95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85348
Korea azért ért úgy véget és ahogy, mert az ENSZ erők nem forszírozták egy ponton túl az északra nyomulást. Az utolsó 2 évben lényegében semmi sem történt, na de előtte... Volt lendület és dinamika a hadjáratban.
Mindez úgy, hogy Korea hegyes ország lényegében lószar infrastuktúrával bírt még akkor szinten is, és azt is jól lerombolták.
Tehát itt is nagy offenzív előkészület alatt szünet, de közöttük meg rush.
Szerintem nincs az haderő, ami 6-8 hétnél hosszabb lenne huzamosabb ideig nem nuki háborúban is tartósan hadsereg szintű háborút lefoglytatni, mert a szárazföldi haderő és a légierő cuccai szépen elkezdenek leamortizálódni az agreszív használattól.
A II. vh alatt is a németek a 1939-41 közötti hadjáratai is ezért voltak sikeresek, de kb. az összes végére kimertült a Wermacht, az erőinek harcértéke töredékér zuhant, de nem az emberanyag veszteség maitt, a technika állapota volt a szűk KM. A Barbarossa viszont sokkal tovább tartott, mint 6-8 hét. Meg jött a tél... Az eredmény ismert.
A II. vh alatt is hónapokig tartó szünet volt nagy hadműveletek között. Aztán, ha megindultak, akkor néha napi 50-60 km-et is nyomultak előre, de ez 2-3 hétnél tovább nem volt tartható a fenti és logisztikai okok miatt. Nem véletlenül nem tartott egyik A-I háború sem sokáig az elsőt leszámíva, ami viszont inkább fél-COIN jellegű volt tudtommal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.09. 11:02:23 -
savaz #85347 Vietnamban a haboru egyes szakaszai voltak konvencionalisak, de azok igen hamar le lettek rendezve. Ilyen volt pl a Tet offenziva vagy Ke-Sahn ostroma, meg a mar emlitett eszaki offenziva a legvegen.
Nyilt osszecsapasban nagyon hamar kiesik a gyengebbik fel, de mindket oldalrol brutalisan zabalja az eroforrasokat. Nem veletlen, hogy a gyengebbik fel altalaban gerillahaborut folytat, mert azzal elhuzhatja a konfliktust es kimeritheti az ellenfelet.
Az Irak-Irani balhe szvsz azert huzodott el, mert nagyon kozel alltak eroforrasokban de minkettonek volt egy lassu de folyamatos utanpotlasa. Nyomtak egy nagy offenzivat mig ki nem fogytak a loszerbol, aztan lealltak mig ujratoltottek a keszleteket, kikepeztek a potlast. De sohasem volt az a szituacio, hogy az erosebb fel ne fulladt volna ki ido elott. Lehet egy hagyomanyos NATO-VSZ osszecsapas is valahogy igy alakult volna, ahogy a koreai haborunak is ez lett a vege. Mindket felnek megvolt a lehetosege, hogy beletoljon dupla annyi eroforrast es megprobalja kieroszakolni a dontest, de amig a masik fel is tudta emelni a tetet, addig nem volt ertelme mindent beleolni.
Valahol olvastam egy elemzest, hogy mi lett volna a III. Vh eredmenye: Valoszinuled az USA nyert volna, de csak azon az aron, hogy bevezeti a hadikommunizmust es felszamolja a kapitalizmust, amirol nagyon nehezen lehet lejonni utana.
Utoljára szerkesztette: savaz, 2017.11.09. 10:49:32 -
JanáJ #85346 A Délszláv válság elején a volt Jugoszlávia országai/népei ölték egymást és csak ez után jött a NATO.
Szerintem igazad van abban amit mondasz, ha modern, totális háborúról beszélünk. Ellenben többnyire nem erről van szó. Nézd meg az iraki erők futását az IS elől, hogy a kurdok milyen erőt képviselnek, pedig közel sem zöld sapkások. Ukrajnában mit művelnek az oroszok, vagy SA mit bénázik a papíron brutális seregével Jemen kapcsán. Ilyen Proxy háborúk mindig is lesznek. De ott van például Líbia bombázása, mikor elfogyott a britek bombája, akkor az amik finoman oda toltak párat. -
JanáJ #85345 Aszad is csak akkor vetette be, mikor már nagyon szorult a hurok a nyaka körül. -
#85344
Azért a közel keleten nem annyira érdekeli a feleket a megítélés...
