95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#84907
Lehet csak fel akart vágni a túravezető, de azt mondta, hogy folyamatosan figyelik az állapotát a hajónak és ha szükség lenne rá, egy modernizáció után újra hadra fogható, szóval szerinte nem selejtezték le teljesen. Meglepett engem is, mert erre emlékeztem amit írtál. -
#84906
Hehe... :)
Csak a video decision making része vicces a TBEQ és a Pat. alap üzeme miatt...
-
#84905
Molni eddig úgyis hiányolta a Patriot HMZ rajzot.
-
JanáJ #84904 (Biztos megszavazta a nép, hogy legyen mivel lőni az UFO-kat.) 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84903
Úgy tűnik a Raytheon-nál már cikinek érzik a 2D-s, "régi" kijelzőket, mikor már a számítógépes játékokban évtizedek óta 3D-s megjelenítés van, szóval fejlesztenek egy új grafikai felületet (gondolom első sorban a Patriothoz), hogy a kezelők ne érezzék magukat a 90-es években...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.16. 07:08:54 -
#84902
Kószi szépen, jók lettek. :)
De nem arról volt szó, hogy csak az Iowa és a Wisconsin maradt a reaktiválható egység, a New Jersey-t pedig törölték a Haditengerészeti járművek listájáról? Hogy maradt aktiválható?
-
#84901
Hello srácok ma egy aktiválható Iowa osztályú csatahajón voltam, mivel gondoltam rátok, próbáltam haditechnikai részletességgel lefotózni (értsd minden biszbaszt) persze ettől még nyilván pont az nem lesz benne ami Téged érdekel :-D. Azért remélem értékelitek majd
BB62 -
#84900
Most erre lehet sok példát felhozni oda és vissza, minden esetre az ilyeneket olvasva kicsit megbocsátóbb lettem az indiai Arjun-hoz hasonló esetekkel szemben. :) -
#84899
Igen, mikroelektornikában és hajógyártásban... A hk-hoz meg eszméletlen kompakt és brutál erős hajtáslánc kell. DK ipara nem "all around". Akkor a T-50 is menne egyedül... -
#84898
Úgy tűnik a megfelelő erőforrások és erőátviteli rendszerek gyártása azért még Dél-Koreában is problémát jelentenek.
A K2 'Fekete Párduc' harckocsi eredetileg dél-koreai erőforrást és sebességváltót kapott volna, előbbit a Doosan (Hyundai Rotem) gyártotta volna az MTU terveit felhasználva, utóbbit az S&T Dynamics gyártotta, volna. 2012-ben az első 100db harckocsi leszállítása azért csúszott két évet, mert a Doosan nem készült el a motorral, az S&T Dynamics még kevésbé a sebességváltóval - így német MTU diesel-motorok és Renk sebességváltók kerültek a harckocsikba, így lett az első széria legyártva.
![]()
Sebaj, majd a második nekirugaszkodás... Ami 106 harckocsi lett volna, tavaly év végétől. Csakhogy a harckocsik koreai gyártmányú sebességváltója a tesztek szerint nem ütik meg az elvárt várható élettartamot. A Doosan erőforrás a jelek szerint bevált, de a sebességváltó nem. A nagyobbik probléma, hogy hiába van (feltehetően) többé-kevésbé kész a 106 harckocsi, sebességváltó nélkül max. védműként használhatóak. Szóval leadtak egy rendelést a Renk-nek, hogy hát enschuldigung, kéne még egy rakat váltó. Csakhogy a Renknél sem úgy működik, hogy oké, négyes sor, második polc középen, hanem hát kell egy jó két év, amíg teljesíteni tudják. Szóval várhatóan csak 2019-re tudják átadni a teljes második szériát.
![]()
Ami a történetben azért félelmetes, hogy még egy Dél-Korea, amely a világ egyik vezető technológiai nagyhatalma, is efféle blamába belefuthat... -
#84897
Sokkal drágább. Az M995-ből egy darab az US ARMY-nak közel két dollárjába kerül. Az M193 FMJ cirka 0,3 dollár. -
#84896
A másik probléma az ár. Az, hogy létezik wolfram-karbid magvas pct. lőszer, az szép dolog, de minden baka ilyet tárazzon be?
