Érettségi

Ott 60 % tól 5 ös 😊 De a jegy már nem számít.

emelten...

Én úgy tudtam h 50 %-tól 2-es 😄

jajaja, a dolgozatpontot a tanár átváltja még vizsgapontba és abból lesz a végeredmény

jobban mondva a számítógép... 😄

A töri már 50%-tól négyes? Nem így megy ?
0-19%=1
20-39%=2
40-59%=3
60-79%=4
80-

Megnéztem és elég bonyolult, van külön dolgozatpont és vizsgapont :S

szóbeli több mint 20...
asszem 30 és 50 pont között mozog

Ha jól tudom
Reading, use of, listening, writing, speaking az 20-20 pont
Tehát 5*20=100 és a % számolással se kell bajlódni, de ez nem 100 %

Nagyon szépen köszönöm😊

http://193.225.13.214/erettsegi2008/k_magyir_08maj_fl.pdf
GOOGLE FOR THE WIN - ezt még a "jó napom van"-nal is kidobja😄

Feladatlap
Megoldókulcs

hát a vadkacsásat haverék infótanára az ötösbe XD

akkor megnyugodtam😄 ki mondta ezt?

Sikerült pár hülyeséget összeszedni...

Szóval, írásbeli: legyen mondjuk 90 pont
Szóbeli: pl. 60 pont

Összeadod: 150 pont
Elért pontod: 100 pont

100/150 pont = 67%

valaki a középszintû magyar egy vers elemzésérõl szóló feladatot betudja linkelni? légyszives!! nagyon kéne!

hát rontani is lehet a szóbelin, nálunk azt mondták... szóval ha nem tudsz megszólalni se, akkor bukta, de ha elkezdessz beszélni a vadkacsák nemi életérõl akkor megkapod a beszédkésségre a három pontot és átmész 😄

Nem, van egy írásbeli meg egy szóbeli és azt összesítik, de nem 50-50 % os alapon.

általában inkább hozzáadnak (a 40-hez fõleg), de ha nagyon hülye vagy, még képesek is levonni, de ahhoz már tehetség kell. Középszinten nagyon megy a jóindulat. A 100%-os írásbelivel kell csak félni a szóbelitõl - már ha tanulsz rá, amit én ajánlok (legalábbis én fogok).

nekünk azt mondta a töritanár, hogy hiába értünk el 40% az írásbelin, ha a szóbelin nem tudsz mit mondani, vagy nem értékelhetõ akkor megbuksz...

olyat csinálhatnak hogy pl tõribõl elértem 40% ot írásbelin és amikor megyek szóbelire abból levonnak ? vagy ez hülyeség

ez egy átverés, már nem szímt a jegy. Tavaly még lehetett arcoskodni, hogy hejj nekem max pontos szánegyvenakárhányas felvételim van, csak mert írt egy 61%-os emelt matekot, meg egy 83-as infót, én meg itt fosok h nem lesz 80% a matekom, meg hogy valahogy összehozzak egy 90 fölötti infót. És még így sem éri meg dupláznom. Na scak ennyit akartam.

De ha most kapok egy 5öst akkor 2 év múlva mikor rendes érettségik lesznek akkor az 100 % lesz v a rendes ?

jegyet nemkapsz, csak pontot, meg majd a szóbelire is pontot és ha megvan mind a kettõ, akkor kapsz jegyet asszem

hali valaki a középszintû magyar egy vers elemzésérõl szóló feladatot betudja linkelni?

Más elvárás, más százalék... Mondjuk egy-két emelt szint néha brutálisra sikerült az utóbbi években.

Btw, nálam ilyen:

Tantárgy szintje százaléka osztályzata
==================================================================
Magyar nyelv és irodalom közép 87 jeles (5)
Matematika közép 29 elégséges (2)
Történelem emelt 88 jeles (5)
Német közép 60 jó (4)
Informatika közép 93 jeles (5)

Szóval valami ilyesmi lehet most is.

kár hogy ez nem középszint...

De 2 múlva az lesz nem ?

vagy várjál nem tom 😄 de sztem kapsz rá jegyet!

nem

Hát, elvileg az én érettségimben mindkét módon szerepel, aztán hogy most mi van, azt nem tudom 😊

Õõõõ, nem kapsz rá jegyet csak % ot nem ?

20%, 30%, 50%, 60%

Emlékeim szerint, de ez nem biztos.

az szép😊 irány az emelt szint😄

60%tol már 5s annyit tok

miért emeltnél hogy vannak a százalékok?

