95130
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#30040
Különleges behatolás by US ARMY. -
#30039
Hát azt kétlem... Én régen halottam hangrobbanást elég sokat, de a gépeket sohasem láttuk olyan magasan repültek olyankor. Ma asszem lakott területek közelében 6-8 ezer méter alatt ilyet nem tesznek. -
tomcat1 #30038 meglehet, elég alacsonyan volt; -
#30037
tudtommal a gripenekkel gyakorlatoznak "folyamatosan" -
tomcat1 #30036 Hali, nem tudja valaki véletlenül, hogy a MiG jeinknek van-e Debrecen közelében gyakorlatozási légtér? Mert most pár perce a belváros felett hallottam őket, nagy sebességgel forgolódni, bár az alacsony felőalap miat sajnos nem láttam őket?
Talán még hangrobbanás is volt, bár olyat még sose hallottam; -
#30035
Cifu az átírt SWAT kézjeleket hol találom? -
Thanatos #30034 és magyar viszonylatba még részben igazuk is lessz, ehe :) -
#30033
Ha itt beleírom akkor kapok egy elnéző mosolyt (na ezzishüjje kategória :) -
#30032
Na itt írd bele az önéletrajzodba! :DD (tapasztalat) -
Thanatos #30031 fellendülés küszöbén? ez most valami idézet egy kabaréból? :D -
#30030
Ez igy van. És vedd hozzá még azt, hogy ha lejár a szerződésed, vagy valami miatt eljössz magadtól, az önéletrajzodban szépen mutat hogy szolgáltál a hadseregben (illetve a fegyveres erőknél, Marines, Navy stb :) mert látják hogy komoly és megbízható ember vagy. Vagyis egyfajta tisztelet övez. (mint mondjuk a tűzoltókat, tudjuk hogy igen kemény a munkájuk stb stb) Lehet hogy majd pár év múlva igy lesz ez nálunk is. Remélhetőleg. De most úgy érzem hogy a vezetés számára a hadsereg valamiféle szükséges "nyűg" amivel csak a gond van. Persze lehet az is hogy csak az én perspektívámból létszik így és valójában a fellendülés küszöbén állunk :) -
#30029
ezen elgondolkoztam egyszer kétszer. nem csak a fizetés a probléma, hanem az, hogy nem tudja a polgár, hogy mire számítson, ha belép. nem helikopterről lelógó embereket kéne mutogatni, meg rohamozó nyuszikat, hanem hogy mit csinálnak napközben, stb. ja és valahogy komolyabbra kéne fordítani a kiképzést, mert a napokban több emberrel is beszélgettem erről, egyik szerint magyarországon nincs is hadsereg, csak egy pénz-szíbó lyuk, a másik meg szívesen bevonulna, ha normálisan csinálnák.....és tényleg, ahogy nézem, nem egy karriercél mostanság a honvédség. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#30028
Apropó, ha már india, kijött az indiának szánt F-16 változat, az F-16IN borssurája. Kevés igazi újdonság van benne (kb. olyan, mint a Mirage-2000-9, ami a Rafale elektronikáját nyújtja egy olcsóbb sárkányszerkezetben, na az F-16 is egy F-35 közeli elektronikát igér olcsóbban). -
#30027
Ez összetettebb dolog.
Kezdjük a repülőgépgyártás felélesztését. A két régi motoros (Tupoljev és Iljushin) egyszerűen nem nagyon rendelkezett elegendő tőkével és technológiai bázissal egy modern utasszálító létrehozásához. Amikor a Boeing és az Airbus milliárdokat áldoz egy új típus létrehozásához, az orosz cégek nem is álmodhatnak ilyen költségvetésről. A kevés pénz lassú fejlesztést és engedélyezési procedurát jelent (ez utóbbihoz több prototípus gép kell, hogy gyorsan haladhasson, külön gép a földi tesztekhez, másik az repülési tesztekhez, megint másik az utasmentési gyakorlatokhoz, stb., lásd még Airbus A380, namost az orosz gépekből jó ha egy-két prototípus elkészült). Ami ilyen téren változás jelenthet, az a Szuhoj hátterű Superjet.
