A barátnő nevű élőlény

Hát ezért kell kollektívan, nem ?!! 😄DD

Egyébként az is csak annak a problémáit oldja meg, aki lelövi magát... az sem _mindenre_ jó... 😛 😊

Gondoltam, hogy egyszer csak majd lelõnél vkit... 😊))

Pl. egy névre szóló puskagolyó az agyunkba csapódva ! 😄DD

Mi?

SZerintem van ! 😄DD

Igen.

Nagyon nehezen bírom kivenni, mit is ábrázol a kép, olyan gány 60 Hz-es 14"-os monitor elõtt ülök. Ez egy közönség, aki tapsol?

Vagy nem frissel... 😊

Ja. És olyan nincs, ami mindenre ellenszer...

Ja, a végén még összetévesztenék egy vödör friss nyállal ! 😄DD

Alapjában véve nem vagyok mindíg ilyen. Oroszlán vagyok. Tehát a büszkeség az megvan. Igaz, most lejjebb adtam belõle. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy újra magamat tudom adni, csak még össze kell szednem egy picit a gondolatokat, érzéseket, és jobban figyelni az apró részletekre. Sok minden ezen múlik szerintem.

Teljes mértékben egyet értek veled. Tegnap mikor beszéltünk, abszolút nem adtam jelét, hogy szarul vagyok. Sõt. Poénkodtam picit, de nem vittem túlzásba. Normálisan elbeszélgettünk. Azt akarom én is, hogy lássa, megmaradt a büszkeségem. De a makacsság, és az önzõség eltünt hálistennek. Végre tudom újra magamat adni. Idõközben rájöttem, hogy másnak nem kell látnia, hogy milyen szarul vagyok, mert az csak olaj a tûzre. Nagyon nehéz megállni, de igyekszem mostmár nem kimutatni. Hátha így több esélyem van. Mert feladni nem adom fel!

Sziasztok!

Néha azért jó látni, hogy egy férfi is el tud gyengülni valakiért... 😊 Persze az nem kell, hogy mindig olyan legyen!

tiszta Katalin bírónõ P

Nem azért, kicsi az esélye, de akkor is baromira szar érzés, hogy ennyi a hasonlóság 😊

hu de rossz érzés fogott most el... melyik megyében laksz?

Ez teljesen olyan, mint az én esetem, ahol én voltam a bizonyos szenvedõ 3 dik, akinek a hazugságok jutottak.. de õ visszament az exéhez. igaz ugyan már 4 hónapja nem beszéltem vele.

Nálam ugyanez játszódott le. Közel 4.5 év után befigyelt a harmadik. Jó sokáig hitegettük egymást, hogy rendbe jön, Karácsony körül úgy is tünt. De most végül én sokaltam be, hogy felém eléggé õszinte, a 3. felé meg összevissza hazudozik. Az az érdekes, hogy teljesen megváltozott, nem adja önmagát, olyan, mintha el lenne nyomva. Már tudatosan nem keresem, nem hívom, stb. Pedig mikor néha találkoztunk, akkor jól elvoltunk, jó beszélgetések, hülyéskedés, szex, vagyis minden. Most meg azt látom rajta. hogy képes még önmagát is becsapni, hogy a mostani amiben van milyen jó. De idõvel, majd kiderül, hogy mi a helyzet. Ha szeret, úgyis vissza fog jönni, de lehet, hogy már késõ lesz. Ja még annyi, hogy mostanában elkezdett féltékenykedni, na ezt se tudtam hova tenni. Ha nem akar velem lenni, velem élni, akkor mit féltékenykedik.

errõl beszéltem
csak nem mindenki értette

Én megértem, de egy nõnek látnia kell benned aférfit, mert ha nem látja, akkor tényleg nem fogsz neki kellenni. Legalábbis azok a lányok, akiket én ismerek, azok szeretik, ha egy férfi férfi, és nem pedig 2meghunyászkodik". Elhiszem, hogy nehéz, de ezzel nem biztos, hogy célt érsz el, kicsit embereld meg magad, és mutasd meg, hogy Te nélküle is férfi vagy.

Én ilyen vagyok. Nem tehetek róla. Picit elgyengültem. De ha így érzem, akkor mit csináljak?

"Én mondtam, hogy bármennyi idõt adok neki, gondolkozzon nyugodtan."

