95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#15885
A gránát típusától függ, de a VOG-25 és VOG-25P, amit a GP-25 használ körkörös pusztítási zónával rendelkezik.
[center]![]()
VOG-25P és VOG-25
![]()
-
Cat #15884 ![]()
-
#15883
Leitattak egy malacot, majd fellőtték? 
-
SZU #15882 Itt egy jópofa link az űrkutatás hőseiről! =) -
#15881
egy gp-25-ös vagy hasonló gránátvetőből kilőtt gránát robbanáskor minden irányban szór repeszeket vagy a gránát hátulja felé nem 
-
#15880
#15809
"Egyébként ahogy Moonman mondta volt: "Indexet ne olvassál mert lelkisérült leszel!"" -
Ren #15879 Index megint alkotott:
"A fegyverszakértő megállapította, hogy a lövedék 9 mm-es Lugher típusú lőszer volt, amelyet egy magyar gyártmányú Parabellum pisztolyból lőttek ki."
-
Ren #15878 Nem igazán értem, milyen közvetlen összefüggésnek kéne lenni a hátrahatás és a rombolás mértéke között. Valamint felesleges elvinni az egészet az emberbe becsapódó lövedék felé, arról nem irtam semmit. Pusztán azt a speciális esetet próbáltam leiírni, amikor a lövedék valami olyanba ütközik, ami megállítja és ugyanakkor el is tud mozdulni (pl. lövedékálló mellény). Ebben a speciális esetben szerintem érvényes a lendületmegmaradás és sokkal inkább valóságszerü eredményeket ad. Vegyük az alábbi kisérletet: van egy 500kg-os ágyú, 10kg-os golyóval. Lőjjük ki a golyót 500 m/s-os sebeséggel. Ebben az esetben az ágyú 10 m/s-os sebeséggel indul el hátrafelé. Tegyük fel, hogy a golyó becsapódik egy szinten 500kg tömegű valamibe, ami szintén el tud mozdulni. Ebben az esetben te azt álltítod, hogy a céltárgy nagyobb sebességgel fog elmozdulni mint maga az ágyú?
-
#15877
Aki szereti a repülőgépeket annak ez érdekes lehet! 
MIG-29_OVT Smotr
-
dara #15876 Nem az egész embert, csak a becsapódás közvetlen környezetét gyorsítja fel (illetve 800m/s felett az emberi szervezet folyedéktartalmát is -> hidrodinamikai sokk, ami ezzel kapcsolatos és nem az idegcsoportokkal. A test becsapódástól távoli pontjain is súlyos vérzést okozhat az elrepedő erek miatt. Amíg nem ismerték fel a jelenséget sok lőtt sérülés okozott megmagyarázhatatlannak tűnő halált. Nem kell hozzá nagy űrméret: az M193 és az M885 is okoz ilyet, utóbbi kisebb távolságban. De az összes varmint lőszer lövedékére igaz ez). Ezért szokott elég jól behatárolható lenni a roncsolás.
Energiamegmaradás nem csak teljesen rugalmatlan ütközés esetén igaz! Rugalmatlan ütközésnél egyszerűen több felé oszlik a lövedék energiája, nem teljes egészében a cél elmozdítására. Ezek közé tartozik a már említett gombásodási energia (ami nem igazán nagy, nagysebességű expanzív lövedékek akár egy fűszálon is elműködhetnek), a közegellenállási energia (súrlódás a testben, ez viszont nem fog közvetlen elmozdulást okozni)... Ráadásul a szöveteket nem (csak) maga előtt tolja a lövedék, hanem oldalra is! Ez jelentősen csökkenti a lövedék mozgásirányába eső energiát. Viszont mindezt (a surlódást leszámítva) merőleges irányban veszi fel a test (nyírva hajlítás), ellenben a lövéskor keletkező hátraható energiával, amit hosszirányban (nyomás). Az utóbbit a csontok sokkal jobban tolerálják.
Tényleg nagyon összetett. A teljes külballisztikai egyenletrendszer ismereteim szerint nyolcismeretlenes differenciálegyenletrendszer .
Az impulzustétel viszont csak rendszeren belül igaz! Márpedig amint kilép a lövedék a csőtorkolaton (illetve azután még bizonyos távolság is ide tartozik űrmérettől függően -> utógyorsítás, átmeneti ballisztika) elhagyja a korábbi tétel vonatkozási rendszerét (fegyver, belballisztika). Onnantól kezdve semmi kapcsolat nincs a lövész és a lövedék között.
