rubik kocka
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#142
Kicsit kevesebb, mint az egy élt alkotó kockák * 1000HUF.
#141
nem kerestem sokat, 5×5×5 öst adnak a Gémklubban 4200-ért, általában a mérettel arányos az ár. Szerintem a 3×3×3 olyan 2500 körül lehet.
#140
mennyibe kerül egy kocka? õseimnek volt,de elkallódott.
#139
Az egész fridrich módszert tudod? Kicsit furcsán hangzik ez a rekord. Ha nem is tudod gyorsan forgatni a kockát, de tudod az egész fridrichet, akkor kirakod a keresztet max 10 másodperc alatt, aztán 4*F2L az legyen mondjuk fél perc, aztán OLL, 10 másodperc PLL 15 másodperc, és kiraktad a kockát 1 perc 5 másodperc alatt. De szerintem, (és mások szerint is) addig ne tanulja senki se a fridrichet, amíg az amatõr lbl-lel nem tudja kirakni másfél-két perc alatt. Én 1 perc alatti idõket raktam, amikor elkezdtem fridrichet tanulni.
#138
Én azt szeretem mikor valaki aki figyeli hogy rakom ki, elmondja hogy õ úgy csinálta régen hogy széttörte, vagy leszedte a matricákat. Hányszor hallottam már ilyesmit 😊)). Olyan is volt hogy megkérdezte hogy ki tudom-e rakni, és válaszoltam hogy nem. Amikor meg kiraktam akkor úgy csináltam mintha véletlenül sikerült volna, és kivette a kezembõl hogy megpróbálja õ is 😊.
#137
Nekem mikor vonaton tanultam régen kirakni a 3x3x3asat egy faszi odajött feszíteni, hogy hú neki 3 perc a rekordja! Azóta megtanultam, és a rekordom 42 másodperc (sorról sorra, fehér oldallal kezdve) Szóval szivesen megkeresném azt a faszit, és a képébe röhögnék 😄 Friedrich methodot ha lesz idõm meg akarom tanulni.
#136
Mekem saját módszerem van, legalábbis nem találtam ilyet, csak részleteiben hasonlót, de azzal a leggyorsabban is csak két perc körül tudom kirakni. De nem érdekes, mert az embereknek az is furi hogy ezt valaki ki tudja rakni, és így egy csomó sört nyertem már 😄 (ki tudod rakni öt perc alatt?)
#135
A rubikkocka.hu azért nem elérhetõ folyamatosan, mert épp most költöztetik más szerverre, amúgy szvsz a legrészletesebb leírásokat ott lehet találni. Én is ott tanultam meg az alapokat. Júliusban kezdtem kockázni, a Fridrich módszerrel pedig jelenleg már 1 percen belül van az átlagom(a rekordom 42 mp, de ott szerencsém is volt). Jelenleg az OLL-ekkel kínlódok, mert azt általában csak két lépésbõl tudom megoldani(megcsinálom a sárga keresztet(általában 6 forgatás), aztán onnan megoldom. Tegnap keptam meg a 4x4x4-esemet, most a profi módszert tanulom, de angolul nincs hozzá túl sok kedvem 😊 Megvárom, míg ismét üzemel majd az oldal 😊
#134
Szerintem olyan hogy versenykocka nem létezik. Vannak eljárások amivel egy kockát különlegesen jól tekerhetõvé lehet tenni, de az sem idõtálló.
Az én kockámat azért volt nehéz tekerni kezdetben mert friss volt. Kb 2 hónapig baromi jó volt, a szilikonozás után, aztán elkezdett kopni, és azóta nagyon szét akar esni (folyton poppol 😊) és azért lehet csak lassabban tekerni mert vigyázva kell csinálni 😊.
Az én kockámat azért volt nehéz tekerni kezdetben mert friss volt. Kb 2 hónapig baromi jó volt, a szilikonozás után, aztán elkezdett kopni, és azóta nagyon szét akar esni (folyton poppol 😊) és azért lehet csak lassabban tekerni mert vigyázva kell csinálni 😊.
#133
3x3x3-as
#132
3x3x3 nekem megy másfél perc alatt, de nem versenykockával😊
#131
próbálkozom😊
#130
4x4x4-hez?
