95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#1091
Nekem van egy olyan amiben (elég kicsi felbontású sajnos) hasonló küldetést (vagy asszem pont ezt ami itt a legkisebb verzió) csinálják, csak 10 percen keresztül. Végig hőkamerás felvétel, és csak emberekre lőnek (Afganisztánban)... De nem rossz! A linket már nemtomm. -
#1090
Na, a Google-val ezeket találtam:
Ultranagy változat (167MB!!!)
Nagyobb verzió
Kisebb, rövidebb változat. -
#1089
Addig tessék, egy újabb videnyó... -
#1088
Otthon megvan, de anno a netről szedtem le, majd utánanézek, honnan lehet leszedni, vagy ha nem találok forrást, felrakom valahova.
Amúgy az is egy infravörös kamerával készült felvétel, de elég rossz minőségű. -
Cat #1087 ja, a link lemaradt:
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/specter_040310/ -
Cat #1086 A méltán híres elnyűhetetlen teherszállító a Lockheed Martin C-130 Hercules változatai közül kiemelkednek a "légi ágyúnaszádok", amelyek az utóbbi közel negyven év háborús konfliktusaiban fontos szerepet játszottak. A speciális feladatokat nagy hatékonysággal, viszonylag olcsón megoldó AC-130-asok érdekes elegyét adják az elavult és a legkorszerűbb technikának, hiszen fedélzeti elektronikájuk mindig az adott kor színvonalán áll, fegyverzetük viszont zömében ősrégi, még a második világháborúból származik.
A hagyományos csöves tűzfegyverek mind a mai napig tökéletesen megfelelőek bizonyos feladatokra, amennyiben fennállnak alkalmazásuk feltételei. Már a második világháború idején a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az önmagukban csekély hatású kis kaliberű géppuskák nagy számban koncentráltan alkalmazva elképesztő pusztításra képesek. A Csendes-óceán térségében a japán utánpótlás szállító hajókonvojok ellen bevetették az átalakított B-25 kétmotoros bombázókat, amelyek azonban nem szabadon eső fegyverekkel, hanem orrukban 11 db 12,7 mm-es Browning géppuskával támadták a hajókat. A páncélzat nélküli, zömében a kereskedelmi flottától származó hajók közül többet szabályosan kettévágtak a hosszú sorozatok, több teljes konvoj merült hullámsírba kizárólag a géppuskáknak köszönhetően. Az amerikaiak sikeréhez természetesen az is hozzájárult, hogy a hajók védelme nem volt kielégítő, a támadásokra ott kerítettek sort, ahol a japán hajófedélzeti vadászgépek megjelenésétől nem kellett tartani.
[...]
A "légi ágyúnaszádok" leginkább eredményesen az "aszimmetrikus" hadviselés során alkalmazhatók, amire ideális példának bizonyult Afganisztán. 2001 végétől az al-kaida és a tálib erők ellen vetették be az új AC-130U típust, mégpedig rendkívül eredményesen. Az évtizedek során mindig csak utólagos szóbeli beszámolók alapján alkothattunk képet az AC-130-asok valódi képességeiről. A támadásaikat túlélő kevesek nem kerültek olyan helyzetbe, hogy beszámolhassanak az égből záporozó ezernyi "izzó vasdarab" hatásáról, az afganisztáni háború befejezése után azonban amerikai részről nyilvánosságra hoztak egy hétperces videofelvételt, amelyen a típus egyik "szokványos" akciója látható. Egy tálib katonai bázis teljes megsemmisítését követhetjük végig a felvételen, amely szinte sajnálatot kelt a tehetetlenül rohangáló, a földi pokollal szembenéző iszlám harcosok iránt, akikről nem szabad elfelejteni, hogy fanatizált, gondolkodás nélküli gyilkológépek voltak. A felderített épületkomplexum körül körözö AC-130 fedélzetéről először a harcjárműveket lőtték szét. Néhányba beült a vezetője és így próbált menekülni, teljesen reménytelenül, mert a Bofors illetve a 105 mm-es tarack maximum két lövésből telibe találta. Jól látszott, hogy a tűzvezetés egyidejűleg két célra vonatkozik, de csak a nagy kaliberű ágyúkkal, a 25 mm-essel ezúttal nem lőttek. Ennek valószínű oka az lehetett, hogy a gép a vállról indítható légvédelmi rakéták hatómagassága felett körözött, és ebből a magasságból a 25 mm-es gépágyú pusztító ereje már csekély. A járművek módszeres szétlövése után következett az embervadászat, a kiváló minőségű infravörös felvételen jól látszott, hogy a fedezéket kereső, szerteszét szaladó tálibokat egyenként "kivégzik" a 40 mm-es robbanó lövedékek. Mindez talán "sportszerűtlennek" tűnhet, de a hadi jog nem tiltja a technológiai fölény alkalmazását háborúban.