Egyébként szerintem ezek az origós írások eléggé khmm... Tehát kezdjük ott, hogy Stephenson nem 1825-ben találta fel a gõzmozdonyt, csak akkor próbálta ki elõször a személyi- és teherszállításban elõször. Aztán a 19-es feladatban pedig a háború elõzményérõl esik szó javarészt, pedig a feladat világosan leírja, hogy fõként a Don-kanyar környéki eseményt, valamint a forrásokat használja az ember. És még sorolhatnám... Nem tudom ki írta ezeket, de biztos nem egy tanár.

a közép ja.

De.

60%-tól 4-es, 80%-tól 5-ös nem?

hány százaléktól 4es illetve 5ös az érettségi?!

Én nekem a levélírás az megy, sokat írtunk és mindig ilyen 98% -ost írtam (hosszabb levélbõl), rövid levélnél 100%-ost is írtam már 😄 Olvasott szövegértés, meg a nyelvtan is jól megy, nekem a hallott szövegértés nem megy annyira, meg szóbelinél is kicsit lassabb vagyok (fõleg ha izgulok), úgyhogy én azoktól félek.

Angol elõrehozott.

"Megoldás:
A 13. feladat során a reformáció kálvinista/református irányzatát kellett bemutatni egy rövid esszé formájában, mind eszmei (elsõ forrás), mind gyakorlati (második forrás és az ábra) mûködését illetõen.

- Az elsõ forrás a predesztinációra vagyis az „eleve elrendelés” tanára utal, amelynek lényege, hogy az egyén nem rendelkezik szabad akarattal, már születésekor eldöntötte az Isten, hogy a mennybe, vagy a pokolra jut-e. Fontos az elméletben, hogy a munkánkat Istennek tetszõ hivatásként kell végezni. Ez igazolta a szorgos polgári munkát, de a munka mellett a kereskedelmet is, amit addig az egyház nyíltan nem támogatott.

- A második forrás a kálvini tanok másik fontos elemét, a zsarnokölés elméletét írja körül. A társadalmat a nép által választott tisztségviselõknek kell vezetniük, akiknek Istentõl rendelt kötelességük megfékezni a zsarnokokat (pl. a királyt). Erre hivatkozva indít pl. számos felkelést a magyar nemesség a Habsburgok ellen a XVII. században.

- Az ábra értelmezésének legfontosabb eleme, hogy a református egyházkerület élén álló egyháztanácsba polgári személyek is bekerülhettek abból a városi tanácsból, amit a város polgárai választottak. Az egyháztanács pedig felügyelte a város iskoláit, intézményeit. Ez így mai értelemben véve meglehetõsen humánus rendszernek minõsül.


A 14. feladatban az ipari forradalom vasútépítési lázának hatásait kellett bemutatni, gazdasági hatásaival együtt. A kombinatív megoldást a források közül csak az utazási idõt bemutató ábra segíthette hatékonyan. Az elsõ forrás csupán a gõzmozdony 1825-ös feltalálásáról szólt.

- A táblázat alapján kiemelendõ, hogy Európán a XIX. században valóságos vasútépítési láz lett úrrá. Látható, hogy húsz esztendõ alatt több, mit tízszeresére nõtt a vasútvonalak hossza. A mozdonyhoz gõzgép kellett, ami új piacot jelentett a vas és a szén számára. Mivel a nyersanyagot egyre gyorsabban kellett eljuttatni a gyárakhoz, újabb vasútvonalakra lett szükség, így a folyamat öngerjesztõ hatású volt.

- A következõ ábra a vasútépítés közvetett hatásait mutatja be. Az utazási idõ lecsökkent, és a korábban napokat igénylõ utak órákra csökkentek. Ez tovább gyorsította a kapitalizálódást, a piaci struktúra erõsödését - új üzletek kötését, tehát a gazdasági fejlõdés gyorsulását.

- Az elsõ ábrával kapcsolatban ki lehetett térni arra, hogy Anglia és az USA fejlõdése egyedül elérte, sõt meghaladta a teljes Európáét. Az ipari forradalom versenyében így (szinte) behozhatatlan elõnyre tettek szert, vezetõ szerepet játszva a gyarmatosításban. A kialakult erõviszonyt borítja majd fel az egységesülõ Németország, amibõl világméretû konfliktus, az I. világháború robban ki.



A 15. feladatban Erdély XVI-XVII. századi etnikai, vallási helyzetét, rendi tagolódását kellett taglalni. A feladathoz megadott források nem mutatnak rá egy meghatározó eseményre, az 1568-as tordai egyezményre, amelynek ismerete nélkül csak részmegoldás lehetséges.

