95125
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#26591
Mg az lenne a kédées, hogy a mechanikusan kitérített antennájú radarok igenis mérehető idő alatt pásztázzák be a keresési zónát, teáht nem lát mindenhol egyszerre a radar kereséi tartományában. A AESA és PESA egyszerre látna az egész keresési tartományban? Az elektronikus eltérítéssel elivleg lehetővé válik, hogy néhány század sec alatt végigpásztszázza az egészet? -
#26590
tud valaki a jövőhétvégi Csobánkai programról valamit? tényleg elmarad? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#26589
AESA: Több száz, vagy több ezer apró modulból álló radar, ahol minden egyes modul maga állítja elő az adott rádiófrekvenciás jelet.
PESA: Egy rádiófrekcvencia forrás jelét bontják szét többfelé, amiket kis modulok irányítanak akár több felé is.
A PESA előnye az, hogy egyszerűbb és olcsóbb. Hátránya, hogy egyszerre csak egy frekvencián sugározhat (AESA esetén a modulok egyenként más-más frekvencián is dolgozhatnak).
Az igazság az, hogy e téren nemrégen még én is tévhitben éltem, a legtöbb fázisvezérelt radar PESA, és nem AESA radar, így például a MiG-31 Zaslon radarja is. AESA radar például az F-22A AN/APG-77-ese, vagy az F/A-18E/F AN/APG-79-ese, illetve a Zsuk-AE (MiG-35). -
bgabor #26588 Hát pedig az az oldal eddig mindig finoman szólva pontatlannak bizonyult. Amolyan háború-bulvár cucc. -
#26587
Cifu segítenél megérteni valamit? Mi a difi az AESA és a PESA radar között. Az AESA-t mindenhol taglalják, de a PESA-t nem... Mi annak a fizikai alapelve? Hogyan lehet PASSZÍVAN eltéríteni valamit? -
#26586
US hadigépezet..... -
Army1990 #26585 Kösz az infókat.
Ezért is szeretek ezen a fórumon bóklászni, mert sok érdekes dolgot lehet itt olvasni amelyek különböző helyekről származnak, így egy összetettebb képet lehet kapni az egészről.(Persze van 1-2 hibás infó de azt a többiek a legtöbbször kijavítják).
A Háborúművészetét elég pontos oldalnak tartom, de persze ők sem írhatnak le mindent. -
#26584
Ezt az egész elektromágneses páncélzat dolgot szerintem vagy akarattal, vagy akaratlanul, de félremagyarázták. Először is, a legtöbb hajó elleni rakéta/robotrepülőgép nem sima kumulatív fejjel rendelkezik, hanem általában un. formázott robbanóanyaggal, ennek lényege, hogy a robbanás ereje előrefele hasson, illetve e kettő kombinációjával. A másik, hogy annyira erős elektromágneses teret létrehozni, hogy egy többszörös hangsebességel haladó kumulatív sugarat jelentősen el lehessen téríteni, esetleg teljesen felbomlasztani, nos ez nagyon vad dolognak hangzik, arról nem is szólva, hogy csak egy kis területre kellene koncentrálni a használatát, vagyis szekciókra bontani a páncélzatot, megoldani azt, hogy tudni lehessen, hova is csapódik be a rakéta, mikor kell aktiválni a rendszert, stb. Harmadrészt, a hajókat eleve ilyen páncélzattal felszereltre kellene tervezni, utólag nem nagyon tudom elképzelni, hogy ráaplikálnak egy ilyen kiegészítő részt a teljes hajótestre és annak felépítményére. A legszebb pedig az, hogy nem igazán tudom elképzelni, hogy is aplikálják fel mindezt a fedélzetre illetve a felépítmény tetejére, tudnillik jópár hajó elleni rakéta/robotrepülőgép felülről támad. Felülről támadás esetén ráadásul a radarok, rádiótechnikai antennák és egyebek nem is igazán védhetőek, hiszen nem "látnának" keresztül egy ilyen többrétegű fém páncélon. Szóval én ezt az egészet csak egy bulvárszintű dolognak tartom. Valószinüleg arról lehet szó, hogy a haditengerészet egy kutatócsoportja vizsgálja, hogy lehetne a kumulatív sugarat erős elektromágneses mezővel eltéríteni vagy szétoszlatni. Aztán e köré valaki felépített egy lehetséges felhasználási lehetőséget, amit aztán a különféle híroldalak átvettek... -
harcu #26583 Ezzel csak az a gáz, hogy ha már páncélzat, akkor acél, a víz meg nem arról híres, hogy rosszul vezeti az áramot, tehát a komplett hajótestet szigetelni kellene. Az első arra járó rakéta azonnal rövidre zárna a megszűnt szigetelés miatt a tengervízzel, ami nem tenne túl jót a reaktor lelkivilágának, miszerint mostantól a komplett Csendes-óceánt neki kellene ellátni elektromos árammal, és esetleg depresszióba esne, és megöngyilkolná érte magát. Ezt viszont a hajón tartózkodó embereknek esne rosszul, akik onnantól fogva nem a szokásos amcsi optimizmust sugároznák az eseményt rögzítő TV kamerák felé.
