II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1410
Tény, hogy London környékén koncentráltabb az ipar, de az Liverpool és Brimingham sem piskóta, azok meg messze kívûl estek a Luftwaffe hatósugarán, ahogy az összes nyugati parti kikötõk. A konvojok kevesebb, mint 20%-a járt a csatornán keresztül fel Londonba. Megoldható volt máshogy is a dolog.
Tessék már felfogni, hogy a Luftwaffe nem startégiai bombázásokra lett felkészítve, ezért nem is ment nekik. Az USAAF és RAF SOKKAL erõsebb és ponosabb támadásokat hajtot végre '43 közepétõl és végétõl kezdve és mégis meddig húzták a fritzek... A Luftwaffe ladbába nem rúgott '40-ben.
Tessék már felfogni, hogy a Luftwaffe nem startégiai bombázásokra lett felkészítve, ezért nem is ment nekik. Az USAAF és RAF SOKKAL erõsebb és ponosabb támadásokat hajtot végre '43 közepétõl és végétõl kezdve és mégis meddig húzták a fritzek... A Luftwaffe ladbába nem rúgott '40-ben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1409
Ez a 20mm-es Flakvierling.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1408
Aha, jó muri lehetne erre célba lõni a nehéztüzérséggel! 😉
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1407
ez gyalogság ellen van, a tankoknak ellen majd ez 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#1406
hát szerintem 37 mm-es a 20-as makett itt figyel a polcomon és kisebb 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#1405
Ezt egy szimpla tank fél perc alatt elintézné😊 1 lövés, és egy lábának annyi. A földön fekve meg nem sokat ér.
Gracie Barra
#1404
Egyébként ránézésre nem lett volna neki nagy tûzereje azzal a 20mm-s Flakkal! =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1403
Itt van hozzá a légierõ is:
=)
=)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1402
😄D
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#1401
ez kellett volna 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1400
Szóval kb 1942 második felétõl vagy 43 elején, amikor még volt gyártási kapacitás, elkezdik gyártani az akkori legjobb vadászgépet teljes kapacitással,ami az FW-190, itt a kérdés hogy milyen eredményre lett volna képes légvédelmi célokra használva,azaz helyben
Szóval.
1.: Ez esetben feltételezzük, hogy a Messerschmitt gyár privilégiuma megdõl (az RLM õt favorizálta, lásd DB motorok esete), és õk is átállnak a Fockék gyártására. Ez politikai dolog, nem valószinû (ahogy sok más döntés mögött is a politika, és nem az ésszerûség állt).
2.: 1942-43-ban még a Me-109 sem volt rossz gép, és hozzá kell tenni, hogy az Fw-190 sem volt mindenható. Például az orosz Lavocskin vadászgépek alacsonyabb magasságban jobb fordulási képességgel rendelkeztek. 3000-5000 méter felett már mondjuk megkérdõjelezhetettlen volt a német gépek fölénye a keleti fronton, de ha kis magasságban kellett az orosz támadógépeket feltartóztatni...
3.: Ekkoriban már megjelentek a B-17-es bombázók a nyugati fronton. Az Fw-190A széria egyik fõ problémája pont nagyon nagy magasságban közeledõ amerikai bombázók elkapása volt, mivel a BMW motorok itt már nem muzsikáltak olyan jól. Ennek köszönhetõ a "Dora". A fõ probléma, hogy nem olyan egyszerû átállni egy új motor gyártására a régi helyeken (ha ilyen egyszerû lett volna, akkor mindenhol DB motorokat kellett volna gyártaniuk csak).
de felvetõdik egy másik kérdés is : a Me-262-õt mikor lehetett volna leghamarabb sorozat gyártani ?
Itt nem csak a gyártásról van szó, de a fejlesztésrõl is. Az Me-262 ekkor még csak az elsõ lépéseit tette, és sok-sok mûszaki problémával küzdöttek, fõleg a hajtómû terén (az elsõ BMW 003 hajtómûves Me-262 csak 1942 Júliusában szált fel). A hajtómûvek megbízhatattlansága miatt (nemcsak a BMW 003, de a Jumo 004 esetén is) késett fõleg a sorozatgyártás, de ehhez hozzájárult az is, hogy már 1943 végén elkezdett hiány mutatkozni egyes fontos nyersanyagokból (mint a króm vagy a wolfram), ami miatt át kellett tervezni a hajtómûveket. Ehhez még hozzájön a fent is említett politikai beavatkozás a gyártási és tervezési folyamatban, nevezetesen a jól ismert Hitleri parancs, miszerint az Me-262-est gyorsbombázónak kellett áttervezni...
Akárhogy is nézzük, 1944 elõtt sehogy sem lehetett belõle sorozatérett típus...
Konklúzionk az hogy lehetséges lett volna hogy megtudják tartani az állásaikat, de hogy a magyar-német-olasz határt azt tuti.
Ismét kihagyod a politikai részt. Az olyanokat mint Olaszország kiugrása. Vagy azt, hogy Hitler visszavonulást megtiltó parancsai miatt komoly katonai erõk lettek semmivé.
De a logisztikai részen is elvérzik a feltételezés. Ezen a területen belül ugyanis nincsenek jelentõsebb olajkészletek. Emlékeztetõleg pontosan emiatt volt olyan fontos a déli hadseregcsoport feladata, majd a fordulópont után a romániai olajmezõk és olajfinomítók biztosítása. Üzemanyag nélkül nehezen lehetne tartani azt a bizonyos határt.
Hasonlóak a problémák a fent említett stratégiai fontosságú nyersanyagok hiánya miatt, ezek a problémák már 1943 végén jelentkeztek. A keleti frontot ráadásul nem lehetett volna V-2 rakétákkal tartani. Azzal legfeljebb az Angliai helyzetett lehet volna esetleg megoldani, ám szerintem ez is hibás elgondolás. A terrorbombázáshoz kevés a V-2 egy tonnás robbanófeje, hiába gyártottak a háború folyamán több, mint 6000 darabot, hasonlísd ezt össze a szövetséges repülõgépek által ledobott bombamennyiséggel (egyes napokon több bombát dobtak le). Ha Anglia megtörésérõl lenne szó, akkor inkább a tengeralattjáró-háborút kellett volna rendesen csinálni, és például nem leállítani a tengeralattjárók fejlesztését 1941 elején (ismét politikai döntés). A keleti front mókásabb, oda rengeteg ember és gép kellett volna (no meg hogy ne Hitler legyen a fõparancsnok), hogy megállítsák a szovjetek elõrenyomulását.
