95127
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
bgabor #27994 Szerintem még annyira sem tartják megbízhatónak őket illetve az ottani helyzetet, hogy 20 éves amerikai cuccokat adjanak nekik. -
horthy #27993 Egy másik témához visszatérve !
Én nem értem az USA-t miért nem ad a vele szövetséges iraki hadseregnek amerikai fegyvereket ? Van annyi hidegháborús maradvány M60A1 , M60A3 , harckocsi M113 lövészpáncélos , repülők , csupa régi fegyver lezsirozva raktáron vagy kirakva a szabadba plusz még egy csomo M-16A2 stb kézi lőfegyver . Ha ezek elpusztulnak harcban akkor csak annyi lesz a baj hogy nem a rozsda eszi meg öket ( nem kár értük ) ! Ezekre is ki lehet képezni az arabokat ( lásd törökország ) . Igy legfeljebb ha lelőnek egy iraki katonát az AMD-65-el akkor az AKM-63-at vagy kinai AK-t használó gerillának biztos lesz löszerutánpotlása , nem kell kérni Irántól vagy Sziriától ! -
lopbisz #27992 tor-m1 ről volt itt teszt? Keresőbe írom, de semmi nem ugrik elő :(. Egy részletesebb ismertető nem lenne rossz :) -
#27991
kórházban a héten volt katasztrófa védelmi gyakorlat. -
dara #27990 Szirénák vannak gyakorlatilag is. Arra viszont nem nagyon emlékszem, hogy valaha kipróbálták volna őket az utóbbi 30 évben mifelénk. -
#27989
a kiképzés kezdete :) -
Zenty #27988 mivel rólunk van szó kétséges. De elméletileg van gyakorlat csak nem kapcsolják be mondjuk hanem a szervezést stb. gyakorolják. Egyébként szerintem még mindig vh 2 szintü riadó cuccaink lehetnek. Ilyen tekerő gurblis :D -
#27987
és ezek gyakorlatban is müködnek? mert azt tudom, hogy az osztrákoknál párhavonta ellenőrzik, néha át is hallatszik a határon. de mo-n esetleg paks-ról tudok, ahol ki szokták próbálni. -
Zenty #27986 elméletileg van, és a katasztrófa védelem a felelős. -
#27985
még egy kérdés. tudom, nem pont haditechnikai tárgyú, de máshova nem tudom írni, ti meg csak tudjátok.
van magyarországon a vásorokban felszerelve légvédelmi sziréna? vagy ha esetleg bombatámadás/katasztrófa történne, hogy jeleznének a népnek? -
#27984
rohadt jó honlap. köszi. -
#27983
Nem kéne a saját reflinkeddel szemetelni a fórumot, távozz hát a picsába :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#27982
Őszintén szólva nem tudom, hogy milyen alapú füstgránátokat használtak a németek a II.Vh-ban. Vannak erősen toxikus köd ill. füstképző anyagok (pl. titánium-tetraklorid, foszfor, zink-klorid), ezek tényleg erősen mérgezőek, és a kloridok általában erősen irritálóak, valamint megtámadják a légutakat.
A mai ködgránátok jó része viszont enyhébb anyagokat használnak, részben éppen azért, mert az elvileg az ellenség szeme elől elrejtendő csapatokban tehetnének kárt így... -
#27980
Szívesen. 
-
SZU #27979 Úgy tudom a mai ködgránátok is tüdő embóliát (vagy mit) okoznak, ha zárt térbe dobják be és ott lélegzik be töményen! -
#27978
és a 2. vh-ban alkalmazottaknak? pl amit a németek használtak? azt olvastam, hogy belélegezve 20 percen belül ölt. -
#27977
A ködgránátoknak semmi.