Ha meg csak a hajótest tetejánek síkja feletti dolgokat páncéloznák, akkor az lényegében nem sokat érne, mert a rakéták célpontjai nem elsősorban a parancsnoki hidak, hanem a hajótest, ahol van esély akkora lyukat ütni, hogy a beömlő tengervíz miatt elsüllyed a hajó. -
#26582
Tádzsikisztán zászlaja hasonló, mint a magyar, igaz a képeken látható BMP-2-eseken nem jók a zászlók, mivel elvileg a középső fehér résznek elvileg vastagabbnak kellene lennie, mint a piros és a zöld sávnak.
A #26576-os hozzászólásban kinai Type 92-es APC-k láthatak. -
Army1990 #26581 Hogy mik vannak:
Elektromágneses páncélzatot fejlesztenek az amerikaiak -
Szabi1991 #26580 #26571 -
kek003 #26579 Igazad van, a csillag közepén lévő karaktert néztem orosz L betűnek :) -
Ren #26578 Hol látsz ezen ciril feliratot? Amúgy ezek szerintem kinai WZ551/ZSL92-es APC-k/IFV-k -
#26577
Kicsit lejjebb értekeznek róla a hozzászólásokban. Ott valami BTR-90-est emlegetnek. De az orosztudásom itt ki is fújt... :-D -
kek003 #26576 Leragadtam az előbb ajánlott Békemisszió 2007-es képeknél, és itt látom ezt a BTR szerű valamit, ami nem az, de cirilbetűs felirata van.
http://www.webpark.ru/comments.php?id=26661
Tudja valaki?
![]()
-
ricsidi #26575 Valszeg AN-26. Más úgy sincs. -
bgabor #26574 Naná! :-) -
#26573
Hmmm...valami jó kis összeesküvés-elméleten kezdtél el agyalni egyből, mi? :-) Talán valami titkos fegyvert, vagy UFO-roncsokat :-D -
#26572
az Arena miféle eszköz? -
Szabi1991 #26571 én nem láttam de gondolom ez :) -
MuldR #26570 A legcsavaros az milyen szallito volt? Nem birtam beazonositani. -
kek003 #26569 Nem tudom láttátok-e már ezeket a képeket.
A csekély orosztudásom alapján ezek a Békemisszió 2007-en készültek, ami orosz-kazah-kirgíz-kínai-tadzsik-üzbég részvétellel zajlott.
Jók a "magyar zászlós" BMP-k :)
http://www.webpark.ru/comments.php?id=26661 -
#26568
na most egy p-t elírtam 
sry
-
#26567
Grippen? Az milyen gép? :) -
#26566
itt is, én ezeket láttam: 4db Mi-24, 5 Grippen, 2 Mig-29 + a szállító gép, meg még 2 nem tudom micsoda még 1 szállítógéppel, Bp. III ker -
Ren #26565 Aug 20-re gyakorolnak -
#26564
A DS story már egy komplett szappan-opera. Itt egy jó kis kritika erről a műsorról. -
bgabor #26563 Vazze, most repült el a házunk felett (Bp,19.ker) egy kétlégcsavaros teherszállító, két MiG-29-es és öt Gripen kísérte!
Mi a rákot vihetett? -
SZU #26562 Akkor lol... -
MuldR #26561 Pedig a kormanyorok vezetoje nyilatkozta valamelyik ujsagnak elegge keseregve. -
SZU #26560 A nem dragon skin rendszerű mellények ezt hogy viselnék el?? -
SZU #26559 Ezt azért nem erősíteném meg! Lévén a Parlamentbe is bejárok néhanapján.
A kormányőrök objektum védelm mellett személyi védelmet is ellátnak. -
#26558
A hírek szerint 2008 végén már repülhet a prototípus. Kiváncsi leszek rá.