Szóval.
1.: Ez esetben feltételezzük, hogy a Messerschmitt gyár privilégiuma megdõl (az RLM õt favorizálta, lásd DB motorok esete), és õk is átállnak a Fockék gyártására. Ez politikai dolog, nem valószinû (ahogy sok más döntés mögött is a politika, és nem az ésszerûség állt).
2.: 1942-43-ban még a Me-109 sem volt rossz gép, és hozzá kell tenni, hogy az Fw-190 sem volt mindenható. Például az orosz Lavocskin vadászgépek alacsonyabb magasságban jobb fordulási képességgel rendelkeztek. 3000-5000 méter felett már mondjuk megkérdõjelezhetettlen volt a német gépek fölénye a keleti fronton, de ha kis magasságban kellett az orosz támadógépeket feltartóztatni...
3.: Ekkoriban már megjelentek a B-17-es bombázók a nyugati fronton. Az Fw-190A széria egyik fõ problémája pont nagyon nagy magasságban közeledõ amerikai bombázók elkapása volt, mivel a BMW motorok itt már nem muzsikáltak olyan jól. Ennek köszönhetõ a "Dora". A fõ probléma, hogy nem olyan egyszerû átállni egy új motor gyártására a régi helyeken (ha ilyen egyszerû lett volna, akkor mindenhol DB motorokat kellett volna gyártaniuk csak).
de felvetõdik egy másik kérdés is : a Me-262-õt mikor lehetett volna leghamarabb sorozat gyártani ?
Itt nem csak a gyártásról van szó, de a fejlesztésrõl is. Az Me-262 ekkor még csak az elsõ lépéseit tette, és sok-sok mûszaki problémával küzdöttek, fõleg a hajtómû terén (az elsõ BMW 003 hajtómûves Me-262 csak 1942 Júliusában szált fel). A hajtómûvek megbízhatattlansága miatt (nemcsak a BMW 003, de a Jumo 004 esetén is) késett fõleg a sorozatgyártás, de ehhez hozzájárult az is, hogy már 1943 végén elkezdett hiány mutatkozni egyes fontos nyersanyagokból (mint a króm vagy a wolfram), ami miatt át kellett tervezni a hajtómûveket. Ehhez még hozzájön a fent is említett politikai beavatkozás a gyártási és tervezési folyamatban, nevezetesen a jól ismert Hitleri parancs, miszerint az Me-262-est gyorsbombázónak kellett áttervezni...
Akárhogy is nézzük, 1944 elõtt sehogy sem lehetett belõle sorozatérett típus...
Konklúzionk az hogy lehetséges lett volna hogy megtudják tartani az állásaikat, de hogy a magyar-német-olasz határt azt tuti.
Ismét kihagyod a politikai részt. Az olyanokat mint Olaszország kiugrása. Vagy azt, hogy Hitler visszavonulást megtiltó parancsai miatt komoly katonai erõk lettek semmivé.
De a logisztikai részen is elvérzik a feltételezés. Ezen a területen belül ugyanis nincsenek jelentõsebb olajkészletek. Emlékeztetõleg pontosan emiatt volt olyan fontos a déli hadseregcsoport feladata, majd a fordulópont után a romániai olajmezõk és olajfinomítók biztosítása. Üzemanyag nélkül nehezen lehetne tartani azt a bizonyos határt.
Hasonlóak a problémák a fent említett stratégiai fontosságú nyersanyagok hiánya miatt, ezek a problémák már 1943 végén jelentkeztek. A keleti frontot ráadásul nem lehetett volna V-2 rakétákkal tartani. Azzal legfeljebb az Angliai helyzetett lehet volna esetleg megoldani, ám szerintem ez is hibás elgondolás. A terrorbombázáshoz kevés a V-2 egy tonnás robbanófeje, hiába gyártottak a háború folyamán több, mint 6000 darabot, hasonlísd ezt össze a szövetséges repülõgépek által ledobott bombamennyiséggel (egyes napokon több bombát dobtak le). Ha Anglia megtörésérõl lenne szó, akkor inkább a tengeralattjáró-háborút kellett volna rendesen csinálni, és például nem leállítani a tengeralattjárók fejlesztését 1941 elején (ismét politikai döntés). A keleti front mókásabb, oda rengeteg ember és gép kellett volna (no meg hogy ne Hitler legyen a fõparancsnok), hogy megállítsák a szovjetek elõrenyomulását.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1399
Hogy kicsit segítsek behatárolni a kérdésemet: szal beláttuk haverokkal hogy a villámháború valahol megakad ígyis úgyis.. túl sokat akartak. Szóval kb 1942 második felétõl vagy 43 elején, amikor még volt gyártási kapacitás, elkezdik gyártani az akkori legjobb vadászgépet teljes kapacitással,ami az FW-190, itt a kérdés hogy milyen eredményre lett volna képes légvédelmi célokra használva,azaz helyben. A FW-190 ebben az idõszakban max "D" változat volt csak, de felvetõdik egy másik kérdés is : a Me-262-õt mikor lehetett volna leghamarabb sorozat gyártani ?
Konklúzionk az hogy lehetséges lett volna hogy megtudják tartani az állásaikat, de hogy a magyar-német-olasz határt azt tuti. A nagymagyország határai viszonylag jól védhetõek ( lásd Gyimesi szoros ) ,így egy esetleges békét is elérhettek volna a határról kilõtt V2 rakétákkal..
Sorry a hosszú hozzászólásért,a rossz fogalmazásért ill a helyesírási hibákért.
Konklúzionk az hogy lehetséges lett volna hogy megtudják tartani az állásaikat, de hogy a magyar-német-olasz határt azt tuti. A nagymagyország határai viszonylag jól védhetõek ( lásd Gyimesi szoros ) ,így egy esetleges békét is elérhettek volna a határról kilõtt V2 rakétákkal..
Sorry a hosszú hozzászólásért,a rossz fogalmazásért ill a helyesírási hibákért.
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1398
Teljesen egyet értek veled, abban, hogy ez laikus vita. Ha megnézed az elsõ hozzászólásomat, úgy keztem, hogy nem szeretem az ilyet, pont azért, mert alváltozat megnevezése nélkül vitatkozni meddõ, és amatõr.
