95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#18347
A belinkelt oldalról: Hungarian AMD-63 Replacement Parts Kit....
A felső két képen szvsz AK-63D látható... -
SZU #18346 Ahh. Benéztem a linket.
Szal link, nem kép -
SZU #18345 Szerintem nem AK-63-at használnak
![]()
![]()
Ez meg az AK-63 (csak ezt a képet találtam róla így hirtelen)
-
StarFist #18344 Azért mert az AMD-65 egy elbaszott konstrukció volt. Elvileg a harckocsizóknak, ejtőernyősöknek, tüzéreknek, légvédelmi tüzéreknek számták, ahol a hosszú cső akadályt jelenthet a tevékenység végrehajtása közben (pl. járműbe ki és beszállás). Azonban az alkalmazott megoldások finoman szólva is kispályások voltak.
Egyrészt a váltámaszt alkotó acélrúd hihetetlenül gyenge minőségű acélból készült (orosz metóduas szerint a cuccnak nem kell 10-20 évet kibírnia a katona kezében). Nálunk menetrendszerűek voltak voltak a törések az acélrúdon kialakított csavarmenet és a tokba forgathatan illeszkedő befogó elem találkozásánál (sry a körülményes fogalmazésért, de már több mint 10 éve nem foglalkozom részletekbe menően a haditechnikával, bizonyos részegységek nevei már nem ugranak be).
Ezenkívül a rövidebb cső miatt romlott a találati pontossága (röviden drasztikusan nőtt a szórása) már a 150-300 méteres távon is. Sorozat lövés esetén az első utáni lövések már a lőszerpazalás kategóriába tartoztak.
A váltámasz acélrúdja is tört vonalvezetésű volt (nem esett egybe a cső vonalával), ami szintén nem pozitív irányba befolyásolta a találati pontosságot.
Egyelövéssel még úgy ahogy megállta volna a helyét, ha az állomány 9 (sorállomány) illetve 20-30 (műszaki főiskola) lőszernél többet kapott volna évente gyakorlásra. Ezt tetézte, hogy csak hidegbelövésen mentek keresztül a fegyverek. A szabályzat által előírt, lőszerrel történő belövés a vágyálom kategóriába tartozott.
A melső markolat is erősen ambivalens érzelmeket váltott ki, volt aki tudott úgy lőni, hogy azt markolta, más nem (én is mindíg előtte fogtam rá a perforált köpenyre). -
#18343
az a fa nyél nagyob morbid :D szocreál powahh! :D -
Cnut #18342 Ok, már ezt is megjegyzem! -
marcio mela #18341 A deutérium a hidrogén egyik izotópja. A természetben található hidrogén zömének magja egyetlen protonból áll, ezt az atomot 1H-val jelöljük . A maradék esetében a magot egy proton és egy neutron, vagy egy proton és két neutron alkotja. Az előbbit deutériumnak, a magját deuteronnak hívjuk, jele 2H, vagy D. A nehézvízben a két 1H helyett egy-egy deutérium található. Az egy protonból és két neutronból álló atommagot, illetve atomot tríciumnak hívjuk. Jele: 3H, vagy T.
-
#18340
Nekünk nem AK/AKM/AKMS gépkarabélyaink vannak tudomásom szerint, hanem AK-63D/F/I, ezek magyar gyártású, kissé módosított változatok. Hogy miért nem az AMD-ket tartották meg? Nos csak feltevéseim vannak, de talán amiatt, mert az AK-63-at jobbnak tartják. A pontos választ sajnos nem tudom, csak találgatni, de talán a műanyag részekkel voltak gondok...
-
SZU #18339 Hali!
Miért van az, hogy a mai Honvédség az AK47/AKM47/AKS47/AKMS47-et használja, mikor van nekünk egy rakat AMD-65ünk is? Ennyivel rosszabb az AMD az origy AKnál?