2004 körül repültek fel az első hírek erről a rejtélyes új orosz "szuper-vadászról", amit PAK-FA jelöléssel illetnek. Mondani sok szépet mondtak róla eddig is, de ugye az orosz tábornokok és admirálisok szavait nem kell kőbe vésettnek tekinteni. Emlékeztetőleg azt is bejelentették, hogy a Szuhoj S-37-es nyerte az MFI tendert, és többszáz példányt rendelnek belőle. Ekkor kapta meg a Szu-47 jelölést a gép. Majd pár hónappal később már arról olvashattunk, hogy az orosz védelmi minisztérium egy "össznépi" vadászrepülőgép-programot képzel el, amiben a MiG, a Jakovlev is részt vesz a Szuhoj irányítása alatt (esetleg összeolvasztva őket egyetlen hatalmas céggé, amiről azután többet nem is lehetett hallani a heves reakciók miatt). Szóval várjunk türelemmel. Végülis a Lada osztályú tengeralattjárók is megvalósultak, elöbb-utóbb a PAK-FA is szárnyra kellhet. -
#26557
Hogy a T-90-es lenne a világ legjobb harckocsija? Azért én ennyire nem mennék messzire. Jó kis harckocsi lehet, komoly aktív és passzív védelemmel. De viszont ha a Shtora és az Arena rendszerrel szerelik fel, akkor emiatt nincs reaktív páncélzata, így pedig csak egy viszonylag vékony páncélzat védi csak a 25, 27, 30, 35 és 40mm-es gépágyú lövedékkel szemben - amilyenekkel a nyugati lövészpáncélosok többsége van felszerelve. Odáig nagyon szép, hogy az ellenséges harckocsik és pct. rakéták ellen felvértezték, de cserébe gyengítették is a védelmét sajna-bajna...
Amúgy a videón látható legtöbb T-90-esen csak Kontakt-5 reaktív páncélzat és Shtora-1 ECOMDAS látható, Arena nem. -
#26556
Nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények figyelembe vételével is készültek azok a fegyverek, amiket össze akarsz hasonlítani. Nagyon szép, hogy milyen jó optikai eszközei, rádiói, intercomja és lövegei voltak a német harckocsiknak, csak azt is nézni kell, hogy miért is ilyenekkel szerelték fel őket.
A szovjet és az amerikai szemlélet is az volt, hogy olcsón, nagy tömegben gyártható fegyvereik legyenek, amiket a kezelését a vidéki parasztgyerek is el tudott sajátítani néhány napos gyorstalpaló kurzusokon. A Sherman és a T-34-es ilyen volt. Egyszerű, megbízható, kicsit faragatlan, de kellően hatékony arra, amire kitalálták. Emlékeztetőleg: a T-34-esekkel való első találkozás sokkolta a németeket 1941-ben. Guderian egyenesen a rabja lett a T-34-esnek, miután 4 ilyen szétverte a saját harckocsijait. Mindezt megfelelően kordinált parancsoki lánc hiányában vitték végre az orosz muszkák. Bizony, akkor, 1941-ben a T-34-es és a KV-1-es volt a legjobb harckocsi a harctéren szerény véleményem szerint.
Azon kár vitázni, hogy 1 vs 1-ben melyik a jobb 1944-ben, '45-ben: persze hogy a német. Csak éppen a német harckocsit háromszor annyi munkaóra árán (hasracsapás) gyártották le, a személyzet kiképzése hosszadalmasabb volt, és a harckocsi megbízhatattlanabbra sikerült. Az oroszok viszont onthatták a T-34-esek armadáját, amelyekre rövid idő alatt ki tudták képezni az embereket. Nem véletlen, hogy Guderian is a nehéz harckocsik helyett inkább a rohamlövegeket eröltette (Guderian-kacsáknak csúfolták azokat a Pz.IV.-es alvázra épített rohamlövegeket, amelyek hosszú csövű 75mm-es pct. ágyút kaptak, igaz nagyon hülyén néztek ki, és kissé "fejnehezek" voltak, de nagyon hatékonynak bizonyultak a harctéren, és nem mellesleg gyorsaban, egyszerűbben lehetett őket gyártani, mint egy Panthert).
[center]![]()
Jagdpanzer IV./70, avagy a "Guderian Kacsa" -
Lacusch69 #26554 Én 3 hét múlva megyek az Olymposzhoz, tavaly ugyanott szinte napi rendszerességgel volt F16-os légibemutató, a hegy lábánál kitelepült hk. egység M60-asokkal, illetve a kisebbik skiathosi kikötőben egy emlékműnek kiállított torpedó. Ha sikerül érdekesebb képeket csinálni, felteszem a netre. -
#26552
Na, nyaralásból back. Rövid jellemzés: Korfun egy fia haditechnikai jellegű eszközt láttam, az pedig parti őrség festésű, svéd eredetű CB90-es gyors partmenti hajó volt.
@Hancu:
A Messzer 109-esek gyártását is csak akkor indították be itt, amikor a szövetségesek nekiálltak szétbombázni a német gyártást.
