Öngyilkosság

"a barátnõdön lehet segiteni, meg kell találnia azt ami (vagy inkább aki) boldoggá teszi." szerintem ez a legfontosabb abból amit gabo91 írt. csúnyának, kövérnek gondolja magát a bnõd, ha összejön vkivel rá kell jönnie hogy nem az. te törõdsz vele, segíteni próbálsz rajta. elmehettek ketten valahova, emberek közé (mondjuk valami nyugisabb helyre). még akkoris ha elsõre nem akar. ha teljesen magába fordul és otthon ül mondjuk, akkor nemsok esély van arra hogy boldogabb legyen. ha látja hogy segíteni próbálsz neki, érzi hogy törõdsz vele, azt is észreveszi hogy vannak barátai.

hát igen, a vagdosásról én is tudnék mit mondani... de engem nem a saját problémám izgat. a szülein pedig nem tudok kiigazodni. nos, tulajdonképpen a legnagyobb probléma a gondolkodásával van. azt pedig lehetetlen megérteni. és úgy nincs betegségbelátása, hogy nem látja be, hogy valami baja van. barátai vannak, de nagyon nem bízik meg senkibe sem. csúnyának is gondolja magát, pedig nagyon szép. egyszerûen lenézi saját magát. bróbál menekülni minden és mindenki elõl.
mondjuk sokszor mondják, hogy én ugyanolyan vagyok mint õ.
de neki vannak barátai (mondjuk nem olyan sok)... szeretik õt
csak õ szerintem ezt nem tudja értékelni, és ezzel nem tudom mit lehet kezdeni
ha ezt meglehetne vhogy változtatni...

Mikor irtam a hsz-t még nem láttam ezt amit most irtál... de mégis csak jól gondolom a dolgokat...

Ezek szerint jogosan gondolja, hogy (majdnem) mindenki leszarja õt. Nincsenek barátai sem, elég magányos. Legalább te tudod, hogy mivan vele, igy valami féle bizalom mégiscsak van. És a msáik barátnõje nem barátnõje... magával foglalkozik csak de leszarja hogy mivan az emlitett lányal.
Minden esetre pozitiv dolog, hogy kiállsz melette segiteni akarsz rajta és nem vágod a pofájába hogy "beteg vagy" és nem hagyod magára.
Hány éves? Mióta vannak ezek a dolgok? Mióta viselkedik furcsán, régebben voltak barátai vagy meynire volt társasági ember. kb-ra mondj idõt valahogy.


Szar az egész, nem beteg õ, csak az a gond hogy magára vesz mindent ettõl lett ilyen. Nagy adag bánat és szomoruság okozta ezeket a dolgokat, de ha megtalálja a boldogságot akármi lehet vele...
csak igy nehéz a dolog, és az emberek töbsége pedig inkább belerug az ilyenekbe...
Pedig bárki lehetne ilyen...
mások kocsmába mennek õ inkábbotthon sirdogál...
õt megvetik az alkoholistákat nem...

Minden mindenre hatásal van ez tény, a környezeti ráhatások nagyon befolyásolják. De mindenképpen kell lennie egy nagyobb kiváltó oknak traumának.
Ezt kellene megtudnod, hogy mi az. A többi pedig önbizalom hiány. Észt osztani tudok, nekem is hasonló dolgaim vannak. (jó nem vagdosom a kezeimet, de mégis mindig sebes... fura.)
A labilis állapottal meg nem sok mindent lehet tenni. Kerülni kell az olyan dolgokat amitõl a fõ kiváltó ok jut az eszébe.
szvsz lehet hogy nincs barátja és ezért ilyen. Sajnos ezzel az a gond, hogy ilyen állapotban nem sok esélye van rá hogy találjon valakit. Olyannal meg ne probálkozz, hogy segitesz neki fiút találni, neki kell találni, megszerezni, olyant akit szeretni tud és õ is szereti.
Lehet az is hogy konkrétan valaki végett lett ilyen.
Elég labilis vagyok én is, de ha itthon vagyok a sötét szobában akkor totál csõd...
sajnos a gond az ám, hogy a barátnõdön lehet segiteni, meg kell találnia azt ami (vagy inkább aki) boldoggá teszi. Persze eleve az is, hogy irtál ide és segiteni szeretnél ezzel is bizonyitod hogy te tényleg foglalkozol vele, de õ ezt nem tudja, és jobb is ha nem tudja.
Probld kicsalni valamerre, hogy minnél töbet legyen kint, szar lesz elöször. Nem baj, ha nem lehet vele beszélgetni, majd egy idõ után megnyilik és elkezd beszélni a gondjairól.
Tömegbe semmikép se vidd, attól csak roszabb.