#129
Én a fridrich módszert használom. felsõ kereszt, felsõ sarkok élek, alsó élek végül alsó sarkok. 1 hét alatt tanultam meg és a rekordom 6 perc 2 mp.
#128
Lehet hogy le kéne rajzolnom.. 😊
#127
A 3x3x3 asnál az éleket egy olyan módszerrel rakom a helyükre, aminél egyszerre három él mozog. mondjuk az alsó sor élkockáját akarom rakni oldalra, akkor az lesz, hogy az alsó sorból felkerül oldalra, a helyére pedig a kocka túloldaláról jön be szintén az alsó kocka, a régi oldalsó pedig átkerül a túloldalra. Lehet hogy bonyolultnak hangzik, de nem az, és az összes oldalt így rakom helyre. 😊
A 4x4x4 nél pedig csak arra kell figyelni, hogy ami alul pl jobb oldali élkocka, az ha bal oldali oldalkockákhoz akarom rakni akkor alsó lesz, hogy jobbra akkor felsõ, és ugyanez fordítva ha az alsó sorban bal oldalon van.
A 4x4x4 nél pedig csak arra kell figyelni, hogy ami alul pl jobb oldali élkocka, az ha bal oldali oldalkockákhoz akarom rakni akkor alsó lesz, hogy jobbra akkor felsõ, és ugyanez fordítva ha az alsó sorban bal oldalon van.
#126
Én a 2. és a 3. sor éleit egyszerre szoktam berakni.
A kockát soronként rakom ki, elõsször az éleket utánna a sarkokat. Szal mikor a 2-3. sor élei következnek, az elsõ sor már ki van rakva és a lapok közepei is. Ezután fogom és az alsó lapon, ha a fehérnél kezdtem és az a lap ki van rakva, akkor a sárgán megpróbálom elérni, hogy egymás mellé kerüljön a 2-3. élkocka. Ezt pedig berakom a 3x3-ból isert módszerrel!
Sok sikert!
A kockát soronként rakom ki, elõsször az éleket utánna a sarkokat. Szal mikor a 2-3. sor élei következnek, az elsõ sor már ki van rakva és a lapok közepei is. Ezután fogom és az alsó lapon, ha a fehérnél kezdtem és az a lap ki van rakva, akkor a sárgán megpróbálom elérni, hogy egymás mellé kerüljön a 2-3. élkocka. Ezt pedig berakom a 3x3-ból isert módszerrel!
Sok sikert!
#125
közepek megvannak, fehér (felsõ oldalt) is ki tudtam rakni, meg odáig megvan h 2 sor tök jó, de 3. sor éleit nem tom berakni😊))
#124
Az elején csak a közepekkel szoktam foglalkozni. Úgy csinálom, hogy minden oldalra két színbõl csinálok csíkokat (egymás alá meg mellé kerüljenek az azonos színek, ne átlóba, és minden oldalra kettõ szín). Így könnyebb összerendezni az oldalakat, mert csak ezeket a csíkokat kell egymás mellé húzni, és közben max kettõ tekerés elõzi meg az összerendezést, hogy a meglévõ csíkokat ne rontsa el. Elõször két szemben lévõ olal közepeit teszem egymással szembe (pl kék-zöld) aztán meg a többit sorba, viszont az elsõ két oldalt már tuti nem rontom el. Ez kicsit nehéz, mert ha ki is raktad jól a közepeket, lehet hogy rossz sorrendben vannak, viszont lehet puskázni a sarok elemerõl, ha egy kész közepû oldal mellé húzod akkor látod hogy milyen színek kellenek mellé.
Ha megvannak a közepek, akkor a sarkokat rakom helyre, azután az oldalakat, a 3x3x3 ból ismert módszerekkel. 😊
Ha megvannak a közepek, akkor a sarkokat rakom helyre, azután az oldalakat, a 3x3x3 ból ismert módszerekkel. 😊
#123
Elõsször kirakod a középsõ 4 kockát minden oldalon olyan színsorrendben, ahogy a 3x3-ason van, itt kezdd.