Ha a te szempontodat nézzük, tisztán a mûszaki adatokat elemezve, akkor természetesen a Fw 190D/H - Ta 152 felülmúlta a Mustang változatait, ez nem vitás.
Ha az Én szempontomat nézzük, hogy melyik változat volt tipikus egy összecsapás során, akkor, továbbra is a Mustang szavazok. Számomra a a két gép között a mérleg nyelvét az billenti a Mustang felé, hogy az ellenség területe felett képes volt sikeres harcot vívni, míg a Fókáról - természetesen bizonyítottság híján - ugyanezt nem tudjuk elmondani, mert az már a mi lett volna ha... kategória.
Én szerintem a lényeges különbség az nem logisztikai okokból következik, hanem alapvetõ harcászati okokból. Amig a német vadászgép feladata a védõvadászokon áttõrve a bombázókat támadni, ehhez sokkal nehezebb fegyverzetre volt szüksége, (gépágyúk, estleg rakéták) ami nagymértékben rontotta az esélyeit a légiharcban, míg a Mustang fegyverzete könnyebb lehetett, mivel sokkal sebezhetõbb repülõgépeket kellett felvennie a küzdelmet.
Összefoglalva kettõn között nézõpont közötti különbség van, ha jól látom, Te tisztán technikai oldalról vizsgálod (és ha így nézük akkor igazat kell adnom Neked), míg Én inkább a hadviselés oldaláról közelítem meg. Úgy gondolom nagyon jó, hogy egy ilyen kérdést több szempontból is megtudunk világítani, és ki-ki eldöntheti, hogy számára melyik megközelítés elfogathatóbb.
Ui: a Discovery népszerüsítõ sorozatai arra jók, hogy felkeltse az érdeklõdést egy-egy téma iránt, de nem mérvadóak. Továbbá ezek a sorozatok a az angol-szász történelemszemléletet tükrözik. Ennek számomra tipikus példája Michael Wittmann sztárolása, akirõl csak kevesen tudják, hogy a német Tiger ászok közül öten is megelõzik a kilõtt ellenséges harckocsik terén, csak Õk a keleti fronton harcoltak, és nem, az angolok/amerikaiak lõtték ki. De - és ezzel bizonyára sokka nem értenek egyet - Rommelt sem tartom akkora hadvezérnek (ez nem jelenti azt, hogy rossz lett volna).
Ha a te szempontodat nézzük, tisztán a mûszaki adatokat elemezve, akkor természetesen a Fw 190D/H - Ta 152 felülmúlta a Mustang változatait, ez nem vitás.
Ha az Én szempontomat nézzük, hogy melyik változat volt tipikus egy összecsapás során, akkor, továbbra is a Mustang szavazok. Számomra a a két gép között a mérleg nyelvét az billenti a Mustang felé, hogy az ellenség területe felett képes volt sikeres harcot vívni, míg a Fókáról - természetesen bizonyítottság híján - ugyanezt nem tudjuk elmondani, mert az már a mi lett volna ha... kategória.
Én szerintem a lényeges különbség az nem logisztikai okokból következik, hanem alapvetõ harcászati okokból. Amig a német vadászgép feladata a védõvadászokon áttõrve a bombázókat támadni, ehhez sokkal nehezebb fegyverzetre volt szüksége, (gépágyúk, estleg rakéták) ami nagymértékben rontotta az esélyeit a légiharcban, míg a Mustang fegyverzete könnyebb lehetett, mivel sokkal sebezhetõbb repülõgépeket kellett felvennie a küzdelmet.
Összefoglalva kettõn között nézõpont közötti különbség van, ha jól látom, Te tisztán technikai oldalról vizsgálod (és ha így nézük akkor igazat kell adnom Neked), míg Én inkább a hadviselés oldaláról közelítem meg. Úgy gondolom nagyon jó, hogy egy ilyen kérdést több szempontból is megtudunk világítani, és ki-ki eldöntheti, hogy számára melyik megközelítés elfogathatóbb.
Ui: a Discovery népszerüsítõ sorozatai arra jók, hogy felkeltse az érdeklõdést egy-egy téma iránt, de nem mérvadóak. Továbbá ezek a sorozatok a az angol-szász történelemszemléletet tükrözik. Ennek számomra tipikus példája Michael Wittmann sztárolása, akirõl csak kevesen tudják, hogy a német Tiger ászok közül öten is megelõzik a kilõtt ellenséges harckocsik terén, csak Õk a keleti fronton harcoltak, és nem, az angolok/amerikaiak lõtték ki. De - és ezzel bizonyára sokka nem értenek egyet - Rommelt sem tartom akkora hadvezérnek (ez nem jelenti azt, hogy rossz lett volna).
karosszéktábornok.blog.hu
#1397
Én továbbra is azt állítom, hogy a Luftwaffe a frontvonaltól 300-500 km-nél mélyebben nem volt képes kivívni a helyi légifölényt, míg az amerikaik a P-51-nek köszönhetõen, ezt akár 1000 km-re is megtették.
Alapvetõ harcászati különbségek voltak a két ország vadászgépei között. A németek nem vártak el rendkívûli hatótávolságot a vadászgépeiktõl, õk alapvetõen a frontvonal mögött állomásoztatott légi fedezetett tekintették fontosnak (ez bosszulta meg magát az angliai légi csata folyamán). A P-51D ellenben alapvetõen nagy hatótávolságú kísérõvadász volt. A P-51D elõtt is volt ilyenjük, a P-38 Lightning.
Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.
Ha így tekintünk a kérdésre, akkor ott a gond, hogy az adott Fw-190 és P-51 altípus sincs meghatározva, feltehetõen laikusok vitatkoztak róla, így nem vették számításba azt, hogy milyen gigászi különbségek is lehetnek egyes vadászgéptípusok különféle alváltozatai között. 😊
Ugyanígy nincs meghatározva az, hogy mikori idõszakról van szó.
Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi idõszakban akkor a következõket látjuk (az elsõ szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.