A Mazari Sharif melletti fogolytáborban történt lázadás leverésében is szerepet játszottak az AC-130-asok, ami ugyancsak egyoldalú küzdelem volt. 2003 tavaszán vetették be utoljára (eddig) a "légi ágyúnaszádokat", de ezekről az akcióikról érdekes módon csak nagyon kevés konkrét adat került nyilvánosságra. Noha mindösszesen 43 db AC-130 készült, számarányuknál jóval nagyobb mértékben befolyásolták több háború eredményét, illetve lefolyását. Ez a jövőben sem lesz másképp, ugyanis a fejlesztés továbbra is halad, a következő lépcsőfok az "irányított energiájú" fegyverek rendszeresítése lesz a gépek fedélzetén. A szárny előtti részen építik majd be a mikrohullámú sugárzással minden elektromos és elektronikus eszközt használhatatlanná tevő berendezést, míg a hátul lévő fegyverek helyére kerül a "lézerágyú", amely nagy távolságból csendben és láthatatlanul pusztíthatja majd a földi ellenséget.
valaki tud linket erre a videóra? -
#1085
Nekem ez 
:
Ugyhogy kamus a kis feka kölyök!
-
Yetike #1084 Melyik kép jut erről eszembe ? :)
-
Yetike #1083 
-
Cat #1082 Fut az arab a zsidó tank elott és idonként hátrafordulva a géppisztolyából lövöldözik. A tank kergeti, de egyszer csak az arab megfordul és felteszi a kezét. A tank megáll és kinéz belole egy zsidó katona:
- Mi van arab, elfogyott a loszer?
- Igen
- És veszel? -
Yetike #1081 A toronyból meg a lövegcsőből gondoltam, de aztán a futómű láttán elgondolkoztam 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1080
Érdekes is lenne, ha Kurksznál lett volna T-34/85, mivel az csak 1944 elején jelent meg, a Kuszki csata meg ugy 1943 nyarán volt... :) -
Yetike #1079 Na várjunk, az a második képen az előtérben nem T34/85, hanem PZIII ausf. J talán. -
Yetike #1078 Találtam egy egész részletes képtárat a Kurszki offenzíváról.
Na igen, a városi harc
Elég rondán kicakkozták ezt a T34/85-t, de az a PIII sem néz ki valami fényesen
Ez mégrondább
Ez a párduc sem volt valami szerencsés
A végtelen orosz sztyeppe...
Roham - szovjet részről
link
-
#1077
Azt a jó ku**a! Ezz nagyon durván néz ki.
Cifu kösz a videokat királyak, egyébként egy türelmes haditechnika mániás gyűjthette össze a russian arms ingyenes részéről, mert néhány híresebb nekem is megvolt innen! -
kiskorúbézoltán #1076 Fájdalomdíj a kötekedésért : STALKER . 
-
#1075
LoL, bár a Khastan tényleg a Tunguska-M-re alapoz, ugyanaz a irányító- és rakétarendszere, de tényleg más gépágyúval szerelték fel, A Khastan-M 2db GSh-6-30K 30mm-es Gatling-gépágyúval rendelkezik, míg a Tunguska-M ugye 2db 2A38M egycsöves 30mm-es gépágyúval...