Ha ez megvan tulajdonképpen van egy majdnem 3x3-as kockád. 😊
Ha ez megvan tulajdonképpen van egy majdnem 3x3-as kockád. 😊
#122
most kaptam, csak azt kéne elmagarázni hogy hogy kezdem el.. az elsõ sort jól ki tudom rakni, de a közepekkel nem boldogulok😊
#121
Ha a 3x3 megy a 4x4-re rájössz magadtól.
#120
Amúgy csalódtam a rubik kockák minõségében, folyton megy a szájtépés a fórumokon hogy eredetit vegyenek az emberek, a hamisítványokat meg jelentsék.
Ehhez képest az eredeti kockámra nekem kellett matricát csinálnom, mert lejött 1 hónap alatt, és pár hete meg a közép elemek egyike eltörött...
Ehhez képest az eredeti kockámra nekem kellett matricát csinálnom, mert lejött 1 hónap alatt, és pár hete meg a közép elemek egyike eltörött...
#119
Én ki tudom rakni, csak magyarázni nem tudok 😊
Meddig megy neked?
Meddig megy neked?
#118
tudom, azért kéne a 4x4x4es leíras😊
#117
Hm, most nekem sem.
De amúgy sok leírás van rajta, kezdõ és haladó is, és nem csak sima kockához hanem nagyobbakhoz is, megaminxhez meg ilyenekhez is.
De amúgy sok leírás van rajta, kezdõ és haladó is, és nem csak sima kockához hanem nagyobbakhoz is, megaminxhez meg ilyenekhez is.
#116
nekem bejön
#115
másnak?
#114
nekem most nem jön be ez a link:S
#113
www.rubikkocka.hu
#112
nem tudtok olyan honlapot ahol lehet többféle algoritmust is tanulni?
#111
😊)
Én túlontúl fárasztónak találom elmagyarázni az embereknek hogy én hogy rakom ki, biztos azért mert nem nagyon szeretek beszélni. A barátnõmnek csak megmutattam lassan, aztán utánam próbálta és csak néhol kellett segítenem, és ment neki, azóta is ki tudja rakni. ^^ Igaz, jó agya van hozzá, ttk matekos 😊.
Én túlontúl fárasztónak találom elmagyarázni az embereknek hogy én hogy rakom ki, biztos azért mert nem nagyon szeretek beszélni. A barátnõmnek csak megmutattam lassan, aztán utánam próbálta és csak néhol kellett segítenem, és ment neki, azóta is ki tudja rakni. ^^ Igaz, jó agya van hozzá, ttk matekos 😊.
#110
A kocka variációs lehetõségeinek száma (8! × 38−1) × (12! × 212−1)/2 = 43 252 003 274 489 856 000 vagy másképp: 4,3×1019 (azaz kimondva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer).
Ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1 371 512 026 715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához.
Amennyiben nem hagyományos kockával játszunk, hanem olyannal, amelyeknek a középkockáin is olyan jelölés van, ami egyféle végleges helyzetet garantál (szuper 3x3x3 Rubik kocka), akkor a variációk száma megszorzandó 462 = 2048-cal.
A kocka rendezése mint csoportelméleti probléma
Az alábbiak csak a 3×3×3-as kockára vonatkoznak, noha a gondolatmenet általánosítható magasabb oldalelemszámra is.
Elsõ lépésként vegyük észre, hogy ha gondolatban rögzítjük a középsõ, összetartó elemet, akkor a forgatások révén csak a sarkok és az oldalélek változtatják a pozíciójukat, a középsõ elem nem mozdul el, csak forog.
Ezután tegyük föl, hogy a kocka minden egyes különbözõ állapotát megszámozzuk egyenként 1 tõl 43 252 003 274 489 856 000-ig. A számokból halmazt alkotunk, amely a kocka lehetséges pozícióinak a halmazát jelöli.
Jelöljünk minden 90°-os forgatást – a gondolatban a középsõ elem rögzítésével állandósított helyzetû kocka mellett – annak az oldalnak a kezdõbetûjével, amelyik oldalt elforgatjuk úgy, hogy kikötjük még azt is, hogy a forgatás csak a kocka középpontjából kifelé mutató tengely körül az óramutató járásának megfelelõen történhet (a balkéz felemelt nagyujja a tengely irányába mutat, a behajlított ujjak a lehetséges forgás irányába; ez az ú. n. balkéz-szabály). Ekkor észrevehetjük, hogy csak hatféle különbözö forgatás létezik.
