691
Saját öngyilkossági gondolatok, közeli rokonok, barátok halála, beszéljünk róla
-
bracsek #489 csak nem tudom hogy nekem miért a másik oldalát mutatja. -
#488
ejnye. az élet szép. -
bracsek #487 Most kellene egy híd vagy valami felfüggesztett kötél, vagy egy fegyver, vagy bármi amihez nem kell cselekedni, csak úgy egyből túl lenni rajta. -
#486
-
#485
Most hallgatom amúgy azokat az mp3-akat, amiket "akkor" hallgattam. Ilyen igazi emós, depressziós, érfelvagdosós számok. Egyszerűen ezeket hallgatva olyan nyomasztó hangulat fog el, teljesen visszaidézi azt a szakaszát az életemnek. Mind1, fujj, vissza is rakom winapmba a jóféle house/dance zenéimet, ezeket meg megtartom emlékbe valahol jó mélyen...rejtett mappában (mert azért mégiscsak emlékek ezek is, csak ezeket nem szívesen idézi vissza az ember.)
Amúgy ez is mekkora élettapasztalat már, egy kis időre én voltam (biztosra veszem) a város legdepressziósabb embere, mondjuk nem egy nagy büszkeség. (Szerencsére túléltem :$) -
#484
fail (ez csak egy AXE reklám -.-) -
#483
Ujabb depressziós gót lány végzett magával..
Rtlhirek -
Rundstedt17 #482 pontosan. -
Phat Smoker #481 csak fel akarják hívni magukra a figyelmet és itt picsognak -
Rundstedt17 #480 amúgy ide csak segélykérők írnak,aki valóban végezni akar magával már megtette volna...az se igaz hogy nem tudnak magukkal végezni ha azt akarják -
#479
Én is pont ezeket írtam, célokat kell kitűzni. -
#478
Akik szeretnék eldobni maguktól az életet azoknak nincs céljuk?
Mert én soha se gondoltam öngyilkosságra mert van célom.
Fiatal vagyok szeretnék egy Nagymotort barátnőt majd később családot.
Amíg ezeket el nem érem nem akarok megdegleni.
Bár lehet hogy a nagymotor elég hamar hozzá fog segíteni de legalább tudom hogy úgy éltem az életem hogy élveztem és nem gubbasztottam a sarokban meg ehhez hasonlók.
Szóval tűzzetek ki egy célt és hajtsátok végre ha nem sikerül próbálkozzatok keményebben ha sikerül akkor új cél kitűzése a következő.
Ne agyjátok fel.
Ja és a cél ne az legyen hogy meg tudjátok magatokat ölni.
-
komposzt #477 Szerintem így is túl sokan vagyunk! -
#476
-
bracsek #475 mind1 -
#474
Persze, egyet értek veled, abban az esetben, amikor tényleg komoly szándékkal teszik meg amit megtesznek. De az esetek nagy részében (amivel én találkoztam) nem volt komoly a szándék. -
#473
Néhányan emlékeznek még rám gondolom, egy eléggé csúnya iromány a legelső hsz-om ebben a topic-ban. Ma végigolvastam újra, és kicsit ledöbbentem, hogy milyen voltam néhány hete. Ugyanis már egy ideje nem szedek semmi gyógyszert, és úgy tűnik elmúlt minden depressziós tünet, nem gyötör már semmi bánat, és öngyilkosságra se gondolok minden percben. Ez mind egy szaros gyógyszer miatt volt, hihetetlen. Majdnem csúnya vége is lett a dolognak, de szerencsére nem történt semmi sem. Bár így utólag már, hogy nekem volt alkalmam megtapasztalni ezeket a szörnyű érzéseket (ezek az "élmények" örökre megmaradnak bennem), úgy gondolom, hogy meg is érdemeltem volna, hogy történjen velem valami. Aki ilyen szörnyű gondol, az tényleg sajnálatra méltó, bár az én esetemben én nem nagyon tehettem a dolgokról.
Úgy tengetem napjaim mostanság, hogy megpróbálok új célokat kitűzni életemben, például el is terveztem, hogy mit fogok csinálni a nyár folyamán: elvállalok valami diákmunkát. Lehetőleg minden nap próbálok keresni magamnak valami munkát a ház körül, lekötés céljából, meg, hogy úgy feküdhessek le, hogy úgy érezhessem, hogy legalább egy kis értelme volt a mai nap folyamán az életemnek :) (Bár sajnos továbbra sem látom értelmét az életnek). Hétvégenként eljárogatok majd alkalmanként szórakozgatni (érettségi után :P). Ja, meg így, hogy kibírtam már 19 évet, csak érdekel már, hogy milyen eredményeket érek majd el érettségivel kapcsolatban, de úgy tűnik egyelőre kecsegtetőek.