Ez megint logisztikai kérdéssé változtatja az egészet. Természetesen azzal kapcsolatban nem is lehet vitázni az igazaddal, hogy az 'A' változatú Fw-190 volt a leggyakoribb, és ezzel találkozhattak a lettöbbet az amerikai pilóták. De az 'A' változat gyakorlatiasan nézve alig több, mint egy folyamatosan javítgatott széria, szemben a 'D' változattal, amely komolyabb újításokat hozott, és pláne a Ta-152 változatot, amely drasztikus változtatásokat jelentett. Az Fw-190 alapból egy évvel korábbi gép, és a P-51A és D változat között legalább annyira jelentõs eltérések vannak, mint az Fw-190A-1 és az Fw-190D-9 között. Tehát amivel én vitatkozom, hogy mivel mit hasonlítunk össze. A P-51D 1944 közepétõl jelent meg az európai hadszíntéren, akkor, amikor a német hadiipar már komoly nehézségekkel küzdött (elég belegondolni, hogy az Fw-190A-9 is eredetileg a BMW801F motort kellett volna, hogy kapja, de csak a gyengébb 801S-t kapta, vagy azt, hogy a "Dora" számára Kurt Tank eredetileg a DB603-at szerette volna, de az a Messzereknek volt kvázi félrerakva, így kénytelen volt az új Jumo motorokra "fanyalodni". Nem voltak rosszak ezek sem, de kényszerpálya volt, pár D-9-es kapott DB603AE motort, és ezek képesek voltak a 700km/h sebességet is elérni).
Szóval ezért mondom én, hogy ha már a P-51D-t akarjuk összehasonlítani valamelyik Fw-190 változattal, akkor legalábbis a Dora amivel illendõ összehasonlítani, de a Ta-152 sem túlzás. Ha a két gépet a fair playt tekintetbe véve akarjuk szembeállítani, azért szerintem ennyi kijár a Focke-nek.
Ugyanakkor ez egy õsi vita, és általában mindenhol azt olvasom, hogy a Mustang volt minden idõk legjobb légcsavaros vadászgépe, amelyik eldöntötte a II.VH-t (ezt fõleg a Discovery-n futó Top10 szintû csacskaságokban szeretik kiemelni). Szerintem ez viszont nem igaz. Elõször is a Spitfire és a Bf-109, de fõleg az Fw-190 inkább érdemel ilyen téren figyelmet, mint a P-51D, amely már túl késõn került a hadszíntérre, hogy komolyan befolyásolni tudja az eseményeket. Ekkora már eldõlt a háború. A P-51D nagyon is jó képességû vadászgép volt, de voltak vele szemben jobb képességû gépek.
Alapvetõ harcászati különbségek voltak a két ország vadászgépei között. A németek nem vártak el rendkívûli hatótávolságot a vadászgépeiktõl, õk alapvetõen a frontvonal mögött állomásoztatott légi fedezetett tekintették fontosnak (ez bosszulta meg magát az angliai légi csata folyamán). A P-51D ellenben alapvetõen nagy hatótávolságú kísérõvadász volt. A P-51D elõtt is volt ilyenjük, a P-38 Lightning.
Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.
Ha így tekintünk a kérdésre, akkor ott a gond, hogy az adott Fw-190 és P-51 altípus sincs meghatározva, feltehetõen laikusok vitatkoztak róla, így nem vették számításba azt, hogy milyen gigászi különbségek is lehetnek egyes vadászgéptípusok különféle alváltozatai között. 😊
Ugyanígy nincs meghatározva az, hogy mikori idõszakról van szó.
Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi idõszakban akkor a következõket látjuk (az elsõ szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.
Ez megint logisztikai kérdéssé változtatja az egészet. Természetesen azzal kapcsolatban nem is lehet vitázni az igazaddal, hogy az 'A' változatú Fw-190 volt a leggyakoribb, és ezzel találkozhattak a lettöbbet az amerikai pilóták. De az 'A' változat gyakorlatiasan nézve alig több, mint egy folyamatosan javítgatott széria, szemben a 'D' változattal, amely komolyabb újításokat hozott, és pláne a Ta-152 változatot, amely drasztikus változtatásokat jelentett. Az Fw-190 alapból egy évvel korábbi gép, és a P-51A és D változat között legalább annyira jelentõs eltérések vannak, mint az Fw-190A-1 és az Fw-190D-9 között. Tehát amivel én vitatkozom, hogy mivel mit hasonlítunk össze. A P-51D 1944 közepétõl jelent meg az európai hadszíntéren, akkor, amikor a német hadiipar már komoly nehézségekkel küzdött (elég belegondolni, hogy az Fw-190A-9 is eredetileg a BMW801F motort kellett volna, hogy kapja, de csak a gyengébb 801S-t kapta, vagy azt, hogy a "Dora" számára Kurt Tank eredetileg a DB603-at szerette volna, de az a Messzereknek volt kvázi félrerakva, így kénytelen volt az új Jumo motorokra "fanyalodni". Nem voltak rosszak ezek sem, de kényszerpálya volt, pár D-9-es kapott DB603AE motort, és ezek képesek voltak a 700km/h sebességet is elérni).
Szóval ezért mondom én, hogy ha már a P-51D-t akarjuk összehasonlítani valamelyik Fw-190 változattal, akkor legalábbis a Dora amivel illendõ összehasonlítani, de a Ta-152 sem túlzás. Ha a két gépet a fair playt tekintetbe véve akarjuk szembeállítani, azért szerintem ennyi kijár a Focke-nek.
Ugyanakkor ez egy õsi vita, és általában mindenhol azt olvasom, hogy a Mustang volt minden idõk legjobb légcsavaros vadászgépe, amelyik eldöntötte a II.VH-t (ezt fõleg a Discovery-n futó Top10 szintû csacskaságokban szeretik kiemelni). Szerintem ez viszont nem igaz. Elõször is a Spitfire és a Bf-109, de fõleg az Fw-190 inkább érdemel ilyen téren figyelmet, mint a P-51D, amely már túl késõn került a hadszíntérre, hogy komolyan befolyásolni tudja az eseményeket. Ekkora már eldõlt a háború. A P-51D nagyon is jó képességû vadászgép volt, de voltak vele szemben jobb képességû gépek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1396
Hát ha szerinted egészt területtõl függ a gazdaság, akkor hidd azt...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#1395
Gratulálok Paul jó ki vitát robbantottál ki.<#taps>
karosszéktábornok.blog.hu
#1394
Természetesen az Allison motoros Mustang-nál bármely Fw 190 változat jobb volt, nem is építettek belõle sokat és bevetése is elenyészõ volt. Ezért nem is gondolom, hogy ezt a változatot kellene kiemelni a Mustang változatok közül, Én nem is erre hivatkoztam, hanem a P-51D-re.