- A tordai egyezményben engedélyezték Erdélyben az összes protestáns irányzatot, így Európában egyedül álló módon az antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók vagy más néven unitáriusok) igehirdetését is. Kiemelhetõ, hogy unitárius volt Erdély elsõ fejedelme, János Zsigmond is, és udvari papja Dávid Ferenc fektette le az unitárius egyház alapjait.

- Rendkívül fontos megjegyezni, hogy Magyarországon és így Erdélyben is elsõsorban a református tanok terjedtek el, a nemesség 90 (!) százaléka tért át valamely protestáns felekezethez. Ennek okai: a nemzeti nyelven való prédikálás, a zsarnokölés elméletének népszerûsége, és a katolikus Habsburgokkal való szemben állás ilyen módon is kifejezése.

- A szász területeken a német birodalmi területekhez hasonlóan az evangélikus vallás, a román lakosság között a korábbi keleti (bizánci) hatások miatt a görögkeleti hit terjedt el. A székelység megtartotta a katolikus vallást.

- Az etnikai megoszlás kapcsán fontos adat, hogy a székelyek magyarsága, a szász területek német lakossága nem keveredett, de a Partium vidékén, ahová a harcok sokszor elértek – és így a lakosság elmenekült, vagy elpusztult – már az újonnan betelepült/betelepített románság és magyarság kiegyenlítettebb képet mutat.

- A közigazgatás nagyjából az etnikai helyzet szerint tagolódik, a szász területeken találhatóak a szász kerületek, ugyan ez a helyzet a székely vidékeken. Eltérés a Partiumnál (aminek jelentése „kapcsolt részek”😉 van, ami az 1570-es speyeri szerzõdés után kerül végleg az erdélyi fejedelem közigazgatása alá. Ezek a területek történetileg a királyi Magyarországhoz tartoztak. Megemlítendõ még a szászok és székelyek külön jogállása az adóztatás terén.



A 16. feladatban Szent István államalapítását és államszervezõi tevékenységet kellett bemutatni. Ebben a feladatban, ha valaki módszeresen használta a forrásokat, akkor lényegében tökéletes választ adhatott.

- Az elsõ táblázatból világosan látszik, hogy a királyi birtok önmagában és egy kézben a legnagyobb az országban. Mivel a feudalizmusban a hatalom alapja a föld volt, így a magyar király hatalma nemzetközi viszonylatban is kiemelkedõen nagynak mondható. Áttételesen az ország földjének 2/3-a felett volt befolyása a királynak, mert vagy a személyes igazgatása alá tartoztak a földek, vagy az õt támogató egyházhoz, vagy a neki hûbérességgel tartozó birtokosokhoz.

- A törvényekre vonatkozó forrás alapján meg kellett állapítani, hogy István törvényei elsõsorban az új hit, a kereszténység terjedését szolgálták, erõsítették. Ebbõl a legfontosabb a templomok építésére vonatkozó, a tizedet elrendelõ törvény, az öröklést szabályozó rendelet, nagyon fontos a megromlott közállapotok (harcok Koppánnyal, Ajtonnyal, Gyulával) miatti szigorú büntetõjogi vonatkozású törvény.

- Az államszervezet is az ábra alapján könnyen megrajzolható: élen a király, õt segíti a királyi tanács, törvényeket alkot a kancellária, a királyi megyék élén áll az ispán, a nádor igazgatja a királyi birtokokat (így õ a király után az elsõ ember). Az egyházi kerületekrõl megjegyzendõ, hogy a korabeli jogfelfogás szerint egy önálló államnak volt legalább 10 püspöksége és 1 érseksége. István alatt megindul ezek szervezése, bár nem mind a 10 püspökség alakul ekkor. Így elkerülhetõ volt, hogy az ország a passaui érsek joghatósága alá kerüljön.

- Általánosságban említhetõ, hogy István tevékenysége nyomán az ország megkezdte a nyugat-európai struktúra átvételét, és az abba való betagozódását.


A 17. feladatban a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát kellett ismertetni. A feladat nehézségét az adja, hogy komplex ismeretekre van szükség a magyar felvilágosodástól és a jakobinus mozgalomtól a reform-korig. Itt a segítségként megadott kronológia csak egy részét fedi le az eseményeknek, az átfogó ismereteket csak az egyén felkészültsége adja.

- Jó, ha a vizsgázó már a dolgozat elején rögzíti, hogy az államnyelv 1844-ig a latin.

- A magyar nyelv ügyében kronologikusan az elsõ adat a felvilágosodás hazai kezdetének tekintett 1772. Ágis tragédiájának kiadása. Ezt követõen a nemzeti nyelv használatának, fontosságának felismerése terjed el.