Ha gyakran érik kudarcok, basztatják mindenért akkor könyen kialakul az önbizalom hiány és ez nagyon nehezen fog viszajönni...
de semmi kép se hazudj neki, öszinteséggel egy idõ után bizalmat nyersz.
Hogy érted, hogy betegségbelátása semmi?
nem tudja magáról, hogy valami nincs rendben...?

az elmondottak alapján mintha rólam lenne szó, csaj változatban...
de attol még hogy tudom hogy mi van velem mi a megoldás rá stb. mit nem kellene csinálni mit kéne csinálni mégis képtelen vagyok dolgokra...
észt osztani tudok másoknak de magamon nem tudok segiteni

(sorry nem kéne rolam osztani, mikor másrol van szó)

Azt irtad, hogy nem nagyon ismered a szüleit... látod nem tudhatod, hogy szeretik vagy nem, lehet hogy szeretik de mégis furán bánnak vele, vagy úgy ahogy a lánynak nem jó. magyarul leszarják a lelki világát...

hát fiúbarátja nincs, a szülei szerintem már egy ideje sejtik, hogy van valami probléma vele, de õk inkább úgy csinálnak mintha nem is lenne semmi. és ez így nagyon nem jó. túl büszkék ahhoz, hogy beismerjék, hogy valami nincs rendben a lányukkal.a testvére nagyon elfoglalt és õ egy olyan ember aki nem tud változtazni. mellesleg nem is akar megnyílni senki elõtt sem, fõleg nem a szülei elõtt. rajtam kívül senki nem tudja, hogy vagdossa magát. ügyesen csinálja a dolgot. a combját, vagy a karját szokta vagdosni, és mindíg hosszúújjú felsõ van rajta, szal nem látja senki. van még egy lánybarát de õ azt mondja, hogy nincs semmi baj vele, és inkább én menjek orvoshoz, mert bevallom velem is vannak dolgok. de az nem érdekel. sokszor elmegyek vele valahova, és látom, hogy jól érzi magát, mosolyog. de mindig fényévnyi távolság van köztünk.õ gondolatban máshol jár.fura... csak annyit tudok, hogy segítenem kell neki valahogy... muszáj

fiúbarát? szülõkkel, testvérrel beszélni? egyáltalán.. szülõknek mi a véleménye arról, hogy VALAMIÉRT a lányuk vagdossa magát.. többi lánybarát? kimozdulás? programok?

hát a problémái eléggé összetettek, igazándiból talán inkább a gondolkodásával vannak gondok. furán hangzik: különleges a gondolkodása. elmondani nem tudom sajna. a problémája az, hogy a szülei szerinte nem szeretik, a testvére nem foglalkozik vele, azt hiszi, hogy nem jó semmire. emellett kövérnek gondolja magát. az igazság viszont az, hogy szerintem egyáltalán nem kövér. sõt... soványabb a kelleténél. és az sem igaz, hogy nem ért semmihez. a szüleirõl sajnos nem sokat tudok. szép lány és esze is van. de õ ezt nem így látja. ha megpróbálok vele beszélni akkor rögtön védekezni próbál, holott jobb lenne ha megbeszélnénk. elzárkózik és soem tudom, hogy mi jár a fejében. nagyon szeretnék neki segíteni. sokszor mondom, hogy én is csaj vagyok, ráadásul a barátnõje, és én segíteni szeretnék. de neki ez szerintem el sem jut a tudatáig. betegségbelátása persze semmi... mit lehet vele csinálni?