Szerintem ezt nem kellett volna mondanod, tudod, a lányok sem szeretik, ha egy fiú tálcán kínálja fel magát, fõleg azok után, amiket õ tett, még nehogy már neked keljen "meghajolnod" elõtte.

Férfitársaim, hová "fejlõdünk"?

Na de akkor is érdekes, hogy én miért nem említette meg, hogy beszélt velem.

Húsvétkor? Délután elmentem meglocsolni. Láttam rajta, hogy picit morci, meg úgy is beszélt. Elmondtam neki az érzéseimet, illetve mit tennék, ha újra az enyém lenne. Aztán témaváltás, ökörködés, stb.
Este üzent, hogy hívjam majd fel. Felhívtam, és tök normálisan elbeszélgettünk. Adjak neki idõt gondolkozni, ne nyomuljak, stb. Én mondtam, hogy bármennyi idõt adok neki, gondolkozzon nyugodtan.
Csak hát félek, mint az állat. De reménykedek, és nem adom fel!

Jah, és mostanában ha beszélek vele, próbálok jókedvûnek tûnni, és nem felhozni semmilyen velünk kapcsolatos témát. Qrva nehéz, de hátha tényleg elgondolkozik így a dolgon, hogy nem zaklatom a "hülyeségeimmel".

sztem ezen nem érdemes rágódni
tényleg mi volt húsvétkor?

Szia!

Érdekes történet. Van benne sok igazság. Az a gond, hogy szerintem még Õ sem tudja, mit akar. Úgyhogy várok, hogy derüljön már ki végre valami. És még 2 hónap kell hozzá, hogy tudjak tenni valamit, nem csak igérni. Ugyanis ha felmegyek Pestre melózni, akkor talán több esélyem van, mert látja, hogy tényleg felmentem, nem csak igérgettem.
De most tehetetlen vagyok, várok. Mert imádom õrülten.

kuvvara nem volt kedvem/hangulatom vegigolvasni az egeszet, de igy toszavakbol itelve tulajdonkeppen hasonlo dolgokon mehetsz keresztul, amiken most en fel even at 😄
szar dolog, es hat mint irtam (lustasagbol kifolyolag) nem ismerem a dolgok valodi hatteret. Amit tudnek javasolni, ne tukmald ra magad, ne igergess, hanem tegyel, es probalj ugy tenni, mintha nem erdekelne annyira, ugy nagyobb sikerrel jarhatsz, mert ha fontos vagy neki, o fog utanadmenni, ha meg nem megy, akkor valszeg nem o volt az, akire szukseged van/volt, es te se neki. Ez pedig hosszutavon nem eppen nyero dolog. Gondold el, mi lenne, ha hasonlo dolog tortenne monnyuk 10 ev mulva, amikor egyutt eltek, gyerek, satobbi.
A masik tema, a pali, hogy allitolag szakitottak. Nalunk kb 6szor szakitott a csaj a sraccal, de mindig visszacsapodott. Az ilyenek, hogy "mar telleg vege", meg "nem beszelunk" nekem a vegen mar csak ilyen nemistudom...mintha mar sajat maganak is hazudna, az mas kerdes, hogy direkt, vagy onkenytelenul.
en monnyuk ezekkel elegeltem be, es olyan szinten ellenszenves lett, hogy most 3 hete nem beszeltunk, es kurvara ugy erzem, hogy nem az a valaki hianyzik, aki utan fel even at futottam, hanem az, aki 5 evig mellettem volt. Olyan szeker utan futni meg nem erdemes, amelyik nem vesz fel hosszu idon keresztul.
Ha menni akar, engedd el, es ha fontos vagy neki, o fog visszamenni, onnantol csak rajtad mulik, akarod-e meg, visszafogadod-e, vagy sem, es hogy bansz vele utana.
Nalam speciel ugy mukodott, hogy nem tudtam elfogadni azt az 5 honapot, es azt, hogy az igeretei ellenere ket hetnyi "ujraprobalkozas" utan is kepes volt "atbaszni", es most ugy erzem, hogy honapokig nem akarok vele beszelni, es ha lehetne is ujra barmi kozottunk, majd csak nehany ev mulva talan, amikor mindketten kieltuk magunkat, es akkor is ugy erezzuk majd, hogy mindketten az "igazi"-ak vagyunk a masiknak.
ja, a beszelgetes kozbeni vidamsag nalunk is megvolt, ezzel csak az volt a baj, hogy o mar baratkent probalt volna kozeledni, es onzo modon a sajat erzeseire figyelt. Hianyoztam neki, es jo volt neki a kozelsegem (hozzateszem, beszelgetni, satobbi, se csok, se szex, se semmi), de kozben nem figyelt arra, hogy en meg mindig szerelmes vagyok, es nekem jobban faj igy talalkozni vele, mint az, hogy egyaltalan nem beszelunk (tipikus maga mellett tartogatas szovegei : "te vagy az igazi, de most nem mukodik", "szeretlek nagyon, imadlak, de nem vagyok szerelmes", "nagyon fontos vagy nekem"...az effelekkel vigyazz). Most beragtam, es mint irtam, 3 hete nem beszelunk.
Mindenesetre sztem kezdj valamilyen szinten uj eletet, es ne remenykedj, igy kisebbet zuhanhatsz. En a fel ev (ami tulajdonkeppen 1 ev) alatt nagyon sok dolgot magam moge utasitottam miatta/erte, amiket nem lett volna szabad. Rajottem, senki nem erdemel meg ennyi aldozatot, aki meg megerdemli, az ugyse teszi meg veled az ezekhez hasonlo cirkuszokat.
Az utolso 1-2 honapban en mar tudtam, mire szamithatok a reszerol, es ez mind be is valt, nem okozott csalodast.
A legbantobb az, hogy 5 evnyi 110%-os egymas iranti bizalom utan mostanra egy jottanyit sem tudnek megbizni benne, mert annak ellenere, hogy azt mondogatta/akarta, hogy engem akar, mindvegig az ellentetjet cselekedte.

