2210
Mire ment az egész kereszténységgel az emberiség?
  • uwu 80
    #1890
    Ahány ember annyi isten. Mondtam hogy sokan írták.
  • remark #1889
    Gratulálok hogy észrevetted, de elég utalás van ahhoz hogy egyértelműen az Úr az Istent jelenti az írásokban.

    A patiang által közölt idézetekben az Úr inkább a Sátánra jellemző dolgokat mond és tesz.
    Istennek nem lehet kétféle személyisége, nem változhat idővel. A megváltás hogyan ad magyarázatot Isten másságára? Elképzelésem szerint megváltani ember tudja magát azzal, hogy (leegyszerűsítve) urának a Sátán helyett Istent fogadja el.

    Légy szíves úgy válaszolj, hogy ne legyen benne további személyeskedés!
  • uwu 80
    #1888
    A Bibliát is csak emberek írták, ráadásul sokan, és természetesen nem lett tökéletes.
    Az ótestamentumban és az újtestamentumban merőben eltérő Isten "személyisége". Ez egyébként meg van benne magyarázva a megváltással.
    Gratulálok hogy észrevetted, de elég utalás van ahhoz hogy egyértelműen az Úr az Istent jelenti az írásokban. Ennél egyébként jelentősebb eltérések is vannak, sokszor nehezen összeegyeztethető ideológia tükröződik. Az első rész kicsit meseszerűbb, a második meg az akkori hétköznapi élettel jobban összeegyeztethető történeteket tartalmaz, de még itt is bekavarnak a különböző evangélisták. Azért látszik rajta, hogy nagyon sok idő eltelt közben, amíg végre kész lett.
  • remark #1887
    Egyébként arról mi a véleményed, hogy az idézetek melyik "úr"-nak a képéhez illeszthetőek? Sátánéhoz - azaz a földi világ istenéhez - vagy Istenéhez - azaz a mindenkit befogadó, elfogadó, szerető istenéhez? Ha ellentétes értelmet adsz a szavaknak - Istennek és Sátánnak - akkor pont megfelelő lesz az amit a Bibliában találtál. Hisz a Sátán, a földi pokol ura, az pontosan így fog uralkodni a birodalmában, ahogy az a Bibliában le van írva. Csak a Bibliában szereplő urat mindenáron Istennel akarjuk azonosítani, és akkor csodálkozunk, ha 2+2 nem jön ki 4-nek.
  • remark #1886
    Ez kb. az a szint, mint mikor két tudós beszélget arról, hogy a Fehérlófia valós személy-e. Aztán rájönnek hogy nem az, majd azzal zárják a beszélgetést, hogy akkor az egész Fehérlófia mese egy nagy semmi.
    Mert hogy az emberek, akik "gondolkodnak", azoknak ennyi eszük van manapság. Borzalom.
  • patiang
    #1885
    ők gondolkoznak
  • ManoNegra
    #1884
    Ne haragudj, nem volt szándékos. Ugyan azt elmondtuk más szavakkal.
  • ManoNegra
    #1883
    Úgyérted, hogy közel hétmilliárd "Jézus él a földön, csak maguk sem tudják(juk)?
  • remark #1882
    Most látom hogy te magad is megválaszoltad a kérdésedet. Rászedtél!
  • Saintgerman
    #1881
    "Csak" közel 7 milliárd ember él a földön, aki "önmagát" az árnyékával azosítja... Jézus nem tartozott közéjük..
  • remark #1880
    Dehogyis! Semmiképpen sem!
  • remark #1879
    Jézus szerepére rávilágít a 2012 blog Manikeizmussal foglalkozó része:
    Itt fontos megjegyezni, hogy a manichaeizmus esetében az üdvtörténet a kozmikus teremtéssel együtt indul: szemben a judeo-kereszténységgel, ahol 4000 évig lötyög céltalanul az emberiség Krisztusra várva, a manichaeizmusban a Ragyogó Krisztus aktív szereplője az eseményeknek a Teremtés kezdetétől. Sőt, éppen ő az, aki kígyó képében kicselezi a sötét erőket, utat talál Ádámhoz és Évához, s felvilágosítja őket, hogy bár a sötétség gyermekei, de legbelül tiszta fényt hordoznak, ez a fény pedig felszabadítható. S ha képesek lesznek a fényt felszabadítani magukból, akkor nem csak ők fognak felszabadulni, de az egész Föld.

