95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#82334
Az a baj, hogy ez nem derül ki és csak tipp.
A rakéta mérete és imp. alapján a 100 km-es nagy magasságú HMZ kicsinek tűnik főleg, hogy az R-37 sem radikálisan más és azzal értek el 300 km-es indítási távot is.
Vagy ez a diagram nem az idítási távolságot mutatja, hanem a becsapódáskori távolságon valamilyen indítási magasságot feltételezve. Mert ez alapján azért az indítási távolság CM ellen nagyobb kb. 5-6 km-re.
Az SARH rakétában is van robotpilóta, illene, hogy loftolni tudjon és csak a végén van arányos megközelítés. 10 km magasságban indítva a kis magasságú 30 km-es HMZ egész egyszerűen döbbenetesn kicsinek tűnik. Az R-33 rakéta égésvégi sebessége 10 km-en bőven M4 táján van Tehát a rakéta átlagsebessége lineáris gyorsulást feltételezve (rohadtul nem az...) is az AIM-54 23 másodperces hajtómű égésidővel kb. (1200-300)/2 *23 = kb. 10 km-et repül a rakéta és 10 km felett van. Innen ballisztikuasan is messzebbre repül el mint még 20 km... Még, ha le is kell jönnie sűsű légköbre a gravitáció azért segíti. Ok, hogy az Sz-300 rakétáka karcsúbb és nehezebb (l/d arányt majd csekkolom), de az 10 km feletti magasságból zuhanva a pályacsúcs után gyakorlatilag nem lassul, lásd az Orsa diagramját. amit Hpasp betett. (5V55R rakéta.)
A minimális indítási távolság (vagy a becsapódási pont, ha SAM filozófiás a diagram) is elég muris. 10 km magasan 10 km 0 paraméteres célra, ahol kvázi manőverezni sem kell...? Oszt miért? Az Sz-200-nak booster fokozata van és fix 48 fokon tud csak egy ideig menni és úgy van kismagasságon 17 km.
Valami itt nagyon nem kerek... -
#82333
HMS most sincs. Data link alapján talán indíthatja HOBS-ban, de kb. ennyi. -
#82332
Azzal csak saját radarhorizontját korlátozná, ha nem 10km-en repülne.
1km-en repülni MiG31-esnek értelme kb semmi. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82331
Szerintem 10+ km-es indítási magasságra vonatkoztatva látjuk a HMZ-t. Ebből nem olvasod ki, hogy 1km-es indítási magasság esetén mi lesz... -
#82330
Viszont ez azért árnyalja a csoda több célcsatornás PESA MiG31 történetet is, ha egy TH-ot 30~35km-re meg kell közelíteni szemből (!!!) az indításhoz, akkor az erősen limitálja a többcsatornás célleküzdés értelmét.
Hmmm... Érdekes és jogos észrevétel, én is azt hittem, hogy a MiG-31 és az R-33 kombó valós 100km-es hatótávval bír...
Az SR71 ellen mindenesetre jó a 120km-es lőtáv.
Nem igazán, mert ha jól látom, 120km-es hatótávnál max. 25km-es magasság van. Márpedig az SR-71 ennél pár km-el magasabban repkedett. -
#82329
A buvaroknal ennek nem sok ertelme van.
Dehogynem. Hol vannak olyan helyek, ahol nem kell kotorni (oda le lehet "támasztani" a búvárok járműveit), merre vannak esetleg hálók (pont a szabotőrök, behatolók ellen), stb.
Tengeralattjaro tamadasnal annal inkabb.
Már nem a második világháborúban vagyunk, egy kikötőt egy tengeralattjáró akár több száz kilométerről megtámadhat robotrepülőgépekkel...