A kipufogóba fecskendezett gázolajnak (harckocsiknál, harcjárműveknél) persze a szokásos égéstermékek miatt azért akad. -
#27976
nekem lenne egy olyan kérdésem, hogy az álcázófüstnek, amit manapság használnak, van valami káros hatása az emberi szervezetre? -
#27975
Durván 5-7 másodperc kell a lézersugárnak ahhoz, hogy egy rakéta burkolatát átégesse, ehhez a lézersugárnak ugyanazt a pontot kell megvilágítanija ezen idő alatt. A rakéta nem fog kitérő manővereket végrehajtani emelkedési fázisban, de egy repülőgép pilótája nyilván egyből kifordul valamerre, ha azt észleli, hogy olvadozik a gép körülötte.
A másik probléma az időjárás. Noha a YAL-1A ugyan akár több száz kilométeres effektív lőtávolsággal rendelkezik, elviekben a felhők felett repül, és megvárja, amíg a rakéta is elhagyja a felhőréteget (addig radarral követi). Namost itt a probléma, egy repülőgép nem fogja azt a kedvességet megtenni, hogy ne használja ki a felhőket, mint pajzsot a lézer ellen (a felhőkben a lézer energiája elnyelődik, ezért nem lehet rajta átlőni).
Elviekben igen, használható a YAL-1A repülőgépek ellen is, de nagyon sok tényező korlátozza ilyen téren a használhatóságát, arról nem is szólva, hogy max. 6-8 lövést tud leadni, utána pedig mehet vissza a bázisra újra feltölteni a lézer kémiai tartályait.
Az USAF jelenleg szilárdtest lézerekben gondolkodik, de az még legalább 10 év... -
#27974
A két kűlső szárnypillonra lehetet 1-1 darabot felakasztani. De őszintén szólva nem nagyon találtam olyan képet, ahol F-5E Sparrowot cipel... -
#27973
Lenne egy érdekes kérdésem. A B-747 gépből most is fejlesztés alatt álló gép, ha le tud lőni emelkedési fázisban elvő ballisztikus rakétát, akkor mi gátolja meg, hogy ezt repülőgépekkel is megtegye? -
#27972
Hej, kösz az infókat, NAGYON hasznos dolgok vannak benne!
Az F-5E gépnél a Sparrow az nagyon elméleti lehetőség, vagy ezzel gyakoroltak is rendszeresen? Melyik felfüggesztőre lehetett rakni és mennyit? Magpróbálom magam megtalálni, de szerintem nem fog összejönni, eddig fogalmam nem volt erről a képességről! -
#27971
- Észak-koreának milyen MIG-21 verziói voltak a '80-as évek végén? Volt MF és PF verziókon kívűl bisz?
PF/PFM gépeik voltak, ~80db. A Bis-eiket az 1990-es években vették, illegálisan Kazaksztánból (Borat biztos akkor lett híres. :)))
- 86-ben vettek MIG-23ML-t. Ezeken vajon volt bármiféle modifikáció?
Semmi tudomásom szerint.
- Q-5-ös gépmennyiségről kétféle adat, vagy 40 és 150 szokott lenni. Erről ki mit tud?
A megbízhatóbb források inkább 40-et említenek.
- J-6 repülőgépből radaros altípusuk volt vagy nem?
F-6B nappali vadász, csak az ágyúhoz való tűzvezető radarja van, nem "normális" kereső üzemmóddal is rendelkező radarja.
- Dél-Korea az F-5 gépből milyen arányban alkalmazott A és E variánsokat '80-as években? A kettő között mi volt az eltérés? Vajon mindkettőn volt chaff/falre és RWR?
~90db F-5A/B (eredetileg 88db F-5A és 30db F-5B-t kaptak, ezeket az 1980-as években az F-5E/F és KF-5E/F gépek kiváltották, az F-5A/B-k kiképző századokhoz kerültek, az F-5A/B-knek nem volt sem radarjuk (csak radar távolságmérő a gépágyúk irányzórendszeréhez), sem RWR-jük, sem ECM-ük, sem Chaff/Flare szórójuk, csak AN/APX-46 IFF rendszerük)
~10db RF-5A (eredetileg 8-at kaptak, de az 1980-as években több F-5A-t átalakítottak felderítőgéppé)
223db F-5E/F (AN/APQ-159 radar, AN/APX-72 IFF, AN/ALE-29 chaff/flar szóró (30 chaff és 15 flare), ALE-40 ECM, ARN-46 RWR. Korea licencben gyártotta le az utolsó szériát, ezek 48 KF-5E + 20 KF-5F jelöléssel készültek el)
Az F-5A egy olcsó gép volt, főleg földi támogatásra, a légi harc sokadlagos feladat volt, így nem volt rendes radarja (radar távolságmérője volt a gépágyú irányzórendszeréhez).