* a – az alsó lapot forgatjuk el
* f – a fölsõ lapot forgatjuk el
* e – a elülsõ lapot forgatjuk el
* h – a hátulsó lapot forgatjuk el
* b – a baloldali lapot forgatjuk el
* j – a jobboldali lapot forgatjuk el
A kocka minden forgatása (nem csak ez a hat) transzformáció. A forgatásokat függvényekként képzelhetjük el, amelyek a kockák állapothalmazán vannak értelmezve, és ugyanebbe a halmazba képeznek, a hozzárendelés szabálya pedig az, hogy az adott függvény értéke a megfelelõ forgatás végrehajtásával kapott új kockapozíció sorszáma. Például: f(64 523) = 578 526 687.
A forgatások egymásutánját a megfelelõ betûk egymásutánjaként jelölhetjük, és a szorzás mûvelet analógiájára használjuk. Pl. azt, hogy „elõször kétszer a jobboldali lapot forgatom el, majd a fölsõt, végül a hátulsót” úgy jelölhetjük, hogy jjfh, vagy j·j·f·h, azaz j2fh. Ha 1-gyel jelöljük azt, hogy semmilyen forgatást nem végzünk, akkor észrevehetjük, hogy aaaa = a·a·a·a = a4 = 1, ffff = f·f·f·f = f4 = 1, stb. Persze az 1 is transzformáció, csak éppen minden pozíciót helybenhagy: 1(1)=1, 1(2)=2, ... , 1(43 252 003 274 489 856 000) = 43 252 003 274 489 856 000. Így már értelmezhetjük az óramutatóval szemben történõ forgatást is, amely megfelel három darab óramutató járásával megegyezõ forgatás egymásutánjának. Tehát például aaa = a3 egy ilyen forgatás, amit az elõzek értelmében a 1/a-nak vagy a-1-nak is jelölhetünk, hiszen az 1/a · a = 1 képlet azt írja le, hogy a kocka fölsõ lapjának a középpontból kifelé mutató tengely körüli 90°-os óramutató forgásának irányával szemben, majd azzal megegyezõen történõ elforgatása a kocka elrendezését nem változatja meg. Sõt azt is mondhatjuk, hogy a0 = 1, f0 = 1 stb., vagyis 0-szor elvégezve a valamelyik forgatási mûveletet nem változik meg a kocka.
Képezzünk az összes lehetséges forgatásból egy halmazt, amit jelöljünk A-val! Ha még ezen a halmazon a szorzással jelölt egymás után elvégzés mûveletét is értelmezzük (ami másként a forgatási függvények kompozíciója), akkor egy csoportot kapunk jele: (A, · ). Megállapíthatjuk, hogy ezen halmaz véges elemszámú (azaz véges sok különbözõ forgatás képzelhetõ el), tehát a csoport véges elemszámú, ugyanis végtelen sok különbözõ forgatás végtelen sokféleképpen tudná a kockát elrendezni, de a 9x6 lapocska mindegyike legfeljebb 6 színt vehet fel, tehát a kocka biztosan kevesebb állapottal rendelkezik, mint 366, vagyis beláttuk, hogy csak véges sok különbözõ forgatás képzelhetõ el.
Az (A, · ) csoport neutrális eleme az 1.
Azt is észrevehetjük, hogy minden elem az a, az f, az e, a h, a b és/vagy a j valamilyen egymásutáni végrehajtásából áll. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az {a, f, e, h, b, j} halmaz generálja az (A, · ) csoportot.
A kocka rendezése tehát matematikai alakban a következõképpen formulázható: adott a rendezett kocka, melyet valaki összekever a forgatások egy bizonyos x sorozatával, azaz például x(1) = 456 358 966 568, ahol x = afj3f2...bef2hj. A kocka rendezésére vállalkozónak az a feladata, hogy x ismeretének hiányában olyan y forgatást találjon, amely rendezi a kockát, azaz y(456 358 966 568) = 1. Ebbõl látható, hogy x · y = 1, azaz y = x-1, tehát a cél egy x-et invertáló transzformáció megtalálása – persze minél rövidebb idõ alatt.