Ami a Roszoboronekszportot illeti, ott pár apróság elővezetésnek: egyedül a Szuhoj volt az a cég, amely eddig rajta kívűl köthetett üzletet. Ment is a Szuhoj szekere rendesen. Most betagozódtak, mert nem volt más választási lehetőségük. Még mindig nincs hír arról, hogy mi lesz a nagy egyesüléssel. 2006 óta mondogatják, hogy egy szuper-cégbe vonnák össze a MiG-et, a Jakoljevet, a Szuhojt. Nem tudni, hogy ebből lesz-e valami.
Ami az algériai esetett illeti, ott egyszerűen arról van szó, hogy a leszállított gépek minősége finoman szólva csapnivaló volt (ie.: nemhogy harcképesek nem voltak, de még repképesnek is csak nagy jóindulattal voltak nevezhetőek). Algéria besokalt, és visszaküldte a gépeket, neki ezek a roncsok nem kellenek felkiáltással.
Hasonló problémák voltak máshol is, a Szuhoj indiában szenvedett meg, mivel igértek fűt-fát, úgy, hogy gyakorlatilag nem volt megfelelő hátterük, még csak tervezőasztalon lévő elképzeléseket adtak el úgy, hogy rögtön szállítani tudják. Emiatt a Szu-30MKI program éveket csúszott, amit az Indiaiak nem vettek jó néven.
Hasonló probléma volt a T-90Sz vásárlásukkal, mivel az Indiai körülményeket (néha 50°C) nem nagyon bírták a fagyos körülményekre tervezett orosz harckocsik, elégtelen volt a motorok hűtése. Mindez azért volt nagyon kínos, mert az ős-rivális Pakisztán ukrán T-84-eseket vásárolt, és az ukrán harckocsimotorok könnyedén megbírkóztak a hőséggel és a porral.
Az indiának leszállítandó tengeralattjáró már csak hab a tortán, és akkor még nem is beszéltünk az ex-Baku repülőgép-hordozóról.
Oroszország főleg ott tud sikeres lenni, ahol a nyugati fegyverszállítások ilyen vagy olyan okokból nem szívesen látottak. Egy-az-egyben végzett tendereken csak kisebb győzelmeket értek el (pl. Malajzia esetében). -
bgabor #30026 Na ez itt a probléma. Így nem lehet honvédséget népszerűsíteni. Aki belép, az a biztos éhenhalásra számíthat. A fizetések emelésére kellene költeni, nem a népszerűsítő reklámkampányokra. -
#30025
amint bevonulsz, nettó 80at kb. -
#30024
link -
#30023
Akkor szerették csak a katonáskodást az emberek, amikor megélhetést biztosított, és megbecsülést. Amerikában is egy alap hivatásos katona évente keres 20ezer dollárt kb vagy 25ezret, ez kevés, de mégis kap mellé egy rakás támogatást, stbt, és bőven megtud belőle élni, ráaádsul úgy, hogy gyakorlatilag semmi előképzettsége nincs.
Ithhon nem tudom mennyit keres egy hivatásos, de szerintem max nettó 120at. Az meg nem valami sok a magyar viszonyokhoz. -
Cat #30022 Érdekes: Oroszország már nem tud annyit gyártani, amennyi fegyverre igény lenne.
Újjászületik az orosz repülőgépgyártás
Egymilliárd dollárt szán az orosz kormány egy repülőgépgyártó komplexum létrehozására annak érdekében, hogy ismét feltámasszák a Szovjetunió felbomlása után meggyengült iparágat. Vlagyimir Putyin elnök és valószínű utóda, Dmitrij Medvegyev tegnap látogatást tett a Moszkva melletti Zsukovszkij repülőgép-tesztelő létesítményben, ahol az államfő közölte: légiipari központtá akarják felfejleszteni, amely integrálná a repülőgépek tervezését, tesztelését, marketingjét, és korlátozott termelési kapacitással is rendelkezne. A tervek szerint 2025-ig 3200 katonai és 2600 polgári repülőgépet építenének, 15 százalékos részesedést szerezve a világpiacon. A szovjet korszakban évente több mint száz polgári gépet építettek, most tíznél kevesebbet. A látogatás során megtekintették a Szuhoj Szu-35-ös vadászgépet, a Szu-27-es továbbfejlesztett változatát, amely kedden hajtotta végre első repülését, és beültek a Tu-334-es utasszállító pilótafülkéjébe.