Az F-5E esetében már elvárás volt a légiharc képessége is, így felszerelt rendes radarral, megkapta a Sparrow indításának és rávezetésének a lehetőségét is, a törzset meghosszabították, több üzemanyagot szállított, a szárny bekötésénél LERX-et alkalmaztak, erősebb hajtóművet kapott, stb.
- A fenti kérdés F-4DSK és ESK gépekre is igaz, sőt az USAF F-4E gépre is ez lenne a kérdés.
~60db F-4D (AN/APQ-109A radar, AN/APR-36/37 és ALR-69(V)2 RWR, nincs beépített ECM, ALQ-87, ALQ-101 vagy ALQ-119 külső ECM konténer lehetséges)
~55db F-4E (AN/APQ-120 radar, AN/APR-36/37, AN/ALR-46 és ALR-69(V)2 RWR, AN/APX-80 IFF, nincs beépített ECM, külső ECM konténerek lehetségesek (ALQ-119, QRC-80-01, ALQ-131, ALQ-184).
Az F-4 változatok közötti különbségekért olvasd el az F-4 ismertetőmet. -
#27970
Na lenne megint pár kérdésem az okosakhoz.
- Észak-koreának milyen MIG-21 verziói voltak a '80-as évek végén? Volt MF és PF verziókon kívűl bisz?
- 86-ben vettek MIG-23ML-t. Ezeken vajon volt bármiféle modifikáció? (chaff/flare pl. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy normális harci gépre kell ilyen..)
- Q-5-ös gépmennyiségről kétféle adat, vagy 40 és 150 szokott lenni. Erről ki mit tud?
- J-6 repülőgépből radaros altípusuk volt vagy nem?
- Dél-Korea az F-5 gépből milyen arányban alkalmazott A és E variánsokat '80-as években? A kettő között mi volt az eltérés? Vajon mindkettőn volt chaff/falre és RWR?
- A fenti kérdés F-4DSK és ESK gépekre is igaz, sőt az USAF F-4E gépre is ez lenne a kérdés. -
#27969
Annyira nem volna rossz, ha a háttér is sötét volna, nem ilyen fehér. De nekem inkább az ilyen digit álcaminta jön be, persze ez is csak valami értelmesebb háttérszínnel nézne ki jól. -
#27968
Najó, kivettem, csak láttam máshol, aztán gondoltám vala, hogy kipróbálom itt is. :) -
#27967
broáf :| -
#27966
Érdekes lett a topik :DDD camo-ba öltözött :D -
Ren #27965 Ezzel több probléma van: egyrészt a The Sun irta, ami olyan mint a Blikk csak sokkal rosszabb :) Másrészt első nekifutásra egész jól hangzik, de ha jobban belegondol az ember, akkor rájön hogy annyira nem egyszerű a dolog. Mert ha egy sik felületre kivetíted a mögötte lévő táj képét, az csak bizonyos szögből lesz hihető, utána rögtön feltűnik hogy nem 3d-s képet látsz. Arról nem is beszélve, hogy egy mai hk alakja nem éppen ideális erre a célra. Meg pl mit csinálnak a lánctalppal, lövegcsővel, stb. Szóval szerintem ez egyelőre leginkább sci-fi és abból is inkább a fi :) -
#27964
Az alábbi linket olvasva eléggé hitetlenkedni kezdtem...mindenesetre elég érdekesnek tűnt, hogy belinkeljem. Sokminden megváltozna a harcmezőn, ha igaz, amit írnak, és használhatóvá válik a dolog...Láthatatlan hadsereg a briteknél -
dara #27963 Persze, hogy messze vannak tőle, de legalább a 43M-et már megfogják. Az alap szarcédeszek ellen meg nemhogy IED kell, hanem egy nagyobbfajta késsel (pl Fällkniven A2) is meg lehet őket semmisíteni.