Nos ennél egy kicsit összetettebb azért a képlet emlékeim szerint. Anno az 1930-as években több kisebb német-barát nemzet, mint Finnország, Románia vagy Magyarország küzdött azért, hogy a legújabb német gépeket, illetve azok licencgyártási jogát megvegyék. A német Légügyi Minisztérium azonban egész egyszerűen nem volt hajlandó a legújabb, rendszerben lévő, vagy oda készülő típusokat átadni bárkinek is. Emiatt ezen országok általában Olasz, esetleg Francia vagy Angol repülőgépeket szereztek be. Mi az Olasz érát erősítettük, ugye a Re2000 "Héja" vadászgépekkel és a Caproni bombázókkal. Szóba került a He112-es gépek rendszeresítése, de a németekre, mint fegyver-beszállítókra ebben az időben úgy tekintettek, mint megbízhatattlan és kiismerhetettlen tényezőkre, ezért nem is volt jellemző semilyen német fegyver a német határokon kívűl. 1941-ben Németország rájött, hogy elhibázott lépés volt tőle, hogy nem foglalkozott egyáltalán azzal, miféle fegyverek is vannak a potenciális fegyvertársainál, csatlósainál. Gyakorlatilag mindenki másféle fegyverrel rendelkezett, másféle doktrinát képviselt. Ekkor érkeztek az első Me-109D-k Magyarországra, és kapta meg a Me-109 és a Me-110/210 licencgyártását is. Német szemszögből a licencgyártás kiadása érthető lépés volt: a saját gyáraik már így is csúcsra voltak járatva, természetesen a bombázások veszélye is belejátszott a döntésbe, de inkább az, hogy a magyar gyárak egyfelől a Magyar Királyi Légierőt, másfelől "túlgyártással" a német légierőt erősítették. Ha nem teszik meg, akkor vagy elfogadják, hogy a magyarok nem fognak túl nagy segítséget jelenteni a levegőben, vagy pedig ők adnak át gépeket a Magyaroknak a saját gyártásukból. Nem szabad elfelejteni, hogy a németországból ide érkezett első Messzerek második vonalbeli D és E gépek voltak, nem a legfrissebb változatok.
A harckocsik licencgyártása esetén nem szabad elfeledkezni arról, hogy Magyarország ha akart volna sem tudott volna Párducokat gyártani nagy sorozatban. Egész egyszerűen nem volt meg rá a megfelelő gyártástechnológia. Az összes magyar harckocsi, páncélautó és rohamlöveg szegecselt páncélzattal készült, sem az öntés, sem a hegesztés terén nem volt olyan gyártástapasztalat, ami lehetővé tette volna a modern harckocsik gyártásának gyors beindítását. Az meg elég egyértelmű volt, hogy a magyarok kérhették a legmodernebb Párduc és Tigris harckocsikat, de azokat mégis inkább a német erők, azok közül is főleg a kiemelt egységek kapták meg. A 44M Tas prototípus gyártása folyamán az egyik fő probléma a megfelelő gyártástechnológia kiforratlansága volt tudomásom szerint. Ha valóban komoly gyártási és fejlesztési terveink lettek volna, akkor sokkal többet kellett volna ezekre áldozni, és sokkal jobban kellett volna őket védeni (lásd a WM23 Ezüst Nyíl II. alulpontozása a Bf-109G-k licencgyártásával szemben). Magyarország azonban sem politikai, sem gazdasági szemszögből nem erőltette túl a dolgot, már az is szép eredmény ugye, hogy a Király-géppisztoly és a Gebauer-géppuska sorozatgyártásáig eljutottak. -
Lacusch69 #26551 Ez nem teljesen így volt, mert pont a németek kezdték el szorgalmazni '43-ban, hogy a magyar hk. gyártás térjen át Pantherek részegységeinek gyártására. A vezérkarnak ez nem tetszett, és a magyar 44M Tas hk-t akarták gyártani, ami egyébként a Pantherhez hasonló felépítésű lett volna.
Egyébként 1 példány már -a torony nélkül- készen volt.
Milyen lett volna? Én már leírtam, mihez hasonlítanám, ezzel lehet egyetérteni és nem egyetérteni...
-
Lacusch69 #26550 Max. este iszom, akkor is legfeljebb 1 sört... :)
Egy-az-egyben összehasonlítás nemcsak számszerű adatok alapján értendő.
Értékelj olyan szubjektív szempontokat is, mint célzóberendezés, rádió minősége/hiánya, személyzet képes-e 24órás harctevékenységre, zimmerit alkalmazása, stb...
(Különben Harcu nagyjából ráérzett...)
Apropó, ha már T34: hány darab is került veszteséglistára? Ne mondd azt, hogy minden egyes példányt 3 Tiger és 4 Panther összehangolt munkája nyomán kellett nagyolvasztóba vinni...