Minden forgatás inverze megkapható a forgatás fordított irányú végrehajtásával, azaz például – az elõbbiek szerint – a inverze a-1 = a3, mivel a·a-1 = a · a3 = a4 = 1. Bonyolultabb forgatásoknál az egyes elemeket invertáljuk, és fordított sorrendbe hajtjuk végre, azaz például (afj3f2...bef2hj)-1 = j -1h -1f -2e -1b -1...f -2j -3f -1a -1, ahol f -2 = f 2 és j -3 = j, mint az egyszerû szorzással ellenõrizhetõ.
A kocka rendezése során arra törekszünk, hogy átmozgassunk bizonyos kiskockákat máshová, vagy maradjon a helyén, de kerüljön más pozícióba, például egy sarokelem forduljon el 120°-kal, vagy egy élelem forduljon meg, miközben minden más változatlan marad.
Belátható, hogy nem minden ilyen áhított mozgatás valósítható meg, mert például egy kívánt sarokelem elfordulása csak úgy érhetõ el, ha valamelyik másik sarokelem is elfordul közben, tehát csak egyszerre két sarokelemet tudunk elforgatni. Sõt itt a forgatás iránya sem mindegy, mert nem mindig azonos óramutatóirányban forognak a sarokelemek.
Találhatóak azonban olyan forgatások, amelyek csak éleket mozgatnak, és olyanok is, amelyek csak sarkokat. (Ez annak a következménye, hogy élelem nem kerülhet csúcselem helyére és viszont. Úgy is mondhatjuk, hogy a 3×3×3-as kocka csúcselemeinek mozgásai megegyeznek egy 2×2×2-es kocka csúcselemeinek mozgásaival, márpedig az utóbbinál nincsenek élelemek.)
A kocka rendezése tehát az alábbiakra egyszerûsödik:
* rendezzük el az élelemeket a rendezett kockának megfelelõen, elõbb a helyzetüket a 1., majd a színûket a 2. forgatás ismétlésével helyesen beállítva, ezután
* rendezzük el a sarokelemeket a rendezett kockának megfelelõen, elõbb csak a helyzetüket az 3., azután a színeket helyesen beállítva a 4. forgatást ismételve!
Ezek a forgatások azonban viszonylag sok mozdulatot igényelnek, tehát csak lassan tudunk a rendezéssel haladni. A kockaforgató bajnokok olyan kombinációkat tartanak fejben, amelyek egyszerre több élet és/vagy sarkot mozgatnak az általuk kívánt pozícióba, s így nagyobb összpontosítás árán fel tudják gyorsítani a rendezés folyamatát.
az egy oldli búvös kocka kirakásához az a cél, hogy különbzö formákat pat kell kiraknunk mint például a plussz jel. utánna próbáljuk a hagyományos forgatásokat alkalmazni hogy kettõ fordítással egy kockát a helyére forgatunk...
ilyen egyszerû az egész 😊
Ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1 371 512 026 715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához.
Amennyiben nem hagyományos kockával játszunk, hanem olyannal, amelyeknek a középkockáin is olyan jelölés van, ami egyféle végleges helyzetet garantál (szuper 3x3x3 Rubik kocka), akkor a variációk száma megszorzandó 462 = 2048-cal.
A kocka rendezése mint csoportelméleti probléma
Az alábbiak csak a 3×3×3-as kockára vonatkoznak, noha a gondolatmenet általánosítható magasabb oldalelemszámra is.
Elsõ lépésként vegyük észre, hogy ha gondolatban rögzítjük a középsõ, összetartó elemet, akkor a forgatások révén csak a sarkok és az oldalélek változtatják a pozíciójukat, a középsõ elem nem mozdul el, csak forog.
Ezután tegyük föl, hogy a kocka minden egyes különbözõ állapotát megszámozzuk egyenként 1 tõl 43 252 003 274 489 856 000-ig. A számokból halmazt alkotunk, amely a kocka lehetséges pozícióinak a halmazát jelöli.
