Naval Action

Mindegy.

Hihetetlen. Bárhogy forgatom a monitort úgy látom, hogy szegény srác egy teljesen egészséges vitát kezdeményezett, amire te indokolatlanul élesen elkezdted õt közvetetten minõsítgetni, de õ meglepõen jámborul reagált, nekem biztos nem ment volna. Erre kapott még szerencsétlen. 😄
Aki vmilyen beszélgetést, neadjisten vitát kezdeményez, az nem feltétlenül azért teszi, hogy fogást találjon rajtad, különösképp nem valószínû, hogy lenéz, mivel abszolút nem is ismer.

Szerintem is kár lenne, ha egy vita miatt dobbantanál innen! Peace!<#awink>

Szerintem sokszor Te köztözködsz. Én ma csak válaszoltam arra, amit írtál. Mondjuk kicsit berágtam, hogy egyszerûen leírtad, hogy nem vagyok képben, és osztottad az észt, mert bent vagy a bétában, imádod a hajózást, és - ha jól emlékszem - egyik kedvenced a Pirates! volt.

Válaszoltál nekem. (Csak jelzem, hogy a spanyol tengeri fölény már Trafalgar elõtt a múlté volt. A törikönyvekben sem írnak errõl.)

Mindegy.
Amúgy semmi baj az írásaiddal. Jó, hogy írtál. Ma végig olvastam mindegyiket.

Lehet, hogy a front miatt van, de ezen a hétem minden nõ - feleségem is - sokkal ingerlékenyebb. Remélem maradsz. Kár lenne, ha lelépnél. Szerintem senkinek semmi baja veled.

A magyar guildhez csak annyit tennék hozzá: nem feltétlenül jó, ha minden magyar egy szerverre gyûlik, és magyar guildet alakít. Abból szokott igazán nagy észosztás lenni ...

Az ember egy MMOban megismer másokat, és ha látja rajtuk, hogy õk is komolyan veszik, akkor talán "guildez". Fejlõdni meg hasonszõrû emberekkel bárhol lehet. Legyen az arab, finn, vagy dán.

szia

No. Úgy döntöttem, kivonom magam a forgalomból meg a topikból, mert má öreg is vagyok meg háklis, nincs türelmem és idegzetem hozzászólásokon keresztül a hülyeségeitekre reagálni a lényegi dolgok helyett. Ezért bocsánatot kérek, de tényleg ez van, nem kertelek. 😊 Úgy tûnik eddig sem voltam túl informatív - ahogy kiderült, nem is olvassák el sokan az írásaimat - úgyhogy asszem elég lesz nektek a hivatalos oldal infóforrásként.
Nem, nem sértõdtem meg, csak tényleg unom az idióta kötözködéseket, meg a "nekemezakedvencemezértmindenhülyeségetkitalálokhogymásokbaisbelemagyarázzamhogyazalegjobblegszuperebbésgörcsölökamígnemsikerül" életérzést, és nekem az ilyen okostojáskodásokhoz már nincs idegzetem/kedvem 8 éves netes pályafutásom után: sokat láttam, tapasztaltam, tudom mire mennek ki ezek, és hova fajulnak. 😊
Sziasztok <#puszis>

Jut eszembe, ha már itt mizériáztok a nemzetek miatt mint az óvodások, a játék meg fok kívánni kemény kompromisszumot mindenkitõl e téren, ugyanis 1 guild egy nemzet alá tartozhat, így annak minden tagja azon nemzet lobogója alatt fog hajózni. Ez a politikai és gazdasági rendszer miatt van így, mivel a 4 nemzet folyamatos háborúban áll egymással. Szal jól gondoljátok át hogy az a fontosabb számotokra, hogy magyar játékosokkal játszotok, vagy az, hogy PÉLDÁUL spanyol nemzettel.

Aki biztos abban, hogy fog játszani a játékkal, akár elõre is leszervezheti a guildet, meg lehet szavazni a nemzetet, ki lehet találni a nevet, hogy a játék indulásakor már ne ezzel kelljen tökölni. Ez csak egy erõs javaslat tõlem. 😊 (Remélem mindenki érti ezt a célzást)

Látom te is sikeresen levágtad a lényeget. Miért érzem úgy, hogy csak kötekedni akartok, mert a spanyol a lieblingetek?

Na mindegy. Lásd #556 utolsó bekezdés.

A többi nemzet szerintem nem 1720-ban kezdett bekapcsolódni a gyarmatosításba a térségben. Sõt, a haderejét sem hinném, hogy 1720 körül kezdi el fejleszteni, mert ugye volt egy 1588-as tengeri csata a "csatornán", ahol nem igazán a spanyolok nyertek. És bár a vihar - és némi holland segítség is közre játszott -, de mégis a spanyolok vesztettek. Véleményem szerint a britek a PoftheBS "idõszakában" már beérték, sõt 1720-ra már le is elõzték a spanyolokat, és talán XIV. Lajos alatt a franciák is minimum egálba kerültek a a spanyolokkal. Gyarmatilag valóban (még) spanyol többség volt a térségben, de ez a kezdeti elõnyüknek tudható be. De pl. a franciák 1720-ra már javában ott vannak Mississippi államban (már New Orleans is létezik), Guadeloupe, Saint-Dominique, stb., sõt az 1659-es pireneusi béke után Spanyolország csak agonizál. Aztán ugye ott vannak a britek. Gyarmatok a Bahamákon, Florida közelében, Jamaica. 1692 (a La Hogue-fok-i csata) után kurva erõs pozícióba kerülnek. Úgy megverik a franciákat, hogy azok évekig kerülgetik a briteket a tengeren. A spanyol flottáról meg a napóleoni háborúkig szinte semmit sem hallani ...