Ezt jól benéztem, maxima mea culpa...
-
kiskorúbézoltán #1074 Egy kis segítség :
2A38M
ill.
AO-18K(D)
-
kiskorúbézoltán #1073 "A Khastan a Thunuskára alapoz, és ugyanaz a 30mm-es gépágyúkkal van felszerelve, mint a Tunguska-M."
Na ezen gondolkodj el még egyszer ... :))) -
#1072
KHRIZANTEMA-S egy univerzális rakétahordozó/indító jármű, ilyenek voltak korábban is az orosz hadseregben, BRDM ill. BRDM-2 kasznira szerelve. A KHRIZANTEMA-S annyiból rendkívűli, hogy egy lézeres illetve egy radar célravezető rendszere is van, úgyhogy pl. légi célok ellen használhatja a lézeres rendszert, amennyiben a repülőgép/helikopter radarzavaróval (ECM) van ellátva, míg szárazföldi céloknál használhatja a radart, ha esetleg füstfüggönnyel védekeznének a lézeres irányítású rakéták ellen.
A Khastan a Thunuskára alapoz, és ugyanaz a 30mm-es gépágyúkkal van felszerelve, mint a Tunguska-M. -
Yetike #1071 Wow kösz Cifu!
A btr 80as videók nagyon durvák :))) Főleg ahogy kidöntögeti a fákat.
Ez a Khriza ez micsoda ?
Ez a T80U meg mennyivel megy má basszus kulcs :)) Egy ilyen sebességgel rohanó harckocsit harckocsiágyúval elég nehéz lehet kilőni.
Ezek a Smerchek is nagyon durvák, gondolom a rakétáknak saját célkereső rendszerük van.
A Kashtanon azok milyen kaliberű szórók, a rakéta indítók alatt ?
A légelhárító rendszerek... pfejj... nem lennék ellenséges pilóta Oroszország felett... :) -
#1070
"Pár" videócska az orosz hadiipar remekeiről :)
(aki le akarja tölteni őket, itt megteheti)
T-90S - 1.
T-90S - 2.
T-90S - 3.
T-80U
MSTA - 152mm-es önjáró tarack
BMR-3M - Aknamentesítő harcjármű
BMR-3K - Felderítő harcjármű
BMP-3
KHRIZANTEMA-S - Többcélú rakétaindító-jármű
VENA - 120mm-es önjáró aknavető
BTR-80 - 1.
BTR-80 - 2.
BTR-90
SMERCH Önjáró rakéta-sorozatvető
GRAD Önjáró rakéta-sorozatvető
SPRUT-SD Tankvadász
GAZ-3937 Páncélzott Szállító Harcjármű
Gepard-osztály Korvett
Mercury-osztály Partmenti járőrhajó
KASHTAN Az orosz "Phalanx", hajófedélzeti légvédelmi- és rakétavédelmi rendszer
MiG-29SzMT
Be-200 Hidroplán
KA-50
MI-28NE
MI-35 - 1.
MI-35 - 2.
MI-8 AMTSz
MI-8 AMTSz - Északa
S300PMU Légvédelmi rakétarendszer
S300V Légvédelmi rakétarendszer
BUK-M1 Légvédelmi rakétarendszer
TOR-M1 Légvédelmi rakétarendszer
TUNGUSKA-M Önjáró Légvédelmi Harcjármű
IGLA Válról indítható légvédelmi rakéta -
#1069
Na és szerinted én miről írtam?
Az, hogy van kismillió hülye neve (pl. a kedvencem a "kimerült urán"), még ugyan arról van szó, amit leírtam... -
#1068
de én csökkentett sugárzásu urán magvas lövedéket olvastam egy könyvben -
#1067
1.: A "Minigun" az a M134 7,62mm-es Gatling géppuska megnevezése (mint az M61 esetén a "Vulcan"). Az A-10A beépített fegyvere a GAU-8A "Avenger" 30mm-es Gatling gépágyú.
