95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#83422
Két fajtáját egyszerű megkülönböztetni;
OTH-SW (surface wave)
Minél nagyobb egy rádióhullám hullámhossza, annál jobban követi a föld görbületét.
cm-es hullámhossznál már 4/3-ad föld sugárral számolunk, méteresnél ennél is nagyobbal.
100m-es hullámhossznál (3MHz) pedig szépen követi a föld görbületét a nyaláb.
![]()
Apró probléma hogy az antenna mérete függ a hullámhossztól.
10~15 dipól azért nem árt értékelhető nyalábszélességhez, azokat meg fél hullámhosszra pakolva (50m) szép fél kilométeres antenna szélesség jön ki. Tengerpartokon használják, hajók megfigyelésére.
OTH-B (backscattering)
50MHz (6m) környékén az ionoszféra (állapotának függvényében) visszaver némi jelet.
![]()
Megfelelő erős adóval és elég érzékeny elszeparált vevővel valami jel visszafog jönni az ionoszféra túloldaláról.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83421
- Ausztrália - USA segítséggel egy egész OTH radar láncot épített ki az É - ÉK partjai mentén.
Tegyük hozzá, hogy a radar képességei terén nagy a ködösítés. Említették, hogy kínai rakétaindítást is észleltek, meg hogy egy Kelet-Timorban felszálló Cessna 172-est is sikerült elfogni. A probléma ezekkel az adatokkal, hogy ha ezt a képességeit stabilan tudná hozni, akkor nem igazán lenne szükség műholdakra és előrejelző radarokra. Ehhez képest hat Wedgetail AWACS gépet üzemeltetnek, lesz 15db P-8 ASW / tengerészeti felderítő repülőgépük és 7db MQ-4C Triton UAV-jük. Plusz van egy megállapodásuk az amerikaiakkal a kémműholdak terén. Nem azt mondom, hogy az a randarrendszer haszontalan, de azt, hogy annak a radarrendszernek az elsődleges feladata továbbra is inkább a hajóforgalom figyelése. Arra alkalmas is a 10-100m közötti hullámhosszával (ahogy az orosz OTH Konténer radar is hasonló).
Az MH370 katasztrófája kapcsán is kiderült, hogy például az adott időben nemes egyszerűséggel nem is működött a Jindalee Operational Radar Network radarrendszer. Egy valóban folyamatosan használható radarnál ilyesmi maximum akkor fordul elő, amikor karbantartás alatt áll.... -
#83420
Akkor tévedtem. Az oroszoknál a hh vége után meghalt az összes. A jenkik is leépítették és akkor tudtommal senki másnak nem volt, mert szükséges sem volt rá nagyon.
Az OTH működési elvét sosem értettem...
A komment lényege az, hogy ki és mikor találkozik olyannal, aki ott dolgozik? Az OTH radarokkal tudtommal nem is repcsire vadásznak. -
_rudi #83419 Ha hinni lehet a híreknek az OTH radarok egyáltalán nem haltak ki.
- Ausztrália - USA segítséggel egy egész OTH radar láncot épített ki az É - ÉK partjai mentén.
- Kína - szintén egy egész OTH radar lánc húzódik a déli partjai mentén. Ezek biztosítanak cél koordinátákat a DF-21 rakétáknak.
- Irán - 2014 ben állította rendszerbe a Ghadir és Sepehr nevű OTH radarját.
- Franciaország - 2005 óta használják a már említett Nostradamust és tervezik a továbbfejlesztését.
- Anglia - a RAF-nak Cipruson van egy jelenleg is üzemelő PLUTO II nevű OTH radarja.
- Oroszország - javában építgetik a legújabb Konténer nevű OTH radarjaikat. Rádióamatőrök beszámolója szerint állítólag ilyennel "néztek" be 2016 decemberében Spanyolországba. -
#83418
Ööö, hol találsz te ilyen embert...? OTH radar kvázi kihalt és tudommal soha nem volt igazán megbízható. Szóval 99,999% az esélye, hogy akivel beszélt, az életében közelében nem volt ilyen rendszernek
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.07.22. 12:57:47 -
#83417
Az OTH radarok iszonyatosan érzékenyek a légköri hatásokra. A képességeik miatt kiépítettek ilyet a nagyhatalmak, de én úgy tudom inkább a hajózás és a rakétaindítások figyelése a céljuk vele. Az USA például deaktiválta az összes OTH radarrendszerét, helyette műholdakat használ inkább (úgy a rakétaindítások észlelésére, mint a tengeri megfigyelésre / követésre). -
_rudi #83416 ...Akkor az a "radaros" aki azt mondja , hogy 1600km-re látja mi repül 100 méteren az haluzik, vagy csak szimplán hülye...