Kisse sok lett...

Mert szerintem ez valamit jelent. Vagy jót, vagy rosszat. Semlegest szerintem nem. Vagy igen? Kissé bizonytalan vagyok. Ehh.

Jah!
Hát, úgy tûnik nem tud már tenni semmit. :-(
Én reménykedek, hátha lesz valami. Csak a Kicsimen múlik.
Utána a többi pedig rajtam. De nem szúrnám el!

Este beszéltem vele telón. Csak hétköznapi dolgokról beszéltünk. Kivéve azt, mikor megemlítettem neki, hogy van kilátásban egy pár jó meló. Ekkor megkérdezte, hogy akkor tényleg felmegyek? Én mondtam, hogy igen. De nem is beszéltünk többet a dologról.
Utána beszélt a haverommal, aki mellesleg az uncsitesója.
És mondta neki, hogy beszélt a másik sráccal, csak hétköznapi dolgokról. De hogy velem beszélt, azt nem említette meg. Na ez most jelent valamit? Esetleg van valami, ami miatt nem említette meg, hogy beszélt velem? Vagy miért vajon? Nem tudok rájönni.
Jah, amúgy abszolút vidáman beszélgettünk, tehát semmi arra utaló jel nem volt, hogy teher lenne számára a beszéd velem.
Szal nem tudok rájönni, hogy miért nem említett meg engem.
Valakinek ötlete van?

arra gondolok aki a másik fórumban írt
és a múltkor szóltam róla

ööö. Ezt nem értem.

Köszi a linkeket, leszedem gyorsan.

De hogy necsak off legyen
mivan a másik sráccal
tudtatok segíteni egymásnak?

Macromedia Dreamweaver MX 2004 v7.0

klikk

ha beírom akkor olyan mintha dicsekednék P

mûszaki informatikus dipi és programozói felsõfokú végzettség
és érdekelne természetesen

MACROMEDIA DREAMWEAVER 4.0
klikk

Jah, szóval ennyi a gond? Igen, ez így mûködik ECDL ügyben. Asszem valami 10e pénzt kell belökni, és megkapod a papírt. De ha komolyan érdekel a dolog, megkérdem a kollegákat, akik csinálják itt nálunk. Amúgy mi a pontos végzettséged? Mert azért az sem mindegy, milyen papírod van eddig.

Dreamweaver? Ha egyenesbe jövök, megnézem. Káromra biztos nem fog válni.

