95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#83702
Legfeljebb politikailag, katonailag semmit sem jelent. -
#83701
Én abból indulok ki, hogy sem az USA sem a RoK-nak nem célja elfoglalni ÉK-t. Amint megindulna a DMZ-től délre az északi sereg a légierő és a RoK Army különösebb erőlködés nélkül kockázná fel őket. Nagyon, de nagyon limitált útvonalakon lehet előrenyomulni. Képzeld el miféle irtást végeznének a stand off fegyverek, amik lényegében büntetlenül alkalmazhatóak lennének.
A konfliktus első napján nem élné túl a DMZ körüli Nyeva és Volhov vonal, a Tomahawk salvo és más stand off fegyverek úcs csapják el, mint teherautó a kiscicát. Onnantól fogva meg 5-6 km magasságban a légierő azt csinál, ami jólesik. Na nem mintha DPRK-nak valaha lett volna normális csapatlégvédelme az USA-val összemérve, aminek nagy része szart sem érne, mert eleve azok HMZ-je felett repülnek. Se Sztrela-10, se Osza, se Kub. A temérdek AAA és kőkorszaki MANPAD a '80-as években USA SOJ support nélkül esetleg még vitézkedhetett volna a F-4DSK/ESK és F-5A/E ellen amik kismagasságból üzemeltek, de kb. ennyi.
Ma a RoK is F-15E-ről eregetné a clusteres JSOW-t meg PGM-mel kapján szét a pontcélokat. Egyszerűen semmi szükség nincs az US Army-ra. Egy támadást képes megállítani a RoK Army a RoAF + USAF-fel sőt, szerintem már USAF nélkül is, csak picit tovább tartana és picivel nagyobb veszteséggel.
Nincs olyan katonai forgatókönyv ami képes lenne kihozni ÉK-t győztesnek. Olyan szinten van a hadereje, hogy azt 1991-ben is laposra verte volna az USA és a RoK együtt, nemhogy ma. 1991 óta semmiféle komolynak vehető előrelépés nem történt északon. Lehet, hogy vannak kicsit jobb MANPAD-ok, meg reszelgettek ezt-azt ezerésves szarjaikon, de nézzünk már délre...
K1A1 vs T-55/62 leszármazottak, J-7/MIG-21 vagy a maroknyi MiG-29 9.12 vs AMRAAM shooter gépek. Vicc az egész. Ez kb. olyan, mint Pz II-vel nekimenni egy ISz-2-nek. Légierő terén akkora a szakadék, hogy példát sem lehet mondani rá... -
robgros #83700 Valami infó a venezuelai haderő állapotáról? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83699
Apró probléma, hogy ha a levegőből szétbombázod az országot, akkor éhen fognak halni. Ha szárazföldön támadsz, és nem lesz gyors lefolyású a háború, akkor szintén éhen halnak.
Ráadásul ott van a Kína-faktor, mert ha indirekt is segítik az északiakat, akkor az nagyon kiszámíthatatlan helyzetet teremthet. -
JanáJ #83698 Most akkor az 5 helyett szerinted menni idő kellett? A harcok megkezdése előtt nem volt ennyire egyértelmű, hogy ilyen könnyű menet lesz.
Pont a szárazföldi erő a kérdés, mert légit szinte korlátlanul tudnak áttolni. Kérdés mi a tököt lehet kezdeni velük. Az egész ország egy nagy hk csapda. :-) E mellett 50 éve bunkereket ásnak. És szerintem szerintem a déliek sem szeretnének az északi kiskatonák vérében fürdeni. A levegőből bobázgatás meg sok idő. Persze millió egy változó kimaradt. -
#83697
-
#83696
A néphadseregnél a 70M gumis gázálarcot rendszeresítették, ez védelmi képesség terén még rendben volt, a teljes fejet befedte, de a kis méretű okulárok miatt erős csőlátást okoztak, plusz erősen tud párásodni belülről.
A 75M un. "népgázálarc", vagy polgárvédelmi gázálarc, mivel a teljes lakosságnak megfelelő mennyiségű, vegyi/biológiai/atom támadásnál valóban hasznos gázálarcot nem tudtak biztosítani, ezért egy olcsó, egyszerű gázálarcot kezdtek el gyártani és "teríteni". A vászonból készült gázálarctest nem védte a teljes fejet, alapvetően por, füst, egyszerűbb légutakat támadó vegyi gázok ellen védelmet nyújt, de ennél többre nem képes.