Ha az általad emlitett hatótávolság adatokat (amít nem vitatok, és vegyük a továbbiakban azt alapúl, ha több forrás is azt említi)nézzük, még akkor is 2x illetve 3x nagyobb a hatótávolsága a Mustangnak.
Én továbbra is azt állítom, hogy a Luftwaffe a frontvonaltól 300-500 km-nél mélyebben nem volt képes kivívni a helyi légifölényt, míg az amerikaik a P-51-nek köszönhetõen, ezt akár 1000 km-re is megtették.
Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.
Természetesen a Ta 152 sokkal jobb repülési adatokkal rendelkezett, mint a P-51D, de nem hiszem, hogy ellenfvelek lett volna az a 67 db sorozatban legyártott példány amely csapatokhoz nem is nagyon került ki, csak a JGr IV/301 kapott belõle. (a többi változat legyártott számát a különbözõ források 20000 körülire teszik) Nem hiszem, hogy ha a háborúban résztvevõ repülõgépek légiharcát elemezük, akkor a prototipus szinten alig túljutott típusokat kellene összehasonlítani a, hanem azokat, amelyek valóban megütköztek egymással.
Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi idõszakban akkor a következõket látjuk (az elsõ szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.
1944. május 31-én 41 / 21 / 2
1945. január 10-én 31 / 15 / 2
1945. április 11-én 26 / 12 / 6
A mûszaki adatok forrása: Spick A Luftwaffe ászai
De más internetes forrásokon ahol próbáltam utána nézni a Fw 190 gyártási adatainak (nem túl nagy sikerel) hasonló mûszaki adatokat adtak meg. Aki tud részletes gyártási adatokat, kérem tegye közzé!
Ui: elnézést a túl hosszú hozzászólásért
Ha az általad emlitett hatótávolság adatokat (amít nem vitatok, és vegyük a továbbiakban azt alapúl, ha több forrás is azt említi)nézzük, még akkor is 2x illetve 3x nagyobb a hatótávolsága a Mustangnak.
Én továbbra is azt állítom, hogy a Luftwaffe a frontvonaltól 300-500 km-nél mélyebben nem volt képes kivívni a helyi légifölényt, míg az amerikaik a P-51-nek köszönhetõen, ezt akár 1000 km-re is megtették.
Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.
Természetesen a Ta 152 sokkal jobb repülési adatokkal rendelkezett, mint a P-51D, de nem hiszem, hogy ellenfvelek lett volna az a 67 db sorozatban legyártott példány amely csapatokhoz nem is nagyon került ki, csak a JGr IV/301 kapott belõle. (a többi változat legyártott számát a különbözõ források 20000 körülire teszik) Nem hiszem, hogy ha a háborúban résztvevõ repülõgépek légiharcát elemezük, akkor a prototipus szinten alig túljutott típusokat kellene összehasonlítani a, hanem azokat, amelyek valóban megütköztek egymással.
Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi idõszakban akkor a következõket látjuk (az elsõ szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.
1944. május 31-én 41 / 21 / 2
1945. január 10-én 31 / 15 / 2
1945. április 11-én 26 / 12 / 6
A mûszaki adatok forrása: Spick A Luftwaffe ászai
De más internetes forrásokon ahol próbáltam utána nézni a Fw 190 gyártási adatainak (nem túl nagy sikerel) hasonló mûszaki adatokat adtak meg. Aki tud részletes gyártási adatokat, kérem tegye közzé!
Ui: elnézést a túl hosszú hozzászólásért
karosszéktábornok.blog.hu
#1393
Most nem akarlak megsérteni, de kitõl hallottad ezt a veretes baromságot? Az ország területének 90%-át el sem érte a vadászkíséret, így azt nem is támadták. Hogy omlana össze a gazdaság ettõl? A szövetséges légitámadások több SZÁZSZOR (talán ezerszer) akora kárt okoztak, mint a németek és az sem esett szét olyan hamar...
A szövetségesek több, mint KÉTMILLIÓ tonna bombát hajigáltak le Európára. A németek mennyit angliára? 35-40 ezer tonnát? Talán még annyit se nagyon. (bevallom ez becslés, mert nem néztem utána)
A RAF állt a széteségs szélén, mert volt olyan nap, hogy a bevethetõ gépek száma 300 alá esett és a déli támaszpontok egy részét ki kellett üríteni az erõs támadások miatt. A radarredszer is támadták elég rendesen, de Görnig parancsára leálltak, mert nem tûnt túl kifiztõdõnek. Mikor már a London elleni támadások kerültek sorra szeptemberben, akkor felszusszanhatott a RAF és növelhettet erejét némileg és így törték meg a német légioffenzívát, amnek mellesleg nem volt célja az ipar megsemmisítése. A feldat pusztán annyi volt, hogy az angol vadász légierõt meg kell bénítani, hogy partraszállás esetén a Royal NAVY ne avatkozhasson hatékonyan közbe, mert a légierõ vérfürdõt rendezett volna a soraikban.
A szövetségesek több, mint KÉTMILLIÓ tonna bombát hajigáltak le Európára. A németek mennyit angliára? 35-40 ezer tonnát? Talán még annyit se nagyon. (bevallom ez becslés, mert nem néztem utána)
A RAF állt a széteségs szélén, mert volt olyan nap, hogy a bevethetõ gépek száma 300 alá esett és a déli támaszpontok egy részét ki kellett üríteni az erõs támadások miatt. A radarredszer is támadták elég rendesen, de Görnig parancsára leálltak, mert nem tûnt túl kifiztõdõnek. Mikor már a London elleni támadások kerültek sorra szeptemberben, akkor felszusszanhatott a RAF és növelhettet erejét némileg és így törték meg a német légioffenzívát, amnek mellesleg nem volt célja az ipar megsemmisítése. A feldat pusztán annyi volt, hogy az angol vadász légierõt meg kell bénítani, hogy partraszállás esetén a Royal NAVY ne avatkozhasson hatékonyan közbe, mert a légierõ vérfürdõt rendezett volna a soraikban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1392
Tökéletesen egyet értek veled a légiharcot nagy mértékben a repülõgépvezetõk képesége dönti el. De a kérdés a gépek közötti különbségre vonatkozott. továbbá szerintem azért a Fw 190A-8 és a P-51D több mint 40 km/h sebességkülönbsége, azért nem elhanyagolgható. Mondom ezt annak ellenére, hogy sajnos a forrásom nem adja meg azt, hogy ezt milyen magasságon érték el, ami nem elhanyagolható szempont.
