Öngyilkosság

Ts-em? Ezt nem értem. Team speak nevû programom van, azt nevezzük haveri körben Ts-nek. 😊 Te mire gondoltál?

Na én se iszok Hubertust többet, anno kirókáztam miatta a lelkemet is... <#hehe>

Jól van, az a lényeg hogy nem nyírtad ki magad <#vigyor>

mondjuk úgy tizenakárhány évig.

😄 biztos nagyon jó lehet az, ami az embert éppen a legjobban bántja.

Milyen erõsségû a Ts-ed?

Nekem aztán nagyon jó dolgom van. Jó, lehetne rosszabb is.

jó dolgodban nem tudsz mit kitalálni mi?

Sokak örömére még itt vagyok, de néhányan most tudom úgy érzik, hogy bárcsak meghaltam volna, legalább egy hülyével kevesebb élne most. Ezt most belátom tényleg, hogy hülye vagyok. Ma, így teljesen másnaposan volt idõm gondolkodni, és hatalmas butaság lett volna. A családom, meg néhány barátom nagyon nem érdemelték volna meg. Tegnap este még tudom, hogy azt állítottam, hogy nem nagy ügy, de nagyon ki voltam készülve. Szerencse, hogy nem vagyok egy nagy alkoholista, és még idõ elõtt kidõltem.
Szóval nem fogok tenni magammal késõbb sem semmit se, élem tovább az életem.

Ez szerintem egy jó hozzáállás, csak sajnos kevés embernek jut eszébe amikor már nem lát más kiutat, mint az öngyilkosság.

minek megölni magad, mikor egyszer úgyis meghalsz?

ezt sosem értettem az öngyilkosoknál, miért nem lehet kivárni azt a pár évet...? ha meg annyira nem kell az életed, akkor add oda másoknak és segíts olyan embereken akiknek jól jönne. rohatt egy szemét dolog ám és egyáltalán nem sajnálatra méltó öngyilkosnak lenni. kb olyan mintha lenne nálad egy adag kaja, de mivel te nem tudod megenni, ezért kidobod a szemétbe, ahelyett h odaadnád annak az éhezõnek, aki rászorul.

<#ijedt> Ne csinálj, már ekkora ostobaságot, -tudom könnyen beszélek, neked meg nme egy könnyû betegséged van- de az élet amúgy is rövid, éld míg lehet.

Carpe diem <#eljen>

Nem azért írtam, hogy most mindenki megsajnáljon, és jöjjenek az ilyen hozzászólások, hogy "jaj, ne tedd, olyan hülye vagy". Bár úgysem jönnének valószínûleg, hisz úgysem ismer senki sem. Meg rajtam amúgysem segítene semmi ilyesmi hozzászólás, szóval ne is fárassza magát senki sem, nekem már mind1. Van egy-két olyan ismerõsöm amúgy, kiknek szintén hasonló betegségük van. Nekik biztos kötél idegeik vannak. Nem tudom, hogyan bírják, én úgy tûnik gyenge egyén vagyok, ha már ilyesmire folyamodok, de nem tudom, hogy ti helyemben lennétek például, hányan bírnátok tovább. Na sziasztok, éljetek vidáman, jobban. 😞