![]()
Balra a 70M, jobbra a 75M -
#83695
Ez ebben a formában nem igaz..
A Sivatagi Pajzs felvonulása, amivel már eleve szarrá verhették volna a támadó iraki erőket október végére készen volt. A Sivatagi Vihar ultimátum ideje jan 16 volt. Valójában korábban is támadhattak volna és azzal is ronggyá verték volna Irakot.
DK-ben az USA jelenlét azétr változott az elmúlt 30 évben. USAF is kisebb erővel van jelen mennyiségileg, mint 1989-ben, az más kérdés, hogy ennek ellenére a tűzerő nagyobb.
1989
1989
PACIFIC AIR FORCE (PACAF)
1. US 5th Air Force HQ
a. 18th TFW – Kadena (Okinawa), Japan:
1. 12th TFS: 24 F-15C
2. 44th TFS: 24 F-15C
3. 67th TFS: 24 F-15C
4. 15th TRS: 18 RF-4C (to Korea 10/89)
b. 432nd TFW – Misawa, Japan:
1. 13th TFS: 24 F-16A
2. 14th TFS: 24 F-16A
c. 961st AWCS – Kadena, japan: 4 E-3A Sentry
2. US 7th Air Force HQ -
a. 8th TFW – Kunsan, Republic of Korea:
1. 35th TFS: 24 F-16A
2. 80th TFS: 24 F-16A
b. 51st TFW:
1. 25th TFS – Suwon, ROK: 18 A-10
2. 36th TFS – Osan, ROK: 24 F-16C
3. 497th TFS – Taegu, ROK: 24 F-4E (deactivated 1/89)
c. 5th Tactical Air Control Group – Osan, ROK:
1. 19th Tactical Air Support Squadron: 12 OV-10A
Note: moved to Suwon in 8/89, re-equipped with OA-10A
3. US 13th Air Force HQ – Clark AFB, Philippines:
a. 3rd TFW – Clark AFB, Philippines:
1. 3rd TFS: 24 F-4E
2. 90th TFS: 24 F-4E/G
3. 26th Aggressor Squadron: 24 F-5E (some sources indicate these were F-16s by 1989)
Ebből a Fülöp-Szigeteken levő bázis ma már nem is létezik.
Kadenán már csak két F-15 század van.
Koreában már csak két reptér aktív Osan és Kunsan, Suwonról és Tageu-ról kimentek. A két wing most is azonos, az 51th wingnek elvileg a típusai ugyanazok, csak fejlettebb változatok, ahogy a 8th wingé is. Misawán a 432 wing viszont úgy látom nem létezik F-16-tal.
A US Army-ról is vannak benne adatok, azt is megnézheted a mával összevetve. Talán már nincs is állandó US Army erő RoK-ban, mert egyedül is lazán szétcsapnák északot. -
#83694
Alapvető kérdés, hogy mégis mit értesz támadás alatt?
Egy szárazföldi lerohanást a'la Öböl-háború I. és II.? Légi csapásmérések, a'la Szíria és a Szerb légiháború?
A légtér megszerzése aligha lehet probléma, a probléma a szárazföldi hadműveletek terén van. Dél-Korea elég erős és komoly haderővel bír, hogy adott esetben ne kelljen külső segítséget megvárni a hadműveletekkel, de a teljes front szélességét képtelen lennének megoldani egyszerűen.