- II. József német nyelvet erõltetõ ténykedése is felerõsíti a magyar nyelv ügyét, magyarul beszélni, a nyelvet használni egyet jelent az udvarral szembeni ellenállással.

- Nem meglepõ, hogy 1790-ben Laczkovics János – késõbbi magyar jakobinus igazgató – magyar vezényleti nyelvet követel huszárezredének.

- Jelentõs lépés a Kazinczy nevéhez kötõdõ nyelvújítás, és annak felismerése, hogy a magyar nyelv is tökéletesen alkalmas a verselésre.

- Ezt követõen felhasználható a forrásként megadott kronológia, amibõl látszik, hogy a magyar nyelv használatát fokozatosan engedélyezte az udvar, a feliratok magyar nyelvû szerkesztésétõl az anyakönyvezésig.

- Megállapítható, hogy a magyar nyelv kb. fél évszázados kérdése 1844-ben megoldódik, de sokkal érdekesebb annak megvizsgálása, hogy az udvar miért engedélyezte. Az 1843-44-es rendi országgyûlésen a nemesség – élén Kossuthtal számos problémát vet fel (pl. a vámhatárok átalakítását, ami veszélyeztetné az osztrák gazdaságot), de ezeket az udvar elutasítja. Azonban, hogy egy látványos gesztust gyakoroljanak, engedélyezik a magyar nyelvet, amely idehaza óriási örömöt okoz, az udvarnak viszont nem kell átalakítania a rendszer alapstruktúráját. Ezt mindenképp el akarta kerülni.



A 18. feladatban Magyarország XVIII. századi etnikai viszonyainak (át)alakulását kellett kifejteni. A két forrás értelmezéséhez ismerni kellett a török kiûzésének folyamatát és következményeit is.

- Ami a népsûrûséget bemutató térképrõl könnyen leolvasható, hogy az ország lakosságát erõsen megviseli a török jelenlét, és a kiûzésével járó harcok. Vannak területek, ahol négyzetkilométerenként alig néhány ember lakik. A gyér lakosú területek elsõsorban az egykori hódoltsági területeket jelentik, a természet védelmét is bíró területek – pl. erdélyi havasok – népsûrûsége nem tér el jelentõsen az európai átlagtól.

- Fontos kihangsúlyozni, hogy az ország lakosságának nagysága nem érte el a Mátyás korabelit, ami azt jelenti, hogy számos korábban lakott terület elnéptelenedett.

- A legkomolyabb problémát és változást azonban nem az alacsony lélekszám jelenti, hanem az, hogy a magyarság aránya kevesebb, mint 50 százalék alá zuhant, és ez így is maradt 1910-ig(!).

- Az lakatlan területek benépesítése több módon történt: szervezett telepítéssel, spontán bevándorlással, illetve az országon belüli vándorlással. Ez utóbbi úgy lényege, hogy a nagyobb lélekszámú nyugati és északi megyékbõl (vissza)költöztek a magyarok és szlovákok más területekre.

- A betelepülést szolgálták a különbözõ adóengedmények, amiket a forrásokból is kiolvashatunk, vagy megemlíthetõ a németek 6 évi adómentessége is. A betelepített nemzetiségek között kiemelt szerepe volt a németeknek, akik katolikus vallásuk miatt az ország református bázisát is gyengíteni voltak hivatottak. Õket elsõsorban a Dunántúlra telepítik.

- Az egységesen, egy tömegben érkezõ szerbek jutottak a Délvidékre, ahol határõrvidékéket alakítottak ki, és õk itt szolgáltak. Erdélybe érkeztek ekkor újabb román csoportok, és Erdély mai etnikai viszonyainak kialakulása – sok kis enklávé – megalapozódott.



A 19. feladatban Magyarország II. világháborús szerepét kellett részletezni. A források csak közvetlenül a katasztrófát jelentõ eseményrõl szólnak, de nem árt, ha az oda vezetõ eseményeket is számba vesszük.

- Magyarország a sorozatos német gyõzelmek miatt (Nyugat-Európa lerohanása) miatt a németek befolyását nem képes megkerülni, ráadásul a bécsi döntések miatt Németország lekötlezettje is.

- Az országot a Barbarossa-hadmûvelet megindulásakor közvetlenül nem kérik fel a harcokban való részvételre, ám a kassai bombázás ürügyén egy ún. „gyorshadtesttel” a kezdetektõl jelen vagyunk a keleti fronton.

