95113
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #89271
    Édes istenem, azok a kommentek...
  • Hpasp #89270
  • Hpasp #89269
    @HPASP, #89242: Oh, akkor érdemes lesz nézni. ^_^

    Tényleg érdemes, az első epizód jó volt, hasonló a tengeralattjárós sorozatukhoz.


    A román kikötő előtt már várta őket egy orosz "hidrográfiai" hajó, meg egy Szu-24...
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.12.01. 15:25:05
  • Hpasp #89268
    Az Sz-300/400 elterjedésére a válasz TBM-ek bevetése...

  • JanáJ
    #89267
    Azt olvastam, hogy a hajo vizzaro rekeszei nem mukodtek. Az utkozes utan nem tudtak lezarni oket, hogy ezzel elszeparaljak a viz alatt levo reszeket. El is sullyedt.
  • [NST]Cifu
    #89266
    Megvan az előzetes report a norvég hajóbalesetről.

    Röviden:

    A KNM Helge Ingstad dél felé hajózott 17-18 csomóval, fedélzetén navigációs gyakorlatot tartottak. 02:40-kor be is jelentkeztek az irányításhoz, a Fedje VTS-hez. A hajó ki volt világítva, de az AIS hajózási azonosító-rendszer csak vétel módban működött.

    3:13-kor a Sola TS tanker elkezdett kihajózni a Sture olajterminálról két vontatóhajó segedelmével.

    3:40 és 3:55 között a KNM Helge Ingstad hídján őrségváltás volt, a csatornában 3 északra tartó hajót regisztráltak (ezekről a Sola TS is tudott), illetve a Sture terminálnál egy "sok fénnyel" bíró járművet.



    3:57-kor a Sola TS fedélzetén tartózkodó kikötői navigátor (pilot) észlelt egy északról délre tartó hajót kikapcsolt AIS-al, amelyről egy perccel később érdeklődőtt a Fedje VTS-től, aki nem tudta megmondani, milyen hajó lehet. A navigátor utasította a tanker kormányosát, hogy 10 fokkal térjen ki, és aktiválta az Aldis jelzőfényt, ami a veszélyhelyzetre figyelmezteti a környező hajókat.



    4:00-kor a Fedje VTS jelezte a Sola TS-nek, hogy az északról érkező hajó feltehetően a KNM Helge Ingstad. A Sola TS fedélzetéről rádión kérték a hadihajót, hogy forduljon balra, és térjen ki. A KNM Helge Ingstad negatív választ adott, mondván amíg az észak felé tartó hajók nem haladnak el, addig nem tud balra fordulni.



    Nem sokkal 4:00 után, mikor a két hajó között már csak 400 méter volt a távolság, mind a Sola TS, mind Fedje VTS kérte a hadihajót, hogy térjen ki. A hadihajó ekkor kitérő manőverbe kezdett, de már túl késő volt, a két hajó összeütközött, és a KNM Helge Ingstad elvesztette a kormánylapátok illetve a meghajtás feletti irányítást. A hajó irányíthatatlanul haladt tovább, és 10 perc múlva felfutott a partra.

    A jegyzőkönyv szerint a hadihajó fedélzetéről nehezen lehetett megkülönböztetni a Sola TS fényeit a mögötte lévő, szintén kivilágított olajtermináltól. A Sola TS fényeit statikus kikötői infrastruktúrához kötötték, és a hajó személyzete a figyelmeztetéseket hallva a rádióban abban a hitben élt, hogy a három északra tartó hajó valamelyikével kommunikálnak, és azért nem reagáltak a kitérésre való kérésekre mert attól féltek, hogy nekiütköznek a Sola TS-hez tartozó fényeknek, amit ugye statikus kikötői infrastruktúrának gondoltak (megj.: ha az AIS vételre volt állítva, akkor is látniuk kellett volna, hogy a Sola TS jelölés nem azokhoz tartozik, márpedig rádión a Sola TS azonosította magát, tehát itt egyszerűen figyelmetlenek voltak szerintem - Cifu).
  • savaz
    #89265
    Úgy látszik beindult a kommunikációs háború teljes gőzzel.
    Telepakolták a youtube-ot a norvég hadgykorlat videóival. Ahogy nézem, valami brutális mennyiségű haditechnikát mozgattak meg igen távoli országokból is:
  • Hpasp #89264
    Nem függ a darabár a megrendelt mennyiségtől sem...

  • Hpasp #89263
    Érdekes és tanulságos az árképzés...
    (mindegyik ajánlat az idei nyár utáni)

    Japan of thirty-two (32) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $63 million.
    Denmark of twenty-eight (28) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $90 million.
    Netherlands for twenty-six (26) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM). The estimated cost is $53 million.
    Norway for sixty (60) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $170 million.
    Poland for one hundred fifty (150) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $250 million.
    Finland of three hundred (300) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $435 million.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 18:38:48
  • molnibalage83
    #89262
    Ilyen drága AIM-120 szerződést még nem láttam.
  • Hpasp #89261
    Qatar extra adag rakétát vesz a NASAMS komplexumaihoz.