karosszéktábornok.blog.hu
#1391
Nem, dzsekbauer soha nem törik meg, kemény mint csáknorisz 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#1390
Egyszer mindenki megtörik. Még Jack Bauer is, nemhogy az angliai nép😊
Gracie Barra
#1389
Nem törtek volna meg....szerintem
#1388
Az Angliai csata hajszálon függöt, az tény. A németek elkövettek pár hibát (mint pl. áttértek a városok terrorbombázásra a katonai célpontok helyett, ill. a radarállomások fontosságának alábecslése, és talán ide sorolandó a német vadászgépek nem túl nagy hatótávolsága), az angoloknak meg szerencséjük volt pár téren (jól szervezett légvédelem, forradalmi vadászrávezetés és légtérfelügyeleti rendszer, stb.).
Ettõl függetlenül legalább ennyire fontos lett volna a megfelelõ tengeri fölény kivívása is (azért az angol flotta akkor is az angol flotta volt még).
Ettõl függetlenül legalább ennyire fontos lett volna a megfelelõ tengeri fölény kivívása is (azért az angol flotta akkor is az angol flotta volt még).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1387
De aztán a városok bombázása se lett volna annyira hülyeség, csak azt is abbahagyták, mielõtt megtörtek volna.
Gracie Barra
#1386
Az volt a hiba, hogy városokat kezdtek bombázni a hülye hitler parancsára...a RAF már kész volt teljesen annyira széjjel voltak a reptereik...meg a radar állomások, mert eleinte az ment reptér+radarbombázás...
#1385
Úgy hallottam valahol vagy olvastam, hogy ha a németek még csak 1 hónapig tovább bombázzák angliát, és folytatják az angliai csatát, összeomlott volna az angol gazdaság, és innentõl már partraszállhattak volna a németek angliában.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#1384
Ha az angolok elesnek, akkor az amerikai segélyekre már nem valószínû, hogy számíthattak volna a szovjetek, lévén azokat 1941-ben még csak Angol (és néhány szovjet) hajó szállította. Ha Anglia elesik, akkor megszûnik az Északi-Tenger feletti kontrolja a szövetségeseknek, és ezzel a szovjet hadianyag utánpótlás is az USA felõl (az USA területérõl a Szovjetúniót ez esetben csak legfeljebb a Bering-szoroson keresztül lehet elérni, de onnan akkor még át kell szállítani a hadianyagot az egész Szovjetunión). Plusz ugye ott van még a Japán flotta is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1383
Inkább a brit segélyeket sorold fel pls, mert a szigetország elestével ezek maradtak volna el.
Gracie Barra
#1382
Megfeledkezel a brutális szintû brit, majd késõbb amerikai katonai segélyekrõl, csak egy rövid összesítés az Amerikai Land-Lease segélyrõl (a brit ebben benne sincs!):
Repülõgépek: 14,795
Harckocsik és páncélzott harcjármûvek: 7,056
Terepjárók: 51,503
Teherautók: 375,883
Vontatott ágyúk: 8,218
Géppuskák: 131,633
Teherhajók: 90
ASW hajók (korvettek és fregattok): 105
Torpedóvetõ gyorsnaszádok: 197
Élelmiszer: 4,062,372 tonna
Ezek nélkül azért "kissé" nehezebb lett volna a szovjetek helyzete...
Repülõgépek: 14,795
Harckocsik és páncélzott harcjármûvek: 7,056
Terepjárók: 51,503
Teherautók: 375,883
Vontatott ágyúk: 8,218
Géppuskák: 131,633
Teherhajók: 90
ASW hajók (korvettek és fregattok): 105
Torpedóvetõ gyorsnaszádok: 197
Élelmiszer: 4,062,372 tonna
Ezek nélkül azért "kissé" nehezebb lett volna a szovjetek helyzete...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1381
A "mi" nagyon is általános és többféle képpen értelmezhetõ. Ha ugyanis úgy értelmezzük, hogy mi, mint magyarok, akkor sokkal árnyaltabb a kép, egyfelõl mert mi ugye saját (nem túl hatásos) harckocsikat gyártottunk, és csak kis számban gyártottunk Messerscmitt vadászgépeket. A kettõ nem igazán egy technológiai szint, nem lehet a harckocsigyárakat az egyik pillanatról a másikra vadászrepülõgép gyárakká átalakítani, de ez fõleg azért is lenne érdekes a felvetésedre, mert a Me-109 és -210, -410 nem éppen a földi harcokra komoly hatást gyakorolni bíró gépek, az inkább a Jabo gépek és Junkers-ek birodalma (persze ezekkel is lehet korlátozottan ilyen feladatkört ellátni, ahogy a Me-262-bõl is csinálhattak gyorsbombázót).
Ugyanez igaz ha a "mi" a tengelyhatalmakat jelöli, de ott még bejön egy másik tényezõ, lévén az egész tengelyhatalmakra való tekintettel az anyagháború már akkor elveszett, amikor az USA belépett a háborúba.
Ugyanez igaz ha a "mi" a tengelyhatalmakat jelöli, de ott még bejön egy másik tényezõ, lévén az egész tengelyhatalmakra való tekintettel az anyagháború már akkor elveszett, amikor az USA belépett a háborúba.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1380
Nem is hátrahagyták, inkább elcseszték. Többször is megnyerhették volna azt a háborút, ha az utolsó pillanatokban nem változtatnak stratégiát.
De abban nem vagyok biztos, hogy anglia elestével térdre tudták volna kényszeríteni szojetúniót. Az ipari infrastruktúrájukat tulképp meg se karcolták, úgy hogy ezen a fronton volt a német haderõ túlnyomó része.
De abban nem vagyok biztos, hogy anglia elestével térdre tudták volna kényszeríteni szojetúniót. Az ipari infrastruktúrájukat tulképp meg se karcolták, úgy hogy ezen a fronton volt a német haderõ túlnyomó része.