Nem azt mondtam, hogy nem volt jelen a többi állam, és nem kapcsolódtak be a gyarmatosításba, megint félreértelmezel - vagy okoskodni akarsz. 😊 De 1720-ban még a spanyolok voltak a janik.

Ezzel nem értek egyet. A valóságban is eltértek egymástól. Hiába volt pl. a Vasa egy szuperul "lemásolt" és megépített hajó a svédeknél a 17. században, mégis elsõ útján elsüllyedt, mert pár tényezõt megváltoztattak rajta. Amikor ott álltam elõtte, és néztem a hajót amit felhoztak, elgondolkoztam azon, hogy vajon ha nem süllyed el pl. baromságok miatt, egy hason szõrû angol hajót ellen mit ért volna el? Ok., hogy fontos a személyzet is, de szerintem az építés is. Ezért lehetnének nüánsznyi különbségek: mondjuk egy 64 ágyús spanyol hajó merülésben, fordulékonyságban lassabb lehetne egy britnél, viszont a spanyolra több ember férne rá, mert teszem azt az így volt megtervezve. Ezáltal valami a fordulékonyságra menne rá, más meg arra, hogy mondjuk 70-el több ember szeretne szállítani. És egyéb hasonló változtatások.
Amikor beindult még az elsõ PoftheBS off. site, akkor ez szóba került. Sõt, tervek voltak arra is, hogy ha a játékos tervezi meg a hajót, módosíthatja egyes tulajdonságait pl., hogy milyen minõségû fából készül, stb.

Hiába nem értesz egyet, attól még az úgy volt, ahogy írtam. Hiába hoztál fel egy ilyen példát, a tényt ez sem cáfolja, hogy egy hajótípust csak egy ország építhet. Szerkezeti megoldásban tudom, hogy voltak különbségek, nem tudom mondjuk a héjalási, vagy a bordanutolási különbségeket hogy kéne láttatni a játékban, hogy a hajók különbözõen nézzenek ki. 😄 A különbözõ "nüansznyi" eltérések pedig mint írtam nem tesznek jót egy ilyen játéknak, ezt próbáld megérteni és elfogadni.

Nehogy már azért ütötték õket, mert szemét gyarmatosítók voltak, meg miként bántak az õslakosokkal? 😊 Megjegyzem: az Asiento-szerzõdés következtében (1713) az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott rabszolgakereskedés monopóliumát már javában a britek birtokolják. A britek is maguk voltak a tökéletesség?! Semmi harács, állandóan ugyanazok a szövetségesek, semmi globális politika. (Bagoly mondja ...) 😊

Bakker te most vagy a szavaimat forgatod ki, vagy kötözködni akarsz csak. De leírom még egyszer. Nem azért ütötte a többi állam a spanyolt, mert hú inkvizíció, hanem mert átkúrta õket, még a szövetséges államokat is. Azt sem mondtam, hogy a többi nép milyen szent volt, csak az, hogy a spanyolok voltak a legcigányabbak. Undorító nép voltak abban az idõben, na. Megtették, mert megtehették, hiszen abban az idõben õk voltak a janik.
Hiába voltak kisebb tengeri csaták, a spanyolok ereje töretlen maradt. Ha tényleg ilyen mûvelt vagy a történelembõl, akkor biztosan tudod, hogy 1750, azaz a 18. sz. második felétõl kezdett el felfegyverkezni úgy igazán a többi állam. És gyakorlatilag egyetlen nagy pofont kaptak 1805-ben (Trafalgar), akkor szûnt meg gyakorlatilag a spanyol tengeri fölény. Ezt a tényt fogadd el, mert nem én találtam ki, hanem a történelemkönyvek mondják, ne akarj új törit költeni. 😊

Aha, biztos igazad van, csak úgy szólok, hogy a játék a honlap szerint IS 1720-ban kezdõdik ...

a játék pedig a 16-17-ik században játszódik.

mirõl is beszélsz??

16-17-ik század = 1500-1600-as évek.....

"Nézz utána egy kicsit a törinek, mert nagyon nem vagy képben. Ebben a korban még a spanyolok voltak a janik ebben a térségben, a többi nemzet ekkor kezd csak bekapcsolódni a gyarmatosításba és fejleszteni a haditengerészetét. De a játék nem magáról a történelemrõl szól, csak a korról."

A többi nemzet szerintem nem 1720-ban kezdett bekapcsolódni a gyarmatosításba a térségben. Sõt, a haderejét sem hinném, hogy 1720 körül kezdi el fejleszteni, mert ugye volt egy 1588-as tengeri csata a "csatornán", ahol nem igazán a spanyolok nyertek. És bár a vihar - és némi holland segítség is közre játszott -, de mégis a spanyolok vesztettek. Véleményem szerint a britek a PoftheBS "idõszakában" már beérték, sõt 1720-ra már le is elõzték a spanyolokat, és talán XIV. Lajos alatt a franciák is minimum egálba kerültek a a spanyolokkal. Gyarmatilag valóban (még) spanyol többség volt a térségben, de ez a kezdeti elõnyüknek tudható be. De pl. a franciák 1720-ra már javában ott vannak Mississippi államban (már New Orleans is létezik), Guadeloupe, Saint-Dominique, stb., sõt az 1659-es pireneusi béke után Spanyolország csak agonizál. Aztán ugye ott vannak a britek. Gyarmatok a Bahamákon, Florida közelében, Jamaica. 1692 (a La Hogue-fok-i csata) után kurva erõs pozícióba kerülnek. Úgy megverik a franciákat, hogy azok évekig kerülgetik a briteket a tengeren. A spanyol flottáról meg a napóleoni háborúkig szinte semmit sem hallani ...