    Ugyanezen szerepet játssza el minden egyes lélek aki saját választásából születik újjá a "Pokolban" azzal a céllal, hogy a még itt lévőket segítse. Ez a választható újjászületés fogalmazódik meg ha jól emlékszem Szepes Mária A Vörös Oroszlán c. könyvében is. De ha minden igaz keleti tanításokban is. De Pap Gábor is szerintem erről a "jelenségről" vagy "motívumról" beszél, mikor rámutat arra az egyik falfestményt elemezve, hogy a képen a magyar ruhába öltözött férfi az a pokol torkából menekíti ki az embereket. Vagy egy másik festményen azt mutatja be, hogy a már a fénnyel való egyesülés küszöbén álló ember önszántából visszafordul azért, hogy újjászülessen és a társait segítse abban hogy ők is eljuthassanak erre a szintre. Pap Gábor ekkor kiemeli azt is, hogy ez nagyon kockázatos döntés, mert az újjászületés után az ember nem emlékszik semmire, és megvan az esély arra, hogy nem hogy másokat nem fog tudni megmenteni, de maga is elvész. De az ember ezt a kockázatot bevállalja társaiért.

    Tehát ez a másokat a Pokolból/Földi posványból megmentés ez egy visszatérő "motívum", és szerintem Jézus is ugyanezt képviseli. Ő a legsötétebb időben született le a Földre, hogy pont akkor segíthesse példájával a földi pokolban élőket, mikor a legnagyobb szükség van az iránymutatásra.
  • ManoNegra
    #1878
    "Persze aki szerint mindenből pénzt kell csinálni, így mások halalfélelméből is, az előszeretettel terjeszt hülyeségeket."

    Ugye ezzel nem rám gondoltál? :-)
  • ManoNegra
    #1877
    Ez az emberi természetből fakad. Az ember ösztönösen fél a haláltól, ahogyan az összes állat is. Legalábbis az életösztön erős minden élőlényben a földön. Az már más kérdés, hogy ezt valakik ki is használják...
  • remark #1876
    Én nem ismerek olyan forrást, amiből arra a következtetésre jutottam volna, hogy a haláltól félni kell. Persze aki szerint mindenből pénzt kell csinálni, így mások halalfélelméből is, az előszeretettel terjeszt hülyeségeket.
  • ManoNegra
    #1875
    Végülis ha belegondolsz, beleillik a teóriába Jézus leszületése a pokolra. Hová született le? A kiválasztott néphez, ahol a legnagyobb a baj. Miért született le? Hogy megváltsa az emberiséget, utat mutasson, Ő a fény az alagút végén!!

    Mi történt vele? ...Beteljesítette küldetését.
  • patiang
    #1874
    Akkor még ő sem hitt a pokolban:))
    Vagy mi már megelőlegezve a pokolra teremtődtünk, s Ő kiváncsi volt, mit teremtett.
  • ManoNegra
    #1873
    Én valahogy úgy hallottam, hogy bizonyos betoldások vannak az Újtestamentumban amikben visszautalnak az Ótestamentumra, de ha azokat kivesszük, akkor is értelmes teljes mondatokat kapunk. Tehát a hamisítás - máramennyiben lehet erről beszélni - arra vonatkozik, hogy igyekezzenek összefésülni, utalásokkal összekötni az Ó és Újtestamentumot.
  • ManoNegra
    #1872
    "A Mennyország, az az a "világ", ahol Istent és az általa képviselt vagy szimbolizált egységet érzékeljük.
    A Pokol az pedig maga a Föld, vagy bármilyen olyan világ, ahol az ember fizikai formájában jelen lehet. Azaz a Pokol az az elszeparáltságnak, a fizikai testbe zártságnak, a tudatlanságnak (az egység/valóság/Isten felismerése hiányának) az állapota."