-
Cnut #18338 "proton mellett egy neutron, a trícium magban pedig a proton mellett két neutron található"
Nem kettő és három? -
#18337
Jólvan sry, régen volt már kémiánk. -
#18336
A nehézvíz a természetben is előfordul, de a tengerekben csak igen kis arányban fordul elő. Természetesen a Föld hatalmas vízkészlete miatt ez a kis arány is elég jelentős mennyiséget jelent. Amennyire én tudom csak a nukleáris célú eszközökben használják. -
StarFist #18335 Röviden, a nehézvíz a nagyobb "tömegű" hidrogén izotópok miatt nehéz (hogy laikusok is értsék, ne csak vegyészek). -
StarFist #18334 Jézusom! 
Most közbe kell szólnom, akár akarom, akár nem.
A nehézvíz nem attól nehéz, hogy 3 hidrogén atom kapcsolódik az oxigénhez (ami, mint állítás úgy ahogy van, baromság), hanem attól, hogy nem hidrogén atomok, hanem annak izotópjai -deutérium vagy trícium atomok- kapcsolódnak az oxigénhez.
A deutérium magban a proton mellett egy neutron, a trícium magban pedig a proton mellett két neutron található. -
steweee #18333 ok. tehát ennyire szennyező lenne a vízbe dobni hogy senki sem csinálja pedig olcsó módja lenne a tőle való megszabadulásnak. azért meglepő nem? vagy csak nekem?
egyébként a nehézvíz a természetben nagymennyiségben előfordul mint pl:ózon vagy csak mesterségesen hozható létre ?
és mire használható még a nukleáris szerepén kívül ? -
#18332
"hogy valyon sugárfertőzötté tud e tenni elegendő mennyiségű vizet a használt fűtőelem temető ahhoz hogy kimutatható változást okozzon"
Nem végeztek soha ilyen jellegű felmérést de elméletileg igen. De a radioaktív szennyezés nem olyan mint a fehérjefeldolgozó bűze vagy ha a sav a kezedre csöppen teljesen más hozzáállással kell kezelni mert ez nem lemosható vagy megtisztítható és nem múlik el... Ennek hatása nem azonnali hanem nehány nap/hét/hónap alatt teljesedik ki és belülről zabája fel az embert.
Mellesleg azokat a betonbunkereket se úgy képzeld el hogy elássák és akkor kalap kabát nem foglalkoznak vele... pont ezért hogy senki ne férjen hozzá hatalmas biztonsági felkészültséggel vigyázzák még a nukleáris szemetet is (kamerák biztonsági cégek fegyverrel néhol katonák) hogy terroristák nehogy hozzá juthasanak. Ha a tengerbe temetnék akkor is biztos lehetsz benne, hogy azonnali elérhetőségben lenne egy task force és folymatosa őrjárat alatt tartanák a területet. -
#18331
Csak a nehéz víz nyeli el jól a sugárzást. Annyi a különbség a sima vízhez képest, hogy 3 hidrogén atom van egy vízmolekulában. Az atomreaktorokban ezzel az anyaggal (H3O) lassítják a neutronokat, hogy fönntartsák a szabályozott láncreakciót. -
#18330
A tengerbe rengeteg szemét kerül (a nagyon sok tengerparti nagyvárosban a szemetett egész egyszerűen uszályokon kiviszik pár km-re a nyílt vízre, és a tengerfenékre borítják, ilyen pl. New York is). Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy milyen szintű szennyező anyagról van szó. A radioaktív anyagok igen súlyosan környezetszennyezőek, és éppen ezért nagyon ügyelnek erre, pl. az összes nyugati nukleáris meghajtású tengeralattjárónál követelmény, hogy bármilyen baleset esetén a reaktornak biztonságosan le kell állnia, és semmilyen körülmény között nem repedhet meg a reaktormag közvetlen burkolata. Emiatt aztán a nukleáris reaktor(ok) belseje a tengeralattjárók talán legbiztonságosabb pontja e tekintetben. Vagy érdemes visszagondolni arra, hogy mennyire ügyelnek például az elsülyedt K-278 (Komszomoletsz) esetén, amelynél például 1999-ben gyakorlatilag tatarozták a roncsot, hogy ne szökhessen semmi ki belőle, és hosszú távon (10-20 év) azt tervezik, hogy betonszarkofágot emelnek fölé. -
steweee #18329 igen, mint minden szennyezésnék számít a mértéke. bármilyen méregből sem mindegy mekkora mennyiség jut a szervezetbe hogy kifejtse a káros hatását (pl gombamérgezés, de egy bizonyos radioaktivitást is kibír a szervezet károsodás nélkül)vagyis kézenfekvő hgoy okozhat e a tárolás iylen formája akkora vízszennyezést hogy az potenciálisan károsodást okozhasson az embereknek közvetve vagy közvetlenül bármilyen formában. ezért érdekes kérdés hogy valyon sugárfertőzötté tud e tenni elegendő mennyiségű vizet a használt fűtőelem temető ahhoz hogy kimutatható változást okozzon(nem vitatom hogy igen ha már ennyien emellett foglaltatok állást nekem meg nincs rálátásom erre a témára, viszont a mértékére kíváncsi lennék)
modnjuk tegyük fel hogy meg lehet oldani hogy titokban beledobják a vízbe, vagy legalábbis évtizedekkel ezelőtt biztosan meglehetett csinálni a hidegháborús évek alatt.kérdés van e erre utaló bármilyen információ vagy sem?