A jobb, ami többre képes, az mindig drágább lesz. -
#84895
A .30-06 M2 AP felépítése tényleg primitív, és ugye csak acél magvas. Évtizedek óta vannak wolfram-karbid magvas pct. lövedékkel szerelt lőszerek, az US ARMY-nál is. Ezek pontos hatásossága viszont általam nem ismert a kellő mélységben. Úgy tudom, hogy a 7.62x51mm-es kaliberben létezik olyan pct. lőszer, amely képes lehet átütni az E-SAPI panelt is. De 5.56x45mm-esben nincs ilyenről tudomásom.
A másik probléma az ár. Az, hogy létezik wolfram-karbid magvas pct. lőszer, az szép dolog, de minden baka ilyet tárazzon be? Az egy picit drága mulatság lenne. -
#84894
Szerintem 5.56mm és 7.62mm kaliberekben az AP lövedékek felépítése elég primitív. A kemény mag egy nagyon széles henger, majdnem olyan széles mint a lövedék. Ha keskenyebbre csinálnák akkor elvileg javulnia kellene az átütési képességnek. -
#84893
A testpáncél alatt nem tudom mit értesz. Ha a ballisztikai mellényt, akkor az US ARMY-nál most az Improved Outer Tactical Vest (IOTV) mellények vannak használatban, E-SAPI betétekkel (elől-hátul 1-1 és két kisebb oldalt a vese magasságában). A mellény magában 9x19mm-es FMJ lőszert képes megfogni. Az E-SAPI-val védett területeken (a mellény és a betét együtt) 3db .30-06-os M2 AP lőszert kell megállítson.
![]()
![]()
A gond ahogy fade2black is írta az, hogy az M2 AP torkolati energiája ~4200 joule körül mozog. Na most akármilyen trükkös 5.56x45mm-es AP lövedékkel próbálkoznak, ezt a szintet nem tudják elérni. Pont ezért vakarom a fejem, amikor mégis azzal jön az US ARMY, hogy nem létfontosságú a kalibercsere, mert új AP lőszerekkel kezelni tudják a helyzetet... -
fade2black #84892 Hol? USben jóval komolyabb mint a 200$os Kínai, de Oroszoknál is terjed. Máshol nem tudom.
Leginkább semmit. Cifu leírta, ott tartunk hogy .338 Lapua Magnum kéne. Ami sorozatlövésre alkalmatlan. -
#84891
Most milyen testpéncélok vannak a talpasoknak?
És mit tudnak átütni az AP lövedékek? 5.56, 7.62 (7.62x39mm, 7.62x51mm, 7.62x54mmR) -
#84890
Sz-300V Hpasp-tól. -
#84889
MiG-29M már Egyiptomban
![]()
-
#84888
Őfelsége hatodik Muhhamad, Marokkó királya is bejelentkezett az Sz-400-asért.
(képen középen)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.13. 17:44:08 -
#84887
(bár kérdés hogy Fire & Forget rakéta volt-e, és ott kellett-e maradnia a célontartás miatt).
A legtöbb harcjármű nem f&f rakétát indít. A többség SACLOS / ACLOS irányítású, esetleg félaktív. Pár kivétel van csak, mint a Spike, NAG vagy a Kornet-EM. Utóbbi nincs hadrendben tudomásom szerint. -
JYeti #84886 Promó videó a Trophy-ról:
- látszik, hogy a rendszer elvileg azonosítani tudja, hogy honnan érkezik a fenyegetés, és abba az irányba fordítja a tornyot (az nem derül ki, hogy milyen távolról kezdi érzékelni a fenyegetést);
- látszik az újratöltés is;
- az nem látszik, hogy ha a kicsit bénán megrajzolt BMP helyett egy RPG-30-al lőnek, akkor mi lett volna a történet vége :)
- az sem látszik, hogy mi lett volna, ha a BMP mondjuk nem egy rakétát indít, hanem kettőt :) Meg esetleg indítás után egyből visszatolat a domb mögé, és nem marad ott még fél percig, amíg a Merkava szépen ráfordítja a tornyát (bár kérdés hogy Fire & Forget rakéta volt-e, és ott kellett-e maradnia a célontartás miatt).
- egyébként a Merkavákban elvileg Rheinmetall eredetű simacsövű ágyú van, nem huzagolt, ahogy a videón szerepel.