    Erre még ebben a formában nem gondoltam, de jó! Ha kiderülne a turpisság, az ember nem félne a haláltól többé. Viszont akkor Jézus hogy került a földre? Hiba történt a mátrixban?
  • patiang
    #1871
    Na azt viszont én nem értem, hogy tudtak érdemben belenyúlni?
    Végülis minden lehetséges.
  • remark #1870
    Egyébként az, hogy "tele van zsidó hamisítással" az gondolom az Újtestamentumra vonatkozik. De pontosan nem tudom, nem emlékszem már hogy mit mondott a kedves előadó.

    Biblia alatt is teljes Bibliát értem, nem csak a zsidók által elfogadott részt.

    Tehát valószínű, hogy a saját szent könyvüket felesleges lett volna hamisítaniuk. Minek? De ahogy tudom, a Jézusi tanítások és az Ószövetség között van némi szakadék, ami már jó ok lehet arra, hogy valakik nekiálljanak hamisítgatni. De most csak spekulálok.
  • remark #1869
    Én meg azt nem értem hogy mi az, hogy "a zsidók a saját szent könyvüket..." Én eddig úgy képzeltem, hogy a Bibliát az ellenségeiknek szánhatták abból a célból, hogy ily módon legyengítve őket könnyebben elbánhassanak velük. De hogy ezt honnan szedem, azt már végképp nem tudom. A lényeg mindenesetre az, hogy az elképzelés fedi-e a valóságban megtapasztaltakat.
  • patiang
    #1868
    Azért azt nem értem, hogy a zsidók a saját szent könyvüket meghamisították. Ez esetleg nem-e egy utólagos szépségtapasz akart lenni a borzalmak fedésére?
    Egyébként is terjed az az irányzat, hogy az Ótestamentumot vegyék ki a Bibliából.
  • remark #1867
    Én nem értek a Bibliához, de legutóbb azt hallottam, hogy már i.sz. 200-ban megállapították az iratokról, hogy azok tele vannak zsidó hamisítással. Ez azért jelent valamit, nem?

    A másik meg, hogy direkt azt írtam, hogy szerintem a Kereszténység ezt meg azt mond ki. És nem azt írtam, hogy a Biblia ezt meg azt mond ki. Érted? Kereszténységre vonatkozó hiteles forrásként pedig a Manikeizmust jelöltem meg. Az is érdekes, hogy a Manikeizmust a hivatalos keresztény vallás központja Róma üldözte. Na most ez is sokatmondó, nem? Vagy csak nekem?
  • remark #1866
    Tessék: A manichaeizmusról
  • remark #1865
    Valami amiben tökéletesen egyetértek veled, ha mögé nem vmi felsőbbrendű lényt helyezel, hanem a természet szinonímája:
    "Hisz Isten nem más - a felvetésem szerint - mint a teljes, ismert és ismeretlen valóság maga."


    Én óva intenék mindenkit attól, hogy szó szerint álljon neki értelmezni dolgokat. A vallás történetekben egy csomó minden csak szimbóluma valami létezőnek. Isten maga is lehet hogy csak szimbolizál, megszemélyesít, hogy el lehessen mondani az elmondhatatlant, hogy történeteket lehessen keríteni a köré, ami megfoghatatlan.