Jah, és bocsi mindenkinek az OFF-ért.

kár

az ECDL érdekelt volná
állítólag ha befizetem a pénzt lehet megkapnám vizsga nélkül mivel magasabb a szerzett végzettségem, viszont a papír meg jól jöhet.

Nekem nem kérdik, hanem mondják, hogy csináljam.
Sztem szedd le a Dreamweaver ingyenes változatát.

Igen, ilyesmi is volt benne. Vagyis gondolom, ugyanis elég hullámzó volt a kedvem az utóbbi hónapokban.

Igen, tanítok. Tiszavasváriban egy középsuliban szám.tech.-et. És az egyik végzõs osztályomnak le kell tennie a Középfokú szoftverüzemeltetõ vizsgát, mert csak úgy érvényes az évük. Szal nem hagyhatom õket cserben.
Meg mellette maszekolok egy picit. Gép javítás, szervizelés, hálózatépítgetés, stb.
Minden ami jön, és persze amit meg tudok csinálni.
Ilyenkor bánom, hogy nem tudok programozni, és weblapot csinálni. Mert ezzel lehetne jó bizniszt csinálni. Mindíg kérdik, nem vállalok-e ilyesmit. Muszály leszek megtanulni, hátha lesz valami plusz kincs. :-)

Talán enyhe depi, olyankor az ember elveszíti a fonalat!

Köszönöm! :-D
Amúgy nem tudom, mitõl-miért voltam ilyen. De mostmár legalább újra tudom irányítani.

Gútentág libling !

Tanítasz?
CSak nem ECDL?

Igen Lacika jobb szeretünk ilyennek. :-)))))
Bunkókból ugyis túl sok van

azért én ezt az esélyt nem játszanám + P
amúgy jó reggelt

a másiknál meg gondoltam erre, de ha nem mondott ilyet akkor ugye az alapszitú az, hogy Lacika volt vele annó úgymond "bunkó". Tehát ilyen szemszögböl nézve nem értem.
De nem akarom nagyon megkeverni.

Jah, amúgy június közepén költözök fel Pestre. Csak most nem tudok, mert van 2 osztályom, akiket le kell vizsgáztatni Szoftverüzemeltetõbõl.
Ha fent vagyok Pesten és látja, hogy tényleg felmentem, nem csak a szám járt, talán elgondolkozik jobban a dolgokon.
Úgyhogy most melókeresésen vagyok ezerrel.

Igen, erre gondoltam. :-)

Engem az nem érdekel, hogy mi történt. Nem a múlttal kell foglalkozni, hanem a jelennel, és elõre kell tekinteni. Engem soha nem érdekelt a múlt. Mindenki követett el hibákat, amik rossz fényt vethetnek rá. De ezek arra jók, hogy az ember tanuljon belõle, és legközelebb ne hibázzon.
A Kicsim mondta elõtte, hogy ezek után nehéz a szemembe néznie. Ebbõl gondolom, hogy szégyeli, ami történt. És én erre mondtam a fent írtakat. Rájöttem, hogy nem áll jól nekem az a nagyképû, makacs, önzõ stílus, amit az utóbbi hónapokban mutattam magamból. Sokkal jobban szeretnek, és én is jobban szeretem magamat, ha olyan vagyok, mint régen. Látom az emberek szemében, hogy máshogy néznek rám. És nagyon jól esik, hogy visszatért a normális énem. Most az a legfontosabb, hogy a Kicsim is észrevegye, el tudja hinni, hogy tényleg a régi én vagyok az. Az, akibe beleszeretett annak idején. Reménykedek, és hagyok neki bármennyi idõt, hogy gondolkozzon. Remélem, megérdemlek egy utolsó esélyt, amit tudom, hogy NEM fogok elrontani. Biztos vagyok benne.

Nem tudom, hogy reagálna a fórumra, de mintha említettem volna már neki. Erre nem emléxem pontosan.

(Az elõzõ is erre ment volna válasznak, dehát ma is "jó" napom van...)

Az meg, hogy a lány megtudja, hogy itt ír errõl, és végigolvassa 2 esélyes. Mert lehet, hogy nem tetszik majd neki, de látni is fogja, hogy Lacika mennyire elkeserett volt...

Sztem arra gondolt, hogy az nem érdekli amit tett, ami történt velük, felejtsék el, és kezdjék újra... nem pedig az, hogy a lány megbánta...