Szóval én már ebben a topicban régóta nem szorulok segítségre, de sajnos tanács adóként sem szolgálhatok nagyon, ez egy elég komoly téma, meg nem vagyok egy nagy pszichiáter sem, meg nem is akarok az lenni. Egy időre megutáltam most őket. -
bracsek #472 Na ebben nem értek egyet, az öngyilkosságot nem lehet megbánni, legalábbis nem ebben az életben, viszont a balfaszságot igen, hogy nem volt képes becsületesen elvégezni szándékát. -
bracsek #471 nem az a gond, hogy nyakig ér a trutyi, hanem, hogy hullámzik. -
#470
Aki öngyilkossági szándékáról beszél, akár itt, akár máshol, mindenképpen pozitívan kell/ene értékelni. Aki így tesz, nem reménytelen eset, hanem segítségre szoruló és segítséget kérő ember. Mindenkinek vannak problémái, különböző képpen reagáljuk le, ki így, ki úgy, hogy az öngyilkosság mellett dönt. (Ami legtöbbször figyelem felhívás) Én sohasem fogom megérteni, hogy hogyan juthat el egy ember addig a pontig, hogy eldobja az életét magától. Nem ítélem el őket, de akkor sem értem. Legtöbbször van kiút, csak meg kell keresni azt a megfelelő embert, aki tud segíteni és kívülállóként tudja megítélni az adott élethelyzetet. Ez lehet orvos, pszihológus, barát, ... stb. Sok olyan emberrel találkoztam már, aki megkísérelte az öngyilkosságot (falc, akasztás, gyógyszer), 95%-ban megbánták, amit tettek és átérezték a súlyát, hogy örök életre nyoma marad, mint testileg, mint lelkileg tettüknek.
Mindemellett jelenlegi pszich. osztályos kezelésekről pedig meg van a véleményem, indokolatlanul sedálják a betegeket, mindaddíg, amíg le nem mondd az öngy. szándékáról, utána sipirc haza.
Na mindegy, mindenkinek sok sikert kívánok a "gyógyuláshoz", ne tegyen senki olyasmit, amit később megbánhat. -
COOLancs #469 Hi Bracsek! Egy cipőben evezünk, vagy egy csónakban járunk vagy mi. A különbség, hogy azért nekem vannak jó pillanataim is (persze egyre kevesebb). Az hogy nem bírod megtenni az azt jelenti, hogy még nem vagy elég mélyen a trutyiban! Ha tétlenül vársz, akkor előbb-utóbb ott leszel. Vagy dumáld meg valakivel, vagy irány a doktorbácsi, mert ha nem csinálsz semmit, tényleg az a legrosszabb. -
#468
talán kéne csinálni valamit aminek értelme is van nemde? -
Rundstedt17 #467 Na egy újabb segélykérő 
-
Rundstedt17 #466 micsoda arcátlanság egy nő elvárosok nélkül,meg hogy eljátszottad az esélyeid?ebből arra következtetek hogy félrek.rtál aztán dobott....vagy elviselhetetlen vagy..változz meg vagy megérdemled a magányt és befejzheted amit elkezdtél. -
bracsek #465 Asszem megtaláltam a topikom, hozom a kanapém és megvárom mig meghalok, mert tenni nem vagyok képes érte, de egyszer majd eljön és én várni fogom, milyen öröm lesz ha az a pillanat eljön, mikor itt hagyhatom az egészet, mindent úgy ahogy van, ennél úgyis csak jobb jöhet, még a semmi is jobb ennél :( Van rosszabb az öngyilkosságnál, az amikor megtennéd, meg akarod tenni, meg van rá az alkalmad, de nem tudod, hogy miért ezt nem tudom, valószínűleg még megfelelő időben nem ittam megfelelő mennyiségű szeszes italt, de nem tom mi ez az erő ami visszatart, mert semmiféle okom vagy célom nincs az élet élésére, de képtelen vagyok megtenni. -
#464
"egy nő viszont tudjon szeretni elvárások nélkül"
akkor kezdhetsz felébredni barátom, mert nem te vagy a szerencsétlen, hanem ilyen nincs a világban. mellesleg nők miatt öngyilkosnak lenni pont olyan mintha azért lennél öngyilkos, mert rájössz h nem szeret a ruhásszekrényed. -
Villany #463 Ez lett volna a lényeg, hogy megfutamodjak az élettől. Sosem láttam értelmét egy életen át gürizni aztán meghalunk. Ha látnám, hogy mi az élet értelme (az igazi értelme), én is máshogy gondolkodnék. Nincsenek nagy vágyaim, csak annyi, hogy egy nő viszont tudjon szeretni elvárások nélkül, de ebben az életben már eljátszottam az esélyeim.