    Az meg egyébként, hogy mi a teljes - ismert és ismeretlen - valóság, azért még mindig kétséges. Tehát lehet, hogy nem egy öreg bácsit képzelek isten helyébe, de attól még az, amit mi itt most Istennek nevezünk, akármilyen vad dolog is lehet.
  • patiang
    #1864
    Érdekel. Köszi.
  • remark #1863
    Az értelmezés nem a Bibliából való, hanem az eddigi forrásaim alapján raktam össze magam. Mondjuk a 2012 blogon a "fordított teremtéstörténet" (én hívom így) ott van. Érdekel? Előkeresem.
  • patiang
    #1862
    Valami ami még számomra "emberré" teszi Istent: Sátánisten.
    Hisz mindkettő önmaga.
  • patiang
    #1861
    John Adams (1735-1826)
    Az Amerikai Egyesült Államok második elnöke (1797-1801)

    "Ahogy én látom, a keresztény hit kinyilatkoztatás. De vajon hogy történhetett, hogy tanmesék, történetek, legendák milliói úgy keveredtek össze a keresztény és a zsidó kinyilatkoztatással, hogy az a legvéresebb vallássá tette, amely valaha is létezett?"
  • patiang
    #1860
    kiputtyogtatom a szemeidet:

    2 Móz. 32,27 "Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, ... és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát."

    1 Sám. 6,19 "... És a nép szomorkodott, hogy az Úr ily nagy csapással [az eredeti szöveg szerint: mészárlással] sújtotta vala a népet."

    1 Sám. 15,2-3.7-8 "Így szól a Seregek Ura [az Úr]: ... Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat. ... Saul pedig megveré Amáleket ... a népet pedig mind kardélre hányatá."

    4 Móz. 15,36 "Kivivé azért őt az egész gyülekezet a táboron kívül, és agyon kövezék őt, és meghala, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek."

    Hós. 14,1 "Meglakol Samaria, mert daczolt az ő Istenével. Fegyver által hullanak el; csecsemőik földhöz veretnek, és terhes asszonyaik ketté vágatnak."

    Zsolt. 137,9 "Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!"
  • patiang
    #1859
    Végigolvastalak. Hát mit mondjak érdekes, ahogy megközelíted a dolgot, bár a Bibliában ily értelmezés nem lelhető. Hogy netán a földi élet a sátán műve? Hm.
    Ezért oly sokszínű a vallás (az összes), és ezért folyik a vér még napjainkban is. Sőt, ha "szerencsénk" lesz még a III.-ik világégés is a magasztos eszmék miatt fog kitörni.

    Valami amiben tökéletesen egyetértek veled, ha mögé nem vmi felsőbbrendű lényt helyezel, hanem a természet szinonímája:
    "Hisz Isten nem más - a felvetésem szerint - mint a teljes, ismert és ismeretlen valóság maga."
  • remark #1858
    A hivatkozott ellentétpárok közül az következőt emelném ki:

    Isteni út: "a fizikai megtestesülés határait meghaladó folyamatos bõvülés és kiterjeszkedés jellemzi minek vége a teremtővel való egyesülés"
    Sátáni út: "folyamatos koncentráció és a fizikai megtestesülésbe való visszahúzódás jellemzi, nem végződik a teremtővel való egyesüléssel, ezért ebben az értelemben ez egy zsákutca"

    A földi emberi civilizáció szempontjából pedig az az adalék érdekes, hogy a Hunor-Magyar-féle út az az "isteni út", míg a Káin-Ábel-féle út az a "sátáni út". Még ha nem is szó szerint, de jellegében mindenképp. Ma nem feltétlen használjuk az isteni és sátáni jelzőket erre a kétféle útra, ez csak az én meglátásom, hogy tulajdonképpen a Hunor-Magyar és a Káin-Ábel féle utak tekinthetőek isteni és sátáni útnak is. De ezzel azt hiszem némileg újraértelmeztem ezt a két kifejezést.
  • remark #1857
    A hozzáállásom az, hogy egyetlen vallás se állít valótlant. Ha mégis valótlanságra bukkansz, akkor ott két dolgot lehet gyanítani: vagy nem vagyunk képesek megfelelő módon értelmezni a dolgot, vagy szándékos hamisításra azaz a tanok közé hazugság beillesztésére bukkantunk.