    - forty (40) AIM 120C-7 AMRAAM missiles
    - one (1) spare AIM 120C-7 AMRAAM guidance section
    - one (1) spare AIM-120C-7 control section
    - eight (8) AMRAAM Captive Air Training Missile (CATM-120C)
    - missile containers

    The estimated cost is $215 million.


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 16:23:25
  • JanáJ
    #89260
    Tudtommal fele annyi hely volt, mint ember.
  • molnibalage83
    #89259
    Mindenkinek? Ez biztos? Amikor még a mostani tengókon is van hot bunking és a legkezdőbbek még mindig a torpedótérben alszanak az LA-n vagy talán még a Virginián is?
  • Oddball29
    #89258
    Nálam már ott nyertek, hogy klíma, hűtőszekrény, mindenkinek saját priccs.
  • zoltang
    #89257
    A Typ IX D2 az igazán hasonló kategória.
  • [NST]Cifu
    #89256
    Type IX.:

    Vízkiszorítás:
    1,032 t felszínen
    1,152 t alámerülve
    Hossz: 76.50 m
    Szélesség: 6.51 m
    Magasság: 9.40 m
    Merülés: 4.70 m

    Balao-osztály:

    Vízkiszorítás:
    1,550 t felszínen
    2,429–2,463 t alámerülve
    Hossz: 94.9–95.0 m
    Szélesség: 8.3 m
    Merülés 5.13 m
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.29. 16:30:35
  • molnibalage83
    #89255
    De még azoknál is nagyobb volt. Asszem. Baromi rég néztem utána.
  • [NST]Cifu
    #89254
    Oké, de jóval nagyobbak is voltak, ezért mondtam, hogy a Type IX.-hez lehet inkább hasonlítani őket.
  • molnibalage83
    #89253
    A II. vh korszerűbb jenki tengóin volt légkondi, ami trópusi környezetben azért nem volt mindegy. A Type VII-hez képest erős túlzással szállodák voltak amennyire tudom.
  • [NST]Cifu
    #89252
    A IX.-es osztályhoz mérhetőek, de főleg a háború elején katasztrofálisan gyengébbek annál. Az 1941-ig épített Tambor osztály 76 méterig merülhetett, az utána következő Gato-osztály is mindössze 90 méterre, még az 1943-ban hadrendbe állt Balao-osztály is csak 120 méterre - Type IX.: 230 méter. Az amerikai egységek sebessége ugyanakkor általában valamivel jobb volt (felszínen 20-21 csomó, szemben a német tengók jellemzően 17-18 csomós sebességével, víz alatt 8-9 csomó, szemben a német 7-8 csomóval). Ahol az amerikaiak még fölényben voltak, az a 6 + 4 vetőcső, míg a németeknél 4 + 1 ill. 4 + 2 volt a bevett.


    A Gato-osztály belső felépítése


    Ezzel együtt még a korabeli német tengókhoz képest is nagyon alulmaradtak, nem véletlen, hogy a háború után az Type XXI. olyan nagy becsben volt tartva. Az amerikaiak nekiálltak átalakítani a meglévő több, mint 100db Balao és Tench osztályú tengókat, hogy áramvonalasítják őket (fedélzeti ágyúkat leszerelték, a tornyok megváltoztak, stb.), egyes esetekben a két diesel-gépházból az egyiket fel is számolták (mondván úgy sem a felszíni sebesség számít), idővel új radarokat és egyes esetekben szonárokat kaptak illetve nagyobb akkumulátor-telepeket építettek beléjük, plusz egyes egységek légperiszkópot is kaptak. Ez volt a Guppy I (IA és IB) - II (IIA) és III program, amely különböző szinten valósította meg ezeket. De még így is csak a tengók átalakításának egy része valósult meg pénzhiány miatt, így egy csomó egység csak áramvonalasítást és légperiszkópot kapott, meg a fedélzetén pár dolgot egyszerűsítettek / felszámoltak a tapasztalatok alapján (Fleet Snorkel Program). Az áramvonalasított és nagyobb aksival szerelt tengók közül néhány a 18 csomós víz alatti sebességet is elérte. Viszont a merülési mélységük változatlan maradt, vagyis 90-120 méternél mélyebbre nem merészkedtek...


    Corporal (SS-346), Cobbler (SS-344), Clamagore (SS-343) és a Blenny (SS-324), előbbi három Guppy III., utóbbi Guppy IA után, az 1960-as évek végén

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.29. 15:56:14
  • JanáJ
    #89251
    A II. Vh-s ami tengók milyenek voltak a német U-boatokhoz képest? Addig jutottam, hogy zöldfülű volt a legénység a háború elején és az első torpedó katasztrofális volt az amerikai oldalon.
  • JanáJ
    #89250
    A valós katona alatt általában a harcolót értik. 5000 harcoló mögé meg kell 10-15k nem harcoló. :-(
  • fade2black
    #89249
    Nah megvan a honvédség reformja. 50évre emelik a hadkötelezettséget.