Lehet, hogy gyengeség, vagy önsajnálat, de mind mások vagyunk és máshogy gondolkodunk. Nekem ez jutott.
-
Puhos #462 Helló!
Amit tettél nem tudom, hogy miért tetted, de ezek szerint volt rá okod. Én nem értek egyet azzal aki öngyilkos akar lenne. Ugyanis szerintem az megfutamodik az élettől. Az életben vannak problémák, gondok, betegségek stb. A gondokat és problémákat meg kell tudni oldani, persze jobb ha ezeket az ember a feleségével, élet társával, barátnőjével oldja meg. Ha nincs egyik sem, akkor is ott vannak a szülők, testvér/ek, barátok.
Itt olyan barátokra gondolok akikkel mindent meg lehet beszélni, olyan lelki szemetesre /nem szép szó erre/ gondolok.
A betegség az más dolog. De ez sem jelenti azt, hogy az ember dobja el magától az életet. A családomban pár éve az egyik hozzátartozóm /apósom/ egy elég komoly műtéten esett át /kivették a gyomrát rák miatt/.
A műtét után sokáig el volt keseredve, de mi a Család bátorítottuk, segítettük. Sokszor azt mondta, hogy jobb volna meghalni.
Mára már másként látja ő is ezeket a dolgokat.
Magány. Nagyon nem jó egyedül lenni ugyanis ember társas lény. Miért nem próbálsz meg elutazni valamerre hátha ki tudsz kapcsolni, és hátra tudod hagyni a "magányt".
Sok sikert az élethez! -
pozsoka #461 Nincs ebben semmi könnyelműség,mindenki azt csinál a saját életével amit csak akar.Ha én akarnék öngyilkos lenni nem szeretném,hogy lebeszéljenek róla,illetve nem is szólnék senkinek róla egyszerűen megtenném.Persze most mondhatod,könnyű mondani,dehát nem akasztással,érfelvágással kell kínlódni,hiszen ezeket nem könnyű kivitelezni,hosszadalmas lehet a haláltusa és az ember könnyen meggondolja magát közben.No meg persze aki valóban végezni akar magával,az nem fog irogatni előtte fórumokra,hiszen az is egyfajta segélykérés,ergo nem gondolja komolyan,igy felesleges munkát ad a mentősöknek,tűzoltóknak stb.a béna próbálkozásokkal. -
Villany #460 Feri: csak a szokásos "elhagyott a nőm" szindróma, de annál talán több. Miatta elhagytak a barátaim, majd feladtam a munkahelyem és 1 hónapja dobott a nő. Most se barátok, se munkahely, se nő. Végképp egyedül érzem magam és nem bírom a magányt. De ha tényleg érdekel kifejthetem priviben. Untatni senkit nem akarok a bajommal, mindenkinek megvan a sajátja.
Bens: nem vagyok emó (ha a manapság, a fiatalok körében dúló stílusra, életformára gondolsz). 30 évesen öreg lennék hozzá. -
#459
emó e vagy -
#458
Ezt én is olvastam, de ezt elméletileg nem nekem kellene tudnom. -
#457
Hadjuk már az ilyen dumákat. Épp elég elhangzott már ebben a topic-ban. Bírom, hogy egyesek milyen könnyelműséggel kezelik a témát. Örüljetek, hogy ti nem szenvedtek ilyen szintű gondokkal. Nagyon könnyű leírni ezeket a dolgokat igen, megtenni annál nehezebb.