Az orosz fegyverexport - amelynek értéke 1997-1998-ban 2,6 milliárd dollárra zuhant - egy évtizede határozottan növekszik. A bővülés legnagyobb része azóta következett be, hogy a technikai fejlesztések egyeztetését állami felügyelet alá vonták, és ennek szervezeteként 2000 novemberében létrehozták a Roszoboronekszport ügynökséget. 2000-2007 között 3,68 milliárd dollárról 7,5 milliárdra nőtt a fegyvereladások értéke, ezen belül 2006-ról 2007-re 1 milliárd dollárral ugrott meg az exportbevétel. A dollár árfolyamának változásával korrigálva ez 5 százalékos növekedést jelent egy év alatt, és előzetes becslések szerint a teljes összeg több mint 80 százalékát (6,1 milliárd dollárnyi üzlet) a Roszoboronekszport altal koordinált szállítók szerződései adták.
Ehhez hozzájárult, hogy a szervezet január közepén kizárólagos jogot kapott az orosz kormánytól az ország fegyverkivitelének lebonyolítására. Ezzel a Gazprom gázszolgáltató mintájára létrejött egy nagy állami monopólium is, amelyet csak akkor hagyhatnak ki külföldi szerződéskötéseikből a nagy gyártók - köztük a MiG repülőgépeket előállító cég -, ha pótalkatrészeket értékesítenek vagy szolgáltatásokat nyújtanak korábbi vevőiknek.
A Roszoboronekszport eközben az elmúlt években egymás után vásárolt részesedéseket részben katonai, részben civil vállalatokban - közülük a legismertebb az AvtoVAZ autógyártó, amelyben 2005-ben 61,8 százalékos részt szerzett -, amelyek összértéke mostanra 25 milliárd dollárra tehető. Az állam ugyanakkor erősebb ellenőrzést akart a hadiipar felett, mint amit a Roszoboronekszport a cégek közti állami közvetítő ügynökségként nyújtani tud, ezért elhatározták, hogy létrehozzák a Russian Technologies nevű állami holdingot. Ebbe a cégbe - amely különleges jogokat élvez, például felül áll a csődtörvényen - integrálták a Rosoboronekszportot, annak minden cégtulajdonával együtt, az immáron csak a Russian Technologies külkereskedelmi osztályaként működik.
Az átalakulás egyik óriási előnye, hogy egy vállalatot sokkal nehezebben lehet szankciókkal sújtani, mint egy állami szervezetet. Például 2006 augusztusában az Egyesült Államok azzal vádolta a Roszoboronekszportot, hogy annak egyik iráni exportszállítása megsértette a tömegpusztító fegyverek terjedését tiltó nemzetközi szerződést. Nincs rá garancia, hogy a Russian Technologies nem kerül hasonló helyzetbe, de jóval kisebb az esélye ennek, mint a vállalat esetében.
További indoka az erők összevonásának az állami holding alatt, hogy a 7,5 milliárd dolláros éves kivitellel Oroszország elérte hadiipari exportkapacitása egyfajta plafonját. Már ennek teljesítése is okoz nehézségeket, például Algériát annak ellenére nem tudták megtartani a MiG repülőgépek vevőjének, hogy Oroszország megígérte, leírják a néhai Szovjetunióval szemben összegyűlt, még meglévő tartozását. Indiába egyebek mellett egy atommeghajtású tengeralattjárót nem tudott határidőre, a megadott költségkereten belül szállítani az ezzel foglalkozó orosz vállalat.
Az ágazat termékeinek áremelkedése évi 20 százalék - miközben az orosz infláció 12 százalék -, mivel a termelés túlságosan energiaigényes, és ez a probléma, valamint a gyenge hatékonyság a termékeket is jellemzi, ami hosszabb távon versenyképtelenné teszi azokat a külpiacokon. Szakértők szerint három-négy évig még valahogy fenntartható a jelenlegi állapot, ha a nemzetközi feszültségek a mostani szinten maradnak, utána azonban hanyatlani fog az orosz fegyverexport. Ennek megelőzéséhez mindenekelőtt új munkaerő, mégpedig magasan képzett szakemberek felvételére van szükség a hadiiparban. A Russian Technologies állami monstrum vállalatként képes lesz lobbizni azért, hogy a jogszabályok és az oktatás is a hadiipar igényeinek megfelelően alakuljon Oroszországban. -
bgabor #30021 Szvsz értelme lenne a honi gárdának, csak éppen pénzbe kerülne a létrehozása, abból meg nincs. Az a probléma, hogy a honi gárdánál sokkal alapvetőbb dolgokra (mentők,tűzoltók) sincs elég pénz.
