Öngyilkosság

Ugyan csak egyet kell értenem

állapot az lehet nem relatív (és valóságos), a minõség nem, vagy mi?

Minõségre? Nem hiszem, de ha annyira akarod, ám legyen. De elõbb gondold át, mert ezzel magadnak mondasz ellent, ugyanis az állapotot is csupán az ember nevezte el, a halálnak is az ember adott nevet és ugyancsak: EMBER TALÁLTA KI HOGY SEMMILYEN, ha már meghaltál

Nem feltétlenül minõség. Ugyan úgy van rossz,jó, ilyen, olyan állapot, mint minõség.

ja tehát amikor minõséget írunk le fogalommal az relatív, amikor állapotot, akkor valósággá válik? 😄

Ez a jó-rossz-ilyen-olyan mind minõségre utal ami ugye relatív, viszont a halál egy állapot.

Asszem veled vagyok 😊

a lét dolgai fogalomalkotás nélkül nem jó, rossz, ilyen, olyan, nem semilyen, akkor a halál miért lenne?

ezt fejtsd ki bõvebben, mert nem fogtam =)

Tényleg. Mi alapján érvel valaki a halál utáni nemlétre, miután megállapítja, hogy a létezés dolgai a fogalmaktól függnek?

Különben is, nekem elég az, hogy jó ember vagyok, s ha úgy gondolod, hogy szánalmas embereken áthajtok, mint a tatár, és én is annak vélem õket, nagyot tévedsz.
Amit írtam, egy se rossz, s nekem ez bõven elég.

"Hogyan is érdekelne hogy jobb/rosszabb, ha ezektõl a foogalmaktól független vagy már? "
és ezt ki mondta?

"És márpedig ha ez így van, miért érdekelne bárkit is, hogy személy szerint TE mit tartasz szánalmasnak? "
Te is elolvastad 😄

Azonkívül, azt is csak az emberi tudtad mondja, hogy "SEMMILYEN"

"Hogyan is érdekelne hogy jobb/rosszabb, ha ezektõl a foogalmaktól független vagy már? "
és ezt ki mondta?

"És márpedig ha ez így van, miért érdekelne bárkit is, hogy személy szerint TE mit tartasz szánalmasnak? "
Te is elolvastad 😄

Azonkívül, azt is csak az emberi tudtad mondja, hogy "SEMMILYEN"

Itt megint csak azt tudom mondani, hogy sorolj fel egymás után legalább egy fél érvet amellett, hogy miért ne szarjam ketté hogy önzõ vagyok miután már meghaltam. Halottként a lelkiismeretemben rohadtul nem tud eme tudat kárt tenni. Dobálózhatsz a relatív minõsítésekkel, semmi logika mögöttük.

Egyrészt, ki mondta neked, hogy én meg akarok halni? 😄
Én sem hiszek abban hogy nemlétezni jobb létezni meg nem jobb, és fordítva sem igaz, mert itt azt kellene felfogni, hogy nem létezni SEMMILYEN. Hogyan is érdekelne hogy jobb/rosszabb, ha ezektõl a foogalmaktól független vagy már?
A másik dolog pedig, hogy számtalan módon minõsíted az "öngyilkos jelölteket", hogy ez ilyen-olyan szánalmas, meg gyávaság, stb.
Kár, hogy alapvetõen a világon nem léteznek minõségjelzõk az emberi minõsítéstõl függetlenül. Vagyis alapvetõen semmi sem gyávaság és szánalmas, mert a dolgokat az emberi tudat minõsíti, tehát max az egyén szemszögébõl lehet az, ez asszem nyílvánvaló. És márpedig ha ez így van, miért érdekelne bárkit is, hogy személy szerint TE mit tartasz szánalmasnak?

És aki öngyílkos az önzõ. Azt hiszi õ van leszarva, pedig õ szar le mindenkit, aki csak körülveszi.

Beszéltem Istennel? Ezt meg honnan szívtad? 😄😄😄
Inkább gyógyulj meg, de tényleg, nem szeretném hogy kipurcanj, komolyan mondom, de azt is, nehezen tudlak komolyan venni, inkább kiabálsz, hogy valaki halljon már és lásson téged, minthogy megtégy bármit is. Hiszen még mindig itt ülsz. De ez természetes már a mai világban, ahol senki se hiszi el, hogy értik és észreveszik.
A sznobságot nem értem félre, a beidegzõdés egy idõ után már sznobságot okoz, hiszen semmi lépés.

