A.S.K. Homework The Buggy - Make, Ride, Win!

WÁÁÁÁÁÁ!!! GRRRR!

ÉÉÉN is ezt mondom! ill mondtam... ÉS NEM MONDTAM HOGY A NAP FEHÉR!!!!! világos?

Gyerekek... Ki mondta ,h a nap fehér? (Ranger nem számít 😛P)
A nap sárga, csak a képen a fény túlzottan sárga volt. Komprende amigos?

jajj elb@sztam... 😞

jajj elb@sztam... 😞

napközben:




estefelé:




ill:

ZÖLD A NAP?
KÉK A NAP?

hmm..!

jah, sztem is eccerûbb megoldás...
(kétféle kép)

Akkor jó, akkor én is bocsánatot kérek, csak az az "ezt" névmást nem sikerült a helyére raknom az utolsó hozzászólásodban. (Ami mostmár az utolsó elõtti.)
Errõl az utolsóról meg annyit, hogy én sem vagyok aggresszív, csak úgy viselkedem.
De részemrõl lezártam a vitát, talán fel lehetne dobni egy sárga és egy fehér Napos képet, és lehetne tartani egy szavazást, hogy melyik mutat jobban a játékban.

Jaj! Most fogom fel!... Te máshogy értelmezted... 5035 ös hozzászólásomat egy könyvbõl irtam... És arra mondtam hogy akkor az a buta aki ezt irta..(könyv szerzõje) érted?

Nem mondtam hogy buta vagy.. És senkit nem akarok megsérteni..Sosem mondtam hogy a nap szine fehér!Csupán azt állitom hogy fehér fényt bocsájt ki...

Akkor buta vagyok, vállalom! Ha ez a butaság, akkor én az vagyok. Mellesleg a Tejút-rendszernek sincs köze a tejhez.
De ha én vagyok egyedül buta, no meg talán azok, akik velem együtt azt állítják, hogy a Nap színe nem fehér, akkor mivel magyarázod a lenti ábrát?

Vagy ezt?:

A fehér színhez minden hullámhossznak a látható spektrumon belül egyenlõ intenzitásúnak kellene, hogy legyen, nem?


Vagy a sötétített lencsés Nap felvétel miért nem szürke, ahelyett, hogy narancssárga lenne?

A hidrogén égése sárga fényt bocsát ki:


És szeretném felhívni a figyelmed erre az oldalra, és azon belül is a G színosztályra!
http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/anloos/specclass.html

Erre a hozzászólásodra meg csak annyit, hogy vagy magaddal vagy túl szigorú, vagy engem akartál személy szerint megsérteni, vagy abszolút nem értem, hogy mi volt vele a szándékod. Én nem kívántalak téged megsérteni, de ha gondolod, én vállalom, hogy én vagyok a buta, hogy sárgának hívom a Nap fényét.

the nature of light
psychology of seeing
color and material

hdri-re es sargara voksolok 8]

Jah azért hivjuk fehér fénynek mert buták vagyunk... persze.. meg mindenki buta fõleg az az ember aki ezt irta...jahj!

szoval mégis sárga, mijen meglepö 😛

editor? hm? vagy térjünk vissza a nap szinéhez? 😄

Nyugodtan! Azért vagyunk itt! 😊
Mi a helyzet kiadó téren? Van már kapás, õk nem keresnek titeket ennyire, vagy ti húzzátok az idõt, hogy minél késõbb kössék meg a kezeteket?

Kötekedjek? 😊))

Azért hívjuk fehér fénynek, mert buták vagyunk. Ajánlom figyelmedbe a "Fehér szín nem létezik a természetben." National Geographic cikket. Körülbelül arról szól, hogy miért nem létezhet a fehér szín a természetben, és az egyik fõ oka az az, hogy a Nap színe nem fehér. Dehogy valamiféle bizonyítékot is mutassak, íme egy spektrális intenzitás felbontása a Nap fényének. A vörösbõl és a sárgából egy kicsit több van, mint a többibõl. Na, akkor milyen színû a fénye, vagy milyennek hívjuk?

"A Nap fehér fénye színképnek (spektrumnak) nevezett színes fénysávra bontható a vöröstõl a kékig és az ibolyáig..."