A Dingo és társai meg már egy másik kategória, bár azt mondom, az Unimog-okat gondolkodás nélkül cserélném rájuk.
A Sidewinderekről: önmagában az altípus nem minden, vannak azon belűl is változatok. Pl ha minden igaz mi sem sima L-eket veszünk, hanem L/I-2-ket, amik már az alap M verziónál is jobb képességekkel rendelkeznek. (Persze Kővári nem ezt írta meg az AS-ban, hanem sima L/I-1-ekről...).
Snakeeye-t meg mintha csak a USN/USMC használna. A USAF az AIR-t. -
#27962
LOL tényleg.
Nem baj az majd a globális felmelegedés miatt egyszer elsivatagosodik ez a térség
-
#27961
Amerikai gépekről a Globalsecurity oldalán szoktak lenni, az egyes típusismertetőknél. Az Air Vectors oldalán szintén szoktak ábrák lenni a legáltalánosabb felfüggesztésekkel. -
#27960
Oh, kösz mesterem. Nem tudsz olyan oldalt ahol az egyes típusok felfüggesztési variáció fel vannak tüntetve? NAGYON kéne egy ilyen nekem. -
#27959
Hát nem tudom, ezek az autók még mindig iszonyú messze vannak attól, amit komoly páncélzott járműnek lehet nevezni... Egy Dingo 2, esetleg? :) -
#27958
hát hogy lassan sivatagi haderő leszünk, bár qrvára nincs itthon sivatag..... -
#27957
Nem rossz, de egy apróság (a nyelvtani részébe nem megyek bele, de az elején rögtön van egy szarvashiba, MI-29 van írva MiG-29 helyett):
Modernizálni nem éri meg, olcsóbb lenne újat venni az újabb MIG-29 variánsok közül. Erre viszont nem is kaptunk ajánlatot sem tudtommal.
Nono. A MIG-MAPO felajnálotta a "Turul" csomagot, Zsuk-M radarral, R-77 rakétákkal, NATO szabvány bombafüggesztő sinekkel, RD-33-III. hajtóművekkel (csökkentett füstölés és gazdaságosabb üzemanyag-felhasználás), és a szárkányszerkezet élettartamának kitolásával. Utólag tekintve ez lett volna szvsz a best-buy.
Volt az EADS-MIG felajánlás is, ebben szerepelt a NATO IFF rendszer is (igaz a legmagasabb (háborús) biztonsági protokol nélkül). -
#27956
Mert mire utalnak? -
#27955
néztétek az új honvedelem.hu lapot? valami borzalmas lett és az a sivatagi banner elég ocsmány utalás..... -
#27954
Molnibalage, itt válaszolnék, mert egymás után kétszer veszett oda a privi üzenőablakba írt válaszom (ha mellékattintok az ablaknak, a "háttérre", eltünt a privi ablaka...).
Ezen kívűl még az lenne a kérdésem, hogy az L/M Sidewinder verziók nagyon eltérnek egymástól vagy szinte ikertestvérek?
AIM-9L (1971-1982): Újabb, erősebb hajtómű, megjelenik az argon-hűtésű infrafej, új harci fej, az első vezérsíkok kettős deltaszárny alakúak, de "hegyes" végűek.
AIM-9M (1982-2003): Újabb, gyérfüstű hajtómű, külön hűtést nem igénylő infrafej, új csali-azonosító elektronika (megpróbálja kiszűrni, melyik hőforrás csali, és melyik lehet az eredeti célpont), új harci fej, lézeres távolsági gyújtó.
AIM-9S (1986-?): Az AIM-9M butított verziója, a csali-azonosító elektronika nélkül, az 1990-es évek második feléig sok baráti, közeli baráti ország ezeket kapta teljes értékű 9M helyett, mint Törökország, Tajvan vagy Ausztrália.