Plusz Kínának nem nagyon van olyan D/E tengója, amely képes lenne A kelet- vagy dél-Ausztrál kikötőkig eljutni, majd onnan vissza. A nukleáris tengók pedig túl nagyok, hogy kikötőben lemerülve észrevétlenül közlekedjenek (de a nagyobb D/E tengók is). -
#82328
Mókás lesz beintegrálni egy elviekben NATO-tagország rendszereibe... :) -
#82327
Anno ezen perlekedtünk ugyebár Molnival. :)
Hogy az F-22A nem bír sisakcélzóval és teljes értékű AIM-9X(2) integrációval, mert pénzügyi döntés született, hogy hát ez nem is annyira fontos... -
#82326
Ezt a HMZ diagramot hogyan is kell értelmezni? Mert nem igazán látszik rajta azt, hogy a
MiG-31 10 km cél 30 m
vagy
MiG-31 10km cél 10 km.
Vagy akkor a MiG-31 1km és a cél 10 km magasság hogyan is jön ki ebből?
-
#82325
Viszont ez azért árnyalja a csoda több célcsatornás PESA MiG31 történetet is, ha egy TH-ot 30~35km-re meg kell közelíteni szemből (!!!) az indításhoz, akkor az erősen limitálja a többcsatornás célleküzdés értelmét.
Mivel a PESA max oldalszöge limitált, így elég 35~40km oldaltávolsággal beküldeni a TH-kat, és ezzel máris egy célcsatornásra limitáltad a MiG31-est.
(eddig egy földön lévő lérak is bőven ellát)
Érdekes lenne egy utánlövésről szóló HMZ is...
... nyilván a Tomcat se tud többet, vagyis csodák nincsenek.
Az SR71 ellen mindenesetre jó a 120km-es lőtáv.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.05.10. 07:54:29 -
aksurv2 #82324 A buvaroknal ennek nem sok ertelme van. Tengeralattjaro tamadasnal annal inkabb. Ezert erzekenyek az aussiek.
japan tamadas -
#82323
Jól látszik, hogy a baszott nagy átmérőjű AAM-ek kis magasságú HMZ-j alig nagyobb, mint egy jó dual thrustos AIM-7F/M-é... -
#82322
Persze párszorosan behajtja rajta azt az orosz vadászgép árát :D -
#82321
R-33 HMZ-t eddig még nem láttam...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.05.09. 19:53:43 -
fade2black #82320 Szonárnál egy rakás használható infot gyüjthetsz.
F-35 RCS növelővel passzívan viszont semmi infot nem ad S400nak. De ha S400 felkapcsolja radarját máris kapja az infot F-35 (és RC-135)
-
#82319
Az Orosz ajánlat Törökországnak, 4db Sz-400 Triumf komplexum; 2'000 mill$
(Gondolom a Pasa ettől lepadlózott...) -
#82318
F-22 3.2B AIM-9X Block 2 + AIM-120D
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.05.09. 19:04:53 -
#82317
Azért ez más dolog, kikötőben aktív szonározni annyit tesz, hogy szépen feltérképezed a kikötő fenekét, ami diverzáns feladatoknál roppant hasznos tud lenni, és efféle megoldások nélkül elég nehezen lehet megoldani (civil búvárokkal megpróbálhatod, de katonai célú kikötőben az ilyesmit nem szokás engedélyezni, pont ezért).
Plusz a kikötő életvilágát (különösen a bálnák / delfinek alfajainak egyedeit) pár évre gallyra lehet vágni azzal, hogy élből végigszonározod az egész kikötőt. -
JanáJ #82316 Hát azért nem mindegy, hogy megnézem a barátnődet az utcán, vagy benézek a szoknyája alá mikor vendégségben vagyok nálatok. :-) -
fade2black #82315 Mi a difi a kettő között? -
JanáJ #82314 Régen egy ausziba került hazánkfia mesélte, hogy a vendégségbe érkező kínai hadihajó végigszonározta a kikötőt. Nem vették jó néven. Persze benne van a pakliban, hogy mindenki téged figyel. -
#82313
Nem tudjuk, pontosan milyen konfigurációban repült, nyilván nem háborús szintű RCS értékkel bírt, de arra jó, hogy a svéd légierő radarosai gyakoroljanak... :) -
fade2black #82312 Egy RCS növelökkel felszerelt, radart... nem kapcsoló F-35ről milyen infot lehet radarral kiszedni?
