95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#3449
Az a lényeg, hogy csillogjon - villogjon! Nem? :D -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3448
Nade a külső felületkezelés terén mi a különbség? :)) -
#3447
???? -
#3446
lövésem sincs. Lehet, hogy neki 6 lövetűje van. :) -
#3445
Ott mi különbség van egy revolver és egy félautomata pisztoly között? 
-
#3444
Szerintem a burkolat kopására. :) -
#3443
Azt nem teljesen vágom, hogy milyen kopásra gondolsz. A dob és csőfar között? -
end #3442 a kopásnál a revolverekre gondolok a lövéskor felszabadúló erőhatásokra -
end #3441 a fegyvereken gyakraqn használnak nikkelezést tudja valaki hogy ez a Ni réteg mennyire áll ellent a kopásnak??
vagy csak korozioállónak van rajta? -
Cat #3440 http://index.hu/politika/kulfold/plasmagun634/ -
#3439
Egyfelől az igazság az amit Cat írt, másfelől ilyen kézigránátok főleg a második világháborúban voltak jellemzőek, és főleg a városi harcokban váltak be, mert ott volt reális esély kellően közel kerülni az ellenséges harckocsikhoz, és nem véletlen, hogy a városi harcban a harckocsi bizony nagyon sebezhető.
Manapság ilyen páncéltörő kézigránátokat nem nagyon használnak, inkább válról indítható páncéltörő rakétákat, és hátrasiklás nélküli fegyvereket, amely nagyobb távolságból (100-300 méter) is bevethető. -
Cat #3438 páncélosok ellen az a leghatásosabb, ha nagyon közel mész hozzá, mert akkor nemhogy tehetlen, de még nem is lát...
mondjuk ezért nem látni sose magányos páncélost -
steweee #3437 na ilyet még nem is láttam, és nem is gondoltam volna hogy van ilyen. azért valószínűleg nem éppen ez a leghatásosabb fegyver páncélosok ellen, akkor már egy táskabombát is oda lehet dobni hozzá -
Yetike #3436 Oh köszönöm 
-
#3435
Legtöbbször valamiféle aerodinamikai megoldással (vezetőszárny, kis fékezőernyő vagy csak néhány vászoncsík, de akár egy csomó spárga is lehet), amely tollaslabda módjára eléri, hogy a gránáttest megfelelő irányban álljon a röppályája alatt.
Ennek egy megoldása a szovjet RPG43 kézigránát esetén:
-
steweee #3434 ok, a válaszát elfogadom :)))
csak egy dolog, a kumultatív kézigránátnál hogyan érik el azt, hogy ne a tér vmely tetszőleges pontjára, hanem a harckocsi felé képződjön a plazmasugár? -
#3433
Egyébként Boldog Szülinapot! 
-
#3432
... csak városi környezetben lehet monjuk egy tank ellen egyáltalán hatásosan használni a gránátvetőt, felülről támadva azt!
Mit is írtam a #3423-ban? Hogy egy harckocsi ellen is használható, ha a tetőpáncélzatát veszik kezelésbe vele...
...de végül is igaz, mert a forró anyag vág utat a páncélzaton keresztül a harckocsi belsejébe, és a beszakadó felforrósodott fémdarabok okoznak bennt pusztítást...
De semmiféle robbanótöltet nem jut a harckocsiba, vagyis amit írtál, valójában helytelen/téves.
...úgy eldobni egy gránátot, hogy az ne pattanjon el a harckocsiról...
Csapódógyújtó, talán?
...hogy van külön repesz-romboló gyalogosok ellen és külön kumultatív gránát kisebb páncélosok ellen, de mintha az előbbi hozzászólásokból úgy tűnne ki, hogy egyfajta gránát tudja mind a két variációt.
Ezek szerint tényleg nem olvastad el az ágyúlőszerekről írt ismertetőmet, mert ott külön ki volt fejtve a HEAT-MP (vagy HEDP) lőszer, amely a legtöbb esetben teljesen leváltotta a HEAT lőszereket. A HEAT-MP lényege éppen az, hogy a lövedék köppenyét úgy képezik ki, hogy a lövedék felrobbanásakor repeszhatást képezzen, így a HEAT-MP lőszer robbanóhatása és repeaszhatása miatt használható élerő ellen is.
Az M203 esetén az M403 (repesz-)robbanó gránátot (HE - High Explosive) éppen az M433 kettős célú robbanógránát (HEDP - High Explosive Dual Purpose) váltotta le, amelynél van egy kumulatív tölcsér is a robbanótestben, így a gránát felrobbanásakor egyfelől keletkezik egy kumulatív sugár (ezzel biztosítva a páncéltörő hatást), másfelől a robbanás és a repeszhatás pedig az élerő elleni hatásfokot.