kikötözöd az ágyhoz és meg..... attól biztos jobb kedve lesz

komolyra fordítva: megosztod velünk, hogy mik okozzák a lány problémáit? lehet, hogy azokon kellene valahogy megpróbálnod változtatni, ha családdal van gondja, családdal beszélni, ha barátokkal, azokkal, ha pénzügyi gondja, segíteni neki pénzt keresni, stb.

persze, nagyon sok múlik rajta is. de mégsem hagyhatom meghalni. beszéltem vele, illetve csak próbáltam. de nem mentem vele sokra.és sztem magától nem tud továbblépni. csinálni kéne vmit, csak azt nem tom, hogy mit

huh hát hülyeséget nem akarok Neked írni. de SZERINTEM: mindenképpen neked kéne elõször beszélni vele hogyha nem akar orvoshoz menni. lehet õ saját maga is tud lépni ezen a depis hangulatán, neked csak beszélni kell vele, távol tartani attól hogy hülyeséget csináljon.
de hogyha nagyon el van veszve, és csak orvos segíthet, õ pedig elutasítja akkor lehet nem is akar kigyógyulni ebbõl. akkor pedig te nemsok mindent csinálhatsz.

oks, hát nem tom de nekem segítségre lenne szükségem. szal:van egy barátnõm akinek problémái vannak. tiszta depis, fölajánlottam neki, hogy keresek egy orvost aki megtudná oldani a problémáját. de õ ezt elutasította. vagdossa magát, és most már egyre durvábban. öngyilkos akar lenni, és nagyon féltem. fogalmam sincs, hogy ilyenkor mit kell csinálni. beszélni pedig nehéz vele mert eléggé labilis. tudna valaki tanácsot adni nekem? nagyon fontos lenne

heló..
(de hogyha azért beregeltél hogy ide írj szerintem mondd amit szeretnél ;) )

?
szia

hali

ja igazad van drágul az energia megint, igyis nagy az állam adóság ha lehet akkor már sporoljunk egy kicsit... :)
Jah mondjuk nem kéne engedni... halálbüntetést nekik, de attól még nem kell köpködni senki sem különb náluk max nem öl mindenki embert...

ezért kellene engedni a fegyvertartást...

kiváncsi leszek, hogy mit fog kapni a két gyerek. kb intézet vagy pár év a kiskoruak bõrtönében.
a másik pedig hogy a tudosítokat is jol pofán kéne vágni, elég lehet mindegyik gyerek (áldozat, elkövetõk) családjának a baja még ezek a hiénák is rugdalják õket....

én az akasztást javasolnám...a média már arról cikezz hogy szegény 2 gyilkos diáknak olyanokat írnak az osztálytársai a netre hogy azt nem szabadna megengedni...lol

A csaj öngyilkos lett a két gyerek pedig megõlt egy másik srácot... hol itt az összefüggés?
a csaj pedig lehet hogy eynire kivolt már készülve ezért még nem kell belerugni azzal is h elmebetegnek titulálod.
örülj neki hogy te nem vagy az meg nincs problémád azt kész...

ui.: a két gyereket villamosszékbe ültetném...

Egy egy ével fölöttem járó csaj vonat elé ugrott kb. 3 hete.(marcali)
Most kinyírt 2 17 éves csávó egy 17 éves csávót. állítólag leszúrták a fejét csavarhúzókkal, miután rájöttek hogy sajnos még nem verték halálra.
Mindig is tudtam, hogy idiótákkal vagyokkörülvéve, de hogy elmebetegekkel?????!!!

Le se szarnak, tapasztalatból mondom. De már már én se magam, lesz ami lesz, 1x élünk, ezen kár siránkozni, ha megkapom az esélyt, hogy kilábaljak, megteszem, ha nem, akkor bosszút állok mindenen, én nem ártottam senkinek, nekem is jár egy esély.

Olvasgatom mostanában a topikot de nem volt eddig bátorságom megszólalni ...

bracsek valamilyen szinten hansonlók a gondjaink (bár én nem tervezek/terveztem véget vetni életemnek)

Ebben az egész mélypontos dologban az egyik legfosabb dolog tényleg hogy azon parázol hogy ha bármit is csinálsz akkor másokat vajon érdekel vagy majd jot röhögnek rajtad vagy kibeszélnek vagy le se szarnak?
És sokszor mikor probálnál kilábalni a szarbol valamilyen szinten jön egy fal aminek nekimész és hátrább vagy mint voltál... Mikor már azthinnéd hogy nem szar az egész élet akkor történik valami amitõl rájösz hogy de igen az...