:
Nem, nem hülye hanem v.színűleg egy OTH radart használ.
Bizony léteznek olyan radarok amelyek belátnak a horizont alá...
Pl. egy videó a Francia Nostradamus képességeiről (ami egyébként az USA, Orosz és Kínai rendszerekhez képest igen kicsi és elavult)
-
JanáJ #83414 Ezt milyen szöveg környezetben sikerül elsütnie? Katonai vagy polgári repülés? Mert ez így badarság. -
#83413
Ebben a formában nem igaz. Csak nem a saját radarja deríti fel a cét, hanem az hálózatos rendszeré. A VSz időkban az VSz AVR-jei Kijevbe küldték az adatokat, ott az egész VSz helyzetképét látták tudtommal. Saját radarral a radarhorizont alatti felderítés természetesen lehetetlen. -
JanáJ #83411 Max a TV-n, vagy a világűrben. :-)
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.07.21. 21:04:45 -
JanáJ #83409 A Glockban szerintem az a legdurvább,hogy elsőre ilyet gurítottak a többi száz éves fegyvergyártó mellett. -
aksurv2 #83408 A strikeres fegyverek sokkal biztonságosabbak mint forgó biztosítós.
Technikailag.
Egy Glock soha nem tűzkész. A szerkezet előfeszítéses. Ahhoz hogy tűzkész legyen előbb meg kell teljesen feszíteni az elsütőszerkezetet, azaz olyan 5-8 mm elhúzni az elsütőbillentyűt.
Verekedhetsz vele szöget verhetsz be vele nem fog elsülni. Egy egy megfeszített SADA fegyvernél viszont viszont csak a biztosító véd.
Ha leejtesz egy fegyvert nem fog elsülni, egy lényeg SOHA ne kapj utána, hagyd leesni!
A strikeres fegyverrel szemben egy DASA v. SA fegyver csőre töltés után teljesen tűzkész, ahhoz hogy biztonságos legyen tenned kell vele valamit, biztosítani, v. feszteleníteni. Az egyik leggyakoribb ok kizárásra, történik valami és fesztelenítés biztosítás nélkül teszi el fegyvert. Egy éles helyzetben sokkal nagyobb nyomás, lehet sérülés stb. nem biztos, hogy fegyver biztosítása lesz az első. glocknál nincs ilyen gond abban pillanatban ha leveszed az ujjad billentyűről már biztonságos. Verekedhetsz vele nem fog elsülni. Csapatban kistársad mögött nem egy tűzkész fegyverrel rohangálsz, ha viszont van valami azonnal lőhetsz.
A forgóbiztosító jelentős hiba forrás is Az ország legjobb lövészeit láttam elakasztatni vele fegyvert. Sztrike3res fegyvernél az elrakásra kell csak nagyon figyelni. Fentiek tűktében nemvéletlen, vagy 80 % ilyen van rendszeresítve az USA LEO-k nál.
bunyó glockkal -
lerboy #83407 A nemzetközi jog csak azokra érvényes, akik nem rendelkeznek megfelelő katonai hatalommal, ergo Kína, USA és Oroszország fittyet hány a nemzetközi jogra.
Pl Kína vs. Fülöp-szigetek szigetvitában:
undefined
De nemzetközi jogot sértett az USA 2003-as iraki intervenciója is. Következménye? Semmi.
Oroszország is fittyet hány a nemzetközi jogra.
Utoljára szerkesztette: lerboy, 2017.07.21. 17:33:52 -
#83406
Oroszországba belekötöttek Krím és Donyeck kapcsán... Mondom még Kína sem állt ki Oroszországért.
Katonailag Oroszországhoz is alapvetően csak Kína és az Egyesült Államok mérhető még mindig...