Vagyis az M433 pont e két célt egyesíti... -
steweee #3431 na akkor én is korrigálok egy kicsit. először is a gyengébb felső páncélzat persze hogy hátrány, de mi most a karabélyok alá épített gránátvetőről beszéltünk és nem a modern páncélelhárító/légi indítású rakétákról.vagyis helyes amit írtam, csak városi környezetben lehet monjuk egy tank ellen egyáltalán hatásosan használni a gránátvetőt, felülről támadva azt! és még ott sem mindegy hogy hová sikerül eltalálni, mert ez azért nem egy rpg! közel nincs akkora ereje.a kumultatív gránát működési elve világos, a célbajuttatása már kevésbé. mivel a kumultatív sugár kis távolságon fejti ki a nagy romboló hatást, el nem tudom képzelni hogy harci helyzetben hogyan lehet úgy eldobni egy gránátot, hogy az ne pattanjon el a harckocsiról/mellől!a kumultatív sugárról a megfogalmazásom tényleg kissé nyomi, ha jól emléxem akkor arról volt szó, hogy ha túl nagy a becsapódási sebesség, akkor a lövedék magjának nincs ideje plazma állapotba kerülni a páncélzattal való találkozás előtt, és így csak mint kinetikus energia hasznosul, ami nem megy át egy komolyabb páncélon. erre mondtam az hogy "robbanó töltet", ami így hülyén hangzott, de végül is igaz, mert a forró anyag vág utat a páncélzaton keresztül a harckocsi belsejébe, és a beszakadó felforrósodott fémdarabok okoznak bennt pusztítást.ezért van már a reaktív páncélzat vagy a jó öreg homokzsákaggatás.valószínűnek tartom, hogy van külön repesz-romboló gyalogosok ellen és külön kumultatív gránát kisebb páncélosok ellen, de mintha az előbbi hozzászólásokból úgy tűnne ki, hogy egyfajta gránát tudja mind a két variációt. -
harcu #3430 Az irányítatlan rakéta is ívelt pályán repül, de a légellenállást figyelmen kívül hagyva a normál lövedék parabolapályát ír le, míg a rakéta pályája a hajtóanyag kiégéséig egy fél torzított parabola, míg a második része már normál parabola. Lényeg, hogy a gravitációt nem tudod kikerülni, csak ellensúlyozni a röppálya korrekciójával. -
#3429
Tessék?!?!
Milyen robbanótöltet jut be a harckocsi belsejébe?!?! A kumulatív lövedék felrobbanásakor a robbanóenergia a gránát robbanásterének közepére koncentrálódik, az ott lévő fémtölcsért felhevíti és egy olvadt "fémtüskévé" alakítja, ami a nyomás miatt nagy sebességel előre mozog, és ez a "tüske" égeti át a páncélt, és ez okozza a pusztítást is a harctérben. A lövedék átütőképessége nem függ a robbanófej mozgási energiájától, tehát csaknem lényegtelen, hogy milyen a sebességel éri el a célpontot. Ami lényeges, az a gránát távolsága célobjektumtól a robbanás pillanatában.
A kumulatív lövedék felépítése és működése. -
Yetike #3428 A rakéták kivételével minden lövedék ívelt pályán halad.
A páncélelhárító fegyverek esetében több rendszerről is beszélhetünk, vannak kinetikus energiára hagyatkozó fegyverek, és kumultatív töltetű gránátok (ezek esetében a kinetikai energia nem lényeges), de erről már korábban Cifu összeállított egy leírást. -
Yetike #3427 Kumultatív gránát esetében nincs szó robbanó töltetről. A gránát a páncélzaton kifejti a hatását, ami egy kisfelületre kifejtett hatalmas erejű 'sugár', ami utat tör a küzdőtérbe, nagy eséllyel semlegesítve a kezelőszemélyzetet illetve begyújtja a tartalék tölteteket, így előidéz egy másodlagos detonációt, ami jó eséllyel szétveti a páncélost - belülről.