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.13. 16:48:03 -
#84885
1.: Nem, ők az 1899-es Hágait írták alá, amelybe átemelték ezt a pontot. -
savaz #84884 Elvileg emiatt van, hogy a hadi fegyverekbe nem hasznalnak a vadaszloszerekben hasznalatos gombasodo lovedekeket, csak teljes kopenyeset.
Papiron az nato .223 (M-16) lovedeke ezt teljesiti, de amugy ugy terveztek, hogy a testbe becsapodva szetessen es tobb, nagyobb sebcsatornat vagjon. Reklamalt erre a tobbi allam? (nem nagyon hallottam rola.)
Az oroszok jobban 'betartottak' papiron, ert az 5.45 lovedeke teljes kopenyes es egyben is marad, de kialakitasa miatt (ureges a hegye, hatul a sulypont) a testbe csapodva keresztbe fordul es pont ugy viselkedik, mint egy vadaszloszer (dum-dum golyo). -
JanáJ #84883 1, Én is úgy tudom, hogy az amcsik nem írták alá, de ha igen akkor is ki lehet lépni.
2, Én pont azt látom, hogy egyre kevésbé fontos a repesz védelem. Egyre kisebbek a mellények. Egyre inkább Plate carrier közeliek. A soft armour kopik ki. Gondolom most éppen nem szempont és a könnyű gyalogság könnyűségét meg ismerjük.
3, Ez tény. Ahogy a nem repesz képzőknél is.
Esetleg még az okos (?) távcsövek, amivel a pontosságon lehet javítani. -
JYeti #84882 Robbanó esetleg repesz hatást kifejtő lövedék? A hard plate csak kis felületen véd, ha azon elműködik az arcot akkor is sebzi.
Azok elvileg be vannak tiltva az 1868-as Szentpétervári Deklarációval (nemzetközi egyezmény).
Persze ez sokat nem jelent, mivel
a) ez egy nemzetközi egyezmény, melyet mindenki eltérően értelmez, csak akkor kikényszeríthető, ha a nagyhatalmak állnak szemben a kishatalmakkal (fordítva nem működik);
b) papíron csak az aláíró, illetve az egyezményt elfogadó feleket ('civilizált nemzetek') kötelezi, így például az USA-t, Kínát nem (legalábbis az iratokból nem derül ki, hogy ők aláírták vagy elfogadták volna);
c) van egy csomó kivétel az egyezményben, egyrészt az egyezmény csak az egymás közötti háborúban alkalmazandó, így, ha az aláíró állam valami nem aláíró ('barbár') állammal háborúzik, akkor nem alkalmazandó, vagy, ha eredendően az aláíró ('civilizált') államok ölik egymást, de valamelyik félhez egy nem aláíró ('barbár') állam is csatlakozik, akkor megint nem alkalmazandó;
d) az egyezmény alapján a 400 gramm tömeg alatti robbanó és éghető (anyaggal töltött) lövedékekre vonatkozik, itt el lehet veszni annak értelmezésében, hogy mi tekinthető ilyen lövedéknek.
Az egyezmény szövege amúgy érdekes, az aláíró felek alapvetően abban állapodtak meg, hogy a civilizáció előrehaladta megkívánja, hogy a háború okozta szenvedést csökkentsék. Emiatt az aláíró felek célja kizárólag az lehet, hogy egymás haderejét gyengítsék, melyhez elegendő az, ha 'kivonják' a harcokból az ellenséges katonákat (gondolom megsebesítik őket, nem megölik). Ezen célt azonban szükségtelenül meghaladja az, ha olyan eszközöket vetnek be, amely a harcokból kivont katonák szenvedését megnöveli, vagy a halálukat elkerülhetetlenné teszi (értsd 400 gramm alatti robbanó - éghető lövedékek alkalmazása).
Y -
#84881
1.: 10mm alatt űrméretnél tilos robbanós és/vagy expandáló lövedéket használni a Szentpétervári egyezmény alapján. Lehet, hogy ma elavult, és esszenciájában nem tartják be, de attól még szigorúan véve senki sem törekedett a megszegésére.
2.: A ballisztikai mellény alapvetően repeszálló feladatnak megfelel a nem plate-el védett részen is.