Ha az US ARMY / USMC fel akarna vonulni, akkor "gyorsan" mozgatható egységek per pillanat az USS America (15. MEU), amely a Fülöp-szigeteknél tartózkodik és az USS Bonhomme Richard (31. MEU, egyébként pár napja az ő egyik MV-22-ese zuhant le, 3 MIA-t hagyva), amely az Ausztrál partoknál gyakorlatozik. Viszont az előbbinél nincs Abrams-raj, alapvetően légi mozgatható egység, utóbbi partraszálló (tehát Abrams, LAV-25 és társai). Az US ARMY gyorsan mozgatható egységei most lettek Európába küldve, tehát vagy azokat viszik át, vagy a hátországban aktiválnak pár BCT-t, de ez alsó hangon is legalább egy hónapot venne igénybe a szállítással együtt, bármelyiket is választják. -
JanáJ #83693 Az melyik? A szövet? Az nem polgárvédelmis volt? -
robgros #83692 Mi volt a Néphadseregben rendszeresített 75 M gázálarc legfőbb problémája? -
JanáJ #83691 Gondolat kísérlet: Ha É Koreát meg akarják / kell támadni, akkor mennyi idő kellhet a felvonuláshoz? Iraknál valami 5 hónap rémlik. De Dél K.-ban igen jelentős déli és ami erők vannak. Légierőt kb korlátlanul tudnak áttolni. Meg lehet nem is kellene plusz szárazföldi erő, mert elég ami ott van. De kérdezhetném úgy is, hogy mire mennének, ha most kellene támadni? -
#83690
Kellett egy kis idő, amíg leeset. Nagyon reggel van még.... :D -
#83689
![]()
-
#83688
Ezért mondtam, hogy hatásvadász a cím. Lesz egy kis verseny, tendereztetés, de majd akkor fogok én ebben hinni, ha már USAF logós, USAF lajtsromszámos gépek fognak a betonon állni. :)
A másik csodás hír (most nem állok neki keresgélni) a rádióból ért, a honvédelmi fejlesztésekről szólva megemlítették, hogy felderítő / kiképző gépek megvételét tervezi a légierő, és ezzel újra meglesz az alapja a hazai pilótaképzésnek. A haditechnikai fejlesztések között említve volt még a helikopterállomány, a szállítási kapacitás bővítése (ez egyébként jelenthet bérelt szállítási kapacitást is) illetve a légvédelem és a légvédelmi radarok, valamint az egyéni harceszközök. A csörömpök és a tüzérség látványosan hiányzott a felsorolásból... -
#83687
A stílusos az volna, ha egy sonic boom-al lesöpörnék az égről, majd jöhetne az "I'm so sorry, not see your toys :)" -
US military to shoot down consumer drones
- link -
JanáJ #83685 Te vagy nagy híve ezeknek. Gondoltam örülsz hogy megmozdult valami bennük. -
JanáJ #83684 A nyomjelzősre abba hagyták a vicceskedést. :-) -
#83683
Felküldenek egy helit, ami leszedi géppuskával. -
#83682
A oroszok akkor is csináltak olyat, hogy a leszállófedélzet felett 120 méterre lebegő heli elektronikusan zavarták a rádióforgalmat. Több ilyen eset és forró pillanat után asszem kötöttek egy egyezményt vagy hallgatólagos megállapítást, hogy az ilyenekről leszoknak. -
#83681
Az alapvető különbség, hogy a Szu-24 egy pilóta vezette gép, a QOM-1 pedig egy pilóta nélküli gép. Természetesen anyagi kárt okoz a lelövése, de emberéletben nem tesznek kárt. A modern hadviselésnek már ilyen árnyalatokat is figyelembe kell venni. :)
A Hornet / Super Hornet radarral észlelheti a drónt, amely alapvetően nem lopakodó kiképzésű, így úgy vélem, hogy 30-40km-ről már felderíthető. Mivel viszont egy hordozóról beszélünk, esélyesen van fent eleve egy E-2C Hawkeye, tehát én úgy gondolom, alsó hangon is 50-80km-ről észlelhették. Természetesen közel repülni hozzá lehetséges, ám ezzel veszélyezteted a vadászgépet is, és végképpen nem "professzionális" eljárás, ugyebár. -
#83680
A Szu-24-esek nem a leszállási folyosóban másznak bele. Hatalmas difi. -
fonak #83679 A hidegháborúban sem lőtték le az amcsi hadihajók mellett méterekre elhúzó szovjet repcsiket, helikoptereket. Persze volt, amikor a májerkodó szovjet pilótának sikerült lezuhannia a Tu-16-ossal a USS Essex melletti sokadik alacsony elhúzás után elkapta a vízfelszínt (úgy emlékszem itt is volt már a videó). -
F1End #83678 Gondolom ugyanolyan légijárműnek tekintik mint egy ember vezette gépet. A többi hajójuk mellett elhúzó Szu-24 -eseket sem szokták lelőni.