    Tehát abból indulok ki, hogy a Kereszténység a valóságban megtapasztaltakról fogalmaz meg igazságokat. Így azt is amit a Kereszténységről hallok, az alapján értelmezem, amit megtapasztalok a világban. Ebből kiindulva azt mondom, hogy nincs olyan a Kereszténységben, hogy "ha ellenkezel kiputtyogtatom a szemeidet". Ha lenne, akkor látnunk kellene azt, hogy a Sátán szemeit is kiputtyogtatja. Én viszont ilyet nem látok (a valóságban), sőt. A jézusi tanok direkt arról szólnak, hogy ne legyél ellenséges az ellenségeddel sem. A manikeizmus ugyanezt mondja, és azt az eredeti Kereszténység folytatásának tartják. (Ellenben a judeo-krisztián vallással, ami egy hazugságtákolmány, gyakorlatilag egy politikai röpirat.)

    Persze mindezt csak meglehetősen hiányos ismereteim szerint van így. Bizonyítékot ne kérj. Az is lehet, hogy ezt már több forrásból ollóztam össze és keverem a dolgokat. De még az is lehet, hogy pont ezért látom jól a kérdést, mert a megfelelő módon keverek össze egyes elméleteket.

    Mondjuk ha esetleg máshogy értelmezzük Isten/Sátán/Pokol/Mennyország fogalmait, akkor érthetőbb, hogy mi jellemzi az emberi valóságot az egyes vallások és tanítások szerint. Én saját magamnak a következő verziót tudtam összerakni:

    Isten a világmindenség teremtője. Az most teljesen mindegy hogy ez a teremtés pontosan mit jelent, a lényeg az, hogy Isten fogalma minden ismert és nem ismert valóságelemet lefed.
    Sátán ennek a "minden"-nek egy darabja, azaz része. Ebből azonnal következik, hogy a Sátán el van szeparálódva az egységtől. Ugyanúgy, ahogy az ember is. De Isten szemszögéből nézve igaz az a "kijelentés", hogy a Sátán is "én vagyok".
    A földi élet és így az ember ura, istene (kisbetű!!) a Sátán. Az is lehet hogy konkrétan a földi élet teremtője, és így az ember teremtője is a Sátán. (Újból csak: a teremtés folyamata maga lényegtelen, a dolog lehet szimplán szimbolikus, így lehet hogy nem valódi teremtési folyamatról beszélünk, de az is lehet hogy szó szerinti teremtésről van szó.)

    És akkor a lényeg:
    A Mennyország, az az a "világ", ahol Istent és az általa képviselt vagy szimbolizált egységet érzékeljük.
    A Pokol az pedig maga a Föld, vagy bármilyen olyan világ, ahol az ember fizikai formájában jelen lehet. Azaz a Pokol az az elszeparáltságnak, a fizikai testbe zártságnak, a tudatlanságnak (az egység/valóság/Isten felismerése hiányának) az állapota.

    A fentiek alapján alakítsuk át a tételed:
    "A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz!"

    Az új tétel:
    A Kereszténység azt mondja, hogy Isten mindenkit szeret, és ha megismered/megtapasztalod/elfogadod Isten (azaz a világ) törvényeit, azaz a megismerés jelentette elméleti/gondolati úton egyesülsz a világgal, akkor már nem fogod magad arra kényszeríteni, hogy újjászüless a Földön, azaz nem fogsz "Pokolra" jutni.

    Ez a megfogalmazás több vallás tételeivel is megegyezik. A reinkarnációval is, a Manikeista fényfelszabadítással is. A katolikusok pl. a pokolra jutást próbálják elkerülni, más vallások pedig az újjászületést. Meggyőződésem, hogy a kettő ugyanazt jelenti. A földi élet kihívása így nem más, mint rátalálni a bennünk rejlő isteni szikrára, avagy fénymagra. Azaz ráeszmélni, hogy tulajdonképpen mi Isten (a mindenség = a valóság) részei vagyunk, így, még ha közvetett módon is, Isten teremtményei. Hiába teremtette a földi valójában az embert a Sátán, olyat nem tudott teremteni, aminek ne lenne köze a valósághoz magához, azaz Istenhez.