Ha utolsó bekezdésként az ágyúsra gondoltál, ott arra utaltam, hogy a rombolás mértéke és a hátrahatás között jelentős eltérés van. Azaz a hátrahatás jóval kisebb mint a rombolás. Ez bizony ellentmond a korábban említett elméletnek. -
steweee #15875 a humvees videón volt hogy mellbelőtték a katonát. a mellényében a panel megfogta a lőszert, vagyis nagyon rövid idő alatt adta le a lőszer a teljes mozgási energiáját. az is seggreesett tőle mint sokan mások is, mert azért jelentős mozgási energiája van egy lőszernek. azért szépen bekékült a helye, pedig elég kemény az a panel hogy ne pontszerűen vezesse le az energiát, hanem tenyérnyi felületre ossza szét.
ha nincs mellény és csontot talál akkor szoktak még elesni tőle, ha simán húson megy keresztül akkor inkább a hirtelen fájdalomsokktól elernyednek az izmok és helyben rogy össze a célpont. de ez is egyén és körülményfüggő. hiszen a test jóformán fel sem tudja fogni hogy hirtelen mi is történt vele, olyan gyorsan esik áldozatul egy igen jelentős kárododásnak.
na de szerintem is mostmár hagyjuk ezt, csont erről is lerágva -
rohadt alma #15874 Valami ilyenre gondoltam.De ez csak videoklipp.Rendes dokumentumfilm? -
#15873
Fizetős lett! Nekem is és még páran mondták, hogy nekik is azóta lassú! -
#15872
Van olyan "iraki mesterlövészes" videó, amelyen .50 BMG-vel lő amerikai katonákra az iraki mesterlövész? :) -
harcu #15871 Egy .308-as és egy 12.7-es torkolati energiája között olyan 4-5 szörös eltérés adódik tudtommal az utóbbi javára, szóval egy .50-es találattól egy olyan célpont, aki nem számít a lövésre, szerintem simán elvágódik. -
#15870
Nézz körül a Patrick's Aviation.com-on, akad rajta egy-kettő, csak nekem legalábbis az utóbbi időben szörnyen lassú. :\
-
rohadt alma #15869 Tud valaki olyan videot aminben katonai légi járművek vannak akcio közben.Lehet 2.vh de jobban érdekel a koreai és mégjobban a vietnámi háború.Lehetnek rövid a webről letölhető videok de igazából jobb lenne olyan ami 1.5 órás film.Mint a Trinity and beyond.Fájlcserélővel biztos letölthető.A vietnámi háborúban olyan jó minőségü felvételek készültek amikor a repülőgépről hátrafelé néző kamerával felvetteték ahogy szétfrőccsen a napalm,a bombák robbanását ahogy szétterjed a lökéshullám.Érdekesek a helikopteres támadások. -
Risa #15868 Ezeket már láttátok ?
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2960.mpeg
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2961.mpeg
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2961.mpeg
-
#15867
Tomcat.
-
#15866
Egyértelműen F-14-es. -
#15865
Az, hogy találat esetén "felborul" vagy elesik a célpont, legtöbb esetben az adott katona testhelyzetétől és tartásától függ. Ha lazán ácsorgott, esetleg valóban eleshet. De a legtöbb esetben nincs szó elesésről, és a gépkarabély vagy puskalövedék által eltalált katonák is legtöbbször csak legfeljebb pillanatnyi egyensúlyvesztésről beszélnek. Ha viszont kellően stabil pozicióban állnak, akkor még ez sem igazán áll fent. Volt egy videóm, ahol egy .308 Winchester kaliberű mesterlövészpuskával 50 méterről lőnek rá egy krapekra, aki egy komolyabb ballisztikai mellényben volt (lőtéren, ellenőrzött körülmények között volt az eset). Persze rá is készült az illető a lövésre, de a találatnál mégcsak megingani sem ingott meg. -
#15864
Viszont ha két lábra állították volna a malacot, lehet hogy csúnyán felborult volna, mert meg két lábon egyensúlyozni is kell :)
Jó sorozat az a Mythbusters :) De egy-két dolgot szerintem hülyén csinálnak és nem mindig van köze a valósághoz. -
#15863
F-14 Tomcat a "behuzható" szárnyak alapján... -
#15862
szerintem tomcat -
SZU #15861 Vagy egy nagyon szétesett TomCat? -
SZU #15860 ![]()
Ez egészen pontosan milyen roncs? Egyáltalán nem értek a géptípusokhoz, de azért érdekel ;).