"Egyre inkább úgy tûnik, hogy el sem olvasod amiket írok, vagy nem értelmezed. Már írtam, hogy lesz open béta a megjelenés elõtt."

Valóban, nem olvasom el minden sorodat. Csak néha nézek be ide. Korábban sûrûbben jöttem, volt is itt egy jó kis társaság, az egyik srác honlapot is csinált, de amikor a Flaying Labs bejelentette (egy éve?) ezt a "kis csúszást" (még az elsõt, 2007 júniusra), akkor kicsit megutáltam a céget, bár eddigi egyetlen játékuk is ott fekszik eredetiben a polcomon. Ennek ellenére nagyon várom már a játékot ... 😊

"Ilyen történelmi hûséget egyik játéktól sem várhatsz el, mert az egyet jelentene azzal, hogy valaki eleve a vesztes oldalon van. Ezt vagy megérted, vagy játszol az ilyen játékok helyett tetrisszel. 😊"

Útálom a tetrist. Megjegyzem nincs feltétlenül igazad. Fel is hoztam példaként a Roma Victort. Az tényleg történelmi MMO. (Tehát semmi varázslás, csontvázharc, vagy más baromság.) Adva van Britannia a római megszállás alatt. Elvileg erõs római jelenlétnek kéne lennie, és elvileg van is, de mégsem. Roppant jól le van modellezve a dolog. Csak kevesen nyomják, mert nem a legjobb a grafikája.

"Az általad nehezményezett dolog, hogy minden nemzet egyedi hajótípusokat gyárthasson ez eleve paradoxonban van a szintén általad siratott történelmi hûséggel, mivel egy-egy hajótípus, hajóépítési újítás miután megjelent, azt lemásolták és építették más országok is nagyon rövid idõn belül. Tehát igazán nem értem mi az, amit spanyol építhetne, de angol vagy francia nem. Ha böngészel történelmi hajóképtárakat, és figyeled az évszámokat, felépítéseket, gyakorlatilag csak nagyon kis eltéréseket találsz, számottevõbb különbséget a hajók között a dekorációjuk adott, de ha két képet mutatnék zászlók nélkül nem tudnád azt sem eldönteni, hogy egy nemzeté mindkét hajó, vagy különbözõé. "

Nézd, anno meg tudták csinálni a Sea Dogsban (bár lehet, hogy ez még a Sea Legendsben volt), hogy ha bementél egy kikötõbe és az teszem azt spanyol volt, az ottani hajóács nem tudott pl. brit hajótípusokat építeni. És fordítva. Lehettél spanyolként brit hajóval, ill. britként spanyollal, (stb.) de csak akkor, ha megszerezted azt. És ezért nem feltétlenül kellett kalózkodni! Szóval itt kb. erre gondolok/gondolnék, és eleinte így is volt betervezve ...

"... külsõ alapján eleve nincs értelme a játékban különbözõ hajókat építeni egyes nemzeteknél, ha meg tulajdonságaikban térnek el, megint ott vagyunk, hogy 99% az übermájer nemzettel játszana."

Ezzel nem értek egyet. A valóságban is eltértek egymástól. Hiába volt pl. a Vasa egy szuperul "lemásolt" és megépített hajó a svédeknél a 17. században, mégis elsõ útján elsüllyedt, mert pár tényezõt megváltoztattak rajta. Amikor ott álltam elõtte, és néztem a hajót amit felhoztak, elgondolkoztam azon, hogy vajon ha nem süllyed el pl. baromságok miatt, egy hason szõrû angol hajót ellen mit ért volna el? Ok., hogy fontos a személyzet is, de szerintem az építés is. Ezért lehetnének nüánsznyi különbségek: mondjuk egy 64 ágyús spanyol hajó merülésben, fordulékonyságban lassabb lehetne egy britnél, viszont a spanyolra több ember férne rá, mert teszem azt az így volt megtervezve. Ezáltal valami a fordulékonyságra menne rá, más meg arra, hogy mondjuk 70-el több ember szeretne szállítani. És egyéb hasonló változtatások.
Amikor beindult még az elsõ PoftheBS off. site, akkor ez szóba került. Sõt, tervek voltak arra is, hogy ha a játékos tervezi meg a hajót, módosíthatja egyes tulajdonságait pl., hogy milyen minõségû fából készül, stb.

"Ha már a spanyolokkal ennyire el vagy telve, elmondanám, hogy a kor legszutyokabb népsége volt, tipikus cigánykodó módszerrel folytatták a gyarmatosítást, és a többi ország szopatását. Még a saját szövetségeseiket is sokszor átverték, annyira aljas harács népség voltak. Arról nem is beszélek, hogy náluk a gyarmatosítás egyet jelentett az õslakosság módszeres kiirtásával, amibõl egyesek hobbit is ûztek (Cortez). Nem csoda, hogy a 18. század végén már mindenki õket ütötte"

Nehogy már azért ütötték õket, mert szemét gyarmatosítók voltak, meg miként bántak az õslakosokkal? 😊 Megjegyzem: az Asiento-szerzõdés következtében (1713) az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott rabszolgakereskedés monopóliumát már javában a britek birtokolják. A britek is maguk voltak a tökéletesség?! Semmi harács, állandóan ugyanazok a szövetségesek, semmi globális politika. (Bagoly mondja ...) 😊

Az angol módszert például egyetemen kéne tanítani, mint a humánusság mintapéldáját. Ngayját kiírtani,maradékot rezervátumba. :-D

#474

Nem lehet tudni mikor lesz Beta? lévén elvileg júniusban megjelenik...