Jelöljünk minden 90°-os forgatást – a gondolatban a középsõ elem rögzítésével állandósított helyzetû kocka mellett – annak az oldalnak a kezdõbetûjével, amelyik oldalt elforgatjuk úgy, hogy kikötjük még azt is, hogy a forgatás csak a kocka középpontjából kifelé mutató tengely körül az óramutató járásának megfelelõen történhet (a balkéz felemelt nagyujja a tengely irányába mutat, a behajlított ujjak a lehetséges forgás irányába; ez az ú. n. balkéz-szabály). Ekkor észrevehetjük, hogy csak hatféle különbözö forgatás létezik.
* a – az alsó lapot forgatjuk el
* f – a fölsõ lapot forgatjuk el
* e – a elülsõ lapot forgatjuk el
* h – a hátulsó lapot forgatjuk el
* b – a baloldali lapot forgatjuk el
* j – a jobboldali lapot forgatjuk el
A kocka minden forgatása (nem csak ez a hat) transzformáció. A forgatásokat függvényekként képzelhetjük el, amelyek a kockák állapothalmazán vannak értelmezve, és ugyanebbe a halmazba képeznek, a hozzárendelés szabálya pedig az, hogy az adott függvény értéke a megfelelõ forgatás végrehajtásával kapott új kockapozíció sorszáma. Például: f(64 523) = 578 526 687.
A forgatások egymásutánját a megfelelõ betûk egymásutánjaként jelölhetjük, és a szorzás mûvelet analógiájára használjuk. Pl. azt, hogy „elõször kétszer a jobboldali lapot forgatom el, majd a fölsõt, végül a hátulsót” úgy jelölhetjük, hogy jjfh, vagy j·j·f·h, azaz j2fh. Ha 1-gyel jelöljük azt, hogy semmilyen forgatást nem végzünk, akkor észrevehetjük, hogy aaaa = a·a·a·a = a4 = 1, ffff = f·f·f·f = f4 = 1, stb. Persze az 1 is transzformáció, csak éppen minden pozíciót helybenhagy: 1(1)=1, 1(2)=2, ... , 1(43 252 003 274 489 856 000) = 43 252 003 274 489 856 000. Így már értelmezhetjük az óramutatóval szemben történõ forgatást is, amely megfelel három darab óramutató járásával megegyezõ forgatás egymásutánjának. Tehát például aaa = a3 egy ilyen forgatás, amit az elõzek értelmében a 1/a-nak vagy a-1-nak is jelölhetünk, hiszen az 1/a · a = 1 képlet azt írja le, hogy a kocka fölsõ lapjának a középpontból kifelé mutató tengely körüli 90°-os óramutató forgásának irányával szemben, majd azzal megegyezõen történõ elforgatása a kocka elrendezését nem változatja meg. Sõt azt is mondhatjuk, hogy a0 = 1, f0 = 1 stb., vagyis 0-szor elvégezve a valamelyik forgatási mûveletet nem változik meg a kocka.
Képezzünk az összes lehetséges forgatásból egy halmazt, amit jelöljünk A-val! Ha még ezen a halmazon a szorzással jelölt egymás után elvégzés mûveletét is értelmezzük (ami másként a forgatási függvények kompozíciója), akkor egy csoportot kapunk jele: (A, · ). Megállapíthatjuk, hogy ezen halmaz véges elemszámú (azaz véges sok különbözõ forgatás képzelhetõ el), tehát a csoport véges elemszámú, ugyanis végtelen sok különbözõ forgatás végtelen sokféleképpen tudná a kockát elrendezni, de a 9x6 lapocska mindegyike legfeljebb 6 színt vehet fel, tehát a kocka biztosan kevesebb állapottal rendelkezik, mint 366, vagyis beláttuk, hogy csak véges sok különbözõ forgatás képzelhetõ el.
Az (A, · ) csoport neutrális eleme az 1.
Azt is észrevehetjük, hogy minden elem az a, az f, az e, a h, a b és/vagy a j valamilyen egymásutáni végrehajtásából áll. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az {a, f, e, h, b, j} halmaz generálja az (A, · ) csoportot.