mi az a nehézvíz pontosan , és mire használható még, illetve hogyan fejti ki a hatását?
cat-annak ellenére hogy én is nagy állatbarát és környezetvédő vagyok és szimpatikus a hozzáállásod, azért azzal nem árt tisztában lenni hogy a politikusok leszarják hogy milyen kárt tesznek bizonyos dolgok a környezetben. csak akkor válik fontos tényezővé, ha mondjuk megemelkedik a tengerszint és mondjuk hollandiában vagy londonban víz alá kerül pármillió lakos egy évtizeden belül. namár most így rögtön aktuális a téma, mert belátható időn belül elég nagy volumenű ahhoz, hogy foglalkozni kelljen vele
azt hiszem nem nagyon kell ecsetelni hogy mekkora környezetszennyezés folyik a világban, szerencsére azért vannak bíztató jelek, főleg itt európában, kérdés elégségesek e ezek az intézkedések. mert a savas esőkhöz és a szmogos városokhoz már hozzászoktunk, alkalmazkodtunk, tehát nem is életbevágó proglémaként jelnetkezik a politikában. ha a környezetszennyezés egy még társadalmilag elfogalható szinten van, akkor valójában nem is probléma a politika részéről (ismét lásd kína, a fogyasztói piacra való átállás miatt a lakosok hajlandóak elviselni az nagymértékben romló környezeti feltételeket is)
a piszkos bomba azért nem jó érv, mert vajon hogyan tudnák kihalászni a tenger fenekéről nemhogy a terroristák, hanem bárki?a célbajuttatást meg ua biztosítani lehet mint a szárazföld esetén.
-
#18328
Az hogy hány liter vizet szennyez be attól függ, hogy milyen mértékű áramlásnak tesszük ki a fűtőanyagot. Azaz mennyi szennyezhető felületet adunk neki. A víz meg folyik és ahova elér ott kifejti áldásos tevékenységét. Az óceáni és tengeri áramlásoknak köszönhetően (ugyanúgy mint ahogy esetleg egy atomrobbanás során a szél a rádiaktív izotópokat) akár egytelen pontból elindulva ha nics gátja az egész világra kiterjedő gondot okozhat. Északi sarktól az antarktikáig Spanyolországtól Kínáig. -
#18327
Azért épült sok nukleáris erőmű mert energiaéhség volt és nagyjából a legtisztább energiaforrásnak számít nem beszélve arról, hogy a nukleáris fegyverkezésben felhazsnálták az erőműveket urándúsításra és plutónium dúsításra is (pl manapság ezért akarják az Iráni atomerőművek építését akadályozni).