Kínába komolyabban nem tudtak belekötni, és nem álltak neki még csak komolyabban fenyegetőzni sem...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.07.21. 15:59:44 -
#83405
Szerintem meg nem manőverez sehol. Senki nem köt bele, mert katonailag már csak a US mérhető hozzá... Ennyi... -
#83404
Várjuk ki a végét, még az is lehet, hogy a C/D Griffeket átépítik... :) -
#83403
Pardon, annyira pörög a topic, hogy ezen átugrottam.
Szóval: lehet, hogy a nemzetközi jog e téren lyukas, de hogy egyértelműen nem ismeri el, azt én nem merném kijelenteni. Amivel az Egyesült Államok, a Fülöp-Szigetek és a többi ország vádolja nemzetközi törvényekre hivatkozva Kínát, az UNCLOS 192 és 194 paragrafusa, amely a tengeri élőhelyek megóvásáról és védelméről szól (...to preserve and protect the marine environment with respect to fragile ecosystems and the habitat of depleted, threatened, or endangered species...). Tehát a területi tényezők miatt nem tudták támadni, csak amiatt, mert a szigetépítésekkel korall-zátonyokat tettek tönkre....
A nemzetközi jog nem ismer olyan szituációt, hogy valaki a másik érdekszférájában felhúz egy mesterséges szigetet, és kinyilvánítja, hogy ez innentől az enyém. Létezik az a jogi állás, mely szerint nem értenek egyet az országok azzal, hogy kihez is tartozik az adott terület. De ezt jogi úton megkérdőjelezni nem lehet, hiszen a nemzetközi törvény attól nemzetközi törvény, hogy mindenki elfogadja. Márpedig ha most hoznak egy olyan törvényt, amely kizárja a mesterséges zátonyokra épülő szigetekkel való terjeszkedést, akkor azt Kína nem fogja elfogadni, és a padhelyzet marad.
Érdemes összevetni Kína esetét Oroszországéval, akik ugye azonosító nélküli fegyveresekkel elfoglalták a Krím-félszigetet, majd egy népszavazást kiírva kvázi legitimálni próbálják / próbálták az Oroszországhoz csatoltását. Ez egyértelműen a nemzetközi jogba ütközik, ezért is tér el alapvetően a megítélés (még Kína is roppant diplomatikusan, de azt nyilatkozta ki, hogy támogatják Ukrajna területi integritását, hiszen ezzel az erővel ha fegyveresek bevonulnak Tibetbe, és népszavazással megtámogatják a független Tibet létrejöttét, kvázi ugyan ez a kategória lenne - vagy ha Tajvanon vagy HongKongban népszavazás lenne például...).
Kína ügyesen manőverezik a nemzetközi jog tengerében, ezért is nehéz fogást találni a szigetépítésein...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.07.21. 13:21:22 -
#83402
De, csak én arra tettem, hogy a spórolós svédek átpítik a C/D gépeket. Nem így lett. Helyette az lesz, ami angoloknál, hamar kukázott EF T1 és helyére T3 és T3B. Ezzel kell már támogatni a SAAB-ot is... Erős kétségeim vannak, hogy a svéd C/D flottából ki fogják repülni-e az órákat. Merthogy az A/B-ből nem repülték ki, az 100%... -
JanáJ #83401 Ha én ott tengerész lennék, akkor nem érdekelne jogos-e a sziget, csak az, hogy van rajta egy betoncsík, amiről gépek szállnak fel. -
JanáJ #83400 Csak arra céloztam, hogy általános a hazugság, csak van aki jobban hazudik. Amíg az emberek elhiszik, addig működik a dolog. :-( -
#83399
És mi gátolja egy új Burke alváltozat kifejlesztését? Semmi... Fel lehet áldozni a totally multirole egy elemét és voila.
De mégse áldozzák. Az IEP (Integrated electric propulsion) nélkül pedig aligha lehetséges ilyen energiaéhes fegyverrendszerek fájdalommentes integrációja...
Pont ezért "mókás", hogy a lehúzott Zumwalt-egységek helyére kért a NAVY Burke-öket...
A Szu megcsinálta a kulimunkát és 20+ év után kapott India 29K-t.