A baj csupán az, hogy nem tudod mások mit gondolnak rolad és folyton parázol mindenen amitõl feszültebb leszel. A probléma fõ forrása nagyrészt nõ, megneheziti a dolgokat hogy joban vagyunk és ha érdeklõdik mi a baj akkor nem mondhatom meg hogy mi a baj, mert mégnagyobb galiba lenne...
Jó látni, de ugyanakkor fáj is ha látom...

(rólam van szó csak valamiért E/2-ben irtam)

Fel se tûnne, ez ad egy keserû ízt az egésznek.

Te lehet, hogy úgy érzed, hogy nincs vesztenivalód, de gondolkozz az ismerõseid szemével is, akik szeretnek.

Akinek van veszteni valója annak van para :)

Hát.. pár esetrõl már cikkezett a sajtó, nevezetesen hogy elszakadt.. <#zavart1> Tehát van para.

Természetesen, kötéllel mitõl félnék? <#idiota>

Igaz, úgy még adrenalin-bombább.

kötél nélkül?

Egyedül félek, de ha valaki velem jön, mehetünk.

Akkor bungie-zz kötél nélkül.

Szerintem így is túl sokan vagyunk!
Szerintem így is túl sokan vagyunk!

Gondolom elfertõzõdés miatt lehet ilyen. De ez bármilyen sebnél elõfordulhat.

Az tényleg igaz, hogy aki vagdossa az ereit, akkor a valószínû vérfertõzés következtében történhet olyan, hogy egy látható piros csík szépen lassan elkezd felfelé haladni a csuklótól az illetõ karján, és amint eléri a szivét, meghal? <#wow3>
Nekem eléggé félelmetesnek hangzik, szerencsére én nem tapasztaltam ilyeneket annak idején, kicsit ilyesztõ lett volna.

Van céljuk, vagis volt... Csak nem tudták véghez vinni.
Ahogy múlnak az évek egyre szarabb, Azt veszed észre hogy lassan 30 vagy és alig jött össze valami az életben... Na ennyit a kitûzött célokról...

Nem is kell (visszanézni).
Ami volt, elmúlt, le kell rakni, ott kell hagyni. Ha sikerül, nem kell futni, hanem elég lesz sétálni, így nem szalasztasz el semmi szépet, hasznosat, pozitívat.

visszanézni nem is merek, csak futok.

Ha mögötted van, nem látod. Visszanézni nem ér! <#papakacsint>

És elkezd kergetni, és amíg élsz futhatsz elõle. nem jó dolog megfutamodni.

Fordítsd az arcod a Nap felé és minden árnyék mögéd kerül.

megértem Villanyt. Én sem tudok felépülni, amióta dobott az, akit én az életem párjának gondoltam.

Ez nekem most magas, hogy ki kit és miért sajnál.
Én csak annyit tudok, hogy nem akartam semmire se gondolni.

Igaz, én nem ismerlek nagyon. A helyzet amúgy ismerõs, engem sem nagyon vettek komolyan (pár kivétellel), mikor írtam az elsõ hozzászólásomat, de amúgy gondolhat akárki akármit, én csak beírtam, mert azért az is könnyít, ha a megfelelõ helyen leírja az ember a bánatait. Én bizonyos fokig súlyosabb helyzetben voltam, mert én meg is tettem, amit terveztem, csak túléltem. Viszont azoknak is van némi igazuk, akik írtak ide olyanokat, hogy igazából akik valóban meg akarnak halni, azok nem fognak ide írogatni, nem kívánják, hogy megsajnálják õket. De én elhiszem, hogy te nem csak rinyálsz, te komolyan gondolod, és sajnálom, hogy nem tudok segíteni.

Azért itt az sg-n azok, akik kicsit jobban ismernek, tudják, hogy folyamatosan jelentkeznek ezek a depis állapotok, csak megállapították, hogy rinyálok, hogy csak viccelek, csak arra nem gondolnak, hogy komolyan gondoltam minden egyes szavam, csak nem voltam képes véghezvinni, legnagyobb bánatomra.