3.: Az, hogy a repeszek hol sebeznek, függ a becsapódás helyétől és szögétől. -
JanáJ #84880 Robbanó esetleg repesz hatást kifejtő lövedék? A hard plate csak kis felületen véd, ha azon elműködik az arcot akkor is sebzi. -
#84879
Mi a megoldás erre? Már a 7.62x51 / 7.62x54R kaliber sem éppen sorozatlövésre van kitalálva, legalábbis nem karabély méretű fegyverből. Azok a mellények a védőpanelekkel pedig ezeket is megfogják. A sima baka is .338 Lapua Magnum kaliberű fegyver kap, amely ~1,5x akkora torkolati energiával rendelkezik, mint a fenti puskakaliberek? Oké, de akkor is max. öntöltő fegyverként kerülhet szóba, automata fegyverként kizárt... -
fade2black #84878 Sztem ami változásokat kéne, hogy hozzon az az, hogy a jelenlegi 5.45/5.56/7.62t már a Kínai 200$os Body armorok is védenek és rohamosan terjednek. Amikor az US, Orosz katona 3at belelő a szabadságharcos/terroristába aztán az visszalő az azért kellemetlen. -
Kurfürst #84877 Negyven éves konstrukciójú fegyvereknél azért ne felejtsük el, hogy a fegyverek maguk is többnyire 40 évesek, elhasználódnak idővel, nem is annyira a harcászati-technikai jellemzőkkel van a baj mert teszik a dolgukat.
A németeknél lásd Marder, G3 stb. Igazából vígan ellennének vele. A FAMAS, AUG szintén nem mai gyerek és ha már úgyis újat gyártanak, érdemes elgondolkodni esetleg egy új konstrukció rendszeresítésén.
Más kérdés hogy szerintem kézifegyverekkel terén pont nem érdemes, mert nincs igazán újdonság, pláne nem egy korai AR-15 klónra. A G36 csere számomra a full érthetetlen kategória, max tényleg annyi értelme van hogy most kicsi a Bundeswehr és a franciák is cserélnek épp, ilyenkor lenne érdemes (mellesleg mintha a G36 / AR15 tárak eleve kompatibilisek, nem?) -
#84876
Az General Dynamics bemutatta elképzelését az MQ-25 Stingray tenderre. Az javaslatuk az Avenger drónra épül, de annál nagyobb, a főfutók is a testbe húzódnak be, és a szárny alatt két függesztési pontra lehet a buddy-tanking rendszer felszerelni. A NAVY elvárása ~6,8 tonna üzemanyag áttankolási képessége 500 tengeri mérföldre a hordozótól. A gép ugyanakkor már előre láthatóan többfeladatú lesz - alapértelmezésben lesz rajta egy EO/IR érzékelőtorony, és a NAVY kérte a tenderezőket, hogy a drónt lehessen radarral felszerelni.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
JYeti #84875 Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy annyi fegyver van, ahol az ergonómiát tovább vitték az AR-15 alapokról messze-messze (Steyr AUG, G36, SCAR, F2000, XM8, stb.), most mégis minden (európai) gyártó, aki hajdan büszkén mutatta, hogy mennyivel jobbat tudnak ők az AR-15-nél, most mászik vissza az AR-15 felé. Az elején azt hittem (még írtam is a topicba), hogy ez a sok AR-15 klón biztos az amerikai piac miatt került elő. Erre nem sokkal rá megvették a norvégok a HK416-ot. Paff az elméletemnek. :)
A kézifegyver fejlesztés nem igazán tud újat mutatni, vagy kitörni a 40-60as években megalkotott alapvető konstrukcióktól (Stoner féle AR-15, illetve a Kalasnyikov féle AK-47 és társai). Az ígéretes újításokkal (pl. G11) sajnos nem lett igazán semmi, még egy kaliber váltást sem sikerült megugrani, például az 5.56-ról a 6.5-ös Grendelre (bár itt megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e áttérni erre vagy más kaliberre).
Én azt hittem egyébként, hogy az új, modern fejlesztések (SCAR, ACR, Cz-805 Bren stb.) elviszik a boltot az AR-15 és klónjai elől, de nem igazán ez a tendencia. Az US SOCOM például korábban rendszeresíteni akarta a SCAR MK16-ot (5.56-os verzió), de aztán megköszönték és visszaadták a fegyvereket azzal, hogy szép-szép, de a korábban használt M4-esekhez képest sokkal többet nem tud, ami indokolná a kiadásokat (a 7.62-es SCAR-H-t viszont rendszeresítették).