A MiG-29K ha jól rémlik 1992 és 2004 között nem is repült. A Szuhoj megcsinálta a tapasztalatokat, de a Szu-27K folytatás nélkül maradt. Mivel a Szu-27K túl nagy lett volna az Indiaiaknak az INS Vikramaditya fedélzetére, ezért kényszerűségből jött a MiG-29K opció.
Nem tudjuk, hogy a Sea Gripen mennyire lett volna életképes, de azt látjuk, hogy a MiG-29K korántsem tökéletes megoldás. Hozzá képest a Gripen legalább a fedélzeti rendszereiben előrelépés lehetett volna...
Kb. 2040-re ki is forrana a mai vállalkozó szellem és kockázatvállalás mellett egy Sea Gripen.
Az indiaiak a külföldi megrendelések kapcsán nem óvatoskodnak, gondolj a BrahMos-ra, a P-8 megrendelésre vagy bármi másra. Az olyan opciók, mint az INS Vikramaditya csúszása és problémái alapvetően a leszállító cégek problémái voltak.
Hogy a SAAB meg tudott volna birkózni-e a problémával, sose tudjuk meg, ahogy most kinéz.
De ha jól rémlik a Gripen E/F-re se tettél volna egy fityinget sem. ;)
-
#83398
De pont erről beszélek. A Szu megcsinálta a kulimunkát és 20+ év után kapott India 29K-t. A Gripennél semmi nincs. Kb. 2040-re ki is forrana a mai vállalkozó szellem és kockázatvállalás mellett egy Sea Gripen. -
#83397
És mi gátolja egy új Burke alváltozat kifejlesztését? Semmi... Fel lehet áldozni a totally multirole egy elemét és voila.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.07.21. 11:35:13 -
#83396
Gyakorlatilag a Szuhoj és a MiG sem csinált soha ilyet a Szu-27K és a MiG-29K előtt. Most pedig a MiG-29K/KUB gépek szolgálnak az Indiaiaknál. Innen nézve ez is vakrepülés.... -
#83395
Ez így van, de a másik oldalról a Burke egyik legnagyobb limitációja, hogy már nem nagyon tudsz rá mit építeni. Nincsenek MW szintű szabadon felhasználható energiamennyiségek, márpedig a NAVY szeretne lézer és/vagy elektromagnetikus elven működő fegyvereket. Vagyis fejlesztési potenciál terén rosszul állnak. A Burke Flight III erre félmegoldást nyújt, 30-40Mj torkolati teljesítményű EM ágyút egy Burke-re nem fogsz tudni telepíteni, max. ha felszámolod egy vagy több képességét (pl. a helikopter-hangárt és leszállóhelyet).
Ebből a szempontból tény, hogy a Zumwalt bír fejlesztési potenciállal, ám kérdés, hogy a lézer- és EM ágyúk mikor lesznek realitások.... -
#83394
Ezek ötletek, komolytalan, nyilvánvaló volt, hogy semmi nem lesz belőlük. A SAAB életében nem fejlesztette deckre gépet... -
#83393
Légiutántöltéssel talán, de légiutántöltéssel elvi szinten akármekkora hatósugár belefér... A rekord F-16 CAP 12 óra felett volt. Ez olyan időtáv, mintha F-16-tal támadták volna Asencionról a Port Stanley repterét 1982-ben... -
#83392
Pedig Sea Eurofighter és Sea Gripen tervek is voltak. A fejlesztést ott is alapvetően az Indiaiak fizették volna, ill. még reménykedtek, hogy a britek, esetleg a brazilok is megrendelik, tehát oszlott volna a fejlesztés.
![]()
Sea Gripen promóanyag
![]()
CATOBAR Sea Gripen a Sao Paulo-n
![]()
(Sea) Eurofighter az Indiai hordozóra...