    Eközben a 31.000fős Magyar honvédségben 1.000-5.000 közti számokat hallok arról, hogy hány valós harcértékű katonánk van. Az 1.000 engem is meglepett.

    és minek a hadkötelezettséget 50évre emelni ha zárolt készletekben is már csak 1000res nagyságrendben van AMD?
  • [NST]Cifu
    #89248
    Ugyan úgy működik, mint a "színes" érzékelők, tehát színszűrőket használ, ha jól értem. Az érzékenysége nagyobb, hála a jóval nagyobb pixelméretnek. Meg elé kell egy olyan lencserendszer, ami mindezt megtámogatja. A közvetlen konkurense a Canon ME20F-SH, az olyan 30.000 US$. Gondolom ez még drágább...
  • molnibalage83
    #89247
    A rombolós hírt a HTKA-n kitettem vagy itt, amikor szóba került, hogy milyen drágák egyes fregattok, hogy AB FIII árban volt.

    A pixelméret nekem így nem mond semmit. Eleve azt nem értem, hogy mitől színes, amikor minden más csak szín nélküli képet ad.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.28. 14:38:56
  • [NST]Cifu
    #89246
    @Molni, #89241: Csak azon lepődtem meg, hogy ilyen kis távolságba engedik őket...

    @HPASP, #89242: Oh, akkor érdemes lesz nézni. ^_^

    @Janáj, #89243: Wow, 4 év alatt 10 romboló? Az azért nem rossz....

    @Ximix, #89244: Az bakker igen! Nagyon nem semmi...

    @Molni, #89245: Ha jól értelmezem nagy méretű pixelekből áll az érzékelő, 19 mikron egy-egy pixel átmérője, ez egy sima telefonban lévő érzékelőnél 1-2 mikron, de még a drágább MILC fényképezőgépekben is csak 3-4 mikron. A nagyobb méretű pixel drágább gyártástechnológiai szempontból, de látható a hatásossága...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.28. 14:30:32
  • molnibalage83
    #89245
    Eszméletlen. Hogy a fenébe képesek ere?
  • ximix #89244
    A "humi-ari"-ba linkelték az x27 éjjellátó színes kamerát, meglepett, mert ez idáig valahogy elkerültük egymást.





    Az oldaluk
    -link
  • JanáJ
    #89243
    AB rendelés a Navynak.
  • Hpasp #89242
    Ez egy TV doku sorozat.


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.28. 10:38:32
  • molnibalage83
    #89241
    Mi ebben a furcsa? Az E-3 gépeknél is kb. ekkora biztonsági távolság van, ha max kakón üzemel a radar. Légitankolás közben meg nem is lehet használni radarját.
  • [NST]Cifu
    #89240
    Videó a HMS Duncan rombolót "zaklató" orosz gépekről, a romboló fedélzetén készült videó. A kijelzőkön az érzékeny adatokat kiblurözték, de ettől függetlenül is érdekes az anyag. Számomra furcsa, hogy 2 mérföldes biztonsági távolságot javasolnak. Az oroszok tippre csak tesztelték a HMS Duncan-t, és adatokat gyűjtöttek a radarjairól, adatkapcsolatáról...
  • JanáJ
    #89239
    Könyökléses mindenhol vannak, de jobb helyeken van egy döntéshozó szerv, aki ezeket kordában tartja.
  • Freeda Krueger
    #89238
    link

    Itt látni többféle harckocsira felszállást, ha még érdekes...
  • [NST]Cifu
    #89237
    A könyöklések most is vannak. Pl. a Föderáció űrhajót még nem teljesen egyértelmű, mi fogja vinni, az Angara A5P vagy a még csak tervezőasztalon lévő Szojuz-5...
  • [NST]Cifu
    #89236
    Nincs tévedés, de valahol még mindig csodálom, hogy van energiád erre. :)
  • F1End
    #89235
    + Mi-35 is gyártásban van.
    Szóval...
  • JanáJ
    #89234
    Hagyjuk :-)

    @89232: És az űrprogramjuknál is ez a benyomásom. Mindenki próbálta a saját fejlövését erőltetni és ezért voltak párhuzamok, meg könyöklések. Az amiknál meg "csak" lobby volt, de nem futtattak ennyire sok párhuzamos dolgot és még nagyon nagy programokat is simán megnyírtak vagy kaszáltak.
  • molnibalage83
    #89233
    Ha esetleg tévedés van, kérlek javítsák a hozzáértők ott.
  • fonak
    #89232
    Sokszor futtattak ilyeneket, most is a MiG-AT rendszeresítésén gondolkodnak mikor már van Jak-130. Utóbbi túl drága, úgy tűnik.
    Kézifegyvereknél meg szintén több párhuzamos rendszeresítés volt (gépkarabély, pisztoly), mondjuk ezek kisebb tételek.
    Hajóknál pedig szintén, pl. a Gorskov és a Grigorovics osztály párhuzamos építése.