A kocka rendezése tehát matematikai alakban a következõképpen formulázható: adott a rendezett kocka, melyet valaki összekever a forgatások egy bizonyos x sorozatával, azaz például x(1) = 456 358 966 568, ahol x = afj3f2...bef2hj. A kocka rendezésére vállalkozónak az a feladata, hogy x ismeretének hiányában olyan y forgatást találjon, amely rendezi a kockát, azaz y(456 358 966 568) = 1. Ebbõl látható, hogy x · y = 1, azaz y = x-1, tehát a cél egy x-et invertáló transzformáció megtalálása – persze minél rövidebb idõ alatt.
Minden forgatás inverze megkapható a forgatás fordított irányú végrehajtásával, azaz például – az elõbbiek szerint – a inverze a-1 = a3, mivel a·a-1 = a · a3 = a4 = 1. Bonyolultabb forgatásoknál az egyes elemeket invertáljuk, és fordított sorrendbe hajtjuk végre, azaz például (afj3f2...bef2hj)-1 = j -1h -1f -2e -1b -1...f -2j -3f -1a -1, ahol f -2 = f 2 és j -3 = j, mint az egyszerû szorzással ellenõrizhetõ.
A kocka rendezése során arra törekszünk, hogy átmozgassunk bizonyos kiskockákat máshová, vagy maradjon a helyén, de kerüljön más pozícióba, például egy sarokelem forduljon el 120°-kal, vagy egy élelem forduljon meg, miközben minden más változatlan marad.
Belátható, hogy nem minden ilyen áhított mozgatás valósítható meg, mert például egy kívánt sarokelem elfordulása csak úgy érhetõ el, ha valamelyik másik sarokelem is elfordul közben, tehát csak egyszerre két sarokelemet tudunk elforgatni. Sõt itt a forgatás iránya sem mindegy, mert nem mindig azonos óramutatóirányban forognak a sarokelemek.
Találhatóak azonban olyan forgatások, amelyek csak éleket mozgatnak, és olyanok is, amelyek csak sarkokat. (Ez annak a következménye, hogy élelem nem kerülhet csúcselem helyére és viszont. Úgy is mondhatjuk, hogy a 3×3×3-as kocka csúcselemeinek mozgásai megegyeznek egy 2×2×2-es kocka csúcselemeinek mozgásaival, márpedig az utóbbinál nincsenek élelemek.)
A kocka rendezése tehát az alábbiakra egyszerûsödik:
* rendezzük el az élelemeket a rendezett kockának megfelelõen, elõbb a helyzetüket a 1., majd a színûket a 2. forgatás ismétlésével helyesen beállítva, ezután
* rendezzük el a sarokelemeket a rendezett kockának megfelelõen, elõbb csak a helyzetüket az 3., azután a színeket helyesen beállítva a 4. forgatást ismételve!
Ezek a forgatások azonban viszonylag sok mozdulatot igényelnek, tehát csak lassan tudunk a rendezéssel haladni. A kockaforgató bajnokok olyan kombinációkat tartanak fejben, amelyek egyszerre több élet és/vagy sarkot mozgatnak az általuk kívánt pozícióba, s így nagyobb összpontosítás árán fel tudják gyorsítani a rendezés folyamatát.
az egy oldli búvös kocka kirakásához az a cél, hogy különbzö formákat pat kell kiraknunk mint például a plussz jel. utánna próbáljuk a hagyományos forgatásokat alkalmazni hogy kettõ fordítással egy kockát a helyére forgatunk...
ilyen egyszerû az egész 😊
Pain is inevitable. Suffering is optional.
#109
o.O
#108
rádióban hallottam hogy német egyetemen eggyel kevesebb lépésbõl kirakták mint amennyibõl eddig tudták
#107
Baromi jó, köszi, ha lesz idõm összerakom 😊
#106
Ajánlom a www.rubikkocka.hu honlapot!
Itt a Játékleírások menüpontban megtalálod az összes Rubik játék rövid leírássát. És ezen a leíráson kívûl ott van benne még az is, hogy hogyan rakjad össze!
Itt a Játékleírások menüpontban megtalálod az összes Rubik játék rövid leírássát. És ezen a leíráson kívûl ott van benne még az is, hogy hogyan rakjad össze!
#105
hali!