Ha annyira meg akarsz halni, mért itt ülsz és mért vagy még itt?
Félhalottal beszélni értelmesen elég nehéz.
Még mindig úgy gondolom, nem hiszek abban, hogy nem létezni jobb, csak könnyebb megtenni, mint szembenézni magaddal és tükörbe nézni.
Nincs nehezebb, mint felszállni a vonatra és elindúlni az úton, de ezerszer többet ér, mint a gyávaság. Ki az oroszlán karmaiba rohan? Ez a példa már túlzás enyhén szólva, az már agynélküli mód, 😄😄 amelyen nevetnem kell, azért a haláél meg az oroszlán közt van különbség.

Örülök, hogy tudok lépni és véghez vinni, nem fogok semmi elõl meghátrálni, csak mert már nem bírom, aki nem bírja, szánalmas, mert önmaga elérhetné, hogy változtasson rajta, ha nem most, mert a lehetõség szegény, hát akkor majd késõbb -de mindenképpen bekövetkezik- túl élni a nehéz? Szánalmas, ha egy rohadt életet se tudsz végig kûzdve s bízva élni. Anyám mennyi ember él itt a Földön, akiknek több okuk volna kipurcanni, mint a fiatalok tömegének, akiknek az önpusztítás már hobbi és betegség. Az öngyílkosjelölttel az a baj: HOGY NEM NÉZ KÖRÜL

nem hiszem azt hogy könnyebb, és azt sem hogy nehezebb. Azt hiszem, hogy anélkül semmilyen =)
Valamint a sznobság fogalmát, talán enyhén félreértelmezted. De senki sem fog megkövezni téged, ha netán véletlenül arra vetemednél hogy bebizonyítsd, valóban el vagyok tévedve. Hiszen te már megjártad a túlvilágot, és beszéltél istennel. Elsõ kézbõl tudod, hogy mennek a dolgok.

Ez csak sznob duma, azt hiszed idegvégzõdések nélkül könnyebb? Eltévedtél nagyon.

abba mi a jó ?

húú😄 ez tök jó volt... de most télleg szerintem is igy van vagyis.. ha meghalsz nicns rá biztosíték hogy van is utána valami viszont nagyobb az esélye hogy nincs semmi.. az amerikai tudományos akadémia dolgozoinak 94 %-a nem hisz istenben és a halál utáni életben... elég érdekes😛

Mármint hogy melyik az a pillanat amikor még gyorsan segítséget hívhatsz, túlélheted és te leszel majd a figyelem középpontjában? <#hehe>

a video jó, a szöveg alatta közepesen gagyi -_-

feltétlen szólj elõtte.

viszek kamerát 😊

egyedértek

azt a földhözragadt kurvamindeneteket.

"aki valóban nem fél a haláltól, az nem teszi meg. Mert aki fél, az oda menekül"
azigen, szal ha te félsz az oroszlántól akkor ugrasz a karmai közé? 😄
Másik meg: "a lelkiismeret, ami odaát él, és kínoz, örökké vérzik az, aki úgy megy el."
Sztem rohattul nem fog lelkiismeret kínozni valakit miután már meghalt. Már csak azért is, mert tudattól független lelkiismeret nem létezik =) És testtõl független tudat sem, mivel a tudat a fizikai lét sajátossága. Szal ha meghalsz, megszûnik az énképzet, mivel elrohad az agyad, ami a veled kapcsolatos információkat raktározza. Így meg ki tudna bármit is megbánni? 😄
Másrészt meg, ha feltételezzük hogy Isten valóban létezik, meg létezel te is valamilyen formában miután meghaltál és ez a létezés tudatos, akkoris feltételezhetjük, hogy Isten úgymond leszarja hogy te milyen módon haltál meg =) Ha már túlvilági létrõl beszélünk, mindenki eleve adottnak veszi hogy azt befolyásolja a Földi élet.
Közbe meg lehet, hogy mégse. Ha meg mégis, mér érdekelne? Idegvégzõdések nélkül úgysem érzem a fájdalmat 😄

én meg ere azt mondom hogy leszarom az észérvet, csak szimplán megölöm magam =))))))999

Ennél még az is jobb volna, ha agyonpanaszkodnád magad

Egyet tudok, ez a kérdés felesleges, bátorságot sem így kell mutatni, és erõt sem, s ha vonzó dolog -úgy lám, nagy divatt lett e tevékenység- de aki valóban nem fél a haláltól, az nem teszi meg. Mert aki fél, az oda menekül, aki gyáva, az ott vágyik aludni, naív módon elhiszi, hogy ott majd békén hagyja minden és mindenki -DE NEM! Senki sem fog békén hagyni, mert rosszabb mint az élet,a pokol egyenlõ a mennyel, csak a szolgáltatás más. Nem fog békénhagyni majd a lelkiismeret, ami odaát él, és kínoz, örökké vérzik az, aki úgy megy el. Ezt a kérdést nem szabad feltenned senkinek, neked kell tudnod mindent, tisztában lenned a dolgokkal, hogy akarod felvágni, ha azt se tudod, hogy az mit jelent? Mert ha tudnád, ezt nem kérdeznéd, butaságot ne beszélj.