Talán F-117? -
rohadt alma #15859 Meg lehet figyelni azon a régebben belinkelt iraki mesterlövészes videón, hogy a célpont a lövés után felborult. Azért, mert a golyóálló mellény megfogta a golyót és a nagy szövetkárosodás helyett inkább a célpont sebességét gyarapította.
Ezt most lehetne úgy is érteni,hogy azok az emberek a lövedék mozgási energiájától borultak fel.
A Discovery Channelen van a Myth Busters/Állítólag c. sorozat.Abban felakasztottak (nem horogra vagy kampóra mert akkor biztos nem esik le) disznót és crash test dummy-t golyóálló mellénybe és azt hiszem nélküle is.Lőttek rá géppisztollyal és gépkarabéllyal meg 12-es sörétespuskával.Hát nem sokat mozdult.Azt hiszem egy se esett le.
Hagyjuk ezt a témát.Ha valamelyikünket fejbelövik akkor majd elmeséli mi történik olyankor.Kitörik-e a nyaka vagy csak megrándul stb. -
#15858
Na jó, akkor leírom részletesen, hogy elkerüljük a további félreértéseket.
Amikor a fegyver elsül, akkor a golyónak és a fegyvernek is ugyanaz a lendülete. Golyó repül repül, belecsapódik valamibe és mondjuk teljesen megáll. Ekkor az egész lendületét átadja a célpontnak. Tehát a golyó sebessége szorozva a tömegével az egyenlő a célpont+golyó tömege szorozva a célpont sebességével (mert ugyebár a golyó bennemarad a célpontban és a tömegük összeadódik).
Az energia viszont sokféle módon adódik át. A nagyrészt mozgási energia roncsolja a szöveteket, deformálja a lövedéket, hővé alakul plusz ott van még súrlódás, hang, stb. Hogy pl. mennyi energia jut a szövet roncsolódására vagy a golyó deformálódására azt szerintem nagyon bonyolult kiszámítani (de lehet, hogy lehetetlen).
Meg lehet figyelni azon a régebben belinkelt iraki mesterlövészes videón, hogy a célpont a lövés után felborult. Azért, mert a golyóálló mellény megfogta a golyót és a nagy szövetkárosodás helyett inkább a célpont sebességét gyarapította. Míg golyóálló mellény nélkül lazán átvinné az ipsét és inkább a szövetroncsolásra fordítódna az energia és kevésbé a célpont sebességének növelésére. -
katz #15857 erre gondoltam a 15836-ban. ezt úgy gondoltam annak lehet értékelni hogy a 9-es parának jó az átütőképessége. és golyóálló mellényről most szó sem volt. nyilván az ellen nem vmi hatásos
Igy már értem mire gondoltál. Nos szvsz a 9mm para ezért ennyire elterjedt, mert a relative jó stopphatása mellett kicsi a fegyver hátrarúgása, amolyan arany középutat jelent, bármilyen különleges képesség nélkül.
csak akartam kérdezni hogy nincs e benne fémmag. most már tudom hogy van
Maradjunk annyiban, hogy lehet benne fémmag, ne általánosíts
sztem az igazság vhol a kettő számítási mód között van
Sadist már rámutatott a lényegre. -
steweee #15856 ..szóval ha élessel kapja akkor már nem élne
Nem feltétlenül. Ma legális, éles önvédelmi fegyverben (mielőtt elkezdenél reklamálni: IGEN tudom, h a barátodra nem legális fegyverrel lőttek rá, ezt csak a példa kedvéért írom) csak teljes köpenyes lövedék (FMJ) lehet, ami vígan átmegy az emberi testen és a célpont után még nyugodtan megsebesíthet 3-4 embert, anélkül hogy bármelyiküknek is komolyabb sebesülése lenne. Fegyverkezelés tanfolyamon mesélt erről az okatató szép kis történetet...
erre gondoltam a 15836-ban. ezt úgy gondoltam annak lehet értékelni hogy a 9-es parának jó az átütőképessége. és golyóálló mellényről most szó sem volt. nyilván az ellen nem vmi hatásos
cifu: keresgéltem hogy hol is írtam, de csak akartam kérdezni hogy nincs e benne fémmag. most már tudom hogy van. viszont akkor megint felvetődik a kérdés hogy miért ennyivel gyengébb a torkolati energiája? hiszen akkor a lövedék tömege között nem lehet ekkora eltérés? csökkentett lőpormennyiség?