Esett már szét valakinek a 2×2×2-es kockája? Sokkal bonyolultabb szerkezetileg mint a rendes méretû. Hogy érdemes újra összerakni?
Esett már szét valakinek a 2×2×2-es kockája? Sokkal bonyolultabb szerkezetileg mint a rendes méretû. Hogy érdemes újra összerakni?
#104
már értem. szuper, sikerült kiralkni, már segítség nélkül megy az elsõ két lépés 😄
Spread De Love!
#103
az elsõben a 3-as lépést nem értem pontosan, mi van az élekkel??
Spread De Love!
#101
A profi módszer sokkal egyszerûbb. Berakod az összes közepet, összepárosítod az éleket és utána 3x3ként ki lehet rakni. (csak 4 db plusz alogritmus kell, 1 az uccsó élpárosításhoz, 3 pedig a lehetetlen helyzetekhez).
#100
rubik ték
SG troll, ban, büntetőpont, hsz törlés FAQ: http://kocsog.eu/ban/
#99
jó, ez azért beteg dolog. Lehet hogy szereti és tetszik neki, de nem hiszem hogy teljesen magától megtanulta kirakni, úgy hogy nem noszogatták. 3 évesen egy emberi lény még a természeti jelenségeket fedezi fel, nem bonyolult logikai kreálmányokat. Szerintem ezt a kislányt gyötörték a szülei hogy ki tudja rakni.
Más: Kaptam a barátnõmtõl egy triamidot, ismeri valaki? 😊 Nem sok köze van a kockához, de ez is rubik találmány. Az benne a vicces, hogy lehet benne csalni, de gondolom aki ilyesmivel játszik, az törekszik a szabályosságra, és célja hogy maga tudja kirakni 😊
Más: Kaptam a barátnõmtõl egy triamidot, ismeri valaki? 😊 Nem sok köze van a kockához, de ez is rubik találmány. Az benne a vicces, hogy lehet benne csalni, de gondolom aki ilyesmivel játszik, az törekszik a szabályosságra, és célja hogy maga tudja kirakni 😊
#97
Ez engem is érdekelne, csak sajnos a megadott oldal már nem létezik.
#96
Wáó! :o
#95
Hello minden kocka rajongónak!
Ha van egy kis idõtök látogassatok el honlapomra. Készítettem egy Rubik kocka kirakó robot -ot. Teljesen magától kirak egy összekevert 3x3x3 -as kockát, (ráadásul max. 22 lépésbõl). Rengeteg munka volt vele, de szerintem egész jól sikerült. 2005-ben elsõ lett a Miskolci Egyetem TDK konferenciáján, az informatika szekciójában.
Itt az URL: http://rubikrobot.halivud.com
Üdv mindenkinek: Myke
Ha van egy kis idõtök látogassatok el honlapomra. Készítettem egy Rubik kocka kirakó robot -ot. Teljesen magától kirak egy összekevert 3x3x3 -as kockát, (ráadásul max. 22 lépésbõl). Rengeteg munka volt vele, de szerintem egész jól sikerült. 2005-ben elsõ lett a Miskolci Egyetem TDK konferenciáján, az informatika szekciójában.
Itt az URL: http://rubikrobot.halivud.com
Üdv mindenkinek: Myke
#94
a sárga sarkokat ugyanazzal a módszerrel ki tod rakni mint a 3x3x3-nál,nem fognak összekeveredni a fehérek... de a lényeg,hogy most már találtál jó oldalt😊
You\'ll never walk alone!
#93
én már ott elakadtam, hogy ha megvan az összes fehér sarok, akkor hogy csináljam meg a sárga sarkokat anélkül, hogy elkavarnám a fehéret??
de mindegy, mert közben találtam egy fantasztikus oldalt egész pontosan EZT és itt frankón le van írva és rajzolva minden. lehet, hogy van ennél egyszerûbb is, de ez is megteszi, majd utánna finomítok a technikán😊)
azért kösz.
de mindegy, mert közben találtam egy fantasztikus oldalt egész pontosan EZT és itt frankón le van írva és rajzolva minden. lehet, hogy van ennél egyszerûbb is, de ez is megteszi, majd utánna finomítok a technikán😊)
azért kösz.
The Matrix has you...