    Bár zavaros lehet amit írok, de szerintem a fentiek tökéletesen leírják az egyén szintjén és a civilizációnk szintjén ma is megfigyelhető konfliktust. Az ember küzd, hogy a valóságtól (azaz Istentől) függetlenedjen (sátáni mintára), és közben nem hajlandó elfogadni, hogy az egyetlen út "előre" az a valóság (Isten) megtapasztalása, megismerése, elfogadása.

    Talán az is érthető, hogy miért tartják sokan azt, hogy bármilyen megismerésnek az alapja az alázat. A vallás is ezt mondja: légy alázatos, kvázi (csak az érthetőség kedvéért) hódolj be Istennek és ne küzdj ellene hasztalanul. Ugyanez elmondható egy az egyetemi oktatásról is: fordulj alázattal az ismeretek felé, mert ha ellenséges vagy, elutasító vagy a kezdetektől fogva, akkor nem fogsz új ismeretekre szert tenni, azaz nem fogod megismerni a világot. Mindezt kizárólag azért írtam le, hogy a megismeréshez szükséges alap mentalitás hasonlóságát bemutassam.

    Ez a mentalitás a megismeréshez, a teljes valóság és így az egység (Isten) felismeréséhez vezet. (Igen, ilyen értelemben az egyetemen Istenről oktatnak. Hisz Isten nem más - a felvetésem szerint - mint a teljes, ismert és ismeretlen valóság maga.)

    A világban jelen lévő másik mentalitás ennek az ellenkezője, így illethetjük a sátáni jelzővel. Ez a mentalitás abból a kijelentésből fakad, hogy "teszek arra, hogy mi a valóság, nekem van egy elképzelésem hogy milyennek kellene lennie a valóságnak, és ha tévednék, hát akkor majd átalakítom a valóságot elképzeléseim szerint". Tulajdonképpen ez az út is a megismeréshez vezet, csak máshogy. Hisz valósággal ellentétes elképzelések nem valósíthatóak meg. Egyszerűen nem működik.

    Az isteni út így annak megismerését tűzi ki, ami van, a sátáni út pedig annak megismerését, ami nincs. A kettősséget ebben a hsz-ben részletesebben is jellemzem. Nézd meg az ellentétpárokat, megéri.

    Tehát a világunk és így az ember is ettől a kettősségtől szenved. A kiút annak felismerése lenne, hogy ez a kettősség ez csak illúzió. Valójában nincs kettősség. A kettősség csak létezésünk jellegéből fakad. Az ember eredendően polaritásba születik bele, de ez a polaritás a valóságra magára már nem jellemző. Csak az ember valóságról kialakult szubjektív képében létezik a polaritás.
  • patiang
    #1856
    "A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz!"

    Az embert nem öntudatra teremtette??
    Akkor meg minek ez a végtelen zsarnokság??

    Azt csinálhatsz kisfiam amit akarsz, de ha ellenkezel kiputtyogtatom a szemeidet!!!
  • remark #1855
    Ezután Sátán elfordul Istentől, Ő megátkozza ezért és pokolba küldi hogy ott kárhozzon az örökkévalóságig. - Ez idáig okés ugye?

    Nem, mert ismereteim szerint Isten senkit se átkoz meg semmivel, még Sátánt sem. Sátán is vissza fog térni Istenhez mégpedig önszántából, és ezt Isten is tudja. Akkor meg minek átkozná meg?

    A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz! (javítson ki valaki ha ezt nem jól tudom)

    Az eddigiekből már sejthető, hogy ez sem így van. Persze ugye aszerint a Kereszténység szerint, amit én ismerek. És nem aszerint, amit tűzzel-vassal terjesztettek el. És amiből nagy valószínűséggel az írás szerzője is dolgozott.