2.: Elolvastad a #1054-es hozzászólásomat? Ott van benne. A "Staballoy" nevű lőszer gyengített uránium magvas, tehát az Urán-235-től (amely erősen rádióaktív) megfosztott, csaknem teljes tisztaságú Urán-238-as izotópból áll. Ez nem rádióaktív, tehát nem sugároz. Ami miatt mégsem túl egézséges, az az, hogy erősen mérgező nehézfém, mint az ólom, vagy a higany. -
#1066
de az a10 be csökkentett sugárzásu urán lövedéket használó minigun van vagy semmi sugárzása sincs a lőszernek?? -
#1065
Thanks Cifu! -
#1064
-
#1063
Miért gondolod, hogy ami orosz, az egyből rossz is? Lásd még a Mi-17 helikopter esetét - még Kanada is ezt választotta egy tenderben, pedig a Sikorsy és a Boeing is pályázott. Vagy ott van Dél-Korea esete, amely a BMP-3-at rendszeresítette, holott az USA felajánlotta nekik az Bradley M2-őt.
A Gripen esetén orosz fegyver rendszeresítéséről szó sem lehetni, mivel nincs integrálva a gép rendszereihez, ergo nem lenne képes használni azokat.
Azért cirka ~1 millió $-os áron nem fognak nekünk jó állapotban lévő C-130-ast adni, ebben kár is reménykedni, vagy reális ár jó gépért (10-20 millió $, függően az altipus és az állapotától), vagy alacsony ár romos gépért, amire még rá kell költeni x milliót, hogy valóban repülhessen is. Ez olyan tévhit, mint ami anno az volt, hogy hát az amiknak a sivatagban van többszáz lekonzervált F-16-osuk, amelyekből majd potom pénzért oda fognak adni nekünk ennyi és ennyi darabot, sőt, talán az MLU felújítást is megfinanszírozzák, hiszen hát szövetségesek vagyunk - hát egy frászt, ők sem hülyék...
Ez esetben a 600 millió szerintem többé-kevésbé jól lett elköltve, egy ilyen gép (amely ráadsul modernebb, mint a korábbi négy An-26-osunk) ára bizony 2-3 millió $ állapottól függően, nekünk pedig nem volt elég a 4 gép, hiszen legalább kettőnek folyamatosan forognia kell most Irakba. Hogy egyesek szerint 116 millióért is lehetett volna ilyen álapotú gépet kapni, az nagyon érdekes, de csodálkoznék, ha igaz volna... -
Cat #1062 ilyen döntésekhez hosszutávú, egységes program kéne, ami nincs, mert a magyar honvédelem a túlélésért küzd, főképp a hatalmas vizfej miatt, mely szerint minden jó ugy ahogy van, ezért ha valamit változtatnak, az általában nem átállás egy másik rendszerre, hanem a jelenlegi kisebb, "olcsóbb" verziója -
#1061
3db AN-26-ot! (Ez félreérthető volt ...) -
#1060
Ez mind oké, de már nem a Varsói Szerződés országa vagyunk, hogy orosz konstrukciókat eröltessünk, amelyeket előbb-utóbb úgyis kivonnak. Én is azt támogatom, hogy vegyünk sok szállító gépet, de azok többfunkciósak legyenek. na ilyen a C-130. Ebből nem kéne sok, de mégis NATO komp. lenne és korszerű is. Valóban át kéne képezni a műszaki és repülő személyzetet, mint hozzátettétek a felszerelés is változna, de ez mindig így volt. A Gripeneknél is új a fegyverrendszer, ott sem hinném, hogy az orosz cuccost eröltetnék. Ne felejtsétek el: NATO tagok vagyunk. Az USA-nak is érdeke, hogy jól felszerelt szövetségesei legyenek, ha már a francia és német NATO szövetségeseik kevésbé állnak mellettük. Valószínűleg áron alul lehetne beszerezni Herkuleseket, sőt vsz 600 millióból lehetett volna venni akár 3 db gépet is. Olyan ez, mit a pisztolyvásárlás: ahol vagy nem gondolkoztak, vagy haveri alapon ment az egész. De mivel ez a mi pénzünk, amit felőlem fordítsanak honvédelemre, fejlesztésekre, de akkor olyan fegyvereket is vegyenek. Jelen esetben ue igaz a szállítókapacitásra. -