Egy Hornetről mennyire nehéz kiszúrni egy ilyen gépet? Ha nagy sebességgel elhúznak mellette azzal mennyire tudnák befenyíteni őket? -
#83677
Ilyenkor lenne jó egy 5-10kW-os, vagy akár 30kW-os lézer. Megvakítja a drón kameráját, onnan kezdve (feltehetően, mint a hasonló drónok) még haza tud menni és le tud szállni, de felderítő munkát és komolyabb manővereket biztonságosan nem tehet.
Persze ha a megvakítás után belerepül a hordozóba, akkor véleményes a dolog... :) -
#83676
Most 1:1. Viszont, ha továbbra is ezt csinálják, akkor le fogják szedni szerintem, mert repülésbiztonsági tényező... -
#83675
Mégse lőnek. Egyensúlyozik a két fél, hogy mi fér bele, és mi nem. Az USA bizonyítottan sértette meg drónokkal Irán légterét, amiért Irán le is lőtt legalább egy amerikai drónt.
A mostani eset vitatható, de a QOM-1 fegyvertelen felderítő drón, és ezt az amerikaiak is tudják. Ha lelövik, akkor az iráni propagandának adnak egy kis olajat, mert mondhatják, hogy egy fegyvertelen drónra lőnek. Ha nem csinálnak semmit, akkor is jó, mert ezt is el lehet adni propagandának.
Az US NAVY szempontjából ez egy nehéz helyzet... -
#83674
Cifu nem nagyon tud rá mit reagálni. :)
Na jó. Hatásvadász cím, ami nem feltétlen fedi a valóságot (kötve hiszem, hogy az USAF pl. Szíria felett bevetne ilyen gépet). Az, hogy próbálják felpörgetni a tesztelési fázist, édeskevés... -
JanáJ #83673 Ez szerintem csak szándék kérdése a Navy részéről. Radaron látszik, fegyver van a ladikon. -
JanáJ #83672 Cifunak. :-) -
#83671
Egyébként a jelek szerint Irán rájött, hogy macerálhatja (viszonylag) nyugodtan az amerikai hordozókat. Augusztus 8.-án az USS Nimitz egyik F/A-18E vadászgépe készült leszállni, amikor egy iráni QOM-1 drón repült bele a leszállópályába, és meg kellett szakítania a leszállást.
![]()
A QOM-1 egy közepes méretű, dugattyús motoros-légcsavaros drón
A második eset most vasárnap este történt, egy hasonló drón navigációs fények nélkül mintegy 300 méterre megközelítette ismét az USS Nimitz-et, miközben annak a fedélzetéről repülőgép indítás és fogadás zajlott. Az US NAVY a jelek szerint egyenlőre nem tesz többet, mint panasszal él az irániak "nem professzionális" viselkedése miatt... -
#83670
Én csak HPASP anyagaiból próbálok tanulni, de technikai akadálya szvsz nincs. De egyébként miért nem próbálod ki a SAMSIM-ben? :)
Tegnap este megpróbáltam, mondom legalább fényezem magam egy kicsit. Na a helyzet az, hogy a jelek szerint én nem ütöm meg a jól kiképzett személyzet szintjét :D
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.15. 07:02:28 -
#83669
Egy igen elméleti kérdés. Kváziszimultán célleküzdés közeli célok esetén lehetséges az Sz-200-zal? Én eddig úgy tudom, hogy Sz-200-nál lehetséges az ismételt célbefogás, ha valami okból a rávezetőállomás elvesztte a célt.
Mi történik akkor, ha ezt szándékosan csinálják? Mondjuk jön 6 db B-52 egy irányból és vele szemben áll egy kétosztályos Vega osztálycsoport. Indít két rakétát az osztály és mikor a rakéta vagy rakéták már a célpont felé száguldanak és mondjuk 100-120 km távolság táján vannak, akkor indít mégegyet ugyanarra a célra és így tovább. Az első rakéta elcsapja a célt és a következő is afelé tart, amikor lekapcsolják a célmegvilágítást és új célt világítanak meg, amikor a második rakéta a céloktól akár 60-100 km-re is lehet, de kinematikailag alig tér el. Ez esetben képes lenne a Vega elcsapni a második célt úgy, hogy eredetileg más célra ment a rakéta?