Egy kis tudomány

-A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemû sugárzó gömb, a Nap.
-átmérõ: 1,390,000 km.
-tömeg: 1.989e30 kg
-a mag hõmérséklete: 15,000,000 K.
-felszíni hõmérséklet: 5800 K

A Naprendszer tömegének 99,87%-a koncentrálódik benne, a fennmaradó rész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki. Átmérõje a Földének 109, míg a Jupiterének közel 10-szerese. Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs erõt fejt ki, s ez az erõ tartja együtt a rendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is.

A Napból áradó fantasztikus mennyiségû energia elsõsorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig. A Nap elemi részecskéket is kisugároz, amelyet napszélnek nevezünk.

A Napból másodpercenként kisugárzott energia teljes mennyiségét a Nap sugárzási teljesítményének nevezzük, és ugyanúgy wattban fejezzük ki, mint egy villanykörte teljesítményét. Ez az érték 3,86e26 watt. A kisugárzott energiamennyiségnek legfeljebb csak tízmilliárdod része éri el a Földet. A földi légkör 1 négyzetméterére merõlegesen beesõ teljesítmény még így is 1370 watt. Ez a mennyiség a napállandó.

A Nap szerkezete:
A Nap középpontjában a hõmérsékletet kb. 15 millió K-re, a sûrûséget pedig a ránehezedõ külsõ rétegek hatalmas nyomása miatt 160000 kg/m3-re (a víz sûrûségének 160-szorosára) becsülik. A Nap rádiuszának mintegy egynegyedéig terjedõ központi mag fúziós atomerõmûként mûködik ahol az energia nagyenergiájú fotonok, így gamma- és röntgensugárzás formájában szabadul fel a könnyebb elemek nehezebbekké való egyesülése közben.

A Nap magjában lejátszódó fúziós folyamatban proton-proton reakció zajlik le, melynek során hidrogénatomok magjai (vagyis protonok) egyesülnek, s héliumatommagok jönnek létre. Minden reakcióban 4 proton egyesül egy-egy héliummaggá, kettõ pedig átalakul neutronná. Minden reakcióban egy kicsiny tömeg energiává alakul át az E=mc2 képletnek megfelelõen. Bár az egyes proton-proton reakciókban a tömegnek csak 0,7%-a alakul át energiává, a lejátszódó nagy számú reakciók miatt a Nap másodpercenként 4 millió tonna anyagot használ fel fényerejének megtartására. Az óriási anyagvesztés ellenére a Nap még a mostanihoz hasonló szinten 5 - 6 milliárd évig sugározhat.

Ezt veszi körül kb. a sugár 70%-áig a röntgensugárzási zóna. Ebben a tartományban a fotonok gyakran ütköznek, elnyelõdnek, majd véletlenszerûen kisugárzódnak. Egy-egy fotont oly sokszor érik ilyen megpróbáltatások, hogy legkevesebb tízezer, de akár 1 millió évig is eltarthat mire a felszínre ér.

A Nap felszínközeli külsõ, 25 - 30%-ot kitevõ részében nagyarányú konvekció zajlik. A hõ az anyag áramlása révén jut el a fotoszférába, majd onnan sugárzódik ki a világûrbe. Ezt a réteget konvektív zónának nevezik.

A Nap átlagos sûrûsége (1410 kg/m3) a Föld átlagos sûrûségének csak egynegyede, a víz sûrûségének pedig 1,4-szerese, ami azt sugallja, hogy a Napot fõként könnyebb kémiai elemek alkotják: 73% hidrogén, 25% hélium, 2%-ban pedig nehezebb elemek.

A Nap gyorsabban forog az egyenlítõjénél mint a pólusokon. Az egyenlítõn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 35 nap.

A Nap légköre
A Nap "látható" felszíne a fotoszféra, amely vékony gáznemû réteg s gyakorlatilag az összes napfény ebbõl származik. A fotoszféra hõmérséklete mintegy 5800 K. A fotoszféra fölött a pár ezer kilométer vastag ritkább réteg a kromoszféra helyezkedik el. A kromoszférában a fotoszféra fölött néhány száz kilométer magasban a hõmérséklet 4300 K-re csökken. Ezután a hõmérséklet gyorsan nõ addig az átmeneti rétegig, amelyik a kromoszférát a Nap legkülsõ rétegét a koronától elválasztja.