szerelem miatt, ne tedd!
isten miatt, ne tedd!
álmok miatt, ne tedd!
magad miatt, ne tedd!
mások miatt, ne tedd!
könnyek miatt, ne tedd!
Mert ha megteszed, ezek ellen teszed, megfosztod magadtól a szerelmet, hogy valaki karjaiban védjen meg az éles penge és a kötél elõl, hitet cáfolod és életed engeded vele, -pedig halni több, de élni csak egy esélyed van ezen a Földön!!!
Álmokat hagysz el, ha véget ér tüdõdben a kûzdés a jobbért, ha agyadban felmondta szolgálatát a szív gondolatainak minden képe, ami azt sugallaná: pedig vak vagy ember, nézd, mennyien élnek, mért maradnál ki pont te? És a halál mért volna jó? Az állandó és abban sosem változik semmi, unalmas, akár a tökéletes mennyország. Egyre megy a kettõ, csak két oldalról más, ergó: élni még mindig izgibb, mint bárhova máshova jutni.

S ha meghalsz, honnan tudod, hogy holnap nem szólal meg a csengõ vagy valaki nem kopog? De akkor már hova? Hisz mindent ellüktél, egy buta kérdés miatt. Mert buta kérdés mind, ami arról szól, hogy "mért? "

Mért én? Mért nem én? Mi vár ott? Minek? Érdemes volna? Ki szeret? Ki hall engem? Ki vár? Ki lát?
Ezeket mind megtudod, ahogy az idõ eljön arra, hogy a választ lásd.
Akkor kérdem én, ne éljek tovább? Ugyan. Mért ne?
Mert utálnak, és vannak szadista barmok, akiknek nem tetszik a képem? Mondok valamit? nekem se az övék. És akkor mi van? Ja, õk kinyitják a szájuk, én meg tûröm a szivatást? Mert bolond vagyok elhinni, hogy én is érek valamit, pedig van, igenis van mindenkinek olyan, amiben jobb a másiknál. Ugyanígy olyan is, ami rosszabb, de ettõl vagyok ember, s inkább, mint egy tökéletes gépezet, aki mindenkinek megfelel...
És még ez sem elég válasznak, -mégis remélem, sokan elolvassák

Élj! De úgy, ahogy csak bírsz, -de ezt is, csak mindenáron tedd, mert máskülönben soha egy elmúlt perced sem volt érdemes. Gondold meg, feláldoznád azokat a perceket? Azt a mosolyt, a kézfogást, a régi barátok féltõ szidalnait se tûröd, de viselnéd a halált? Nem hiszem, hogy megváltás, csak egy ketrec, ahonnan máshova már SOHA nem kerülhetsz.

Egyet tudok figyeljetek:
szerelem miatt, ne tedd!
isten miatt, ne tedd!
álmok miatt, ne tedd!
magad miatt, ne tedd!
mások miatt, ne tedd!
könnyek miatt, ne tedd!
Mert ha megteszed, ezek ellen teszed, megfosztod magadtól a szerelmet, hogy valaki karjaiban védjen meg az éles penge és a kötél elõl, hitet cáfolod és életed engeded vele, -pedig halni több, de élni csak egy esélyed van ezen a Földön!!!
Álmokat hagysz el, ha véget ér tüdõdben a kûzdés a jobbért, ha agyadban felmondta szolgálatát a szív gondolatainak minden képe, ami azt sugallaná: pedig vak vagy ember, nézd, mennyien élnek, mért maradnál ki pont te? És a halál mért volna jó? Az állandó és abban sosem változik semmi, unalmas, akár a tökéletes mennyország. Egyre megy a kettõ, csak két oldalról más, ergó: élni még mindig izgibb, mint bárhova máshova jutni.

