, amin átrepülve az rpg robbanófej aktivizálódik még a levegőben?
Ma már vezeték nélküli áram is van. Legalább is kis japán tudósok 50 mről egy háztartási gépet üzemeltettek vezetéknélküli árammal. Ehhez meg annyi nem kell.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.09.20. 20:14:31 -
#70610
alapismeretek
(ballisztikai fogalmak 12.perctől)
RPG-7 kézi páncélelhárító gránátvető
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.20. 19:07:28 -
CV90 MK III
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
Hitler atyuska se aprózta el a dolgokat ha arról volt szó :)
Aztán még van ez is V-3 cannon csak 130 méter cső hossz
165 km max lőtáv
-
#70607
2A3 Kondensator-avagy Sztáliné még nagyobb -
#70606
A pásztázott lőtávolságot (2m magas cél esetén) meg is szokták adni a Szovjet lövegekre.
-
ambasa #70605 Hú, ne zavard össze, hogy behozol egy új fogalmat, ami alapján igazoltnak véli a mondandóját.Mind a pásztázott lőtávolság felett, mind alatta közvetlen az irányzás, ha látják a célt, ez ettől független, maximum kevesebb lőelemet vesznek figyelembe a célzásnál. De azért pásztázott lótávolság esetén is ismerjük a cél viszonylagos távolságát, hiszen tudjuk, hogy benne van vagy sincs (meghatároztuk), illetve maga a lövegtávcső belső jelzései (a görbe vonal amit harckocsi magasságához illesztve meghatározom annak távolságát) is eleve megmutatják a cél távolságát, amint rávittem a célra.
TG -
ambasa #70604 Balázs, nem erről beszéltél, Te mindenáron a közvetlen és a közvetett irányzás közötti megkülönböztetéshez be akarod vonni a távolság és a röppálya adatot, ami nem számít. Egy számít van-e rálátás a célra a lövegtől, vagy nincs, ettől, és csak ettől függ a különbség, lásd a lexikonból vett idézetet.
De menjünk vissza és tegyük fel, hogy igazad van (amúgy nincs és továbbra sem érted a különbséget) Légy szíves válaszolj nekem három kérdésre:
1. Mekkora az a lőtávolság km-ben, amely szerint még ha a lövő látja a célt már nem közvetlen irányzásról beszélünk (konkrét adatot kérek)?
2. Mekkora az a röppálya magasság méterben, amely szerint még ha a lövő látja a célt már nem közvetlen irányzásról beszélünk (konkrét adatot kérek)?
3: A fenti két eset közül mindkettőnek, kell teljesülnie, vagy elég az egyiknek, hogy a célra való közvetlen rálátás esetén se legyen szerinted közvetlen az irányzás?
Hangsúlyozom konkrét adatokat kérek és mellesleg hivatkozást is, amire alapozod ezt az állításodat!
TG -
#70603
lehet a tiéd nagyobb, de az enyém nagyobbat szól :D tisztára beteg belegondolni a mai világban hogy akkor ilyet terveztek:
-
A pásztázott lőtávolság egy osztott lőszeres tüzérségi lövegnél is igen könnyen összejön főleg ha maximális töltet használja ami nem tudom, hogy erősebb e, mint az egyesített, de valószínűnek tartom.
Azaz bizonyos távolságon belül nem kell számolni csak a "közepére" gyors rávinni a célkeresztet és bumm .
"Van egy olyan fogalom, hogy pásztázó lövés. A célpont alsó, középső részére lövök, és a röppálya sehol nem megy magasabbra, mint maga a célpont. Ha látom a közepét és az alsó szélét, valahol biztos eltalálom, lézer nélkül, és számolni sem kell. Hatalmas fegyver. Ez a T-55-nél
1200 m, a T-72-nél űrméret alatti gránáttal 2400 m."
http://katpol.blog.hu/2015/09/05/olajbuvar_iii_harman_pancelban
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.18. 23:32:13 -
#70601
Közvetlen irányzás alatt azt értem, amikor rálátnak ÉS nem kell a lövedék ballisztikájával törődni. Ezt saccra is megmondom a kezdősebességből, hogy kb. 2 km. Afelett már a szél és más játszik. Ha nagyon szarul lőnek, akkor a második már jó helyre fog menni helyesbítés után.
Ez a pásztázott lőtávolság lesz, ahol adott lőtávolságon a lövedék esése még belefér a cél magasságába.