Még a kőkorszaki Volhov is képes volt AVR-el indítáás utáni célmegvilágításra, addig az AVR adta az inputot neki, akkor ez alapján ez lehetetlen lenne a Sz-200-zal? Ok, értem, ehhez baromire képzett személyzet kell meg jó időzés, de elvi szinten technikai akadálya volt ennek? -
fonak #83668 Az indiai T-90-esek lerobbantak az oroszországi "tankbiatlonon". -
aksurv2 #83667 Gondolom akkora tervezik rendszerbe állítani. -
#83666
Hivatalos, a PAK-FA típusjelölése az Orosz légierőben Szu-57 lesz. -
fonak #83665 DJI Phantom + HMS Queen Elizabeth -
#83664
Szerintem nem CW-s, hanem inkább koherens-impulzus üzemű lesz ez, MTI-vel (SzDC).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.12. 10:07:19 -
#83663
Igen, monopulse volt a tűzvezető radar és a szövegek alapján igen jó volt a földháttérben való működése is.
Az R440 képességei:
![]()
Változatok:
Crotale 1000 Széria / R440 (1969/1971):
![]()
![]()
Alap változat Hotchkiss P4R járművekre vagy vontatott alvázra illetve konténerre építve. A rendszerek (ACU és TELAR) között fizikai kábelkapcsolat. A standard felállás 1 ACU + 2-3 TELAR. Az R440 rakéta 85kg-os indulótömeggel bírt, max. sebessége 730m/s, amit 2,5 másodperc alatt ért el, a rakéta effektív lőtávolsága 8,5km. A rakéták zárt konténerben várták az indítást, egy TELAR 2x2 konténerrel rendelkezett.
Crotale 2000 Széria (1973):
![]()
Továbbfejlesztett célazonosítás és követés egy, a radarral párhuzamosított TV csatornával. IFF képesség integrálása.
Crotale 3000 Series (1978):
![]()
A TV képalkotó csatorna automatizálva lett célkövetés terén.
R460/Shahine/SICA (1980):
![]()
Szaud-Arábia számára készített export verzió, a hordozójármű AMX-30 alvázra épített, egy rendszer egy ACU és két TELAR-ból állt, egy TELAR 2x3 tűzkész rakétakonténerrel bírt. Az ACU és a TELAR között adatkapcsolatot építettek ki, így nem volt szükség a kábelekre, és teljesen mobil lehetett a rendszer, amit eredendően a páncélos egységek közellégvédelmére szántak. Az R460 rakéta az R440 továbbfejlesztése, tömege 100kg-ra, égésvégi sebessége 840m/s-re nőtt.
Crotale 4000 Széria (1983):
![]()
A szaudi adatkapcsolat továbbfejlesztése, így a TELAR és az ACU-k között 3km-es távolság, két ACU között 10km-es távolságig működő adatkapcsolatot kaptak. Új számítógépek, fejlesztett ECCM és a képalkotó TV csatorna mellé egy hőképalkotó csatorna is került.
Crotale 5000 Széria (1985):
A francia Crotale rendszerek modernizációja, a TELAR új optikai célkövető rendszerrel és új radarral rendelkezik, amely 18km-es hatótávolsággal bír.
Crotale NG (1990):
![]()
Új rakéta, a VT-1, amely max. 35G-s manőverre képes, sebessége 1150 m/s lesz, effektív hatótávolsága 11km, és új, 8m-es 'kill zone'-al rendelkező robbanófejet kap. A TELAR teljesen új, kismillió változata készül (vontatott, gumikerekes és lánctalpas alvázra is kerül), alaphelyzetben 2x4 rakétakonténere van éis kap egy keresőradart is, így teljesen önálló működést lehetővé téve.
Crotale Mk.3 (2008):
Tovább fejlesztett rakéta, 16km-es effektív lőtáv és 9km-es célmagasság. Új Shikra 3D keresőradar, amely a Thales SMART-S Mk.2 egyik folyománya.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.12. 09:42:10