A gyengébb felső páncélzat mindenhol problémát jelent :). Tekintve, hogy a korszerű páncéltörő rakéták már felülről támadják a páncélosokat, illetve a helikopterek, stb. -
steweee #3426 igen, emléxem hogy a túlzottan nagy sebesség hátrány, mert nincs ideje a plazmasugárnak utat vágni a harckocsi belsejébe, hogy azon keresztül bemenjen a robbanótöltet és ott robbanjon. viszont a gyengébb felső páncélzat csak városi környezetben jelethet hátrányt, terepen nem lehet felülről támadni egy harckocsit(kivételes terepviszonyokat leszámítva) viszont egy épület ablakából/tetejéről annál inkább -
steweee #3425 na már most, akkor sem világos, hogy egy ívelt röppályán haladó kis tömegű, igen kis sebessgégű gránát hogyan fejt ki kumultatív hatást becsapódáskor, mikor le kellene a páncélról pattania.főleg hogy elsősorban gyalogság elleni repesz-romboló gránát.a kézigránát esetében meg számomra még érthetetlenebb, hogyan tudja a plazmát fókuszálni egy eldobott kézigránát! bár nem vonom kétségbe amit mondasz, de azért jó lenne ha röviden leírnád a működésüket, hogy a kevésbé hozzáértők is (pl:én) megértsék a dolgot -
#3424
Egy nagyon király képoldal, mindenféle szárazföldi harcjárműről... -
#3423
Ha olvastad azt a hozzászólást, akkor emlékszel arra is, hogy direkt írtam, hogy a kumulatív lövedéknél a lövedék sebesség teljesen lényegtelen, léteznek kumulatív páncéltörő kézigránátok is.
Ez esetben nyilvánvalóan a könnyen páncélzott járművek (APC-k, IFV-k) a célpontok, ugyanakkor egy harckocsira is veszélyt jelent, hiszen a tetőpáncélzatot csak a modern harckocsiknál kezdék el megerősíteni, éppen a felülről támadó kumulatív robbanófejes páncéltörő rakéták ellen. -
#3422
Én sem állítok mást...:)
Bele kéne írni a fejlécbe mert így havonta egyszer előjön ez a mondakör...:) -
harcu #3421 Repülőgép-anyahajó: olyan hajó, amelyről repülőgépek szállhatnak fel, amelyek azután szárazföldi repülőtereken, vagy a tengerre szállnak le.
Repülőgép-hordozó hajó: repülőgépeket hordozó, kiszolgáló hajó, amelyről felszállnak és amelyre leszállnak a harcigépek (ma csak ilyen hajók vannak, tehát a közkeletű „anyahajó” kifejezés téves)
-
Yetike #3420 A kumultatív hatás nem sebességfüggő (egy bizonyos kezdősebesség fölött már károsul a kumultatív hatás).
Gondolom nem viccből fejlesztettek ki ilyen pct. gránátokat :). -
harcu #3419 Nem nyitott kérdés, van rá megoldás. Csak kb.annyian tévesztik, mint a Micsubicsi / Micubisi-t. :) -
harcu #3418 Igazat írtál, csak rosszul.
"Nem. Ugy van ahogy írtam" helyett
Nem úgy van, ahogy írtam. :)
Az anyahajókról hidroplánok üzemeltek, és kb a 20-as évek elejéig voltak, utánas az első felszállófedélzettel ellátott hajók már hordozók (carrier) voltak. Az Enterprise, Hornet, Lexington mind hordozó, avagy lapostetejű.
-
steweee #3417 rendszeresen olvasom a topicot, emléxem arra a hozzászólásodra is. látszik hogy értesz a dologhoz. viszont számomra akkor is nehezen érthető, hogy egy ilyen kis gránát hogyan képes áthatolni a páncélon.eleve kicsi a sebessége, és valyon mi szükség van egy gyalogosok elleni repeszgránátnak kumultatív sugárra? ezzel is lőnek páncélosokra? -
#3416
Az M203 esetén az M433 lövedék illetve a GP-30 páncéltörő lövedéke egyaránt kumulatív sugárral képes a páncél átütésére. Ehez vissza kell alaposan lapoznod, korábban ugyanis alaposan kiveséztem a kumulatív páncéltörő lövedékek működését.
A pusztító körzete az a távolság, amelyen belül a repeszhatás képes egy embert megölni. Persze ez erősen teoretikus, mivel rengeteg mindentől függ (milyne ruházat/páncél van rajta, hol éri a repesz, stb.), de mindenestre útmutatnó, hogy kb. milyen távolságon belül hatásos. -
#3415
Szerintem hülyeség ez a 70 mm. Az baromi sok. -
#3414
Mármint egy komolyabb II. VH-s tank pancélja. -
#3413
70 mm az már egy komolyabb tank pancélja. -
Ren #3412 Ha a repesz tudna atutni 5-7cm-t, az elegge erdekes lenne :) De az engem is erdekelne, hogy pontosan hogy ut at 50-70mm acelt, az egy 2. VH-s kozepes hk. pancelja! -
steweee #3411 az átütőképességnél mire kell gondolni? a repesz üt át egy 5-7 cm-es páncélt, vagy ha közvetlenül abba csapódik a gránát? és miért csak 5-6m az effektív pusztítő körzet? ha egy acéllemezt átszakít, akkor egy emberi testet akár 100 méterről is szétszed a szilánk?! -
Yetike #3410 Bár lehet, hogy az AG36 hoz csak egy normális töltényt kellene kifejleszteni...