T-72 harckocsi lövegnél a
- a Mach6 BM-12 szárny-stabilizált nyíllövedék (APFSDS) esése 1,7m 2km távolságon, 4km-en már 8,6m
(vagyis 2km-ig nem feltétlen szükséges a távolságmérés)
- a Mach3 BK-14 kumulatív gránát (HEAT) esése 10m 2km távolságon, 4km-en már 90m
(vagyis ezzel csak 1km-ig nem szükséges a távolságmérés, ahol 1,9m az esés)
-
#70600
Erről beszélek irányzék. Ez a közvetlen irányzás. A sniper meg néha úgy számolgat, mint a tüzér, amikor 20 km-re lő... -
ambasa #70599 Balázs, attól mert nem vettek elő papírt és ceruzát, és a lövedék nem emelkedett mondjuk 5 méterrel a talaj fölé, attól még amikor az egyik harckocsiból lőtték a 2 km-re lévő harckocsit, a lövedék még ballisztikus pályán mozgott, mivel hatott rá a föld gravitációja. A ballisztikus pálya teljesen független attól, hogy mekkora távolságra és mekkora csőemelkedéssel lősz. Jó lenne ha a ballisztika fogalmát megfelelő értelemben és nem egy általad kitalált jelentés szerint alkalmaznád. Mellesleg a ballisztikus pálya miatt más csőemelkedéssel lőttek 1 km-re, mint mondjuk 2-re, csak ezt nem számolták az általad leírt módon, hanem az irányzékkal tudtak távolságot is mérni és ezáltal meg tudták határozni a megfelelő csőemelkedést.
Mellesleg egyszerű puskánál is a távolság függvényében állítod az irányzékot és ezáltal a nem ugyan úgy lősz 500 méterre, mint 800-ra, ezt egyszerűsítve éred el de ettől még a lövedék más csőállás mellett fogja elhagyni a lövedéket és úgyan úgy ballisztikus pályát ír le.
Az a gond, hogy ahogy látom Te két össze nem illő dolgot akarsz mindenáron összemosni, az irányzásmódját és a lövedék röppályáját, de ezek egymástól független fogalmak.
Jütlandnál 18km-es lőtáv, a 30°-os csőemelkedés, az 5-6 km-es röppálya magasság ellenére is közvetlen irányzású lövéseket adtak le, mert látták a célt, látták a becsapódás helyét, és ezek alapján helyesbítették a tüzet.
Megint mellesleg egy tábori löveg közvetlen irányzásánál nem csak azért "számolgatnak", mert a lövedék más sűrűségű légrétegekben halad, hanem, pl figyelembe kell venni a csőkopást, de még azt is, hogy milyen sorozatba tartozik a lőszer. Egyébként ezt sem számolgatják, mert erre nincs idő, hanem előveszik a megfelelő lőtáblát, ahol ezeket a változókat mind figyelembe vettek. De pl a csőkopást a páncéltörő lövegnél is figyelembe kell venni, még akkor is ha csak 1 km-re lő. persze itt sokkal kisebb lesz az eltérés, mint 20 km-en de lesz. Magas szögcsoportban, azaz 45°felet már a középkorban is lőttek pl ostrommozsarakkal, amikor még nem számoltak pl a széllel, akkor ők közvetlen irányzással lőttek, de ha ma ezt egy hiper-szuper, meteorológiai szondával, tűzvezető (általad ballisztikai) számítógéppel ellátott önjáró löveg teszi, akkor az meg közvetett irányzású lesz, mert van egy új paraméter amit a célzásnál figyelembe veszenek a pontosabb találat érdekében?
Szerintem az hogy melyikünk kever dolgokat, arról ne nyissunk vitát, a kérdés válaszokra vagy kíváncsi, vagy arra hogy igazat adjon valaki az elméleteidhez?
ballisztika
És idézek most a Hadtudományi lexikon irányzás címszavából (I kötet 601 oldal):
"A módszert, amikor a kezelőszemélyzet a rendszerint nyílt tüzelőállásból ía leküzdendő célt, és a műveleteket mind függőleges, mind vízszintes síkban a rálátás feltételeivel hajtja végre KÖZVETLEN IRÁNYZÁSNAK nevezik. Azt az eljárást, amikor a cél többnyire (ellenség felől) fedett tüzelőállásból nem látható és a műveleteket vízszintes síkban a lövegtávcső egy kisegítő pontra (célra) való állításával, függőleges síkban pedig a szintező segítségével valósítják meg MEGOSZTOTT (KÖZVETETT) IRÁNYZÁSNAK nevezik."
Bocs a nagybetűért ,de máshogy nem tudtam kiemelni a lényeget!
Mint a szövegből látható szó sincs benne a lövedék röppályájáról csak arról, hogy milyen módon veszik azt célba, úgy hogy rálátnak, vagy úgy hogy nem és ekkor kisegítő célt alkalmaznak. Az meg hogy most számolsz vagy a négyjegyű függvénytáblázathoz hasonló lőtáblázatokat használsz, vagy mindezt egy számítógépbe viszed be, mint az is, hogy mennyi új változóval számolsz nem több mint technikai kérdés
TG -
aksurv2 #70598 Én nem 10 métert írtam hanem 3-6 m, 10 mről még rosszabb a helyzet. Elég megnézni a tegnapi német fegyverhasználatot.