Ezért az ország jelenlegi helyzetében a Honi Gárda ötlete nem időszerű.
Először érjen el az ország olyan életszínvonalat, ami egyáltalán megközelíti az EU-s átlagot, és akkor utána lehet olyan, jelentős kiadásokat igénylő dolgokkal foglalkozni, mint a Honi Gárda.
A jelenlegi béka segge életszínvonal mellett azonban nem aktuális.
Mellesleg sajnos ugyanez áll a honvédség fejlesztésére, modernizálására is. -
#30020
Hivatásos szervezetet ne keverj már egy csapat feketébe öltözött bohóccal :| -
#30019
Erre van a Magyar Gárda(?)[Első része szövegednek] 
-
#30018
lassan a missziókra sincs elég ember, nem még a hon védelmére ha ne adja a sors de megtámadnak minket :( -
#30017
Nem rossz dolog az a tartalékos rendszer ahogy írtad. Baj esetén nem a "haverokat" kell összerántani egyesével... Mindenki be a N.G.-be és utána megy minden szépen. Bár itthon is lenne ilyen... -
#30016
Összetett dolog. Kit vezényelsz vészhelyzetben a gátakra? Legutóbb katonai főiskolások, hivatásos katonák és önkéntes rendőrök, tüzoltók és civilek mentek. De elbírtak volna a gátak kétszer ennyi embert is. Ilyen jönnének jól a tartalékosok. Azt mondják, hogy vészhelyzet van, behívunk 5000 embert, és kész. Amerikában erre is való a Nemzeti Gárda.
Másfelől adott esetben a tartalékosokkal lehet feltölteni az aktív állományban lévő lyukakat.
Tartlékosnak jelentkező pedig általában mindig van. Civilek ugyan általánosságokat tekintve, de szeretik a katonás életmódot (mégha nem is tartósan), a fegyvereket, az egyenruhát, és a hazát. De azért katonának nem mennének el, mert már öregek, vagy huzamosabb ideig, tartósan nem csinálnák, vagy foglalkozásként nem választanák. -
#30015
Mit akarunk tartalékos állományt, amikor az "aktív" állomány is elenyésző? :) -
Lacusch69 #30014 Engem még behívtak 2 hétre '93 őszén. -
#30013
Elméletben üzemelő lehetőség az önkéntes tartalékosi rendszer (amolyan hétvégi katonaság, mint az USA NG), de a megfelelő támogatási rendszer nélkül a piacgazdasági viszonyok között életszerűtlen, illetve a jelenlegi formájában haszontalan, így szépen el is halt, mielőtt bármi lett volna. -
#30012
Igen, még korábban és ugyanakkor nem.
Hivatalosan nincs tartalékos állomány. Ez a rendszerváltás egyik mellékterméke volt, az új államaparátus üldözni/szétverni kezdte azokat a lehetséges katonai/félkatonai szervezeteket, amely adott esetben fegyverrel kellhetett volna fel. Ennek az áldozata lett a tartalékos képzés, a munkásőrség, és a többi.
A tartalékosképzés még valamilyen szinten ment az 1990-es években, de már akkor sem volt kiépített koncepció mögötte.
Az űrt a lelkes civilek próbálták betömni, így jött létre a MATASZ, a Nemzeti Gárda vagy a Nemzetőrség. Ezek civil szervezetek, amelyek próbálják magukat valamilyen szinten a tartalékos rendszer utódjának tekinteni.
Jelenleg nincs valós tartalékos koncepció tudomásom szerint továbbra sem. A Honi Gárda egy erre való politikai elképzelés lenne, de hogy mennyi értelme van abban a formában, amilyenben Simicskó előterjesztette, nem tudom. -
Zenty #30011 a sorkatonasággal a tartalékosok is megszűntek ugye? Ezért akarják azt a honi gárdát vagy mi? -
#30010
Pázdmeg gondolom szívbaj rájuk jött 
-
#30009
értem, köszi, és bocs hogy nem néztem utánna -
#30008
"Barkácsolt", házilag készített robbanó cucc rövidítése.