... lásd Irak, és Szíria ahol csont nélkül bevetették, többször is.
Líbiának is volt, csak tán nem vetette be... -
ToxiMaxi #85343 Ugyanazért, amiért nem pisilsz széllel szemben. Meg aztán egy vegyi támadás megítélése sokkal kedvezőtlenebb. -
#85342
Viszont akkor hogyhogy nem történt még vegyifegyver bevetése?
A Délszláv válság szakaszos volt és semmilyen nyugati szárazföldi invázió nem volt....
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.08. 22:26:39 -
szenyor Lopez #85341 Nyilván ha erre esély van, akkor be kell építeni egy "buta" vezérlést pl. egy szimpla időzítőt, hogy haladj egyenesen x mp-ig, aztán engedd ki a lét. No ezt nem hekkeled meg, max lelövöd. Ha számítasz rá.
De szerintem a vegyi hadviselés mellőzésének inkább olyan okai vannak, hogy aki ilyent tesz, azt rögtön mindenki el fogja ítélni, esélye sincs jól kijönni belőle. Akkor sem ha győz, de ha veszít, akkor kb. rögtönítélő bíróság lesz... -
szenyor Lopez #85340 Két hasonló technikai színvonalon álló ellenfél között simán elhúzódhat a háború a mai világban is. És ezek tapasztalatait igenis felhasználják a technológia csiszolására, erre talán a legjobb példa Izrael, aki folyamatosan háborúban áll és ezzel párhuzamosan folyamatosan fejleszti is az eszközparkját: légvédelem, Merkava, kézifegyverek, stb.
"Én továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy egy háborút egy ország ma azzal vív meg, amivel a 0. órában rendelkezik és amit más hatalom képes neki átadni és használni. (1973 Yom Kippúr mindkét oldalon.) Ezen túl nincs lehetőség semmire"
Szerintem meg ez attól függ, hogy az adott országban egyáltalán van e fegyver fejlesztés vagy nincs. A délszláv háború 4 éve alatt nem hiszem, hogy sok fejlesztés zajlott, míg pl. egy OEF alatt az Usa sok technikai eszköze esett át fejlesztésen a megélt tapasztalatok miatt. Irak-Irán konfliktusban sem azért nem volt nagy technikai bumm, mert nem szerették volna, hanem mert a komplett fegyverrendszerük valakitől származott, nem saját fejlesztés volt. De jó példa erre a mostani ukrán cirkusz, akik rendelkeznek némi hadiiparral, a maguk módján fejlesztik is a haderejüket. Nyilván nem csúcstechnika, de próbálják tartani a lépést. -
fonak #85339 Az első csecsen háború elején még rendelkeztek "légierővel" is, igaz azt az oroszok szétbombázták a grozniji reptéren már a harcok első heteiben valamikor. -
#85338
Még a Dél Afrika-Angola meccset is ide vehetjük, ott komplett Kubai gépesített hadosztály + légierő kergette az Apartheid katonákat a bozótban.
Őket meg a Saaf Mirage vadászai... -
szenyor Lopez #85337 "ha bárki tud hozni tucatnyi további nyílt kovencionális konfliktust példának, ahol min. több hadosztály mozgott légierő aktív résztévelével ami évekig húzódott el és 1953 utáni akkor meghajlok érvek előtt."
Nem több tucat, de az a kettő, amit hoztam, megfelel az általad leírt feltételeknek. Az utólagosan hozzátettnek, hogy mindkét fél rendelkezzen légierővel nyilván nem feltétlenül.
Vietnam szerintem egy az egyben klasszikus példája nagy létszámmal (500e fő) végrehajtott háborúnak. A csecsenföldi téma lehet akár "terrorizmus elleni harc" is, de tény, hogy részt vett benne több hadosztálynyi egység és volt légierő aktív részvétele. De ott az afganisztáni orosz háború is, ami több évig tartott vagy akár a délszláv háború is, ami 4 évig tartott és konvencionális erők vívták, légierő aktív részvételével. És mindegyik 1953 után volt, egyik sem hetek alatt oldódott meg. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85336
A svéd dealnél nem volt opció a Stunner, ugye?