A földbe ásás lényege az hogy nagyon hosszú felezési ideje van a hasznalt fűtőelemeknek és elzárják hermetikusan a külvilágtól olyan helyre ahol nem szennyezi a talajvizet így nem juthat vissza élővilágunkba és ott marad 200-300 évig és ha még ki is ássák nem lesz vele probléma mert egy idő után teljesen kimerül és a hatása megszűnik. Annyi sugárzás lesz benne mint a kimerült uránlövedékeknek az A-10-esben vagy még kevesebb. De ez csak időtől függ. Ezzel nagyon régóta tisztában vannak (a németek sem véletlenül akarták norvágiára rátenni a kezüket (ugye nehézvíz ami képes kordában tartani a kibontakozó nukleáris láncreakciót)) úgyhogy soha fel smem erült a susmákolás ilyen téren. És ezt nemis civilek hanem nemzetközi és állami szervek felügyelik. A hasadóanyag minden grammjával el kell számolni (ezért volt veszéplyes ilyen szempontból a szovjetunió felbomlása mert egy csomó urániumnak nem lehetett tudni ki a gazdája és nagyon sok el is tánt) -
Cat #18326 "egy év alatt hány liter vizet szennyez meg"
számít? a mai hajokon már a sima hulladékot sem dobják az oceánba, hanem mindent a hajón tárolnak. Ezek után nem értem a kérdés felvetését sem. -
Cat #18325 van egy másik egyszerű ok is: biztonsági probléma. Simán létrehozható belőle piszkos bomba, azaz fegyverként is használható. Ilyeneket még Kína sem dobna csak ugy el, szerteszét. Aztán azt is felvehetjük, hogy hol tenné. A mariana árok felett? azok már nemzetközi vizek, nem teheti meg - ENSZ ügy lenne belőle, mint egy olajtankerbalesetből. A felségvízek pedig a talapzattól pár kilométerre véget érnek, és nem fogja a saját partvonalán kidobni. -
steweee #18324 lehet arra vmilyen statisztika hogy egy év alatt hány liter vizet szennyez meg mondjuk egy bedobott fűtőelem? illetve azok mennyire lesznek szennyezettek, és milyen mértékben szennyeznek tovább?
illetve hogyan lehetséges hogy a víz ennyire sugárszennyezetté váljon, hiszen igen jó szigetelője a sugársázoknak?
nem kötekedésként kérdezem, mielőtt vki lehurrog, tényleg érdekel a dolog -
Cat #18323 őserdők: komplex probléma, olyan, mint pl. hogy miért lopják a máv vasutak mellől a kábelt, vagy a hid alól a teljes bérelt vonali szakaszt. Nem a fakitermelés a lényeges, hanem ott vannak a parasztok, kimerül a földjük, mennek arrébb, különben éhenhalnának
jégsapkák: ez meg bonyolutabb annál, hogy bárki érthetné pontosan.
szóval ha tudjuk valamiről hogy biztosan mérgező (sugárzó), akkor nem dobjuk ki, ennyi. -
steweee #18321 amúgy ha igazad van és tényleg csak ennyi az oka akkor bocsesz. csak furcsa hogy lassan nem lesznek őserdők meg jégsapkák, és pont erre figyelnének, főleg hogy írtam hogy nem csak a jelen állapotokról beszélek , hanem mondjuk a (60-70-80 ?) -as évekről, amikor is sok nukleáris erőmű épült -
#18320
Meg különben is hogyan hogyha kérdést sem teszel fel jóformán???
"illetve lehet e oka a tengeri állatok védelme (több ezer méteres mélységről beszélünk, ahol már igen ritka, vagy egyáltalán nincs életforma) és a godzillák megjelenésétől való félelem arra, hogy nem ezt teszik"
Nem az ember állatot védik csak ezen intézkedésekkel!!
"az elhasznált fűtőelemek óceánbaöntése okozhat e vízminőségben változást, lévén szinte elhanyagolhatóan kicsi az általa besugárzott víz mennyisége a tengervízhez képest."
Igen mert a sugárzás nem úgy működik mint a ciánszennyezés. A radioaktív sugárzásnak felezési ideje van és nem képes felszívni semmi maximum gátolni a terjedését ha hermetikusan körbeveszed
"vagy netán gazdasági megfontolások miatt, hiszen a villamos energia árába be lehet építeni a használt fűtőelemek tárolási költségeit is, amit nyilván magasabban állapítanak meg mint a tényleges költség, tehát profitorientált intézkedés lenne mint mondjuk az olajbiznisz sok aspektusát tekintve?"
Ez annál veszélyesebb téma ugyanis a radioaktív szemét nem csak régiót terhel hanem könnyen a teljes Földgolyót bárhol is legyen lerakva a világon.