#1059
A dolog ott kezdődik, hogy az ex-szovjet/orosz gépekhez metrikus szerszámok kellettek, és ezek voltak/vannak is. Egy amerikai géphez angolszász rendszerű (inches) szerszámkészlet kell. Aztán folytatódik azzal, amit Cat is említett, vagyis hogy mind a földi kiszolgáló, mind a hajózószemélyzetett át kell képezni a tipusra. A vége pedig az, hogy két tehergéptipus üzemeltetése mindenképpen drágább, mint egy (dupla képzés, alkatrészek, üzemeltetés), vagyis csak akkor érné meg egy új tipust rendszeresítweni, ha az előzöt leváltjuk, namost az An-26 flotta eddigi négy gépét nemrég újították fel teljesen, tehát ez így teljes pénzkidobás lenne (persze már volt rá példa: a Szu-22M3-asainkat azután vontuk ki a 90-es évek közepén, miután teljes nagyjavításon estek át...).
Anno az USA ajánlott olcsón használt, tartalékba helyezett C-130-asokat, de anno ezt elutasította a magyar vezetés, a négy gépet a Román légierő vette meg, de elég sokat rájuk kellett költeni, hogy teljesen használhatóak legyenek.
Szvsz nem lenne rossz ötlet egy nagyobb, kompetensebb légi kapacitás, ugyanis ha már úgyis a külföldi szolgálatot eröltetik a vezetők, akkor sokkal jobban használható lenne egy nagy hatótávolságú, nagyobb teherbírású tehergép rendszeresítése. Ez lehetne a már említett C-130, a korábban hírbe hozott An-70 vagy a jövő zeméje, az A400M. Csakhogy egy-egy ilyen gép ára 40-70 millió $....
Ha racionálisan nézem, inkább egységesíteni kellene az EU-n belüli katonai rendszert, csakhát erre reális esély egyenlőre nincs, mivel ez egységes külpolitikát is feltételezne.... -
Cat #1058 an-26hoz van itthon cserealkatrész, ismerik a szerelők, van rá vizsgájuk a pilotáknak, egyszóval tudják használni
a herculest nem tudnák -
#1057
AN-26 cikk
Szerintetek mennyi valójában egy ilyen gép ára? Nem lett volna egyszerübb és "NATO kompatibilisebb" beszerezni egy Herculest drágábban, de az tényleg megbízható, jó minőség, igazi csapatszállító?
-
Cat #1056 Vállalásainak egyötödét már teljesítette a Gripen
A Gripen International tavaly decemberig egyötödét teljesítette tizennégy repülőgép lízingjéhez kapcsolódó ellentételezési programnak, amelynek összértéke 191 milliárd forint. A cég pénteken nyújtja be a gazdasági tárcának a legújabb, 22 milliárd értékű exportszervezési offset csomagját.
A Gripen International vállalta, hogy a lízing értékének 110 százalékát elérő ipari együttműködési programot valósít meg, amelynek egyharmadát (32 százalékát) svéd cégek magyarországi beruházásai teszik ki. Az ellentételezés értéke 191 milliárd forint, ebből tavaly decemberig 41,4 milliárdot teljesítettek. A Gripen International pénteken nyújtja be a gazdasági tárca ellentételezési bizottságához a múlt év végéig lezárult, 87 millió euró (mintegy 22 milliárd forint) összegű legújabb exportszervezési offset csomagját - mondta Yvonne Rosmark, a Gripen International programigazgatója. A bizottságnak 30 napja van az elbírálásra, amely további 30 nappal meghosszabbítható.