Úgy, mert a spanyoloknál mindenki jobb volt.

úgy mondod mintha bármelyik gyarmatosító is jobb lett volna a másiknál

Én pl. amikor ez a játék számomra képbe került, tutira pont azért mert szar helyzetben vannak akkorra a térségben, a spanyolok mellett döntöttem. Imádom a hajóikat, és nem tudnám elképzelni magam britkény vagy franciaként. Az ok, hogy a korszakra a brit és a francia haditengerészet elõrébb jár, mégis, inkább spanyol, szinte cammogó sokágyús hajók, mint a gyorsabb fregattok - gondoltam. Erri kiszedik, és mindenki egyforma lesz.

Nézz utána egy kicsit a törinek, mert nagyon nem vagy képben. Ebben a korban még a spanyolok voltak a janik ebben a térségben, a többi nemzet ekkor kezd csak bekapcsolódni a gyarmatosításba és fejleszteni a haditengerészetét. De a játék nem magáról a történelemrõl szól, csak a korról.

Nem tudom, hogy lesz-e belõle még megjelenés elõtt valami nyílt teszt, de ha nem tudom kipróbálni, hát nem.

Egyre inkább úgy tûnik, hogy el sem olvasod amiket írok, vagy nem értelmezed. Már írtam, hogy lesz open béta a megjelenés elõtt.

Itt - PoftheBS - adott ugye egy kor. A britek a legerõsebbek, a spanyolok a leggyengébbek a térségben. A franciák a kettõ között.

Ez úgy baromság, ahogy leírtad, bocsi. Egyik nemzetnek sincs hendikeppje.



A kiegyenlítettség fontos az online játékokban. Itt a PotBS-ben nem tesznek különbséget spanyol, francia és angol között fejlettség vagy fölény tekintetében, mindegyik nemzet egyenlõ esélyekkel indul.
Ilyen történelmi hûséget egyik játéktól sem várhatsz el, mert az egyet jelentene azzal, hogy valaki eleve a vesztes oldalon van. Ezt vagy megérted, vagy játszol az ilyen játékok helyett tetrisszel. 😊

Az általad nehezményezett dolog, hogy minden nemzet egyedi hajótípusokat gyárthasson ez eleve paradoxonban van a szintén általad siratott történelmi hûséggel, mivel egy-egy hajótípus, hajóépítési újítás miután megjelent, azt lemásolták és építették más országok is nagyon rövid idõn belül. Tehát igazán nem értem mi az, amit spanyol építhetne, de angol vagy francia nem. Ha böngészel történelmi hajóképtárakat, és figyeled az évszámokat, felépítéseket, gyakorlatilag csak nagyon kis eltéréseket találsz, számottevõbb különbséget a hajók között a dekorációjuk adott, de ha két képet mutatnék zászlók nélkül nem tudnád azt sem eldönteni, hogy egy nemzeté mindkét hajó, vagy különbözõé. Tehát külsõ alapján eleve nincs értelme a játékban különbözõ hajókat építeni egyes nemzeteknél, ha meg tulajdonságaikban térnek el, megint ott vagyunk, hogy 99% az übermájer nemzettel játszana.
Ha már a spanyolokkal ennyire el vagy telve, elmondanám, hogy a kor legszutyokabb népsége volt, tipikus cigánykodó módszerrel folytatták a gyarmatosítást, és a többi ország szopatását. Még a saját szövetségeseiket is sokszor átverték, annyira aljas harács népség voltak. Arról nem is beszélek, hogy náluk a gyarmatosítás egyet jelentett az õslakosság módszeres kiirtásával, amibõl egyesek hobbit is ûztek (Cortez). Nem csoda, hogy a 18. század végén már mindenki õket ütötte.

Spanish suxx 😛

Anno teljesen máshogy indult el ez, mint ami lett belõle ...

Nézd, még javában más MMOval játszottam, mikor erre ráreltem. Amióta figyelem - van pár éve - rengeteg dolog került be a játékba (pl. avatar combat, látható legénység a hajókon, "partraszállás", stb.). De tényleg lehetne pár olyan dolog, ami korábban még alapként volt kezelve, vagyis egyik nemzet építheti ezt a hajót, a másik meg nem.

Egy SWGben az egyik fél X-Winget, a másik Tie-t épített, és pont ez volt a legszebb benne, hogy pont ezért csatlakozott egyik-másikhoz egy játékos, de kevés különbség volt köztük, de mégis látszólag más volt a leányzó fekvése.

Én pl. amikor ez a játék számomra képbe került, tutira pont azért mert szar helyzetben vannak akkorra a térségben, a spanyolok mellett döntöttem. Imádom a hajóikat, és nem tudnám elképzelni magam britkény vagy franciaként. Az ok, hogy a korszakra a brit és a francia haditengerészet elõrébb jár, mégis, inkább spanyol, szinte cammogó sokágyús hajók, mint a gyorsabb fregattok - gondoltam. Erri kiszedik, és mindenki egyforma lesz.