A többi okát meg leírtam csak baromira nem tudsz olvasni... -
steweee #18319 ok. tehát akkor kijelenthető hogy olcsóbb megoldásként csak azért nem dobják a vízbe, mert annyira szennyező hogy még a viláóceán szintjén is mérhető szennyező hatása lenne? elfogadom hogy így van, csak számomra furcsának tűnik a méreteket összehasonlítva. azért az óceán elég nagy.
másik kérdés hogy még az olyan nyomorult országok is mint mondjuk kína (tényleg nekik van nukleáris erőművűk, mert ha nincs akkor rossz a kérdésem) nem lehet hogy titokban ők mégis tengerbe süllyesztenek fűtőelemeket? mert ők nem a környezeti ártalmaktól való félelmükről híresek -
#18318
Én is tőled hogy néha a nyilvánvalót sem fogod fel... Pedig magyarul beszélek.. de a személyeskedést hagyjuk megint te kezdted... -
#18317
Roppant egyszerű: az urán nehézfém, ami ugye nem túl egészséges, tehát ha leszóród a tenger fenekére, akkor szépen összeszenyezed - nem a sugárzás tehát az egyetlen probléma.
A másik probléma az, hogy a kiégett üzemanyagrudakban nem csak urán van, hanem sok más, igen veszélyes izotóp, ami elég kemény. -
steweee #18316 ez megint nem a kérdésre válasz, de mindegy. ha van vki aki ért is hozzá és veszi a fáradtságot hogy értelmesen válaszoljon, azt megköszönöm. részemről téma kimerítve.
18314 - "... víz minőségében"
a csacska kis véleményről annyit, hogy sztem te nem értetted meg mit írtam az előző hozzászólásban. én nem azt mondtam hogy simán a tengerbe kellene dobni a cuccot hanem az volt a kérdés, hogy miért nem oda dobják. mint ahogy nem tartják be a légszennyezési kvótát sem, ahogy még mindig ciánnal bányásszák az aranyat sokhelyen, ahogy a gyárak, főleg kínában simán a folyóba engedik a mérgeiket, ahogy sok helyen európában tisztítatlanul ömlik a városi szennyvíz a folyókba, tavakba és tengerekbe...
amúgy az ilyen nagyszabású hozzászólásokat tőled már megszoktam.
tehát a kérdésem mégegyszer:
az elhasznált fűtőelemek óceánbaöntése okozhat e vízminőségben változást, lévén szinte elhanyagolhatóan kicsi az általa besugárzott víz mennyisége a tengervízhez képest.
illetve lehet e oka a tengeri állatok védelme (több ezer méteres mélységről beszélünk, ahol már igen ritka, vagy egyáltalán nincs életforma) és a godzillák megjelenésétől való félelem arra, hogy nem ezt teszik?
vagy netán gazdasági megfontolások miatt, hiszen a villamos energia árába be lehet építeni a használt fűtőelemek tárolási költségeit is, amit nyilván magasabban állapítanak meg mint a tényleges költség, tehát profitorientált intézkedés lenne mint mondjuk az olajbiznisz sok aspektusát tekintve?
vagy más oka van ? -
#18315
NEm tudom lehet nem értetted amit megpróbáltam leírni az előbb. Azért mert fokozottan sugárzó a sűrített rádioaktív hulladék. Olyan koncentrációjú a sugárzás hogy ha szabadon van hagyva jó pár kilométeren minden megdöglik és ez visszaforogva az élővilágba ez ránk is kihat. nem véletlenül nem vadásznak vadra csernobil kornyékén. Pedig ott azt a kevés urániumot ami megmaradt az erőműben igen tekintélyes méretű betonkoporsóval fedték el. Azért ássák a föld mélyére betonkuckóba mert így lehet elnyomni a sugárzás hatását. Különben 90-100 kilométerekre el lehet érezni az ilyen anyag hatását...