- Az elmaradt gyors német gyõzelem miatt a náci Németország egy hadsereg bevetését kéri az 1942-es hadmûveletek támogatására, ez lesz a 2. magyar hds. Jány Gusztáv parancsnoksága alatt, kb. 200 ezer fõvel.

- Feladatuk a Sztálingrád felé elõretörõ német hadseregek szárnyának biztosítása északon, a Don folyónál. A Don folyót, mint harcálláspontot önerõbõl kell elfoglalni 1942 nyarán. Az ekkor keletkezõ veszteségeket nem sikerül pótolni, az ígért német felszereléseknek csak egy része érkezik meg.

- Megemlíthetõ, hogy 1942. augusztusában éri máig tisztázatlan körülmények között baleset Horthy Istvánt – a kormányzó fiát – aki harctéri szolgálatot látott el vadászpilótaként. A nyomok a németekhez vezetnek, már ez is jelzi a kölcsönös bizalmatlanságot.

- Nehézséget jelent a sereg számára a hiányos téli felszerelés, valamint az, hogy az általuk védett frontszakasz több, mint 200 km(!). Ez a védelem mélységi tagozódását lehetetlenné teszi.

- 1943. január 12-14-én a két hídfõbõl indítanak támadást a jól felszerelt, és páncélosokkal bõven támogatott szovjet alakulatok, amit a magyar hadsereg (és a szomszédos olasz, német, román) képtelen feltartóztatni. A hadsereg felbomlik, és rendezetlen sorokban menekül. Ekkor érkezik Jány hadparancsa, ami a helyzet reális felmérésének teljes hiányát mutatja. Ezt a tényt támasztják alá Ungváry Krisztián Jány személyiségét is elemzõ sorai.

- A hadsereg elképesztõ veszteségeket szenved, ami idehaza felerõsíti a háború ellenes hangokat, és a Kállay kormány azon tevékenységét, hogy megpróbáljon a háborúból kilépni.



A 20. feladatnál az 1956-os forradalomhoz vezetõ okokat kellett egy hosszú esszében kifejteni. A feladat nehézségét jelentette, hogy nem csak a magyar, hanem a nemzetközi eseményekre is ki lehetett illetve kellett térni. A magyarországi eseménysor közül mindenképpen kiemelendõk:

- A kommunista hatalomátvételt követõen az ország rátért a sztálini útra és módszerekre

- Rákosi Mátyás Sztálinhoz hasonlóan személyi kultuszt gyakorolt

- Az országban általános volt a terror (ÁVH szerepének, módszereinek taglalása)

- Sztálin halálát követõen moszkvai akaratra Nagy Imre kerül az ország élére, aki pl. felszámolja a munkatáborokat, emeli a nyugdíjat és fizetéseket stb. – az ország szimpátiáját bírja

- 1955-ben a Rákosi-kör ellentámadás miatt Nagyot leváltják, de az országgal már nem lehet elfogadtatni a sztálinista módszereket, megalakul az értelmiségiek vitafóruma, a Petõfi Kör, a hangulat egyre feszültebb

- 1956. október 6. Rajk László újratemetése és rehabilitálása – Rákosiék evvel elismerik, hogy jogtalanul végezték ki…felmerül a kérdés, vajon a többi döntésük mennyire volt jogszerû…

fontos nemzetközi események:
- 1953. Sztálin halála – az addigi keményvonalas politika Hruscsov próbál „puhítani”

- 1955. osztrák államszerzõdés aláírása – a szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából – a Magyarországon való tartózkodást addig avval indokolták, hogy az ausztriai csapatok utánpótlását kellett biztosítani…

- 1956. SZKP (Szovjet Kommunista Párt) XX. Kongresszusa, hol Hruscsov nyilvánosságra hozza a sztálini bûnöket – Magyarországon a sztálini irányvonalat képviselõ Rákosiék politikailag elszigetelõdnek – Rajk újratemetése

- 1956. október: Lengyelországban változásokat követelnek, és a lengyelekkel való szimpátia alapján október 23-ra tüntetést szerveznek a magyar egyetemisták."

Cat te most érettségizel? 😄

semmit-.-

ha angol emeltre mész, akkor gondolom vágod az angolt, úgyhogy tudsz mindent😄

najah😊

én emeltrõl beszéltem, sztem te középrõl...

Én középre de reported speech és gerund/infinitiv táblázatot ha van olyanod mindenképp. Levélírás alapszabályai.

Ha van olyan aki esetleg holnap emelt szintû angolra menne, vagy már megcsinálta valamikor, attól kérdezném: milyen nyelvtani illetve egyéb dolgokat érdemes átnézni holnapra?