Szvsz az, hogy ezt kiszedték, és jelenleg csak a kalózoknál van egyelõre megkötés, az sok jóra nem fog vezetni ha megrohamozza a gamét a fél világ.

(A bétához sajna nem volt szerencsém, pedig jópár játékba bekerültem. Kicsit sajnálom is, mert pl. lett volna rakat idõm, hogy teszteljem.)

Nem tudom, hogy lesz-e belõle még megjelenés elõtt valami nyílt teszt, de ha nem tudom kipróbálni, hát nem.

Sokat gondolkodtam azon, hogy egy történelmi MMOban meg minek a balance?
Csak azért, hogy játszható(bb) legyen? Nem tudom. Kipróbáltam a Roma Victort, mint az utolsó történelmi MMOt, és ott sincs balance, sõt ... Mégis, a kor miatti hátrányok ellenére, a rómaiak sincsenek biztonságban Britanniában.

Itt - PoftheBS - adott ugye egy kor. A britek a legerõsebbek, a spanyolok a leggyengébbek a térségben. A franciák a kettõ között. Aki egy történelmi MMOban nemzetet választ, az vsz nem feltétlenül amiatt teszi, hogy vérpisti legyen. Aki vérpisti akar lenni, az máshová megy, annyi más "szép" játékban van lehetõsége kiélni magát ahol minden mindegy ... Ha már balanceolják, akkor elmarad a történelmi "hûség". Ez nem a Pirates!, vagy a PoftheC. A kor miatt nagy különbségeknek nem kéne lenniük, de pl. ha minden nemzetnek lenne egy típusa ami csak az övé, máris jobban szólna ez a game.

De ez csak az én szerény véleményem ...

Tetszetõs, Te melyik hajón voltál 😊

Két klassz hivatalos videjó, töltsétek le, mielõtt megnézitek (jobb klikk, save as vagy mentés másként), nekem legalábbis sima link megnyitásra lefagyott a media playerem. Letöltve semmi gond nincs.

(Bár a második videó nem olyan új, nem biztos hogy megéri a 2 percért a 131 mega, de az elsõt feltétlenül nézze meg aki nem látta még.)

video #1 (23,0 M😎

video #2 (131 M😎

Igaz, tényleg! Köszi.

Nem tudni, ezt már elnyelte a balladai homály. 😊

„Az egyik könnyû fregatt kapitánya nõ volt.”

Vajon ki lehetett az a titokzatos Amazon? 😊

Már írtam, hogy lehet privateerkedni, de nem annyira szabadszájú a dolog, mint a kalóz nemzetnél.

Visszaolvastam Kata elsõ Wall of Text -jétõl idáig... Lenne egy kérdésem, de ha már elhangzott a válasz csak átsiklottam rajta akkor bocsi.

Ha mondjuk az emberfia angol nemzetiséggel kezd, de a szabad életet válaszja magának ( kalóz lesz és rabol, fosztogat... <#vigyor> ) akkor mi a történés a játékban ? Esetleg privateer az Angol Korona szolgálatában!Szóval az érdekel, hogy vmilyen hátrányt szenved -e vagy vmilyen következményekkel jár -e ?

#538: Uhh szép kis történet! Ne csigázz kérlek! 😊

Egy kis "mintha megtörtént volna" "mintha ingame lenne" sztori <#wink>:

A Kis-Antillák környékén hetek óta egy kalózbanda fosztogatta az angol kereskedõket. Mindig váratlan idõben, és a kereskedelmi útvonalak váratlan pontjain bukkantak fel 2-4 hajós flottájukkal a kufárok elmondása szerint. Az angol hadihajók hiába cirkáltak ezeken a vizeken, nem lelték a kalózokat, azok mintha csak köd volnának hol felszívódtak, hol hirtelen megjelentek, és fittyet hányva a térségben megnövekedett járõrökre, tovább fosztogatták a mellvédig merült hajókat.
A károk egyre nagyobbak voltak, Barbados gazdasága már hanyatlani kezdett erõs mértékben, mert már alig volt áru, ami odaért volna. Az angolok súlyosnak és tarthatatlannak ítélve a helyzetet összehívtak egy tanácskozást St Kittsen. A tanácskozáson sok érintett kereskedõcéh képviselõje megjelent, és elõadták panaszukat, valamint a térképre böktek, hogy õk merre látták a már hírhedt kalózbandát. Jöttek az ötletek, ám többségük addig is haszontalannak bizonyult, míg valaki egy nagyon régi, olcsó trükkel hozakodott elõ. Mivel jobb nem volt, ezért rábólintottak a vezérek, hogy egy próbát megér. Hat hadihajó indult hát délnek, köztük két 50 ágyús harmadosztályú sorhajó, egy nagy fregatt, két könnyû fregatt és egy brig. Az egyik könnyû fregatt kapitánya nõ volt.
A hír hallatára sok kereskedõ is kapva kapott az alkalmon, mivel ilyen erõs kíséret nem adódik máskor. Így a hat hadihajóhoz lelkesen csatlakozott még egy tucat púpra rakott áruszállító is. A tekintélyes méretû flotta elindult hát St. Kittsbõl egy nyirkos, hûvös hajnalon. Az út végig nyugalmas volt, a kalózoknak még nyomát se látták. A tervezettnél kicsit hosszabb ideig tartott az út a túlpakolt és emiatt lassabb teherhajók miatt. Mikor Barbados szigete felbukkant a láthatáron, az addig feszült csendben haladó angol csapat kicsit megkönnyebbült - fõként a kereskedõk. Ahogy a hajók közeledtek a szigethez, a városban futótûzként terjed a jó hír, s mire befutottak, a kormányzó már a meghatottságtól könnyes szemmel várta õket a kikötõben.
Megkezdõdött a kirakodás, s Barbados gazdasági hanyatlása megállítottnak látszott egy pillanatra, ám ez korántsem volt elég a hosszú távú stabilitáshoz és a felvirágoztatáshoz. A kereskedõk legénysége máris a kocsmákba, night clubokba vetette magát, a hadihajókon azonban maradt a rend és fegyelem, rövid pihenõ és ellátmány vételezése után még aznap éjszaka kifutottak minden feltûnés nélkül. Innentõl valódi feladatukra kellett koncentrálni. Északnak-északnyugatnak hajóztak a kereskedelmi útvonalon, majd mikor elérték a megbeszélt térséget, a szétváltak a szélrózsa minden irányában, és elnyelte õket a sötétség. Elrejtõztek, hogy nappal sem lehetett látni õket, csak egy cirkált fel-le az útvonal mentén, de õ is épphogy látótávolságra. Közben a csali-kereskedõ hajók el-vissza rótták az utat. Napokig tartó eredménytelen és hosszú várakozás után, a negyedik csali hajó végre meglátta a fekete zászlós hajókat, s azonnal riasztotta a rejtõzõ hadiflottát. A kalózok bekapták a horgot, rárontottak a kufárhajóra. A hadihajók teljes vitorlázattal hasították a tengert a cél irányában, de mire odaértek, sajnálatos módon a kereskedõt elsüllyesztették, kifosztották. De legalább a kalózok megvoltak. Menekülésre már nem volt esélyük, az angolok már a nyakukon voltak, az ütközet elkerülhetetlen volt, a szélirány is az angol hajóknak kedvezett.
Kissé meglepõdtek az angolok, mikor látták, hogy a kalózok nem ketten, vagy négyen vannak, hanem hét hajós komoly flottájuk volt. Megijedtek, hogy a kalózok esetleg megneszelték a tervüket. A hét kalózhajó amint látta az angolok létszámbeli hátrányát, már fordultak is szembe. Teljes sebességgel robogtak az angol hajók felé, akik két sorba rendezõdtek, a hátsó sorukban a két 50 ágyússal. A kalózok mikor beértek a lõtávba, azonnal tüzet nyitottak, s a férfi kapitányos angol könnyû fregattot pillanatok alatt a hullámsírba küldték. Eközben az angolok elsõ sora hirtelen szétmozdult az 50 ágyúsok elõl, s azok hatalmas dübörgéssel egyszerre adtak le teljes oldalsortüzet. Ennek eredményeként két kalózhajó égve, füstölve merült a habokba. A többi kalóz meglepõdött a hirtelen, és igen hathatós ellentámadástól, ezért mielõtt elérték volna az angol hajókat, sarkon fordultak, hogy eliszkoljanak. Fordulás közben ami töltött ágyújuk volt, azt kapkodva elsütötték. Azonban komoly károkat egyik hajóban sem okoztak. Az angolok elsõ sora viszonozta a tüzet, aminek folytán az egyik kalózhajó árboc nélkül maradt a vizen. Közben az angol hajók rögtön a kalózok nyomába eredt. A brig, a könnyû- és a nagy fregatt gyorsan közeledtek a menekülõ kalózokhoz, a két 50 ágyús is ott dübörgött a nyomukban, s kíméletlenül fenékre küldték a már harcképtelenül és árbocok nélkül ringatózó kalózhajót is.
A fregattok beértek még egy kalózhajót, s cakkozásból, folyamatosan közeledve hozzá tüzet nyitottak megfelelõ szögekbõl, aminek eredményeként a kalózhajó egy idõ után elindult gyöngyhalász-kiképzésre. A brig kissé lemaradt, mivel vitorláit a menekülõ kalózok tatágyúi kissé megtépázták. A nagy fregatt ezalatt utolért még egy kalózt olyannyira, hogy megcsáklyázták, és átugráltak fedélzetére. Gyorsak és kíméletlenek voltak, hamar kardélre hányták a hajó kapitányát is, aki hiába könyörgött az életéért, és ajánlott fel nagy vagyont életének kiváltására. A megmaradt két kalózhajó el tudott menekülni.
Az angolok azonban nem bosszankodtak, örültek a gyõzelemnek, még ha az tõlük is követelt áldozatot. A jó hír elõbb ért Barbadosra, mint a kissé megtépázott-lyuggatott, harcviselt hadihajók. Mire befutottak, az admiralitás köszönõ, és gratulációját kifejezõ levele már ott várta õket. A legénység is megkapta a jól megérdemelt kimenõjét míg a hajókat megjavították, remek kis bált rendeztek a kapitányoknak a helyi tavernában. A kalózoknak ezután a nyomát sem lehetett látni a környék vizein, napokkal késõbb röppent fel egy kósza pletyka, miszerint Dél-Amerika partjainál most a spanyolokat bosszantják. "Végre hasznossá tették magukat a férgek" - mondta valaki cinikusan vigyorogva.
Barbados pedig fellélegzett, és erõs fejlõdésnek indult.

Igazából lehetne erre egy kõ papír olló felépítést kialakítani. Egyik unit üti a másikat a másik a haramdika másik nezmettõlés így tovább. Így egyik sem lenne über mégis mindegyikkel lenne esély a gyõzelemre.