![]()
Másik promókép -
#83391
Technikailag igen, csak a nemzetközi jog kurvára nem ismeri el azt valódi szigetként, ami köré érvényesek a jogok... -
#83390
Bármelyik Burke-on van ehhez mérhető tűzerő úgy, hogy a hajó nem védelen és olcsóbb... -
#83389
Ez már üzleti kérdés, valóban.... -
#83388
15 év után mi válthatná fel...? Senki más nem fog tervezni orsz CV-re STOBAR-os repcsit... -
#83387
Ez így van, az is nevetséges volt. Csak az oroszok a kreténségüket a közösségi média korában adták elő, ahol a net nem felejt és vannak akik értenek a témához és nem hittek el olyan faszsgáokat, hogy Szu-25 lő le egy airlinert meg hasonló állatságokat. Meg amikor DCS szimulátoros screenshot volt a bizonyjték, amit meg PS-eltek. Nem tudtam, hogy sírjak vagy röhögjek ezeken a marhákon... -
#83386
Semmi nem változott meg az orosz hazudozás mikéntjében... -
#83385
Ez HT téren nem biztos, hogy igaz. Ha a későbbi utánrendeléssel tartod életben a gyártósort egyenletesebben az lehet, hogy a gyártónak is jobb. -
_rudi #83384 Meg persze vannak az OTH radarok.. -
#83382
Egy földi radar számára durván...
5km magasan repülő cél 300km-ig felderíthető
10km magasan repülő cél 400km-ig felderíthető
15km magasan repülő cél 500km-ig felderíthető
20km magasan repülő cél 600km-ig felderíthető
... és a fentiek ábrázolása az Sz-400 indikátorán (600km-es felderítési üzemmódban)
![]()
-
#83381
Üdv!
1.: Feleslegesen nem kell Spoiler tagelni a hozzászólásod.
2.: Molnibalage-nak készülőben van egy részletes és igen informális anyaga, majd figyelj rá (a HTKA-n fog megjeleni).
3.: Röviden és tömören: a radar felderítő távolsága nem egyismeretlenes egyenlet. A radar méretétől, hullámhosszától, légköri viszonyoktól, a cél reflexiós jellemzőitől is függ. Egy nagy méretű, jó reflexiós jellemzőkkel bíró célpontot akár 400km-ről is gond nélkül lehet észlelni, és itt jön be a másik említett tényező - ha olyan magasan repül, hogy a radar rálát. Ezért van értelme a radarokat minél magasabbra telepíteni, sőt, repülőgépekre építeni, lásd AWACS.
4.: Tessék, itt egy angol nyelvű kalkulátor. H1 a repülőgép repülési magassága, a H2 a radar magassága, és ha megadsz a H1-nek modjuk 10000 métert, a radar pedig tengerszinten (0m) van, akkor kiadja, hogy ~412km-ről láthatja. Ha azt adod meg, hogy 30 méter magasan repülő célt milyen messze láthat, akkor 22,5 km lesz már csak ez a távolság.
Éppen emiatt általánosságban el lehet mondani, hogy szárazföldi / tengeri radarok jellemzően 400km-nél messzebb légi járműveket nem nagyon vehetnek észre, ha csak nem nagyon magasan repül az a repülőgép (lásd még SR-71... például). -
#83380
Legnagyobb hatótávolságú radarok meg a BM előrejelzők, jó 5000km hatótávolsággal. -
#83379
Cél felderítési távolságának kiszámítása, annak repülési magasságának függvényében...
![]()
Rf - föld sugara - 6'378'137m (a Föld geoid alakját itt elhanyagoljuk)
Hr - Radar tegerszint feletti magassága
Hc - Cél repülési magassága
D = D1+D2 - cél felderítési távolsága
Két derékszögű háromszög egyenletei;
Bal oldali derékszögű háromszög;
(Rf+Hr)² = Rf² + D1²
D1² = (Rf+Hr)² - Rf²
D1 = √((Rf+Hr)² - Rf²)
Jobb oldali derékszögű háromszög;
(Rf+Hc)² = Rf² + D2²
D2² = (Rf+Hc)² - Rf²
D2 = √((Rf+Hr)² - Rf²)
Mivel D = D1 + D2 így a megoldás;
D = √((Rf+Hr)² - Rf²) + √((Rf+Hr)² - Rf²)
Node mi nem a látható fény terjedésére vagyunk kíváncsiak, hanem a radarhullámra.
![]()
Ebben segít minket a fenti magyarázat, mely szerint a Föld sugarának 4/3-val kell számolni a Patriot frekvenciáján.