ren: sztem az igazság vhol a kettő számítási mód között van, hiszen figyelembe kell venni a deformálódással történő energiavesztést is mind a cél, mind a lövedék között. pl: gépjárművek lökhárítója, gyűrődési zónák stb. vagyis igaz az hogy egyáltalán nem kell hogy egy karabélylőszer hátradobjon vkit becsapódáskor, mert simán utat vág az emberi húsban a lövedék, de mondjuk ha a medencecsontot éri akkor azért már jelentősebb lehet a stopphatás. vagy expanzív lőszer esetén hamarabb és nagyobb felületen adja le a lövedék az energiáját, tehát nagyobbat is lök vissza a célon. a szán hátrasiklása meg eléggé jelentősen csökkenti a lövészre ható energiát, mert hosszabb idő alatt kénytelen elviselni ua terhelést mint akibe a golyó csapódik. pl biztonsági öv vagy légzsák esete.
vagy pl ugye ha kinyom vki fekve száz kilót kétszer, az nem ugyanaz mintha egyszer nyomna ki kétszázat. ha úgy számoljuk akkor tulajdonképpen ugyanannyi a munkavégzés mert ua úton fele annyi súlyt kétszer mozgatunk meg, de itt jön az időtényezője a dolognak. nem mindegy mennyi idő alatt történik. és kétszer csinálni vmit kétszer annyi időbe is telik -
#15855
-
#15854
Jó kis vitát robbantottam ki :D -
Doma #15853 Kicsi off:
3. komment nagyon lol
-
#15852
Energiamegmaradással csak tökéletesen rugalmas ütközésnél lehet számolni csókolom... -
Ren #15851 Most számoljuk ki akkor, hogy ha ez a lövedék a ~2800J energiájával becsapódik egy emberbe, akkor mekkora sebességre gyorsítja fel. Legyen az ember testsúlya M = 80kg. M*v^2=80*(v^2)=2800 -> v^2 = 35 -> v = 5,92 m/s = 21,3 km/h
A fentiek alapján, egy álló embert a becsapódó lövedék egy pillanat alatt ~20km/h-ra felgyorsít. Ez kb. úgy nézne ki, hogy az ember jó messzire elrepül. Ilyenek viszont csak a hollywoodi filmekben vannak. Nézd meg a többször felemlegett bankrablók talpig golyóálló cuccban c. felvételt. Folyamatosan lövik őket, néha megrándulnak, van hogy az egyik térdreesik, de nem röpködnek métereket, pedig szerinted azt kéne tenniük. Az utolsó bekezdéssel nem értem mire próbálsz célozni.
-
dara #15850 Ellenőrzés közben rájöttem, hogy a löszerre vonatkozó belballisztikai adatokból rosszat linkeltem (a 200gr-esét). A 240gr-es táblázata itt található.
Szintén kimaradt az előző hsz-ból, hogy a csőhossz beli eltéréseket (6,5" a fegyveré, a ballisztikai táblázat 7"-ra vonatkozik) jelen esetben el lehet hanyagolni. A lényeg ugyanis a nagyságrendeken van, ezen nem sokat változtat az a 0,5" eltérés. Főleg, hogy a lőtávolság növekedésével a visszarúgás és a lövedék kinetikus energiájának hányadosa folyamatosan csökken. Az eredmény lényegén mindez nem változtat. -
dara #15849 Keress ré a google-ban, eléggé tényként kezelt a dolog.
A lövedéknél pedig az egyszerű m1*v1 = m2*v2 képlettel kell számolni, ahol m1 és v1 a lövedék tömege és sebessége, m2 és v2 pedig a fegyveré vagy mondjuk az emberi fejé amibe becsapódik. I.C Ram-nak teljesen igaza van, kb akkora lesz mint a visszarugás, az eltérés az a fegyver és az emberi fej tömegarányában lehet. (Az egyszerüség kedvéért elég csak a fejjel számolni szvsz, mert aránylag szabadon tud mozogni, bár persze ha túl szabadon mozog az már nem jó :) )
Ezzel az m*v = M*V (m - lövedék tömege, v - lövedék sebessége, M - fegyver tömege, V - fegyver hátrairányuló sebessége)összefüggéssel egy baj van: ez bizony impulzus egyenlőség (lendületi egyenlőség ha így jobban tetszik). Az impulzusnak meg van az a tulajdonsága, hogy a tömegpont sebességével egyenesen arányos. A kinetikus energia (egyszerűsítve E-vel fogom jelölni) viszont a sebesség négyzetével! Tehát az impulzusegyenlőséggel nem fogod tudni megmagyarázni a jelenséget. Egyébként tudom, hogy ez egy "tényként kezelt" formula. Viszont a ballisztika (kül-, bel- és cél-) ennél sokkal összetettebb. A célballisztikában pedig leginkább energiákkal számolnak!