Látom eléggé kihalt a topic, de ez nagyon nem baj. Végigolvastam a topic-ot, és kimaradt egy szerintem eléggé hatékony, fájdalommentes módszer: gyógyszerre sokat inni. Én ma ki is fogom próbálni, mert sajnos elegem van az életbõl, és nekem komoly okom van rá. Nem pedig úgy, mint sok velem egykorú fiatalnak, akik teljesen egészségesek, és csak egy olyan dolog miatt menekülnek öngyilkosságba, ami egyáltalán nem a világ vége. Például barátnõ ügy miatt.
Nekem viszont van egy betegségem, nevezetesen ez az átkozott Tourette szindróma, amivel megpróbáltam együtt élni, de így lassan 19 évesen már olyan szinten zavaró, és kellemetlen, hogy inkább a halált választom. És elképzelve, hogy ugye ilyenkor ugye kikapcsol az agy, mint ahogyan alvás közben majdnem, és az alvás alatt sem tudunk magunkról.
Eléggé szomorú tudom, fõleg, hogy nagyon sokan szeretnek. És lényegében itt van a probléma, rohadtul önzõ dolgot fogok tenni, sokmindenkinek okozok majd fájdalmat. De olyan szintût érzem, hogy nem, hogy bárki bármit is tegyen magával ennek következményeként. Szerintem ez nem gyávaság, hiszen eléggé sok bátorság kell ahhoz, hogy megtegye az ember. Ma este majd elválik, hogy tényleg eléggé bátor vagyok-e hozzá. Bár abból a szemszögbõl nézve viszont igazatok van, gyávaság az, hogy megfutamodunk e "gyönyörû" élet elõl. Ami számomra sohasem lesz gyönyörû, teljesen reménytelen a helyzet. Egy éve járok pszichológushoz, töm mindenféle szaros gyógyszerekkel, egyre emelve az adagot, és a tapasztalat az, hogy nem hogy javulás történne, inkább az ellentéte történik. Ráadásul ezt még az is megtetézi, hogy az én életemben is van egy lány, aki számomra a minden, és nagyon fáj, hogy emiatt a betegség miatt tudom, hogy semmi esélyem sincs nála. Még ha lenne is, akkor sem akarnám õt, mert tudom, hogy õ többet érdemel, senki sem akar egy ilyen szerencsétlennel együtt élni. Minden nap mostanában másra sem gondolok, csak erre a lányra, meg erre a rohadt betegségre, és egyre jobban elkeserít. Már az iskolában is feltûnt sokaknak, hogy mostanába magamba zárkózom, pedig mindent megteszek, hogy én is vidámnak látszódjak, mint a többiek. Õk is aggódnak értem, elhiszem, hogy engem már õk így szerettek meg, amilyen vagyok, de én tényleg nem bírom tovább.
Szóval ma beveszem az esti gyógyszeradagot, mellé az 1 üveg Hubertust, meg még ami a kezembe adódik, és meglátjuk, hogy mi lesz. Az eszem súgja, hogy nagyon buta vagyok, de szívem szerint mindenkinek így lesz jobb. Eleinte tudom nem, de majd az idõ múltával szépen homályosodok az emlékezetekben. Legjobb az volna, ha soha nem is ismert volna senki se, ami ugye lehetetlen dolog, vagy hogy egyáltalán, meg se születtem volna.

Viszont !

Boldog Új Esztendõt Mindenkinek!
Több szerencsét és kitartást, több mosolyt és kacagást!
Több erõt és igaz boldogságot!

<#papakacsint>

jaja, valahogy így.

dehogy érted

ja, ok. szal csak tõlem függ, hogy én téged embernek vagy repülõ mókusnak hívlak, vagy amikor sétálsz akkor azt is mondhatnám helyette hogy repülsz, valójában ugyanannyira vagy kenguru mint ember, hiszen ezek a fogalmak konvecionálisak. értem =)

ül áll, és hasonló kifejezések mind konvencionálisak.

Hát ezt úgy hívják, hogy ragaszkodás a fogalmakhoz.

te 😮Ooo

nem csak a halállal más a helyzet, ez egy példa volt. Minden állapottal, pl. ül, iszik, ez a helyzet. az ülõ emberre ha rámondod hogy áll, attól még ülõ marad, ez a helyzet az evõ emberrel is.
Viszont szép/csúnya, jó/rossz esetében ez csak azon múlik, hogy TE magad milyennek állítod be.

na melyikõtök lesz 2007 elsõ öngyilkosa?<#smile>

Érdekes, hogy pont a halállal lenne más a helyzet, mint a többi minõsítéssel, gondolok arra, hogy még a tudományban, vagy a filozófiában is csak a célszerûség dönti el, hogy mikortól nevezünk valamit élõnek, és mikortól nem élõnek.
De ha csak az döntené el, hogy egységesen rá lehet mondani valamire hogy halott (gondolom most a közmegegyezésre célzol), akkor ugyanez elmondható pl. az ölésre ..hogy rossz, még ha csak közmegegyezés alapján is.

Honnantól függ valami a tudattól, és honnantól nem?
Nincs a jelenségeknek a tudattól független léte.

Én is csatlakozom, ilyenkor az értelmetlen a legértelmesebb 😄
B U É K<#integet2>

a halott emberre egységesen rá lehet mondani hogy hallott, mivel semmiképpen sem élõ. a szépre nem lehet egységesen rámondani hogy szép, mert valaki szépnek véli, valaki pedig csúnyának, ez csak a minõsítõtõl függ, szerintem ez a különbség.

támaogatom 😊

mivanitt??

nefilozofálgassunk, éérteem?

ma mindenki bulizzon szépen és igya le magát, nem filozofálgatunk, alkoöholizálunk 😉

A halott ugyanolyan minõsítése a fogalomalkotásnak, mint a jó, a rossz, vagy a buta.
Ebbõl a hozzászólásból azt látom, hogy:
Szerinted vannak fix dolgok, amik önmagukban, szemlélõtõl, és minõségtõl függetlenül megállnak (mint pl. halál, vagy kék), és vannak olyanok, amik fogalomalkotás során jönnek létre, mint pl. jó, rossz, vagy butaság.
Ezzel én nem értek egyet. Hogyan lehetne elválasztani a dolgokat, amik önmagukban megállnak, és amik csupán absztrakció által vannak?