Végülis én is ilyen voltam, mint ahogyan most te írod, minél jobban próbáltam álcázni magam, a való életben is, meg az interneten is. Az internet amúgy a legnagyobb álca, ha nem írtál volna ide, akkor te most egy életvidám, boldog ember lennél a szememben, annak a topic-nak az alapján. Mikor én is ilyen depis voltam, akkor tulajdonképpen nem is volt okom az egészre, nem úgy, mint most gondolom neked, szóval több tanácsot én sajnos nem tudok adni, mint emit az elõzõ hsz-ban írtam. Persze az lenne a legjobb, ha kiderülne, hogy te is gyógyszereket szedel ez ellen, mert akkor mondhatnám, hogy azonnal függeszd fel a szedésüket, engem ez mentett meg.

Solten: Ne már, már te is kezded? :D Mostanában mindenki ezzel cseszegtet, MSN-en is, való életben is, hogy mi a szar történt velem. Nem ilyennek ismertek meg az ismerõseim mostanában. Természetesen egyikük se mondta, hogy bármi probléma volna a változást illetõen. :) Egyik MSN-ezés alkalmával haverommal is, egyszercsak megkérdezi tõlem egy tartalmas párbeszéd közepette, hogy: "Mit szívsz? :D". Persze semmit sem szívok, nem vagyok én olyan, egyszerûen csak végleg elmúlt minden depressziós érzés.
Amúgy még a legnagyobb ellenségeimnek se kívánom azt, amin keresztülmentem, szörnyû volt. De végülis vannak ilyen idõszakok az ember életében, de ez azért nem volt már normális, amik velem történtek.
Haverodnak akkor gratula. Az alkoholt amúgy nem utáltam meg véglegesen azért (:P), hónaponta egyszer-kétszer történnek emlékezetes (vagy éppenhogy emlék nélküli? :P) pillanatok haverokkal. :)

Hát az hogy nem rontom mások hangulatát, meg tartok egy pajzsot amig tudok a depresszióm elé az nem jelenti azt, hogy kb másfél órával ezelõtt abszolute bármit megtettem volna, annyira kellett volna valami ki nem mondható dolog. Van pár topik, amit kedvelek, több mint 80 van a kedvencek között, de egyikben se volt új hozzászólás, és amibe volt, oda be is írtam amolyan bármit teszek csak ne gondoljak semmire alapon tettem.

Fery, meglepsz, "sokat fejlõdtél" e topikbéli legelsõ írásod óta <#eljen>

Gyógyszer+alkohol kombinációját még nem próbáltam és nem is szeretném, egy haverom anno a kéztörése miatt erõs fájdalomcsillapítókat szedett majd ráivott. Háát elég sz@rul nézett ki 2 óra múlva... <#vigyor>

Látom lassan kiderül az apró részletekbõl, hogy melyik topic-ról is van szó. :D

Annyira azért csak nem lehet olyan reménytelen a helyzeted, párhuzamosan ezzel a topic-cal látom, írkálgatsz egy sokkal vidámabb hangvételû topic-ba is (most nem akarom megnevezni melyikbe, mert mind1). :)
Szóval azt tanácsolom, hogy ezt a topic-ot vedd ki inkább a kedvencek közül, és próbálj meg pozitív célokat kitûzni, ahogy én teszem, és inkább örülj, hogy nem vagy (gondolom) olyan hátrányos helyzetben, mint én, meg mint még sokan mások. Sokan vannak akik még nálam is hátrányosabbak.
Ha nagyon rossz kedved van, és unatkozol, foglalkozz inkább azokkal a topic-okkal SG-n, amik felvidítanak (én is ezt teszem például), ezt meg felejtsd el.

Masztizz 1et Katácskára, hátha megoldja a depressziód... <#wink>[ #hehe]

Aki életunt az nem jó munkaerõ, ezt egy harcmûvészetben jártas embernek illik tudni, hogy mennyit számít a hozzáállás bármihez is.

ha már neked úgyse kell az életed, gyere és dolgozz nekem ingyen.