Vegyünk egy konkrét példát: 44 S&W Magnum, ha már úgyis ezzel kapcsolatban bonyolódtunk vitába.
A 44 Magnum lövedékei közül vegyük a 240gr-est (14,69g) (gr - grain, g - gramm). Ennek [URL=https://www.hornady.com/shop/?page=ballistics/popup&product_sku=9080]torkolati sebessége 7" csőből[/URL] 1350fps (612,35m/s).
A [URL=http://www.smith-wesson.com/webapp/wcs/stores/servlet/ProductDisplay?storeId=10001&catalogId=11101&langId=-1&productId=14783&tabselected=tech&isFirearm=Y&parent_category_rn=15706]S&W M629 Classic 6,5" csővel[/URL] 49,5 oz (1403,3g) tömegű.
Mindebből a fegyver sebessége hátrafelé: (m*v)/M=(14,69g*612,35m/s)/1403,3g=6,41m/s
A fegyver hátrairányuló (visszarúgó) kinetikus energiája: (M*V^2)/2=(1,4033kg*(6,41m/s)^2)/2=28,85J
A lövedék csőtorkolati kinetikus energiája: (m*v^2)/2=(0,01469kg*(612,35m/s)^2)/2=2754,9J
Ezt a 2754J energiát adja le a testben a lövedék, méghozzá expanzív szerkezet esetén teljes mértékben. A fegyver hátrarúgási és a lövedék csőtorkolati energiája között 95,49*-os a különbözet (ennyiszerese a lövedék energiája a fegyver hátraható energiájának).
Aki ezek után azt mondja, hogy a lövésznek és a célszemélynek ugyan annyi energiát kell elviselnie az egyszerűen nem realista! A célban sokkal nagyobb energia adódik le, mint a lövész testében. Ráadásul a lövészre megoszló terhelés hat, a célra ezzel szemben pontszerű! Jelentős különbség, az utóbbi sokkal nagyobb energiakoncentrációt eredményez. És ez bizony független a cél tömegétől.
Még mielőtt valaki azt mondaná, hogy mindez hülyeség, javaslom gondolkozzon el a következőn: Hogyan lehetett a középkorban tömör kő-, és vasgolyókkal várakat rombolni? Mert a Te elméleted szerint az ágyúnak fel kellett volna robbannia, vagy legalábbis (kilo)métereket hátrasiklania, esetleg a földbe kellett volna süllyednie több méteres mélységben. Mégsem ez történt. -
#15848
Vannak tömör gumi lövedékek is, de a legtöbb esetben a tömör gumi nem elég nehéz, így gyorsan elveszti energiáját, ezért alkalmaznak fém magot.
[center]![]()
Izraeli gumilövedék, amikkel a Palesztinokra lövöldöznek,
látható a fém mag, és körülötte a gumi burkolat
![]()
Ugyanaz a fajta lövedék egészben -
katz #15847 a hozzászólásodban te is leírod hogy a normál 9-es lőszernek is jelentős az átütőképessége
hol is irtam ilyet, én nem emlékszem rá...
Láttam egy képet egy 30-as években kinyirt gengszterről. Az arcán hosszukás sebek voltak. A Tommy-ból kizáporozo lövedékek ugyanis lepattantak az arccsontjáról és végigszántották az arcbőrét.
A parának/lügernek megfelelő az átütőképessége, ha nem páncélozott célpontra lődözöl, de nem ér szinte semmit, ha a célpontot kicsit is védettebb. Az ilyen problémák leküzdésére két módszer van (most alapvetően pisztolylőszerekről beszélek):
1. nagyobb és erősebb kalibert használsz (pl 0,50AE), ennek hátránya hogy növekszik a fegyver hátrarúgása és ha sorozatot lödözöl, akkor max az első néhány lövés talál
2. kis kaliberű, nagy energiájú lövedékek (pl FN 5,7), ezek nagy előnye, hogy még 1-200 méterről is átütik a páncélt, de a kis tömegű és átmérőjű lövedéknek a stopphatása is kicsi. Viszont a kis hátrarúgás miatt könnyen és gyorsan csinálhatsz ementálit a célpontból, ami garantálja, hogy megálljon. -
katz #15846 olyan lövedékre gondolsz amivel emberre lőnek? Mert emlékszem arra mekkora balhét csaptak az arabok abból pár éve, hogy az izraeli katonák a nagyobb kaliberű gumilövedékes fegyverek gumitömbjeibe acéldarabokat, pengét aplikálnak, h "kicsit komolyabb" sebesülést okozzon.