Biztos hogy nem lesz ilyen peccs, mint ahogy más online kalózos játéknál sincsen. Az, hogy különbözõ tulajdonságú hajói lennének az egyes nemzeteknek nem eredményezne mást, minthogy a játékosok 99%-a egy nemzettel játszana, mert mindig lenne egy "a játék adottságait tekintve legjobb", akárhogy is balanszolnának. Ez így van jól, ahogy most van, nem akarják egyik vagy másik nemzettõl elriasztani a játékosokat, mert akkor annak a nemzetnek borul a gazdasága, politikája.
A kalózokkal szemben azért vannak módosított szabályok, mert a kalózkodás alapjaiban nem olyan nehéz, mint a többi életmód.
Higgyétek el, hogy az idestova 4-5 éve tartó fejlesztés alatt bõven kiegyensúlyozták a játékot.

Ha eddig figyelmesen olvastad volna írásaimat, értenéd, hogy mi a nemzetek lényege. Nem csak textúra és névbeli különbséget jelent.

ezt pl. magyarazd el egy atlag aminak

btw. kivancsi lennek hanyan emlekeznek meg a Sea Legendsre 😊

az volt az elso hajos jatek amitol majdnem seggreultem annyira jo volt,
meg mivel nem beszeltem olyan jol angolul vagy 2 evig jatszottam 😊
aztan az utolso utkozetet vagy 2 honapig probalgatam de meg mindig nem tom pontosan mit kellett csinalni, teljesen veletlenul sierult 😊

Szerintem ez nem baj.
Mivel várhatóan több ezer a lesz a játékosok száma (és nem offline, mint az õsök), ezért fontos a balansz. Nem lenne szerencsés, hogy egy túl erõsre sikerült hajót csak egyetlen nemzet kapna meg.
Bár az is igaz, hogy az erõ, gyorsaság, fordulékonyság, stb. tulajdonságokat valószínûleg nem túl bonyolult nemzetenként kicsit módosítani.
Talán majd idõvel a pecsekkel… 😊

A korlátozás pedig kifejezetten élvezetessé teszi a kalózkodást, hiszen így szép kis farkasfalkák alakulhatnak és azért a „sima” játékosoknak sem két perc lesz megszerezni a 1st rate sorhajót.

"Nincsen más nemzettõl függõ hajó, bárki megépítheti bármelyiket."

Erre értettem.

Na ez az elsõ hülyeség. 😞
Akkor minek az a fogalom, hogy "nemzetek"? Csak textura és névbeli különbségek lesznek?

Az elsõ Sea Dogsnak, sõt már a klasszikus Sea Legendsnek is az volt az egyik jó tulajdonsága, hogy legalább már benne volt: "ez a nemzet vagy, ehhez vagy ahhoz a hajóhoz nem nyúlhatsz" szabály. Végül is itt is benne van, de csak a kalózokra vonatkozik, hogy ne legyenek túl erõsek? Ez van ...

igen peldaul aki nagyon jo annak hatrakotik egyik kezet 😊

Most még csak annyi a biztos, hogy a 104 ágyús 1st rate sorhajót nem használhatják. Hogy további korlátozások lesznek-e az valószínû, de nem tudni milyenek. Nincsen más nemzettõl függõ hajó, bárki megépítheti bármelyiket.

Szia!

Azt már lehet tudni hogy a kalózok mekkora hajót használhatnak max. Nemzettõl függetlenûl vannak hajótipusok v pl.: lesz ami az angoloknak van és a franciáknak nincs? Neked milyen hajód van?

Üdv

Tessék megnézni a szép, új hivatalos oldalt. Szép lapozgatós lett a Ship Guide is, de még nincs benne minden hajó ahogy néztem. Elég részletes adatokat, értékeket is feltüntettek már (szintek, durability értékek).

"magyar nép sosem volt tengerjáró fajta"

egyszerre nem lehet elnyomodni meg tengertjarni, de volt csatahajonk 😊
kb. ennyi de nem is kell erteni 😊

Sziasztok! A játék szabadon letölthetõ lesz havi díjjal, vagy külön meg kell vásárolni? Köszi a választ elõre is!

Ezt most nem értem hogy jött ide, mert szõke vagyok. <#idiota>

na igen abban az idoben mikor a jatek jatszodik akkor eppen meg voltunk szallodva 😊 parszor 😊

de azert egy Csata hajot- jegyzunk mi is 😊

Ha nem is a nagy harci tetteirol de hires 😊

Igen, a szótárak e téren kissé pongyolák, mivel a magyar nép sosem volt tengerjáró fajta, így nekünk nincs külön szavunk a galleonra, mi is csak galleonnak nevezzük. Tehát a szótárak fordítását gályára helytelennek tartom.

Kicsit utánanéztem nektek:

Galleon: 16-17. század tengerjáró hajói voltak. A portugál karakkból és a genovai kokából származtatják, evezõi nem voltak. A galleon elnevezés spanyol eredetû (mivel õk kaptak rá nagyon erre a hajótípusra), valószínûleg az arab "halion" szóból származik, ami nagy hajót jelent. Újítása volt, hogy az orrárbocra is került keresztvitorla, vagy orrvitorla. A hajó jellegzetesen 3 árbocos felépítésû volt, késõbbiekben megjelentek 4 árbocos változatok is. Csak az elsõ két árboc (elõ- és fõ-) hordoztak keresztvitorlákat, a többin latin vitorla volt. Valamint az elsõ típus, amelyen kasvitorlákat alkalmaztak.
Hadi és kereskedelmi célokra egyaránt alkalmas típus volt, még a hadi változatok is rendelkeztek némi kereskedelmi képességgel a széles és nagy merülésû test által. Elsõként került rá a sudárvitorla - így már árboconként három vitorlája volt.
További általános jellemzõi: rövid orr, merülésnél nagyon széles, felfelé erõsen szûkülõ törzs. Hosszában erõsen ívelt törzse, elõbástyája, és túlzóan magas, sokszor többszintes tatépítmény jellemezte. A korábbi galleonoknak csak festett, színes díszítõcsíkjai voltak, amelyek a hatalmas tatépítményen többszintesek voltak. Ezek többnyire egyszerû színes csíkok voltak egyszerû mintákkal, vagy váltakozó színnel. Késõbb jelentek meg a barokkra már jellemzõ csicsás, giccses faragványok. Törzse szélességéhez képest kimondottan rövid volt, emiatt nagyon billegett a tengeren, de egész jól fordult. Sebessége a korában gyorsnak számított, az újabb hajótípusok megjelenésével azonban már lassúnak tartották, de még sokáig készítettek galleonokat méretes törzse és raktere miatt, ekkor már fõként kereskedelmi funkcióra.

Gálya: az ókortól kezdve egészen a 17. századig (!) úsztak a tengereken, a középkor legjelentõsebb hajótípusa. Talán a történelem leghosszabb ideig fennmaradó hajója volt (2000 év). Nyílt óceáni hajózásra nem alkalmas, keskeny törzsû, lapos fenekû, kis merülésû, hosszú hajók voltak, melyek fõ hajtóereje az evezõk voltak (MINDEN GÁLYA EVEZÕSHAJÓ VOLT!). Ugyan volt egy árbocuk egy keresztvitorlával, és a késõbbiekben megjelentek a két, sõt három árboccal felszerelt gályák is, de mindvégig kezdetlegesek voltak, és csak az evezõk rásegítésére szolgáltak. Nagyon rosszul fordultak a nagy törzshossz miatt, de sebességük sokáig felülmúlta a vitorláshajókét, fõleg, mivel ellenszélben is gyorsan haladtak az evezõk által. Fõként hadihajónak használták, mivel törzse nem volt képes nagyobb mennyiségû és tömegû árú befogadására. Törzsének nagy részét ugyanis az evezõsök padjai tették ki, ahol többnyire odaláncolt gályarabok húzták az evezõket. Nagyobb gályáknál 2-3 evezõsor is volt, és egy-egy evezõt akár 4-5 ember is mozgatott. A gályarabság intézménye bármily hihetetlen, de csak a 14. századtól indult be igazán, de akkor igen nagy méreteket öltve. A filmekkel ellentétben a gályarabok teljesen meztelenek voltak. Hosszú életûek sem voltak, mert ha a süllyedõ hajóval a rabok is mentek a hullámsírba.
Az ókori gályákon döfõorr volt a másik hajó meglékelésére, és íjászok adták a tûzerejét. A középkorban már katapultok, balliszták is helyet kaptak a fedélzeten kialakított kis bástyákon, lõtornyokon. Késõbb ágyúk és a másik hajó evezõsorait szétzúzó különleges rombolószerkezetek is megjelentek.
Egy speciálisabb változata volt az 1430-as években megjelent galeasz, amelyet a Genovai Köztársaságban építettek elõször. Csak a Földközi-tengeren használták, átmenetet képezett az evezõshajók és a vitorlások között. Több árbocos, árbocain latin vitorlákkal szerelt típus volt. Már külön fõfedélzete volt, amin nem voltak evezõsök, hogy ne akadályozzák a vitorlák kezelését, õk az alsóbb fedélzet(ek)en csücsültek. A hajó nagyszámú ágyút is kapott (60-70). Nyílt óceáni hajózásra ez sem volt alkalmas, és harcban ugyanúgy mint a hagyományos gályákat, csak evezõkkel hajtották. Mivel egy evezõjét 4-7 ember hajtotta, ezért szélesebbre kellett építeni a törzsét. Ezáltal pedig a hosszát is lehetett növelni: a legnagyobb galeaszok elérték a 80 méteres hosszúságot, vízkiszorításuk 1000 tonna körül volt.

A legteljesebb mértkében igazad van! <#kuss> Sorry...

nem az elson hanem fentrol a masodik bocs

nem is az de a szotarban gálya = galleon , galley
a valosagban a galley az a gálya legalabb is galley slave-röl már hallottam

a ket angol nev viszonylag hasonlo es a magyaroknak megteveszto lehet

tehat ha korrektek akarunk lenni akkor az elso kepen egy Galleon lathato

Nem értem miért mondogatod a gálya szót, mert a galleon nem kifejezetten a gálya hajótípus tudtommal.

Fúúú bazzeg! Ezt most muszáj volt ?? Egy hétig nemigen alszok... 😊 Az a gályás kép az elég durva, fõleg az idõjárási körülmények azok amin nagyon elcsodálkoztam. Széééép! 😊 Egyébként minden kép gyönyörû. Már elõre rettegek ha megjelenik mekkora viszályok lesznek a családtagok/ismerõsök és köztem! Heti 1x kijön, megborotválkozik, kaját vesz maghához aztán go back, memóriába már rég beleégve a game... 😊 Gihi!<#nyes>

#516: ez a 3rd rate meg igazán szépen alakul!!! Nice Work Lady! <#eljen><#vigyor>

helyzetjelentés (valaki kérte ha jól emlékszem):

kiadták már ezt a játékot???