A Magyarországra szánt első Gripenek 2005 januárjában gördülnek le a gyártósorról, novemberben pedig befejeződnek a repülési tesztek. Az első öt Gripen 2006 márciusában érkezik a Kecskeméti repülőtérre. A negyedik generációs repülőgépek minden tekintetben - kommunikációs rendszer, lézervezérlésű fegyverzet, a levegőben való tankolás lehetősége - megfelelnek a NATO követelményeknek. A tíz éves licenszszerződés keretében svéd szakértők segítségével 15 pilótát és csaknem negyven fős technikai személyzetet képeznek ki. A pilótákat háromszor öt fős csoportokban oktatják, a kurzusok 2005 januárjában, 2006 júliusában és 2007 augusztusában kezdődnek. -
#1055
Elvakít, kb. olyan, mintha belenéznél közelről egy 1000 Wattos fényszóróba.... -
#1054
A Vietnami tapasztalatok azt mutatták, hogy a szárazföldi csapatok támogatására egy hangsebesség alatti, erősen felfegyverzett és páncélzott, nagy túlélő képességű harci gépre van szükség. Másfelől pedig szükség volt az Európai hadszíntéren valamilyen módon ellensúlyozni a Varsói szerződés rendkívül nagy létszámfölényben lévő tankjait. Ezekre az alapokra lefektetve tendert írtak ki, melyekre az Northrop A-9 és az Fairchild A-10 gépek jelentkeztek, a győztes pedig az A-10 lett, ám kisebb módosításokra volt szükség, és megszületett az A-10A.
1975 és 1983 között összesen 713 darabot gyártottak e típusból (érdekesség, hogy a kétüléses A-10B-ből csak egyetlen darab készült). A gép gyakorlatilag a fő fegyvere, a GAU-8 Avenger 7 csövű, gatling rendszerű, 30mm-es gépágyú köré épült, amelynek tűzgyorsasága 2100 vagy 4200 lövés/perc (a pilóta választhatja meg) és a törzs alsó felének jó két harmadát a gépágyú és lőszerdobja fogalja el, melyben 1174 lőszer található. Emellett maximálisan 7258 kg-nyi fegyverzet függeszthető a szárnyak és a törzs alatt található pilonokra, ezek lehetnek AGM-65 Maverick irányított rakéták, 70 mm-es irányitattlan rakéták, szabadesésű [gyújtó, páncéltörő, repesz vagy kazettás] bombák, gépágyúkonténerek és AIM-9 Sidewinder levegő-levegő rakéták. A gép igen jó túlélőképességgel van megáldva, a pilóta egy titánium "kádban" ül, és a főbb egységeket páncélzat védi, és a hajtóművek érdekes elhelyezése is azt szolgálja, hogy ha az egyiket találat is éri, a második hajtómű lehetőleg ne sérüljön.
Eredetileg 8.000 repült órára tervezték a gépet, amely 2005-ben járna le, de az első Öböl-háború után a politikusok és a katonai vezetők ezt 2016-ig tolták ki (ez kb. 12.000 repült órát jelent gépenként), de már vannak tervek az üzemeltetés 2028-ig való kitolására is (ez 18.000-24.000 repült órát jelentene).
A gép fő alkalmazási taktikája a szorosan föld feletti repülésből való rácsapás, majd egy kör után újabb rácsapás, ha szükséges. A gépágyúhoz rendszeresített, Staballoy nevű uránium maggal ellátott páncéltörő lőszere a tévhittel ellentétben nem sugárzó, és nem kimerült fűtőelemek anyagából készült, hanem az uránérc U238 jelű nem radioaktív eleméből, azonban mint minden nehézfém, ez is erősen egészségkárosító hatású, viszont ez a lőszer a gyakorlatban még (a természetesen tévedésből történt baráti tűz által) az M1A1 harckocsi oldalpáncélzatát is képes átütni.