Sőt, az ukránok pl. most tesztelik a saját fejlesztésű AR-15 klónjukat (WAC-47), ami még működésében is a 60-es évek M-16-osát idézi (direct impingement -
DI - rendszerű, ezt még az igényesebb AR-15 klónok is kukázták már és gas piston rendszert használnak).
![]()
WAC-47
Szóval még az ukránok is kidobják az egyébként kiváló AK-74-eseiket egy DI elven működő AR-15 klónért, remek (bár ennek lehet politikai okai is vannak).
Az AUG, F2000-errel szerintem az a baj, hogy a bullpup-ok kezdenek visszaszorulni, pl. a Franciaország is lecserélte a FAMASt a HK416F-re, pedig a tenderen részt vett a horvátok bullpup rendszerű üdvöskéje, a VHS-2 is.
![]()
FAMAS vs. HK416
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.13. 01:30:31 -
aksurv2 #84874 1 másodperc ki a gyorsabb... -
aksurv2 #84873 https://www.liveleak.com/view?i=7c1_1463323477 -
aksurv2 #84872 Igen. -
#84871
Oké, jogos a kritika. :D -
kiskorúbézoltán #84870 Azé' ennyire szőrszálhasogatóan ne menjünk le kutyába... :D
A fű zöld, az ég kék, a zágyúgolyó meg gyorsabb mint a raketta. Most komolyan, milyen gyakori lehet az az eset amikor a ki látja meg a másikat játékban az a szűk két másodperc lesz a döntő? A mai rendszerben lévő járművek 99%-ban akkor veszik észre az érkező rakétát amikor az csapódik. Akkor is ha 10+ másodpercig közeledik. Mindamellett, hogy a cél észlelésétől a tűzkiváltásig eltelő időnek csak a kezelőtől eredően van egy olyan szórása ahol ez a 2 másodperc nem feltétlenül értelmezhető. Nem látom realitását annak, hogy egy tankra kilőnek egy rakettát, az meg visszalő abban a reményben, hogy az ágyúgolyó majd gyorsabban ér oda. De mond ha te reálisnak látod. -
#84869
Ez aktív védelemtől majdnem teljesen független. Aki hamarabb veszi észre a célt az nyer, akár rakéta akár gépágyú akár ágyú.
Azért nem teljesen. Egy Ataka pct. rakétának mintegy 2 másodperc az útja a célig, ha az 1km-re van.
Egy APFSDS lövedéknek cirka hat tized másodperc... -
#84868
Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy annyi fegyver van, ahol az ergonómiát tovább vitték az AR-15 alapokról messze-messze (Steyr AUG, G36, SCAR, F2000, XM8, stb.), most mégis minden (európai) gyártó, aki hajdan büszkén mutatta, hogy mennyivel jobbat tudnak ők az AR-15-nél, most mászik vissza az AR-15 felé. Az elején azt hittem (még írtam is a topicba), hogy ez a sok AR-15 klón biztos az amerikai piac miatt került elő. Erre nem sokkal rá megvették a norvégok a HK416-ot. Paff az elméletemnek. :)
Nekem azért nem világos az egész, mert pont a németek voltak azok, akik vagy 4 évtizedig elvoltak a G3-al, és azt mondták, hogy csak akkor cserélnek, ha egyértelműen jobb az elődnél. Megcsinálták a G11-et, de drága volt, jöttek a politikusok, dobták. Oké, ezt az US ARMY már vagy háromszor eljátszotta (ACR, AICW, XM8), de akkor sem hinném, hogy valóban nyújt annyival többet a HK416, HK433 vagy bármelyik tenderező a G36-nál, ami miatt alátámasztott a fegyvercsere.
Ha legalább más kaliberű lenne a tender. Ha innováció kerülne elő, lásd US ARMY LSAT programja a hüvely nélküli / teleszkópos lőszerrel.
De nem. Ugyan az a kaliber...
Kár, hogy csak 5 percig lehet szerkeszteni, és már akkor se fogadja el a szerkesztést, ha 5 percen belül megnyitod, csak az 5 perc leteltével nyomsz rá a küldésre, pár typo-t javítottam volna :)
Írsz priviben mi bántja annyira a szemedet, és kijavítom. :Đ
A formázást javítottam, gondolom így szeretted volna (center tag-ok).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.12. 20:21:22
