10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • dara
    #15876
    Nem az egész embert, csak a becsapódás közvetlen környezetét gyorsítja fel (illetve 800m/s felett az emberi szervezet folyedéktartalmát is -> hidrodinamikai sokk, ami ezzel kapcsolatos és nem az idegcsoportokkal. A test becsapódástól távoli pontjain is súlyos vérzést okozhat az elrepedő erek miatt. Amíg nem ismerték fel a jelenséget sok lőtt sérülés okozott megmagyarázhatatlannak tűnő halált. Nem kell hozzá nagy űrméret: az M193 és az M885 is okoz ilyet, utóbbi kisebb távolságban. De az összes varmint lőszer lövedékére igaz ez). Ezért szokott elég jól behatárolható lenni a roncsolás.

    Energiamegmaradás nem csak teljesen rugalmatlan ütközés esetén igaz! Rugalmatlan ütközésnél egyszerűen több felé oszlik a lövedék energiája, nem teljes egészében a cél elmozdítására. Ezek közé tartozik a már említett gombásodási energia (ami nem igazán nagy, nagysebességű expanzív lövedékek akár egy fűszálon is elműködhetnek), a közegellenállási energia (súrlódás a testben, ez viszont nem fog közvetlen elmozdulást okozni)... Ráadásul a szöveteket nem (csak) maga előtt tolja a lövedék, hanem oldalra is! Ez jelentősen csökkenti a lövedék mozgásirányába eső energiát. Viszont mindezt (a surlódást leszámítva) merőleges irányban veszi fel a test (nyírva hajlítás), ellenben a lövéskor keletkező hátraható energiával, amit hosszirányban (nyomás). Az utóbbit a csontok sokkal jobban tolerálják.

    Tényleg nagyon összetett. A teljes külballisztikai egyenletrendszer ismereteim szerint nyolcismeretlenes differenciálegyenletrendszer .

    Az impulzustétel viszont csak rendszeren belül igaz! Márpedig amint kilép a lövedék a csőtorkolaton (illetve azután még bizonyos távolság is ide tartozik űrmérettől függően -> utógyorsítás, átmeneti ballisztika) elhagyja a korábbi tétel vonatkozási rendszerét (fegyver, belballisztika). Onnantól kezdve semmi kapcsolat nincs a lövész és a lövedék között.

    Ha utolsó bekezdésként az ágyúsra gondoltál, ott arra utaltam, hogy a rombolás mértéke és a hátrahatás között jelentős eltérés van. Azaz a hátrahatás jóval kisebb mint a rombolás. Ez bizony ellentmond a korábban említett elméletnek.