    De a világ már csak ilyen. Mindenből kétféle van. Az egyik a valódi, a másik az, ami el van terjedve. Mint a kommunizmus. Abból is kétféle van: az egyik ami magától terjedt, és van az is, amit úgy terjesztettek, szintén tűzzel-vassal.
  • patiang
    #1854
    Loptam, de tetszik:

    "Mondja már meg nekem valamelyik szellemileg "felül táplált" keresztény h mivel magyarázzák az alábbi problémát:

    Van ugye a sátán. Sátánt Isten teremtette, kezdetben angyal volt. Isten szeretetét közelről "élvezhette". Ezután Sátán elfordul Istentől, Ő megátkozza ezért és pokolba küldi hogy ott kárhozzon az örökkévalóságig. - Ez idáig okés ugye?

    Ezután Sátán valahogy még sincs annyira "kárhozva" mert sereget szervez sötét démonokból, illetve minden egyéb mumusból. (tehát Isten tulajdonképpen Sátánnak adott egy birodalmat ahol úr lehet, és a hozzá hasonló "elfordult entitásoknak" ő lett a vezetője.)

    A kereszténység azt mondja nagy-vonalakban:Isten mindenkit szeret, azonban Fogadd el Isten törvényeit, mert ha nem akkor pokolra kerülsz! (javítson ki valaki ha ezt nem jól tudom)

    tehát akkor mi is történik?

    Megteremtett minket Isten, szabad akarattal. Teremtett számunkra egy olyan világot, ahol csábítóbbak a "rossz, és bűnös dolgok" mint a "jó, és helyes dolgok". Tulajdonképpen semmilyen bizonyítékot nem ad a létezéséről, viszont vak hittel kellene bíznunk az ő törvényében. (ergo azt szeretné hogy ne gondolkodjunk, bár teremtett nekünk értelmet ami képes a logikus gondolkodásra)

    Na de! Ha mi mégis makacsak vagyunk, és szeretünk gondolkodni, és nem akarunk hinni a "láthatatlan megfoghatatlan logikátlanban" akkor aztán a szeretete ellenére minket is száműz a pokolba, ahol ugye a Sátán az úr. A Sátán elvileg kínozza az oda került lelkeket az örökké valóságig. - Viszont itt akkor valami gubanc van, álljunk meg!

    Sátán az ő "gonosz lelkekből álló" hadseregével szeretné elpusztítani és romba dönteni Isten mennyei királyságát. Akkor vajon miért is kínozza az emberek lelkét akik azért kerültek oda mert hozzá hasonlóan nem fogadták el Isten törvényét?

    Most akkor Sátán Isten szolgálatában áll még mindig, vagy a pokol még sem az a hely ahol örökké kínoz minket a szarvas patás ördög vezér?

    Persze, lehet mondani hogy mi elveszett lelkek, miközben a Sátán a hadserege tagjai vagyunk, kedvtelésből még kínoz is minket, de ha ő is az örök kárhozat ítélete miatt került pokolra, akkor vajon nem ésszerűbb az hogy még sem kínlódik ott minden lélek? Ergo lehetőség nyílik arra hogy saját sereget szervezzünk, illetve azt csináljunk amit akarunk, még Isten ellen is szervezhetünk csatákat?

    Az érdekes mindeközben az, hogy ezt úgy tesszük hogy Isten időtlenül szemléli a világot, tehát egyszerre lát a múltba, jelenbe és a jövőbe is. Tehát tudnia kellett hogy ez fog történni, mégis a leírások alapján egy lineárisan cselekvő személy jeleit hordozza magán a keresztény leírás szerint."
  • #1853
    Mire mentünk a kereszténységgel?
    Megtagadtuk Isten tervét!
    Az Evavgéliumokban találsz,némi igazat.
  • sz4bolcs
    #1852
    "A tömeg szabadsága: szabadesés."
  • patiang
    #1851
    Látod igazad van.
    Ez a mi demokráciánk. A lökött embertömeg hülyítése.