A SAMP/T elég rosszul szerepel a tendereken.... -
#85335
Svéd Patriot deal...
...following a competition that pitted it against French consortium Eurosam’s SAMP/T
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.08. 15:59:12 -
#85334
Vietnám nagy része nem konvencionális hadviselés volt. Az elején megpróbálták, és jól feberúgták ÉV-t. Utána a jenki kivonulásig nem volt ilyen, DV-t foglalták el klasszikus nyílt hadviseléssel, de sokkal gyorsabban, mint tervezték. ÉV 2 évet tervezett, csak dél kártyavárként omlott össze.
Csecsen háborúban a csecsenek nem rendelkeztek légierővel és szó nem volt részükről összhaderőnemi több hadosztályos hadműveletekről, de javíts ki, ha tévednék. -
szenyor Lopez #85333 Vietnám? Csecsen háborúk? -
JanáJ #85332 Szerintem nem olyan könnyű azt. -
#85331
Ez szuper jó, meghekkelem a védelem nélküli civil drónt és visszaküldöm a feladónak... 
-
savaz #85330 Rejtelyes vegyi baleset Mo-n -
_rudi #85329 Eleg megnezni hova jutottak egyszeru permetezo gepbol a legi traktorok.
Pl. ide...DJI MG-1S permetező drón. (ha nagy tételben rendeled Kínában, még jelentős árengedményt is kapsz..
)
10 kg vegyszert elvisz. Idegméregből ennyi egy városnak elég...
![]()
-
JanáJ #85328 Szerintem az ABV védettség nem egy nagy kunszt, minimál plusz munka. Ellenben egy Szíriában ülő bőrnyakú tuti örül neki, pedig kicsi az esélye az ABV támadásnak. Irakba is vegyvédelmiben buliztak (Generation kill :D ). Nem olyan rég még vonat és hordó bomba is volt a szomszédban. Afrikában meg egyszer klórral teli vonattal akartak kinyírni egy falut. Nem olyan sci-fi ez. Szíriában tuti az oroszok is vitték a szimatszatyort. Még a multicames orosz SF-en is ott lóg néha, pedig szerintem a maszk már régen kevés. -
JanáJ #85327 Molni - és ezt a legjobb szándékkal és minden bántás nélkül mondom - de olvasd már el az utolsó mondatát. Pontosított rajtad, ennyi. -
aksurv2 #85326 Nem kell messze menni ha vegyifegyver bevetesrol beszelunk.
vx -
aksurv2 #85325 Nem wz lenyeg. modern vegy es gyogyszer zart technologias. Barmit le tud gyartani, becsomagolni es elszallitani a vilag masik fele mert jellemzoen nem kesztermeket szallitanak, tehat fogalmad sincs hogy epp most mi repul el fejed felett.
Kijutatas Ebben az eg alatt semmi titok nincs. Azt fejlesztes amit akarsz amig az polgarinak latszik. Eleg megnezni hova jutottak egyszeru permetezo gepbol a legi traktorok.
Tehat aki megakarja csinalni az mrg fogja. Azert nem mpkznak szerintem terroristak se vele mert konnyu elbaxni.
De egy allamnak.masok lehetosegei. -
ToxiMaxi #85324 "Egy kis meretu csendes dronnal siman szinten ki lehet irtani egy teljes bazist."
Igen, ha nem fúj a szél vagy esik az eső. Még mindig az a problémája ezeknek a vegyi fegyvereknek, hogy igencsak időjárásfüggő a hatékonysága. -
#85323
Lehet, hogy továbbra is kukacoskdó vagyok....
1. Legyártja az átállított üzem...
(Most elegeánsan ugorjuk azt át, hogy akkor ez államosítást jelent, mert magáncég berendezését kell erre használni, mert állami kontroll alatt levő vegyipari üzem nagyon sok helyen nincs... Megrendelni lehet tőlük dolgokat...)
2. Na, azt el is kéne szállítani úgy, hogy biztonságos legyen és ne a saját hátországodat murdeld meg és szennyezd el. Megint ott vagyunk, hogy nem olyan szállító eszközök vannak, amivel civil szférában levő szerek, hanem kurvadurva harci akármit szállítasz. Honnan akasztasz le csak úgy ilyet?