AIM-9P (1978-1994?): Az AIM-9J/N alapján kifejlesztett olcsó, egyszerű Sidewinder változat, amely részben átépített Aim-9B/E/J rakétákból lett legyártva. Azoknak az országoknak szánták eredetileg, akik nem voltak megbízhatóak eléggé az újabb L/M rakétákhoz (pl. Pakisztán, Irán) vagy nem tudták/akarták megvenni a drágább L/M rakétákat (pl. Brazilia). Mivel az infrafejük érintetlen maradt, a P-k csak a cél háta mögül indíthatóak, szemből nem, igaz az idő előrehaladtával pár fejlesztést megkaptak, például a P-5-ös már rendelkezett csali-azonosító elektronikával. Noha eredetileg exportra szánták, az USAF a saját B/E/J állományának egy részét felújította P-re, amiket második vonalbeli járőrözéshez, éleslövészetekhez használtak fel (az olcsóság itt is kiütközött).
Az M verzió az mennyire gyorsan terjed el?
Elég gyorsan, az 1980-as évek végén a frontvonalbeli egységeknél ez volt a standard típus, az első Öböl-háborúban mind a Navy, mind az USAF M-szériával volt felfegyverkezve.
Az is fura, hogy az AIM-9P az egy export verzió volt, legalábbis tudtommal, de mégis 12000 darab legyártásáról van infóm. Hova ment ez az iszonyatos mennyiség? Nem használta ezt az USAF "véletlenül"?
Pontosabban 21000 a legyártott P változatok száma, de mivel sok közülük átépített AIM-9B/E/J, ezért a 12000-es adat inkább az "újonnan" gyártottakat takarhatja. Írtam, hogy igen, az USAF is sok P-vel rendelkezett, de az exportmennyiség is elementális volt, ne feledjük el, hogy a nyugat barát világ nagy részébe ez a típus került eladásra.
Arról nem is beszélve, hogyha a P export verzió volt, akkor a NATO tagállom ezt használták az F-16 gépeken és Jaguaron vagy ők kaptak a '80-as években akkor igen modern M verziót is?
A Törökök például AIM-9P-ket, majd AIM-9S-eket vásároltak/kaptak. Az angoloknál viszont már az 1970-es években lehetett L, majd M Sidewindereket látni. A német Phantomok 1980-ban kapták meg az AIM-9L-eket, de a fejlettebb M-eket később sem (igaz az 1990-es években már ott volt az IRIS-T fejlesztés). A Svédek az AIM-9L licencét is megkapták az 1970-es évek végén, de az M-eket már nem (a Cseh Gripenekhez külön kellett az AIM-9M-et integrálni, mert addig a Gripenek csak az L-ek indítására voltak felkészülve). Szóval ez eléggé kesze-kusza dolog.
A készítők szerint a tripla rakétaindító sín nem elterjedt az AGM-65-höz, ezért lekorlátozták az egy függesztési ponton max. 2-re a hordozható mennyiséget. Dupla AGM-65 indítót én még az életben nem láttam és neten sem találtam. Van tripla és sima.
Pontosan, van a LAU-117, és a LAU-88. Viszont a hármas indító három rakétával elég decens légellenállást produkál, ezért sokszor csak két-két rakétát raknak a LAU-88 alá, általában a belső és az alsó sínre.
Én úgy tudom, hogy az összes "kisebb" bombából van 3 záras tartó. Azt nem tudod, hogy ezalól mik a kivételek a kazettás bombák közül? MK-20, CBU-52/58/71/98 stb. és CBU-103? (A CBU-97 típusból meg csak egy függeszthető nem?)
Helyesebben: van egy fajta hármas tartó (az USAF a 2-est már kivonta), jelenleg a TER-9A (Triple Ejector Rack). Ez képes minden, legfeljebb 1000 fontos légibombát hordozni az MK80, MK20 és CBU szériából.
Az MK-82 féklapos változtata a Snakeye az bármilyen gépre rakható vagy nem?
Amennyire én tudom, igen.