Villany: Mégis milyen megfontolásból tetted amit tettél? Ha akarod priviben is megírhatod, nem muszáj ide. Legtöbb emberrel ellentétben, én át tudom érezni lassan, amiket az emberek bánatukban éreznek. De én nem merek tenni sajnos semmit sem. Főleg amit írtál, az ér felvágást. Írtózom tőle, de mostanában én is elég sokat gondolok rá. :( -
pozsoka #456 Ha igazán meg akarsz halni,tedd a nyakad a vonatsinre,és a vonat fájdalommentesen,no meg gyorsan elintéz.Legjobb módszer.Sok sikert. -
#455
Grat. Saját bőrén tanul az ember. -
Villany #454 Kb. egy hete vágtam fel az eremet. Ahogy kibuggyant a vér a karomon hírtelen megbántam tettemet, de nem láttam visszautat, így próbáltam magam kivéreztetni. Persze gondolatban minden könyebb. Csorgott a vér, mint az alig megnyitott csap, de nem elég gyorsan. A testem lassan elzsibbadt, hirtelen kiszáradtam, a torkomban záródott a légcső, kapkodtam a levegőt és a fülemben olyan hang volt, mintha a szél fújna ki belőle. De a vérzés elállt.
Azóta összestoppoltak és most van egy újabb éktelen heg a karomon. A korábbi vágások csak segélykiálltások voltak, ezt már komolyan gondoltam. Akkor ott abban a pillanatban megbántam, amit tettem. Most pár nap után csak azt bánom, hogy nem sikerült. A vágáshoz volt erőm, de befejezni nem. -
pozsoka #453 A gyógyszeres kezelés elsősorban ún. antipszichotikus gyógyszerekkel történik. Ezek közül a tünetekre leginkább a haloperidol és a pimozid hatóanyagú gyógyszerek hatnak. Ezeket igen kis dózisban és fokozatosan emelkedve adagoljuk, egészen addig, míg el nem érjük a lehetséges legjobb egyensúlyt a tünetek és a mellékhatások között. Közvetlen mellékhatásként izommerevség, nyálfolyás, remegés és a mimika elszegényedése léphet fel, melyet a gyógyszeradag visszavétele vagy csökkentése mellett ún. antiparkinson-szerekkel kezelhetünk. A hangulatra és a gondolkodásra, figyelemre való kellemetlen hatásokat már nehezebb befolyásolni, ilyenkor gyógyszerváltás is indokolt lehet. A tartós gyógyszeres kezelésnél az esetleges hosszú távú mellékhatásokra is gondolnunk kell. Ezek akaratlan mozgásokat jelentenek, a jelenséget tardív diszkinéziának nevezzük. Ez leginkább csak hosszan tartó, megszakítás nélküli, folyamatos gyógyszeres kezelésnél fordul elő.
Újabb vizsgálatok szerint bizonyos, egyébként a vérnyomás csökkentésére használt hatóanyagok is segíthetnek a tic tünetek csökkentésében. Ilyen a clonidin- illetve guanfacintartalmú gyógyszer is. -
#452
Lehet hogy csak csökkenteni kéne a dózist. Nem hiszem hogy abba kéne hagynod, pont a betegséged enyhítésére írta fel a dr. Na mind1 ez csak az én meglátásom. Szedsz egyéb nyugtatót? Ha ilyen aluszékony leszel akkor azt is csökk. Mond el legközelebb a dokinak hogy így nem f@szájos, mert lezúgsz a lépcsőn a kómától.
-
#451
Köszi!
Igen. Tudom, hogy ritka betegség, (de én sikeresen kifogtam) ezért sem akarok neki topic-ot nyitni. Meg a moderátorok sem biztos, hogy díjjaznák.
Amúgy ma majdnem sikerült meghalnom, és méghozzá úgy, hogy nem is akartam: kelek fel este 8-kor (Anafranil egyik mellékhatása a fáradékonyság), sétálok át a szomszéd szobába, ajtófélfának támaszkodva nézem, ahogy öcsém játszik a gépen... és itt történt egy vágás az életemben... majd úgy kelek, hogy szép lassan kitisztul a látásom, anyum hangját hallom, hogy sikongat, és felkelek a lépcső aljáról. Szóval az történt, hogy elájultam, és fejjel lefelé lezúgtam a lépcsőn. Simán kitörhetett volna a nyakam. A mai naptól kezdve nem szedem azt a rohadt gyógyszert, felhívtuk a pszichológust. Különben is lassan elegem van már, hogy kísérletezget rajtam, meg csak lopja a pénzt tőlünk, közbe az állapotom csak romlik. Szerdán megyünk majd hozzá anyummal. Szerintem megmondom neki, hogy "kivanaf@szom", de azzal sem érek el semmit, meg ő sem. :(
-
pozsoka #450 http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9136562&na_order=
http://tourette.lap.hu/