Mióta az első atombomba elkészült tisztában vannak azzal a tudósok, hogy a láncreakcióra nem lépett sűrített uránium milyen fokozottan veszélyes. ÉS éppen ezért nem is dobják ki akárhova mint a laposelemet. Szerinted az atomerőművekben a fűtőrudak hűtővize miért zárt rendszerben van? miért nem keverik vissza a folyóba ahonnan kivették?? mert valószínűleg símán megölne mindent lévén fokozottan sugárzó...
"amúgy nem valószínű hogy pár a világóceánhoz képest porszemnél is kisebb sugárzó elem bármilyen észlelhető elváltozást okozna a víz minőségében"
Ez legyen csaka saját véleményed és ne tényként állítsd. egyébként meg valószínű, hogy igen méretes változást okozna a tengervilágban csak még éppenséggel gőzünk sinc, hogy mit. ÉS jobb ha soha nem jövünk rá de valszeg a többfejű sok lábú természetellenesen mutálódó utódok ide tartoznak. -
steweee #18314 egyetértek hogy a környezetszennyezést a lehető legkisebbre kellene csökkenteni, de a kérdésem elméleti volt. a politikai vezetés általában kevés országban fektet hangsúlyt a környezetvédelemre, ha az magas költségekkel jár. ha nem így lenne, akkor nem irtanák ki az őserdőket, nem haltak volna a ki állatfajok, nem lennének ilyen mértékű mérgesgázkibocsátás és folyóvízszennyezés, nem vadásznák a bálnákat sé a fókákat és még lehetne sorolni.
és a probléma sem újkeletű, holott akár csak 10-15 évvel ezelőtt közel nem volt ilyen előtérben a környezetvédelem, hiszen nem volt ennyire látható és közvetlen veszélyt jelentő az éghajlat és klímaváltozás, a tengerszint emelkedése, a szennyezett levegővel kapcsolatos problémák. tehát ez nem magyarázat rá.
szóval mi lehet a valódi nyomós indoka hogy betonsilókba temetik az elhasznált fűtőelemeket ahelyett, hogy tengerbe süllyesztenék?
amúgy nem valószínű hogy pár a világóceánhoz képest porszemnél is kisebb sugárzó elem bármilyen észlelhető elváltozást okozna a víz minőségében -
#18313
Csak a litoszféra 50-70-90 km-es attól fűggően, hogy szárazföldi kéreg, vagy óceáni. A föld sugara kb 7ezer km. Ebből levnjuk a belső magot, akkor is legalább 5ezer km. Ez a réteg azért csak elnyeli a sugárzást :) -
#18312
lásd ruszki tengók esete az északi vizeken..... :( -
Cat #18311 egy viziturás mondást tudnék idézni: "a folyóba szarunk, a szart megeszik a halak, a halakat mi, majd ismét a tengerbe szarunk..."
Szóval az ott több száz, több ezer évig aktív, beépül a kagylók, rákok, kis halak szervezetébe, majd azokat megeszik a nagy halak, azokat meg mi. -
#18310
Talán mert nem volna jó, ha a világra támadna egy godzilla? -
#18309
Szerintem azért mert a víz felszíne alatt is van élet még 3-4 ezer méteres mélységben is. És igen a föld magja sugároz csakhogy nem ugyanilyen módon és a föld magjának azért jó vastag (párszáz kilométeres) fém/föld/közet védőburka van. Tulajdonképpen a betonozott ódú ugyanazt a célt szolgálja mint a földmag védőburka. elszigeteli a sugárzást a élőktől (nem beszélve arról, hogy a tengerben a víz sugárszennyezetté válik és az áramlatok segítségével ez szépen elterjed az egész felszínen... Ez a saját véleményem. -
steweee #18308 nem igazából haditechnikai kérdés, de talán belefér, úgysem nagyon pörög a topic. szóval a kérdés az lenne, hogy a kiöregedett urán fűtőelemeket miért nem lehet egyszerűen a tengerbe süllyeszteni, mondjuk egy olyan helyen ahol legalább 3-4000 méter mélység van a tengerfenékig. az a sugárzás onnan még feljöhet ? illetve mivel maga a föld magja is sugároz, ez miért nem jó megoldás? miért kell drága földalatti betontárolókat építeni neki ? -
#18307
Közben a Militaryphotos-on kinyomozták a hír forrását: Ria Novosti orosz hírűgynökség.