Gracie Barra
#1379
Igazából szerintem ott volt a hiba, hogy belevágtak a Szovjet invázióba annak ellenére, hogy Angliát nem szerelték le. Ebbõl már elõre lehetett látni, hogy kétfrontos háború lesz, amely már az I.Vh-ban is gyilkos volt. Erre persze azt mondhatja mindenki, hogy igen, de akkor a Szovjetúnió támadja majd hátba Németországot, amikor az az Angliai invázióval lesz elfoglalva. Ráadásul ha nem használja ki a gyors átcsoportosításból fakadó elõnyöket, akkor a szovjet invázió sose lehetett volna olyan sikeres az elején, mint amilyen lett.
Hosszú távon nézve tehát nem volt jó döntés akkoriban. Kockáztattak, hátrahagyták Angliát, a tengeralattjáró flottára bízva annak kiéheztetését, ami ugye mint tudjuk, nem sikerült. Nem jött be Hitler számítása (e téren sem)...
Hosszú távon nézve tehát nem volt jó döntés akkoriban. Kockáztattak, hátrahagyták Angliát, a tengeralattjáró flottára bízva annak kiéheztetését, ami ugye mint tudjuk, nem sikerült. Nem jött be Hitler számítása (e téren sem)...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1378
Igen a "mi" az a mi oldalunkat jelképezi, persze lehetséges hogy nem mindenki magyar állampolgár aki ezt olvassa, azoknak: axis side.
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1377
Igen, a tengely villámháborúra készült. Így is indultak el, hogy ha gyorsan nem szerzik meg a létfontosságú területeket, akkor annyi.
És az oroszokba bele is tört a foguk. Innentõl pedig már csak 1féle kimenete lehetett a háborúnak, max késleltetni lehetett volna azt.
És az oroszokba bele is tört a foguk. Innentõl pedig már csak 1féle kimenete lehetett a háborúnak, max késleltetni lehetett volna azt.
Gracie Barra
#1376
Ha a "mi" alatt a tengelyhatalmakat érted, akkor sem valószinû, hogy különösebben befolyásolta volna a háború kimenetelét az, hogy repülõgépeket vagy harckocsikat gyártanak. Egyik sem igazán hasznos ugyanis üzemanyag nélkül, márpedig 1944-ben már az üzemanyaghiány volt az égetõ probléma...
Ami a gyártást illeti, alapvetõen teljesen mindegy, hiszen sehogy sem tudtak volna versenyezni a kombinált Amerikai / Nagy-Britanniai / Szovjet gyártási kapacitással...
Ami a gyártást illeti, alapvetõen teljesen mindegy, hiszen sehogy sem tudtak volna versenyezni a kombinált Amerikai / Nagy-Britanniai / Szovjet gyártási kapacitással...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1375
Köszi mindenkinek a válaszokat!
Az a lényeg ( mármint szerintem ) , ha a gyárak nem tankokat gyártottak volna hanem vadászgépeket akkor nem veszítjük el ( de nem is nyerjük meg ) a háborút. Mi bombáztuk volna szét a tankokat levegõbõl és nem fordítva. Persze pár párducot azért lekell gyártani mert az összes ellenséges tankot nyilván nem lehet lebombázni.
Az a lényeg ( mármint szerintem ) , ha a gyárak nem tankokat gyártottak volna hanem vadászgépeket akkor nem veszítjük el ( de nem is nyerjük meg ) a háborút. Mi bombáztuk volna szét a tankokat levegõbõl és nem fordítva. Persze pár párducot azért lekell gyártani mert az összes ellenséges tankot nyilván nem lehet lebombázni.
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1374
Pár észrevétel:
Ha az adatokat nézzük, akkor a P-51D ellenfele a Ta-152, amely ilyen adatokkal rendelkezett:
Max. Sebesség: 759 km/h
Max. repülési magasság: 14,800m
Hatótávolság (póttartályokkal): 2000km
Emelkedési képesség: 19,2m/s (1152m/min)
Szóval képesség terén lazán lelépi a P-51D-t, még hatótávolság terén is felveszi a versenyt). Apropó, a 3328km neked milyen forrásból származik, így hirtelen végignéztem pár netes forrást (Vectorsite, Wiki, stb.), és a P-51D esetében 2655km a legtöbbet emlegett érték póttartályal (és 1520km póttartály nélkül). A Ta-152 ellenfele a P-51H lehetett volna, de az 1945 februárjában tette meg szûzfelszállását, és nem látott soha csatát.
Az általad említett kérdés (avagy Fw-190 vs. P-51) kissé irreveláns, ha beleveszed azt, hogy melyikbõl mennyi volt a kéznél. Ez ugyanis már nem a gépek képességeit illeti, hanem a harcászati és logisztikai tényezõket.
1943-ban az Fw-190A-6 jobb volt, mint az Allison V-1710 motoros P-51A Mustang. 1944-ben az Fw-190D-9 és a Ta-152 jobb volt, mint a Merlin motoros P-51D.
Ha az adatokat nézzük, akkor a P-51D ellenfele a Ta-152, amely ilyen adatokkal rendelkezett:
Max. Sebesség: 759 km/h
Max. repülési magasság: 14,800m
Hatótávolság (póttartályokkal): 2000km
Emelkedési képesség: 19,2m/s (1152m/min)
Szóval képesség terén lazán lelépi a P-51D-t, még hatótávolság terén is felveszi a versenyt). Apropó, a 3328km neked milyen forrásból származik, így hirtelen végignéztem pár netes forrást (Vectorsite, Wiki, stb.), és a P-51D esetében 2655km a legtöbbet emlegett érték póttartályal (és 1520km póttartály nélkül). A Ta-152 ellenfele a P-51H lehetett volna, de az 1945 februárjában tette meg szûzfelszállását, és nem látott soha csatát.
Az általad említett kérdés (avagy Fw-190 vs. P-51) kissé irreveláns, ha beleveszed azt, hogy melyikbõl mennyi volt a kéznél. Ez ugyanis már nem a gépek képességeit illeti, hanem a harcászati és logisztikai tényezõket.