3. Akkor kell valami szóró rendszer is, ami jelenleg nincs hadrendben semmilyen eszközök, mert egyetlen mezőgazds. cuccot sem arra tereztek, hogy ilyen mérgező anyaggal dolgozzon és az operátor is túlélje... Egy permetezőgépet lelőnek, nem hermetikusan zárt, egy heliből csak kipermetezni kb. = halál az operátorokra nézve is. Még, ha full vegyvédelmiben tolják, akkor is leszállás után és útvonalrepülés közben is kicsit teríti a gép, a róla leszakadó filmréteg miatt.
4. Annak a rendszernek is közel 100% megbízhatóság kell, hogy úton az ellenség felé ne szórja vele véletlenül nyakon a saját csapatokat és a hátországot sem.
És ezek még csak az alap problémáim, ennél duvább dolgok is eszembe jutnak. Ha pl. adott esetben mégsem kell kiszórni az anyagot és VISSZA is kell hozni és utána dolgozni vele...
Én azt nem látom, hogy a semmiből hogyan rittyentené össze bárki pikk pakk a fenti lánc összes elemét úgy, hogy jelen állapotában kb. a vegyvédelmi ruha az, ami létezik belőle... -
aksurv2 #85322 Barmelyik novenyvedelmi mernok vegyesz v. jelenleg is engedelykoteles vegyszerrel dolgozo, vegyipari gyogyszergyari munkas. Szerinted hogy kell banni 100 kg olyan hatoanyaggal amineg terapias dozisa par miligramm tablettankent?
Indulj ki a japan tamadasbol, civilek voltak. Kizaralag azert volt alacsony tamadas aldozatainak szama mert elcsesztek a gyartast es a szer hatekonysaga 1% kisebb volt a katonai cucchoz kepest. -
F1End #85321 Jobb esetben néhány önként jelentkező vegyészmérnök.
Bár a Lajtától keletre esélyes, hogy néhány random sorkatona akiknek szándékosan nem mondják meg hogy mivel is dolgoznak... -
#85320
Ok, de ki fogja ezeket a szereket kezelni biztonságosan, hogy a saját személyzet nem murdeljen meg...? 
Vagy ez nem szempont...?
-
aksurv2 #85319 Ez a megallapitasad a vegyifegyverre pont nem igazak. Barmelyik novenyvedoszer gyarat at lehet allitani napok alatt vegyifegyver gyartasra ugyanis etek nem masok mind novenyvedooszer gyartas mellekternekei.
A jelenlegi korszeru novenyvedo szerek par gramn/ha mennyiseggel is hatekonyak.Amivel es ahogy ezeket ki lehet jutatatni, ugy az idegmergeket is.
Es akkor meg nem beszelunk a dronokrol.
Egy kis meretu csendes dronnal siman szinten ki lehet irtani egy teljes bazist. -
#85318
Rendben, elfogadom, akkor ez egy db ellenpélda. És van tucatnyi más példa, ahol ez nem áll meg. Tehát nem ez a jellemző.
Persze, ha bárki tud hozni tucatnyi további nyílt kovencionális konfliktust példának, ahol min. több hadosztály mozgott légierő aktív résztévelével ami évekig húzódott el és 1953 utáni akkor meghajlok érvek előtt. A SV alatt is a GBU-28 gyors összegányolás ment és ennyi. Semmi más.
Én továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy egy háborút egy ország ma azzal vív meg, amivel a 0. órában rendelkezik és amit más hatalom képes neki átadni és használni. (1973 Yom Kippúr mindkét oldalon.) Ezen túl nincs lehetőség semmire. A GBU-28 is "csak" egy rohadtnagy GBU volt, de nem teljesen új. Ja, és kemény 2 db készült el belőle és egy inert teszt példány. Hát, ezzel nem jut messzire az ember.