Aha, biztos igazad van <#puszis>

DDDD:::::::::::::......;
np. majd megérted, ha felnõsz.

Látszik, hogy nagyon nem vágod..

Ennél lejjjeb már nem sûllyedhetsz remélem

hát valahogy nagyon kiforgatva fogod fel a szavaimat, nem arra céloztam, hogy a minõsítû lesz a buta. D:_

Te buta vagy az én szememben. Meg lehet hogy a pistikéében meg az irénkéében is, de nem kell megijedned, általános butaság nem létezik, tehát ettõl függetlenül nem lehetsz buta, csak mindazokáltal minõsítve, akik butának tartanak. Dehátez teljesen egyértelmû. <#smile> Remélhetõleg érted, merthanem.

most ezalapján észrevettem, hogy teljes mértékben de nemérted <#smile>

Aki minõsít az nem lesz az alapján buta, csupán válaszokat keres és megpróbálja megfelelõen elraktározni a dolgokat, a minõsítés nem feltétlenül rossz és senki sem mondta, hogy állandósult.
Aki minõsít az fontol, aki fontol, az gondolkodik, nem csak bunkók tudnak minõsíteni, megy az rendes pofával is.

Amúgy: maga a vélemény is minõsítés.. vagyis ha akarod ha nem, magad is végig minõsítettél

"buta ember csak minõsítés útján lesz buta"

Jaaaj te jó ég, ez nagy butaság
"ami szerintem nemjó, az mindenki által elítélendõ, mert az alapjában véve nemjó. "
Az, ami szerinted nem jó, mért ne lehetne számomra jó? Simán lehet.

teszemazt egy adott dolog kék: van mögötte valami, ami azt okozza, hogy az ember látása kékként fogja fel.
Ha a kék dolog szép, van mögötte valami, ami számodra teszi széppé.
Azt, hogy számára szép, vagy hogy számára szánalmas, kinyílváníthatja, csak ezen az alapon ne a saját értékrendedjéhez akarja viszonyítani a dolgokat, vagyis: ami szerintem nemjó, az mindenki által elítélendõ, mert az alapjában véve nemjó.

Ezeknek a minõsítésnek nincsen minõsítõtõl elvonatkoztatott jelentése, értsd: buta ember csak minõsítés útján lesz buta. A halott ember viszont minõsítõ nélkül is halott marad.

Meg is írtam, hogy mások miatt baromság meghalni, el kéne olvasnod, hogy mihez is szólsz hozzá, és akkor talán védelmed sirály lenne

Érdekes, nem félek a haláltól, a minap különös dolgo történt velem:
Egy lépcsõházban voltam a korlát mögött, vártam az egyik barátom.
Kémleltem a mélységet, mert mindig féltem tõle, aztán valahogy kíváncsi lettem, hogy milyen volna, ha zuhannék. Azt tudtam, mi történik ha földetérek, csak azt nem, milyen addig. Aztán jött akire vártam, és kimentünk a nagyvilágba.

Sosem ugranék le.

Nem szarom le -olvass vissza, és akkor publikáld magad

Ami szerintem fontos, hogy mindnyájunknak szembe kell majd vele néznie, és ott nem sokat fognak érni az olyan gondolatok, hogy mindez csak a tudattól függ, csak relatív, stb.

sokan azért lesznek öngyilkosok mert akik körül veszik, magasról leszarják

Szavai mögött omlik a logiai értelem

Na ez meg a másik. Goth csak tuszkolja a maga igazát, már két napja csak azt hajtja, hogy semmilyen- és ezt kell lényegnek venni. Ez a maximum magyarázata. Állapot, vagy minõség, hát nem olyan mindegy? Egyik sincs a másik nélkül, s még a határt sem lehet megállapítani.

túlzottan azt sem értettem, hogy az állapot (hogy valami valamilyen) miben tér el a minõségtõl (hogy valami valamilyen).

Állapot ugyan úgy válhat relatívvá, mint ahogy a relatív minõséggé...