S ha meghalsz, honnan tudod, hogy holnap nem szólal meg a csengõ vagy valaki nem kopog? De akkor már hova? Hisz mindent ellüktél, egy buta kérdés miatt. Mert buta kérdés mind, ami arról szól, hogy "mért? "

Mért én? Mért nem én? Mi vár ott? Minek? Érdemes volna? Ki szeret? Ki hall engem? Ki vár? Ki lát?
Ezeket mind megtudod, ahogy az idõ eljön arra, hogy a választ lásd.
Akkor kérdem én, ne éljek tovább? Ugyan. Mért ne?
Mert utálnak, és vannak szadista barmok, akiknek nem tetszik a képem? Mondok valamit? nekem se az övék. És akkor mi van? Ja, õk kinyitják a szájuk, én meg tûröm a szivatást? Mert bolond vagyok elhinni, hogy én is érek valamit, pedig van, igenis van mindenkinek olyan, amiben jobb a másiknál. Ugyanígy olyan is, ami rosszabb, de ettõl vagyok ember, s inkább, mint egy tökéletes gépezet, aki mindenkinek megfelel...
És még ez sem elég válasznak, -mégis remélem, sokan elolvassák

Élj! De úgy, ahogy csak bírsz, -de ezt is, csak mindenáron tedd, mert máskülönben soha egy elmúlt perced sem volt érdemes. Gondold meg, feláldoznád azokat a perceket? Azt a mosolyt, a kézfogást, a régi barátok féltõ szidalnait se tûröd, de viselnéd a halált? Nem hiszem, hogy megváltás, csak egy ketrec, ahonnan máshova már SOHA nem kerülhetsz.

nem fogok most itt panaszkodni, csak szeretném tudni hogy mennyit kell várni a cél elérése érdekében.

Ne kérdezz ijet, az nem eltávozik...
az többet jelent, amitõl menekülni már nem lehet. De ne várd, hogy azt mondja bárki, megéri megtenni, mert a csodák élnek, csak nehéz észrevenni.

ha az ember felvágja az ereit, mennyi idõ alatt távozik el ?

Hát sztem meg akkor írj ilyeneket, amikor majd megjártad a másik oldalt is...

😊
Köszi szépen! Rajta vagyok nagyon... de nem nagyon akar sikerülni...<#szomoru1>

Nah jó, hiába akkor is ma a másikba beleszeretsz elõbb utóbb elfelejted. És télleg értelmetlen egy pina miatt felkötnöd magad...

"14-18 között"

Már láttál mindent, már megtapasztaltál mindent, ne hallgass az idõsebbekre mert biztos csak hülyeségeket mondanak... <#hehe>

és tényleg jön majd a másik.. annak idején én pont ugyanúgy nem hittem el senkinek.. és be kellett látnom hogy amit fiatalabb koromban az idõsebbek mondtak nem csak azért mondták hogy járjon a szájuk és engem vigasztaljanak vagy csesztessenek.. tényleg jött.. és aztán még egy és mégegy.. és lehet hogy jön majd mégegy..
az elsõnél azt hittem ez a szerelem netovábbja.. aztán a másodiknál rájöttem hogy hát korántsem gondoltam jól.. és a mai fejemmel már tudom hogy attól hogy valaki iránt érez vbalamit az ember absz nem jelenti azt hogy egy másik nõ iránt késõbb ne érezheté "ugyanazt"..

Nagylevegõ, nyelj egyet és menj tovább. Ha álmatlanul forgolódsz miatta egy éjszakát azt még meg tudom érteni, de azt nem hogy emiatt baszd el az életed.

Igazából az a durva hogy ilyenek szokták hasonlítgatni magukat a rákos kisnyugdíjashoz. Mondjuk aki egy pina miatt felköti magát az meg is érdemli.

annyira gyûlölöm ezt a dumát, hogy "jön majd a másik" abbba nem gondol bele senkise, hogy azok az érzések amiket az elõzõ lányhoz érzett az illetõ, az a következõ lánynál talán nem fog jönni ??

Semmit,nem lehet meggyõzni!
Arra pedig hogy Te lennél e arra ne adj ilyen könnyelmû választ!
Nem tudod mit hoz az élet

A szerelmi csalódás miatti elkeseredést sem értem. Egy szakítás nem midnen( nah elhiszem, h nem örül neki az ember) meg minden, de ha egy nõ otthagy, jön majd a másik. Nem csak 1 nõ van a világon...

nem kell ahhoz kéz, meghúzom a ravaszt a lábujjammal 😄

jah, igaz <#buck>

"Aztán fogom a kést, elvágom mindkét csuklómon az ütõeremet"
<#nezze>

Goth: Benned aztán túlteng a bodhicitta. 😄

De két kezed van😉

nemlehet mit mondani, en mondjuk tanitasra szentelném magam ha nem lenne sok penzem, vagy ha net van akkor forumokon segitenek embereken stb, bar en 60 eves koromtol csak a hasamnak akarok elni😛 de semmikepp nemakarnam magam megolni