(improvised explosive device)
Goolen úgy érdemes a rövidítéskre rákeresni, amilyen környezetben látod a szavakat. Én ezt írtam be, "ied bomb". Egyből kidobta. Fejből én sem tudtam.. -
#30007
mi az a IED? -
#30006
-
Maverick 18 #30005 Nah mi a fene? Aaron Perry?
Mondjuk Furlong 1 m-rel távolabbről lőtt de én nem kukacoskodom, főleg ekkora távolságon. Le a kalappal mind a kettő előtt.
Az én forrásom a wikipedia volt -
Lacusch69 #30004 Én úgy tudtam, hogy Aaron Perry érte el azt a találatot.
http://www.spiritus-temporis.com/sniper/snipers-in-warfare.html -
#30003
Hat a rokonoknak is kell a penz, bar nekem lenne egy reklam ugynoksegem allami megrendelesekkel jobb kormanytol baltol fuggetlenul...hmm de jo is lenne:) -
Maverick 18 #30002 Rob Furlong mesél-2431m-ről elért sikeres találatot
-
#30001
Norvégia: Az ország az F-16-osait akarja lecserélni, az F-35 programban Tier 3 résztvevők (ie. benne vagyunk, de épphogy), a tender mintegy 8 milliárd dolláros, 48 gépről szól, a döntés 2008 végén, 2009 elején várható. A tenderen indult az EF Typhoon, az F-35 és a Gripen. A Gripen esetében egy oldalvágás vala, mivel a svédek egy koncepciót nyújtottak be egy továbbfejlesztett Gripenről. A Norvégok 2007 nyarán egy megállapodást írtak alá, ahol ezzel a fejlesztett verzióval való elő-fejlesztéseket támogatják ~25 millió dollárral, két éven át (2009 eleje).
Dánia: Dánia szintén egy tendert írt ki, és szintén Tier 3 résztvevő az F-35 programban. A tenderen az EF Typhoon, az F-35, az F/A-18E/F és a Gripen vesz részt. Döntés várhatóan 2009 elején. A Gripen itt is ugyanazt a feltuningolt Gripent ajánlotta, mint Norvégiának.
Svájc: Most Januárban a Saab egy invitálást kapott a Svájciaktól, miszerint nyújtson be vadászgép-tenderére egy ajánlatot, az ajánlattétel 2008 közepére szükséges, döntés pedig 2009-ben. Svájc az F-5 Tigerjei helyére szándékozik vadászgépeket vásárolni.
Finnország: Nos ők biztosan nem szándékoznak váltani, 1992-ben döntöttek 64db F-18C/D megvétele mellett, 1995-től kezdték leszállítani a gépeket, tehát még a legöregebb is alig több, mint 12 éves. A finn költségvetést nagyon komolyan megviselte a Hornet vásárlás, cirka 10 évre lenyelte a védelmi minisztérium költségvetésének a katonai eszközfejlesztésre szánt teljes pénzmennyiségét. Finnország eredetileg kifejezetten elfogó vadászgépnek szánta a Horneteket, ezért is lett F-18 a jelölés, a géphez nem is vásároltak földi célok elleni fegyverzetet. 2004-ben úgy döntöttek, hogy változtatnak az elveiken, és az F-18-asokat felvértezik a földi csapásméréshez szükséges eszközökkel, amihez többek között hozzátartozott az is, hogy az átalakításhoz szükséges tesztekhez vásároltak kis számú (1-2db) JDAM, JSOW, AGM-84K SLAM-ER és AGM-88E AARGM bombákat és rakétákat, valamint Litening II. konténereket.
Az "NG" Gripen: A Saab egy olyan upgrade-t képzelt el, hogy a gép üres tömege csak kicsivel nő (8100kg-ra), a max. felszállótömege viszont 16 tonnára emelkedik, új belső üzemanyag tartályokat kap, részben emiatt a főfutókat áthelyezik és félig a szárnyba húzzák, és plusz két pillont helyeznek el a törzs alatt. A hajtómű elvileg a Volvo által gyártott F414 licencen alapszik, de 25%-al nő a tolóerő (opció van az EJ200-ra, az Eurojet és a Saab már korábban vizsgálta ezt a lehetőséget, az Eurojet szerint a tolóerő-vektor kormányzás is lehetséges). A fedélzeti elektronikát teljesen lecserélik, Link16 és új saját (svéd) adatkapcsolat, műholdas adatkapcsolat, AESA radar az Ericsson-tól és új ECM/EECM rendszer.
[center]![]()