A korona a Nap rádiuszát többszörösen kitevõ távolságig terjed, hõmérséklete 1 - 5 millió K között van. A kicsiny sûrûségû korona belsejében a részecskék mozgása igen nagy. A korona túl halvány ahhoz, hogy speciális eszközök nélkül látni lehessen, ami alól kivétel a teljes napfogyatkozás ideje, amikor a holdkorong legfeljebb néhány percre takarja el a fotoszféra vakító fényét.

A koronából áramlanak ki azok a részecskék amiket napszélnek nevezünk.

A Nap fehér fénye színképnek (spektrumnak) nevezett színes fénysávra bontható a vöröstõl a kékig és az ibolyáig. A látható spektrum pontosan olyan, mint a szivárvány, mert a levegõben lebegõ vízcseppek fénytörõ prizmaként bontják színeire a napfényt. A prizmával elõállított spektrum színeirõl elõször Newton mutatta ki, hogy további színekre már nem bonthatók. A napfény folyamatos színképében több ezer abszorpciós vonal található. Az abszorpciós vonalak ujjlenyomatként jellemzõek a Nap mélyebb légkörében található kémiai elemekre.

Olvasgassatok.. okosodjatok 😊

Innen az Europai Uniobol kaptam 2 franko virus ma, hogy instalaltam kapasbol 2 xp. 😊
De lesz ebbol 3 is.😊

Mindenkit szeretettel üfvözlök innen, az Európai Unióból!

Innentõl maguktól kódolnak a gépek, megoldódnak a polygon-szintû ütközések problémái, mindenki a fehér piacon fogja beszerezni a játékokat, ingyen lesz az internet és tehéntúró is bazsarózsás lesz!

Off
Ez egy igazi szolgalati hivas sg vonalon.😊

Anti fagyott a cucc, szombaton 12.50-kor.
Gyere pls.
Meg ma, ha lehet, vagy holnap.
Szeretettel varlak.😊
Probaltalak telefonon hivni, de teged elerni 01001001010101. 😞

on

Ez tényleg okos kijelentés!

Lezárnám azzal, hogy filozófiai értelemben mindenkinek igaza van!

Miért most mirõl szól ez a topic? Ez nem a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Egyesületének Hivatalos Fóruma? Vagy rossz helyen járok.

Nem tudom, hogy túl sárga-e? Én mondtam, hogy vonjatok ki ugyanannyi sárgát a texturákból, mint amennyit a Nap fényéhez hozzáadtatok, és nézzük meg mi lesz belõle! Engem személy szerint érdekelne. Persze tudom, hogy a munkának folynia kell, és nem biztos, hogy van idõ ilyen ökörködésre, de szerintem tök jól mûködne.

Hö?

Csitt! Itten tudományos eszmecsere zajlik már! Semmi vita! 😊

Csak jót szabad mondani vagy semmit!

Én csak annyt mondtam ,h ez túl sárga...
Ezen vitázni...

Meg az, hogy a digitális konverzió a szem által felfogható színek 30%-át képes leképezni.

De egyébként nagyon tetszik a dolog, alakul, és szépül minden oldalról, de talán kicsit sok a sárga.

Na jó, tudom ezért mi jár:

Na most errõ annyit, hogy miután a nap fénye többek között az atmoszférába való betéréskor tolódik el, ebbõl éppen az következik, hogy az ûrben minden fehérebb lesz, ügye? Ezen kívül a Challanger éppen azért fehér, mert a sárgás fényviszonyok ellenére az. A földön is van fehér szín annak ellenére, hogy a Nap fénye sárgás. A csilagok az égen pedig nem a Nap színét, ahenm a sajátjukat bocsájtják ki, és nem minden napon ugyanaz a kémiai reakció váltja ki a sugárzást, mint a miénknél. És a távoli csillagok fénye többezer tényezõtõl is függ, mert elég messze van. A hozzánk képest relatív sebességük, ami minden kedves csillag esetében távolodást mutat, ellenkezõ esetben megszûnik az Õs robbanás elméletének elfogadottsága, ezért azok is eltolódnak. A Hold pedig néha sárga, ezt már biztos te is láttad. Ha megnézitek a Nap fényének spektrális grafikonját, akkor jól látható rajta, hogy a sárga intenzitás és egy nagyon kis foltban talán a kék, de erre most nem emlékszem pontosan jóval magasabb a többinél.