A Sivatagi Vihar kétségkívül sokat javított a gép renoméján (nem teljesen ok nélkül: az A-10A tipus egymagában 987db harckocsi kilövésével dicsekedhet), mivel addig nem volt népszerű az amerikai politikusok körében, márpedig a repülőgépekkel kapcsolatosan ők mondják ki a végszót. A Sivatagi Vihar ugyanakkor rávilágított a gép hiányosságaira is, mint például arra, hogy nincs beépített éjjellátó berendezése - igaz ezt a találékony pilóták úgy orvosolták, hogy az egyik Maverick rakétájuk infravörös kameráját használják éjjellátó berendezésként. Szintén hátrány, hogy a gép egyik pillonját "kibérli" az AN/ALQ-119 ECM konténer, mivel a gép nem rendelkezik beépített ECM rendszerrel. A 90-es években több módosításon is átestek, de ennek ellenére még mindig az Amerikai Légierő legegyszerűbb elektronikával felszerelt gépei.
Olykor találkozni az OA-10A megnevezzésel is, amelynél az "O" az Observer vagyis megfigyelőt jelenti. Az OA-10A gépek feladata az előretolt harctéri megfigyelés, a tüzérségi vagy légicsapások eredményességének gyors ellenőrzése, és szükség esetén a célok kijelölése, ehez pedig egy felderítőkonténerre, és megfelelően átalakított kommunikációs rendszer kellett - az OA-10A ebben különbözik a sima A-10A-tól. Erre a vietnami háborúban egyszerű civil gyártámú propelleres gépeket használtak, de ezek könnyű célpontjai voltak akár egy egyszerű légvédelmi géppuskának is, így a 80-es évek elején felmerült, hogy ezt a feladatot is az A-10 veszi át. Mindemellett ezt a feladatot ma már pilótanélküli gépek végzik.
Főbb adatok:
Hossz: 16,26 m
Fesztáv: 17,53 m
Magasság: 4,47 m
Max. Felszállósúly: 22.680 Kg
Max. Hasznos teher: 7.258 Kg
Max. rep. sebesség: 706 Km/h
Utazósebesség 1525 m-en: 623 Km/h
Hatósugara 2 órás bevetésnél 18 db Mk82 227Kg-os bombával és 750 gépágyúlőszerrel: 402Km
Hajtómű: 2 db TF34-GE-100 Gázturbinás Sugárhajtómű, egyenként 41,12 KN tolóerővel
Fegyverzete: 1 db GE GAU-8/A 7 csövű Gatling-gépágyú max. 1174 lőszerrel
11 db felfüggesztési pont a törzs (3 db) és a félszárnyak (4-4 db) alatt, melyekre max. 7258 Kg-nyi fegyverzettet lehet függeszteni. Ezek lehetnek SUU-23 20mm-es gépágyúkonténerek, Mk81/Mk82/Mk83/Mk84 hagyományos vagy Paveway I/II/III lézerirányítású, szabadesésű légibombák (jellegzetes bombafelfüggesztések: 28 db Mk82 227Kg-os légibomba, vagy 6 db Mk84 894 Kg-os légibomba), CBU-87/89/97 kazettásbombák, MK 77/78 gyújtóbombák, Mk79 napalmbombák, AGM-65 Maverick rakéták (akár 12db-ot is vihet), AIM-9 Sidewinder levegő-levegő rakéták.
2003-ban a rendszerben álló gépek számai:
USAF aktív állomány: 72db A-10A és 72db OA-10A
ANG (légi nemzetőrség): 64db A-10A és 30db OA-10A
Tartalékba helyezve: 24db A-10A és 12db OA-10A
Az 'Iraqi Freedon' hadművelet (ie.: II. Öböl-háború) során Bagdad felett megsérült A-10A
OA-10A
A-10A Maverick rakétát indít -
#1053
Én ugy tudom hogy ideiglenes (pár percig tartó) vakságot hoz létre. Ez igaz??? -
#1052
A Flashbag igen erős fény és hanghatást hoz létre, így bénítva meg pár pillanatra a körzetében lévő embereket. A tévhittel ellentétben az elfordulás nem jelent védelmet ellene, mivel a gránát robaja ekkor is hat rá, és a fény is bizonyos fokig, mivel a rendkívűl erős fényhatást a környezet tárgyairól visszaverődik.