Nem a II. vh-s időket éljük... Ukrajnában is meglevő, de "lekonzervált" fegyvereket szedtek elő. De még ez is hónapos nagyságrend, de inkább több főleg, ha komplex fegyverrendszerről van szó. Ha valami hipotetikus esetben elfogyna az USAF és elő kéne kaparni hirtelen az AMARG-ból több tucat gépet és közölnéd, hogy erre van 30 nap, akkor szeritem az ott dolgozók röhögnének egy jót, hogy 04.01. évente egyszer van.
Ki és hogyan használna pl. vegyifegyvert, ha az adott országban 20+ éve nincs ilyen alakulat?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.08. 10:08:57 -
F1End #85317 Attól még az Irak-Iráni háború teljesen megfelel a "Egy nyílt konvencionális háború ahol olyan fegyvereket is használnak, amit felvázolsz" koncepciónak. Ezres nagyságrendben rendelkezett mindkét fél páncélozott harcjárművekkel és százas nagyságrendben modern harcigépekkel. Mégsem ért véget a háború rövid idő alatt. Irak pedig mind harcászati, mind hadászati szinten (bár csak ostoba lakosság elleni támodást jelent ebben az esetben) alkalmazott vegyifegyvereket.
Egyszóval az a megállapítás, hogy két modern állam közti háború gyorsan (pár hét vagy hónap alatt) véget ér nem szükségszerű (bár tényleg ez a jellemző). -
JanáJ #85316 Egy ilyen szituációban szerintem a ABV szűrés elég pár órára, utána úgyis meghalsz. :-) Valami orosz nagyvas teherautóban néztem az ABV szűrőt. Fa fülke, kifér az ujjam a lyukakon, de a sofőr azt mondta ők is röhögtek, de olyan durva volt a szűrő teljesítménye, hogy bírta így is. Igaz azt is mondta, hogy két óra után inkább meghalna, mint hogy tovább hallgassa. -
fade2black #85315 "Manapság már Jemen(!!!) is BM-ekkel lövöldözik."
Igaziból Irán lövöldözik BMeket Jemeni területről SAra...
A kifele lövöldözésnek akkor van értelme ha ezen járműveket be mered küldeni oda ahol jobb kilövöldözni mint kiszállni. Hááát nemtudom igen van ilyen helyzet, de akkor legyen nuki, biologiai, vegyi szűrés a deszantérbe beérkező levegőnél. -
fonak #85314 Az etióp-eritreai háborúban is volt I. vh-s stílusú húsdaráló, az eritreaiak besoroztak mindenkit gyakorlatilag (ma is valami atom durva hosszú sorkatonaság van náluk, nem véletlenül szöknek onnan is sokan). Az etióp Samora Yunis tábornok szerint: "az eritreaiak jók abban, hogy lövészárkokat ássanak, és mi jók vagyunk abban, hogy ezekből sírokat csináljunk. Ezt ők is tudják. Nagyon jól ismerjük egymást." (innen) -
#85313
Az nem rossz pakolhatóság szempontjából, hogy az oldalfalakon vannak a székek, így mondhatni bármit ami befér eltud cigölni.
Viszont egy személyzet által irányított flir optikás önvédelmi 7,62 , .50 ,hevederes gránát puttyogtatót még rá fűrészelhetnénének, városi harcokban jól jón ha oldalt is van szeme az embernek, ha netán arra koricál egy szotyiköpködő, RPG eregető a szomszéd utcából.
A torony tetején nem volna útban, alaphelyzetben le lehetne csukni, hogy ne ágaskodjon ott.
A védelmi szint korlátja a súlyt, amit valószínűleg az eredeti futómű határolta be, ennyit bír el, ha már ahhoz is hozzá kell nyúlni akkor tényleg egyszerűbb újat építeni. -
JanáJ #85312 Bár a háború megnevezést nem vitatom, de mind a kettő inkább mint valami bohózat. -
#85311
Az első háború inkább az I. vh-ra emllékeztet, hónapokig is volt, hogy nem történt semmi...
... miközben balfasz módjára egymás városait lőtték BM-ekkel. Értelme kb. semmi...
A másodikat nem nagyon ismerem, de az szinte COIN környezetnek tekinthető tudtommal... -
JanáJ #85310 Az ABV védelem nem múlt el, csak a járműből puttyogás. -
F1End #85309 Khm, Irak-Iráni háború.
Etióp-Eritrea konfliktus.