Az meg repül RC-135... kisérettel és porszivózik. Nem megsértődik hanem megköszöni ha kapcsolnak rá radart, legyen az Orosz vagy Svéd... -
#82311
Inkább a svéd katonai személyzet kiképzésével lehet kapcsolatos. Élek a gyanúval, hogy a lopakodóképesség terén a svédeknek van elég tapasztalatuk.
Kezdjük a Visby-osztályú korvettekkel, majd az exportra építettet KRI Klewang-al, igaz szegény hajó nem sokkal később leégett. Illetve a lopakodás-tapasztalatszerzés terén a HSwMS Smyge.
Oké, azok hajók, nem repülőgépek. De ilyen téren is kísérleteztek, a Filur drónokkal...
![]()
Hovatovább a Gripen E/F helyett eredetileg egy nagyobb egy hajtóműves lopakodó-vadászbombázót szeretett volna az FMV, ez volt a GFF program (később FS2020), csak hát aztán rácsaptak a kezükre, hogy erre srácok most nincs pénz...
![]()
![]()
![]()
Oké, nyilván éltek a lehetőséggel, de tippre a svédek már gyakoroltak az F-35-ösökkel. ;)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.09. 12:16:05 -
#82310
Meg talán van egy olyan vonatkozása is, hogy nem baj méregessétek úgy is szövetségesek vagyunk és legalább látjátok mit tud a radarotok a csökkentett észlelhetőség ellen, hogy ha majd egyszer egy PAK-FA-t kell méricskélni esetleg már ne ott derüljenek ki dolgok, sőt legyen összehasonlítási alap is. -
#82309
Miért lenne? Az élet már csak ilyen. Ők szerinetd nem mérnek mindent, amire csak rálátnak? Ez ilyen sport... -
#82308
Miért lenne sértődés? :)
Tisztában vannak vele, hogy mindenki árgus szemekkel vizslatja őket... -
JanáJ #82307 Az ilyenből nincs sértődés ami oldalról? -
#82306
Szóval a svédek is megnézték az F-35-öst maguknak. :) -
#82305
Hehehe...
US Air Force - Rivet Joint RC135W 62-4139 INLAY42
Swedish Air Force GLF4 102002 SVF622
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.05.08. 19:52:14 -
#82304
margóra:
While the XM8 fell out of favor with the U.S. Armed Forces, Heckler & Koch sought to market the rifle globally. In the meantime, the Malaysian Armed Forces expressed interest in using the rifle and by 2007 openly stated its intention to purchase the XM8 rifle. By 2010, the Royal Malaysian Navy special unit PASKAL began using the XM8 along with other Heckler & Koch assault rifles including HK416 and G36. During the 2013 Lahad Datu standoff, PASKAL is said to have been using the Heckler & Koch weapons, including the XM8, during infiltration in the jungle to track down the Royal Security Forces of the Sultanate of Sulu and North Borneo terrorist group. -
#82303
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy így lehet, hogy az RC-135-ösök akkor az F-35-ösökről visszaverődő radarjeleket kutathatták... -
#82302
A Vityáz és NASAMS-nál igen. A többi rendszernél már csak bónusz, rávezetőállomás néklül az osztály csak egy nagy kupac haszontalan vas. -
#82301
Ehhh...
...mára már csak F35 díszkíséretnek jók.
-
#82300
LoL. Ügyes. És ez az 1960-as évek színvonala. Vajon ma mire lehetnek képesek ma a hasonló feladatú gépek... -
#82299
Hmmm... ezek szerint viszont továbbra is van értelme az indítóállást kilőni. Ez volt az új info nekem... -
#82298
Hogyan mértek be a méteres szovjet radarok helyzetét a 60-as években; Operation Brigand
Az elektronikai felderítés gépeinek képességeiről úgyis csak ritkán lehet olvasni...