1943-ban az Fw-190A-6 jobb volt, mint az Allison V-1710 motoros P-51A Mustang. 1944-ben az Fw-190D-9 és a Ta-152 jobb volt, mint a Merlin motoros P-51D.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1373
gondolom a hatótávolság a póttartályokkal együtt értendõ, azt pedig a németek is rá tudtak volna tenni a fókára, ha nekik is a csatorna másik oldalára kellett volna átmenni harcolni, de mivel nemigazán ez volt a helyzet, és a szövetséges gépek úgyis "házhoz" jöttek, nem volt rá igény, hogy kitolják a hatótávolságát...
amúgy meg nincs sztem akkora különbség a két általad említett típus között, hogy ne a pilóta képessége döntsön 1-1ben, vagy a gyakorlatban: a számbeli fölény...
amúgy meg nincs sztem akkora különbség a két általad említett típus között, hogy ne a pilóta képessége döntsön 1-1ben, vagy a gyakorlatban: a számbeli fölény...
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#1372
Köszönöm a javítást!
karosszéktábornok.blog.hu
#1371
Gondolom ott az emelkedõ képességnél az az m/s m/min akart lenni
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#1370
Kedves Paul!
Nem szeretem az ilyen vitákat, mert nem derül ki melyik változatot hasonlítják össze melyik idõszakban szerintem legelõször is ezt kellene tisztázni.
Szvsz ha nem nézük a Fw 190D/H változatát (Ta 152) akkor Én a Mustang P-51D változára szavaznék. Nem vagyok egy amerika barát, de Én a Mustangot tartom a 2 vh legjobb vadászgépének, egy egyszerû oknál fogva, mivel szerintem ez volt az az egyetlen vadászgép, amely nagy távolságot meg tudott tenni és az ellenség légterében eredményes harcot vívva ki tudta kényszeríteni a légifölényt. Ilyen repülõgépe egyik hadviselõ félnek sem volt, csak olyan amely részterületeken múlta fellül. A mustang egyesítette magában a nagy sebeséget, a mozgékonyságot, az ellenséges célpontok elleni megfelelõ tûzerõt (persze neki könnyebben sebezhetõ célpontjai voltak) és a nagy haótávolságot.
Persze, ha háború korai szakaszában hasonlítjátok össze Fw 190A-t a P-51A-val akkor a német gép a jobb, de ha a legnagyobb példányszámba gyártott változatokat haqsonlítjuk össze Fw 190A/F a P-51 D ellenében akkor a fent leírtak miatt az amerikaiakra szavazok.
Természetesen fent említett Fw 190D/H sokkal jobb volt az amerikai gépnél, de csak csekély számban állt rendelkezésre.
A vitához néhány szerintem fontos adat
sebesség/felületi terhelés/emelkedõ képesség/hatótáv/fegyverzet):
Fw 190A-8: 652 km/h /237 kg/m2 /1097 m/s /800 /4gá + 2ngpu
Fw 190D-9: 681 km/h /232 kg/m2 /1280 m/s /832 /2gá + 2ngpu
P-51D: 699 km/h /208 kg/m2 /1059 m/s /3328 /6ngpu
Öszzeségében Én azért szavazok a Mustangra, mert el tudott menni az ellenséghez, és ott le is tudta gyõzni azt.
Csak hogy mindenkinek igazaa legyen, sajnos eredeti képet nem találtam
Nem szeretem az ilyen vitákat, mert nem derül ki melyik változatot hasonlítják össze melyik idõszakban szerintem legelõször is ezt kellene tisztázni.
Szvsz ha nem nézük a Fw 190D/H változatát (Ta 152) akkor Én a Mustang P-51D változára szavaznék. Nem vagyok egy amerika barát, de Én a Mustangot tartom a 2 vh legjobb vadászgépének, egy egyszerû oknál fogva, mivel szerintem ez volt az az egyetlen vadászgép, amely nagy távolságot meg tudott tenni és az ellenség légterében eredményes harcot vívva ki tudta kényszeríteni a légifölényt. Ilyen repülõgépe egyik hadviselõ félnek sem volt, csak olyan amely részterületeken múlta fellül. A mustang egyesítette magában a nagy sebeséget, a mozgékonyságot, az ellenséges célpontok elleni megfelelõ tûzerõt (persze neki könnyebben sebezhetõ célpontjai voltak) és a nagy haótávolságot.
Persze, ha háború korai szakaszában hasonlítjátok össze Fw 190A-t a P-51A-val akkor a német gép a jobb, de ha a legnagyobb példányszámba gyártott változatokat haqsonlítjuk össze Fw 190A/F a P-51 D ellenében akkor a fent leírtak miatt az amerikaiakra szavazok.
Természetesen fent említett Fw 190D/H sokkal jobb volt az amerikai gépnél, de csak csekély számban állt rendelkezésre.
A vitához néhány szerintem fontos adat
sebesség/felületi terhelés/emelkedõ képesség/hatótáv/fegyverzet):
Fw 190A-8: 652 km/h /237 kg/m2 /1097 m/s /800 /4gá + 2ngpu
Fw 190D-9: 681 km/h /232 kg/m2 /1280 m/s /832 /2gá + 2ngpu
P-51D: 699 km/h /208 kg/m2 /1059 m/s /3328 /6ngpu
Öszzeségében Én azért szavazok a Mustangra, mert el tudott menni az ellenséghez, és ott le is tudta gyõzni azt.
Csak hogy mindenkinek igazaa legyen, sajnos eredeti képet nem találtam
karosszéktábornok.blog.hu
#1369
Fóka sztem, bár én csak az il2 bõl tudok kiindulni: P-51 átesõs béna fegyverzetû, sérülékeny foschpunepa, fóka meg nem 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#1368
Figyeljetek már nagyon nagy vitánk van :Melyik a jobb a Focke Wulf FW-190 vagy a Mustang ? ( Az ismerõseim Eddig kb 60%-ban a fockéra voksoltak. )
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1367
na, ennek a topiknak vége. lehet ez az utolsó üzenet lehet nem, addig is "Nyugodj békében II. Világháború topik"
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1366
igaz
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1365
talán mert oda tartozik és többen tudnak segíteni?
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#1364
ne vedd sértésnek de miért?
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1363
makett topic-ba ezeket plz!
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#1362
Én egy Revell Monogram B-17 G - t szeretnék valahonnan beszerezni csak Magyar és Német oldalakon nem találtam, USA-áson meg igen. De még azért is kutatnék, USAból a szállítás kissé drága
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1361
No meg gondolom mas egysegek is, ez csak egy pelda volt.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)