Még másfél óra!!!!!!! 😊)))))

Kulonben ami terep es barmilyen dolog a kepernyon, csak egy par dologbol epul fel es mindegyik
befolyasolja az elkeszult kepet, amit a monitorra pakol, sorolom:

1. textura szine
2. vertex szin
3. nap vagy is a lens flare szine,+alfa ertek
4. felho arnyek, +alfa ertek
5. felho, ami feletted van duplan.😊 2xalfa ertek

Na, ez mind szinez mindent egyszerre.

Csak ennyit kell megfeleloen beallitani, hogy megkozelitsuk a termeszet szineit a gepen.😊
Nem csak 1 db textura adja meg a szinvilagot, hanem mind. 😊))))))))))))
Vitatkozzatok csak nyugodtan, majd holnap elolvasom.😊))))

Az elsõ sorra gondoltam én is. Bizonyíték? Mutass olyan képet, ahol a challenger, vagy bármilyen más tárgy az ûrben sárga a naptól. Vagy mutass sárga csillagot, vagy sárga holdat. Nincs. Tehát a nap színe nem sárga. És nem is sárgán izzik. Annyira erõsen, és fehéren izzik, hogy csak na. Szal erre gondoltam.

Egészen pontosan melyik részével vitatkoznál, mert hajlandó vagyok megvitatni. Én így tanultam, de majd mondok oldalszámot is, ha kell . A napfényben túlteng a sárga. (Ezért sárgulnak be a fényképek ) De ha nem így van, akkor szóljatok, mutassatok valami bizonyítékot, és én rögtön lebontom a paradigmám. 😊

Szerintem meg a Nap szine (eredetiben, kint a ziurben😄D) teljesen feher, esetleg kekes, uszkve 9000K. De aki ert hozza, vagy van kedve utana nezni, megsasolhatja hogy pislakol a hidrogen😊)))

De szerintem teljesen mindegy😊 A nap szine a foldon sosem feher, a fehertol a vorosig a sargan keresztul minden van. A meghatarozobb amit a kornyezeten latunk, az meg ugy sem a kozvetlen napfeny, hanem a reflektiv abient megvilagitas Azt meg meg 3D render progikban is csak trukkokkel szamoljak, nem hogy jatekprogramban😊)

ezzel azért vitatkoznék, de jól hangzik!

Na, jó, a Nap színe sárga, ehhez nem kell tánciskola, csak középsuli fizikaóra. Igenis, a Napkitörések színe sárga, és a Nap másból sem áll csak Napkitörésbõl. Ehhez még hozzájön a fényelhajlás, amit az atmoszférábaérkezéskor elkövet, ami továbbnyomja a vörös felé, tehát még sárgább lesz. Ezzel nincs is gond, és a Nap legyen sárga a játékban. A gond igazából ott van mondom, már régebben is mondtam, hogy a színek, amiket a fölfön látunk épp ennek köszönhetõ. Tehát a texturák színeibõl kéne kivonni egy kis sárgát, és akkor tökéletes lenne. Sõt, ha lemegy a Nap és nem kapnak sárga fényt, akkor maguktól bekékülnek majd, az estének megfelelõen.

Mar keso

Hagyd Tamás! ne offoljuk szét a szent topicot!

Lol a szomszedja vagz es ennyire nem ismered?

Mi folyik itt?

Asszem jah de volt más is... Mindegy NEM ÉRDEKEL! lesz@rom!

Igen, amikor bekopiztal valami hosszu cikket valami oldalrol, egy sima link tokeletesen eleg lett volna, nem?

Nem az mert volt már rá példa.. mondjuk nem az összeset törölte.. hanem az un. BRUTÁLUSAN NAGY képest... meg sima hozzászólásost is...

OK byez!

Ovi ...

Rendezzetek le szemelyesen, ne offoljatok szet a topikot!

Törölheted az összes hozzászólásomat is ha nem tetszik..

látom témánál vagytok... 😊