Brigand worked only against a surveillance radar whose antenna rotated through the full 360-degree scan pattern. The principle of operation was as follows. When a radar’s high powered transmissions struck an object a plane, a ship or a hillside only a minute proportion of the energy returns to the radar. However, the radar energy reflected from those objects travels out in several other directions. A suitably sensitive receiver, aboard a plane more than two hundred miles from the radar, could pick up that reflected energy. By running a rotating timebase in synchronism with the victim radar’s scanner plus a little electronic trickery, the victim radar’s picture could be recreated on the Brigand screen.
In use, Brigand did not give continual tracking on small objects such as aircraft. However the device functioned well when the radar looked at topographical features such as hillsides or coastlines, or large objects such as warships.
The ability to reproduce the victim radar’s ground clutter pattern proved extremely useful. Exploiting this feature, Brigand could determine the position of a ground radar with far greater accuracy than was possible using normal direction-finding and triangulation methods. That was particularly so in the case of the low frequency radars favored by the Soviets. Also Brigand performed the task a lot quicker. The operator had only to tune the equipment to the victim radar’s frequency and perform a few adjustments, then take a long exposure photograph of the Brigand screen during one full timebase rotation about 10 seconds. Then, if required, the operator could return the equipment to another radar and repeat the process. The operation could take place up to 250 miles from the victim radars, without the plane having to radiate or fly any special pattern that might betray its mission.
The full method of operation of Brigand was a follows. First, the operator tuned the equipment to the victim radar. Then, he rotated a medium beamwidth APA-69 direction finding antenna until it pointed at the radar. The APA-69’s output was fed directly into the high sensitivity receiver. Next, the operator set the victim radar’s rotation rate on an electronic antenna simulator, and used this to synchronize the PPI scope of the plane’s APS-20 radar with the rotation of the victim radar’s scanner. With the output from the high sensitivity receiver applied to the APS-20 scope the latter now displayed the victim radar’s echo signals. The resultant scope picture carried major range distortions. However, by using a specially developed computer program on an IBM computer, those distortion curves could be corrected mathematically on the ground.
As has been said, Brigand worked only against a surveillance radar whose antenna rotated through the full 360-degree scan pattern. The system did not work with radars that operated in the sector-scanning mode. That ruled out airborne intercept radars, nodding height-finders and most types of missile and gun control radar.
By mid-1964, Brigand was fully operational aboard the Navy EC-121 planes of VQ-1 operating over the Pacific, and VQ-2 operating over the Atlantic and the Mediterranean. At that time an extensive program was in progress, using Brigand to re-fix the position of every observable surveillance radar throughout the territory of the Soviet Union and her allies... -
#82297
Emiatt nem lehetséges az, hogy egy Sz-300 vagy Patriot indít egy rakétát és egy másik osztály világítja meg a célt, mert a TVM, SAGG esetén sem tudják máshogyan megoldani a távolságmérését a rakétának a seggén levő antennával.
Ezétr nagy rász a klasszikus rávezető állomás nélküli NSAMS és lesz majd a Vityáz. Mert bárhol lehet a radar, az vezetési pont kiszámolnja az MCG-t amit elküld az indítóállványnak és abból toljáj fel az MCG-t a rakéta segge felé. -
#82296
Oh, ezt jó tudni... -
JanáJ #82295 Jelenleg, mikor NATO oldalról mögötted az AWACS és te csak dobálod a AMRAAMot, addig nem gond, pláne, hogy nem nagyon van, ami szembe jöjjön. De ha az ellennek is van, onnan azért orosz rulett (hehe OROSZ rulett), hogy mikor kapnak le. A Meteor meg a világból kirepül.
